Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

Szerda, 1953 december 2, SOMOGYI NÉPLAP 3 Jól halad a gépjavítás a csokonyavisontai gépállomáson A csokonyavisontai gépállomás 'dolgozói ezen az őszön jelentős se­gítséget nyújtottak a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dolgo­zó parasztok munkájához. A gép­állomás őszi tervét eddig 127 szá­zalékra teljesítette. A körzetéhez tartozó 14 termelőszövetkezet nagyrésze a gépállomás jó munká­ja eredményeként határidőre telje­sítette vetési tervét. A gépállo­más tervszerű munkáját az is iga­zolja, hogy a 18 erőgépből eddig csupán 2 erőgép nem teljesítette tervét. Jó munkát végzett, a gépállomás » Béke-brigádja. Túri Béla brigádve­zető örömmel újságolja, hogy bri­gádjában valamennyi traktoros tel­jesítette őszi tervét. Kiváló ered­ményt ért el Laiklia József, aki •eddig 274 százalékra teljesítette őszi tervét. De nem sokkal ma­radt mögötte Laiklia Mihály sem 252 százalékos őszi kampányterrv- téljesítéssel. A két kiváló trakto­ros nemcsak a mennyiségi terv tel­jesítésében tűnt ki a gépállomás dolgozói közül, hanem a munka minőségi elvégzésével is. Bükki Imre, a brigád harmadik kiváló traktorosa is méltán érdemelte ki & tsz-tagok, egyénileg dolgozó pa­rasztok elismerését. Eddig 255 szá­zalékra teljesítette őszi tervét- Kis­marton István, Novak István és a többiek is méltóképp harcoltak ezen a.z őszön a jővőévi gazdag termésért. A jó munka és becsüle­tes helytállás eredménye: teljesí­tették évi tervüket a csokonya- visoníai gépállomás traktorosai. Jelenleg az egy erőgépre eső átlag 1200 kát, bold, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A szántás-vetési munkák 'befejezésével most minden erőt az őszi mélyszántásra összpontosí­tottak, mert ezen a területen még jócskán van tennivalójuk. Eddig •csupán 51.7 százalékra teljesítet­ték tervüket. Ennek egyik döntő •«ka, ibogy a körzethez tar’ozó né- •hány termelőszövetkezet nem ta­karította be időre a mélyszántás alá kerülő területről a kukorica- és napraforgószárat. A gépállomás •ebben segítségükre sietett a t sz­éknek. A csokonyavisontai Hala­dás tsz-ben raár másfél hete kom­bájnnal aratják s eddig közel 110 holdról learatták a fcukoricaszá- s*at. Nemcsak az az előnye a kom­bájnnal való szárvágásnak, hogy nagyobb a teljesítménye, hanem az is, hogy amint levágja a szárat, úgy azonnal fel is aprítja sílótakar- mánynak. Az így levágott és fél­aprított kukorícaszárat a tsz köz­vetlenül a mezőrő] s iógödrökbe hordja. Ezzel az eljárással eddig 2000 köbméter silót készítettek. A kombájnnal való szárivágás na­ponta 15—18 munkást szabadít fel, akiket más munkákra állítottak be. Ez a segítségnyújtás nemcsak a tsz-tagok körében váltott ki nagy megbecsülést a gépállomás iránt, hanem a község egyénileg dolgozó parasztjai körében is. A csokonyavisontai gépállomás vezetői nagy gondot fordítanak az új módszerek alkalmazására, újítá­sok, észszerűsitések bevezetésére az egyes munkáknál. Gyura Sán­dor, a gépállomás főgépésze a -éli gépjavítás: munkák meggyorsítása érdekében egy új rendszerű fúró­gépet szerkesztett a hengerfejek fúrásához. Eddig ugyanis máshová kellett vinni a hengerfejeket, ami sok {dot vett igénybe, sok esetben egy egész hónapot kellett várni egy-egy hengerfej fúrására. Most saját javítóműhelyükben végzik eh ami nemcsak idő-, hanem darabon­ként 600 forint megtakarítást is je­lent a gépállomás számára. A csokonyavisontai gépállomás szerelői és traktorosai november­ben 4 erőgépei, 3 cséplőgépet, egy aratógépet és egy kaz'alozót javí­tottak ki, így több mint 300 szá­zalékra teljesítették havi gépja­vítási tervüket. De nem akarnak elmaradni december hónapban sem. A gépállomás vezetői pontos tervet készítettek a javítási mun­kákra. Terv szerint 5 javítóbrigád dolgozik a gépek javításánál. Nagy gondolt fordítottak a javítóbrigá­dok összeállítására. A brigádveze­tő mindenütt egy-egy szakképzett szerelő, de vannak a brigádban munkagépkez ellök, vezetőild, ifjak és idősebbek. Minden brigádban van gy-egy népnevelő, aki felelős a brigád versenymunkájáért és arc­nak értékeléséért. A gépállomás vezetői társadalmi minőségi ellen- őrzőcscporíot szerveztek. A gép­állomás minden vezetője patronál egy-egy javítóbrigádot. Ezzel a módszerrel biztosítani akarják, hogy a. csokonyavisontai gépállo­más határidő előtt jó minőségben, a megyében elsőnek fejezze be a gépjavítást, mely egyik alapvető feltétele a jövőévi megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásának­A kaposvári járás begyűjtési munkája a monttíívfileni az oszíaíeK a n tsz­A taponárií Békiagaiamb tsz-ben nagy szorgalommal készülnek -ai zárszámadásra. Csupán az ünnepé­lyes. ikilhiindiatiés van vissza,, de már így - is mindenki tuidja, mennyi lesz a részesedéi. Hogy i» ne tud­nák, hisz amióta1 csak megkezdő­dött ai zárszámadás, mindenki' ott sürgölődött a tsz irodája körül, no, meg hát a vetítőséig sem titkolta el a-z eredményt. A topon ári Békegalamb termelő- szövetkezetben aiz év közben a, mun­kában s»m hiányzott a lelkesedés. A tcponáriak tanultaik a múlt év hibáiból;, amikor bizony nem volt valami példás a munkafegyelem, többen indokolatlanul más munkáiba kezdtek, alika.llm.-i munkákat vállal­tak. Ez a fiigyelmezetlenség alapo­san megbosszulta magát, mert a zárszámadás bizony nem volt vala­mi- dicséretre méltó. Kevés gain mát tudtak szétosztani, a meigkapáliatlan kukorica sem adott jó termést, így bizony ebből sem jutott valami naigy részesedés. Ez az év azonban eredményesebb volt, nemcsak a ,munkáiban, hanem a jövedelem szempontjából is. Már eddig mun­kaegységenként 5.5 kg kenyérgabo­nát, 1 kg árpát 13 dkg cukrot és na,gy mennyiségű takarmánygalbo- ná:t osztattak szét a tagok közt, A póralbeni jövedékin is jelentősen növslcetett a múlt évhez viszonyítva, m int tavaly a pánzréssziesédés csu- pán 2.3 forint volt, ma viszont 9.01 forint jut egy munkaegységre. A toponári termelőszövetkezet tagjai az idei zárszámadás tapasz találtaiból megtanulták, hogy olyan a szövetkezet, amilyenné teszik a tagok. Ezen az őszön már időben földbe tették a magot és hozzáfog­tak az őszi mélyszántáshoz is, hogy jövőre még jobb icredményekkel zá­ruljon az év, még főbb jusson a Szövetkezet tagjainak. Ebből az évből már csak egy hó­nap van vissza. A hátralévő hónap­ban tanácsainkra nagy feladat hárul a begyűjtési terv maradéktalan telje­sítésében. A kaposvári járás ezideig a burgonya begyűjtését 78.7. a kukori­cáét 86.9, a napraforgóét 91.9 száza­lékra teljesítette. A járás területén számos község dolgozó parasztsága lelkesen és becsületesen tett eleget az állam iránti kötelezettségének. Pl. Gadács községben az őszi ter­ményekből 100 százalékig teljesítet­ték beadásukat a község dolgozói. A járás területén burgonyából 8, kuko­ricából 21, napraforgómagból 41 köz­ség teljesítette tervét. Ezek az ered­mények azonban korántsem jelentik azt, hogy a járási tanács most már mindent megtett ezen a téren. Az utóbbi tíz nap eredményei arra mu­tatnak, hogy a járási tanács begyűj­tési osztályának munkájában némi lanyhulás tapasztalható. Az elmúlt tíz nap alatt kukoricából 3, burgo­nyából 1.7, napraforgóból mindössze 0,5 százalékot gyűjtöttek be. Pedig a járásnak több olyan községe van, ahol nem.halad a begyűjtés. Például Kaposíő községben 158 olyan gazda van, akik az őszi termények beadá­sával adósai államunknak. Töröcske községben a burgonyabeadást eddig csak 51 százalékra teljesítették, de Szilvásszentmártonban még rosszabb a helyzet, mert ugyancsak burgonyá­ból a 30 százaléknál tartanak. A járási tanácsnak sokkal több se­gítséget kell adnia a községeknek és a községi tanácsoknak. Legtöbb esetben még mindig azt a helytelen módszert alkalmazzák, hogy villám- látogatást tesznek és utasítást hagy­nak hátra a községi tanács részére. Nem foglalkoznak elmélyülten a le­maradás okával és nem adnak kon­krét segítséget. Pl. Töröcske köz­ségben azt az utasítást adták, hogy a községi tanács VB hozzon határo­zatot a begyűjtés meggyorsítására, de inem vizsgálták meg a lemaradás Sokát. Látni kell, hogy ott a dolgozó ’parasztság azért késlekedik a be­jadással, mert a tanács elnöke, Tóth Lajosné elvtársnő maga is hátralék­ban van és ezzel rossz példát mutat. Egyik meggyőző erő a tanács ve­zetőinek jó példamutatása. Példa er­re Somogyszil község, ahol egyetlen tanácstag, de egyetlen tömegszerve- zeti vezető nincs hátralékban. Ezért a tanács a tömegszervezetek segít­ségével begyűjtési napot szervezett s meglátogatták a hátralékosokat. Meg is lett az eredménye, mert egy nap alatt 290 kg baromfit és 70 kg to­jást gyűjtöttek be. A személyes pél­damutatás az egyik alapja a jó tö­megkapcsolatnak, ahol a vezetők bátran támaszkodnak a jó példamu­tató gazdákra és bevonják őket a tanács munkájába, ott az eredmény nem marad el, mint ahogy Ráksi köz­ségben, ahol 100' százalékra teljesí­tették tojás- és baromfibeadási köte­lességüket a község dolgozó paraszt­jai. A járási tanács tegye főfeladatá­vá, hogy segítse a. községi tanácsokat begyűjtési munkájuk végzésében. Ennek egyik eszköze a jó felvilágo­sító munka. Meg kell magyarázni a község dolgozóinak, hogy a kormány intézkedése a gazdák jólétét szolgál­ja, de fel kell világosítani őket, hogy a nagyarányú kedvezmények mel­lett csak úgy valósulhat meg a kor­mány programmja, ha az állam irán­ti kötelezettségükét maradéktalanul teljesítik Ennek a célnak érdekében fel kell lépni azokkal szemben, akik megsértik a törvényeket és biztosí­tani kell a törvényesség betartását. Azt sem szabad megengedni, amit Hencse község terményátvevője meg­tett: kidoboltatta Kőkút községben, hogy szerdán és pénteken vesz át terményt, ugyanakkor két hétig já­ratta a