Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

I Szerda, 1034 JamiAr 87. SOMOGYI NÉPLAP A négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete (Folytatás a 2. oldalról.) landók »»elismerni« a Kínai Népköz- társaságot. De tények »el nem isme­rése« és még inkább nagy történel­mi események »el nem ismerése« so­hasem vezetett pozitív eredmények­re. Az Ázsiában végbement, minde­nekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kínai Népköztársaság megalakulá­sában kifejezésre jutott gyökeres változások további semmibevevése az államok közötti viszonyok kiélező­désére vezet és akadályozza a sürgető nemzet­közi problémák rendezését, ami létérdeke a világ minden népé­nek. Már huszonöt nagy és kis állam — amelyek lakossága mintegy egymil- liárd ember — létesített, vagy létesít diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Az ilyen államok száma már két­szeresére emelkedett volna és elérte volna már az ötvenet, vagy még többet, ha ezen a természetes úton nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyet­len független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, vagy leg­alább is nem akart politikai, vagy gazdasági kapcsolatokat létesíteni vele. Olyan ázsiai országok, mint In­dia, Pakisztán, Indonézia, Burma már régen diplomáciai kapcsolatokat teremtettek a Kínai Népköztársaság­gal. Nem más, mint Nehru úr, India miniszterelnöke és Ázsia kiemelkedő államférfia jelentette ki két nappal ezelőtt: »Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyengíti állásait, ha nem bocsátja be a kommunista Kínát. Az új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi helyzetben. Aki Kínát nem ismeri el, behunyja szemét a valóság előtt«. Sok európai állam, köztük az atlanti tömbhöz tartozó ál­lamok is, szükségesnek ismerték el a diplomáciai kapcsolatok megterem­tését az új Kínával. Csupán Észak- és Délamerika területén nem akadt egyetlen állam sem, amely eddig rá­szánta volna magát, hogy rendes kapcsolatokat teremtsen a népi de­mokratikus Kínával. Hogy ez miről tanúskodik — az további magyará­zat nélkül is érthető. A szovjet kor­mány abból indul ki, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn soká így. A Kínai Népköztársaság részvételé­vel megtartandó öthatalmi tanácsko­zás összehívása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhüléséhez és megjavításához. Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítésével összefüggő nemzetközi kapcsolatok­ban is. Egyes hatalmak — mindenekelőtt a" Egyesült Államok — részéről a leg­utóbbi ideig olyan politika tapasz­talható, amely a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem eltiltására irányul. Ennek kedvéért az Egyesült Államok kormánya három esztendő­vel ezelőtt felbontotta az Egyesült Államok és a Szovjetunió között sok év óta érvényben volt kereskedelmi egyezményt. Ismeretes az is, hogy az Egyesült Államokban érvényben van a Battle-törvény, amely gyakorlati­lag megtiltja, hogy az Egyesült Álla­mok és az amerikai tömb országai kereskedjenek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Az Egyesült Államoknak ezek és egész sor más intézkedései nemcsak arra irányulnak, hogy mindenféle nehéz­ségeket okozzanak a nemzetközi ke­reskedelemben, de arra is, hogy ki­élezzék a nemzetközi kapcsolatokat. Vájjon elérték-e céljukat a nemzet­közi kereskedelem fejlődésének út­jába gördített mindezek az akadá­lyok és megkülönböztető intézkedé­sek? Mindnyájan tudjuk, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi demo- kraikus országok tekintetében léte­sített mindezek a megkülönböztető intézkedések távolról sem állították meg ezeknek az államoknak gazdá­sági fellendülését, hanem elősegítették a második világ­piac megteremtését, az ezen or­szágok közti gazdasági kapcsola­tok jelentős megszilárdulását. ítéljék meg Önök maguk, mire ve­zethet a nemzetközi kereskedelem terén életbeléptetett tilalmak és megkülönböztetések politikája, kü­lönösen a jelenlegi körülmények kö­zött, midőn senki sem tagadhatja, hogy egyes országok gazdasági éle­tében nehézségek vannak. Az öt hatalom képviselőinek ta­nácskozása pozitiv szerepet játszana a nemzetközi kereskedelem fejlesz­tése normális körülményeinek meg­teremtése szempontjából is. Ez fel­tétlenül érdeke sok államnak. Magától értetődik, hogy az öt ha­talom tanácskozása csak akkor tart­ható meg, ha megvan az az alapfel­tétel, hogy mind az öt nagyhatalom valóban megmutatja, hogy törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére. A szovjet küldöttség szeretné re­mélni, hogy erről a kérdésről meg lehet egyezni a berlini értekezleten. Az öt hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásán és a német kérdésen kívül célszerű volna ízen az értekezleten megvitatni az osztrák kérdést is. Az európai béke megszilárdításá­nak érdeke és az osztrák nép nem­zeti jogai biztosításának szükségessé­ge megköveteli a szabad és független Ausztria leggyorsabb helyreállítását és az osztrák kérdés rendezését. A szovjet kormány úgy véli, hogy ezt a kérdést a négy hatalom meg­lévő egyezményének értelménen kell rendezni. E kérdés megvizsgálásánál abból kell kiindulni, hogy a rendezés elősegítené az európai népek bizton­ságának és Ausztria függetlenségé­nek szavatolását és hogy Ausztria ne váljon többé fegyverré az agresszív rők kezében, különösen né váljon a német militarizmus fegyverévé. Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem a berlini értekezlet napirendjére: 1. A nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló intézkedésekről és a Franciaország, Airglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei ta­nácskozásának összehívásáról. 2. A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatai. 3. Az osztrák államszerződés. E napirend elfogadása esetén le­hetőséget kapnánk, hogy figyelmün­ket azokra a kérdésekre összponto­sítsuk, amelyek jelenleg a legidősze­rűbbek és a leglényegesebbek. Előttem Bidault úr nyilatkozott Franciaország nevében és Eden úr Anglia nevében. Ezeket a felszólalá­sokat nagy figyelemmel hallgattuk meg. Mind Bidault úr, mind Eden úr és még előbb Dulles úr, az Egyesült Államok külügyminisztere bevezető szavaiban kifejezte reményét a jelen értekezlet kedvező eredményeit il­letően. Mint a Szovjetunió képvise­lője, teljes készségemet fejezem ki aziránt, hogy Bidault, Eden és Dulles úrral együtt olyan eredményekre törekedjünk ezen az értekezleten, amelyek megfelelnek az európai népek biztonsága érdekeinek és egyút­tal elősegítik az egész világ bé­kéjének megszilárdítását. Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődésiét, valla- mint a dolgozok anyagi és Ikul'tu- rálliis tóyzieíémelk aíalkulá&át 1953- ban a következő adialtolk jellem­zik: , ; IPAR A NÉGYHATALMI ÉRTEKEZLET HÍREI Berlin (MTI). Németország Kommunista Pártjának Elnöksége a négy hatalom külügyminiszte­reinek Berlinben megkezdődött tanácskozásaival kapcsolatban fel­hívással fordult a német néphez. Ä felhívás a többi között a követ­kezőket mondja: — Német népünket most sem­miféle pártviszálynak, világnézeti vagy hitfelekezeti véleménykü­lönbségnek, semmiféle uszításnak és zavartkeltésnek,' mesterkedés­nek nem szabad megakadályozni abban, hogy egységesen felzár­kózva képviselje létérdekeit. Berlin (MTI). Számos jele van annak, hogy Berlinben a béketá­bor országaiból és a nyugati álla­mokból érkezett sajtó- és rádió­tudósítók között évek óta első íz­ben a békés együttműködés lég­köre van kialakulóban. Jóllehev, Nyugat- és Kelet-Berlinben kü- lön-külön sajtóközpont működik, a négy hatalom szerveinek meg­egyezése alapján mindkét sajtó- központ valamennyi tudósítónak rendelkezésére áll. A tudósítók természetesen élnek ezzel a lehe­tőséggel és hol a keleti, hol a nyu­gati sajtóközpontban tűnnek fel. A párt, és ‘kormány foiaúározatai nyomán az ipar termelésit Itervét a második féléviben módosították: a ■termeíláíSii eszközök rovására nö- veilüéik a foigyaszitási javak terme­lési tervét. Az így módosított éves tervet a szociaillisita ipar 101.3 száiz'alléikria t eiljesítetite. Az egyes minisztériumok éves tervüket, a kö'velikezőképpen teli» ,}esí‘tették: Az 1953. évi tervteijesites szá­zaléka koüió- és gépipari minisztéri­um 99.8 nehézipari minisztérium 102.5 könnyűipari mi misztérium 99.9 élleltmiszeripari minisztérium 100.6 építésügyi minisztérium .pari vállalatai 101.5 kisipari termelőszövetkeze­tek 113.1. 1953»bam ’terven feil'ü'li többek közölt töiblb miint 700 motorke­rékpárt, 140 ezer mázsa műtrá­gyát, 700 ezer pár pamu'thari’s- nyát, 77 ezer pár bőrc.pöt, 27 ezer mázsa cukrot, 56 ezer hl sört, 100 máilüió darab cigarettát, 5.300 mázsa kolbászfélét termei­nek. Egyes fontos termékek ter­melési tervét- ‘azonban nem teijesí- ették: pli. a kollio- és gépipari m.- isztlérium hengerelt acélból) és teheirgépkioeSiJbóil, a nehézipari minisztérium szénből és villamos- energiábóf és a többi minisztéri­um néhány egyéb cikkből keve­sebbet t érméit, minit amennyit a terv eiJőíri i. Néhány fomios export­cikk tiermeiléisii tervét az Ipar nem 'teljesítette. A szocialista ipar 1953ibain 11.8 százalékkal termeit tőbbéti, _ m.mt 1952-ben. 1953-/bam a legfontosabb ipar­cikkek termelése 1952-höz képest a következőképpen alakult: 1953. évi termelés az 1952. évi t erm elés százalékában: szén 113.6 viilamo-senergia 109,2 vas és acél 108.6 hengereit acél 106 6 esztergagépek .121.8 It.elhergepikocsi 106.3 autóbusz 115.2 Diesel-motor 133.1 motorkerékpár 114.1 gép- és motorolaj 133.8 világít ógáz 116.1 műtrágya 121 tégla 120 mész 110 cement 100.3 pamutszövet 97.3 (kötőt1 iáira 111.7 nylonharisnya 263.4 ibőrcipö 93.5 csizmái 130.2 liszt 100.5 cukor 171.2 likőr 115.6 sör 134.9 ko'ibászftÖák 141.5 cigaretta 108.2 édesipari készítmények 118.3 pipereszappan 122.2 A pamutszövetnek, amiből egyébként négy készletek vannak, és a bőreipőnek az előző évinél alacsonyabb termelése részben kiülik eres,kedelm,i okokra vezethe­tő vissza. 1953-ban az ipar összesen mint­egy 21.3 millió lommal szenet, 4.6 milliard kwo villámé senargiát, 830 ezer toninui nyersoiajati, 760.000 Uom- mia nyer.sva.3a3, több mint másí éllimill- lió tonna acélt, több minit 840 ezer tonna hengereli; acélt, mint­egy 14.300 motorkerékpárt, 136.400 kerékpárt, 155.500 rádiót, 220 ezer tomina mürágyát, mint­egy 1.1 miliii.ó tonna cementet, min’.egy 209 millió négyzetméter pamutiszövetat és 8.4 mJió pár bőrcipőt termelt. Több fontos fogyasztási cikk és mezőgaz­dasági termelési eszköz ter­melése — az új kormiányprogrammnak megfelelően — 1953 második felé­ben jóval több volt, mint az .első félévben. így pl, traktorból 170 darabbal, müíirágyaszórógcipbői mintegy 400 darabbal, kazaíiozó- hóli .mintegy 700 darabbal, íógaías fűkaszáló-gépből több mint 500 darabbal, rádióból 16 ezer darab­bal, flamefflből 3.6 milli ó négyzet­méterrel, semielysz.övelből több mint 730 ezer nágyzetméijennel, férfiingből 181 ezer darabbal, ba­kancsból 58 ezer párral!, kötött­áruból 2600 mázsával, pamutha- rismyából több minit 1.1 miliő párral], selyem- és nylonharisnyá­ból együt.esen több minit,1 80 ezer párral, cukorka- és csofcoíiáidláfé- iékből kereken 40 ezer mázsával, teivágot]iakból 3600 mázsával, kol­bászfélékből 3100 mázsával, szap­panból több mint 8300 mázsával termeltek többet a második félév­ben, nr mfc az elsőben. 1953-ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A terme­lékenység — az egy órára eső termelés — a minisztériumi ipar­ban átlag 4,4 százalékkal, a kolhó- é,s gépipari minisztérium válíala- tiaínáO 11.2 százalékkal magasabb volt, mimlti 1952-ben. 1953 második feléiben a muílt év azonos idősza­kához képest a kormánypro» grammnak megfelelően ősökként a túlórák száma, A kormányprogramul óta több cikk minősége javult, pl. a se­lyem- éis ipamiuthariisinyáé, .a férfi­öltönyé, a gyeirmekkabátié, a íléríi- mgé é-s férüeipőé. Az éileőmisizer- iparlbian fjavíhoülják ,a if elvágóit talk es kolbászféléik minőségiét. Számos fogyasztási cikk válasz­téka bővült: a második félévben többek között a cipőiparban 26 új modell gyártását icezdték meg, növelték a női ruházati cikkek választékát. A fogyasztási cikkek minősége és a választék bő­sége a javulás ellenére általában meg nem éri el a dolgozók által megkí­vánt színvonalat. 1953-ban az ipar több új gyártmány terme­lését kezdte meg, mint pl. a villamos kézi szénfúrógép, szénrakodógép, traktoros fűkasza, fe­jőgép, sztreptomicin, vérszegénység elleni kristályos vitamin, valamint új ruházati és élelmiszercikkek gyár­tását. MEZŐGAZDASÁG Az egyénileg dolgozó és szövetke­zetekbe tömörült parasztság terme­lési kedve a mezőgazdaságnak nyúj­tott fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben haj­tották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A búza és rozs vetésterü- .ete 1953 őszén közel félmillió holddal volt több, mint egy évvel előbb. Minőségi vetőmaggal jelentősen na­gyobb területet vezettek be, mint 1952-ben. 1953-ban a gépállomások több mint 4 millió kát. hold különféle szántási munkát végeztek, 30 százalékkal töb­bet, mint egy évvel előbb, azonban nem nyújtottak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek a növény­ápolási munkák elvégzésénél. A gép­állomások mélyszántási tervüket nem teljesítették és ' az egyénileg dolgozó parasztok számára még mindig ke­veset szántottak. 1953-ban 124 ezer kát. hold erdőt telepítettek, többet, mint az előző ívben. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évben mintegy 11 ezer vagon tűzifával többet adtak a népgazda­ságnak, mint 1952-ben. » KÖZLEKEDÉS A vasút 1953-ban 12.7 százalékkal öbb árut szállított, mint az előző ” ívben. Az őszi csúcsforgalomban a .cocsiforduló átlagos ideje fél nap­pal rövidebb volt, mint a megelőző évben. A hajón szállított áru meny- nyisége 13 százalékkal volt több, mint 1952-ben. Tehergépkocsin 1953- ban 41.1 százalékkal több árut szállí­tottak, mint egy évvel ezelőtt, a gépkoesiállomány egy év alatt 13 százalékkal emelkedett. Vasúton 1953-ban 2 százalékkal többen utaztak, mint 1952-ben, tá­volsági autóbuszon 37 százalékkal többen. Az autobuszállomány az elő­ző évhez képest 33.5 százalékk ü * emelkedett, nőtt a vasúti személy- kocsik száma is, mindamellett a sze­mélyszállítás terén a helyzet nem kielégítő. ÁRUFORGALOM 1953-ban a párt- és kormányhatá­rozatok által nyújtott kedvezmé­nyek, valamint a jó terméseredmé­nyek jelentős mértékben javították a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az egyénileg gazdálkodó parasztolt és a termelőszövetkezetek különböző juttatások, valamint hitelek és hát­ralékok elengedése révén többmil- liárd forint értékű támogatást kap­tak. A növénytermelés hozamai 1953- ban megközelítették, sőt egyes növé­nyeknél felülmúlták a kiemelkedően jó 1951. év eredményeit is. Gabona­félékből országosan több mint 7.2 millió, burgonyából mintegy 7 3 millió, kukoricából 13.9 millió, cu­korrépából 12.8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 végén a juh­állomány kivételével alacsonyabb, a hízottsertések száma magasabb volt, mint az előző évben. Az állami gaz­daságok nem teljesítették sertéshús- és tejtermelési tervüket. A mezőgazdaság szocialista szek­torához tartozott az év végén az or­szág szántóterületének mintegy 32 százaléka. A kormány intézkedései következtében a tartalékföldeket bér­beadták, illetve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedel­me 1953-ban többszörösét tette ki az előző évinek. Egy munkaegységre kö­zel kétszerannyi kenyérgabonát, há­rom és félszerannyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszer annyi készpénzt osztottak ki a tagok kö­zött, mint 1952-ben, A párt és kormány, határozatai alapján a lakosságnak nyújtott szá­mos kedvezmény: a beadási kötele­zettség csökkentése, a július 1-i és a szeptember 6-i árleszállítás, a béke­kölcsön alacsonyabb összegben tör­tént kibocsátása, valamint a régebbi államkölcsönök egyre nagyobb ösz- szegű törlesztése stb. jelentősen nö­velte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1953-ban 10.2 százalékkal nagyobb volt az elő­ző évinél. A fontosabb élelmiszercikkek el­adása 1952-höz képest a következő­képpen emelkedett: a cukoré 18 szá­zalékkal, a zsíré 24 százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalékkal, a húsé 23 százalékkal, az édesipari termékeké 15 százalékul, a főbb iparcikkek közül férfikabátból 23.6 százalékkal, női kabátból 9.4 száza­lékkal, női cipőből 10.7 százalékkal, gyermekcipőből 16.4 százalékkal, fe­hérneműanyagból 9.3 százalékkal, tűzhelyekből 15.5 százalékkal, rádió­vevőkészülékből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 százalékkal, mosó­szappanból 15.5 százalékkal, pipere- szappanból 37.8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányhatározatok vég­rehajtásának eredménye. 1953 első telében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a megelőző év első félévének forgalmával, míg az év második felében 1952 második lé1 évéhez képest a forgalom jelentő­sen emelkedett. így például 1953 má­sodik félévében cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból 6 millió kilo­grammal, húsból 5 millió kilogram­mal, bőrcipőből 729 ezer párral, ka­bátból 125 ezer darabbal, férfiruhá­ból 59 ezer darabbal, flanellből mint­egy 290 ezer négyzetméterrel, fésűs­(Folytatás a 4, oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom