Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-18 / 296. szám
SOMOGYI NÉPLAP Végétért az atlanti tanács ülésszaka Párizs (TASZSZ). Az atlanti tanács december 15—i illésén jóváhagyták a különleges (bizottság jelentését a tervezett „európai hadsereg“ fegyveres eirőirőö, amelyek- be 50 'hadosztályt, löíbtb mint 10 páncélos hadosztályt, 3 ezer repülőgépet, 40 kísérőhajót szándékoznak felvenni. A közzétett adatok szerint az atlanti Itömib országai 1953-ban 65.5 miCÜiárd dlofloárt fordítanak fegyverkezésre. A tömlbíben részvevő európai orszáigoik katonai kiadásai 1953-ban 13 százalékkal magasabbik, mint í952-ben voltak. Tervbe vették ezekben az országokban a szárazföldi csapatok létszámának 6—30 százalékos emelését. A különb öző országok képviselőinek küszöbönálló tanácskozása és az^ indokínai háború kérdésében támaSt nézeteltérések arra vezettek, hogy december 16-án „titkos ülést“ hívtak össze e problémák zárt ajtók mögötti megtárgyalása- j hogy az Egyesült Államok korra. j mánya engedélyt akar kérni a December 16-án est« kezdődött j kongresszustó] arra, hogy adatokat az atlanti Tanács utolsó ülése, ame-' adjon át az atomfegyverről az lyen Bidanltnak az atlanti tömb j északatlanti tömb katonai vezetői- tagállamai által folytatott propa- ! nek. ganda összehongo’.ására vonatkozó i A zárókőzlemény helyesli a javaslatát vitatták meg. Ezután j négyhatalmi értekezlet össziehívátéTtelk rá a záróközlemény szőve, gének megvitatására. A záróközlemény megerősíti, hogy az „európai védelmi közösség“ létrehozása a nyugatnémet csapa t ko nt ing en s ek részvételével továbbra is e támadó tömb „leg- iőbb célja marad“. sát. Fogadások Finnországban az ott tartózkodó szovjet külkereskedelmi miniszter tiszteletére Helsinki (TASZSZ). December íó-án Paaskivi, Finnország iköztár- Az ülésszak részvevői kijeién- sasági elnöke fogadta a Finnor- tették: eltökélt szándékúik a fegy- szagban tartózkodó I. G. Kabano- werkezési hajsza folytatása. En- vöt, a Szovjetunió külkereskedelmi nek megindokolásaképpen arra : miniszterét és V. M. Ptasnykovot, hivatkoztak, hogy a Szovjetunió ’ a Szovjetunió tengeri és folyami részéről „veszély fenyegeti nyuga- \ flottaügyi miniszterhelyettesét, va- tot". I lamint V. Z. Lebegyervet, a SzovA záróközlemény megjegyzi, í jetunió finnországi követét. A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Béri ja ügyében Péntek, 1953 december 18. Felelősséget éreznek a község miamiiája iráni a rinyaszentlfii'ályi kommunisták RinyaazetnMrály községi dolgozó parasztjai az idén minden termény- fél.ségből példásan teljesítették be. adási kötelezettségüket. Szép eredményeket értek el az őszi; mező geodasági munkákban« is: búzából és irctóElbóí jóval’ hat ár ildő előtt teíL jesítették vetéstervükét. Az őszt mély szántás i® jói haliad, máir esák pár holl felszántatla,ni föld1 van a község határában, de a napokban es ken is elvégzik a tavaszi' vetésű növények bő termését biztosító ősei mélyszántást. Ezek a szép gazdasági eredmé- nyek a helyi pártszerveizet vezetői mák jó munkája által jetitek létre. A pártszervezet vezetősége jói irányította, jól mozgósította a község kommunistáit és párton- kíviiii dolgozó parasztjait ez időszerű feladatok végr&hajtá- ’ sara. A pártszervezet életéiben és a párt I vezetéséiben főleg a Központi Ve- -. • ■■:r<£*zzz2zszst j zetőség ez év június 28-i hatáiro* Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió I gukban, minden eszközzel szabotálta, J nikidze politikai bizalmatlanságot j Bita óta mutatkozott feltűnő javu Legfelső Tanácsának Elnöksége 1953 j gátolta a párt és a kormány azon táplált Beriiával szemben. Szergo j A pártszerv-zet vezetősége a június 26-án, miután megvizsgálta a i rendkívül fontos intézkedéseinek . Ordzsonikidze elhunyta után az ösz-; Köznontií VezatőfiÁn- Wórcizatiáníiik ivrinic^tprtnnáeíának köz- végrehajtásét, amelyek a kolhozok, szeesküvők kíméletlen bosszút áll-1 ** . .. Szovjetunió Minisztertanácsának köz. lését L. P. Berijának, a külföldi tőke ügynökének a szovjet állam, aláakná- zására irányuló bűntetteiről, elhatározta: leváltja L. P. Bérijét a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügyminiszteri tisztségéből és bírói úton felelősségre vonja Bérijét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső 'Tanácsa Elnökségének június 26-i rendeletét. A Szovjetunió államügyészsége most befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva, a szovjet állammal ellenséges, áruló, ösz- szeesküvő csoportot tömörített, amely azt a bűnös célt tűzte maga elé, hogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidéken a Kommunista , Párt és a Szovjetunió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használja fel s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot, a hatalom megkapariníása és a szovjet munkás-paraszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaállítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoportjának tevékeny részvevői voltak a belügyi népbiztcsságban és a belügyminisztériumban Berijával sokéves, közös, bűnös tevékenység folytán kapás szovhozok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólétének szakadatlan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoá-nacionalista elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban, ellenségeskedést és eivakodást tak családjának tagjain. j al^°s ismeretében annak müleMegállapított a vizsgálat olyan té-! ’metieii ^ lcez.at-0 msg a pajitcsz^rvezet nyékét is, amikor az összeesküvők j müirakájáihaini, a 'község irány,ításá- terrorista módon meggyilkoltak olyan, focin .meglévő hiáinyossáigök kíjaví" személyeket, akik részéről leleple- S «fásét. Különöse» nagy gondot for- zéstől tartottak. Minthogy Berija és j .diítötták a ikioMítóv vezetés ellvé- cinkostársai tették el láb alól megvalósítására; Az elmúlt 'év Kcdrovot, aki a Kommunista Párt! « •/ „ _ .tagja volt 1902 óta, emellett elnök- j f?]^naD , 'koT !'? szítsanak a Szovjetunió népei között: ségi tagja a Szovjetunió rendkívüli I v,a!C a ... jf, JeVeal" 1 c'öd és elsősorban, hogy aláássák a Szov-| bizottságának (VCSK) és kollégiumi « olya» eset meigtortentl, nagy a part" jetunió népeinek a nagy orosz nép-. tagja az Állami Politikai Hatóságnak j szervezet titkára egyséül intézke- hez fűződő barátságát. I (OGPU), P. E. Dzerzsinszkij mellett, j dett olyan ügyekben, iame!iyhez az Berija és cinkostársai, akik semmi-i Az összeesküvőknek alapos volt az Egész pártszervezet ’ tagságának, nemű társadalmi támasszal nem I a gyanújuk, hogy Kedrov rendelke- \ sót a pártonMvüili dolgozók véle’ rendelkeztek a Szovjetunión belül, *—,iJ~ bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támogatására építették. Mint most a vizsgálat megállapította, Berija már a polgárháború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. 1919- ben a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány kémszolgálatában, amely angol kémszervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodói í'^'ia,l»ag®nka1'. ^?r^a Hűnöf mu!tja j menyére is .nagy szükség lett voJ- felöl. Megállapítottak más olyan tér-i „ _ rorista gyilkosságokra valló -ténye- j na-, Ez a hel^®p vezeto . mMr két is, amelyeket az összeesküvők j 'f®01, . snegici:onj-Utctua p Ipárlttégcik azzal a bűnös céllal követtek el, hogy • 3og’ait és elicogenrtettie a dcíjgiozo elpusztítsanak a Kommunista Párt | n rasztokat a pá-nt-szervexieititől'. A és a szovjet hatalom ügye iránt oda- j KV határozata óta azonlham ko- adó, becsületes kádereket. _ _ | moly eredmény?íket értek eJ a 'kolAmint a vizsgálat megállapította, idktiv vezetés megvalósításában. A vezetés kallektáv lőtt, ezzel Borija és cinkostársai számos árulást követtek el, igyekezvén gyengíteni a Szovjetunió védelmi képességét. A vizsgálat anyagai bebizonyították, hogy az összeesküvő csoport ,“ , . .. , ... . részvevői — Merkulov, Dekanozov, Berija újból árulást követett el, tit- Kobulov Goglidze, Mesik és Vlödzi- kos kapcsolatot teremtett a gruziai - • mensevik titkosszolgálattal, amely az nőtt a pártszervezet vezetőinek és az egyszerű párttagoknak az aktivitása, luurcossága és fele- lősségérZute angol titkosszolgálat fiókintézménye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek során is fenntartotta és kibővítette a külföldi titesolatban állott következő vádlottak: i kosszolgálatokkal kiépített titkos és V. N. Merkulov, a Szovjetunió volt állambiztonsági minisztere, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere; V. G. Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vebűnös kapcsolatait az azok által becsempészett kémeken keresztül, akiket sikerült néha megóvnia a leleplezéstől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként műzetője, az utóbbi időben pedig a Grúz ködő Berija, aki eladta magát kül SZSZK belügyminisztere; B. Z. Ko- földi titkosszolgálatoknak, cinkostár- foulov, a Grúz SZSZK volt belügyi' sai segítségével bűnös tevékenységénépbiztosának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminiszterének helyettese; Sz. A. Goglidze, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J- Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SZSZK belügyminisztere, valamint L. J. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma különösen fontos ügyeket kivizsgáló osztályának volt vezetője, Berija és cinkostársai hosszú éveken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájúkat, Berija felfokozott ütemű működést kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit el- Ócje — mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a hazaáruló igazi arcát és határozott intézkedéseket foganatosítsanak ellenséges tevékenységének meghiúsítására. Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett, fokozottan kezdte a belügyminisztérium vezető állásaiba helyezni az összeesküvő csoport részvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium becsületes dolgozóit, akik megtagadták Berija bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. Berija abból a célból, hogy aláaknázza a kolhozrendszert és élelmezének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenforradalmár grúz mensevik-emigránsokkal, több külföldi titkosszolgálat ügynök keivel. Berija, gondosan elrejtve és álcázva bűnös múltját és az idegen álla mok titkosszolgálataival fenntartott ellenséges kapcsolatait, alapvető mód szerként a rágalmazást, az ármánykodást, a különböző provokációkat választotta a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik útjában álltak a szovjet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson túl és Grúziában, majd később a Szovjetunió belügyminisztériumában, áruló céllal a hatalom megszerzésére irányuló terveket forgatva fejükben, leszámoltak a nekik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bűnös mesterkedésre derített fényt, melyeknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személye leleplezésének megakadályozása volt. így a vizsgálat megállapította, hogy Berija áruló célkitűzéseinek eléréséért cinkostársainak segítségével bűnös intrika-harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa ellen, benne látva azt az embert, aki akadályozza mirszkij vádiottak — akiket sokéves J lag^rán-t A píáirtcmlkívüli lidoUgo- közös bűnös tevékenység kapcsolt ^ véleményéttel^ f Lgyefemfoevétefe, össze -Berijaval és akik Berija bár-] , „ ,, / __, „ , „,.’ m ilyen bűnös megbízását teljesítet-1 a dto®gi0z'c|k bevonása a hataircea.thoték, cázni ...... súlyos, fent már említett államelie- szarosabb tett a párt Ikaípdsallata a ne3 bűntettet követtek el. tömiagiefekd. Az utóbbi hóna/póklban. Ilymódon megállapítást nyert, hogy jelentősen emelikedatt a pá-rtsaer* Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobu- vezet TOaebcbégi' üféseiittdk színvona-n bűnös megbízását teljesítet- < “ B•'**»*»• ?; ■ 31,1 , Iáit, ■■ segítettek neki elreiteni és ál-^ (ni3^5^rrL,ei|ti6udb'0ii nö bűnös multláí - számos igen. velte a Párt,szarvbz0t tekintélyét, lov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak elárulták hazájukat, a nemzetközi imperializmus ügynökeiként, a szovjet nép legádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat' fényt derített más, Berija által elkövetett olyan bűntettekre is, amelyek mély erkölcsi le- zülésüket bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedéseket foganatosított és visszaélt hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgálat során lelepleztek a nagyszámú tanú vallomásai és a valódi okmány adatok, beismerték bűnösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és, a forradalmi munkásmozgalom ellen folytatott, a polgárháború időszakában az ellenforradalmi musszavatista kormány titkos- szolgálati szerveiben betöltött titkosügynöki állásában kifejezésre jutott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvének 58—1 B, 58—8, 58—13, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Kobulo- vot, Goglidzét, Mesiket és Vlodzimir- szkijt hazaárulás, terrorista cselekmények elkövetése és elleniorradalm’ áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvének 58—1 B, 58—8, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete értelmében a Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij ellen emelt vád ügyét a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön1». A Feitemlkérat magtarttítrt vezetősági Wésvjcen 'határoz®áik meg a párthaigdki egús'Z tevéteniységút. Major János elvtára, bk Äpstzenvezet tHMira és a vezetőség tagjai min- tíes esetben jól előüoészíftiík ® vezető- ■-égni ültéseikeit. A vezetőségi üié.se- k-n sokoldalúan megvitatják iaj napirendi pontokat és kollektíván hoznak határozatot a feladatok megoldására. így a pártvezetőség egésze irányítja az alapszervezct életét, munkáját, aminek «az eredménye az, hogy nem történik önkényesség és nem hoznak egyoldalú, helytelen intézkedéseket. A. ipart vezetőség által hoaxtt kolelktáv határoziaitakidt fa taggyűlóaaken újólag 'megvitatják. Az ilyen alaposan átgondolt határozatok nagy jelentőségűek a pártszervezet élp- téban; az egész párttagság ési a. pártoakívüli dolgozók vélamánsyét tükrözik. A minisztertanács őszi' raezőgaa- dasági munkáikra hozott határozatát a község dolgozó parasztságával megbeszélte a pártszervezet vezetőség©. Ezen az értekezletem Szálai István és Nagy Samu József dolgozó parasztok javasolták hogy jó szervezéssel,, egymás segítésévé! jóval1 határidő előtt el tudják végezni az őszi kaiáazosok vetését é* a« őszi kapáSck betakarítási munkáit. A javaslatot a községi pártszervezet vezeltőoéige figyelembe vett?.. A dolgozó parasztok bevonásával határozatott ho-ztaik arra, hogy határidő előtt 10 nappal elvetik a 'búzát és rozsot. Most a pártszervezet tagijai s a népnevelők • az 0ami begyűjtés többéves rendszerérőt szóló törvényerejű rendeletét! magyarázzák a dolgozó purasztotcnailc. Ezen a terülteit' :n különöse® 'eredményes felvilágosító munkát végesnek Vidla Imre 'és Vertmanm Ferenc eivtársaik,. Vida eívtárs jó felvilágosító munkája után töbfe dolgozó par.-sszt elhatározta, hogy növeli állatállományát és szőlőt telepít. iSzántner József 9 holdas dolgozó paraszt te'határozta, hogy egy szarvasmi./rhÄval többet tart, mint ezideig, eiertésáT cm anyát pedig 5—6 sertéssel szaporítja. Ide Major János 5 holdas dolgozó paraszt elmondta, hogy ez új begyűjtési rendszerről -szóló törvény- erejű rendeletnek az a része, amely kimondja, hogy ® terményibeadá’si' kötelézettséghől,három (kát., holdra eső mennyiségeit el keli engedni abban az esetiben, ha a beaidáera' «telezett férfi 65. életévét, a nő pedig a- 60. életévét betöltötte, azt bízonyiitijn, hogy pártunk és államunk fokozottabban; ó gondoskodik az önag: tkrőí és munkaikáptelOTék- rőí. Az idősebbekről: való gendios- (kodáa ehihez hasonló formájára a múltban (gondolni sem m-erteettek az öregek. A pártszervezetnek (további feladata,, hogy még fokozottabb felvilágosító munkát végezzen a község dolgozó parasztjai között, nisigycm sok gcmdot fordítson azok ügyeinek, problémáinak elintézésére. A pártszervezet tagjai továbbra is érezzeneík felelősséget a dolgozók ügyei iránt, állandóan fog- lal'kozzani. ik a dolgozó parasztokkal. A megjelenő párt- és kormányha_ tározatalíat úgy magyarázzák meg nekik, hogy az minden esetiben ösfetönzözze őket a. töfcfotermeléeine. Lelkeshangú taggyűlésen választották meg vezetőiket a kisberki DISZ-fiatalok további előrehaladását és ellenséges tanácsa tárgyalja az 1834. évi de- terveinek megvalósítását. Mint most. cember 1 keltezésű törvényben elősi nehézségeket idézzen elő orszá- megállapítást nyert, Szergo Ordzso- írt rendelkezéseknek megfelelően. Niagy lelkesedéssé! készültek Kisberki község DISZ-fiataljai vezető- ségváláisztó taggyűilésüfcre. Az előkészítéshez kérték a pá'rtiszervez'ct segítségét és 'közös erővel mozgósították a falú fiátailjait. A DISZ- "iataiok vadiaimennyim megjelentek éa a szervesen kívülálló fiatalok isi megjelentek, akiket a taggyűlésen vettek feli a DISZ-szervedet tagjai sorába. A taggyűlésen résiztvett a községi pártszervezet titkára,, Böjté elvtárs é& a tsz pánttitkára. Osz- 'ai elwtárs, ott volt a községi ta* láoselniök elvtárs és a falu tamítója Ls. Aannak ellenére, hogy a beszámoló nem a legjobb volt, élénk vita alakult ki «a« taggyűlésen. Érvé- lyesült a bírálat, önbírálat. ' Az elvtársak bírálták a régi vezetősé- git, amely elhanyagolta a fiatalokkal való foglalkozásit, hogy szieir- ■^ezeti életről jóformán beszélni sem lehet.tt. Nem volt rendben a tagnyilvántartás, a bélyegelszámo- ! ássál is minidig elmaradtak. Zen- taá elvtárs, a DISZ-szervezöt egyik aktív tagja, bírálta a volt veaetőséget ‘és a pártvezetőséget is, ami* ért a D ISZ-szervezetben nem szervezték meg a poldfiíkar Oktatást. Javasolta], hogy a határozati javaslatiba vegyiék fel az oktatás megszervezését és a fegnövidehb időn belül indítsák meg azt. Oszkai elvtára, a tsz (párttitlcára önkritikát gyakorolt, beismerte hibáját, hogy Ő sem és a pártszervezet sem «adott elég segítséget a DÍSZ'-fiataüőknalk. Egyben ígéretet tett, hogy a jövőben ezorosább kapcsollátct tant fenn a DlSZ-szer- vezettöí (és minden támogatást megad a fiataloknak. Belátta, hogy csak úgy várhat segítséget a fialta laktól, ha ő 'is segíti azokat. A lelke« taggyűlés egyik hiányossága volt azonban, hogy nem foglalkozott a DISZ KY X. teljes Ölésiének határozataival. Ezért az a feladatúik az újonnan megvátesztotffc vezsettőkmefc, hogy a legközelebbi vezetőségi ülésen íkiildoligiozzák a 'határozatok nyomán a község fiataljai feladatát «a kormámyprcgTaimm végrehajtásában. Kérj,ék tElhhea a pántsaervezet segítségét.