dolgozó parasztokat anélkül, hegy a beszállított terményt átvette volna. A dolgozó parasztok joggal el­várják, hogy kötelességük teljesíté­sében segítséget kapjanak és ne bán­janak velük ilyen lélektelenül, büro­kratikus módon, mint a hencsei ter­ményátvevő. A tanácsoknak tudniok kell, hogy épnen a kormányprogramm megvaló­sulásához elengedhetetlen az állam- polgári fegyelem megszilárdítása és ezért kötelesek őrködni a törvények felett. A begyűjtés munkáját hátrál­tatja, hogy egyes tanácsok eltűrik még azt is, hogy a kulákok nem tel­jesítik a beadást.. Nem számoltatják el őket és nem emelik fel 10 száza­lékkal beadási kötelezettségüket, mint pl. Magyaregresen, ahol száj-, tátva nézték, hogy a kulákok miként nem teljesítik beadási kötelezettségü­ket. A járási tanácsnak szigorúan fel kell lépnie a beadást nem teljesítő kulákokkal szemben, mert a kaposvá­ri járásban a burgonyabeadást 45, a tojásét 20 és a baromfiét 18 száza­lékra teljesítették a járás kulákjai. A beadásban elmaradt községeket mozgósítsa és segítse a járási tanács, hogy mielőbb teljesíthessék az évi begyűjtési tervüket. Balogh bácsi nem bánta meg elhatározását A z uraság már korán reggel -6*- kiment a mezőre vadászni, így az intéző úr végezte el a konven- ciós földek kiosztását. A cselédeket kirendelte a dűlőhöz, majd később maga is kisétált a mezőre. A cselé­dek türelmetlenül várták az osztás megkezdését. Kiváncsiak voltak a földre, amely kincset ért számukra. Nézegették, mustrálták a parlagot. Bizony sovány volt, nagyon sovány. Trágyát talán még nem is látott . a föld. Amikor Lehotzki Péter intéző úr kiért a dűlőhöz, mindenki kalaplevé- ve köszöntötte. Lehotzki kurtán bic­centett a fejével és nyomban neki­látott az osztásnak. Gyorsan ment minden. A szikkadt, terméketlen ta­laj hamar gazdára talált. Balogh György sokáig nézte a neki jutott földet. Méteres gaz burjánzott rajta és a szürke göröngyökön lát­szott, hogy kevés csíra kel életre bennük. Balogh György fölmarkolt egy rögöt és szétmorzsolta. Finoman szitált a por az ujjai között. A te­nyerén néhány kavics és mésztör- melék maradt. Tekintete a közelgő intézőre esett. Vívódott magában, hogy szóljon-e, vagy nyelje el a mondanivalóját, de aztán csak elő­rukkolt vele. — Nem terem ebben a földben semmi, intéző úr! Az intéző megállt, kalapját tarkó­jára tolta és gúnyos mosollyal né­zett az előtte álló cselédre. — Rossz a föld? — Nagyon rossz. — Azt látom én is, de nem azért adom a földet, hogy teremjen, hanem azért, mert konvencióba jár! Balogh György keze akkor ökölbe­szorult és erősen türtőztetnie kellett a haragját, nehogy az intézőre ront­son. Még most is ökölbeszorul a ke­ze, amikor erre az időre gondol. Hej, pedig azóta nagyot változott a világ, Fülecspusztán is sok változás tör­tént. Mándi Sándor földbirtokos föld­jén ma termelőszövetkezet dolgozik. Az egykori cselédek a maguk ural lettek. — Jóformán semmivel kezdtük — mondja Balogh Györgyné, visszaem­lékezve a kezdeti nehézségekre. — A felszerelést úgy szedegettük össze. A kimustrált szerszámokat felújítottuk, az épületeket megjavítottuk, aztán nekiláttunk a munkának. Nehéz­volt, nagyon nehéz. Az elhanyagolt gazdaságot mégis új.iáteremtettük. Nagy harc volt az. Lépésről-lépésre haladtunk, de munkánk eredményre vezetett. Ma már élvezhetjük mun­kánk gyümölcsét. Évek szálltak tova, lelkes munká­ban eltöltött évek és Fülecspusztán pezsdülő élet jött létre. Az egykori cselédek ma boldogan élvezik mun­kájuk eredményét. Minden családnak van tehene, hízója. Az ólakban el­adásra szánt süldők röfögnek, a pad­láson kövér zsákokban halmozódik a gabona. Bőségesen fedezve van a szükséglet, jócskán jut a szabadpiac­ra is. Gyarapszik a tsz vagyona is. Már több mint egymillió forintjuk van. Az egykori nincstelenek millio­mosokká váltak! Dalogh Györgyéknél rádió szól. Az öregek rendkívül megcsodálták az elmés masinát, ame­lyet eddig csak hírből ismertek. Es­ténként boldogan üli körül a család a gépet és hallgatják az éter szár­nyain száguldó műsort. Balogh György a jó munka elisme­réséül brigádvezető lett. azonban fia | sem maradt le apja mögött. Ifj. Ba­logh György a nagyatádi gépállomás legjobb traktorosa. Az éves tervét 195 százalékra teljesítette, őszi ter­vével is már 106 százaléknál tart. — Amikor a jelent nézem, úgy tű­nik a múlt, mintha csupán rossz álom lenne — mondja id. Balogh György elgondolkodva. Egész életem­ben más cselédje voltam, soha nem reméltem, hogy ilyen szép lesz egy­szer az életem. — Egyszer azért mégis majdnem megbotlottál — szólt közbe a felesé­ge. — Amikor a kormányprogramm megjelent... — Helytelen volt, tudom -— emeli fel tekintetét Balogh bácsi. — Akkor arra gondoltam, hogy megpróbálom magánosán a gazdálkodást. Sok ál­matlan éjszakát töltöttem akkortájt és töprengtem a dolgon. Papírt és ceruzát fogtam, aztán számolni kezd­tem. Akárhogyan is néztem a dol­got, mindig az lett az eredmény, hogy helyesebb a tsz-ben maradni. Nem bántam meg az elhatározásomat. Azóta még szebb, még boldogabb lett az életünk. — Mindannyian örültünk az elszá­moláskor — vette át a szót Balogh néni — Bizony jócskán jutott. Nem emlékszem, hogy valaha volt ennyi terményünk. Amikor megkaptuk a pénzt, nyomban mentünk bevásárol­ni. Balogh György elmosolyodott. — öt kocsival mentünk a vásárra. Ott volt a tsz apraja-nagyja. Amikor ha­zafelé jöttünk, tele volt a kocsiderék áruval. Ruha, rádió, kerékpár stb. Mi is teljesen felruházkodtunk. A fiam új csizmát is kapott. Amikor a falun jöttünk keresztül, a gazdák ki­álltak a kapuba és onnan nézték, amint nótaszóval tovarobogtunk. Tréfásan kiabáltak utánunk. — Lakodalomra készültök? — Az egész vásárt megvettétek? — Látszott rajtuk, hogy gondolko­dóba estek. Nem adok neki sok időt és ők is belépnek közénk. Látják minduntalan, hogy jobb a közös gaz­dálkodás. Fülecspuszta.a nagyatádi járás leg­jobb termelőszövetkezete. Minden tagja boldog, megelégedett. Szívesen dolgoznak, mert tudják, hogy maguk­nak dolgoznak és munkájuknak lát­szik is az eredménye. Az őszi mun­kákkal is hamarosan elkészülnek, de nyugodtan néznek a tél elé, mert te­le a kamra. T elkesen dolgoznak a fülecs- pusztaiak, mert élénken em­lékeznek a múltra és éppen ezért ezerszer kedvesebb a jelen, az a je­len, amely a boldog, szép életet biz­tosítja számukra. — Dezső — Szociálpolitika a múltban és ma Karanányiprogrammuinlc a szociális gondoskodáiS' terén fe üdvös intézke­désekkel kívánja szolgálni a dolgo­zók érietekéit. Ha történelmi visszapillantást te­szünk, megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás előtti időiben a szo­ciálpolitika csupán. eszközj vollt a ibuirzsoá társadalomnak. A ibuinzsoá társadalomban a szociálpolitika lé­nyege >aiz volt, hogy csupán enyhít­se az elnyomott munkásosztály nyo­morát, Különféle ,,segélyezési ak­ciókkal“, ,,ligákkal1’ igyekeztek a bajokat elodázni, elkendőzni, alfae- lytt, hogy a munkásság helyzeté­nek gyökeres megváltoztatását cél­zó intézkedéseket tettek volna. Csupán reformizmust hirdettek, ahelyett, hogy a munkásosztály égető sebeit lorvosoilltákj volna1. A tőkés társadalom így igyekezett a munkásság 'bajait elködösiteni, el­kendőzni, elodázni. Lényegében -te­hát a szociálpolitika a tőkés osztály kéziében eszköz volt, amelynek segít­ségéivé] biztosi tamil igyekezett a ki­zsákmányolás lehetőségeit. Látszat- imtéz.kadései csupán szociális oiaj- cseppek voltaik a munkásság égető sebein, odaszórt morzsák, hogy ez­zel is enyhítsék a tőkés társadalom feszültségét. Gondoljunk csak ar­ra, hogy a nai^y m unkámé líkiüliság idején inségmunkásokat alkalmaz­tak, képzett szakembereket, mérnö­köket, gtb. dolgoztattak napi 2—3 pengős napsizám mellett. Ezzel szemben, a mi szociálpoli­tikánk n dolgozók életszínvonalának állandó terszerű emelése elsősorban gazdasági eszközökkel, hogy kenyér és vaj helyett ne ágyúkat adjunk, hanem a békét biztosítsuk és a bé­kés munka mellett főcélunk legyen a dolgozók jólétének előmozdítása. Népi demokráciánkban a szociális gondoskodás területén is -ai legna­gyobb értéknek; az ember megbe­csülésének nagy elve jut kifejezés" ne. Igazi, szociálpolitikáról éppen ezért Csak ott lehet szó, ahol; a po­litikai hataí,om a dolgozó nép ke­zében v-in, ahol a 'hatalom a tő­késeké. ott a .szociálpolitikának cím­zett elnevezés csfc ennek a foga­lomnak hatalmaskodó mi.gcsúfolá- sa. Helyes szociálpolitikáink kialaki- íósán :.k vannak olyan főbb 'előfel­tételei is, amelyekkel mi, tanácsi dolgozók sajnos nem sokat törő­dünk, Ilyen többek -közt a dolgo­zók minél szélesebb rétegeinek be­kapcsolása a szociális feladatok megoldásába. Ezt elsősorban «z állandó -bizottságok munkába 'állítá­sával éltetjük el E bizottságokon, keresztül mérhetjük le a dolgozók jogos kívánságait, de az állandó- bizottságok vannak hivatva első­sorban továbbítani a dolgozók ér­dekében' álló hasznos javaslatokat, kezdeményezéseket is. Az állandó-bizottságokon keresz­tül sokkal szélesebben láthatjuk a megoldásra váró feladatokat. Eze­ken keresztül jclbban megismerhet­jük munkaterületünket. Arira ás tö­rekednünk kel, hogy a mi szociál­politikánk szemlélete megváltozzék. Nekünk ugyanis — a tőkés világ szociális gondoskodásával elltentét- ban — nem « tüneti kezelésre, nem a jótékonykodásra' kell gondot for­dítanunk, hanem arra, hogy a dol­gozóik társadalmában szociális biz­tonságot létesítsünk. Ne Csák fel­színesen, ideig-óiráig tartó intéz­kedéseket tegyünk, hanem a dolgo­zók mélyéig, gyökeréig lenyúló in­tézményes intézkedésekkel vessük meg szilárd alapját a dolgozók egész életére kiható szociális gon- doskodása.inknak. Komáromi István, Megyei Tanács szoc. pol. oszt. vez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom