Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

Vasárnap, 1953 november 22.

SOMOGYI NÉPLAP

5

A kormányprogramm nyomán fokozódik a bodrogiak munkakedve

Szebb lett Kurucz Sándor tsz-tag élete, megváltozott gondolkodásmódja

em nagy község Bodrog, csupán 840 lelket számlálnak itt, a házak száma pedig 216. Alig félszáz esztendeje, hogy itt az akácfákkal benőtt lankás ^dombok ölén néhány parasztcsalád letelepedett és azóta alakult ki a falu. A régiek szerint itt h falu mellett, az úgynevezett „Ebédvesztő“ völgyben volt néhány ház, ami a falunak a csirája volt. Az „Ebédvesztő“ elnevezést onnan kapta ez a völgy, hogy ez valamikor egy földesúr tulajdona volt, aki aztán kártyán eldorbézolta a vagyonát úgy, hogy ebédrevaló pénze sem rra- radt. A felszabadulás előtti néhány évtizedben vitéz Hegyesi Iván jószágigazgató bitorolt még itt a 200 holdat a „felsőbűi“, az „alsóbűi“ és a „bodrogi,, dűlők zsíros, bőtermő földjeiből.

A falu szegényparasztjai közül még sokan itt robotoltak a vitézi birtokon fillérekért, éhbérért. A falu kisebb gazdálkodóinak a néhány holdjai akkor főleg a „hidegéri“ és a „cseri” dűlői homokosban volt. Akkor a bodrogiaknak Hetes községbe 10 kilométert kellett begyalogolniok esőben, hóban. sárban, ha postára akartak csomagot, vagy levelet feladni. Meg orvos és patika sem volt közelebb. Ha Gréci Pál, akkori körjegyző úr úgy kívánta, vagy éppen valakinek hivatalos dolga akadt, hát szintén begyalogolhatott Hetesre, mert ott volt a körjegyzőség' is. A körjegyzőségről csak adószedés, árverés és a képviselőválasztáskor szoktak ellátogatni Bodrogba.

— De még választáskor sem igen kerestek fel bennünket — emlékszik vissza Bútor elvtárs, a községi tanács elnöke — becitálták az embert azok magukhoz. Sohasem felejtem el, az 1932-es választáskor engem is hivatott a Gréci főjegyző és hetet-havat

ígért, hogy csak az ő pártjára szavazzak. Pénzzel akart megvesztegetni, de én többre néztem a becsületemet. Igaz, hogy megvonták a szavazati jogomat, de mégsem adtam az ő szennyes pénzükért oda az én becsületemet.

A felszabadulás óta másképp áll a világ Bodrogon is. Orvosi rendelőt, autóbuszjáratot, postafiókot, kultúrházat, és ami a fő, helyi tanácsot is kapott a község. A volt vitézi zsíros földet is a dolgozó parasztok ekéi hasítják és amit belevetnek, azt maguknak aratják. Ház is épült a faluban a felszabadulás óta 27, mégpedig szép, piroszsindelyes, egészséges családi otthonok.

Tehát az ebédvesztőbői kisarjadt kis falu ma már egyre szebb és kulturáltabb község lesz. De nem is erről híres ez a falu. A jó hírnevét maguk az itt élő becsületes, szorgalmas, kötelesség- tudó emberek szerezték meg ennek a községnek. Egy világért sem hagynák a gazdák, hogy a falu határában megműveletlen terület maradjon. A múlt őszön már november 1-re befejezték a vetést, de tavasszal sem késlekedtek. A gondos munkáért hálás a föld. Az idén búzából 9—10 mázsa volt az átlagtermés, kukoricából pedig 25—30 mázsát takarítottak. be holdanként a község dolgozó parasztjai.

^ kormányprogramm megjelenése óta még nagyobb szeretettel és kedvel dolgoznak a bodrogiak. A község 160 hold- nyi tartalékterületét már évek óta több gazda művelte, de most az ősszel alig tudtak igazságot tenni a gazdák között, mert majd mindannyian követelték, hogy kapjanak a tartalékterületből művelésre. Fehér Elek 7 holdas már néhány év óta 6 hold körüli tartalékföldet művelt, de most,

hogy többen is követelőztek, átengedte egy részét másik gazdának. Ezt csak azért tette Fehér elvtárs, mert vb-tag és nem akart senkivel tusakodni a tartalékföld miatt.

Rendben is van már a bodrogi határ, mindenütt szépen zöldéinek az őszi vetések. Már november 14-én az utolsó holdat is elvetették.

— Hogyne igyekeznének a gazdák — mondja Bútor elvtárs, a tanács elnöke — hisz megmagyaráztuk nekik, hogy mit jelent a kormányprogramm számukra. Ha többet termelnek, több jut a szabadpiacra, mert hiszen most a beadás kevesebb lesz, mint tavaly volt. Érdemesebb termelni, csak az őszi kapások beadásánál 38 mázsa kukoricával, 85 mázsa burgonyával és 15 mázsa napraforgóval kevesebbet kellett beadni a kedvezmény következtében. Igaz, hogy be is adták a gazdák pontosan kukoricából és napraforgóból, ami a kötelező és burgonyából is csak néhány gazdának van kint, akik a vetéssel való elfoglaltságra hivatkozva nem hozták be a burgonyát. A jövő évben közel 250 mázsa kenyérgabonával kevesebbet kell beadni a bodrogiaknak, mint az idén. Meg a többi kedvezményről is tudnak a gazdák.

Többen vannak a faluban, akik elhatározták, hogy a jövő évben nemcsak egy, hanem 2 vagy 3 tehenet tartanak. Piac nincs közel a faluhoz, de ha a tejgyüjtő- höz eladják szabadon a felesleges tejet, akkor is megéri több tehenet tartani

A kormány által nyújtott lehetőségeket kihasználva lelkesen harcolnak a nagyobb terméshozamért, boldogulásukért, s községük jóhírnevének megtartásáért a bodrogiak.

Kurucz Sándor mindig szerette a munkát. Amióta a buzsáki Munkaharcos tsz tagja, mindig ott jár a munka frontjának élvonalában. Az idén 374 munkaegységet írtak javára. A nyáron azonban őket is elkapta a kilépési hangulat hulláma. Nem azért, mintha nem szeretné a tsz-t, hanem úgy látta, nem megy itt minden a rendjén. Tavaly kevés volt az osztalék a tsz-ben a száraz esztendő miatt. Évközben nem kapott előleget a tsz-ben, még annyit sem, hogy a legfontosabb szükségleteit fedezze.

Többször beszélgetett olyan emberekkel, akik a nagybereki állami gazdaságban, vagy a tőzegtelepen dolgoztak, s havonta hazahoztak 1000—1200 forint fizetést. Ilyenkor elfogta a boszu- ság: „Hát mi csak építünk, beruházunk és az ember ezért takarékoskodjék. Nem jól van ez így.“ Igaza volt Kurucz Sándornak, mert valóban nagyon sok volt a tsz-nél az olyan építkezés, amely miatt kevés jövedelmet tudtak osztani a munkaegységekre. A tsz vezetősége is csak akkor jött rá, hogy helytelen mindent a beruházásokra fordítani a tagok egyéni jövedelmének rovására, amikor pártunk Központi Vezetősége felhívta a figyelmet a hasonló hibákra. A tsz vezetősége hallgatott pártunk szavára es a tagság véleményére. Minden lehetőséget felhasználtak, hogy a tagok munkaegységének értékét növeljék. 72 darab hízottsertést eladtak szabadpiacon, ami 100 ezer forinttal növelte a pénzjövedelmet. Kormányunk sokoldalú kedvezménye következtében is közel százezer forint' megtakarítása lett a tsz-nek. így aztán elérték, hogy a bő termés, a helyesebb gazdálkodás és az állam segítsége révén 40 forint értékben számolhatnak el egy-egy munkaegységet.

Kurucz Sándor, de a többi tagok is megváltoztatták véleményüket, amikor egy előzetes szám vetés után látták, hogy most már másként lesz, mint addig volt.

Több esetben vágták hízottsertést a tsz-ben, amelyből hús és zsír szépen jutott a tagoknak. A malacszaporulatból is osztottak ki munkaegységekre. Kurucz Sándor is kapott egy 14 kilós malacot. A 374 munkaegységére összes részesedése a közösből: több mint 23 mázsa kenyérgabona, közel 5 mázsa árpa, 748 kiló burgonya, ezek mellett széna, takarmányrépa, szalma, cukor, dió. alma, vöröshagyma és 4000 forint körüli készpénz. A termények árát hivatalos áron pénzben számolva összesen 15-000 forint tiszta jövedelme van a tsz-ből Kuruczéknak. De a háztájiban is termett nekik 25 mázsa kukorica és 15 mázsa burgonya. A pénzjövedelemből és a szabadon értékesített termények árából a napokban 6000 forint értékű ruhaneműt, lábbelit és takaréktűzhelyet vásároltak. „Most már latom, hogy rosszul tettem volna, ha itthagyom a tsz-t — mondta Kurucz Sándor — mert szinte rohamosan megváltozott az életünk az utóbbi hónapok alatt. Szívesen dolgozik az ember, amikor látja, hogy megvan az értelme. Nem is gondolok most már arra, hogy másutt keressek mi n- kát.“ Ahogy megváltozott a tsz- ben a tagok életmódja, úgy megváltozott gondolkodásmódjuk is. Most már Kurucz Sándor és a többi tagok is boldogulásuk forrását látják a buzsáki Munkaharcos tsz-ben.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS j*

A középparasztsággal való szövetség kérdése megyénkben

A parasztkérdés egyike a legnehezebb és legbonyolultabb kérdéseknek. Ezen a téren sok téves nézet ütötte fel a fejét az elmúlt időben. Ebből következően egy sor hibás gyakorlat is érvényesült megyénk területén. Ezt sem párt-, sem tanácsszerveink nem vették észre, csak a Központi Vezetőség határozata után. Azóta történt némi változás, de ez nem kielégítő ahhoz, hogy újból helyreálljon és szilárd legyen a párt és a tömegek közti kapcsolat. Még mindig nem értették meg, hogy a dolgozó parasztsághoz való jó viszony biztosíthatja csak a párt határozatának és a kormány programmjának sikeres végrehajtását. Még mindig nem hatolt mélyen tudatába — különösen az alsóbb szervek vezetőinek — hogv népi demokratikus államunk,

szocializmust építő társadalmunk

alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége.

amelyben a munkásosztály a vezetőerő. Amilyen szilárd ez a szövetség, olyan szilárd proletárdiktatúránk. Ennek figyelmen kívül hagyása, vagy lebecsülése káros pártunk egész politikája szempontjából. Márpedig ma is igen sok helyen figyelmen kívül hagyják ezt. Ez elvileg is és gyakorlatilag is helytelen. Köztudomású dolog, hogy az ország egyik legnagyobb paraszti megyéje vagyunk, ahol a dolgozó lakosság többsége kisárutermelő paraszt, s emellett megyénk paraszti lakossága eredetileg is jórészt középparaszt. A népi demokratikus átalakulás következtében megyénk parasztsága osz- tályösszetátel szempontjából középparaszti. Megyénkre általában jellemző a középparasztosodás.

Mivel magyarázható ez?

1. A földreform következtében közel 50 ezer újgazda kapott földet. Ezek jórésze a föld birtokbavételével középparaszttá lett, úgy, hogy a már meglévő földjével, vagy a teljesen újonnan birtokbavett földterületével a középparaszti gazdaság mértékét megütötte.

2. A középparasztosodást elősegítette a rendszeres állami támogatás és kedvezmények adása, amely segített megerősíteni az újonnan birtokba vett kisparaszti gazdaságokat.

Nem árt megjegyezni: megyénkben jelenleg 72—73 ezer kisparaszti gazdaság van. Ha ezt elosztjuk az ehhez tartozó földterülettel, akkor kb. 7 kát. hold föld jut egy-egy paraszt- gazdaságnak. Ez az átlagszám is igazolja, hogy megyénkben is a parasztság osztályeltolódásának iránya a középparasztosodás.

De nem lenne helyes, ha csupán erre korlátoznánk a parasztság osztályösszetételét, mert figyelmen kívül hagynánk az olyan fontos réteget, mint a szegényparasztság, vagy figyelmen kívül hagynánk a szocializmus legvadabb ellenségét, a ku- lákságot. Ha ezt tennénk, a legelv- telenebbül járnánk el és súlyosan megsértenénk a marxizmus tanításait. Elvennénk a lenini hármas jelszó elvi, gyakorlati alkalmazásának alapját, de meghazudtolnánk az élet tényeit is. Itt ugyanis arról van szó, hogy megyénkre is jellemző a középparasztosodás, de emellett számottevő a szegényparasztok és kulákok száma is.

Szükséges külön foglalkozni a szegényparaszti problémával

azért is, mert igen sok helyen lebecsülik, vagy nem értik meg a beállott változást ezen a téren. Márpedig változás van, lényeges. Miben áll ez

a változás?

1. A szegényparaszti gazdaságok jelentős része, a középparaszti gazdaságok kisebbsége — mondhatnánk töredéke — szövetkezetekben egyesült. Dolgozó parasztságunk 20 —25 százaléka társasgazdálködást folytat, így a munkásosztály fő támasza falun a termelőszövetkezeti parasztság.

2. A falun egyénileg gazdálkodó szegényparasztok ma is nagy számmal vannak. Ezek nem a régi értelemben vett szegényparasztok, hiszen népi államunk minden eszközzel segíti őket. Ma már nem kell félniök a létbizonytalanságtól, a tönkreme- néstől.

3. Az állami gazdaságokban és gépállomásokon elhelyezkedő volt szegényparasztok szintén nagy számot képviselnek, akik megváltozott viszonyok között élnek és képviselik a szegényparasztságot.

Az eddigiekből láthatjuk, hogy a parasztság osztályösszetételében lényeges változás történt. Ha vizsgáljuk a középparasztosodás kérdését, beláthatjuk, hogy a középparasztosodás ténye növeli a tulajdonosi beállítottságot, a magántulajdonosi szemléletet, ez nehezíti a középparasztsággal való foglalkozást. Ha viszont a szegényparaszti kérdést vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy ennél a rétegnél nőttön nő a szocialista beállítottság, ragaszkodás a közös tulajdonhoz, vagyis nap mint nap nő szocialista tudata. Ez a tény maga után hozza a nézeteltérések, a harc különböző formáinak egész sorát. Ezzel párhuzamosan folyik a kulákság elleni harc is, amely nehezíti és bonyolulttá teszi a középparasztság megnyerésének, illetve a jó viszony kialakításának a kérdését, vagyis bonyolulttá válik a középparasztság megnyerésének módszere a kulákság elleni harcra.

Itt van szükség igazán a politikai tudásra, a proletár érzékre, a határozott vezetésre, a lenini hármas jelszó következetes — tételei együttes — alkalmazására, természetesen annak tudatában, hogy belátjuk a parasztság osztályösszetételében beállott változást.

Ezen a téren követtük el megyénkben a legtöbb hibát. Mi sokat beszéltünk a parasztkérdésről, a lenini hármas jelszóról, a középparasztságról. csak elfelejtettük az osztályösz- szetételben beállott változás alapján megfelelően tanulmányozni ezeket a fontos kérdéseket. így fordulhatott elő az, hogy párt- és tanácsszerveink elszakadtak a dolgozó parasztoktól, különösképpen a középparasztoktól és a túlkapások, a durvaságok egész sorozatát követték el velük szemben.

Miben és mi okból követtük sl különösen a középparasztsággal szemben a hibákat?

1. Az elmúlt két évben nem fordítottunk kellő gondot a mezőgazdaság fejlesztésére. Figyelmünket főleg a nehézipar fejlesztésére fordítottuk.

2. A túlzott ütemű iparosításhoz szükséges beruházások és a középparasztság kulákosodási veszélyének túlbecsülése következtében begyűjtési és adópolitikánk túlságosan nagy terheket rótt a középparasztságra.

3. Lebecsültük a középparasztság szerepét a szocializmus építésében,

figyelmen kívül hagytuk szakmai hozzáértésüket a gazdálkodás terén, •különösen a termelőszövetkezetekben. Kirekesztettük őket a vezetésből és ehelvett hozzá nem értő vezetőket állítottunk be, ami nyilván bántotta a középparasztok önérzetét.

4. Községi tanácsaink, de pártszervezeteink sem törődtek azzal, hogy a középparasztok megbecsült tagjai legyenek községük dolgozó népének, hanem ehelyett a törvénysértések egész sorát követték el velük szemben és ezzel a kuláksághoz taszították őket. Nem egy helyen ellenségként kezelik őket, durván, gorombán bánnak velük. Különösen most, amikor a termelőszövetkezetekből kilépők között nagy számmal vannak középparasztok.

5. A szegényparasztság nevelését is elhanyagoltuk azon az elven, hogy azok már úgyis öntudatosak és ezzel nem egy helyen megingattuk azt a bázist, amelyre munkásosztályunknak a legszilárdabban kell támaszkodnia. Nem egy esetben a nehézségek láttán a szegényparasztok is meginogtak és ezzel csökkent a munkásosztály befolyása is a munkásparaszt szövetség vezetésében.

Hova vezettek ezek a hibák és mit eredményeztek?

Csökkentették a középparasztság személyes anyagi érdekeltségét a termelésben és megingatták a termelés biztonságát. Megmutatkozott ez a paraszti gazdaságok termelési beruházásainak nagyarányú csökkenésében és bizonyos fokig az állami tartalékföldek felszaporodásában is. A mezőgazdasági termelés nem megfelelő alakulása fékezte a munkás- osztály szükségleteinek kielégítését is és megakadályozta a parasztság jövedelmének emelkedését. «Helytálló tehát az a megállapítás, hogy a mezőgazdasági termelésünk színvonala alacsony, nem fejlődik és hogy ilyen méretű termelés nem tudja kielégíteni a lakosság fokozódó szükségletét». (Nagy Imre.)

Megállapíthatjuk, hogy Somogy megyében nagyon komoly tennivalónk van, különösképpen a középparasztsághoz való viszonyunk megváltoztatása terén.

Mit kell tennünk, hogy a kapcsolat jó legyen?

Megváltoztatni egész magatartásunkat, viszonyunkat a középparasztság felé olymódon, hogy több figyelmet fordítsunk a velük _ való törődésre. Bizalommal és megértéssel közeledjünk a középparasztokhoz, neveljük őket, hallgassuk meg tanácsaikat, orvosoljuk jogos panaszaikat, vonjuk be őket a falu politikai életébe — a községi tanácsok és pártszervezetek előtt álló — legfontosabb feladatunk ez lesz a közeljövőben.

Az állam és a középparasztok közötti jó viszony biztosításában elsőrendű szerepük van a tanácsoknak.

Feladatuk most elsősorban a törvényesség további megszilárdításában áll, s abban, hogy a középparasztokat bevonják a tanácsok munkájába. A kölcsönös bizalom megteremtése érdekében minden községi, járási vezető bátran álljon ki a dolgozók, a saját osztálya elé és mondja el, miben, mikor és milyen hibát követett el. Őszinte, közvetlen módon el kell mondani, nincs mit tagadni: Somogybán is súlyosan megbántottuk — különböző túlkapások miatt — a dolgozó parasztság, különösen a középparasztság önérzetét. Ezen a téren nincs mitől húzódozni, mert a hibákat a munka hevében követtük el. Ezt tudja dolgozó parasztságunk is, éppen ezért kívánja és várja tőlünk, hogy

őszinte szóval, becsületes önbírálattal, a hibák kijavításával orvosoljuk jogos kívánságukat.

Elégtételt kell adni az elkövetett hibák miatt. Erre különösen nagy szüksége van most, amikor pártunk és kormányunk nagyarányú intézkedéseket készít elő a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztésére, melyek további hatalmas gazdasági segítséget nyújtanak majd a termelőszövetkezeti parasztság mellett az egyénileg gazdálkodóknak, a középparasztoknak.

Erre a nagy, országos feladatra fel kell készíteni egész dolgozó parasztságunkat. Soha jobb alkalom nem volt, hogy megfogjuk dolgozó parasztságunk kezét és Vele együtt, szaktudósa, javaslatai alapján lássunk neki a mezőgazdaság terméshozama fokozott növelésének, mező- gazdaságunk teljes fellendítésének.

Nagy gondot kell fordítanunk a középparasztság állampolgári fegyelmének megszilárdítására.

Ezt elsősorban a politikai nevelés, a meggyőzés, a szükséglete iránti figyelmesség eszközével, a törvények következetes végrehajtásával kell elérnünk.

Párt- és állami szerveinknek mindig szem előtt kell tartaniok, hogy az egyénileg dolgozó parasztok elsősorban közvetlen tapasztalataik alapján ítélik meg rendszerünket, szocialista építő munkánkat. Ingadozásukat nem szabad azonosítani az ellenség tetteivel. Csakis erre ügyelve tehetjük szilárddá, tartóssá a munkásosztály és a középparasztság szövetségét.

Illés Dezső.