Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

8 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 november 7. TÓTH ÁRPÁD eSPORTe ^-Magyar költő, bár félholtan is költsön: Hátha a magyar jövő szebben épül, Ha szívünk vérét vakolatul venné...» így írt Csokonait idéző versében «■Debrecen magányprérijén» a késői utód, Tóth Árpád, aki bár Aradon született 1886 április 14-én, de deb­receninek vallotta magát, Debrecen­ben nevelkedett. -Szent Virtusának tartotta a költői munkát és ő ezt a szent virtust komolyan is vette. El­ismerést, babért alig kapott életében, de ez nem törte meg: írt, súlyos be­teg volt, de írt betegágyában is. Halk volt és szerény, de tudta magáról, hogy igazi költő:-Szavak szobrásza, én, ki sok­szor álmodoztam, Faragva finom igén, hogy egy­kor, ritka mester Dobbantom népem szívét meg nem romló remekkel Alázattal nyúlok szerszá­maimhoz mostan» És igaza lett. Népe szívét megdob­bantja életműve és ma, negyedszá­zaddal halála után: 1928 november 7-én halt meg — egyre többen tud­ják róla, hogy halhatatlan. Életében nincs sok esemény. Újságíró volt, mint a XX. század majdnem vala­mennyi lírikusa. Debrecenben és Budapesten élt, egyideig egyetemre is járt, majd elhelyezkedett az egyik napilapnál, mint szerkesztő. Meg­nősült, kislánya született, sokat be­tegeskedett, szepességi és tátrai sza­natóriumokban keresett gyógyulást, de nem talált. Negyvenkét éves ko­rában elvitte a tüdőbaj. Ha lexikális adatokat keresünk, életéről csakugyan nincs sok mon­danivaló, de ha műveit elemezzük, a tanulmányok egész sorával adós neki a magyar irodalomtörténet. Tóth Árpád helye ott van a legna­gyobbak között, ezt érzi, tudja már a közönség, de hogy a magyar iro­dalom egészében hova helyeződik a költő életműve, ez még nem ment eléggé át a köztudatba. Mindennek főképpen az az oka, hogy a polgári idők kritikusai és irodalomtörténet­írói csaknem egyhangúlag úgy jelle­mezték Tóth Árpádot, mint halk, sze­líd és rezignált ember, aki a meghitt apró szépségek borús szerelmese volt és mit sem törődött a maga körül zajló élettel, -nem avatkozott a po­litikába». Ez így természetesen nem­csak fél igazság, hanem egyszerűen hamisítás. Tóth Árpád halk volt és szerény, persze talán rezignált is, de költészete — mint minden igazi költészet — híven tükrözi az élet, a társadalom, a történelem valóságát. Az örömre, nyugalomra, szeretetre és boldogságra vágyó ember fájdal­mát énekelte meg Tóth Árpád szám­(1886—1928) tálán változatban, de egyre lázadóbb hangon, annak a dolgozó embernek a fájdalmát, aki a tőkés társadalom­ban hiába keresi a nyugalmat és bol­dogságot. Világosan kitűnik mind­ez, ha Tóth Árpád költészetét ele­mezzük. Költészetét három nagyobb kor­szakra oszthatjuk. Első korszakban — fellépésétől kezdve kb. 1915-ig még keresi költői hivatását a társada­lomban. Ebben az időben még sok minden nem világos előtte, nem éb­red annak tudatára, hogy a bajok, az ő bajának az oka is, a társadalmi rend, de az egész kapitalista korra jellemzően a munkát általában is szomorú kényszernek látja. -Harca» ebben az időben még inkább csak álmodozás, de élesen kikel a nyárs­polgárok sívár tömegei ellen. -Körül zajos szatócs-nép vigadt, s csámcsog­va majszolt. (Orfeumi elégia.) A világháború második évétől szá­míthatjuk költészetének második korszakát. Korábban is van már né­hány verse, amelyben teljesen sza­kít az individualizmusával, mint. pl. az -Invokáció» Csokonai Vitéz Mi­hályhoz, vagy a -Rubinszárnyú che- rubhoz» című verse, amelyben így ír:-... általad gyűl ki a bús tömegek szemén a harag s fenyegetően ragyog a millió szem». Ez a verse már az osztályharc nyílt dicsérete. Költészete szembefordul a háborúval és a legszélesebb néptöme­gek békevágyának ad hangot -Óda az ifjú Caezárhoz». Az -Elégia egy rekettyebokorhoz» című nagy versében, amelyben a föld -ember utáni» csendjéről beszél, élesen lázit a háború ellen. -Egy régi ház előtt» című verse, amelyben a jövendő -eszmét» idézi, már az orosz forradalom hatását tükrözi. -Jöhet jobb nemzedék, amelynek kincse lesz még ... jönnek új, igaz, jó emberek.» Költészetének ezt a korszakát: -Az új Isten» című verse zárja le; ez az új formában, új hangnemben Írott verse, a háborút, a kapitalista rend végső, gyilkos csődjeként jellemzi. A költő a szocializmustól remélte költészete igazi kibontakozását és az ellenforradalom éveiben, sokszor sülyedt vissza a mély és keserű le­mondásba:-Az antikrisztus napjai ezek. Csillog a világ szörnyű arany­szennye, Röhögő senkik, balkörmű gazok Szállnak mennybe.» Ebben az időszakban — 1919-től haláláig — a költő közelebb jutott az élethez, a valósághoz, az individualis­ta fájdalmat az elnyomatás közösségi gyötrelmei váltják fel. Minden al­kalmat megragad, hogy a maga mód­ján tiltakozzon az elnyomatás ellen. Lázító képet rajzol a -bányászfalvak olajos mellű lakóiról», karikatúrákat fest a -kövér burzsoáról» ...............sportruhája m ost szelídség csuhája, mert még nem kezdi üzletét • és tőzsdetippektől setét agyában a mohóság» ... Versformái is mások, mint kez­detben, közeledik a népi költészethez, sűrűn használja a kurucos formákat, elhagyja a bonyolultabb rimelési mó­dot, stb. Tóth Árpád útját, életműveinek ér­tékét ma már világosan látjuk. Vá­logatott versei a -magyar klassziku­sok» sorozatban került a közönség elé. E kötet előszavában Kardos László — Tóth Árpád életének és életművének egyik legjobb ismerője — így ír a költőről: -A burzsoá in- dividializmus dekadenciájából indult el, feljutott a szocialista forradalom­mal való együttérzés, sőt azonosulás magaslataira, s a forradalom bukása után megvetette lábát, a lehetséges ellenállás kemény pozícióiban. Nem volt következetes forradalmár, de a világháború és a forradalmak alatt erősen közelébe érett a marxista- leninista forradalomnak. Költészete a bonyolulttól az egyszerű, a burzsoától a népi, az egyéniből a közösségi felé haladt. Fejlődésének három szaka­szában híven tükrözte a kapitalista hanyatlás társadalmát, az imperialis­ta világháború kaotikus válságát és a forradalmi felszabadulást, végül a dolgozó tömegek elnyomatását és belső ellenállását.» Négy verseskötet — az egyik a ha­lála után jelent meg — mintegy százötven kézirati hagyatékból ki­adott vers, pár tucat tanulmány, tár­ca, regény- és színdarabfordítás és egy kötetre való verses műfordítás — ez jelenti Tóth Árpád életművét, amelyet a nagy költő iránt érzett, szeretettel vall magáénak dolgozó tár­sadalmunk. A -késő utód», akihez -szent őrületben» intézte sóhaját a költő, felszabadult hazában olvassa már az üzenetet:-Késő utód, ki versem olvasod majd, A bús partról búsan köszöntelek, Az orkánból feléd küldöm a sóhajt, Búgó csigát, mit a vad ár kivet, Ch tartsd füledhez, lesd ki a búgó jajt, És kétszeresen örüljön szíved örülj, hogy szebb kor habja mossa térded, S örülj, hogy őrült búnkat meg sem érted.» ' Ezek a sorok is bizonyítják a költő rendületlen hitét a -szebb korban» és most. ezekben a napokban a szebb kor előhírnökének kijáró tisztelettel emlékeznek Tóth Árpádra, halála negyedszázados évfordulóján. Tanítsuk meg a tanulókat tanulni Iskolai munikatervün'kjbe, s az út­törő munkaitervbe ifigy összevont ankét tartását vettük tervbe a he­lyes tanulás módszeréről. Mi* a tanuil'ás? Kész ismereték és készségek d­sajáttítósa a megőrzés szózndé- \ kával. Hogy a megőrzés milyen minőségű és milyen méretű, sok mindentől függ. Többek között az otthoni ta­nulástól, a tanulás helyes módszeré­től. Hogy az otthoni munka való­ban produktív legyen, a tanulókat jól ki kell oktatni! és tapasztalat­cserén keresztül1 ie felvilágosítani a tanulás módszeréről'. Iskolánkban e fontos kérdés szem előtt tartásával október 14-én rajonkiénti, 15-én iskolai összevont ankétot tartottunk a tanulás he­lyes módszeréről. Már hetekkel előbb a faliújságon újabb és újaibb cikkek jieilenteK meg. A itianulók leírták tanulási módszereiket, jó eredményeik tit­kát. Bőséges anyag állt rendelkezésre az október 14-i rajonként! megbe­szélésre. Ezt a megbeszélést (elő­zetes nevelői megbeszélés és ta­nácskozás után) az osztályfőnökök vezették. A pajtások komoly vitákat ren­deztek egyes tárgyak tamdási módszeréről. Például a IV. osztályban Szabad­kai Mária arról számolt be. hogyan tanulja ő a növénytant; Előveszi a könyvet s azt szakaszokra, ré­szekre (bontja, részenként megta­nulja. majd ha jó] tudja az egé­szet, összefüggően fennhangon el­mondja. A pajtások f-üzúdultak. Mátém Irén pajtás rögtön kiegé­szítette azzal, hogy; előbb az isko­lában elkészített vázlatot kell elő­venni, azt jól megtanulni,, emléke­zetbe idézni a nevelő által elmon­dottakat, s csak azután a köny­vet. A földrajz és történelem tanulá­sával kapcsolatban Papp Magda VII. osztályos tanuló hangsúlyozta a térképfüzet használatának fon­tosságát, mórt az elősegíti az anyag jobb tanulását. Sokan látták be ekkor, hogy nem- lehet akárhogy tanulni'. Másnap tanítás után izgatott zsibongás (hallatszott a VII. osz­tályból. Ide gyűltek a pajtások közös ankétrs, hogy meghallgassák a legjobb módszert használó pajtá­sok beszámolóit. A pajtások úgxfnevezett, emlé­keztető lapof* kaptak* melyen a helyes tanulás általános menete olvasható. Ezt elfogadták s ígéretet tettek, hogy emelik a tanulmányi színvonalat. Most mar minden munkaasztal felett ott van az ..emlékeztető lap*’, amely segít­séget nyújt a tanuláshoz, Kováts Sándor igazgató, Sebestyén Lajos úttönövezetö, Kaposfő. Hozzászólás a „Somogy megye monográfiája" című cikkhez Zitás Bertalan október eleji cik­két és Várkonyi Imre kissé elké­sett válaszát nagy érdeklődéssel olvasta minden kultúrmunkás. Rég nélkülözött művet igyekeznek a megvalósuláshoz juttatni. Mind­kettőjüknek igaza van, külön-kü- lön is, de ha összefognak: még inkább. Zitás Bertalan régi ismerős, ízes magyarsággal megírt színda­rabjait élvezettel hallgattuk a rá­dióban is. Nem is hittük, hogy hajlott korára tudománnyal is fog­lalkozik. Várkonyi Imre, amint cikkéből ítélem, jó pedagógus. Bá- I tor harcos is, még a személyes ér­től sem riad vissza. Nos, tehát: fogjanak össze, dön­gessék együtt a közöny falát a kezdő és a tapasztalt harcos: meglássák a pénzügyiek is kitágít­ják a „keret** határát. A megyei monográfia meg a tankönyv között csak az a kü­lönbség, hogy az egyik tágabb, a másik szükebb keretű. Gyűjtő munka nélkül egyik sem képzel­hető el. Valóban, „ki a falvakba*’, de rendszeresen, állandóan, ne alkalomszerűen. És együtt, váll­vetve, nemes versenyben buzdul- va, ne csak szellemes és mégis meddő vitában morzsolódva. Az iró és a pedagógus becsületéből, lelkes és közös munkájából akár remekmű is szüléthetik, de ha csak szét fecsérelnek, legfeljebb az idő és a papíros fogy, esetleg az olvasók türelme is. — Egy olvasó. — November 7 tiszteletére megyénk valameny- nyi járásában ünnepi sportműsort rendeznek a járási TSB-k irányításával. így a csurgói járásban például a kegyeleti staféta után a gimnázium tornatermében kosárlabda- és tomabemutartót tartanak a gimnázium ta­nulói. Vasárnap délelőtt ököLvívó küzdelmek, délután pedig atlétikai verseny és labdarúgó- mérkőzés fogja szórakoztatni az, ünneplő kö­zönséget. A barcsi járás sportműsora is ér­dekes lesz. Szombaton tekeverseny és, labda­rúgómérkőzés vasárnap délelőtt kispuská­id vészverseny, délután pedig Labdarúgómérkő- zések várják a sportkedvelő közönséget. Min­den járás gazdag sportműsorral* fogja színe­sebbé és ünnepélyesebbé termi november 7-ét. LABDARÚGÁS A helyezést döntő kettős mérkőzések után a megyei bajnokság végeredménye a követ­kezőképpen alakult: 1. K Vasas 3 2 — 1 6:5 4 2. K. Kinizsi 3 1 — 2 5:6 2 3. Siófok 2 1 — 1 4:3 n 4. Barcs 2 1 — 1 3:4 2 5.'Nagyatád 2 2 — — 5:3 4 6. K. Építők 2 — — 2 3:5 0 7. Gyékényes 2 1 — 1 5:4 2 8. Tab 2 1 — 1 4:5 2 9. K. Dózsa 2 2 — — 12:3 4 10. K. Lokomotív 2 — — 2 3:12 0 11. Marcali 2 2 — — 15:4 4 12. Böhönye 2 — — 2 4:15 0 13. K. Meteor 2 1 1 — 3:2 3 14. K. Lendület 2 — 1 1 2:3 1 A táblázat a két csoport megfelelő helyei Zeitjeinek az egymás elleni két mérkőzésnek összesített eredményéből van összeállítva. A megyei I. osztályba való jutásért folyó osztályozó mérkőzések tabellájának állása: Szabadság csoport: 1. Memye # 6 4 1 1 18:15 9 2. Zamárdi *6 4 0 2 20: 5 8 3. öreglak 6 3 2 1 19:13 8 4. K. Előre 7 3 1 3 11:13 7 5. Tengőd TÖRÖLVE. Béke csoport; 1. Barcsi Építők 7 5 2 0 25: 8 12 2. K. Szpartlakusz 7 5 2 0 13: 6 12 3. Vése 7 4 1 2 12:16 9 4. Magyaregres 8 3 1 4 10:22 7 5. Kutas VISSZALÉPETT. 6. Gyékényes VISSZALÉPETT. Ejtőernyős ugrás A kaposvári estőemy őskor tagjai az elmúlt szombaton este vidáman végezték a munkát, az ejtőernyő „élesrehajtását“, hogy vasár­nap bemutassák tudásukat Kaposvár ifjúsá­gának. Az ugrás célja az ejtőernyős sport megszerettetése az ifjúsággal. Mivel Somogy megyében kissé el van hanyagolva -az ejtő­ernyős sport, a kaposvári ejtőernyősök egy csoportja elhatározta, hogy ennek felszámo­lására jó munkájukkaül és tudásukkal fognak agitálni az ifjúság felé. Vasárnap reggel indultunk Kanizsára, ahol a repülőgép várt bennünket. 11.49-kor elszakadt gépünk a földtől. Jö­vünk! .Alattunk mint egy óriási térkép, vonul el az őszi táj jellegzetes képe. Barnás er- dők^ apró házak, zöld vetések összeolvadnak szemünk elótt. 12.10< Kaposvár. Legelőször tűnik szemünkbe megyénk büszkesége, ai fo­noda. Lent a várakozó közönség integet. Egy forduló és a város fölött repülünk. Mi­lyen szép igy felülről is Kaposvár. De eí- | következett az ugrás pillanata és a célugró elkészül az ajtónál. Az oktató ellenőrzi a i célugrót és engedélyt ad « kiugrásra. A ki­oldott zsinórt beakasztva,, az ajtóhoz lép és beleül a levegőbe. Rövid zuhanás után meg- [ nyílik a célugró ernyője és a hófehér selyem* kupola az ejtőernyősével együtt lassan süllyed a föld féle. Az ejtőernyős fiatalok bátor­ságát és ügyességét bizonyítja a jólsikerülft földetérések. Helytelen azonban a közönség­től, hogy berohant az ugróterületre. Ebből könnyen balleset keletkezhet. A bekötött ugrások után zuhanóugrások következtek, melyek igen szépen voltak. Különösen Dézsi és Hajdú elvtárs földe térései« voltak szépek. A gép visszafordul és a fiata­lok körülveszik az ugrókat. Szívesen felelünk, hisz ez volt a célunk, felkelteni az érdeklő­dést az ejtőernyős sport iránt. Kaposvári és somogymegyei fiatalok! Legye­tek ti is a Legbátrabbak sportjának spor­tolói. Jelentkezzetek ejtőernyősöknek, szere­tettél várunk benneteket. Varga: Gyula­A KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat. A szorgalmas, jó dolgo­zókból három hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül szak­munkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez minden dolgozónak 20—30 százalék földalatti pótlék jár. Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének tíz százalékát -komlói pótlék» címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 má­zsa ingyen illetményszénben részesülnek. A hiány nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rend -hűségruhát» és földalatti pótlékkal növelt alapkeresetének 3—5 százalékáig terjedő összegben hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70-ért háromszori minőségileg is fel­emelt, bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizs­gálat után — nyomban szerződést köthetnek és 600 forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulják a vájárságot, jövő év első negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata szerint a Komlóra munkára jelentkező­ket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón a Szénbányászati Trösztnél, vagy a Bu­dapesti Kirendeltségen (Budapest, V., Tanács-kőrút 10 ). KOMLÖI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT A rádió műsorából 1953. november #. vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.00: Hírek. 8.15: Egy ljalu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 11.00: Épülő szép hazánk. 12.00: Hírek. 12.15: A Magyar Rádió szimfonikus zlenekara játszik. 13.21: Hangi izerszólók. 13.30: Béke és szabadság. 14.00: Időjárás- és vízállásíjcftentiés. 14.15: Az Alekszandrov-együttes műsorából. 14.45: 800 millió. . . 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Tánc­zene. 16.00: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Csuk és Gek (Két lurkó ká­kán d ja) 5—11. Szabad Ifjúság: Tűzkeresztség 7. Civj] a pá­lyán 8. Baiatonboglár: Bajazzók 7—8. Barcs: Hősök tavasza 7—8. Csurgó: Megvirradt 7—8. Lengyeltóti: Föl,támadott a tenger 7—8. Nagyatád: Angyallal nyaraltam. Igái: Kovirág 7—8. Siófok: Nagy tűzfény. Tab: Szerelmi bájttal. zene. 16.00: Megfordult már a- szél. Elnyo­mott népek költői az Októberi Forradalomról, i 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Egy hét a külpolitikában. 17.15: Népszerű szovjet filméit zenéjéből. 17.40: Kincses Ka­lendárium. 18.40: Hírek németül. 19.00: Tánczene. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hírek. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: A Szov­jet Zenei Hét záróhangversenye. 21.00: Ma­gyar népi muzsika. 21.30: A vasárnap sport­ja 22.00: Hírek. 22.10; A Magyar Rádió tánczenekara játsaik. 22.51: Beethoven: IX. szimfónia. 24.00: Hírek PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Vidám zene]’ 8.30: Szórakoztató, zene. 9.00: Falurádió. 9 30: Miska bácsi lemezes­ládája. 10.10: Kérdezz — fellelek. Tudomá­nyos fejtörő. 10.30: A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat legújabb lemezeiből. 11.30: Idegennyelvű vízjelzőszo'lgáliat. 11.35: A Bel­ügyminisztérium Népi Együttesének zenekara játszik. 12.15: A „Tartós békéért, népi de­mokráciáért“ c. lap ismertleitése. 12.30: Esti sugárkoszorú. 13.00: Régi magyar operettek. 14.00: A szőrme. Elbeszélés. 14.20 Művész­lemezek. 15.00: Vidám népi muzsika. 15.30: Szovjet Zened Hét. 18.10: Budaskin: Részletek j a Falusi orvos c. film kísérőzenéjéből. 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: A Rádió Gyer­mekszínházának műsora. 19.25: Hanglemez. 19.30: Az 'épülő kommunizmus nagy országá­ban. 20.00: Műsorzárás. APRÓHIRDETÉSEK Használt gyalupadokat azonnal vesz a So­mogymegyei Faipari Vállalat. Kaposvár, Má­jus 1-utca 30. — Középfokú gépkocsivezetői jogosítvánnyal, gyakorlattal rendelkező e'líhelyezkedne vidékre is. Cím: Egerszegi Láiszló, Patakom. Vizsgázott gőzgépkczeló'ket, egyéb gépkeze­lőket és traktorvezetőket, valamint segéd­munkásokat somogymegyei munkára azon­nali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vál­lalat Kaposvár, Május 1-utca 57. Női, férfi fehérnemű készítését vállalom. Németh Jánosné (Hevényi Erzsébet) Sándor- utca 7. Indulók, müvésziemezek. tánclemezek nagy választékban kaphatók az- ÁlCiami Könyvter­jesztő Vállalat Táncsics könyvesboltjában Ka­posvár, Engels-u. 1.. Béke Szállóval szemben. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, La/tinka Sándor-u. 7. Telefon: 901, 463 , 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 12. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 82E-. Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom