Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
8 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 november 1, A NŐMUNKÁS EGÉSZSÉGVÉDELMÉÉRT Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet egészségvédelmi szakcsoportja október 28-án tudományos ankétot tartott a kórház kultúrtermében. Hazánk szocialista építésében ma már a felszabadult nő is igen jelentős munkát vállalt. A nő élettani hivatása mellett ez a munkavállalás fokozott feladatot ró a nőre. A nők fő- hivatása ma is a szocialista erkölcs szellemében a fajfenntartás. Szülni a jövő reménységét, a féltett új nemzedéket. Hogy a nő e feladatának teljes mértékben eleget tudjon tenni, vállalt munkájában védelemre szorul. Pártunk és kormányzatiunk a nőre nézve meg nem felelő munkakörök ártalmas voltát idejében felismerte. Ezt az ártalmat a rendeletek egész sorával igyekszik elhárítani. Vannak olyan munkakörök, amelyekben nődolgozót. foglalkoztatni nem szabad. Az 1953 februárban megjelent minisztertanácsi rendelet az anya- és csecsemővédelem további kiterjesztésének jelentős eszköze. Hazánkban az iparosodás hatalmas fejlődésével azonban még igen sok az a terület, amelyet a nőmunkás védelme szempontjából, egészségvédelmi szempontból most kezd orvos- tudományunk feldolgozni. E kutatások feladata keresni azokat az ipari, mezőgazdasági és szellemi ártalmakat, amelyek a nőnek a legfőbb feladatát bármilyen vonatkozásban is gátolja. A fenti ankéton, melyen a szülész- nőgyógyász orvosokon kívül az üzemi orvosok, valamint szépszámú üzemi dolgozó is részt vett, ebből a szempontból dr. Miskolczy Vilmos a «Menstruátió és a munka viszonya» címmel tartott előadást. Nagy anyagon szerzett tapasztalatai alapján általában arra az eredményre jutott, a szovjet szerzők véleményével egyezően, hogy kb. 5.05 százalék azoknak a száma, akiknek a munkával kapcsolatban a menstruátió munkaképtelenséget okoz. Itt főleg a leánydolgozók azok, akik e napokban távolmaradnak munkahelyüktől. A tapasztalát azt mutatja, hogy az anyákban a munkaerkölcs és a családdal szemben érzett felelősség- tudat nagyobb és így a menstruátiós zavarok kevésbbé tartják vissza a munkától. Természetesen a végzett munka minőségi és mennyiségi foka sokat jelent a panaszok keletkezésében. A magas hőfokban, erős emelésekkel, valamint rázkódásokkal (traktoros, gépkocsivezető, autobusz- kalauznők, bányásznők) dolgozó nők a menstruátiós szakban izületi fájdalmakról, szédülésről, gyengeségről panaszkodnak. Mindezen ismeretek alapján természetesen a munkába állításkor végzendő alapos orvosi, de főleg- üzemorvosi vizsgálat alapján a nő munkavédelme megelőző (preventív) módon kivihető. Az üzem orvosa ismeri a dolgozni akaró nő leendő munkakörét s így az üzemben eleve védelmet nyújthat, ha figyelmezteti a felvételi vizsgálatnál a munkahely számára ártalmas voltára. Több olyan munkakör van, ahol nő nem dolgozhat, az üzemorvos ide nem vehet fel nőt. Az üzemben az üzem egészségvédelmet köteles nyújtani a baleset elhárítása mellett. A párórás mentsruátiós zavarok alatt a nődolgozót -<fektető>-szobába küldjük. Az üzemorvos feladata az üzemen belül az ártalmas körülményeknek a felkutatása és a hathatós védelem nyújtásának kiharcolása. A mentsruátiós zavarok tárgyalása után dr. Szontagh Ferenc, a pécsi szülészeti klinika adjunktusa a terhesség és a munka problémáival foglalkozott. A normális terhességet véleménye alapján a munka nem befolyásolja. Hiszen hány terhes nő a szülés napjáig dolgozik és nem veszi igénybe a szülés előtti hathetes szabadságot. Itt is inkább azokban a munkakörülményekben — amelyek a terhes élettanát zavarnák — kell védelmet nyújtani. E védelmi szempontból a terhesség tartamát időszakokra osztja. Az első az alkalmazkodás időszaka. E szak annyiban ró a dolgozó nő szervezetére feladatot, hogy egy új, fokozott anyagcsere elé állítja a nőt. E szakban fokozott védelemre szorul a dolgozó nő, hiszen mindnyájunk és a laikusok előtt is ilyenkor sok olyan tünet — rosszul- lét, hányás stb. — jelentkezik, melyből a terhességet meg lehet állapítani. A második szak a jólét szaka. A szervezet hozzászokott a magzati megterheléshez. E szakban a munkaártalmak a legritkább esetben jelentkeznek. A harmadik szakaszban a megterhelésben inkább statikai elváltozások, amik a munkaártalmak szempontjából számításba jönnek. Nehezen jár az ilyen nő — ez mindenki előtt ismeretes. E problémák mellett mindaz a körülmény, amely a terhességre ártalmas, kerülendő. Nem szabad túl melegben, túl hidegben, ártalmas, gázos és gőzös munkakörben terhes nőt dolgoztatni. A diétája vegyes, kalóriadús és fehérjebő legyen. Hiszen fejlődő embert épít. A munkahelyet üzemen belül változtatni kell* ne legyen egyhangú. A jó előadás után dr. Tóth Sándor egyetemi tanár, a szekszárdi kórház főorvosa -A vetélés és a munka» címmel tartott előadást. Sajnálattal állapította meg, hogy hazánkban kb. minden másfél szülésre esik egy tu- Idomásunkra jutott vetélés. Hogy a ’ munkaártalma}? terhére ebből menynyi írható, pontosan megállapítani nem lehet. Pedig igen gyakran a kórelőzmény felvételekor a legtöbb arra hivatkozik, hogy nagyot emelt, leesett valamiről stb. Tehát még a bűnös vetélést is munkaártalomnak vagy balesetnek akarják feltüntetni. Azoknak a körülménveknek a felsorolásában, amelyek akár a magzat halálát, akár a magzat és anya ösz- szeköttetésének a megromlását és a méh korai összehúzódását segítik elő, világosan megmutatta a védelmi utat. Felhívta a figyelmet a fokozott testi és szellemi kifáradás okozta károkra, amelyek egyrészt az idegrendszer ki .nem pihenése által a pavlovi taní- í tás alapján kifejlődő érelváltozásokat okoznak. Kialakul az úgynevezett «reaktív neurózis», amely a szervezet leromlásához és ezen keffesztül vetéléshez vezethet. Dr. Deák Barna egyetemi magántanár «A klimax és a munka» címmel megtartott, mindvégig igen értékes előadása következett. Előadásában kifejtette, hogy a hormonális kiesés, amely a petefészek működésének megszűnésével beáll, mind az ideg-, mind az érrendszerben károsító körülményeket okoz. Ideg- és érrendszer változékonyság (labilitás) jellemzi a változás korában lévő nőt. Könnyebben ingerlékeny az ilyen nő, sokszor szédül, meleghullámok hideg hőmérsékkel váltakoznak nála. Ez a körülmény az e korban lévő, munkát- vállaló nőnél zavart okoz. Sem a meleg, sem a hideg, sem a fokozott figyelmet igénylő testi és szellemi munkát nem bírja. Nehezen sajátítja el a szakmunkát. Felelősséggel járó munkakört nem szívesen vállal. Ezért az ilyen nőket lehetőség szerint túl meleg, vagy túl hideg munkakörbe, úi szakma tanulásába beállítani, gépkocsivezetőnek beállítani nem lehet. E téren a félmunkaidős foglalkozások volnának a járható utak. Az előadások után dr. Sivó József egyetemi magántanár szólalt fel elsőnek. A méh és függelékeinek gyulladásos körülményeit tárgyalva a munka szempontjából véleménye alapján a heveny nőgyógyászati megbetegedések feltétlenül — a gyógyulás szakszerű kezelése miatt — intézeti kezelésre szorulnak. Ezzel a környezeti ártalmak kikapcsolása, a fektetés biztosítva van és így a dolgozó nő minél előbb munkába állítható. De hogy ezt megtehessük, ismételten hangsúlyozta, hogy mindent el kell követni azért, hogy a nőgyógyászati ágyak számát legalább any- nyira kell emelni, mint a szülészeti ágyakét. Többek hozzászólása után — melyben üzemi dolgozók problémáikkal és kérdéseikkel fordultak az orvosokhoz :— dr. Molnár József, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője zárta be az értekezletet. Buzdította az orvosokat, hogy az üzemeken belül figyeljék a dolgozó nőt, igyekezzenek a nőmunkás tudományos egészségvédelmét szolgálni. Az értekezlet, amely egészen újszerű kezdeményezés megyénkben, igen értékes volt, mert mind a jelenlévő orvosoknak, mind a meghívott üze- | mi dolgozóknak jelentős segítséget . adott munkájukhoz. A békéről beszélnek a Marx-utcai leányotthon lakói A kaposvári Marx Károly-utca egyik árnyas, nagy udvarának mélyén manzard-szobás, öreg épület húzódik meg szerényen. Tágas, világos szobáit valaha fennhéjázó, finomkodó asszonyok, pöffeszkedő férfiak, gőgös «úri» népek lakták, akiket szerencsére már elsodort régen a történelem árja. Á háznak új lakói jöttek; ki a városból, ki valamelyik távoli, eldugott faluból indult útnak. Mert híre szállt annakidején, hogy Kaposvárott óriási, gyönyörű, új fonoda épül, melynék sok-sok szorgalmas munkáskézre van szüksége. Eljöttek, s a gyár befogadta őket. De nemcsak munkát adott nekik, hanem az elhagyott otthon helyett egy másikat, mely tisztaságával és derűjével épp olyan kedves és meleg, mint az igazi. Az öreg házat most egyszerű, szorgalmas asszonyok és leányok lakják. Úgy élnek itt, mint valami nagy család. Idők folyamán nemcsak megszokták, hanem meg is szerették egymást. Napközben mint a méhek, úgy rajzanak ki a nagy, szélesre tárt kapun, s igyekeznek siető léptekkel a város túlsó szélén álló gyár felé. Benn a műhelyekben megállják helyüket: iól dolgoznak, hiszen szeretik munkájukat, így aztán sokszor felkerül nevük a dicsőségtáblára. A munkával nem is volt baj soha, ment az kezdettől. De mikor hazajöttek, a benti' közösség valahogy felbpmlott, meglazult. Mindegyikük külön elfoglaltságot keresett és talált is magának, gondolva, hogy nem zavarják a többit. Mindegyikük élte külön a maga életét. Nem szívesen jártak gyűlésekre sem, csak felesleges időtöltésnek tekintették azokat. Egy szép napon aztán hallották, hogy Nagy Józsefné, a leányotthon vezetője megbeszélésre 1 hívja őket. Szerették ezt a csendes, szerény asszonyt, aki kedvességével és mindenre kiterjedő gondosságával már régen szívükbe férkőzött. S habár a megbeszélés gondolata első pillanatban nem igen lelkesítette őket, mégis felszedelőzködtek és lementek a közös nappaliba. Nagyné hellyel kínálta őket, s maga is közéjük ült. Arról kezdett beszélni, hogy Bécsben nemsokára nagy találkozóra gyűlnek össze a világ minden részéből érkező emberék, kis és nagy nemzetek küldöttei, akik megbeszélik majd, hogyan harcolhatnak még jobban a béke megvédéséért, a háborús gyújtogatok ellen. Aztán a saját életükről beszélt, munkájukról, eredményeikről és mostani szép, nyugodt életükről, melyet mindannyiunknak meg kel! védeni.' Figyelmesen hallgatták szavait, s mikor befejezte, Hcrváthné a B műszakból csendesen megszólalt: — Értjük mi ezt. De aranyos Nagyné, mit tudunk mi, egyszerű emberek a háború ellen tenni, amikor oly kicsinyek vagyunk, hogy meg sem hallgatnak bennünket. — Nagy, feszült csend követte akkor ezt a pár szót. De Nagyné újra. megszólalt. Az egyszerű emberek erejéről beszélt, s azokéról. akik távol tőlünk. messzi országokban ontják bérüket hazájukért és a szabadságért: Koreáról, Vietnamról. Közben újságot húzott elő táskájából, fellapozta és-megrázó erejű sorokat olvasott fel belőlük. A körülötte ülők meg- döbbenten hallgatták a szörnyű eseményekről szóló szavakat. Megelevenedtek előttük az iszonyú képek, s a sorokon ót szinte hallották a sebesültek jajgatását, a megkínzottak sóhaját ... s ez a hang a szívükig hatolt ... Nemsokára végétért a megbeszélés. Aznap este csendesek voltak a hálószobák, korán leoltották a villanyokat, de senki sem aludt. A hallottakon gondolkoztak. Másnap, amikor, munka után hazajöttek, kis csoport kereste fel Nagynál Egyikük kicsit akadozva ugyan, de aztán mind bátrabban elmondta, hogy ők azt határozták: ajándékot küldenek a III. magyar békekongresszus küldötteinek s kérik Nagy elvtársnőt, segítsen nekik ennek elkészítésében. A szavakat tettek követték. Gyönyörű hímzett szalagot, s egy nagy babát készítettek, mely utóbbit saját ma- gukvarrta ruhába öltöztették. Aztán levélpapír és toll került elő és rövid levelekben, néhány őszinte, szeretetteljes sorban elmondták jókívánságaikat is. Esténként most már volt miről beszélgetni. Ahogy teltek a napok, alig várták, hogy Nagyné — aki a III. magyar békekongresszusra Pestre utazott — visszatérjen és beszámoljon a látottakról és hallottakról.. Végre ez a nap is elérkezett. Virágokkal, -nagy-nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták őt, s Nagyné alig győzött a kérdésekre válaszolni. Ettől a naptól kezdve megváltozott az élet a leányotthonban. Munka után összejöttek, beszélgettek, olvasgattak — és ami nagy szó: most már tanulni kezdtek. Mindent tudni akartak. ami a világban körülöttük történik, s tudni akarták azt is, hogy más országok népei hogyan harcolnak a békéért. Tanulás közben megértették, hogy egv ember nem sok — de a népek milliói hatalmas tettek végrehajtására képesek. Megértették, hogy nekünk legfontosabb feladatunk most: helytállni és példát mutatni a. munkában. Tanulni és tanítani a nálunk gyengébbeket. S most, amikor a járási béketalálkozók előtt visszatekintenek az eddig megtett útra, öröm és büszkeség tölti el szívüket, öröm, amiért megértették a békeharc jelentőségét, s amiért ők is azok soraiba álltak, akik egyszerű, mindennapi tettekkel harcolnak a békés, boldog jövőért, s büszkeség azért, hogy helytállásukkal, jó munkájukkal másokat is példájuk követésére bírnak. Szijj Róberíné. • SPORT A TSB-k és sportkörök feladata a sportolók nevelésében Hazánk felszabadulása óta komoly eredményeket értünk el a testnevelés és sport- mozgalom fejlesztése térén. Eredményeink megmutatkoznak mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Elért eredményeink mellett azonban még számottevő hiányosságok akadályozzák további munkánkat. Különösen szembetűnő a lemaradás a' sportoló ifjúság között végzett nevelőmunka terén. Megnőve- kedetfc feladatainkat csakis akkor tudjuk végrehajtani ha sportolóink szakmai oktatása mellett tervszerűién és rendszeresen foglalkozunk egyrészt sportolóink, másrészt szakembereink nevelésével, továbbképzésével. Vizsgáljuk meg tehát, hogy mik a feladatuk a TSB-knek és! a sportköröknek sportoló ifjúságunk helyes nevelésével kapcsolatban. A TSB-k feladata az, hogy ellenőrizzék és segítsék a sportkörökben folyó nevelőmunkát. Gondoskodjanak arról, hogy a sportkörökben az edzők nevelő tevékenységet fejtsenek ki. A munka eredményessége érdekében az ágit. prop. bizottságokat egészítsék ki és vonjanak be a politikai és szakmai követelményeknek megfelelő propagandistákat, sportköri vezetőket, edzőket, szakembereket, akik a nevelőm unkában megfelelő jártassággal rendelkeznek. A TSB-k mellett működő társadalmi szövetségek gondoskodjanak a területükön működő edzők megfelelő képzéséről és azoknak nevelői tevékenységéről. A játékvezetői, versenybíró tanácsok gondoskodjanak a területükön működő versenybírók és játékvezetők nevéDŐmunkájáról tudatosítsák bennük, hogy mérkőzéseken szem előtt tartsák minden esetben a nevelőmunka szempontjait. A TSB-vezetők néha beszélgessenek az aktiv sportköri tagokkal, a sportkörökben foiyó nevelőmunkáról. Hallgassák meg a sportolók véleményét és beszéljék meg a fennálló hiányosságokat^ hogy az esetleges hibákat megfelelő nevelőmunkáva»! kijavíthassák. Vizsgáljuk meg most, hogy mi a sportkörök feladata a fiatal sportolók nevelése terén: Sportköreink tegyék állandó munkává a sportolókkal és edzőkkel való rendszeres foglalkozást. Elsőrendű feladatuk sportolóink szocialista munkára való nevelése legyem. Sportolóinkat állítsuk be a szocializmus építését elősegítő munkába rátermettségüknek és 9zakinai képzettségüknek megfelelően. Az OTSB által megtartott szakmai és általános műveltséget fejlesztő előadásokat a sportkörök saját területükön szintén kéthavönként tartsák meg. Ezeken az előadásokon kívül egyesületeink tartsanak úgynevezett tömeg előadásokat is, mely előadásokat az üzemi vagy hivatali kultúrotthonokbam rendezzék meg . és lehetőség szerint kapcsolják össze kultúrműsorral. Sportolóink szakmai képzettségének és általános műveltségének fejlesztése érdekében a sportkörök érjék el, hogy sportolóink a % 1953—54. oktatási évben képességüknek megfelelően tovább tanuljanak. A sportkörök kezdjék meg a sportolókkal való rendszeres egyéhá foglalkozást. Főleg, azokkal a sportolókkal foglalkozzanak, akiknek munkája, vagy magatartásbeli fogyatékossága alapvetően szükségessé teszi. A sportkörök gondoskodjanak edzőik, szakembereik fokozott ellenőrzéséről. Követeljék meg az edzőktől, hovy neveljék sportolóikat hazaszeretetre, munkaszeretetre. A nevelőmunka propagálására a sportkörök elnökségei dolgozzák ki helyileg is a propagandamunka szempontjait és szervezzék meg. a sportkörökben, főleg a szovjet tapasztalatok felhasználásával a nevelőmunka propagandáját. Használják fel a sportkörök az üzemi sajtót, hangosbeszélőt, faliújságot, élsportoló bemutatókat és egyéb lehetőségeket. A, nevelés mellett figyeljünk fel a sportköröknél) gyakran előforduló hiányosságokra1 is. Nagyon sok sportkörnél előfordul az.. hogy, nem 'törődnek kellőképpen a sportolókkal. Bennük csupán a versenyzőt látják, aki küzd azért, hogy az egyesület újabb babérokat szerezzen. Nem veszik figyelembe- a sportolók életkörülményeit, nem érdeklődnek nehézségeik iránt, egyszóval egyáltalán nem törődnek azzal, hogy meg vannak-e aav», a megfelelő körülmények a versenyző nyugodt sportoláshoz. A helyes nevetésnél az is fontos szerepet játszik, ha a sportolóval megszerettetjük az egyesületet. Ezt pedig csak szerető gondoskodással érhetjük el. Legyen, a sportkör mindén sportolónak második otthona, ahol a becsületes, kitartó munka után testedzése mellett legkedvesebb szórakozását: is megtalálja. Ez szocialista sportunknak a célja, és ezért tudunk és még ezután is tudni fogunk világraszóló sikereket elérni. Pártunk minden, lehetőséget megad arra, hogy dolgozóink nyugodtan, zavartalanul sportolhassanak. HIBAIGAZÍTÁS Október 31-i számunkból kimaradt a K.. Kinizsi—Dózsa „November 7“ Kupa mérkőzés. Ennek folytán a vasárnapi sportműsor a Dó- zsa-pályán a következő módon alakul: délelőtt félj 9 órakor K. Dózsa II.—Postás, lel 11 órakor K. Lokomotiv—K. V. Meteor, délután fél 1 órakor K. Lendület—K. Építők., délután 2 órakor K. Kinizsi—K. Dózsa. A rádió műsorából 1953. november 3. kedd KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Népek dalai. 12.00: Hírek. 12.15: Szirmai Albert operettjeiből. 12.56: Tabányi Mihály és zenekara játszik. 13.00: Szovjet Zenei Hét. 13.30: Dalok és csárdások. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15:. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a Román Folklór Intézet együttesének műsorából. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Operarészletek. 16.20: Magyar! Uj hajnal hasad. 17.00: Hírek. 17.10: Pártoktatási előadás. 17.30: Egy falu — egy nóta. 17.50: A forradalom eszméje a zenében. 18.20: Szovjet operettek és filmek zenéjéből. 18-^0: Hírek németül. 19.00: Hangos Újság. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Ilirek. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: Bocskorosok. Történelmi rádiódráma. 21.52: Dunajevszkij: Keringő. 22.00: Hírek. 22.20: Szovjet Zenei Hét. 23.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 23.30: Uj élet, új dal. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 7.15: Hírek szlovénül. 7.35: Színes muzsika. 8.00: Künnyű dalok. 8.30: Balettzene. 9.20: A kisiskolások műsora. Somogymegyei mozik műsora: J Vörös Csillag: Elveszett melódiák 22—4. ^ Szabad Ifjúság: Különös örökség 30—3. Balatonboglár: Császár pékje 31—1. Barcs: Riadó 31—1. Csurgó: Rigoletto 31—1. Igái: Trubadúr 31—1. Lengyeltóti: Szeleburdi tapsifüles 31—1. | Siófok: Széttört bilincsek 31—1. Tab: Egy ifjú házaspár 'történeke 31—1. Nagyatád: Budapest 31—1. FELHÍVÁS! A kaposvári járási tanács VB munkaerőgazdálkodási csoportja felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a járás és város területén a Pécsi Szénbánya Vállalat bányamunkásokat toboroz. Az a dolgozó, aki a vállalattal egy éves szerződést köt, az alant felsorolt juttatásokban részesül: 600 forint szerződési jutalom, egy öltöny munkásruhá, egy rend alsó ruha, egy pár bakancs vagy gumicsizma teljesen díjtalanul1, 18 nap fizetett szabadság. Ezenkívül) évi keresetének 5 százalékát kapja hűségjutalomként, ami minden év szeptember első vasárnapján kerül kifizetésre. Nős, vagy családfenntartók évi 40 mázsa akniaszenct, vagy 60 mázsa iszapszenet kapnak díjtalanul, melyet a vidéki dolgozók a lakóhelyükhöz legközelebb eső Tüzép Vállalatnál díjmentesen kapnak meg. Vidéki dolgozók részére ingyenes és korszerűen berendezett Hegénylakást és napi háromszori bőséges étkezést biztosít a vállalat napi 9 forint térítés ellenében. Gyermekeik után a dolgozók családi pótlékban részesülnek. Jelentkezzetek bányamunkára, mert a szén- termelés országos érdek és szeretettel várnak Benneteket a pécsi szénbánya dolgozói! Jelentkezni lehet minden nap reggel 8 órától délután 5 óráig Kaposvár Városi Ta>- nács VB Munkaerőgazdállkodási Csoportjánál, ahol a vállalat toborzója a bővebb felvilágosítást megadja a dolgozók részére. FELHÍVÁS! A B. M. Somogymegyei Főosztály Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Alosztálya?» felhívja Somogy megye dolgozóinak figyelmét,, hogy folyó hó 19-től 1954 május 1-ig az eddig minden héten szerdán és pénteken történő gépjárművezetői 1 vizsgáztatás helyett? csak minden héten szerdán tart gépjárművezetői vizsgáztatást. Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Alosztály. Vizsgázott gőzgépkezeiőket, egyéb gépkezelőket és traktorvezetőidét, valamint segédmunkásokat somogymegyei munkára azonnali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vállalat" Kaposvár, Május 1-utca 57. Cserihegyen 600 négyszögöt szőlő, fele gyümölcsös beadásmcrates eladó. Sétatér-u. 27. ÖELSPED Vállalat Kaposvárra kovácsmesUe-- két és segédeket felvesz. Jelentkezni liehet:. Kaposvár, Lenin-u. 8. sz. alatt.. ÜELSPED Vállalat vásárol szénát, takar- máriyszaJmát, alom szalmát és takarmányrépát. Takarmány felvásárlás minden nap délelőtt: Kaposvár, Lenin-u. 8. 9z. Az Állami Gazdaságok Mélyépítő Vállalatának 4. sz. Főépítésvezetőségo Balatonfenyves azonnal felvesz vízvezetékszerelő, kőműves és- ács szakmunkásokat továbbá segédmunkásokat. Jelentkezni lehet Balatonfenyvesen a fő- építésvezetőség munkaügyi előadójánál. A dolgozók számára lakást és élelmezést biztosítunk. Utazási költségmegtérítés az általánot szabályok szerint. önállóan dolgozó, nagy gyakorlattal rendelkező kőművest és címfestőt felvesz azonnalra* a Somogymegyei Népből* Dózisa György-utca 2. II. emelet. Segédmunkásokat és szakmunkásokat felveszünk budapesti építkezéseinkre. Vidékiek útiköltségét megtérítjük, ingyen szállás* és* olcsó ebédet biztosítunk. Egy éves szerződésnél 200 forint jutalmat fizetünk, de kötünk- 2—3 hónapos megállapodást is. Jelentkezni lehet az ÉM Építőipari Vállalat/ munkaügyi osztályán, Budapest^ V. Józse*’ Alttla-u. 18. III. em. 14. Paray István munkaügyi vezetőnél. ÉM 41/1. Építőipari Vállalat* Központi fűtésszerelőt, vízvezetékszeredő, hegesztő szerelő szakmunkásokat és gyakorlott' segédmunkást azonnali levételre keresünk. Kedvezményes étkezést és szállást biztosítunk. Jelentkezés írásban, vagy személyeden' az 1. sz. Szerelőipari Tröszt M un ka-er ő g a z d á 1 - kodásán (Budapest, VIII, Kisfaludy-u. 9.). SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Lafeinkia Sándor-u. 7.. Telefon: 901, 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utea 12. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon828 . Nyomdáért felel: Hidas János.
