Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-10 / 263. szám

Kedd, 1953. november 10. SOMOGYI NÉPLAP * A kaposvári járás tanácsainak munkájáról Községi tanácsaink, mint az állam­hatalom helyi szervei és a falu dol- . gozóir.ak legszélesebb .tömegszer ve- :zetei, arra hivatottak, hogy a doigo- . zók érdekeinek rhegfelelően, a párt útmutatása szerint őrködjenek népi demokráciánk törvényeinek sérthe­tetlenségé fölött és azok következe­tes végrehajtásával harcoljanak de­mokratikus államhatalmunk megerő­sítéséért, hazánk szocialista építésé­nek sikeréért. A kormány programmjának meg­valósításáért folyó harc középpontjá­ban is falusi tanácsaink állnak. Ne­kik kell a párt javaslatára a kor­mány által hozott intézkedések meg­valósítását — amelyek a falu dol­gozóinak,. de egész népünk életszín ■ . vonalának jelentős és állandó növe­lését célozzák — helyileg biztosítani. Feladatuk, hogy a dolgozó paraszto­kat mozgósítsák a kormány pro- grammjából rájuk háruló rész végre­hajtására: az életszínvonal növelésé­ben elengedhetetlenül szükséges me­zőgazdasági munkák 1— most az őszi szántás-vetés — időben, jó minőség­ben történő elvégzésére, a begyűjtési tervek teljesítésére, törvényes köte­lezettségeik maradéktalan végrehaj­tására. A feladatok nagyok, de megoldha­tók, ha a tanácsok bátran és biza­lommal támaszkodnak a széles dol­gozó tömegekre, ha igénybeveszik azok segítőkészségét. A kaposvári járás tanácsai is már többször bebizjmyították, hogy képe­sek elvégezni a rájuk háruló felada­tokat. Ha azonban most nézzük meg a káposvári járás tanácsainak mun­káját, kitűnik, hogy súlyos hiányos­ságokat találunk. Ezt tükrözi az is. hogy a járás az őszi vetéstervét még alig 56 százalékra, a begyűjtési ter­vét kukoricából 82,3, burgonyából 80.8, napraforgóból 99.6 százalékra : teljesítette. A vetésterv teljesítésé­iben való lemaradás azért is súlyos, mert a kaposvári járás a megye leg­nagyobb járása és a késlekedéssel ko­moly kára származhat megyénknek a jövőévi termésnél. A lemaradásért elsősorban is a községi tanácsok a felelősek, ame­lyek rém készültek fel alaposan az •őszi munkákra, nem magyarázták meg a falu dolgozóinak, hogy a szán­tás-vetés időben és jó minőségben való elvégzése egyet jelent jobblé- tünk növelésével, a kormánypro- gramm megvalósításával. De nem ad­tak ehhez kellő segítséget községi -pártszervezeteink sem. Többhelyütt, Tnint pl. Atta'án, a község kommu­nistái és a pártszervezet vezetői is azon a véleményen voltak, hogy vár­ni kell a vetéssel, míg eső lesz. Aka­dályozta a községben a munkát az is, hogy már 1951 óta a község dot- .gozó parasztságának 40 százaléka nem tudia pontosan, melyik földterü­let az ő jogos tulajdona. Ugyanis 1951-ben megalakult Attalán az I. tí­pusú tsz és annak betagosították a közös területet. De a tsz feloszlott és így a föld visszakerült egyéni tulaj­donba. Azóta már a járási tanács, a Megyei Tanács és a földművelés- ügyi minisztérium is több esetben megvizsgálta ezt a kérdést, de még a mai napig sem oldották meg. A földművelésügyi minisztériumnak is többet kell törődnie a falu ilyen pro­blémáival. Ha a járás tanácsainak munkáját vizsgáljuk, az általános tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a gyenge eredmények okai főleg a járási ta­nács felelőtlen, bürokratikus mun­kájához vezethetők vissza. A dolgo­zó parasztoknak sok olyan jogos sé­relme van, amit a községi tanácsok éppen a járási tanács hanyagsága miatt nem tudnak orvosolni. Sok esetben tehetetlen a községi tanács, nem tud kielégítő választ adni a dol­gozók kérdéseire. Ez abból adódik, hogy a járási tanács nem ellenőrzi rendszeresen a községi tanácsokat és nem nyújt nekik módszerbeli segít­séget, A gadácsi tanács, bár jól old- ;a meg feladatát, mind a begyűjtés­ben, mind az őszi mezőgazdasági munkákban élenjárnak, de sok olyan probléma van a faluban, amit csak úgy tudna orvosolni, ha a járási ta­nács segítené. Igen sok olyan gazda van a községben, aki az adókivetés miatt fordult panasszal a tanácshoz. A községi tanács és több gazda is fordult már a járási tanácshoz adó­ügyben, de a pénzügyi osztály veze­tői és dolgozói ahelyett, hogy segí­tettek volna, igyekeztek lerázni ma­gukról a panaszosokat. Gadácsra még igen ritkán látogat­tak el a járási tanács vezetői. Ueao- vics elvtárs, a községi tanács elnöke jogosan sérelmezi azt is, hogy pl. Ná- nási elvtársnő, amióta járási tanács­elnök, csupán egyszer volt Gadácson. A gadácsi tanácsot úgy ellenőrzik a járási tanács kiküldöttei, hogy So- mogyszilból telefonon átszólnak, né­hány adatot kérnek s ezzel kész a segítségnyújtás. Pedig most már Ga- dácsnak is van kövesútja, autóval is mehetnek a járási tanácstól. A járás több községében az a vé­leményük a tanácsvezetőknek, hogy amíg a járási tanács nem ad kielé­gítő segítséget a dolgozó parasztok jogos sérelmeinek orvoslásához, ad­dig a tömegkapcsolatot nem tudják szorosra fűzni és nem is várhatnak nagyobb eredményeket. Pártunk po­litikája, a kormány programmja meg­követeli, hogy tanácsaink az eddigi­nél sokkal többet törődjenek a dol­gozók problémáival, ügyes-bajos dol­gaik elintézésével. A kaposvári já­rási tanácsnál azonban még igen jel­lemző, hogy aktatologatással, büro­kratikusán, a formális dolgokat elő- térbevéve intézkednek. Kaposfüreden 250 gazdát érintett a vízkár a nyár folyamán. Erről kót- ízben küldött jelentést a községi ta­nács a járási tanácsnak, hogy a kár­talanítást eszközölje a dolgozó pa­rasztoknak. Augusztus óta a községi tanács már többször kérte a járási tanács intézkedését a vízkár ügyben, mert a gazdák is sürgették a taná­csot, de még most sem rendeződött ez a kérdés. A gálosfai tanács jelentette a já­rási tanács mezőgazdasági osztályá­nak, hogy a község vetésterve a szán­tóterülethez arányítva helytelenül lett beütemezve. Például, ha az elő­írt területet őszi gabonával kell el­vetni, akkor egy olyan gazdának, mint Kovács Béla 5 holdas, legalább 3 hold és 400 négyszögöl őszi gabo­nát kellene vetnie, ami a szántó te­rületének nem 38 százaléka, hanem 50 százalékánál is nagyobb. így van ezzel az egész község. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azzal magyarázza, a gálosfai tanácsnak a vetés helytelen beüte- mezését, hogy a járás terve sem va­lami jó, de hát most már bele kell nyugodni, vessenek a rossz tervezés szerint. Nem gondol a járási tanács .arra, hogy majd a tavaszi vetésnél, de főleg a begyűjtésnél mutatkozik meg a rossz tervezés hátránya. A tények hosszú sora igazolja azt, hogy a kaposvári járás tanácsainak miért rossz a tömegkapcsolata és mi­lyen hiányosságok akadályozzák őket a munkában. A hibákért, amelyek a járásban vannak, súlyos felelősség terheli a járási tanács vezetőit és személy sze­rint Nánási elvtársnőt, a járási ta­nács elnökét. De nagy a felelőssége a járási pártbizottságnak is, mert — annak ellenére, hogy tud a hibákról — nem tesz meg mindent azok kikü­szöbölésére. Sőt a járási pártbizott­ság is beleesett abba a hibába, hogy az ellenőrzést nem alaposan végzi minden esetben. Magyar elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője úgy ellenőrizte az egyik községet, hogy a másik köz­ségből telefonált át néhány adatért. Nem javulhat meg alapjában a ve­tés és a begyűjtés üteme addig a já­rás területén, míg nem orvosolják a dolgozó parasztok jogos sérelmeit és meg nem teremtik a pártszervezetek és a tanácsok a falu dolgozó tömegei­vel a szoros kapcsolatot. Javítsa meg munkáját a járási ta­nács, dobja félre a régi, rothadt, bü­rokratikus módszert. Ne a formasá­gokat, hanem a lényeget nézzék el­sődlegesnek. Ez a kulcsa, hogy a kaposvári járás elhagyja az utolsó helyet és előbbre kerüljön a járások közti versenyben, a kormánypro- gramm megvalósításáért folyó harc­ban. Mindig tartsák szem előtt a ta­nácsvezetők, hogy a tanácsok vannak a dolgozókért és nem fordítva. A balatonszárszói Béke tsz tagjai a jólét, felemelkedés és gazdagodás útján A balatoinszárszóí Béke ter- meDőszö vetkezet jó hínne- j ve már túljutott ia 'köz®é|g tatárán, i Megalakulása óta elért sikerei a : mezőgazdasági termelésiben, az ál- : Iáim iránti kötieíezettséigieik tdljesi- : tésábea megyeszerie ismertté tet- ■ ték e,z,t a kisdétisziáimúi, munkában ’ és kardban; jól megedzet l sző ve i- f kezetek Ebiben az éviben nemcsak : a megyiében, hanem az országban ; is elisőmeik 'téilijesíüteliték az áffiaim iránti köibellezettségülket és ez csak őnegbítette eddigi jó hírnevüket. Ezt ,követte az idei őszi kapások , beadásának példamutató telljesíté- ; s:e is, maljidi a jövőévi kenyérért fo- ’ lyó illeilikes munka, a 'Szántás-vet és. — >Mé|g 'Sio'ha ilyen 'Lelkesen nem dolgoztaik tsz-tagjainlk, mint ezen az őszön — moncíja Szalbó József, a tsz elnöke. — Igaz, hölgy Iközwet- Jen a kormányprogramm megjele­nése után néhányan nálunk is fel­vetették ,a kilépést, de ez csak olya 'szóbeszéd volt, mert isota sen­ki sem gondolt nálunk arra, hogy kilépjen. Őszintén szólva ed­dig ís volt mit aprítani a tejbe, de ebben az évben a igazidagabb jövedelműnikből még több jut a ta­gok asztalára. Pl. kenyérga’boná- b é. munkaegységenk ént eddi égbe 5.5 Ikg-ot osztottunk ki, zárszám­adáskor még 3 kg jut. Ezenkívül 5,60 forintot osztottunk Iki mun­kaegységemként, Márton András egy kicsit szé­gyenkezik, mert ő volt, aki első­nek felvetette a 'kilépést. Persze ő ®em gondolta úgy igazán, mégis most úgy érzi, hogy nem vol't he­lyes tőle ez, merf- azt gondolják róla,, hogy .nincs meggyőződve a közös gazdálkodás előnyéről., pe­csa;k úgy ímmel-ámmaL vesz részt a mimikában. Ebben ,az évben is bebizonyítot­ta jó munkáján keresztüli, hogy nem akarja esetben hagyni ,a tsz-t. Most is 420 munkaegysége van. így egy­maga több mint 30 mázsa gabonát és már eddig közel 25 ezer 'for,in­tőit Ikapótt. Úgy számolja, hogy imiatiegy 15 mázsa gabonát elad szabadpiacon, ami újabb 4—5 ezer forintot jelent. De nemcsak Már­ton András dicsekedhet a jövede­lemmé!!, hanem a tsz Valamennyi tagja, hisz valamennyien becsülete­sen harc'O'ltak saját jólétük meg­teremtéséért. Ezért miniden áron meg is védik a szövetkezetüket. Most ezen az őszön is meg akar­jak mutatni a szövetkezeti gazdál­kodásban: rejlő hatalmas