Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 december 5, Az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakának december 2-i délelőtti teljes ülése New Yank (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének december 2 1 'délelőt­ti tel'jes illése „az ENSZ fegyve­res erőinek: 'hadifogságba esett ka­tonáin eiíkflivietett ,kegyetlenkedéseik elnevezésű amerikai vádiaekodássali foiglalkozctít­Az ülésem A. M. B-aira-n-ovszIkij, az Ukrán SZSZK küidött-ségének veze­tői« kitjeTemtette, h-oigy az úgyneve­zett , kegyotienkadós-eik“ kérdésének az ENSZ-lbcn történt felvetésével az Egyesült Államok agresszív kö­rei teljesen határozott célra törek­szenek: meg alkarják n hezíteni a koreai kérdés békés rendezését és az eljfcnségesikedíés, gyűlölködés ér- easét akarják felkelteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság ellen. Az Egyesült Államcik és néhány más erszájg bizonyos kőire — mon­dotta A. M. B'aranovszkij — sze­retnék még feszül tbbé tenni a nemzetközi helyzetet, hogy az meg- íéf előbb legyen a ...hidegháború“ j kiszélesítésére és a fegyverkezési1 hajsza fokozására irányuló terviek m igval ősi fására­Az amerikai katonai parancs­nokság — mutatott rá Baranovsz- ki-j — szörnyű bűntetteket köve­tett el a koreai lakosság és a ko­reai-kínai1 biadifoíglyok ellen, majd eljátszotta ,,a kegyetlenkedések ki- nyomozásánek“’ komédiáját. Enneik megremid ezéséíh n iiszánm an ista rendőrök, provokátorok és árulók közül kikerült 'bűnöző elemeket használtak fel. Ezek a 'koreai és kí­nai nép ellen elkövetett gaztettek bűnrészeseinek utasiíitására' t-jtiteík! vallomást. Az Ukrán SZSZK küldöttsége vi­lágosam látja, hogy e hamieítvány- m-ak a közgyűlés napirendij én tör­tént megjelenése kapcsolatiban van, a Szovjetunió és más demokratikus országok ellen az amerikai Egye­sült Áiiamokibian- folyó gyölölsthad- járat utóbbi időben, történt foko­zódásával. Hővis» viÍrek PEKING Gsoj ír. a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott kínai nagykövete csütörtökön délután megérkezett álfom-ásMyéine, Pekingibe. DELHI Az indiai sáptól tiljfcakoaik N.i.xon- nnk, «0 Egyesült Államok aiielnöike- ■nek delhi látogatása élten­A „Szanmag’1 című kalkutta! lap a (következőket árja; „Ázsia orszá­gait Nixon előtt meglátogatta Dul­les és Stevenson. Látogatásaik után Ázsia stratégiailag fontos körzetei­ben komoly események történtek. Iránban felkelés tört fei, Teherán utcáit az irániak vérié öntözte. . . Az Egyesült Államcik és Pakisztán (között tárgya iáscik folynak katonai szerződés megkötéséről ■’* A , iSzvadh-imata“ című lap Nixon Indiáiba történt érkezését tárgyalva a következőket írja: -„az amerikai áintrikusok különböző trükköket kaltmaiznak India és -egész Ázsia köziviéléményének félrevezetésére. Azonban a Koreáiban lefolyt véres háború, a koreai kérdés békés ren­dezésnek ez-aibotállás'a, ©z egyik or­szágnak a másik után történt fej- ficigyverzés-e felnyitotta az ázsiai népek szemét és megmutatta &z -amerikali vezetők igazi arcát/’ KOPENIIÁGA A „Land Og Folk“ dímű lap 'köz­lése szerint Raam.us Hansen, dán h'aidlügyminiszter közölte Siffik-eborg város tanácsává1!', hogy a város (körzetében kaszárnyák -és gyakorló­terek építését határozták el. A kaszárnyák felépítése 25 mi-ll’ió koronába kerül. Ra-Smus Hansen hadügyminisz­ter december 2-ám -a Eo'toetiinben- bejelentette, hogy moet tárgyalnak a polgári személyeiknek a hadsereg­be történő bevonásáról. KAIRO Az ,.A1 Mászni*’ című egyiptomi i p tudósítójának jelentése szerint Fajid város (Szuezi -csa-tor-naöve- zat) kereskedői az angol megszálló ceapatdk ottléte elleni tiltakozásául bojkottól ják az -angol cikiat- A ke­reskedők 'bezárták üz-liet siket és megtagadták az angol' katonák ki­szolgálását. Az -angol csaipatok pa- ívaucsno-ksága követelte a, kierenke- delem felújítását és megfenyegette az egyiptomi 'kereskedőket, hogy visszautasítás esetén erőszakot ab k-a-Smaz. Az üzletek azonban zárva m-aradtaik. December 2-én az angol katonáik a parancsnokság utasítá­sára erőszakkal elfoglalták az üz- 1-eteíket iés elvitték az üzletekben lé­vő inegyedmiliiió (egyiptomi- főm* értékű árut. A járási béketalálkozók tapasztalatai, a békebizottságok további feladatai Megyénk békeharcosai az elmúlt hónapban 22-én és 29-én tartották seregszemléjüket, a járási béketalál­kozókat. Ezekre a találkozókra me­gyénk dolgozói, megyénk minden bó- keharcosa nagy lelkesedéssel, nagy lendülettel készült. A kaposvári já­rás békeharcosai a járási béketalál- . ikozó előkészítése során közel 600, a {nagyatádi járás békeharcosai pedig j közel 200 békebizottsági beszélgetést tartottak. Megyénk minden községé­ben, üzemében nagy lendülettel ké­szültek a békeestre, ahol megválasz- ' tottáik küldötteiket a járási béketa-! lálkozókra. j Az előkészületek munkáiról be-; szeltek a járási béketalákozó rész- í vevői, erről számolt be Fábos Ödön i somogyzsitfai dolgozó paraszt is, aki a somogyzsitfai dolgozók küldötte­ként vett részt a marcali járási bé­ketalálkozón. Fábos elvtárs elmond­ta, hogy községében a békebizottságok munkája a bé- keíaiá’kozóra való készülődés során nagymértékben fellendült. A béketalálkozóról beszélgettek az j emberek községszerte. Erről beszélt Bokor Ferenc, a somogyszobi tsz el­nöke, semogyszobi békeküldött :s, aki a nagyatádi járási béketalálko­zón elmondta, hogy náluk, Somogy- szobon 6 békebizottság működik, a találkozó előkészítése során a béke­bizottságok megtartották a békebi­zottsági beszélgetéseket, majd közö­sen megszervezték a községi béke­estet. A békebizottságok, békeharcosok lelkes munkájának eredményeként a békeestek megyeszerte jól sikerül­tek. mint erről a küldöttek is beszá­moltak hozzászólásaikban a járási béketalálkozókon. A járási béketalálkozók mind igen lelkes hangulatban zajlottak le. A j találkozókon közel 1500 lelkes béke- j harcos vett részt. Ezeken a találko- I zókon megbeszélték a nemzetközi ‘ békemozgalom eredményeit, a nem- j zetközi helyzet legfontosabb esemé- j nyeit. A küldöttek hozzászólásaiban ! sok szó esett — ami igen helyes volt! — a békebizottságok munkájáról, a ! békemozgalmi munka módszereiről és a békebizottságok, a békeharcosok további feladatairól. Sok küldött hoz­zászólásában kormányunk pro- grammjának a békével való össze­függéséről beszélt Sok szó esett — ami szintén egyik fontos pozitívuma a béketalálkozóknak — a felvilágo- I sító, nevelőmunkáról. Erről beszélt j pl. a kaposvári járási béketalálkozón 1 Nagy József, a büssüi tsz elnöke, akit ■ az Országos Béketanács a járási bé- ! ketalátkozó alkalmával oklevéllel j tüntetett ki a békemozgalomban vég- j zett ió munkája jutalmául. Nagy í József elvtárs megfogadta, hogy ez- > után még jobb munkát fog végezni, még több embert fog felvilágosítani, még több embert fog mozgósítani a békeharcra. Azon lesz, hogy minden becsületes emberrel megismertesse a találkozó anyagát, minden becsületes emberhez eljuttassa a békemozga- iom hangját, a békeharcosok szavát. A járási béketalálkozók tanulságai A járási béketalálkozók egyik igen fontos tanulsága, hogy 'a já-rási béke­bizottságok. járási békefelelősök és a községi békebizottságok és községi békefelelősök is állandóan kérjék a pártszervezetek segítségét a béke­mozgalmi munkához. Mint a tapasz­talatok mutatják, csak így tudnak eredményes békcmozgalmi munkát végezni. ' A másik tanulság, hogy támaszkod­janak a tömegszervezetek segítségé­re, hangolják össze munkájukat a DISZ-el. MNDSZ-el és a többi tö­megszervezettel, így munkájuk sok­kal könnyebb és eredményesebb lesz. A harmadik tanulság, hogy a bé­kebizottságok felvilágosító munkáju­kat úgy tehetik eredményesebbé, ha felhasználják nevelőmunkájuk során a kultúragitáció adta lehetőségeket is. Ezért kapcsolják össze békebizott­ságaink rendezvényeiket kultúrmű­sorral, tegyék azokat színessé. Ha a béketalálkozók előkészítésé­nek és lefolyásának mérlegét meg­vonjuk, azt láthatjuk, hogy a munka eredményes volt, a találkozók jól sikerültek, a bé­kebizottságok munkáját igen nagy mértékben fellendítették. Az elért eredmények azonban egy­általán nem tehetik önelégültté bé­kebizottságainkat, békefelelőseinket és békebizottsági titkárainkat. Ah­hoz, hogy a békemozgalmi munka terén, elért eredményeinket meg tud­juk tartani, sőt fokozni tudjuk, a békebizottságok, a békeharcosok to­vábbi szorgalmas, odaadó munkájára van szükség. Békebizottságaink előtt álló fel­adatok megoldásától nagymértékben függ a békemozgalmi munka további fellen­dülése. Az egyik igen fontos feladat a békebizottságok felvilágosító, ne­velőmunkájának kiszélesítése, a bé­ketalálkozók anyagának levitele a dolgozók széles tömegei közé. Ahhoz, hogy békebizottságaink ezt meg tud­ják valósítani, az szükséges, hogy rendszeresen minden két hétben tartsák meg a békebizottsági beszél­getéseket. A béketalálkozók előké­szítésének idején a békemozgalmi munka igen jó módszerének bizo­nyultak a békeestek. Békebizottsá­gaink tegyék ezt is a békemozgaimi munka szerves részévé, havonta tart­sanak békeesteket, kapcsolják össze azokat kultúrműsorral. Békebizottságaink adjanak meg minden segítséget azoknak a lelkes békeharcosoknak, akik küldöttek­ként vettek részt a járási béketalál­kozón és ott megfogadták, hogy ki­szélesítik a békeharcosok táborait, a széles tömegekkel megismertetik a találkozó anyagát. Erről beszélt pl. a barcsi járási béketalálkozón Durszt Árpádné, eki elmondta, hogy a ta­lálkozó anyagát elmondja mindé» dolgozónak és ő biztos abban, hogy azok azt megszívlelik. Békebizottsá- ps.ink segítsék ezeket a lelkes kül­dötteket, hogy fogadalmukat valóra is tudják váltani. A felvilágosító, nevelőmunka so­rán oékebizottságaink mutassák be a «béke, munka, jólét» összefüggését, mutassák be a kormányprogramra összefüggését a békénkkel, a kor­mányprogramén megvalósításának összefüggését jólétünk emelésével. A másik fontos feladata békebi- zotl ságainknak, békeharcosainknak, hogy tájékoztassák a község, az üzem dolgozóit, a dolgozók széles ré­tegeit a nemzetközi eseményekről. Mutassák meg saját erőnket, a nem­zetközi békemozgalom erejét, ^rjék el azt, hogy a dolgozók maguk is vi­lágosan lássanak a nemzetközi béke­harc bonyolult eseményeiben, el tud­janak igazodni a nemzetközi esemé­nyek között. A nemzetközi helyzet ismertetése során megyénk békehar­cosai ismertessék meg a dolgozókkal a Béke-Világtanács bécsi ülésének anyagát, még szélesebb tömegeket sora­koztassanak fel a vitás nemzet­közi kérdések békés úton való megoldásának követeléséért. Megyénk békeharcosai felhasznál­va a békemozgalmi munkánk eddigi tapasztalatait, erősítsék tovább béke­bizottságainkat és vonjanak be újabb és újabb rétegeket a magyar béke­mozgalomba. Virányi István m. békebiz. titkár. A -szovjeiteik VIII. össziszövetségi kongresszusa, 17 esztendővel ez­előtt fogadta el a Szovjetunió ma is érvényben lévő alkotmányát. Az alkotmány-tervezetet előzőiéig az egész nép megvitatta ás jóváhagy­ta. Az -alkotmány vissza tükrözte és törvényerőre emelte azt a világ­történelmi jelentőségű tényt, hogy a Szovjetunióiban felépült a szo­cialista társadalom, egyszersmi-n- denkorra maradéktalanul, felszá­molták az embernek ember általi kizsákmányolását és minden ál­lampolgárnak demokratikus jogo­kat biztosították. A Szovjetunió a munkások és parasztok állama. Földje, földjének mélye, vizei és erdei, gyárai és üzemei, bankjai, vasúti, vízi- és légiközlek-cdése, hírközlési eszkö­zei, 'közszolgáltatási üzemei a Szovjetunió-bán -a népé, vagyis a szocialista állam tulajdona. A -szocialista t-ul-ajdon másik for­mája a szövetkezeti, vagy kolhoz- tulajdon, az egyes kolhozok és szövetkezetek tulajdona. Ehhez tartoznak a kolhozok és szövetkezetek közös üzemei, jó­szága és felszerelése, a közös épü­letek é-s mindaz a termény, amit a kolhozok és a szövetkezetek tagjai termelnek. A Szovjetunió alkotmánya elis­meri az állampolgárok kisebb ház­táji gazdaságát és személyi tulaj­donát is. Minden ko-lhozudvarhoz háztáji gazdaság tartozik. Személyi tulajdonban van ennek a háztáji gazdaságnak jószága, felszerelése, termései és -az azon épült 'lakóiház. Azok -a parasztok, aikilk nem léptek be kolhozba, valamint a kézművesek csekély egyéni gazda­sággal rendelkezhetnek, ha az sa­ját munkájukon alapszik. Az ide­gen munka kizsákmányolását a A győztes szocializmus alkotmánya Irta : N. Alexandrov, a jogi tudományok doktora Szovjetunióban törvény tiltja.. A szocialista gazdasági rendszer, amely ,a Szovjetunióiban oszt a Ma­nul uralkodik, nem ismer válságo­kat ás munkanélküliséget. A szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei­nek maximális 'kielégítése. Mint a Szovjetunió alkotmánya leszögezi, az ország gazdasági életét állami népgazdasági terv irányítja „a köz­vagyon növelése, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalának sza­kadatlan emelése, az SZSZK füg­getlenségének erősítése és védő­képességének fokozása érdeké­ben“. A Szovjetunió alkotmánya leszö­gezi a szovjet állampolgárok alap­vető jogait. Gazdasági téren az alkotmány minden állampolgárának biztosítja a jogot a munkára, a munka meny- nyiségének és minőségének megfe­lelő bérezésére, az öregségi, be­tegségi és rokkantsági biztosításra. A Szovjetunió alkotmánya el­ismeri az állampolgári jogát mun­kájuk jövedelméből és megtakarí­tott pénzükbőll szerzett személyi tulajdonra (saját lakóház és ház- körüli gazdaságra, háztartási és használati tárgyakra). Biztosítja az -alkotmány a személyi tulajdon öröklési jogát is. Politikai téren az alkotmány jo­got -ad minden 18 évet betöltött állampolgárnak, függetlenül fajától és nemzetiségétől, nemétől és val­lásától, iskolai végzettségétől és szociális származásától, vagyoni helyzetétől, egyhelyben lakásának időtartamától és múltbeli tevé­kenységétől-, hogy részt vegyen a dolgozók küldöttei szovjetjeinek megválasztásában. Cs-aik az elme­betegeknek és a bíróságil'ag szava­zójoguktól megfőszto-ttaknak nincs -szavazójogulk. A szovjetek küldöt­teinek megválasztása az -általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos -szavazással- történik. A nléptöm-egek politikai aktivi­tásának kibontakozását előmoz­dítja, hegy az alkotmány minden állampolgárnak b-izt-osítja- az egye­sülési j-ogio t a szakszervezetekben, szövetkezetekben, ifjúsági, sport- tudományos és kulturális egyesü­letekben. A munkásosztály, a dol­gozó parasztság és a dolgozó ér- teUmiség fegaktíva-bb és -leg-öntu- datosaibb tagjait -a Szovjetunió Kommunista Pártja fogja össze, amely a dolgozók élcsapata ,a szo­cialista rendszer megszilárdításáért és fejlesztéséért vívott harcban, s amely a dolgozók mindén szerve­zetének •— társadalmi és _ állami szervezeteknek egyaránt — irányí­tó magvát (képezi. / A Szovjetunió alkotmánya bizto­sítja az állampolgároknak ,a szó­lás- és sajtószabadságot, gyüleke­zési és felvonulási szabadságot. Az alkotmány elismeri -minden állam­polgárnak azt a jógát, 'hogy bár­mely vallást ikövess-em, avagy val­lásellenes -propagandát folytasson. A szovjettársadalom tagjainak kulturális -fejlődését biztosítja az üdülésre és a tanulásra valló jog. A nők a Szovjetunióban a gaz­dasági, állami, kulturális, társadal­mi és politikai élet minden terüle­tén a férfiakká] egyenlő jogokat élveznek. Az állampolgári jogok sorozata is bizonyítja, hogy a szovjet rend­szer igazán demokratikus -és min­den lehetőséget megad az emberek jómódú -és kulturált életéhez. A Szovjetunió -alkotmánya azon­ban nemcsak (leszögezi a jogokat, hanem biztosítja -gyakorlati meg­valósításukat is. A munkához való jogot p'í. a népgazdaság szocialista megszervezése, a szovjet társada­lom termelőerőinek állandó növe­kedése, a gazdasági válságok lehe­tőségének k k'üszöböl'áse biztosítja. A tanulásihoz való jogot biztosít­ja -a kötelező -és ingyenes hétéves oktatás, a kiváló főiskolai tanulók­nak juttatott állami ösztöndíjak, az anyanyelv-en folyó tanítás, a dolgo­zók ingyenes termelési, tedhnikai, agronómiái továbbképzése az üze­mekben, szovhozókiban, gépállomá­sokon -és kolhozokban. A Szovjetunió alkotmánya mélységesen nemzetközi szellemű. Mindenben érvényre juttatja a nemzetek egyenjogúságának -elvét. Törvény bünteti az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen, vagy közvetett korlátozását, avagv elő­nyök juttatását faji, vagy nemzeti­ségi alapon. Törvény bünteti a faji, vagy nemzeti gyűlölet és lebecsü­lés hirdetését. A Szovjetunió szövetségi állam, amely az egyenjogú szovjet szocia­lista köztársaságok önkéntes egye­sülésén álapui. Mindegyik szövet­séges köz'ársaság szuverén állam, amely önállóan gyakorolja az ál­lamhatalmat azoknak a kérdések­nek kivételével, amelyeknek irá­nyítását önként a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének, ihletve az SZSZSZK-t képviselő legfelső államhatalmi -és államigaz­gatási szerveknek engedte át. Ilyen kérdések -például: a háború és a béke kérdése, országos nép- gazdasági tervek összeállítása stb. Mindegyik szövetséges 'köztársa­ságnak lőhetnek saját fegyveres alaikullatai -és mindegyik diplomá­ciai kapcsolatba léphet idegen ál­lamokkal. Az o-ro-sz nép hatalmas gazdasá­gi és kulturális segítséget nyújtott és nyújt a m-ultban elmaradott né­peknek. így a Szovjetunióban tel­jesen megszűnt a nemzeteik gazda­sági és kulturális egyenlőtlensége. A Szovjetunió szilárd, soknemzeti­ségű állam, amely minden megpró­báltatást kiáll. Az állampolgárok kötelességei, A Szovjetunió alkotmánya köte­t-ességeket is ró az állampolgárok­ra, Ilyenek: a munka, a munkafe­gyelem betartása, a szocialista tu­lajdon védelme és erősítése, a ha­za védelme, a szovjet törvények megtartása, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletiben tartása. Minden szovjet dolgozó becsü­letbeli ügyének tekinti, hogy ele­get tegyen -ezeknek -a kötelességek­nek. 17 éve van érvényben a Szovjet­unió alkotmánya. A szovjet nép azóta hatalmas eredményeket ért el gazdasági é-s kulturális téren egyaránt. Győzelmesen került ki a fasiszta megszállókkal vívott élet- halál harcból, begyógyította a há­ború sebeit, és ma biztosan halad a kommunista társadalom építésé­nek útján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom