Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 január W. A FORRADALMÁR ADY A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás a 3. oldalról.) gyapjúszövetből 205 négyzetméterrel, kerékpárból mintegy 15.800 darabbal, tűzhelyből 11.500 darabbal, rádióból 24.400 darabbal többet vásároltak, mint 1952 második félévében. A lakosság szeptember 6-tól, az árleszállítás időpontjától december 31-ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-tól az év végéig egyedül a kiskereskedelmi vásárlásoknál (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítva) mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogy 1953-ban a falusi termelők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952- ben, pl. zöldség- és gyümölcsfélék- bő' 87 százalékkal, baromfiból 23 százalékkal, tej- és tejtermékekből 28 százalékkal volt több a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldség- és gyümölcsféléké — általában lényegesen csökkentek, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára valamivel magasabb volt az 1952. évinél. A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek termelése érdekében hozott intézkedések következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem az erősen megnövekedett keresletnek nem tudott teljes mértékben eleget tenni. Hiány van pl.: egyes fűszerfélékből, gumi- és bőrkonfekció árukból, bizonyos építőanyagokból, mezőgazda- sági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból, háztartási kisgépekből és egyes edényfajtákból stb. Előfordult, hogy az áruk nem megfelelő területi elosztása akadályozta a lakosság jó ellátását. Az áruk minősége nem volt mindig kielégítő. Panaszok voltak egyes ruházati cikkek, háztartási felszerelési tárgyak, a háztartási szén és a tűzifa minőségére. Az áruforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődött arányosan, főleg az élelmiszei- bolt kevés. Kereskedelmünknek még további erőfeszítéseket kell tennie a lakosság jó ellátása érdekében. BERUHÁZÁSOK - ÉPÍTKEZÉSEK dást, a szocialista szektorban növeld ték az állatférőhelyek számát. Az állatférőhelyek bővítése azonban nem tartott lépést a szaporulattal, ezért számos helyen az istállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az ország legnagyobb sportlétesítményét, a 80 ezer férőhelyes Népstadiont és az újjáépített 37 ezer férőhelyes Vörös Lobogó Stadiont. Üzembehelyezték a 135 kw-os balatonszabadi rádió nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagymértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt és kormány határozata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új balesetelhárító és szellőzőberendezéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdóhelyiséget bocsátottak a dolgozók rendelkezésére és jelentősen bővítették a bölcsődei hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések létesítését. A kormányprogramm intézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952 azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16 ezer lakás építése van folyamatban, illetve megkezdve. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatarozási munkáit. A minisztertanács által előírt százmillió forintos tatarozási programmot az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítették. Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önköltségcsökkentési tervüket nem teljesítették. A beruházások előkészítése és végrehajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási feladatokkal nem tartott lépést a műszaki tervezés, az építkezések előkészítése és az anyagellátás. Az év második felében a kormányprogramm alapján előírt átcsoportosításokat a minisztériumok nem teljes egészében hajtották végre, lakosság hatvankettő százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktatási és kultúrá- lis intézményeink. Az általános iskolai tantermek száma az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerületben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általános iskolát adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila-utcai általános iskolát 336 férőhellyel. Az általános iskolai tantermek száma még nem elegendő: mintegy tízezer osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak. 1953-ban átadták rendeltetésének Oroszlányban egy négyszáz férőhelyes, Perecesen egy ötszáz férőhelyes vájártanulóiskolát, Ózdon egy kétszáz férőhelyes vasipari tanműhelyt. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képesítést, mint a megelőző évben. Felsőfokú képesítést 6100-an szereztek, ezek közül 1.800 mérnök és 1.400 általános iskolai pedagógus. A kinyomtatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma hat százalékkal emelkedett. Az év folyamán több mint 150 területi kultúrotthon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya is emelkedett. 1953-ban több új mozgóképszínházat létesítettek, elsősorban falvakban. A helyárak 33 százalékos leszállítása után közel 50 százalékkal nőt a mozilátogatók száma: az év folyamán elérte a 72 milliót. A rádióelőfizetők száma 1953 végén mintegy 1,080.000 volt, 22 százalékkal több, mint 1952 végén. A vezetékes rádióelőfizetők száma 84 százalékkal emelkedett. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK ÉS BÉRÉNEK ALAKULÁS4, NEMZETI JÖVEDELEM A munkások és alkalmazottak 1953- évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175.000-el több, mint az 1952-es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bérek összege 1953-ban 14.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kultúrális célokra fordított jelentős összegek, valamint a mezőgazdaság termés- eredményei nagymértékben hozzájárultak a munkások és alkalmazottak életszínvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint kb. ^12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi, 1953-ban a szocialista szektor a nemzeti jövedelemhez lényegében azonos arányban járult hozzá, mint 1052- ben, a tőkés szektor részesedése egy százalékra csökkent, a kisáru- termelőké a jó mezőgazdasági termés következtében magasabb, mint 1952-b»n JUfarmíncöt éve, 1919 január 27- én hunyta le szemét örökre a huszadik század legnagyobb magyar- költője, Ady Endre. Fellépése óta szenvedélyes harc dúlt körülötte, s halála után másként hangszerelve, de folytatódott a vita: kié Ady Endre és milyen helyet foglal el költészete az egyetemes magyar irodalomban. Nem véletlen, hogy a két világháború között a magyar költők közül csak József Attila, a proletánköltő tudta meghatározni nagy elődje költészetének lényegét: Verse törvény és édes ritmusában Kő hull s a kastély ablaka zörög, Eke hasít barázdát új húsában, Mert virágzás, mert élet és örök. (József Attila: Ady emlékezete.) A nagy pör ma már végleg eldőlt. Ma már tudjuk, hogy Ady Endre a magyar költők nagyszerű sorában nem egyszerűen egy a sok közül. Petőfi mellett, Petőfivel együtt Ady Endre a magyar költészet valóságos titánja, forradalmár-klasszikusa. ►►Ady Endre költészete több volt puszta költészetnél — mondotta Révai József a költő születésének 75. évfordulóján. — A magyar fejlődés egy sorsdöntő évtizedében, 1905-től 1918-ig Ady Endre költészete forradalmi fegyver volt, amelynek döntő része volt népünk, értelmiségünk, ifjúságunk érzelmeinek és gondolkodásának alakításában, az akkor napirenden lévő demokratikus magyar forradalom előkészítésében«. Mi tette minderre alkalmassá Ady Endre költészetét? Elsősorban a költő eszmei felfogása. Ady Endre hirdette és gyakorolta azt az elvet, hogy a költőnek a magyar nép és a világ minden nagy kérdésében állást kell foglalnia. Ehhez a költői hivatáshoz — amely egyszersmind Petőfi és József Attila költői hitvallása is — Ady mindig hű maradt és nagyszerű bár torsággal tartott ki mellette. Bámu- latravaló tisztán látta Ady Endre már fiatal újságíró korában Magyar- ország kórképét és cikkében biztosan mutatott rá az orvosságra: a forradalomra. »•Nekünk elől kell kezdeni a dolgot, az első rendnél, aztán a másodiknál, s a harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvasággal, arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni«. Forradalmár hangja forradalmi líra, költészete a magyar népforradalom előkészítője, sürgetője és be- harangozója is. Ez a lényege és kulcsa költészetének. *A forradalom sze- retetét vallja prózájában is. Petőfiről — a költőről, aki a maga idejében ►►tízmillió embernél tisztábban látott, jobban látott« — írott tanulmányában is erről vall: ►►Hajh, uramistenem, öregember vagyok én már, s az öregségembe nem igen sikerült sokat átlopnom a fiatalságomból. Hanem a forradalmat ma is olyan bolondosán szeretem, mint valamikor régen . . . « A bizakodó, ujjongó, harcos forradalmi líra és a magyarság tunyaságát, elmaradottságát, tehetetlenségét ostorozó versek — ezek foglalnak el központi helyet Ady költészetében. Ez a két témakör csak. látszólag van ellentétben egymással, hiszen abban a társadalomban, amelyben Ady Endre élt, jelen voltak a forradalom erői, de a forradalom az adott körülmények között mégsem valósulhatott meg. A fö'dművefiésüigyi minilsztléirium idén a tavalyinál! Minyeigeseni ílöíblb oktatóiaméit üdészítatlt, Az e^yik film példáu] arról! szól majd, milyen módszereikkel! Heh at naigy gabonát érméseikéi! elérná. A helyi vizekkel történő ömi'.&zíésrő!! szóló film a folyók, patakok, iávak, víztárolók vizének legcélszerűbb feŰhaSználási módijait mutatja he. Több filllm fogllallkoz.'k a talaj fer- mőereijiámeik fokozásával: így filtm készüli a helyes íráigyakezeiésről', valamint a savanyú és szikes Itja- lajok megjavításáról Egy másik film megmutatja, hogyan lehet 3 A dy nem volt szocialista költő, de újra és újra hitet tett a munkásosztály harca mellett, felismerte, hogy a munkásság harca nemcsak kenyérharc, hanem harc a szépségért, a kultúráért: ►►Éhe kenyérnek, éhe a szónak, Éhe a szépnek hajt minket. Nagyobb igaza sohse volt népnek. Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok«. (Csák Máté földjén.) Egész sor verse tanúskodik amellett, hogy felismerte a szocializmus világformáió erejét. (Menekülés úri viharból, A jövendő fehérei, Küldöm a frigyládát, stb.) A munkásság harcainak sikerével Ady az egész magyar jövőt összekapcsolta: ►>E roppant nép nem Csaba népe, Melyről legenda szólott nektek, Más hép e nép, ez csak: nép, A fölkelt nép. S ugye remegtek? Uj hadsereg a hadak útján, Uj legenda, új harcos ének, Ez a jövő, a kész jövő S pirkadása a magyar égnek«. (A hadak útja) Optimista hittel zengi Ady az ember erejét, versei harcra, forradal- miságra, igazi hazafiságra, ember- szeretetre is tanítanak: »S az emberszívben mind tisztábbak, Boldogabbak, kedvesebbek a lángok, S miket teremt a vágyó ember, Egyre szebbek az új és új világok. Érezzük növekvő lelkűnkben, A lehetetlent legyőző hatalmat«. (A nagyranőtt krisztusok.) J£öltészete utolsó nagy fejezetét adták az imperialista háború ellen írott versei. Nem pacifista versek ezek, hanem a kapitalizmus csődjének, a kapitalizmus ember-nyomorító hatalmának leleplezései. Nagy felismerése Adynak, hogy a háború elpusztítja magát az imperializmust és a pusztulás után megszületik az emberiség új, igazi rendje. A »-Mag a hó alatt« című versében ódái ünnepélyességgel fejezi ki ezt a hitet: •►Kell még tegnapról hív tanú, S kell talán az én hadi-sarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberre, új világra. Most tél van s szegény mag-magam Megnémítva és behavazva Rendeltetés hitével Őrzöm meg tavaszra Igazimnak sarjadásáig«. Ady Endre forradalmi költészetéhez, az új tartalomhoz megtalálta a megfelelő új formát is. Olyan rímeket, ritmusokat, versszerkezeteket, szófűzéseiket, képeket alkotott, amelyeknek segítségével átadhatta az érzés és gondolat forradalmi intenzitását, amelyeknek segítségével gyújthatott, ostorozhatott, támadhatott. Egyszemélyben volt a forradalmi magyar költészet megújítója és forradalmi újítója a magyar versformáknak. miékére halálának 35. évfordulóján kegyelettel gondol a hálás utókor, a dolgozó magyar nép és ez a szerető emlékezés igent mond a régen-írott sorokra, amelyekben ►•millió gyökerű« életéről így vall a költő: ►►Igen, én élni s hódítani fogok, Egy fájdalmas nagy élet jussán, Nem ér föl már szitkozódás, piszok Örök virágzás sorsa már az enyém«. (Ifjú szívekben élek.) rizsiérmelést rizsföCldi ha'Jíienyé&z- ■tésisel méig jövedelmezők;!b;é tenni. A •gyümö'lic'siermelőíknek ad majd hasznos ú inni látást, az olmateir- masztiésrőij és gyíiimöLcsájpcGásrólí készülő fillm. Az egyik llegsiúllyio- sablb fertőző álQartfoetiegség, a biru- cell'ozás leküzdésében jelent segít" séget a betegség elleni védekezés leghatásosabb módszereit (bemutató fiúm. Fűimet készítenék a (helyes takarmányozásról fis, A nagyobb olkiatófilJmeken 'kívül több kisebb fillm készül egy- egy fontos mezőgazdasági murikéról Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 16.3 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy 3 százalékkal haladta meg az 1952. évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egyrészt a minisztériumok leszállították a beruházások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a beruházások szerkezete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mezőgazdasági és szociális-kulturális beruhá- zásbk aránya. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Üzembehelyezték a Tűzállóanyaggyár új magnezitgyárát, a Kőbányai Gyógyszergyár, valamint a Csepel Autógyár új üzemépületét, a Láng Gépgyár kazánszerelő csarnokát, a Wilhelm Pieck Vagon- es Gépgyár présműhelyét, a Hejőcsabai Cement- és Mészművek további új üzemrészeit. Az alumíniumgyártás fejlesztésére jelentősen bővítették bauxitfeldolgozó üzemeinket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakat. A könnyű- és élelmiszeripar területén a lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a zalaegerszegi tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítették a pécsi bőrgyárat, a Tisza cipőgyárat, a kőbányai fonóipart, a székesfehérvári konfekcióüzemet és még számos egyéb könnyűipari gyárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak a mezőgazdaság gépesítésére, az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kévékötő-arató- gépet, valamint többezer traktort, traktorekét, traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami gazdaságot és 102 termelőszövetkezetet villamosítottak. Bővítették az öntözéses gazdálkoSZOCIÄLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK Az év folyamán nyolcszázzal emelkedett a kórházi ágyak száma, új kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítése ellenére, számos kórházban és rendelőintézetben zsúfoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és csecsemővédelemről szól minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések száma több, mint húszezerrel emelkedett, a természetes szaparodás negyven év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma negyven százalékkal haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidéki bölcsődei ellátottság még nem megfelelő. Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1953-ban az üzemorvosi munkaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségügyi intézmények is, de fejlődésük nem tartott lépést a biztosítottak számának rohamos növekedésével: a társadalombiztosítás 1953 végén mái az öeszSzámos mezőgazdasági oktatófilm készül ebben az évben
