Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP mu Vasárnap, 1953 november 22A Minisztertanács határozata a fogászati ellátás megjavításáról A m&iszte’rtanács határozatot hozott a fogászati 'ellátás feáter- jesztésérőf. A határozat értelmében a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik általi igényibewett fogászati ellátás jelentősen bővült és1 csökkent a térítési' díj is. Eddig a korona és hidfogpótlás térítési dija 39 forint volt. ez most 20 forintra csökkent. Ezentúl a biztosítottak — kívánságaiknak megfelelően — fogszí.nű homlokzatú koronát és hidat is kaphatnak mérsékelt térítés (egyszerű koz>miei- tikai fémmunkánáí egységenként 35 forint, összetett kozmetikai fémmunka esetében egységenként 50 forint ) ellenében. A határozat december 1-én lép é-'ethe. Pályázati felhívás A népművelési minisztérium a Magyar írók Szövetségével- valamint a Képző- és Iparművészek Szövetségével együtt — hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülés kapósán — pályázatot hir- de>fc illetőleg megbízást ad olyan magasszínvonalú irodalmi és képzőművészeti művek alkotásába, melyek témájúikat hazánk felszabadulásának történetéből, feliszabadult népünk életéből merítik. Pályázni lehet; I. Irodalmi müvekkel. II. Játékfilmnovellákkal és do- kumeritfilm-forgatókönyveikkiel. A pályaművek benyújtásának batárideje; 1954. december 31. A pályaművek elbírálására ,nz illetékes művészeti szövetségek lés más társadalmi szövetségiek javaslata alapján a (népművelés miniszter bíráló bizottsága jelöl ki, kivéve a Játékfilm-novella és dokumentum- forgatókönyv pályázatokra. amelyeket a filmgyártó vállalatok dramaturgiája bírál el. A pályázat eredménye 1955. április 4 alkalmából h rüí kihirdetésre. Részletes pályázati feltétetek: T. Irodalmi pályázatok. A pályázaton részt vehetnek a Magyar írók Szövetségének 'és ifjúságii Szélvezetének, továbbá a Magyar írók ‘Szövetsége vidéki -Csoportjainak tagjai, m elbeszélés és '©gyfelvonásos sZíndáraib-pályiá- zatön bárki szabadon, részt vehet. Pályázni Whet olyan alkotásokkal is- smelyek a határidő lejárta lelőtt kiadásra kerülnek. Díj a k: I. Irodalmi művek: a) regény, ifjúsági regény (legalább 10 szerzői fv): I. díj 50.000 Ft II. díj 30.000 Ft III. díj 20.000 Ft. b) elbeszélés (legalább egy szerzői ív): I. díj 10.000 Ft II. díj 5.000 Ft III. díj 3.000 Ft c) gyermekeknek szóló elbeszélés, mese (legalább 1 szerzői iv): I. díj ÍO.000 Ft II. díj 5.000 Ft III. díj 3.000 Ft d) elbeszélő költemény (legalább ezer sor)- verses kötet, ciklus (legalább kétezer sor): I. díi 30.000 Ft II. díj 20.000 Ft III. díj 10.000 Ft e) irodalomtörténeti tanulmány, amely a felszabadulás utáni magyar irodalmunknak vagy az egészéről (legalább tíz szerzői iv), vagy az egyes műfajokról (költészet, regé.ny, dráma stb.) legalább egy szerzői ív) ad képet: I. díj 50.000 Ft II. díj 30.000 Ft III. díj 20.000 Ft „IV. díj 10.000 Ft (Az összértékelést adott művek 50.000 Ft, illetve 30.000 Ft-al, míg az egyes műfajokat tárgyaló tanulmányok 20.000 Ft, illetve 10.000 forinttal jutalmazhatók.) f) háromfelvonásos színdarab (egész estet betöltő): I. díj 50.000 Ft II. díj 30.000 Ft III. díj 20.000 Ft g) egyfelvonásos színdarab: I. díj 10.000 Ft II. díj 5.000 Ft III. díj 3.000 Ft II. JátékfiIm-novella és deklimen tumfilm-fongatókönyvek. a) A játékfilm-novella pályázaton a népművelési minisztérium és ,a Magyar írók Szövetsége által meghívott írók vesznek részt. A részvételi díj 3 ez r forint- amelynek fele a meghívás elfogadásakor kerü] kifizetésre. A legjobb novella szerzője a részvételi díjon felül 10 ezer forint pályázati díjat kap és Szerződési ajánlatot ,a forgatóköny megírására. AimrIrinyiben a pályzaton több megfilmesíthető novella születik. a Magyar Játéktfihngyártó Vállalat ezekre is köt szerződést. ib) A dokiumentumfüm -pályázat nyilvános. A pályázati művekben Csak olyan eseményeik szerepelhetnek amelyek filmre vehetők, a valóságban megtörténtek. Megrendezett jelenete- krlt. amelyeket Színészekkel kell eljátszatni, a forgatókönyv nőm. tartalmazhat. A pályázóknak egykét vázlatot kell írnio'k és enn.-k alapján a Híradó- és Dokumentum Filmgyár részletes felvilágosítást ad az íróknak a meglévő archív-anyagokról, amelynek részletei a forgatókönyvbe beépíthetők, A film hossza 2000—2100 méterig terjedhet (75—90 perc), a fifim-forg.atókönyv önnek megfelelően 30—55 gépelt oldal lehet. Az elfogadott forgatókönyv 10 ezer forint díjazásban részesül. A filmesítés joga a Híradó- és Dokumentum Filmgyárat illeti meg. Képző-, ipar- és népművészeti alkotásokra a népművelési, .minisztérium a képző- és iparművészek szövetségével együtt külön ad megbízást művész: kilőnek. A pályázati díjak a .szerzői jogdíj iránti igényeket (kivéve a do- ku m en t u mi ilm-fo rgat ók ü n y veket) nem érintik. A népművelési minisztérium, a Magyar írók Szövetsége. Képző- és Iparművészek Szövetsége felhívja íróinkat és alkotóművészeinket, hogy a pályázaton való részvételükkel, illetőleg megbízásuk magas.színvonalú teljesítésével, odaadásai segítsék elő népünk közeledő nagy ünnepére, felszabadulásunk 10. évfordulójára való méltó felkészülést. Népművelési minisztérium. Magyar írók Szövetsége, Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége. RÖVID KILFÖLDI HÍREK Az ..Oilwotker’“ a CIO-hcz 'tartozó olajipara munkáedk szakszervezetén k lapja.» szakim álban egyre fokozódó munka nélküliségre hívja fél a figyelrnet, A •tészvénjd.ársá.ságak azt a körülményt, hogy a technika álSardó fejllődéisiévé!i .munkaerő szalbadul fel, « maguk javaira aknázzák' ki és egész egyszerűen utcára teszik a fölös'égi s.sé válit munkásokat, A na&y vállalatok ezért csökkentik a tenmelést. hagy magasan tanti lía-ssák termékeik árát. Hyenfcrmá.n valóban, fenn tudj.ák tartani, eőt növelik is hatallma.s ' profitjukat, azonban egyre több munkás veszté él kenyerét. A részvéinytáaísiaisáigok a munkaniéMi.üfldsiíiget arra is felhasználják, hogy nyomást gyakoroljanak a .munkásokra. PEKING A .,Kuan gmingzsipao“’ jelentése szerint a Hunhc-folyó középső .szakaszán. Fueuntól nem , messze (Észak-Kelet-Kina) nov mher elején megkezdődött a hatalmas Ta- hofang vízgyütő építkezése Ez lesz Kina második legnagyobb víz- építészeti műve. Az építkezés első .szakaszában 41 méter magas te 1367 méter hosszú gátat, egy vízteret és több más segédépütményt létesíteniek. Az építkezések 1956-iban fejeződnek be. A víztároló első szakaszának elkészülte után 1859 millió köbméter vizet, .fogad majd be. A nyugati hatalmak bermudai különértekezlete előtt New York (TASZSZ). A világ közvéleménye megelégeld őssel ragadta .a szovjet kormány kezdeményezését, amelyben azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, Angija, Franciaország, a Szovjetunió és a Kínai Népközt ár saiság kül'ügyminisztereinek tamácsikoizásán tárgyalják meg a mostani nemzetközi feszültség enyhítésére foganatosítandó konkrét íntézkeidiéséket. A népek a szovjet íkezaeményezést újabb lépésneik tekintik a béke &s a .riemzeflközi biztonság megszilárdításának útján. Más állás.ponfhoz tartják .magukat az Egyesült Államok reakciós körei, amelyek — mint 'látható — a nemzetközi feszültség fenntartására, sőt fokozására törekszenek. Ennek szemléltető bizonyítéka az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küszöbönálló bermudai értekezletének az amerikai bur- zsoá sajtóban keltett visszhangja. A bermudai értekezlet ellentétes a nemzetközi feszültség enyhítésének irányzatával. Az amerikai lapok már jóelőre igazolni próbálják a nyugati hatalmak újabb, bermudai összeesküvését. A „Ney York Herald Tribune“ és más lapok nyíltan kifejtik: az Egyesült Államok a küszöbönálló bermudai értekezleten !kí akarja harcolni nyugati partnereitől azt, hogy mondjanak le „a Szovjetunióval a közeljövőben folytatandó bármilyen tárgyalások reményéről.“ A ,,New York Herald Tribune“ arra is rámutat, hogy .az Egyesült Államok a fegyverkezési verseny folytatását szorgalmazza. Minit az amerikai sajtóból kiderül, az Egyesült Államok a bermudai. értekezlet célját) abban látja., hogy újabb nyomást gyakoroljon Nyugat-Európa országaira a bonni és a párizsi háborús szerződés ratifikálásának meggyorsítására és a Nyugat-Németország újra- felfegyverzésére vonatkozó tervek ‘kiér.ősza'kolása érdekében. Ezzel egyidejűleg az amerikai sajtó nem titkolhatja el, hogy & bermudai értekezlet céljainak meg-l ítélésében az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország 'között szembeszökőek a nézeteltérések. A „New York Journal And American“ című lap rámutat arra, hogy Anglia, elvben támogatva „a további európai háborús készülődések szükségességét, attól tart, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi helyzet kiélezéséhez folyamodik és ezért „fékező befolyást“ szándékozik gyakorolni az Egyesült Államokra.“ A „Time“ című hetilap az angol—am erikád néz élettéré sefcr őt szólva, legutóbbi számában azt írja, bogy „az Egyesült Államok és Anglia kapcsolatai jelenleg rosz- szabbak, minit ahogyan ezt aiz amerikaiak többség gondolná.“ Ami Franciaországot illeti, a „New York Times“ és más lapok — miután rámutatnak az „európai hadsereg“ megteremtésére szőtt tervek komoly franciaországi ellenzésére, amely bizonytalanná teszi a mostani franciaországi kormány helyzetét — úgy vélik, 'hogy a bermudai értekezletein résztvevő francia küldő tfefc aligha vállálhat- ru k va.lanillven konkrét kötielíe- zeltséget. A BELGA KÉPVISELŐHÁZ VITÁJA AZ „EURÓPAI HADSEREG“ KÉRDÉSÉRŐL Brüsszel (TASZSZ). A 'belga képviselőház november 18-án folytatta a vitát az „európai védelmi közös;ség“-ről szóló szerződés ratifikálása kérdésében. Isabella Blume független szocialista 'képviselőnő élesen bírálta a szerződést. Isabella Blume Van Vee„európai védelmi közösség“ megteremtéséről szóló szerződés ötven éves kötelezetiséget ró országunkra, a kép vise lőháiz elhatározza, hogy elutasítja e szerződés ra~ t i'i'kálását és javasolja», hogy e c.vOT7\n,rl<>crf- o Irnvp'fjU’fNTiA nafland külügyminiszter felé fordulva a következőket mondotta: „A legnagyobb veszély abban rejlik, hogv Önök a nép véleményének figyelembevétele nélkül akarják ratifikálni az „európai védelmi kö- zösség“-ről szóló szerződést. Mi közvéleménykutatást tartottunk a munkások körében, a dolgozók óriási többsége az „európai védelmi közösség“ ellen foglalt állást. Befejezésül Isabella Blume a következő határozati javaslatot terjesztettre .elő: „Figyelembe véve, hogy ez meg.“ Joris, a képviselőház liberális elnöke és Be V leeschauwer, a ke- resztényszocíaíista párt képviselője szintén ellenezte a szerződés ratifikálását. — Ez a közösség — mondott® Joris — azt jelenti, hogy elveszítjük nemzeti függetlenségünket és a belga ifjúságot, amelyet a belga hadosztályok keretében a német seregekhez csatolnák. A szerződés ratifikálása mellett Rey liberális, Dejardin szocialista képviselő és mások szó Lalit ák fel. Rendkívüli állapot Santiagoban New York (TASZSZ). A monte- videói rádió közölte, hogy Santiagoban,, Chile fővárosában november 19—i estétől kezdve bevezették a rendkívüli állapotot, amely egész Santiago tartományra érvényes. A kormány azért folyamodott ehhez nz intézkedéshez, mert 3-z állami vállalatok munkásainak vezetői november 20-ra általános sztrájkot jelentettek be. NEMZETKÖZI SZEMLE _____________________ ifc _____________________; __ m w NAPJAINK FŐ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEINEK MEGVITATÁSÁÉRT November 13-án Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere sajtóértekezletet tartott Moszkvában a szovjet és külföldi újságírók számára. A sajtóértekezleten Molotov ismételten kifejtette, hogy a nyugati hatalmakkal megtárgyalja napjaink fő vitás nemzetközi kérdéseit. Molotov külügyminiszter nyilatkozata nagy visszhangot keltett a nyugati sajtóban. Ennek az az oka, hogy Molotov nyilatkozata ismét lerántotta a leplet az imperialistáknak a tárgyalások kérdésében folytatott mesterkedéseiről. A sajtóértekezletet megelőzően ugyanis a Szovjetunió november 3-án jegyzéket intézett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához, melyben javasolta, hogy tartsák meg a külügyminiszterek értekezletét, méghozzá olymódon, hogy az valóban előbbre vigye a vitás nemzetközi kérdések megoldását. Ezért a Szovjetunió szerint meg kell vitatni a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket, beleértve a német kérdést is. A szovjet jegyzékre egész sor nyugati politikus és a nyugati reakciós sajtó legnagyobb része úgy reagált. , hogy egyrészt azt igyekezett bizonygatni, mintha a Szovjetunió elzárkózna a tanácskozásoktól, másrészt egyszerűen elhallgatta a jegyzéket a széles tömegek előtt. Molotov elvtárs ezért nyilatkozatában rámutatott, hogy a Szovjetunió kész tárgyalni a vitás kérdésekről, de megkívánja, hogy a tárgyalások valóban a lényegre irányuljanak, tehát érintsenek minden vitás problémát: a német kérdés megoldását, a támaszpontok felszámolásának kérdését, a tömegpusztító fegyverek eltiltását stb. Ezt a nyilatkozatot már nem lehet elferdíteni s nem lehet hallgatni róla Miközben a három nyugati hatalom a bermudai értekezleten újabb — a Szovjetunió ellen irányuló — összebeszélést fog tartani, a nyugati burzsoá sajtó már hangot ad annak a nézetnek, hogy a Szovjetunió tárgyalni akar, tehát tárgyalni kell vele. A «Daily Telegraph» című angol burzsoá lap megállapította, hogy Molotov «teljesen világosan rámutatott, hogy Oroszország továbbra is szorgalmazza az öthatalmi tanácskozás összehívását». A párizsi «Figaro» is arról ír, hogy Molotov «ismét szorgalmazza a nemzetközi feszültség kérdése megvitatásának szükségességét». «A Szovjetunió — írja a «Párisién Liberó» — a Kelet és Nyugat közötti összes vitás kérdések megtárgyalását javasolja». Az angol alsóházban Bevan munkáspárti képviselő bírálta az angol lapokat, amelyeket — mint mondotta — «arra használnak fel, hogy eltitkolják a nép elől azt, amit tudnia kell». Ez történt akkor is, amikor egyetlen angol lap sem közölte teljes egészében a szovjet jegyzéket. «Teljesen világos — mondotta Bevan — hogy a Szovjetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kezdeni». A nyugati országokban tehát — különösen Molotov nyilatkozata után — egyre erősödik a kívánság, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság együttesen tárgyalják meg a vitás nemzetközi kérdéseket és gondoskodjanak ezek megoldásáról. A néptömegek nyomására e követelés elől előbb-utóbb már a nyugati imperialista hatalmak sem térhetnek ki. HARC FRANCIAORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT Az utóbbi időben egyre éleződik a francia nép legkülönbözőbb rétegeinek harca az amerikai imperializmus zsoldjában álló Laniel-kormány ellen, amely a francia nemzetgyűlés- j ben ratifikáltatni akarja a bonni és párizsi háborús szerződéseket. A francia nép szerte az országban felemelte szavát az «európai hadsereg» és az «európai védelmi közösség» terve ellen, amely tervek azt a célt szolgálják, hogy «európai» cégér alatt újjáélesszék a német militariz- must Franciaországban a nép nagy tömegszervezetei mellett községi tanácsok, frontharcos, rokkant és ellenállási szervezetek is úgy határoztak, hogy el kell utasítani ezeket a hazaáruló terveket. Választók keresték fel képviselőiket, hogy követeljék: szavazzanak az «európai hadsereg» ellen, amely veszélyt jelent Franciaország számára. A Franciaország függetlenségéért, az «európai» áruló tervek ellen vívott harc kiéleződését tükrözte a francia nemzetgyűlésben lefolyt külpolitikai vita is. A külpolitikai vitában Laniel miniszterelnök és Bidault külügyminiszter olyan határozati javaslatot akartak kicsikarni, amely majd a bermudai értekezleten kedvezőbb színben tünteti fel a bonni és pári- I zsi háborús szerződések ratifikálásának kilátásait. Lanielék a külügyi vita idején igyekeztek maguknak minden módon erős támogatóst szerezni. Az ő malmukra hajtotta a vizet, hogy a szocialista párt áruló vezetősége az «európai védelmi közösség» tervét támogató határozatot fogadjon el. El tudták érni azt is, hogy egyes szocialista képviselők — mint például Gouin — az «európai védelmi közösséget» «az elképzelhető legjobb megoldásnak» nevezzék. Mindezek ellenére azonban a külügyi vitát az jellemezte, hogy a francia burzsoá pari “'• on belül mélyült a szakadás az «európai hadsereg» tervének hívei és ellenzői között, gyarapodott azoknak a száma, akik tanultak a történelemből s számbavet- ték. hogy a német mi'itarizmus már többször megtiporta Franciaországot. A külügyi vitában a kommunista párt képviselői folytatták harcukat azért, hogy Franciaország független- I sége érdekében meg kell hiúsítani az «európai» terveket. A vita során ezt az álláspontot támogatták azok a burzsoá képviselők is, akik szintén felemelték szavukat a bonni és párizsi szerződések ratifikálása ellen. Gaulleista, radikális, MRP független, parasztpárti és egyéb képviselők foglaltak állást a német miütarizmus feltámasztását célzó «európai» tervek ellen. A külügyi vita tehát nem hozta meg a Laniel és Bidault által kívánt eredményt. Az «európai hadsereg» ellenzőinek tábora erősödött. Ez a vita is azt tükrözte, hogy a francia tömegek olyan nyomást gyakorolnak még a burzsoá pártok képviselőire is, hogy azok a német militarizmus feltámasztása ellen foglalnak állást. Végül figyelemreméltó jellemvonása volt a vitának, hogy a kommunisták mellett több burzsoá képviselő is hangsúlyozta: Franciaország számára az egyetlen járható út a franciaszovjet szerződés megvalósítása, amely jó fegyver a német militariz- I mus feltámasztása elleni harehan.
