Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

Péntek, 1953 december 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Nagyobb figyelmet a téli gépjavításokra A koTtnáinlypi'O'gramm nyomán smilml több egyénileg dolgozó ;pa- r&'ZJt •vette igényibe a gépállomások ■segítségét az őszi vetés és az őszi mély szántáé elvégzéséihez. A gépi munka eätönyici miatt a termalőszö- vetkezetek mellett egyre több 'egyé­ni gazdát határozta el. hogy ta­vasszal fokozottabban fcériik a gép­állomások segítségét. AMkazj, iboigy gépá! bmásaink a tavaszi mező­gazdasági munkáikat zökkeiiömeiíte. sejm elvégezhessék, most az a dön­tő feladatuk, hogy t.jjeaitsék téli •gépjavltási .terwütoet. A legtöbb gépállomás még sem fordít 'kellő gondot a gépek terv­szerű kijavítására. Pl. a csurgói, darányi, segesdáí, igaM, nagyatádi, nagybajom*, tapsanyi és puszta­kovácsi gépállomások a beütemezett traktor és vontató főjaví töm kiből és, folyó^avít-ásoikbót még semmit sem végeztek el. A tnaiktorekék ja­vítását a fonói, sogesdi, háromfail, pusztakovácsi és tahi gépállomások még el sem kezdték, d ugyanígy nem nyulndk a tárcsák kijavításá­hoz a ibaSaitonMiti, csurgói, »eges- dí, iharoslberényi, kantái, kerekii, ladi, mernyieij, nagyatádi, nagyha­jóim, pusztakovácsi és a tahi1 gép­állomások oem. A vetőgépek javítá­sát is mindössze 6 gépállomáson ■kezdték meg. Ez a hanyagság bizo­nyítja, hogy iái gépó Barnás dk vezetői rosszul készülteik föl a gépjavítá­sokra és nem gondolnak arra), hogy a beütemezett javítások terv- szerütlehségie az utolsó pillanatban kapkodást idéz «Hő. Ha tovább kés­lekednek, akkor csak oiVan tessék" lás sók javításra jut idő, ami; meg- iboEiszuIija magát kiinib a területen' a gyakori gépállásokkal. Helyes1 szer- VKizéssel és lialíkiiismiaretöseággei jó munkát ’éhet végezni, amit igazol a lengyeltóti gépállomás példája, ahol a traktor-főjavítás eddigi tervét 100 százalékáig teljesítették. A gépállomások (pártszervezetei és vazatői tegyenek mag mindent, hogy a l.miairadáfit sürgősen) fel­számolják és a, további javításokat tervszerűen végezzék. A , megyei gépállomás igazgatósága a tervbe] - jesítés értékelésén íkívül hatható- saíbban ellenőrizze a gépállomások gépijöviítási munkáját. Magabiztosan tervezik IboMog jövőjüket a vápdai dolgozó parasztok A VASÚTÁLLOMÁSRÓL és an­nak kornyékén e] helyezkedő né­hány lakóházról ítélve azt hinné az ■ember, hogy Várda község osaik Somogy megye térképén) szerepel Kellemes csalódást okoz, amikor 10 perces gyaloglás után egy enyhe völgykatlanban feltárul a község kéne, üdítő látvány a községet kö- rülöleiő főldtáblák szemlélése. A korán elvetett ősziek szépen zöl­déi rsek és a permetezve huliió ké­ső őszi eső éiénkebbé t eszi a sar­jadó vetéseket. A felszántott bar­ma és feketá földek fényes tükrö­zése jelzi, hogy mohón szívják magukba a tavasszal sorraJkerülő vetések bő táplálékát, az esőt. Irt­ott látni még ógy-egy gazos, szárí­tatlan nadrágs zí j p a rc él lát, ' amely olyan érzést kelt, mint amikor a tavaszi napsütést pillanatokra ^ el­takarja egy pár átmeneti sötét félhőfoszlány. Megszokott kép a községben, hogy a k óra reiggéli óraikban me­nyecskék, serdülő lányok és fiúk kék és piros zománcos _ kannák­ban hordják a tejet a föjdmüves- szövetkezetá tegcsamoklba. A tej- hordás soha nem esett nehezükre, mert fűtötte őket az iparkodás, hogy minél előbb tetj'esítséik beadá­sukat, hisz icf esik az egész ország­nak, ha bőven jut tej, kávé és egyéb tejtermék minden dolgozó asztal- iára, Ma már nőm is az élőíft be­adás miatt viszik, hiszen a köte­lező t-ejbeadásnak eleget tett a község lakossága, hanem azért iparkodnak, hogy a szabadpiaci áron megfizetett tejfeleslegüket a szövetkezet ju'tassa el oda, ahol arra szükség van. Alig pár napja, hogy megjelent a N épköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendeuete az ál- ’ f>rni begyűjtés többéves rendszeré­ről, máris megváltozott a község élete. Gyakran keresték fel a ta­nácsházát ügyes-bajos dolgaikkal a község szorgalmas dolgozói, s eb­ben a néhány napban mozgalma­sabb lelt a t anácsi ára, mint ennek előtte bármikor volt. Mindenki számol, tervezget és ha méginkább meg akarnék bizonyosodni a ren­delet valamelyik pon'tjáróíl, men­nek a tanácsházára felvilágosítást kérni, Nem kis dologról van szó. Az elkövetkező három esztendőt^ akarják előre látni és megtudni,’ hogyan számoljanak, milyen váltó- > zást jelent boldogulásuk útján az a j háromévi munka, ami előttük van j és amit a párt és kormány olyan; alapos gondossággal és segítséggel; készített élő számukra. A község; vezetői nem tétlenkednek. Sovány Endre nyilvántartó és Bencze j Tóth Lajos VB-tÍ;'kár — aki most a tanácselnöki teendőket is ellátja — i számolgatnak és összehasonlítást tasznék ez év begyűjtéséiről és a ; jövőévi begyűjtésről, amely már az 1 új rendélet alapián történik, AMIKOR elkészülnek az össze-1 h.asonQtáissal, hol egymásra, hol a . számokkal t'éleírt papírra néznék, í Ott van előttük az új begyűjtési i rendelet, amely bizonyítja, hogy, jól számoltak. Majd félmillió fo- i riotot fesz ki a beadás csökkenté-j se, amellyel a község 166 családja j gazdagítja magát -a jövő* esztendő-; ben. Á község dolgozó parasztjai j szeretik az állaiHenyészfést, szíve- ; sen tartanak téhenei, mert számi- j fásukat mindig megtalálták- , 26 olyan gazda van, akinek 2—2 te- ■ hene van. Az új rendelet szerint t 17.920 liter tejjel kell kevesebbet beadnuk és csak ebből 53.760 fo­rint pénzbevételt nyernek, amely összeggel fejleszthetik állat állomá­nyúkat, hogy azzal1 még több jöve­delmet biztosítsanak maguknak. Megelevenednek a számok. Né­meth István 9 holdas parasztnak 500 négyszögöl szőlője is van. Azt ötszörös szorzószámmal számolták és emiatt — 10 holdon felüli gaz­dáiként kellett beszolgáltatnom — mondja Németh István, de mind­járt mutötja számolását is. — Ez évben 42.82 mázsás /búzaegység alapján kellett beadásomat telje­síteni, amely jövőre, a kormány ind tézkedése nyomán 26.28 mázsa bú­zaegységre csökkent. Mindemből ■kevesebb lesz a beadásom és több- ezer iforlmífcal növelem bevétele­met. Ha csak a 150 liter tej- és 18 liter b arb e dás csökkenését veszem, már at is 1300 forint bevételt je­lent számomra. Hasonló a helyzet Kurucz Ist­ván 13 holdas iközépparasztnál is. — Nagyon szeretem az állatokat. Arra gondoltam, hogy eladom, a nö­vendékbikámat. Most, hogy olvas­tam a bejgyűjtési rendeletét, .meg­változtattam szándékomat. Felne­velem, mert jó apaállat lesz 'belő­le, azután adom el. Vásárolok he­lyette még egy teheneit továbbié- nyésztésre Jó .jövedelmem lesz 3 tejből, mert a második tehén után már nem kell tejet beadnom — mondja Kurucz István, s közben huncutul kacsint annak (jeleként, begy jói áttanulmányozta a rende­letet. r — Tudtam én mindig, hogy 'kor­mányunk segít, ha be’aríjuk a tör­vényeket és mi is megtesszük & magiunkét — mondja jogos büszke­séggel Németh Vince 10 holdas gazda, alti pár nappal ezelőtt'vet­te át kitüntetését a járási pártbi­zottságtól endigí élenjáró munkájá­ért. Nemcsak az őszi munka elvég­zésében, a beadás maradéktalan teljesítésében volt példamutató, látta ;a szépülő jövőt és 3 száza­lékkal több őszi kalászost vetett, mint tervében volt- Németh érvtárs mind! g bízott a pártban és betar­totta a törvényeket. Ezéirt lett « község legjobb gazdája és 5 gyer­meke mellett sem volt nehéz a megélhetése, sőt évröl-évre gya­rapodott, s már két tehene van. Azt*a jövedelmet, amit jövőre az új beadási rendelet biztosít, úgy akarja {elhasználni, hogy az mind a saját, mind az egész ország to­vábbi gyarapodását segítse ellő. NÉMETH élvtárs tervében meg­csillan Várda község egész jövője. — Horváth Lász'ó — TeljBsiíse évi tói a Sílöpeifei Hoommechanikaj lat os bcpji ' A Somogymegyeí Finommechani­kai és Gépjavító Vállalat 11 külön­böző részleggel dolgozik és a szak­mák is részlegenként változnak. A vállalat legnagyobbrészt csak javítá­si munkát végez a lakosság, a dol­gozók igényeinek kielégítésére. A vállalat vezetősége és a dolgozók is, ennek a feladatnak tudatában min­den tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kormányprogramm értelmében fo­kozottabb mértékben elégítsék ki a dolgozók növekvő igényeit. Ennek érdekében még sok javítanivaló van a vállalaton belül. Bár minden dolgozó lelkiismerete­sen végzi munkáját és becsülettel harcol a terv teljesítéséért, mégis némi lemaradás tapasztalható a vál­lalat évi tervének teljesítésében: ed­dig mindössze 92 százalékra teljesí­tette az évi tervelőirányzatát. Ke­mény harcot kell folytatniok, hogy a hiányzó 8 százalékot behozzák az év végéig hogy adósság és tervlema­radás nélkül kezdhessék meg az 1954-es tervévet. önkéntelenül is felvetődik a kér­dés: mi okozta mégis a vállalat terv­lemaradását akkor, amikor a válla­lat írógépjavító részlege november 30-ig már 104 százalékra teljesítette az évi tervelőirányzatát, a rádió ^ és tekercselő részleg viszont 101 száza­lékra teljesítette ugyanerre az idő­re évi tervét. A lemaradás oka el­sősorban az, hogy a vállalat a meg­alakulásától kezdve szakmunkás­hiánnyal küzd és a hiányzó szak­munkáslétszámot segédmunkásokkal kellett pótolniók. Természetesen az hosszú időt vesz igénybe, míg az egyszerű segédmunkásból betanított segédmunkást, illetve szakmunkást nevelnek. A tervlemaradáshoz ezenkívül nagymértékben hozzájárult az is, hogy a vállalatnak nem volt meg­felelő telephelye, összezsúfolt, sötét és kicsi műhelyekben dolgoztak és nem volt biztosítva a dolgozók ré­szére a munkák zavartalan végzésé­hez szükséges mozgási lehetőség. A vállalaton belül ez a nehézség is rövid időn belül megoldódik: a vál­lalat új, korszerűen berendezett te­lephelyet kap. A lemaradásnak azonban nem min­den esetben a szakmunkáshiány és a túlzsúfoltság volt az oka. A válla­latnál rendszeres az anyaghiány is, amely szintén nem róható fel a vál­lalatvezetőség hibájául, mert a ren­deléseket időben leadják, de a meg­rendelt nyersanyagnak csak igen kis százalékát kapják meg, sőt nem egy esetben előfordult az is, «hogy a megrendelésre nem hogy árut, még választ sem kaptak. Mindennek ellenére megfogadták a vállalat dolgozói, hogy maradéktala­nul teljesítik évi tervüket. A válla­lat több részlege — többek között a .fémnyomó részleg is — az elmúlt he­tekben kezdte meg az eddig selejt- nek hitt hulladékanyagokból mező- gazdasági és háztartási cikkek gyár­tását és a Textilművek részére is komoly gépeket és gépalkatrészeket gyártanak. Az éves terv teljesítésé­hez azonban feltétlenül szükséges, hogy a vállalat vezetői és dolgozói fokozzák a verseny lendületét, hasz­nálják ki a munkaidő minden per­cét, és még jobb munkával járulja­nak hozzá a kormányprogramm meg­valósításához. A nagykorpádi Béke tsz tagjai újult erővel láttak hozzá terveik megvalósításához A nagykorpádi Béke termelőszö-1 vetkezet tagjai megelégedéssel be- szélnek a zárszámadás eredményei­ről. Különösen azoknak jutott szépen minden terményből, akik egész éven keresztül becsülettel dolgoztak a szö­vetkezetben, mint pl. Molnár József, aki 588 munkaegységet teljesített. Neki meg is telt a kamrája: több mint 20 mázsa kenyérgabonát, 3 má­zsa árpát, 18 mázsa kukoricát ka­pott. De számosán vannak a tsz-ben, akik végzett munkájuk után igen ' szép jövedelemre tettek szert. — Ér­demes volt dolgozni — jegyzik meg a tsz tagjai, mert a természetbeni juttatás mellett még 12 forint kész-^ pénzt is kaptak munkaegységenként, ! Most elhatározták, hogy a jövő évben kétszeresére emelik az egy munkaegységre eső jövedelmet és ar­ról is gondoskodnak, hogy havonta pénzosztalékot tudjanak szétosztani a tagok között. Ezért külön gondot fordítanak a növénytermesztés mel­lett az állattenyésztésre is. Különö­sen a sertéstenyészetet fejlesztik, és növelik a tehénállományt is, Hogy ezen keresztül is növeljék az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet. A nagykorpádi Béke tsz tagjai újult erővel láttak hozzá a tervek megvalósításához, mert tudják, hogy olyan lesz a szövetkezetük, amilyen­né teszik azt, ez pedig nagyobb fe­gyelmet, önfeláldozóbb munkát kö­vetel meg a tsz. minden' egyes tag­jától. Azokban a községekben, ahol a tanács vezetői nem támaszkodnak az élenjáró parasztokra és nem veszik igénybe a tömegszervezetek segítsé­gét, nem halad a begyűjtés sem. így van ez pl. Bárdudvarnok községben t is, ahol a tanács nem tart kapcsola­tot az MNDSZ vezetőségével. Pedig j számtalan példa mutatja, hogy külö-1 nősen a tojás- és baromfibegyüjtés- ben az MNDSZ-asszonyok' szép eredményt értek el népnevelőmunká­jukon keresztül. Ez a rossz kapcsolat megmutaíko­evés olyan esztergályos van. aki nem gondolkodott még azon, hogy a menetvágást hogyan le­hetne megkönnyíteni, gyorsabbá ten­ni, de az eddigi kísérletek nem sok, sikerrel jártak. Hiába emelték a fő- folo-t, hogyan orsó forgásának sebességét, a menet­vágás továbbra is lekötötte teljesen az esztergályos figyelmét, a vidiakés sem volt a legteljesebben kihasznál­va, s a menetvágáskor 14—15-ször végig kellett haladni a késsel a meg­munkálandó anyagon, míg a csavar­menet úgy ahogy tökéletes volt. Nagyon lassú volt ez a vágási mód­szer Ambrus Rezsőnek, az Állami Gazdaságok Kaposvári Gépjavító Vállalata esztergályosának is. Az a 7—8 perc, amit egy-egy menet vágá­sával eltöltött — túlságosan hosszú volt számára s fárasztó az a megfe­szített figyelem, amellyel a munka­darab forgását és a kés munkáját fi­gyelnie kellett. Mint kétszeres sztahanovista, nem egy ízben szégyenkezett azért, hogy bárhogy is igyekszik, a menetmarás­ban alig jár száz százalék felett tel­jesítménye. Az üzem legjobb eszter­gályosaként emlegették — de ebben a munkában nem tudott nagyobb eredményt felmutatni. Ambrus elv­társ azonban rendelkezik mindazok­kal a tulajdonságokkal, amelyekre egy jó esztergályosnak feltétlenül szüksége van: a nyugalommal, az Ötletességgel és a takarékossággal, s ezek a tulajdonságok most sem hagyták cserben. Munka közén, de munkaidő után ; HÉT PERC HELYETT MÁSFÉL PERC Ambrus Rezső újítása lehetne meggyorsí-1 gelyén a kő helyett most egy vidia- | i a menetmarást. Az idő volt az, • kés hegye meredt előre. Ambrus Re-; i őt legjobban nyugtalanította. 7 zső ezalatt szétnyitotta a főorsó szó- j tani ami perc egy menetvágásra tűrhetetlenül sok. Többféle megoldással kísérlete­zett. Szabadidejében vázlatokat, raj­zokat készített — de aztán dühösen gyűrte össze s dobta a sarokba azo­kat. Hiába, ez így nem jó, más meg­oldást kell találni. Horváth elvtárs, a vállalat igazga­tója sokszor megállt az esztergapad mellett s figyelte Ambrus Rezső szétnyitotta rítópofáit s egy orsóba helyezve be- ‘ szorította a forgó tokmányba a nyers, sima traktcrhajtókarcsavart. A lig pár másodperc múlva meg- ** indult lassú forgással a fő­orsó s ugyanakkor Ambrus Rezső egyetlen mozdulattal beállította a vi~ diakést merőlegesen a csavartestre. A csiszológép is megindult és ten­gelyén percenként 3 ezret fordulva munkáját. Nagyon jól tudta, hogy; az esztergakés hegye belemart a csa­min töri fejét a fiatal esztergályos — gondolta, nem árt, ha serkenti egy kicsit: — No, hogy állunk az újítás­sal, lesz valami belőle? — kérdezte. Az elmúlt héten aztán meglepve hal­lotta szokásos kérdésére a választ: — Most már'biztosan meglesz, va­sárnap kipróbálhatjuk. asárnap kíváncsian gyűlt ösz- ” sze a vállalatvezető, a párt­titkár és néhány dolgozó az eszter­gályos műhelyben. Ambrus Rezső és az újítás már készen várta őket. ■— No, mi az, — álltak meg a gép előtt meglepetten — csak nem páro­sítottad össze a csiszológépet az esz­tergapaddal? Pedig az történt. Ambrus Rezső igen egyszerűen megoldotta a me­netmarás nehéz problémáját: az esz­tergapad szánjáról leszerelte a kés­tartót s -helyébe egy gyorsforgású vartestbe. S ahogy a szán lassan elő­retolta a csiszológépet s vele egyide­jűleg az esztergakést — a kés nyo­mában kirajzolódott a sima fémrúdon a fénylő csavarmenet. ' Alig telt el másfél perc, s a kész csavar már Ambrus Rezső kezében volt. Azután kézről-kézre járt’ a csa­var, méregették, anyába próbálták, s örömmel tapasztalták, hogy min­den szempontból tökéletes. Ambrus Rezső ezalatt elmagyaráz­ta az újítást. Ellentétben a most már régi módszerrel, az állókés helyett a kés jön forgásba a csiszológép mo­torja által, míg az eddig gyorsan for­gó főorsó percenként mindössze hú­szat fordul a megmunkálandó anyaggal együtt. Amíg a percenként 3 ezret forduló kés .a menetet vágja, addig az esztergályos nyugodtan a másik munkadarabért nyúlhat, be-j alatt cserélheti a munkadarabot. A forgó esztergakésnek már nem kell 34—15-ször végighaladnia a munka­darabon, egyszerre marja ki a me­netet egészen tövig. Az állókéssel 7 percig tartó vágási idő másfél percre csökkent s ugyanakkor növekedett a gépkihasználás is, hiszen az eszter­gályosnak most nem kell figyelem­mel kísérnie a munkát, nyugodtan előkészítheti a következő munkada­rabot a behelyezésre. Miközben beszélt — közben újra elindította a gépet s a sebesen for­gó esztergakés ismét fincm szeletek­ben forgácsolta az anyagot. Másfél percenként egy csavar — ez az új rekord. ,, De több más előnnyel is jár az újítás. Ambrus Rezső munka közben ezeket is bebizonyítja. A kést for­gásba hozó készüléket bármilyen esztergapadra fel lehet szerelni s a fogások itt is ugyanazok, mint az állókéses módszernél. S miközben dolgozik, rövid számolással csakha­mar megállapítják, hogy Ambrus Re- zső az újítással 600 százalékos telje- ; sítményre számíthat, ha nem többre. > A jelenlévők boldog örömmel rázták meg az újító kezét, örömük érthető, hiszen Ambrus Re- j zső újítása jelentősen előbbre viszi; az üzem tervének teljesítését és ugyanakkor gépiparunk minden esz-- tergályosa örömmel fogadja ezt a módszert. Az újító most tovább ki- ' sérletezik, hogy újítását a forgácso- , lásnál is alkalmazhassa. zik Bárdudvarnok község eredmé­nyeiben, mert évi tervüket tojásból 62 százalékra, baromfiból pedig 32 százalékra teljesítették. Sokkal job­ban be kellene tartania a tanácsnak a törvényességet és nem szabadna tűrnie, hogy ifj. Kelemen György 28 kg tojással, 78 kg baromfival, Nász Pálné 69 kg tojással és 40 kg barom­fival tartozzék a nép államának. Joggal elvárják a becsületes teljesí­tők, hogy a tanács lépjen fel a tör­vény szigorával a község becsülete érdekében. Tóth Fonai György Baromfi- és Tojásbegyüjtő V. is sokat törte a fejét az esztergapad csiszológépet állított, amelynek ten— illesztheti az orsóba s másodpercek i — nt — Követésre méltó a szenyéri példa Szenyér (község határában már szépen zöldéinek a vetések. A dol­gozó parasztok azon igyekeztek, hogy a mag minél korákban a föld­be kerüljön, mert a korai vetés ma- gasolbb terméseredményeket bizto­sít. A vetések határidőire való el­végzésében a dolgozó parasztok szorgalmas mimikája mellett a m,e- z("gazdasági állandó «bizottság lel­kiismeretes agilációs munkájának is nagy szerepe volt. Ez a jó mun­ka nemcsak a vetéseknél, hanem az őszi .mélyszántásnál is megmu- tatkozik. A község mintegy 90—94 százalékra végezte el az őszi mélyszántást. Már csak olyan dol­gozó parasztok vannak hátra a mélyszántással, akiknek nincs fo­gatuk. Hogy a község.ne valljon szé­gyent, az állandó bizottság tagjai példamutatóan segítik a fogattal nem rendelkező gazdákat. így pél­dául Póka Lajos, az állandó bizott­ság elnöke, Balogh István VB-tag, Mercz Sándor állandó bizottsági tag, Sebestyén István, Kovács Jó­zsef, Fébo® Ferenc dolgozó parasz­tok több gazdának segítettek a mélyszántás elvégzésében. Csoszó Lajos, Szenyér,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom