Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-10 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kaposvári járás tanácsainak munkájáról A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói teljesítették vállalásaikat A MAG VAR DOLGOZÓK PARTJA M EGYE ! .PÄRT érzőn sa’gAníu: .iaí>jaX. évfolyam, 263. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1953. november 10. A JÓLÉTHEZ VEZETŐ ÚTON A párt Központi Vezetőségiénél 1953 október 311 határozata anggr- áüapítijia, hogy az elműt négy hó' nap alatt — a Köziponti Vezetőség júniusi kibővített ülése óta — jelentős .eredményeket értünk el az egész dolgozó nép szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítése útján. Az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának .emelése Hatalmas ’tömegeikéit sorakoztatott fel a kormány programmja mellett, ami azt bizonyítja- hagy az elmúlt /»égy hónap alatt szorosabbra fűződött ®i párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Hatalmas jelentőségű az a támogatás, az a kedvezmény, melyet a kormány a dolgozó pa- rasstsáignalk,, elsősorban a termel ő- . szövetkezeti, de az egyénileg dolgozó parasztságnak is adott. A mi megyénk dolgozió plararztji.l és örömmel fogadták a begyűjtési hátralékok elengedését, illetve csökkentésiét, a kártérítés törlését, .részbeni, vagy teljes egészében az adóhátralék eltörlését. De különösen nagy örömmel fogadtól -megyénk dolgozó parasztsága azt a párt- és kormányhatározatot, .mely megszabta- hogy bárom évre előre meg kell állapíttatná a begyűjtési' rendszert, hogy csökkenteni kell’ az új 'begyűjtési rendszerbe in a termelőszövetkezetiek .és az egyéni gazdák beadási kötelezettségét. Mindezek és mag egy egész eor más koiimány,intéz kedés jelentős .mértékben növelte és növeli a dolgozó .parasztok 'termelési kedvét. A mezőgazdaság termelésének .növekedése, amint «at a Központi Vezetőség határozata Is megállapítja, igen fontos kérdés; .< ... a feladat — mondja a KV határozata —, hogy 'iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra, támaszkodva fokozott erővel lássunk hozzá min- denekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának 1emeléséhez. Ez a legközelebbi két- három■ esztendőre a. ' szocializmu építésének kulcskérdése Magyar országon. Ez további fejlődésünk döntő láncszemeA Központi Ve zefcőség határozatából világosan ki .tűnik, hogy « mezőgazdasági tér melés hoza,mának emelése fontos feltételé annak, hogy az elkövetkező időiben a dolgozó nép jólétét tovább emeljük, hogy még szorosabbra fűz züik .népi demokráciánk alapját; a munkás -paraszt szövetséget. Az egész országban- így a mimé gyténikben ié számos példa bizonyít ja. bogy a dolgozó parasztság ér dekllődíéei köre megnőtt a termiéi® ■iránt. Siófokon, Balatonszárszón, Szabáson, pl. minden tartalék terüle tót béribevettek a dolgozó panasz .tok. Jutón még kevés is volt a tar- taMlkterület. De bizonyítja «■ dől gozó parasztság termelési érdeklődésének növekedését gjz is, hogy mind többen- vásárolnak Ikisebb'ina- gyoibto mértékben mezőgazdasági gépeket, hogy nem csak a termelő- szövetkezetek. hanem az egyénileg dolgozó parasztok is «gyre jobban igényfeeveszilk a gépállomások munkáját.. 'Termelőezöv.etkezeteiinlk dolgozói is lelkesen itervezigetnek a jövőre. A baiatonkiliti Dózsa, a pa- to?fai Törekvő 1954-ben CbaP-iastavat létesít, a. 'héthelyi Petőfi pedig az állatállományát növeld jelentősen. Mindezen keresztül1 növekszik a tsz tagok jövedelme. A kezdteti lépések tehát megtörténtek, a dolgozó parasztok prJk.ee.en tervezgetnek, lelkesen dolgoznak. Ez azonban csak a kezdeti, miég igen. sok feladat bárul mezőgazdaságúinkra,, mindenekelőtt, a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták r-a„ hogy megoldjuk azokat a nagy feladatokat, melyeket a Központi Vezetőség határozata megszabott, Elsősorban azt. hogy minden körülmények között biztosítani1 kell az őszi munkálatok, a száhitás-ivEtés, a mélyszántás, -stjb, mielőbbi jómi- irőségiben való elvégzését, a felieméit kenyérgabona-vetésterv mag valósítását., mert ettől függ jövő évi kenyerünk. Az, hogy a mezőgazdaság hozamának növelése.további .fejlődésünk döntő láncszeme, természetesen nem azt jelenti, hogy az iparosítás kér -diese most már másodrangú kérdéssé vált. Az ipar fejlesztése továbbra is rendkívül fontos feladat maradt. Azonban, hogy a mezőigazda ság hozamát növetoi tudjuk, feltétlen szükséges az ipari terme ír és a .beruházások .alapvető áteső -pontosítása. Csakis e®« keresztül tudjuk megoldani a könnyű- és élei miszerip-ar termelésének növekedé sét, ezen keresztül pedig a fo.gy.asZ tási és közszükségleti cikkek több és jcbbminőségü gyártását. Mindez •megköveteli megyénk ipari munkásaitól is a következetes harcot az évi .érv maradéktalan •teljesítéséért gondoskodni kell arról, ihogy az átmenet az 1953 a.s évről az 1954- es termelési évre zökkenőmentes le gyen. Emellett igen nagy gondot kell -fordítaniuk üzemi dolgozóink inaik ,ai termi-Me minőségére. Megyénkben egész sor élelmi-szeripari üzem nem teljesítette harmadik negyedévi terviét, ami akadályozta hogy megyénk dolgozóit s különböző élelmiszercikkekkel hiánytalanul ellássuk. Most az a feladat hegy ezJk az üzemek dolgozói i* — mint pl. a Nagymalom, a; Baromfi-feldolgozó. a Tejüzem. Húsüzem,. st.b, — úgy dolgozzanak ebben az negyedéviben- hogy behozzák az elmaradást, hogy adósság,mentesen menjenek át a következő .gazdasági évre. .Mindebből az következik, hogy elsősorban dolgozó parasztságunk és -ipari munkásainktól függ, hogy a kormányprogram,m nyomán tovább növekedjék a dolgozó nép jóléte, hogy tovább javuljon a város és a falu áruellátása és áruforgalma. De ezt a célt szolgálja; az a jel ntös határozat is. hogy az 1953'- évi 58 százalékkal szemben 1954-ben, a nemzeti jövedelemnek mintegy 70 százalékát keli a. lakosság ellátására fordítani. Ez .azt -jélenti» hogy több szövetet, kéizruihát, cipőt, fehérneműt,, bútort, edényt, stlb. teli dolgozók részére biztosítani. A Központi Vezetőség határozata új- jelentős állomás, továbbra is megjelöli a jóléthez vezető vezető utat. de. hegy ez a- határozat megvalósuljon, ahhoz szükséges, hogy pártszervezeteink sokkal nagyobb gondot fordítsanak a termelés cl •lenőr zésére. hogy ne csak instruálják. hanem ellenőrizzék: is a népne- veiőcsopoi’tok munkáját. Fel kell számolni azt a ibefdétfordüiást. amely a mi megyénkben, isi több pártszervezetnél megmutatkozik-. Biztosítani kell, hogy páxtsZierve- zeteiinik mind a;z ipar, mind a mezőgazdaság területén a politikai feladat ók mellett ne hanyagolják a gazdasági munkát, fontos föladatnak tekintsék a párt Jelmőrzést.. figyeljenek fel a helyes kezdeményezésekre. segítsék azok terjesztését. A Központi Vezetőség határoz»- .megjelöli, minden egyes párttag A Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatainak végrehajtásáról RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS BESZÉDE A KV 1953 OKTÓBER 31-1 ÜLÉSÉN A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1953. október 31-én kibővített üléslén: tárgyalta -meg a Politikai Bizottság .beszámolóját, a júniusi, ülésen .hozott határozatok végrehajtásáról, a ■párt további feladatairól. Az aiá.b biakban kivonatosan- közöljük Rá kosi Mátyás elvit,árs, a Központi Vezetőség első titkárának beszédét A Magyar Dolgozók Pártjai Köz ponti Vezetősége 1953. június 28-i határozat álban Mtárta és «.emezt azokat a hibákat-,, melyek pártunk vezetésiéiben mutatkoztak, amelyek lazították a párt és a munlkiásosz tá'ly viszonyát, álltáiéban rontották a párt, az állam, a dolgozó tömegeik viszonyát. kedvezőtlenül hatottak a munkásosztály, de az egész lakosság életszínvonalára é súlyos nehézségeket okoztak népgazdaságunknak. Központi Vezetőségünk ezért egy sor határozatot hozott pártunk ive zetéséniek megjavítására., -pártunk és a tömegeik közötti kapós olatek további elmélyítésére, a munkás- osztály vezető szerepének fokozottabb biztosítására, a munkás- paraszt szövetség további' rnegerő- ítésére. Ezek a határozatok megvilágították -a szocializmus 'hazánkban történő építésiének egy sor aktuális problémáját és a kapitalizmusból a szocializmusba va- ió .átmenet jel'entogi időszak,ina« legfontosabb, most- felmerült új kérdéseit és a belőlük folyó új feladatokat-. Ezek a határozatok a párt általános elvi irányvonalának és gyakorlati .munkájának alapvető feltételeit, pártunk -belső helyzetének, a pártvezetés módszerének, káder- politikájának és ideológiai 'munkájának megjavításában, a'z új sza- kata g'azdaiságpolitikai feladátai?- nak megvalós’ítáisá'ba.n. valamint a párt- é.s az áUamvezetés közötti helyes viszony megteremtésében állapítják meg Gazdaságpolitikánk alapvető cél kitűzése a lakosság, mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges, állandó emelése, a dolgo zó;k. szociális ás kulturális ellátott »ágának megjavítása, továbbfoly tartva lassúbb ütemben a szooiiailiz mus építésének politikáját, mely változatlanul pártunk fő irányvo naéa. Ennek megfelelően csökkente ni iktell az iparosítás ütemét, min. denekelőtt a nehézipar fejlesztésé t? feladatát is. Megyénk minden kom muniistája a saját, munkaterületén felelős azért, hegy növekedj,ék a termelés, hogy ne maradjon egyet len talpalatnyi1 föld az őszi vetés- területből szántatlain. .vetetten, hogy e legyen egyetlen üzem, mely ne teljesítené évii tervét. Minden kom munista végezzen állandó politikai nevelőmunkát a, dolgozók között, .serkents;1, ösztönkélje a dolgozókat a több és jőbb termelésire. A Központi Vezetőség 1953 október Bl'ii, határozata olyan feladatokat tűzött ki célul dolgozó -népünk elé. melynek magkvialósítása ismét nagy lépésekkel viszi, előre a nép anyagi és kulturális felemelkedését. Éppen- ezért, mindem kommunista-. minden dolgozó érezze becsületbeli köttelesK,ágéweik' harcolni e jelentős határozat végrehajtásáért. nek ütemét felül kell -vizsgálni,. A népgazdaság fejlesztési terveit és ennek kapcsán a ,beruházásokat. Viszont, emelni kell a beruházásokat a mezőgazdaságban. inöveSni kell a mezőgazdaság termelését és hozamát, 'beleértve az egyénileg gazdálkodók gazdaságait- lassítani kell a termteliőszö-vebkez- tek száms-ze rű fejlesztését. E célkitűzésiek megvalósítása erősíti pártunk befolyását, megnöveli munkásosztályunk tekintélyét, vezető .szerepét a munkás-paraszt szövetségen beiül és megszilárdít ja magát a munkás-paraszt szövetséget, A határozatok óta eltelt 4 hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Központi Vezetőségünknek a határozatokban lefektetett vonala teljes mértékben he'yesnek és célravezetőnek bizonyult. I. A Központi Vezetőség júniusi határozatainak végrehajtása a parlamentben Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy mióta pártunk fennáll,' párttagjaink ilyen széles körben és ilyen alaposam nem tárták fel ©s árnyalták meg pártvezetésünk módszereit, hiányosságait, a párt elméleti é.s gyakorlati munkájában elkövetett hibákat és kijavításuk módját. A Központi Vezetőség határozatainak új célkitűzései, valamint megtárgyalásuk mozgás- bahozta az egész párttagságot. A határozatok megtárgyalása _ folyamán és ezek következtében frissebb, egészségesebb légkör, i báfoir, éles kritika és önkritika eddig nem tapasztalt új szieilGeme jelentkezett, nemcsak a párton belüli, de számos helyen a pártonlkí vü-ti dolgozók tömegei között is. A választott szervek vezetői gyakran őszinte önbírálatot gyakoroltak, ny.il'ian feltárták a pártmunka hiányosságait és hozzáfogtak a hibák kijavításához. Megállapítható, hogy a Központi Vezetőség határozatainak nyomán javulás mutatkozik a pártmunkában és ezentúl van javulás a párt és a munkásosztály, a párt és a paraszti tömegek viszonyában is. Ugyaniakkor már érkeznek hozzánk jelentések, amelyek felhívják .figyelmünket arra, hogy egyes párliíiunkciomáriusaink önkritikája csak formális, ,az önkritikát nem követi a fel-árt hiányosságok -kijavítása, hogy önkritikájuk után csakhamar folytatják régi hibáikat, újra nem veszik figyelembe a párt- választmányon, vagy a pártbizottságon eHhangzoí't javaslatokat, vagy éllenvetéseket, -sok esetiben egye- dü] döntenek ’stb. Helyemként - párt demokrácia, a kr i't i'k a—önlk.r i t i- ka .kérdését afféle .kampányfeladatnak tekintik, nem pedig párt- életünk szerves, elválaszthatatlan részének. Azt is tapasztalhattuk, hogy ,a KV_batáro,zalainak megtárgyalása számos szervezetünkben felélánikítetie ugyan a pártéletet, de ugyanakkor befelé fordulást idézett élő. Ennek .következtében nem egy helyen gyengült a tömegeik között a politikai munka, elfordult pártszervezeteink figyelme a 'termelésről. A bírálat-önbírálat és a pártdemokrácia biztosítása pártmunkánk homlokterében Központi Vezetőségünk határozatai pártmunkánk homlokterébe állítják a kritika-lönkr.itl.ka,, az alulról 'övő bírálat 'é.s a pártdemokrácia biztosítását pártunk minden területén. A kritika-önkritika, a pártdemokrácia alkalmazása az utolsó .esztendőkben háttérbe szó mit a mi pártunk gyakorlatában. Emiatt teílvtláSr.s.ainik jórésze -elszokott attól, hogy bírálják, különösen, hogy alulról, az egyszerű párt tagok bírálják. Elszokott a pártd'e- •mokrácla éles, de éltető levegője- tői, a kötitek-tív vezetés módszereitől. Amikor .az ilyon eíiytiáirsákat bírálat éri, akkor rámutatnak hibáikra és azok kijavítását, követeik, nem egy közülük megzavar o- dik, bizonytallanná válik és belső gátlással, igazi lendület nélkül végzi munkáját. Ezek az eiv't.á.rsak éLfeilej'tik, tbogy a bátor önkritika pártuinik.nak — és az összes kommunista .pártoknak — e,gjofcb iradicióihoz tartozik. Mi nem féltünk rámutatni hibáinkra és tévedéiseinkra 1945—46-ban, amikor az 'ei'íenséges osztályokkal még ínyiltan ifioílyt és még nem dőlt eil a haue, amikor önkritikánkra, beismert hibáinkra 'teljes erővel csapott i'e az ellenség, mondván, hogy ..lám, a kommunisták magúk i's bevallják, hogy tévedtek“. Ellenségeink nem ért ették meg, hogy mi j azért beszélhettünk nyíilltan -gyen- gestéigeinkrői, mert el voltunk .szánva., hogy leküzdjük őkét. Mi ezen a téren nagy tanítónk, Lenin nyomdokait követjük., aki azt hirdette: „Mindazok a forradalmi pártok, melyek eddig eilpusztultak, azért pusztultak e'l, mént elbizákodtalk és nem tudták megüáfni, hogy miben rejlik erejük és félitek beszélni gyengeségeikről. De mi nem pusztultunk. el, mert nem félünk feltárni gyengeségeinket és .megtanuljuk .leküzdeni gyengeségeinket “, Mi megfogadtuk Lenn tanácsát: „A politikai pártnak saját hibáihoz való viszonya egyik 'legfontosabb és legbiztosabb ismérve a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóságban a kötelességeit, osztálya és a dolgozó t-ömegek Irányában. A hibát nyíltan (beismerni, okait feltárni, kielemezni a helyzetet, amely a hibát szülte, pontosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a h'bát kijavítani, ez jellemzi a .komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt és azután a tömegeket“. Központi vezetőségünk ennek a lenini tanításnak szellemében! járt el, amikor júliusi ha.ározataában bátran feltárta hibáinkat, kielemezte okait és kidolgozta a rendszabályokat, melyek alkalmasak 'k'javítás,uíkra. KritikárJk és ödkritikánk ’öszinteiséig-élbőil és mélységéből' győződik meg pártunk, a munká'Sosz- álly, a parasztság, az -egész dolgozó nép .arról, hogy nem hunyunk szemeit a 'bajok felett, hogy meglátjuk a hibákat és hogy ímeglkeres- isüfc, kidolgozziuk a segítés módját. A bajok ez őszinte., fcanidiőzetSén feltárása a 'biz'tasítéik a dolgozó nép szemében -arra, hogy segítünk a feltárt-, a megállapított bajokon. Az ilyen termékeny, teremtő kritika és önkritika emeli a párt tekintélyét, szorosabbra fűzi a párt és a munkásosztály, a párt és az egész dolgozó nép viszonyát. A széles pártdemofcrácia nélkül niem liehet erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát, A kritikát, a demokráciát az állami szerveknél, a tanácsoknál is érvényre kell juttatni, ha azt .akarjuk, hogy dolgozó népünk bízálómmal és megbecsüléssel viseltessék irányunkban, Rákosi 'elvtárs ezután arról beszélt, hogy a KV határozatainak m-eg'tárgyalás.a .következtében jelentősen megnőtt pártunkban az ideológiai kérdések iránti érdeklődés. Úgy.anakkor a haladás pártunk ideológiai és elméleti munkájának területén a legliassúlbb, komoly eredménye'kről', vagy éppen fordu- latokrcll e ‘éren .szó sincs. Azoknak a határozató,k.n.a'k végrehajtása, melyeket Központi Vezetőségünk a .párt ideológiai és elméleti terén megállapított elmaradás felszámolására hozott, még ,a kezdet kezdetén áll. Politikai Bizottságunk e téren még nem tudott lény ege® változást létrehozni. Maga a Politikai Bizottság sem foglalkozott rendszeresen és alapvetö.en ideológiai és elméleti 'kérdéseikkel. Ennek tudható he, hogiy -,a „Szabad Nép“ és a „Társadalmi Szemle“, de egyáíb lapjaink és folyóirataink is —■ egész csekély kivételtől elite- kiütve még mindig félve, vontatottan, általánosságban nyúlnak az ideológiai kérdésekhez, különösen fejlődésünk új szakaszával kapcsolatos problémákhoz,. Az egészséges szellemű haladást szolgáló ideológiai viták, melyeknek szükségessé(Folytatás a 2. oidahm.)
