Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

Vasárnap, 1953 november 22­SOMOGYI NÉPLAP 3 A nagyatádi járás pártaktíva-értekezlete A titkári beszámoló foglalkozott azokkal az eredményekkel, melyeket a KV június 28-i határozata óta el­értek a járás kommunistái. — Amikor július 3-án megjelent a KV határozata nyomán kidolgozott kormányprogramm, a nagyatádi já­rás dolgozói tetekkel válaszoltak rá — mondta Szabó Gábor elvtárs, a járási pártbizottság titkára. — A dolgozó parasztok lelkesen végezték az aratási és cséplési munkákat, melynek eredményeként a járás or­szágosan első lett az aratási, csép­lési, gabonabegyüjtési munkákban. — A határozat után a nagyatádi járási pártválasztmányi ülésen a vá­lasztmány tagjai felszabadultan bí­rálták a járási pártbizottság munká­ját, munkamódszerét. Ugyanez a tapasztalat az alapszer­vezeteknél is. Szabó elvtárs a továbbiakban a pártmunka, a tömegekkel való kap­csolat megjavításában elért eredmé­nyekről beszélt, egyben rámutatott hogy az eredmények csak kezde­tiek és a KV okt. 31-i határozata alapján tovább kell fokozni azokat, keményebben kell harcolni a hibák kijavításáért, a tömegkapcsolat meg­javításáért. —• Minden vezetőnek tudomásul kel venni — mondta —, hogy a vezetők munkáján és visel­kedésén keresztül javíthatjuk meg a tömegekkel kapcsolatunkat. Bírálta a beszámoló a tanácsok munkáját, azok vezetőinek hely­telen viszonyát a dolgozókhoz. Ugyanakkor a pártbizottság és a pártszervezetek felelősségét is feltár­ta a hiányosságokért. — A vezetők nem foglalkoznak munkatársaik nevelésével, engedik, bogy azok elhanyagolják képzésü­ket, ne vegyenek részt a pártokta­tásban. A képzetlenség pedig a hibák forrásává válik. A járásban visszaesett., a tö­megszervezetek munkája is. Első­sorban a DISZ-szervezetek munká­jában van fogyatékosság — mondta Szabó elvtárs. — A DISZ-nek és az MNDSZ-nek meg kell javítaniuk munkájukat, hogy a fiatalok és az asszonyok a párt vezetésével és irá­nyításával harcoljanak a párthatáro zatok végrehajtásáért, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat kiszélesíté­séért. 1 wj A beszárnoló foglalkozott a dolgo­zók életszínvonala emelésének kér­déséivel, á járás vezetőinek fel­adataival ezen a téren. Feltárta azokat a hiányosságokat, melyek a dolgozók igényeinek kielé­gítésében, a dolgozókról való gondos­kodásban még fennállanak. Egyben megszabta a hiányosságok kiküszöbölésének módját. A továbbiakban a termelőszövetke­zetek megszilárdításával, a mezőgaz­dasági termelés növelésének kérdésé­vel foglalkozott, rámutatott ezen a téren a kommunisták feladataira. — A szocializmus építése új sza­kaszába léptünk — smondta Szabó elytárs —- és tőlünk, a járás veze­tőitől függ, hogyan valósítjuk meg a KV határozatát. A7. úi feladatok végrehajtásához az eddiginél keményebb munkára, kom­munista példamutatásra, áldozatkész­ségre van szükség. A feladatok megkövetelik min­den vezetőtől, hogy vizsgálja meg saiát munkaterületét, lépjen fel azok ellen, akik akadályoz­zák a párt és kormányhatároza­tok végrehajtását. Az eddig elért kezdeti eredménye­MJT két tovább kell fokozni. Dolgozó né­pünk felemelkedéséért vívott harc­ba, szocialista hazánk felépítésébe vonjuk be a pártonkívüli dolgo­zók széles tömegeit — fejezte be beszámolóját Szabó elvtárs. A beszámoló alaposan elemezte a járás helyzetét, a párt és tömegszer­vezetek tevékenységét a KV júliusi ülése óta, világosan rámutatott a to­vábbi gazdasági és politikai felada­tokra. Mégis a hozzászólások nem kapcsolódtak a beszámolóhoz, nem követte lelkes vita azt. A legtöbb hozzászóló beszélt a KV határozatáról, de csak általánosság­ba:). A hozzászólók beszéltek a hi­bákról, hangzott el önbírálat is, de hogy ki mit kíván tenni a továbbiak­ban, a saját munkaterületén, arról hallgattak. Helyesen tárta fel a párt tömeg- kapcsolata terén mutatkozó hiányos­ságokat például Kovács elvtárs, a segesdi függetlenített titkár, de ő sem mutatta meg, mit kell tenni a hiba kijavítására. Igaza van abban is, hogy az önbírálatból hiányzik az őszinteség, hogy nem követi az ön­bírálatot jó munka, a hiba kijavítá­sa. De meg kellett volna mondania, hogy ő mit tesz annak érdekében, hogy az Segesden másképpen legyen. Auer István elvtárs, a járási ta­nács elnöke szintén abba a hibába esett, hogy a hiányosságokat feltárta, elismerte, hogy követett el hibát, de hogy mit tesz a jövőben, hogy jobb munkát végezzen, arról nem beszélt. Igen helytelen volt a bírálathoz való viszonya Auer elvtársnak a tanács­nál folyó pártoktatás kérdésében. A felelősséget ugyanis a maga részé­ről elismerte, de el hárította magá­ról az alapszervezetre, a járási párt- bizottságra. Az igaz, hogy végsősor­ban a JB mindenért felelős a járás­ban. de ez nem jelenti azt, hogy min­den hibát neki kell kijavítani. Éppen Auer elvtárs hangsúlyozta, és azt igen helyesen, hogy mindenért, ami a járásban történik, a kommu­nisták a felelőssek, minden kommu­nistának kötelessége saját munkate­rületén jól dolgozni. Meg kell találni az új módszert, ahogy ma dolgoz­nunk kell — mr ndta Auer elvtárs. Ezt a módszert azonban még nem is­merjük, éppen ezért a járási tanács vezetőinek feladata, hogy kidolgoz­zák ezt a módszert a KV október 31-i határozata, Rákosi elvtárs leg­utóbbi beszéde alapján. Kevesebb ünnepi frázist, több hétköznapi tettet várnak a. járás dolgozói Auer elvtársól. Farkas Imre elvtárs, a járási MESZÖV-titkár és Kónya Béláné elvtársnő, a segesdi gépállomás pol. helyettesének a felszólalása a bírá­lathoz való helytelen viszonyt tükröz­te. Mindketten a felsőbb szervekre igyekeztek hárítani a felelősséget. Pedig Farkas elvtársnak lett volna miért önbírálatot gyakorolni, amikor a beszámoló az árleszállítás terén el­követett hibákért bírálta. Farkas elvtárs felszólalásában látszott, hogv tanulmánvozta a KV október 31-i határozatát, de azt nem mondta el, hogy mit fog tenni annak alapján. Pozitívuma volt az értekezletnek, hogy bátran bírálták a járási pártbi­zottságot és a járási tanácsot az • elvtársak. Recsek Dezső elvtárs azért bírálta a JB-ét, hogy a kollektív vezetés megszilárdításához nem ad segítsé­get. Ugyanakkor a tömegkapcsólat kiszélesítéséhez vannak problémáik, amelyek segítséget várnak a járási pártbizottságtól. Grujber Sándor elvtárs jogosan bí­rálta a JB-t, amiért Ígéretet tett, hogy előadót küld a pártnapra és nem küldött. A pártbizottságnak sokkal következetesebbnek kell len­nie ezen a téren. Vörös Lajos elvtárs, a segesdi ta­nács elnöke, a megyei és járási ta­nács küldötteit bírálta helytelen munkamódszerükért. — Csak ledo­rongolják a tanácselnököt — mond­ta —, hogy igy nem megy a begyűjt tés, meg úgy kell harcolni, aztán már el is mennek. Ez nem segítség, ezzel nem tudja megjavítani munká­ját. Bírálta a Somogyi Néplap egyik munkatársát, amiért olyan dolgozó paraszttal beszélt és vett fel adato­kat, aki maga sem teljesítette állam iránti kötelességét. Az aktíva értekezleten SziKszai László elvtárs, a megyei pártbizott­ság tagja is felszólalt. Hozzászólásá­ban főleg a párt és a tömegek, a vezetők és a dolgozók kapcsolatának megjavításáról beszélt. — A vezetők munkájában a tett a fontos — mondta. Helyes a bírálattal és áz ön­bírálattal a vezetésben lévő hibá­kat feltárni, de ez nem elég.' Ezt kö­vetnie kell a hibákat kijavító tett­nek. —■ Valamennyien ipari vagy mező- gazdasági dolgozók voltunk mielőtt vezetők lettünk. Ha akkor ügyeinket nem intézték el a felsőbb szervek, mennyire húsunkba vágott. Mikor vezetők lettünk, beállt a szakadás. Elfeledkeztünk arról, hogy kötelessé­günk van a dolgozók iránt, akik azt várták tőlünk, hogy mi az ő közülük való vezetők úgy cselekszünk, ahogy azt a dolgozók érdeke megkívánja. Nem ez történt és a dolgozók bizalma megingott. Akivel tegnap még együtt dolgoztunk, art »'ír ma nem akartuk megismerni, nem volt időnk számuk­ra. Ez igen helytelen magatartás egy kommunista vezetőtől. Lehet, hogy az, ami másnak gondot ’okoz, nekünk nem gond és megtorlás nélkül hagy­juk. hogy. a dolgozókat becsapják, megkárosítsák, nem intézzük el ügyüket. Itt kell keresnünk a párt és a tö­megek kapcsolatában elkövetett hi­bákat. A dolgozók fel is vetik fogya­tékosságainkat. Rossz volt a viszo­nyunk a dolgozókhoz, el kell ismer­nünk Talán nehezebb úi szellemben dolgozni, de meg kell tennünk, ezt kívánja tőlünk a párt, ezt kívánja a dolgozó nép érdeke. . Á továbbiakban a a bírálathoz való viszonyról beszélt, hogy a vezetőknek elsősorban magukban kell keresniük a hibát. — Uj módon kell dolgoz­nunk, új módon kell beszélnünk a dolgozókkal, politikailag kell meg­győznünk őket — mondta. Majd a középparasztokkal való foglalkozásról beszélt, megszabta e téren a vezetők feladatát. Felhívta az aktíva figyel­mét a KV október 31-i határozata végrehajtására. Az aktívaértekezlet eredményes vett, mert ráirányította a veze­tők figyelmét a KV júniusi és októberi határozataira. Az a járás vezetőinek feladata, hogy az értekezleten hangoztatott új mód­szert kidolgozzák és aszerint végezzék munkájukat. Nagyobb aktivitással kell dolgoz­niuk a járás kommunistáinak, külö­nösen a járási pártbizotság tagjainak, akik_az értekezleten nem szólaltak fel. — Az a feladatuk a járás vezetői­nek, hogy harcba vezessék a dolgozó­kat a határozat végrehajtásáért — mondta Szabó Gábor elvtárs össze­foglalójában. A kőröshegyi DISZ-szervezet a párt segédcsapata A kőröshegyi területi DISZ- szervezet a siófoki járás; liegjöb- ban dolgozó DISZ-szervezetei köze tartozik. 60 egyénileg dolgozó pa­raszt fiatal tagja ran a szervezet­nek, akik lelkesen, aktívan dolgoz­nak. A DISZ-szervezet a pártszer­vezet isegédtesapatai. A pártszervezet irányításával végeznek nevelőmun-’ kát a pártonkívüli dolgozó tömegek között a DlSZ-fiatalok. .Kedves Anna, a DISZ-szervezet 'fiatal, de erélyes titkára jól végzi munkáját a, szervezet irányításá­ban, a fiatalok nevelésében és moz­gósításában. Tekintélye van a fia­talok előtt, hallgatnak rá, szívesen vesznek részt a népnevelőmuiiká- ban. a kultúr- és sportrendezvé­nyekben. A DlSZ-tagoknaik van tekinté­lyük a falu parasztjai előtt, hiszen a legjobb dolgozó parasztfiatalok tagjai a DISZ-nek. olyanok, mint Tömör Károly tsz-tag, Csepeli Gyula, Hozleiter Gyula egyénileg gazdálkodó fiatalok, akik a község élenjáró gazdái közé tartoznak. N.épnevelőmunkájuk során is igye­keznék fáradhatatlanul megmagya­rázni a dolgozó parasztoknak pár­tunk politikáját, A kultúrotthon is hangos estén­ként, vasárnaponként a fiatalok énekétől, vidám kacagásától. De­cember 2i re, az új vez-tőségvá- lasztásra készül ének-, tánc- és .színjátszócsoportjiuk. A szervezet kultúrfelelőse, a község fiatal pe­dagógusa jó munkát végez, élénk kultúráiét folyik a községiben. Hogy jól dolgozik « DlSZszer- vezet a községben, az elsősorban a pártszervezet és a DISZ-szervezet jó kapcsolatának az eredménye. Balogh Jénosné elvtársnő, a közsé­gi pártszervezet titkára ’tudja, hogy a DISZ-szervezet jó vagy •rossz munkájáért elsősorban ő a felelős, A DIiSZ egész munkájának sikere attól függ, hogy mennyire érvényesül ott a párt vezetése. Ha a pártszervezet jól irányítja az if­júsági szervezetet, akkor a DISZ munkája is jó, ezt bizonyítja a kőrösíbegyi DISZ-szervezet példája is. A párttitkár elvtársnő minden DISZ-gyűiésen és politikai foglal­kozáson résztvesz. Felszólalásai­val, javaslataival segítséget nyújt a vex tét} módszerének megjavítá­sához. A taggyűlések beszámolójá­nak elkészítésében i.s segít. Átnézi a beszámolót, a taggyűlés végén értékeli, hogy milyen volt az egész, taggyűlés színvonala, melyek azok a 'hibák- amelyeken javítani kell. Pártvezetőségi ülésen időközön­ként napirendre tűzik a DIíSZ- .sz-Tvezet munkájának [értékelését, amelyre a DISZ-titkár elvtárs rí őt meghívják. Például most &z okta­tás beindulása előtt pártvezetőségi ülésen megtárgyalták a DISZ-o'k­tatáiS ‘előkészítését és megszerve­zését. A pártszervezet vezetői se­gítséget nyujtotak a hallgatók ki­válogatásához. Propagandistának a DISZ-szervezet. egyik legjobb tag­ját -— aki egyben párttag is — Kovács Anna elvtársnőt bízták meg. Kovács elvtársnő becsülete­sen elvégzi feladatát, 30—35 fia­tal nevelését-. Pártvezetőségi ülésen a titkár elvtársnő kéi-te 0 pártszer­vezet vezetőit, hogy biztosítsanak a DISZ-nek egy helyiséget az ok­tatás idejére. A pártvezetőség meghallgatta a fiatalok jogos ké­rését és mire az oktatás beindult, egy rendtes, megfelelő helyiségben kezdték még az első évfolyamú politikai iskola hallgatói a tanu­lást. Segítséget nyújtanak a pártszer­vezet veeztői a DÍSZ önállóságának kialakításában is. Minden fontos feladat megoldásába bevonják a DlSZ-fiatalokat, amialyet aztán önállóan kell megoldani ok. Például most az őszi szántás-vetés idején ■fontos .feladattál bízták meg őket. A község hatéra egyrészének el­lenőrzését a fiatalokra bízták. Ezért a területért a disziéták vol­tak e. felelősek, hogy ott az őszi gabonaféléket határidőre elvessék a gazdák. A fiatalok resztvettek a hatáí.szemlékben és jelentették a tanácsnak, hogy melyik gMzcfa, mi­kor .vetett el és melyik késlekedik. A. késlekedőket felkeresték és igye­keztek megmagyarázni nékik azt, hogy iáiért fontos, hogy idejében elvessék gabonájukat. A népnevelőmunkáiban rendszere­sen 10 fiatal vesz részt, de ezeken kívül egy-egy kampányfeladat megoldásából szinte minden fiatal kives-zi a részét. A pártmegbizatá- sok ‘Végrehajtásáról természetesen ■beszámoltatják Kedves elvtársnőt, ’hogy hogyan hajtotta végre azo­kat a DISZ-szervezet. A pártszer­vezet vezetőinek (Segítségnyújtás« nfcmesak ígérgetésekből áll a DISZ- szervezet felé, hanem problémáikat, ,nehézségeiket segítenek megoldani, a .segítségnyújtást maguk a fiata­lok is követelik a pártszervezettől, ami erősíti kapcsolatukat. A párt- szervezet vezetői segítik a DISZ- szervezetet, de bátran támaszkod­nak is rájuk a .pártonkívüli tö­megek szervezésében és nevelésé­ben. A köröshegyi pártszervezet ve­zetői továbbra is támaszkodjanak a DlSZ-szerve^etre. (amely segít­séget nyújt számukra a jpártonkí- vüli tömegek szervezésében, és ne­velésében. Ha őezinte, bensőséges kapcsoltat alakul ki a DlSZ-szer- vezet. n keresztül a pártonkívüli dolgozókkal, akkor képes ‘ leáz a pártszervezet vezetősége arra, högy a kormányprogramm megvalósítá­sának rájuk eső feladatát közsé­gükben sikerre vigyék. ISzakszervezeti vezetőség választásra készülnek a Kaposvári Állami Gazdaság dolgozói Kormányunk újabb gondoskodása a kisiparosságról A kisiparosság nagy része a múltban mostoha körülmények között tengette életét. A magas adó és a gyakran jelentkező munkahiány állandóan sötét ár­nyékként tornyosult előttük. Be­tegség, vagy öregség esetén pedig teljesen magukrahagyva küzdöt­tek a tömegesen jelentkező gon­dokkal. A felszabadulás után lényege­sen megváltozott a kisiparosság helyzete- Kormányzatunk leg­utóbbi rendelete ismét hatalmai segítséget biztosított a részükre. Az iparosok régi vágya, amelyért a múltban hiába harcoltak, ma megvalósult. Az új kormányren­delet értelmében minden kisipa­ros tagja lesz a Kisipiari Szövet­kezetek Kölcsönös Biztosító Inté­zetének. Ez a kedvezmény hatal­mas jelentőségű a kisiparosság számára. Biztosítva van számára a kórházi kezelés, orvosi kezelés, gyógyszerellátás, s ugyanakkor hozzátartozójával együtt számos juttatásban részesül. A kisiparom felesége megkapja a szülési se­gélyt és az ezzel járó orvosi ke­zelést. A kisiparosságnak a biztosítás­ba való bevonása a jövő év ele­jén lép életbe. A társadalombiz­tosításban részesülő kisiparoson kívül a következő hozzátartozók lesznek jogosultak: feleség, lö éven aluli gyermek, 60 éven fe­lüli ellátatlan szülő, akik ingye­nes orvosi kezelésben -s kór házi ellátásban részesülnek. A kis­iparost orvosi javaslatra ingye­nes gyógyfürdő is megilleti. Bár­milyen orvos által előírt gyógy­szerre, gyógyászati segédeszközre igényt tarthat, csupán a költsé­gek 15 százalékát kell megfizet­nie. Amennyiben a kisiparos nő, szülés esetén 1300 forintot, amennyiben a kisiparos felesége szül, 320 forintot kap segélyként. A biztosított elhalálozása esetén a család 800 forint temetkezési segélyt kap.A családtagok után járó temetkezési segély összege 500 forint. Ezek csupán a biztosítással já­ró főbb kedvezmények, amelyek azonban szemléltetik a biztosí­tás hatalmas jelentőségét a kis­iparosság számára. Ezzel a rendelettel valóravált a kisiparosság régi álma. Nem kell már aggodalommal tekinteni esetleges betegség, illetve az öreg­kor elé. A kisiparosságnak az a feladata, hogy továbbra is tegyen eleget kötelességének, végezzen jó, eredményes termelőmunkát. Ez év elején nem jó] ment a munka a kaposvári állami gazda­ságban. A gazdaság vezetősége nem támaszkodott az üzemi pártszerve­zetre, az üzemi bizottságra, nem vette figyelembe a dolgozók javas­latait. 1953. jűlusában a gazdaság új igazgatót kapott, szeptemberiben pedig függetlenített ÜB elnököt vá­lasztottak a gazdasági: dolgozók. Ezután kezdett helyreállni a mun­kafegyelem és ezen keresztül emel­kedett a termelékenység is. Az üzemi bizottság rendszeresen meg­tartotta kéthetenként ülését,.a dol­gozók problémáit rendszeresen tár­gyalta. a gazdaság vezetősége felé javaslatokat tett a 'hiányosságok megszüntetésére. A gazdaság dol­gozói fürdőszobát kaptak, otthono­sabbá tették a munkásszállást és környékét virágokkal ültették be. A negyedik negyedévben szép eredményt értünk el a gyümölcs­termelésben: dolgozóink terven felül 6 vagon almát termőitek és ezért 11 ezer forint prémiumban része- sültek' Fellendült a munkaversirirjimozgui.- •lom, az IjB 10 naponként értékeli a versenyt, amelynek eredményét ismertetjük a dolgozókkal. A kuk. túráiét is élénkebbé vált a gazda­ságban. 'kultúrcsoportot szerveztünk és beneveztünk a járási kultúrvert senybe. Az elért eredmények mellett még vannak hibák. Dolgozóink nincse­nek ellátva kellőképpen védőruhá­val. -Szükség van. még 60 esőkabát­ra és 50 pár gumicsizmára. Segí­tené az. üzemi bizottság munkáját Lengyel Jáno.s főgépéez elVtárs is, aki ÜB-tag. ha megjelenne az. ülé­seken és beszámolna a traktorosok •munkájáról» többet törődne a dol­gozók problémáival. A gazdaság dolgozói szakszer­vezeti vetőségválasztásra készülnek. Ezet a-választása jól előkészítette az üz: mi bizottság — a dolgozók tudják, hogy olyan vezetőket kell választaniuk, akik törődnek problé­májukkal, munkájukkal, életükkel. Éutas Józsaf ÜB - elnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom