Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

'Szerda, 1934 január 27. SOMOGYI NÉPLAP 5 HOL TEREM A LEGJOBB SZŐLŐ — HOL MÉRIK A LEGJOBB BORT? Több ónkét lesz megyénkben a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében Ez hosszú évek- óta vitatott (kérdés Szólád és Kőröshegy kö­zött. Vitatni in ás községek is vitatják, de mint versenytársak, a szóládiak és a kőröshegyiek kö­pött a legnagyobb a here. A va­sárnap Kőröshegyen megtartott siófoki járás kiváló .szőlő- és gyü­mölcstermelő gazdáinak ankétjén is sok szó esett erről. Az ankétra a siófoki járás legtöbb községéből jöttek küldöttek, hogy itt értékes "tapasztalatokra tegyenek szert és munkájukban alkalmazva az élen­járó módszereket, tevékenyen ve­gyék ki részüket a párt december 19-i nagyjelentőségű határozatá­nak végrehajtásából. Már hetekkel az ankét előtt gazdagyűléseken és egyéni be­szélgetéseken ez volt a legvitatot­tabb kérdés. Többet termelni, jobban, ok­szerűbben gazdálkodni.-S hogy milyen lelkesen veszik ki részüket megyénk dolgozó pa­rasztjai a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásából, azt szá­mos példa bizonyítja. Meggyor­sult megyénkben és a siófoki já- ■rás minden községében a trágya- kárdás. Egyre több dolgozó pa­raszt érti meg, hogy ne'kupacok­ba rakja, hanem a földre szórja szét az aprótrágyát. Készülnek a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni végrehajtására. A szólá­diak azt mondják, a tavaszi mun­kákra nem akkor kell felkészülni amikor szántani, vetni kell. A felkészülés ideje most van. Nem­csak a szőlőben és gyümölcsösben, hanem kint á szántóföldeken is. A vetőmagvak tisztítását, kiválo­gatását, szelektorozását, a gépek kijavítását időben el kell végezni. A jó gazda előre tervez. így bszélnek erről a kőröshe­gyiek is, akiknek szorgos munká­ját bizonyítja, hogy az udvarok­ból kihordták a trágyát, javítják a mezőgazdasági szerszámokat, készülődnek. Hogy mennyire igénylik a dolgozó parasztok a szakmai segítséget, ezt fényesen bizonyította a balatonszárszóiak gazdagyűlése, ahol nemcsak az ankét jelentőségéről, hanem a szakszerű gazdálkodásról is sok szó esett. A járásban megtartott -gazdagyűléseken (nem fukarkod­tak a dolgozó parasztok a járás és ■n megye felé a bírálattal sem — •és ez így van rendjén. Gazdag, szép vidéke van a siófoki járásnak, gazdag, szép megye Somogy megye. Több község van a Balaton partján a ha gépkocsival utazunk keresz­tül a megyén, a fonyódi, siófoki járás területén szőlőhegy, szőlő­hegy után. Ilyenkor télen hol süt a nap, hogy felolvassza a havat, jeget, hol fuj a szél és havazik, hogy minden újra megfagyjon. Az ankét előtt pár nappal szép nap­sütéses idők voltak és nem egy­szer kellett kerülgetni a nap he­ve által felolvasztott hó levéből összegyülemlett pocsolyás része­ket. Az ankét napján elég hidegre fordult az idő, csikorgóit a frissen hullott hó, de a kitűzött időre egymásután érkeznek meg a köz­ségek küldöttei Őszödről, Szán­tódról, Szóládról. A szóládiak kü­lön autóbusszal. Kilitiről, Ságvár- ról, Ádándról, Balatonszemesröl, Zamárdiból vonattal és igen so­kan szekerekkel érkeznek. A szé­pen a feldíszített kultúrházban fél 41 órakor, kezdetét veszi az ankét és Miskó elvtárs, a siófoki JB. titkárának megnyitó beszéde «tán Pettenkopfer elvtárs, kiváló szőlő- és gyümölcstermelési szak­ember tartotta meg előadását. Az emelvény előtt három sor­ban több mint 100 üveg bor volt felsorakoztatva, mert az ankét borbírálattal volt egybekapcsol­va. Az előadó foglalkozott a szőlő- termelés időszerű problémáival, a szőlőtelepítés, felújítás, a helyes borkezelés kérdéseivel. Majd az ankéton megjelent dolgozó pa­rasztok a termelőszövetkezetek kiváló dolgozói mondották el vé­leményüket. Kovács Imre szóládi 14 holdas dolgozó paraszt hozzászólásában elmondotta: a magyar mezőgaz­daság egyes helyeken nem fejlő­dött kellőképpen. Előfordultak olyan dolgok, hogy egyes dolgozó parasztok elmentek a bányába, üzemekbe dolgozni, mert igen sok esetben megsértették őket- De a párt és a kormány a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatos ha­tározatával orvosolta ezeket a se­beket s az egész ország parasztsá­ga egységes erővel tért vissza a földhöz és eddig még soha nem látott kedvvel fogott hozzá a mun­kához. Beszélt; arról is. hogy nagyon he­lyesnek tartja, hogy a szőlő- és gyümölcstermelés kiváló szak­emberei lent a területen magya­rázzák meg a szőlőtermelés tudo­mányos kérdéseit. Helyesli az előadónak azt a felvetését, bogy a szőlőtőkéket 150 cm-es távközre ültessék. De ez nem minden terü­leten helyes. Meg kell vizsgálni a helyi adottságokat is. Majd foglal­kozott azzal, hogy a szőlőkarrók beszerzéseben hibák vannak és ehhez kér segítséget. Kéri, hogy a legeltetésre alkalmas területe­ket juttassák vissza a parasztok­nak, mert jó szőlő- és gyümölcs- termés, jó növénytermelés elkép­zelhetetlen jó állattenyésztés nél­kül. Majd ismertette Szólád község dolgozó parasztsá­gának versenyfelhívását. Szólád község dolgozó parasztsága a termésátlag növelése érdekében a siófoki járás összes községét verseny­re, Kőröshegy községet pedig páros­versenyre hívja ki az alábbi szem­pontok alapján: 1. Ebben az évben 110 ezer szőlő­tőkét telepítünk, a talajt lehetőségek szerint felszántjuk, a nedvesség meg­óvása céljából elboronáljuk, lehen­gereljük és utána 100 kg szénkéneg- gel még az ültetés előtt szénkéne- gezzük. A telepítések nagyobb ré­szét rizling és egyéb nemes szőlőfaj­tákkal eszközöljük, melyeket előző­leg gyökérverés céljából kigombáz- tatjuk. 2. A már meglévő szőlőkben a többtermelés érdekében a követező munkálatokat végezzük: a) A nyitást, mihelyt a talaj meg­engedi, megkezdjük, amit fogatos ekével, utána pedig kézikapával vég­zünk. A nyitás után kát. holdanként 120 kg szénkéneggel kénegezünk. A metszést április hó 10-ig befejezzük. b) A permetezést 1 százalékos bor­dói lével, amikor két-három levél lát­ható, megkezdjük. Ezt 12 naponként megismételjük. Esős időjárás esetén eső után azonnal permetezünk. A kötözést mindig idejében végezzük. c) Aratás előtt legalább háromszor, aratás után pedig kétszer kapálunk, amit fogatos ekekapával és kézika­pával végzünk. d) Lisztharmat ellen kénporozással idejében védekezünk. e) A szüretet a szőlő teljes érésé­ben végezzük. f) Holdanként 25 hl, 13.5 Malligand fokos bort termelünk. 3. A gyümölcstelepítéssel kapcso­latban vállaljuk, hogy a tavasszal 800 darab gyümölcsfacsemetét ültetünk a talajnak megfelelő fajtákból, mely­ből 400 darabot az utak mentén ül­tetünk. A beteg és megmenthető fákat vé­dőszerekkel ápoljuk és tövüket mész­szel és trágyával egy ásónyom mé­lyen behintjük. 4. Az állattenyésztés fokozása te­rén vállaljuk, hogy kancalovainkat befedeztet j ük, szarvasmarhaállomá­nyunkat 3 év alatt megkétszerezzük, sertésállományunkat megháromszo­rozzuk és a juhállományt megkét­szerezzük. Ennek érdekében még eb­ben az évben 77 kh. baltacimot, 40 kh. lucernát, 20 kh. vörösherét és 233 kh. egyéb takarmánynövényt (silókukorica, bükkönyös zab stb.) vetünk. Rétjeinket és legelőinket le­geltetésre alkalmassá tesszük. 5. Kenyérgabonáinkat, melyeket az ősszel három szántásba időben elve­tettünk, tavasszal a többtermelés ér­dekében pétisózzuk es úgyszintén a tavaszi árpát és a zabot is. A kuko­ricát pedig a nedvesség megőrzése végett őszi szántásba határidő előtt elvetjük, míg előzőleg talaját foga­solással ■ gyomtalanítjuk és tenyész- ideje alatt négyszer lókapázzuk és háromszor kézzel kapáljuk. A bur­gonyának egyrészét előcsiráztatjuk cs előtte való évben betrágyázott földbe vetjük. A növényápolást minden té­ren időben végezzük. Szabó Ferenc elvtárs, a balaton- szárszói Béke tsz tagja hozzászólá­sában elmondotta: a kormánypro- gramm megvalósítása érdekében a balatonszárszói tsz 5 hold gyümöl­csösét 10 holdra növelik. A tsz min­den vetőmagját időben megtisztítják, előcsíráztatják. Állattenyésztés vona­lán a meglévő kese sertések helyett mangalicákat álítanak be, bevezetik a háromszori fejést a tehenészetben és a zöldtakarmányozás megvalósítá­sát azzal, segítik elő, hogy 10 hold lucernájukat 20 holdra növelik. Se­gítséget k ahhoz, hogy a szőlővesz- szőket szakszerűen tudják beisko­lázni. Kálmán Imre ádándi dolgozó pa­raszt javasolja, hogy a gyümölcsösök permetezésére a községekben brigá­dokat állítsanak fel s a községi ta­nács vegyen olyan permetezőgépet, amellyel időben biztosítani tudják a permetezést, mert a gépállomással előfordul, hogy későn jönnek ki per­metezni. Dudás János elvtárs, a balatonki- liti Dózsa tsz párttitkára elmondot­ta, hogy termelőszövetkezetük 15 hold gyümölcsöst létesített, de ezt 20 holdra növeli. Kéri, hogy a mezőgazdasági kisgépekkel való ellátást jobban biztosítsák. Számos hozzászóló kért segítséget, hogy a szakemberek kint a területen nyújtsanak segítséget a mezőgazda- sági termelés problémáinak megoldá­sához. Több hozzászóló vetette fel, hogy időben kapják meg a permete­zőszereket és védekezőszereket. De ne forduljon elő olyan eset sem, mint az elmúlt évben, hogy gyenge minőségű rézgálicot küldtek le a községekbe. A termeshozam fokozá­sa nemzeti érdek s ezt segítsük elő minden területen — mondották a ságváriak. Míg az előadás és a hozzászólások tartottak, addig a borbíráló bizott­ság egy másik helyiségben hozzálá­tott a borkóstoláshoz, s bizony, mire a borbírálatot befejezték, jópáran a bizottság tagjai közül csillogó szem­mel mondották el véleményüket az üvegek tartalmáról. Számos dolgozó paraszt, a ter­melőszövetkezetek élenjáró dol­gozói kaptak ezen az ankéton ki­tüntetést jó munkájukért. De a vitatott kérdés — hogy hol te­rem a legjobb szőlő és hol mérik a legjobb bort — továbbra is vitatott kérdés maradt. Azt meg kell mon­dani, hogy a bor igen jó Kőröshe­gyen is és Szólódon is és a járás többi községében is kiváló minőségi bort termelnek. Biztos, hogy a va­sárnap megtartott »Somogyi Néplap« ankét komoly mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a siófoki járás élenjáró szőlő- és gyümölcstermelő gazdái még nagyobb szaktudással és lelke­sedéssel harcoljanak a terméshozam fokozásáért és az ott elhangzott ver­senyfelhívások nyomán egészséges versenyszellem alakul ki a tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok és a községek között. (Pettenkopfer elvtárs előadását holnapi számunkban közöljük.) A Megyei Pártbizottság javaslatéra január 29-én délelőtt 9 óra­kor a megye arany- és ezüstkalászos gazdái részvételével a Me­gyei Tanács ankétet tart. Az ankét előadója dr. Fekete Zoltán, az agrártudományok kand dátusa, egyetemi tanár. Az ankét helye « Megyei Tanács nagyterme, A marcali járás élenjáró növénytermesztői számára a „Somogyi Néplap“ szerkesztősége és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya rendezésében január 30-án délelőtt 9 órai kezdettel járási ankétot tartunk, melynek előadója Bajcsy Ede elvtárs, a Megyei Tanács főagronómusa, A Kaposvári Járási Pártbizottság és a Kaposvári Já­rási Tanács végrehajtót) Izottsága a kaposvári járás tsz elnökei, tsz ál­lattenyésztés; és növénytermelési b*igádvezetői részére állatte­nyésztési és növényt érméiéi an kétől rendez. Az anké!ot január 30-án délután 4 órai kezdettel a nagyberki Győző mezőgazdasági termelőszövetkezetben tartják meg. Január 3l-éa, vasárnap a barcsi járás kiváló burgonyatermelői részére Szülök községben burgony atermesztési ankét lesz, melyre ezúton is szeretette! meghívjuk a megye, íl'etve a járások és köz­ségek élenjáró dolgozó parasztja íi, termelőszövetkezeti tagjait. KAPOSVÁRON VENDÉGS7EREPELT A HKÓCSAl DÉLSZLÁV NÉPI EGYÜTTES Az elmúlt szombaton Kaposvá­ron vendégszerepelt a lakácsai délszláv népi együttes. A Helyőr­ségi Tiszti Klub nagytermeit zsú­folásig megtöltő néző közönség nagy tetszéssel fogadta az immár Somogy megye halárain tűi is hí­res népi együttest. Különösen a gyönyörűéin., nagy művészettel! előadott déflszQáv náp­' dalotk, valamint a mai életeit be- ' mutál ió „Lakácsai fonójá lék“ &ra- j tott nagy síikért, de igen tetszett mindenkimiek a pengetés zenekar . já/tékia és a fiatalok kirengő tán­ca is. Az előadást* végignéző közönség szűnni nem akaró t apssal) jutalmaz­ta a nagyszerű együttes művésze­it. Kultúrotíhonavatás Bedegkéren Még január hónapban, sor kerül a bedegkéri kultúr o'lkon felava­tására, melynek építéséiben részt vett a falu apraja-nagyja. Nemcsak a Salaitok, hanem az idősebbek is nagy szorgalommal' vették ki ré­szüket az önkéntes társadalmi munkából. Ez a lelkesedés tette lehetővé, hogy a kuitúroí/nom rö­vid egy hónap leforgása alátt fél- épük1, bár a tanácsnak sok ne- ínézslégeit keltett äeküzdenie az egyes anyagok beszerzésénél. A község, lakói mintegy 150 ezer forint érlílkű építkezésit valósítot­tak meg 25 ezer forintos állami hozzájárulással. A 17 méter hosZ* szú éis 7 méter sziéfes' kultúrterem mellett olvasóterem, öltöző, szak­köri szobák, s más egyéb hely sé­gek is létesültek. A kultúrotthon a község iköizéppomtijáhan fekszik, s szerencsés elhelyezése így nagy­ban elősegíti majjd látogató tüisá- igált. A kuilitúlrcsoport tagjai már lelkesen készülnek az avatás kö­zeledő napjára. . Növeljük szőlő- és gyümölcsterületünket TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK főfeüadataiként a tsz-tagdk jólétié­nek növelését, étiéi'.lének szebbé tételét tüzite iki. Ennek elérésében nagy segítséget nyújtanak párt­tunk és kormányuk határozatiak melyek újabb tervek Ikidoiígazásá- ra késztették bennünket. Szövet­kezetünk a tsz-tagok jólétének nö­velését. leginkább a szőlőterület növeLéséfoien és a terméshozam fo­kozásában találja meg. Szőlő'te- rüíle'ümlk a kilépés folytán 30 kát. holdról1 20 kai, holdra csökkent, A tsz vezetősége mindent elkövet, hogy ez a csökkenés ne 'legyen érezhet ő a zárszámadáskor. Sőt még többet akarunk termelni és több részesedést alkarunk biztosí­tani egy-egy murika egye égre. Ezt elsősorban úgy akarjuk elérni, bo,gy jotlb an megműveljük és gondozzuk szőlőnket. Azt akarjuk, hogy az idén -20 lkat. hold terüle­ten több termést érjünk etil, mint a 30 kát. 'holdon tavaly. Ezért még ebben az évben megtrágyáz- ziik szőlőnkét. haiszmálijuk 'fel a védefoezőszerekét. A.z Ildién májr előre gondoskodunk permetiezőszerrőll is, A roissater- mő, kiöregedett szőlőtőkéik he­lyeit újra telepítünk ikfe. 5000 da­rabot. A 1sz-fagolk nagyobb jö­vedelmének biztosítása érdekében még ezen a tavaszom 10 balt. hold szőlőit telepítünk. .(Ebből 9 kát. hold oüászrizCiiinget és 1 kai hold csemegeszőlőt 'teli építünk. A tsz-tagok j-otbfoi'lébének ibiztosá- líását szolgálja -az is, hogy még ebben az évben 5 kát. hold gyü­mölcsöst ül! létünk. ’A (talajviszo­nyokat figyelembe véve túillnyo- .mórészben húsvéti rozmaring- és citromalmafákajb akarunk ültetni. Ezenkívül csonthéjasokat: diót, mandulát, ®tb. is űŰtetlünk.. MINDEZEK misigivalóisí'tásához azonban az is szükséges, hogy a Megyei Tanács aidjja meg szá­munkra azokat ,a kedvezménye­ket, amelyeket kormányunk a mezőgazdaságii termelés fokozása érdekében biztosít. OKULVA az elmúlt év tapasz- Bakonyi Vilmos tálaitain, mindenkor kellő időben tsz-efmök, Kötésé. Héi pins potaálását vállalj! a tözltlefe- ' és postaim tárcáim tartozó doígozok A közlekedés- és pos'aiügyi mi­nisztériumhoz tartozó üzemek ve­zetői értekezleten tárgyalták meg, hogy a tárca különböző vállalatai hogyan nyújthatnának miniéi ha­tékonyabb segítséget a mezőgaz­daság fejlesztéséről hozott leg­utóbbi párt- és kormányhatározat végrehajtásához. A megbeszélés eredményeként a közlekedés- és postaügyi 'tárca válláta'.ai összesen 60 gépállomás patron állását, illet­ve az ott lévő gépek javítási munkáit vállalták. Az üzennek vezetői most egy- egy mérnököt küldenek ki, hogy a helyszínen beszéljék meg a gépállomások vezetőivel, müye* segítségre van szükségük. Az 5— 8 tagú javítóbrigád — egy-egy mérnök, technikus, vagy más mű" szaki szakember vezetésével, — egy—három hétiig tartózkodnak majd' a kijetlöílt gépállomásom, hogy a szükséges javítási munká­kat elvégezzék. A többi között .a. vaisu'ti üzemiek 27, a pcisliia üzemei 8, a közleke­désépítési válilaJátok ugyancsak 8, az autójavítóípami vállalatok pe­dig 7 gépállomás patoonálíását vállalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom