Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-10 / 263. szám

a SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953. november 10. A Politikai Bizottság beszámoló j a a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatainak végrehajtásáról RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS BESZÉDE A KV 1953 OKTÓBER 31-1 ÜLÉSÉN (Folytatás az 1. oldalról.) g.ét a KV határozata ímegiállapitot- ta, miéig minidig nem indullak meg. A PolY.tlkai Bizottság (beszámoló­ja ,a továbbiakban hangsúlyozta, hegy a Központi Vezetőség határoza­tainak végrehajtásából rend­kívül jelentős feladatok hárul­nak a szakszervezetekre és a DISZ-re, a melyeik még csak a kezdő lépése­ket] tették meg a határozatokmeg­valósít,áisára. A beszámoló a követ- keiziőlklbem összegezte a határozatok hatását a párt életére: Összefoglalva: Központi Vezetőségünknek pártunkra vonatkozó 1953 jú­nius 28-í határozatai minden tekintetben helyesnek és ered­ményesnek bizonyultak. Hatá­sukra javult, erősödött a veze­tő szervek és a párttagság, a párt és a tömegek között a kapcsolat. Tudaittosaibibá vált a pártiban a tö­megmunka és a hömeigekrőli való gondoskodás jelentősége. Szilár­dabbá vált a párt politikai, szer­vezeti egysége és ezzel megnőtt pártunk vonzóereje, aikcicíké.pessé- ge. Mindezeket az or dményeket azonban csak kezdetnek lehet te­kinteni. s a Központi Vezetőcég idevágó hstánoraitainiflik pártétótünik- be való átültetése, mieggyökereztoté- se és megszilárdítása döntően még a jövő kérdése. Komoly sikerről, ezen a téren csak. akkor (beszélhe­• tünk- ha majd a tetároaatok vafó­• ban pártmunkánk szerves. elválaszt­hatatlan alkotó részei1 lesanek. n. A dolgozók életszínvonalának emelése Azok az intézkedések, amelyek Központi Vezetőségünk lés ikormá­• nyűnk határozatai alapján a lakos­ság. elsősorban az ipari munkás- ság életszínvonala emelésére vonat­koznak — árleszállítások, lakásépít­kezés. tatarozás, adómére,élklet, « be­szolgáltatás Csökkentése. a mező gazdaság fejlesztése, a termelőszö­vetkezetek megerősítése, a lakosság jobb kiszolgálása, a .munka- és egészségvédelem megjavítása — is menetesek. Mind e rendszabályun­kat a dolgozó nép helyesléssel1 és m igelégedéissel fogadta. Ezeknek a,z intézkedéseknek eredményeiképpen az ipari ,munkások reálbére jelenté­kenyen emelkedett. A megtett in­tézkedések következtében » munká­sok és alkalmazottak jövedelme 1953 második feliéiben. 1 milliárd forinttal növekszik. Ezenkívül pél dáu>l a, békekölcsön összegének cs.ökekntése, ai munkások és alkal mazottak vásárlóerejét. mintegy 700 millió forinttal növelte.. lEdldi.gi intézkedéseink következtében munkások és ailkaltaiazcttaiki és más részt a parasztság már ebben az évben mintegy 4 milifárd 900 mii •lió forintot fciltevö különböző keid veziményben részesült. Az eddig megtett intézkedések 19‘5i4-b,0n munkásoknak és alkalma Kottáknak, másrészt a parasztságnak külön külön mintegy 3 miilliárd forintot kitevő megtakar ütést biztosítanak. A Központi Vezetőcég és a kor­mány határozatának, megfelelően Budapesten és iaz ipari városokban augusztus l én megkezdődött az épületek tatarozása és a' feleméit lakásépítési programm végrehajtása. A párt és a kormány határoza tárnak nyomán folyik az ipari, ter­melés és ia; beruházások átcsopor­tosítása. Ezzel biztosítjuk a könnyű- és élel­miszeripar termelésének növe­lését, tehát a fogyasztási és közszükség­leti cikkek mennyiségének növelé­sét, minőségének javítását és fő­iként a mezőgazdaság (gyors fej­lesztését. Ennek megfelelően az 1954. évi népgazdasági tervben, lényegesen csökkennek iái nehézipa­ri beruházások, ugyanakkor az ed­diginél gyorsabb ütemben! fejlődik a könnyű- ás élelmiszeripar .terme­lése. Lényegesen meg kell változtat­nunk a fogyasztási és terme’én javak termelésének arányát, a fo gyászt ás i cikkek javára, és biztosi tanúink keli. hogy a nehézipar üze mei is jelentős mértékben gyárt­sanak közszükségleti cikkeket Gyorsabb ütemben keli fej lesz te­rű nk azon iparágak termelésiét, amelyek a mezőgazdasági fejlődését segítik elő. Rá kell mutatnunk arra- hogy népgazdaságunk! fej feszítésű tervei­nek átvizsgálása', a beruházások terveinek átcsoportosítása és csök­kentés© rendkívül vontatottan tör t'énik. Gyarckii es.it. hegy a ibcruíhá- zás csökkentése alig feladja meg azt az összeget, melyet az illető minisztérium anyaghiány, vagy ka­pacitáshiány miatt úgy sem tudna elkölteni. Mindez erősen gátolj v pártunk és kormányunk határozatai, rak végrehajtását. A Központi Vezetőség és a kor many mezőgazdaságra vonatkozói határozata.inaik megtfel lőeni egy ®or intézkedés történt, mely a kedvez­ményeknek egész sorát tartallmaz ta, különösen fontosak azok a ked­vezmények. melyekhez .parasztsá­gunk ia: begyűjtés csökkentése, a hátralékok elengedés» révén jutott, valamiint az a rendelkezés, amely a begyűjtési kötelezettséget’ 3 évre előre egyszerre állapítja meg. E rendszabályok hatására: az egyénikig dolgozó parasztság ter­melése és termelési kedve javult, nőtt és szilárdult biztonságérzete is. Ezt mutatja, hogy az egyéni gazdák részéről egyre fokozódik a kerestet « mezőgazdasági gépek, a tenyészállatok^ lovak, a nemesített wtőmagicsere iránt és főleg ezt bizonyítja a taptaléklfölidek haszno­sításának sikeres menete. Október közepéig a körülbelül 800 ezer katasztrális holdat kitevő tartalékterületből (melyből 643 ezer kh. a szántó) már 90 százalé­kot 5 éves időtartamra bépbead- tak és sok község akadt, ahol több volf a bér,liet;i igény, mint a rendel­kezésre álló fartáíékfőflid. Ebből egyénileg gazdálkodók 430 ezer kh-at béreltek. Egyénileg gazdál­kodók ‘salját tulajdonúikba kértek vissza 60 ezer kh-at. A tartalék- földiek bérbe ve vése egyik fontos mutatója a párt- és kormányhatá­rozatok helyességének. Végrehajtásra kerültek azok a határozatok is, melyeket Központi Vezetőségünk és kormányunk a népi demokratikus állam és a la­kosság közötti helyes viszony lét­rehozására, ,a törvényesség hely­zeteik párto.nkívüli aktíváival ösz- szefoigva egyre határozottabban álltak ki a szövetkezeti gazdálko- dá.s ügye mélliett, megfordították a ■helyzetet1 és fokozatosan visszafor­dították a .falú szövetkezet ellenes, kapitalista, reakciós erőit. Megállapítható, hogy a termelő- szövetkezetek és csoportok nem egészen 10 százaléka oszlik fel. Azoknak az új tagoknak a száma, akik az idén ősszel,belépt,ek a ter­melőszövetkezetbe, meghaladja a 3 ezret. A kilépők közül sok az idén, vagy tavaly belépett tág, akiknek javarésze még nem is dolgozott kollektíváiban és sok az olyan kö­zépparaszt, aki a. kezdet nehézsé­geivel és gyermekbetegségeivel küzdő új, fiatal termelőszövetke­zeteikben nem találta meg gazdasá­gi számítását, vagy akit elkedvet­lenített az egyes .szövetkezetekben •feilléjpő eillensiég, mely az ottani sze­gény parasztok és kő ziéppar asztok közeliit mutatkozott. A kilépők közt jelentékeny azoknak a száma, akiket az önkéntesség elvének megsértésével! vittek ,a szövetke­zetbe. A termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért folytatott harc meg­mutatta, 'hogy a nagyüzemi szövet­kezeti termelés gondolata a falun már mély gyökeret vert, hogy 'erős, fejlődőképes, százezreket 'számláló tábora van, mely híven kitart a szövetkeaés mellett. De azt is meg­mutatta, hogy a termelőszövetke­zetek létrehozásakor sók helyen durván megsértették a belépés ön­kéntességének elvét, hogy a szö­vetkezet vezetése gyakran nem volt demokratikus, hogy gépállo­másaink még nem tudnak elég tá­mogatást nyújtani nekik, hogy be­gyűjtő .szerveink, termeltető vál­lalataink nem egyszer inkább gá­tolják, mint elősegítik a termelő- szövetkezetek fejlődését. Megmu­tatkozott az is, hogy pári'szer.veze- teink a 'tszcs-ken belül sokszor még gyengén működnék, s hogy tanácsok és állami szervék távol­ról sem segítik a falu szocialista átépítésének e fontos és döntő ré­szét úgy, ahogy azt keltene. III. Továbbfejlődésünk kulcskérdése; a mezőgazdaság fejlesztése Rákosi elvtiárs ezután hangsú­lyozta: iparfejlesztésünk eddigi ütemének lassítását, beruházásaink átcsoportosítását és átállítását — röhozására: hozott. Végrehajtásra elsősorban a mezőgazdaság fejlesz- kerü'Jt a széleskörű amnesztia, meg- lésére — megköveteli az, hogy ilyen rendszabályok nélkül szűnt az inteirnálásoik rendszere, feloszlattuk az. internálótáborokat, megszűnt a kitelepítés, létrejött a törvényesség egyik fontos biztosí­téka, ,a legfőbb ügyészség. Bár még most is előfordul a dolgozókkal vájó rideg bánásmód ai hatóságok részéről és a törvényesség betar­tásánál a legalsó állami szervek ■működésében még sok a kívánni­való, ezeket az intézkedéseket a lakosság .megelégedéssel és helyes­léssel fogadta. Az ország törvényes rendje, .a lakosság nyugodt, bizton­ságos életkörülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állam­polgár tartsa tiszteletben a törvé­nyeket, fegyelmezetten tegyen ele­get kő teles s égéi n e k. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelem­nek minden téren: az adófizetés­nél, a begyűjtésnél’, az összes ál­lampolgári .kötéliezettsógek hiány­talan teljesítésénél. T ermelőszövetkezeteink meg­szilárdítása a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben most a fő feladat, nem a további területi vagy mennyiségi növelése, hanem ■a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelé­se. Központi Vezetőségünk és kor­mányunk azon határozata utáni, hogy az önkéntesség elvének alá­húzásával az idén a termelőszövet­kezetekből a tagok kiléphettek, sőt a szövetkezet megfelelő több­ség követelésére fel is oszolhat, a termelőszövetkezetek összes el­lenségei sorompóba léptek és ál­talános támadásba mentek át. A termelőszövetkezetek megerősíté­sére hozott sorozatos kormányin- tézkedések segítségével azonban pártunk tágjai* az első hetek kez­* deti nehézségeit és bizonytalansá- j folytatását 'Igáit leküzdve, a termelőszövetke-1közöljük.) nem tudjuk biztosítani népünk állan­dóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Nép­gazdaságunkban a döntő pozíciók: az ájpar, a közlekedés, a bankok, az állami gazdaságok, a kereske­delem legnagyobb része ,a munkás­osztály államának kezében vannak. Ennek következtében a szocializ­mus gazdasági alaptörvénye lénye­gében nálunk is érvényes. Tudva­lévő azonban, hogy mezőigazdasá- gurJkban még messze túlsúlyban van a kisárutermelő paraszti gaz­daság. Világos, hogy a paraszti :kis— árutermelő gazdaság nem tudja oly mértékben biztosítani a javaiknak azt az állandó emelkedését, amit a lagfejlettiebb technika alapján ter­melő szocialista nagyüzemi mező- gEizdaság. De fejlődésünk eddigi menete a mezőgazdaságban meg­mutatja, hogy még hosszú eszten­dőkiig a paraszti gazdaságok . ter­melése szám,urukra nélkülözhetet­len és döntő fontosságú lesz. Társadalmunk anyagi és kultu­rális szükségleteinek növekvő kielégítése, egész szociális épí­tésünk érdeke parancsolóan megköveteli tehát, hogy min­den rendelkezésünkre álló esz­közzel növeljük a paraszti gaz­daságok termelését, benne az élelmiszerek termelését. Ezért növelni kell az egyéni pa­rasztság biztonságérzetét, minden eszközzel segíteni 'kell termelési kedvét, minden módon ,a kezére kel] járni, jhögy megkönnyítsük ne­ki a több termelést, hogy érdekelt­té tegyük a többtermelésben, (Rákosi elv társ beszédének holnapi számunkban j i Üdvözlő táviratok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából (TASZSZ). _ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év­fordulója alkalmából a .következő államfők intéztek táviratot K. J. Vorosilovhoz, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnö­kéhez: Vincent Auríol, a Francia Köz­társaság elnöke, Juan Domingo Peron, Argentina elnöke, Adollfo Ruiz Cortines, Mexikó elnöke, Pál, Görögország királya, A. Martinez Trueba, az Uruguayi Köztársaság államtanácsának elnöke, Julianna holland .királynő, Camilla Samun libanoni államfő, Philippe Etten, Svájc állam,efinőke. G. M. Mäfiemkövhöz, a Szovjet­unió' Minisztertanácsának elnöki­hez üdvözlő táviratot intézett Pierre Dupong, Luxemburg mi­niszterelnöke. Boleslaw Bierut beszámolója a Lengyel [gyesi Munkáspárt Központi Bizottságának 9. teljes ülésén Varsó (TASZSZ). A Lengyel Egyesült Munkáspárt, Központi Bizottsága október 29-én és 30-án tartott 9. 'teljes ülésén Bote; ?.w Beirut, a Központi Bizottság el­nöke mondott beszámolót „A párt feladatai a dolgozó tömegeik élet­szí niv ama I án ak mielőbbi 'felleim,elésé­ért. folyó harcban a szocialista építés mostani idősaakábam1’ cím­mel. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány legf'omitosrbb fe’a dalként Biles law Beirut a kö­vetkezőket jelölte meg: a mezőgaz­dasági termelés fellendítése, a. me­zőgazdaságban növekvő mértékben, szükségesnek mutatkozó beruházó* sok elvégzése, az állami gép- és traktorálíomásck és gépkölcsöneő állomások munkájának ,a gépesítés növelése alapján való gyökeres .ét* sz 'Tveziése- a mezőgazdaság. s-ziilk* eéglateit ellátó gépgyártási ágak­nak a legközelebbi időszakiban való jelentős fejlesztése, a termelési esz- ' közök term elésé nők növekedésit' kö- táött.j ;r,ránytal!;.in,?ág csökkentése, az iparcikkeik minőségének jelentős megjavítása, az államosított keres­kedelmi szektor munkájának hatá­rozott megjavításai, a közszükségle­ti cikkek árainak fokozatos L szállí­tására irányuló politika magvalósi- I Tá-a, az építkezési Programm meg­változtatása a legközelebbi, időben olyan formáiban,, 'hogy jéltemtősen, bővítsék az új munkiásilakóitetepeik és új' lakóházak építését,, a közüze­mi gazdálkodás megsziláindí tása, a városi és városkörnyék® közleke­dés to vábbi,e j teszté se, az ilskoliaügy- a kulturális- közoktatási, egészség- ügyi és eportiintézmények, valamint a s-zéles dolgozó tömegeik minden­napi és kulturális szükségleteinek kielégítéséit szolgáló intézményiek további fejlesztése. Különösen a k,isáru termelő egyé­ni parasztgazdaságokban rejlő tartalékokat kell felhasználni — mondotta Bierut elv,tára — és ugyanakkor a mezőgazdaságii ter­melőszövetkezeteik és állami gazda­ságok fejlesztésével biztosítani kell a 'mezőgazdasági termelés — a nö­vénytermelés és az álfettenyésztés — jél;n>tős növekedését az egész mezőgazda;.,ágban., mind1 a Itáröu- dalmasítcitt szektoriban, imiiind a kisáimtenmelő egyéni gazdlaisáigoik- bam. Az a feladatunk — mondotta Bíieruft —■„ hogy fokozzuk és bő­vítsük a dolgozó parasztok anyagi érdakdltsiégát (a 'mezőgazdaságii termelés növelésében, ugyanakkor küzdjük le a kuláikelemek részéről a mezőgazdaságban jelentkező ka­pitalista tendenciákat. Ezután ismertette a mezőgaz­daság különböző ágainak eredmé­nyeit- majd foglalkozott a mező­gazdaságiban és erdőgazdaságban vallaimiint aI lakó- és íkőziüzemi, épít­kezésiek szociális és kulturális in­tézmények építése terén végrehaj­tandó 'beruházások növelésével. Bizonyos, aránylag jelentéktelen csökkentéseket hajtanaik végre a termelési, 'eszköziclkt ti gyiártő lipar és más ágak fejlesztését célzó be­ruházásokban. Bierut részlet,esen fogWkiozot't a párt falusi munka jánaik hiány os­ságaival' is. Az eddiginél élesebben és baltá" rozottatban kell harcolni — mondotta — egyrészt a szektáns szeltem, másrészt az opportunista passzivitás elén. .Beszédének befejező részéiben Bierut ©ivtáirs a. következőiket mondotta; az eglész pártnak w legnagyobb erővel a lehető legrö- vitd.lbb idő alatt sikeresen meg kell oldania e feladatokat. A munkások és parasztok szö­vetségének megszilárdítása, a vá­rosi és falusi ddlgözófe életszín­vonalának gyors emelkedéséért vívott hpre hatajmais ösztönző erő­ként szolgálja a békéért a hat­éves tervért, a szocializmus telj«© győzelemért harcoló nemzeti fron­tunk erőinek gyarapítását és ösz* iszekov,ácsolását. A trieszti November 5-éb Trfesztben súlyös összeütközésre került scir. Ezen a napon nagy diálkcsoportok,/ büntet­tek és követelték, hogy az ,,.A’‘ öve­zetet csatolják Olaszországhoz. Az Unittá“ közleménye szerint az egyik ilyen tüntetés alkalmával az angol és amerikai katonai hatósá­gok ellenőrzése alatt átló pclgár.i rendőrség megtámadta, az egyék .templomban elrejtőző diákokat. Nem-sokkal később, ugyanabban a [körzetiben a polgárok egyik csoport­ja és tégy angol 'tiszt parancsnok­sága alatt működő reindőikülömt­mény között történt összetűzés. A- rendőrök tüzet nyitottak- melynek során két embert megöltek, [mint­egy Százat pedig megsebesítettek. A tüntetők élénk ellenállást tanúsí­tottak. Felborították az angol és amerikai ka.tonni gépkocsikat, egy .amerikai ezredest pedig kövekkel megsebesítettek. Az összetűzések miatt az angol-amerikai katoniai köziigazgatás épületét ‘katonai oszta­gok őrzik. A filmszínházakat és az üzleteket a gyász jeléül bezárták. Navemlber 6-án további össizetű- zésekre került sor. Hat ember meg­halt. sokam pedig .megsebesült tk. Az angol és amerikai csapatok be­nyomultak Trieszt belvárosába. Mint a ..TANJUG“ jugoszláv) hír- ügynökség közli, Zemlják. a Tri­esztiben működő jugoszláv küldött­ség vezetője meglátogatta Vinter- ton tábornokot- a Trieszt Szabad Területen állomásozó angol-ameri­kai csapatok parancsnokát és tilta­kozott amiatt, hogy olasz katonai [Egyenruhába öltözött személyek ér­keztek Triesztbe. A trieszti összetűzés híre nagy kérdésről izgalmat kelt,étit Olaszországiban. A diákság mapdnem minden olasz vá­rosiban tüntet. Rámában pénteken délelőtt a tüntető diákok tfelvonul­tak az amerikai követség épülete elé. A 'követség közelében rendőr­ség támadt a tüntető diákokra fis könnyfakasztó bombát használt el" i'enüik. Néhány) sebesülés is történt- sok tüntetőt pedig őrizetbe vet­tek. Az amerikai követség épületé* me k [ablakait betörték. Szombatom toválbb folytatódott, a tüntetés. A ikiereszitéinyidieimokrata és fasiszta vezetőik imindan liigyekezete ellenére a tünteitéseknek kifejezet­ten a 11 an t is zö véts ágellenes jéllegüik volt. A tüntető ifjúság iaz idegien csapatok kivonását követelte Tri­eszt Szabad' Területéről. A rendőr­ség több rcíhaimat intézett a tünte­tők ellen és ezúttal i‘s könnyfakasz­tó bombát használt. A tüntetők és a rendőrség összecsapásán,ak külö­nösen Rómában és. Bariban volt mindkét részről sok ■stíbesültji . Az olasz kormány tiltakozó lépést tett az angol és az amenilk&i kor­mánynál. Hétfőn délelőtt pedig. 10 órától 10 óra 10 percig egész Olaszor­szágban megállt a munka,. Az olasz dolgozók a trieszti lakossággal vál­lalt szolidaritás jeléül 10 perces munkaszüinebet határozták el Olasz­ország egész területén. A munkabe­szüntetés csupán a, vasutakma, kór­házakra, a gáz- és az elektromos- művek dolgozóira nem vonatkozik. Az angol és amerikai katonai kö­rök kétségbeesetten lépnek fél a tüntetések ellen, mert tudják azt, hogy a különböző tüntetésiek elle­nük is történnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom