Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-02 / 282. szám
Szerda, 1953 december 2, SOMOGYI NÉPLAP 3 Jól halad a gépjavítás a csokonyavisontai gépállomáson A csokonyavisontai gépállomás 'dolgozói ezen az őszön jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok munkájához. A gépállomás őszi tervét eddig 127 százalékra teljesítette. A körzetéhez tartozó 14 termelőszövetkezet nagyrésze a gépállomás jó munkája eredményeként határidőre teljesítette vetési tervét. A gépállomás tervszerű munkáját az is igazolja, hogy a 18 erőgépből eddig csupán 2 erőgép nem teljesítette tervét. Jó munkát végzett, a gépállomás » Béke-brigádja. Túri Béla brigádvezető örömmel újságolja, hogy brigádjában valamennyi traktoros teljesítette őszi tervét. Kiváló eredményt ért el Laiklia József, aki •eddig 274 százalékra teljesítette őszi tervét. De nem sokkal maradt mögötte Laiklia Mihály sem 252 százalékos őszi kampányterrv- téljesítéssel. A két kiváló traktoros nemcsak a mennyiségi terv teljesítésében tűnt ki a gépállomás dolgozói közül, hanem a munka minőségi elvégzésével is. Bükki Imre, a brigád harmadik kiváló traktorosa is méltán érdemelte ki & tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok elismerését. Eddig 255 százalékra teljesítette őszi tervét- Kismarton István, Novak István és a többiek is méltóképp harcoltak ezen a.z őszön a jővőévi gazdag termésért. A jó munka és becsületes helytállás eredménye: teljesítették évi tervüket a csokonya- visoníai gépállomás traktorosai. Jelenleg az egy erőgépre eső átlag 1200 kát, bold, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A szántás-vetési munkák 'befejezésével most minden erőt az őszi mélyszántásra összpontosítottak, mert ezen a területen még jócskán van tennivalójuk. Eddig •csupán 51.7 százalékra teljesítették tervüket. Ennek egyik döntő •«ka, ibogy a körzethez tar’ozó né- •hány termelőszövetkezet nem takarította be időre a mélyszántás alá kerülő területről a kukorica- és napraforgószárat. A gépállomás •ebben segítségükre sietett a t széknek. A csokonyavisontai Haladás tsz-ben raár másfél hete kombájnnal aratják s eddig közel 110 holdról learatták a fcukoricaszá- s*at. Nemcsak az az előnye a kombájnnal való szárvágásnak, hogy nagyobb a teljesítménye, hanem az is, hogy amint levágja a szárat, úgy azonnal fel is aprítja sílótakar- mánynak. Az így levágott és félaprított kukorícaszárat a tsz közvetlenül a mezőrő] s iógödrökbe hordja. Ezzel az eljárással eddig 2000 köbméter silót készítettek. A kombájnnal való szárivágás naponta 15—18 munkást szabadít fel, akiket más munkákra állítottak be. Ez a segítségnyújtás nemcsak a tsz-tagok körében váltott ki nagy megbecsülést a gépállomás iránt, hanem a község egyénileg dolgozó parasztjai körében is. A csokonyavisontai gépállomás vezetői nagy gondot fordítanak az új módszerek alkalmazására, újítások, észszerűsitések bevezetésére az egyes munkáknál. Gyura Sándor, a gépállomás főgépésze a -éli gépjavítás: munkák meggyorsítása érdekében egy új rendszerű fúrógépet szerkesztett a hengerfejek fúrásához. Eddig ugyanis máshová kellett vinni a hengerfejeket, ami sok {dot vett igénybe, sok esetben egy egész hónapot kellett várni egy-egy hengerfej fúrására. Most saját javítóműhelyükben végzik eh ami nemcsak idő-, hanem darabonként 600 forint megtakarítást is jelent a gépállomás számára. A csokonyavisontai gépállomás szerelői és traktorosai novemberben 4 erőgépei, 3 cséplőgépet, egy aratógépet és egy kaz'alozót javítottak ki, így több mint 300 százalékra teljesítették havi gépjavítási tervüket. De nem akarnak elmaradni december hónapban sem. A gépállomás vezetői pontos tervet készítettek a javítási munkákra. Terv szerint 5 javítóbrigád dolgozik a gépek javításánál. Nagy gondolt fordítottak a javítóbrigádok összeállítására. A brigádvezető mindenütt egy-egy szakképzett szerelő, de vannak a brigádban munkagépkez ellök, vezetőild, ifjak és idősebbek. Minden brigádban van gy-egy népnevelő, aki felelős a brigád versenymunkájáért és arcnak értékeléséért. A gépállomás vezetői társadalmi minőségi ellen- őrzőcscporíot szerveztek. A gépállomás minden vezetője patronál egy-egy javítóbrigádot. Ezzel a módszerrel biztosítani akarják, hogy a. csokonyavisontai gépállomás határidő előtt jó minőségben, a megyében elsőnek fejezze be a gépjavítást, mely egyik alapvető feltétele a jövőévi megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásánakA kaposvári járás begyűjtési munkája a monttíívfileni az oszíaíeK a n tszA taponárií Békiagaiamb tsz-ben nagy szorgalommal készülnek -ai zárszámadásra. Csupán az ünnepélyes. ikilhiindiatiés van vissza,, de már így - is mindenki tuidja, mennyi lesz a részesedéi. Hogy i» ne tudnák, hisz amióta1 csak megkezdődött ai zárszámadás, mindenki' ott sürgölődött a tsz irodája körül, no, meg hát a vetítőséig sem titkolta el a-z eredményt. A topon ári Békegalamb termelő- szövetkezetben aiz év közben a, munkában s»m hiányzott a lelkesedés. A tcponáriak tanultaik a múlt év hibáiból;, amikor bizony nem volt valami példás a munkafegyelem, többen indokolatlanul más munkáiba kezdtek, alika.llm.-i munkákat vállaltak. Ez a fiigyelmezetlenség alaposan megbosszulta magát, mert a zárszámadás bizony nem volt valami- dicséretre méltó. Kevés gain mát tudtak szétosztani, a meigkapáliatlan kukorica sem adott jó termést, így bizony ebből sem jutott valami naigy részesedés. Ez az év azonban eredményesebb volt, nemcsak a ,munkáiban, hanem a jövedelem szempontjából is. Már eddig munkaegységenként 5.5 kg kenyérgabonát, 1 kg árpát 13 dkg cukrot és na,gy mennyiségű takarmánygalbo- ná:t osztattak szét a tagok közt, A póralbeni jövedékin is jelentősen növslcetett a múlt évhez viszonyítva, m int tavaly a pánzréssziesédés csu- pán 2.3 forint volt, ma viszont 9.01 forint jut egy munkaegységre. A toponári termelőszövetkezet tagjai az idei zárszámadás tapasz találtaiból megtanulták, hogy olyan a szövetkezet, amilyenné teszik a tagok. Ezen az őszön már időben földbe tették a magot és hozzáfogtak az őszi mélyszántáshoz is, hogy jövőre még jobb icredményekkel záruljon az év, még főbb jusson a Szövetkezet tagjainak. Ebből az évből már csak egy hónap van vissza. A hátralévő hónapban tanácsainkra nagy feladat hárul a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésében. A kaposvári járás ezideig a burgonya begyűjtését 78.7. a kukoricáét 86.9, a napraforgóét 91.9 százalékra teljesítette. A járás területén számos község dolgozó parasztsága lelkesen és becsületesen tett eleget az állam iránti kötelezettségének. Pl. Gadács községben az őszi terményekből 100 százalékig teljesítették beadásukat a község dolgozói. A járás területén burgonyából 8, kukoricából 21, napraforgómagból 41 község teljesítette tervét. Ezek az eredmények azonban korántsem jelentik azt, hogy a járási tanács most már mindent megtett ezen a téren. Az utóbbi tíz nap eredményei arra mutatnak, hogy a járási tanács begyűjtési osztályának munkájában némi lanyhulás tapasztalható. Az elmúlt tíz nap alatt kukoricából 3, burgonyából 1.7, napraforgóból mindössze 0,5 százalékot gyűjtöttek be. Pedig a járásnak több olyan községe van, ahol nem.halad a begyűjtés. Például Kaposíő községben 158 olyan gazda van, akik az őszi termények beadásával adósai államunknak. Töröcske községben a burgonyabeadást eddig csak 51 százalékra teljesítették, de Szilvásszentmártonban még rosszabb a helyzet, mert ugyancsak burgonyából a 30 százaléknál tartanak. A járási tanácsnak sokkal több segítséget kell adnia a községeknek és a községi tanácsoknak. Legtöbb esetben még mindig azt a helytelen módszert alkalmazzák, hogy villám- látogatást tesznek és utasítást hagynak hátra a községi tanács részére. Nem foglalkoznak elmélyülten a lemaradás okával és nem adnak konkrét segítséget. Pl. Töröcske községben azt az utasítást adták, hogy a községi tanács VB hozzon határozatot a begyűjtés meggyorsítására, de inem vizsgálták meg a lemaradás Sokát. Látni kell, hogy ott a dolgozó ’parasztság azért késlekedik a bejadással, mert a tanács elnöke, Tóth Lajosné elvtársnő maga is hátralékban van és ezzel rossz példát mutat. Egyik meggyőző erő a tanács vezetőinek jó példamutatása. Példa erre Somogyszil község, ahol egyetlen tanácstag, de egyetlen tömegszerve- zeti vezető nincs hátralékban. Ezért a tanács a tömegszervezetek segítségével begyűjtési napot szervezett s meglátogatták a hátralékosokat. Meg is lett az eredménye, mert egy nap alatt 290 kg baromfit és 70 kg tojást gyűjtöttek be. A személyes példamutatás az egyik alapja a jó tömegkapcsolatnak, ahol a vezetők bátran támaszkodnak a jó példamutató gazdákra és bevonják őket a tanács munkájába, ott az eredmény nem marad el, mint ahogy Ráksi községben, ahol 100' százalékra teljesítették tojás- és baromfibeadási kötelességüket a község dolgozó parasztjai. A járási tanács tegye főfeladatává, hogy segítse a. községi tanácsokat begyűjtési munkájuk végzésében. Ennek egyik eszköze a jó felvilágosító munka. Meg kell magyarázni a község dolgozóinak, hogy a kormány intézkedése a gazdák jólétét szolgálja, de fel kell világosítani őket, hogy a nagyarányú kedvezmények mellett csak úgy valósulhat meg a kormány programmja, ha az állam iránti kötelezettségükét maradéktalanul teljesítik Ennek a célnak érdekében fel kell lépni azokkal szemben, akik megsértik a törvényeket és biztosítani kell a törvényesség betartását. Azt sem szabad megengedni, amit Hencse község terményátvevője megtett: kidoboltatta Kőkút községben, hogy szerdán és pénteken vesz át terményt, ugyanakkor két hétig járatta a dolgozó parasztokat anélkül, hegy a beszállított terményt átvette volna. A dolgozó parasztok joggal elvárják, hogy kötelességük teljesítésében segítséget kapjanak és ne bánjanak velük ilyen lélektelenül, bürokratikus módon, mint a hencsei terményátvevő. A tanácsoknak tudniok kell, hogy épnen a kormányprogramm megvalósulásához elengedhetetlen az állam- polgári fegyelem megszilárdítása és ezért kötelesek őrködni a törvények felett. A begyűjtés munkáját hátráltatja, hogy egyes tanácsok eltűrik még azt is, hogy a kulákok nem teljesítik a beadást.. Nem számoltatják el őket és nem emelik fel 10 százalékkal beadási kötelezettségüket, mint pl. Magyaregresen, ahol száj-, tátva nézték, hogy a kulákok miként nem teljesítik beadási kötelezettségüket. A járási tanácsnak szigorúan fel kell lépnie a beadást nem teljesítő kulákokkal szemben, mert a kaposvári járásban a burgonyabeadást 45, a tojásét 20 és a baromfiét 18 százalékra teljesítették a járás kulákjai. A beadásban elmaradt községeket mozgósítsa és segítse a járási tanács, hogy mielőbb teljesíthessék az évi begyűjtési tervüket. Balogh bácsi nem bánta meg elhatározását A z uraság már korán reggel -6*- kiment a mezőre vadászni, így az intéző úr végezte el a konven- ciós földek kiosztását. A cselédeket kirendelte a dűlőhöz, majd később maga is kisétált a mezőre. A cselédek türelmetlenül várták az osztás megkezdését. Kiváncsiak voltak a földre, amely kincset ért számukra. Nézegették, mustrálták a parlagot. Bizony sovány volt, nagyon sovány. Trágyát talán még nem is látott . a föld. Amikor Lehotzki Péter intéző úr kiért a dűlőhöz, mindenki kalaplevé- ve köszöntötte. Lehotzki kurtán biccentett a fejével és nyomban nekilátott az osztásnak. Gyorsan ment minden. A szikkadt, terméketlen talaj hamar gazdára talált. Balogh György sokáig nézte a neki jutott földet. Méteres gaz burjánzott rajta és a szürke göröngyökön látszott, hogy kevés csíra kel életre bennük. Balogh György fölmarkolt egy rögöt és szétmorzsolta. Finoman szitált a por az ujjai között. A tenyerén néhány kavics és mésztör- melék maradt. Tekintete a közelgő intézőre esett. Vívódott magában, hogy szóljon-e, vagy nyelje el a mondanivalóját, de aztán csak előrukkolt vele. — Nem terem ebben a földben semmi, intéző úr! Az intéző megállt, kalapját tarkójára tolta és gúnyos mosollyal nézett az előtte álló cselédre. — Rossz a föld? — Nagyon rossz. — Azt látom én is, de nem azért adom a földet, hogy teremjen, hanem azért, mert konvencióba jár! Balogh György keze akkor ökölbeszorult és erősen türtőztetnie kellett a haragját, nehogy az intézőre rontson. Még most is ökölbeszorul a keze, amikor erre az időre gondol. Hej, pedig azóta nagyot változott a világ, Fülecspusztán is sok változás történt. Mándi Sándor földbirtokos földjén ma termelőszövetkezet dolgozik. Az egykori cselédek a maguk ural lettek. — Jóformán semmivel kezdtük — mondja Balogh Györgyné, visszaemlékezve a kezdeti nehézségekre. — A felszerelést úgy szedegettük össze. A kimustrált szerszámokat felújítottuk, az épületeket megjavítottuk, aztán nekiláttunk a munkának. Nehézvolt, nagyon nehéz. Az elhanyagolt gazdaságot mégis új.iáteremtettük. Nagy harc volt az. Lépésről-lépésre haladtunk, de munkánk eredményre vezetett. Ma már élvezhetjük munkánk gyümölcsét. Évek szálltak tova, lelkes munkában eltöltött évek és Fülecspusztán pezsdülő élet jött létre. Az egykori cselédek ma boldogan élvezik munkájuk eredményét. Minden családnak van tehene, hízója. Az ólakban eladásra szánt süldők röfögnek, a padláson kövér zsákokban halmozódik a gabona. Bőségesen fedezve van a szükséglet, jócskán jut a szabadpiacra is. Gyarapszik a tsz vagyona is. Már több mint egymillió forintjuk van. Az egykori nincstelenek milliomosokká váltak! Dalogh Györgyéknél rádió szól. Az öregek rendkívül megcsodálták az elmés masinát, amelyet eddig csak hírből ismertek. Esténként boldogan üli körül a család a gépet és hallgatják az éter szárnyain száguldó műsort. Balogh György a jó munka elismeréséül brigádvezető lett. azonban fia | sem maradt le apja mögött. Ifj. Balogh György a nagyatádi gépállomás legjobb traktorosa. Az éves tervét 195 százalékra teljesítette, őszi tervével is már 106 százaléknál tart. — Amikor a jelent nézem, úgy tűnik a múlt, mintha csupán rossz álom lenne — mondja id. Balogh György elgondolkodva. Egész életemben más cselédje voltam, soha nem reméltem, hogy ilyen szép lesz egyszer az életem. — Egyszer azért mégis majdnem megbotlottál — szólt közbe a felesége. — Amikor a kormányprogramm megjelent... — Helytelen volt, tudom -— emeli fel tekintetét Balogh bácsi. — Akkor arra gondoltam, hogy megpróbálom magánosán a gazdálkodást. Sok álmatlan éjszakát töltöttem akkortájt és töprengtem a dolgon. Papírt és ceruzát fogtam, aztán számolni kezdtem. Akárhogyan is néztem a dolgot, mindig az lett az eredmény, hogy helyesebb a tsz-ben maradni. Nem bántam meg az elhatározásomat. Azóta még szebb, még boldogabb lett az életünk. — Mindannyian örültünk az elszámoláskor — vette át a szót Balogh néni — Bizony jócskán jutott. Nem emlékszem, hogy valaha volt ennyi terményünk. Amikor megkaptuk a pénzt, nyomban mentünk bevásárolni. Balogh György elmosolyodott. — öt kocsival mentünk a vásárra. Ott volt a tsz apraja-nagyja. Amikor hazafelé jöttünk, tele volt a kocsiderék áruval. Ruha, rádió, kerékpár stb. Mi is teljesen felruházkodtunk. A fiam új csizmát is kapott. Amikor a falun jöttünk keresztül, a gazdák kiálltak a kapuba és onnan nézték, amint nótaszóval tovarobogtunk. Tréfásan kiabáltak utánunk. — Lakodalomra készültök? — Az egész vásárt megvettétek? — Látszott rajtuk, hogy gondolkodóba estek. Nem adok neki sok időt és ők is belépnek közénk. Látják minduntalan, hogy jobb a közös gazdálkodás. Fülecspuszta.a nagyatádi járás legjobb termelőszövetkezete. Minden tagja boldog, megelégedett. Szívesen dolgoznak, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak és munkájuknak látszik is az eredménye. Az őszi munkákkal is hamarosan elkészülnek, de nyugodtan néznek a tél elé, mert tele a kamra. T elkesen dolgoznak a fülecs- pusztaiak, mert élénken emlékeznek a múltra és éppen ezért ezerszer kedvesebb a jelen, az a jelen, amely a boldog, szép életet biztosítja számukra. — Dezső — Szociálpolitika a múltban és ma Karanányiprogrammuinlc a szociális gondoskodáiS' terén fe üdvös intézkedésekkel kívánja szolgálni a dolgozók érietekéit. Ha történelmi visszapillantást teszünk, megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás előtti időiben a szociálpolitika csupán. eszközj vollt a ibuirzsoá társadalomnak. A ibuinzsoá társadalomban a szociálpolitika lényege >aiz volt, hogy csupán enyhítse az elnyomott munkásosztály nyomorát, Különféle ,,segélyezési akciókkal“, ,,ligákkal1’ igyekeztek a bajokat elodázni, elkendőzni, alfae- lytt, hogy a munkásság helyzetének gyökeres megváltoztatását célzó intézkedéseket tettek volna. Csupán reformizmust hirdettek, ahelyett, hogy a munkásosztály égető sebeit lorvosoilltákj volna1. A tőkés társadalom így igyekezett a munkásság 'bajait elködösiteni, elkendőzni, elodázni. Lényegében -tehát a szociálpolitika a tőkés osztály kéziében eszköz volt, amelynek segítségéivé] biztosi tamil igyekezett a kizsákmányolás lehetőségeit. Látszat- imtéz.kadései csupán szociális oiaj- cseppek voltaik a munkásság égető sebein, odaszórt morzsák, hogy ezzel is enyhítsék a tőkés társadalom feszültségét. Gondoljunk csak arra, hogy a nai^y m unkámé líkiüliság idején inségmunkásokat alkalmaztak, képzett szakembereket, mérnököket, gtb. dolgoztattak napi 2—3 pengős napsizám mellett. Ezzel szemben, a mi szociálpolitikánk n dolgozók életszínvonalának állandó terszerű emelése elsősorban gazdasági eszközökkel, hogy kenyér és vaj helyett ne ágyúkat adjunk, hanem a békét biztosítsuk és a békés munka mellett főcélunk legyen a dolgozók jólétének előmozdítása. Népi demokráciánkban a szociális gondoskodás területén is -ai legnagyobb értéknek; az ember megbecsülésének nagy elve jut kifejezés" ne. Igazi, szociálpolitikáról éppen ezért Csak ott lehet szó, ahol; a politikai hataí,om a dolgozó nép kezében v-in, ahol a 'hatalom a tőkéseké. ott a .szociálpolitikának címzett elnevezés csfc ennek a fogalomnak hatalmaskodó mi.gcsúfolá- sa. Helyes szociálpolitikáink kialaki- íósán :.k vannak olyan főbb 'előfeltételei is, amelyekkel mi, tanácsi dolgozók sajnos nem sokat törődünk, Ilyen többek -közt a dolgozók minél szélesebb rétegeinek bekapcsolása a szociális feladatok megoldásába. Ezt elsősorban «z állandó -bizottságok munkába 'állításával éltetjük el E bizottságokon, keresztül mérhetjük le a dolgozók jogos kívánságait, de az állandó- bizottságok vannak hivatva elsősorban továbbítani a dolgozók érdekében' álló hasznos javaslatokat, kezdeményezéseket is. Az állandó-bizottságokon keresztül sokkal szélesebben láthatjuk a megoldásra váró feladatokat. Ezeken keresztül jclbban megismerhetjük munkaterületünket. Arira ás törekednünk kel, hogy a mi szociálpolitikánk szemlélete megváltozzék. Nekünk ugyanis — a tőkés világ szociális gondoskodásával elltentét- ban — nem « tüneti kezelésre, nem a jótékonykodásra' kell gondot fordítanunk, hanem arra, hogy a dolgozóik társadalmában szociális biztonságot létesítsünk. Ne Csák felszínesen, ideig-óiráig tartó intézkedéseket tegyünk, hanem a dolgozók mélyéig, gyökeréig lenyúló intézményes intézkedésekkel vessük meg szilárd alapját a dolgozók egész életére kiható szociális gon- doskodása.inknak. Komáromi István, Megyei Tanács szoc. pol. oszt. vez.