előnyt. A Béke termelőszövetkezet árpa- és rozstábilláin már zöldiéi a kereszt- sorosán elvetett gabona. Szabó élVtárs, a tsz elnöke, amikor a ve­tésről beszél, egy kissé clszégyeLi magát, mert bizony a betakarítás miatt 'késett a búza vetése. — Nem szoktunk mi elkésni semmi­vel!, de az idén valahogy úgy ju­tott, hogy a búzavetés a kapások után kerüli és így ,a betakarítás után tudtunk ,hozzá,kezdeni. De ar­ra törekszünk, hogy egy-kót nap alatt befejezzük a vetést — mond­ta a tsz elnöke. j^em is lehet otthon találni senkit, még (félben isem, a tsz apraja-nagyja kint van a me­zőn. Ki ,a vetésnél1,, iki a betakarí­tásnál szorgoskodik, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag, a jövőévi kenyér. Különösen a női dolgozók tettek ki magúikért ezen az őszön. né, Kecskés Jánosné csupán óktó- bpnben 28—30 munkaegységet sze­rezitek, de a többiek is nap mint 'nap rés-zt vettek a munkában. A vetésen kívüli most már csak a gya­pot betakarítása van vissza, de itt is folyik ,a munka, amint ikikovad a) gyapot, az óimmal hozzálátnak, ne­hogy egy szál is veszendőbe men­jen ia fehér .aranyból. Eddig már 5 mázsáit leszedtek. Úgy számolják, 'hogy egy hoSdja megadja ,a 3—3.5 mázsát. A jószág köirül is nagy ,rend van. Guzmicis János, Szabó István te­henészek példás rendet tartanák aiz istállóiba». Horváth Lajos, Mol­nár István sertesgondozólk is jól gondozzák szövetkezetük büszke- ségét, a gyönyörű sertésálományt. A Béke tsz tagjai nem elégsze­nek meg eddigi eredményeikkel, jövőre többet akarnak aratni. Ezért vetették keresz.isorosan valámeny- nyi gabonájukat. De a kapásokból is magasabb termésátlagot alkarnak elérni. Jenesek Ferenc tsz-traktoros és váltótársa 'éjijeljnappa'l szánt, hogy minél előbb végezzen, minlé| több .nedvességet tároljon a föllld. De nemcsak terményből akar­ják növelni jövedelműket, hanem aiz állattenyésztésből is. Úgy terve­zik, hogy még a fél1 folyamán hoz­zákezdenek egy 50 férőhelyes te- héníistáfJló és egy új sertésfiaztató építéséhez. A tsz tagjai tudják, hogy az áiliatállomány fejlesztése legfőbb biztosítéka szövetkezetük további gazdagodásának, saját jó­létük növelésének. Tudják, hogy ez egyben ,a legfőbb hozzájárulás a kormányprogramm megvalósítá­sához. dig ő igazi tagija a tsz-nek, nem­Schnei'dcr Erzsébet, Szóló Józse MNDSZ asszonyok a tsz-ek megszilárdításáért ■Megyénk tsz-eiiben dolgozó MNDSZ-,asszonyok megértették, mi­lyen sokat jelent az asszonyoknak is. a .nagyüzemi igtaEdátotdlá®. A csa­lád1 gondja, ellátása nagy-résziben a-z asszonyok vállán nyugszik. Ennek megkönnyítéséhez nagyiban hozzájá­rni a termdősziöviethezeti gazdálko­dás. A gyermekek ‘ellátásáról pl. a tsz 'bölcsődéjében gondoskodnak, míg édesanyjuk a mezőn dolgozik. MN D:SZ - a s szony sink m ig is értik a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas előnyét. A becsületes tsz-tagokkal egysorban, az asszonyok is ott küz­denek termelőszövetkezetük megszi­lárdításáért. és megvédéséért folyta­tott harcban. Panics Józsefné, a votonyi ter­melőszövetkezet tagja, MNDSZ-asszony büszkén mondta hogyan küzdöttek eddigi mun­kájuk eredményének megvédéséért. Még a nyáron a termelőszövetkezet­iben bizonyos mértékig meglazult a munkafegyelem. Az ellenség igye- ikezett .hnzugsáigfiiival fié’.irevez, tni a tsz-tagekat. igyekezett a kormány Programmját fálremiaigjiarázaM.^ A kommunisták, 'köztük ' Pépes Józsefné is, egyik este megbeszélés­re jöttek össze és elhatározták, hogy visszaverik az ellenség h.í,r- V..rését. Pápics Józsefné MNDSZ- ass-zonyoikkal megbeszélte, hogy ki­mennek ® földiekre dolgozni é$ jó munkájukkal válaszolnak a munika- fegyelemlazí'tókmaik, mutatnak pél­dát a többi tsz-asszonyoknak. A becsületes Lsz-ta.gcík követelték a hanyag dolgozók kizáráséit. 3 tag kizárása után lényeges javulás állt ■be a muntoafegyeliiim terén, mert ezek a tagok szították az elégedet­lenséget a tszihem. Az MNDiSZ-aSszonyok becsülettel kivették egész éviben részüket a kö­zös munkából. Néhány asszony kr vétel évet valamennyien 200 munka­egységen felül teljesítettek. 5 a-sZ* szuny az állattenyésztésben dolgo­zik, ahol becsülettel megállj,áík la helyűiket. Szép jövedelemire számítanak-« tagok: 4 'kiló gabonáit adtak ki ed­dig előlegként egy-e.gy munkaegy­ségre. Kukoricát', burgonyát ás szépen kapnak a tagok.; A tsz erő­södését látva, a kívülálló dol­gozó parasztok közül ketten belép­tek a tsz-'be. Bogyó JánOgné, a barcsi Vö­rös Csillag tsz tagja-, MNDSZ-asszonyhoz méltóan végez­te munkáját egész éven keresztül. Jó eredményt is értek el munden- fél? tenményféleségből. Mindenből tel;j sítették iaz előirányz/rtoltj, jA tsz-tagcik itt i.s becsülettel kiálltak a nagyüzemi. gazdálkodás meltetK 10 rendbontó csatádat kizártak a ifcsz-bőí, ami általi a munkafegyelem lényegesen megjavult. Az MNBSZ- asszonyok el'határozit'álk, hogy jövő­re még sokkal jobban dolgosnak, hogy még nagyabb termést érjenek el. Az 'asszonyok örömmel fioigadták azt a. javaslntót. hogy termelőszövet­kezetükbe legyen MNBSZ-szeivezet, amely segítséget ad1 munkájukhoz, serkenti 'és' vezeti őket feladataik megoldásában, A kálmríncs-ai tsz- ben is komoly nehézségek voltaik a nyá­rcin. Az MNDSZ-asszonyok volta« az tl:ők riklik megmagyarázták* a tagaknak, hegy a kezdeti nehézsé­geket leküzdve, jó munkával, közö­sen milyen szép eredményeket tud­nak majd elérni. A munkafegyelem teljesen m gszijáirdult. A tsiz-ben nagy Mikese déssd dolgoztaik a ta­gok, ívnlamennyien sajátjuknak érezték a tsz-t. Az MNDSZ-asszo­nyok egyrésze különösen ikliltűmt jó munkájával. Volt azonban egy asszony, aki állandóan szította az elégedetlenséget az lasszanyok kö­zött. A becsületes MNDSZ-asszo- nycik természetesen nem hallgattak rá, de voltak azért követői, alkik hoizzá hasonlóan hangoskodtak, A jól dolgozó tagokkal és a ‘vezetőség­gel karöltve és az MNDSZ jaiwas- latára ezt az asszonyt kizárták a észtből. Azóta lényegesen megjavult a tenguiat. a munkalendület a ta- ,gcik között. ■Az állam eegitssg.s, a gazdag jö­vedékim még jobban meggyőzte a ■tagokat a nagy üzemi gazdálkodás előnyéről. 6.63 foirintot koptak a tagok munkaegységenként .előlegbe, de még 6.50 forintot ka.pnak zár­számadáskor. Niagy Józsefné elv ítái’s'nő, az MNDSZ tiítkáua jó mun­kát végez a tsz-iben. Jól' mozgósít­ja az asszonyok!.’,t a isaromlóvő fel­adatokra,. Jó munkájával segíti a tsz megszilárdítását. M|a már olyan asszonyok vannak a tsz-bep, a'kiík kép őseik a tsz megvédéséért íbiánmir kor síkrasz'állui. A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói teljesítették vállalásaikat A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói nemes versennyel, szocialista kötele­zettségvállalással készültek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának megünneplésére. A Konzervgyár dolgozói, mint megyénk, több üzeme, a forradalmi műszak alatt elért kiváló eredményeikkel kö­szöntötték az évfordulót. A forradalmi műszak eredmények­ben gazdagon indult és örömmel mondja Volkovics elvtárs, az üzem telepvezetője, hogy az októberi terv­előirányzatukat jelentősen túl­szárnyalva, 140.1 .-százalékra teljesí­tették októberi tervüket. Most min­den lehetőség biztosítva van ahhoz, hogy továbbra is kiemelkedő teljesít­ményeket érhessenek el. Ennek tu­datában indultak harcba a forradal­mi műszak első napjaiban az üzem dolgozói és megfogadták, hogy a még visszalévő exportkötelezettségüket — tehát az egész évi exporttervüket —■ a forradalmi műszak alatt, november 1-től 10-ig teljesítik. Ezenkívül a be- ütemezés szerint minden gyártmány­ból 100 százalékon felül teljesítik ter­vüket. Az üzem dolgozói és vezetői tudták, hogy nehéz, de nem megvaló­síthatatlan kötelezettséget vállaltak. Tudták, hogy jó szervező és irányító munkával, a dolgozók lelkes, őszinte versenyével teljesíthetik, sőt túl is teljesíthetik vállalásaikat. A lelkes munkaverseny, a dolgozók rendíthetetlen győzniakarása már a forradalmi műszak első napjaiban jelentős sikereket, hozott. Több dol­gozó, aki eddig 10Ü százalékon alul teljesített, túlszárnyalta normáját. Nemes versenyszellem alakult ki a dolgozók között. Kuti Anna és cso­portja a forradalmi műszak megin­dulásakor versenyre hívta az üzem minden dolgozóját és megfogadta, hogy jóminőségű munkával, a forra­dalmi műszak alatt 5 százalékkal nö­veli teljesítményét. Vállalását telje­sítette, 127 százalékról 132 százalékra növelte teljesítményét. Az üzem minden dolgozója csat­lakozott Kuti elvtársnő versenyfel­hívásához, az elsők között Rácz Klá­ra csoportja. A két csoport közötti vetélkedés komoly eredményt ho­zott. Rácz elvtársnő csoportja jóval felülmúlta eddigi teljesítményét, 132 százalékot ért el. Az üzem DISZ-fiataljai is példa­mutató, lelkes versennyel vették ki­részüket november 7 rpéltó megün­nepléséért vívott harcból. A forra­dalmi műszakban ők is túlszárnyal­ták eddigi eredményeiket és kiváló teljesítmény százalékot értek el. A legjobb teljesítményt Cserenkó Má­ria érte el, aki 20 százalékkal termelt többet az eddig elért átlagánál. Ki­magasló eredmény elérésével tűnt ki Dervarics Erzsébet, aki 130 és Cser- nera Mária, aki 127 százalékot tel­jesített. A Nagyatádi Konzervgyár, dolgozói becsülettel tettek eleget vállalásaik­nak, jó munkával, tervfeladataik tel­jesítésével ünnepelték november 7-ét. Töretlen lendülettel November 7-ét a mi üzemünk dol­gozói is jó munkával ünnepelték. Szocialista kötelezettségvállalásokat tettünk. Én vállaltam, hogy tervemet naponta 10 dkg fonal feldolgozásával túlteljesítem, minőségi munkát vég­zek és szovjet munkamódszerekkel dolgozom. A hulladékot műszakon­ként 0.5 dekával csökkentem és be­tartom a 10 perces mozgalmat. A szálkötözési minősítésemet 0.6 másod­percről 0.5 másodpercre csökkentem és az előfonalcserét 0.16 másodperc­versenyzek tovább fői, 0.15 másodpercre javítom. Vállalásomat a forradalmi műszak minden napján teljesítettem, s most az ünnep után töretlen lendülettel versenyzek tovább és minden mű­szakban új, kiemelkedő teljesítményt akarok elérni, hogy ezzel is elősegít­sem a dolgozók jólétét jelentő kor­mányprogramm megvalósítását. Márton Erzsébet gyűrűsfonó, a Textilművek dolgozója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom