Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

Jit VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! - ___ S’ É ljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója ! X. évfolyam, 262. szám. ARA 56 FILLÉR Szombat, 1953 november 7, A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGVET PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Á NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 36. ÉVFORDULÓJA írta: Tóth István, az MDP Somogymegyei Bizottsága titkára Ma 36 éve annak, hogy 1917 no­vember 7-én az orosz proletariátus a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin ve­zetésével a földkerekség egyhatodán megdöntötte a kapitalizmust és ezen a területen megszűnt a tőkések, föl- desúrak, gyárosok és bankárok ural­ma — a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, megteremtette a proletá-- riátus diktatúráját. A felkelésben győztes orosz proletáriátus azonnal hozzáfogott a proletárhatalom meg­szervezéséhez, annak megszilárdítá­sához, a proletárhatalom megszilárdí­tása után a szocializmus építéséhez. A hős szovjet nép, élén Lenin és Sztálin dicsőséges pártjával, a Kom­munista Párttal, örökre múlhatatlant és nagyot alkotott: a szovjet hatalom megteremtésével, s azzal, hogy utat mutatott a világ dolgozó milliói szá­mára a felszabadulás, a jobblét és a szabadság felé. A forradalom győ­zelme nyitotta meg az utat a szo­cialista építés, a nép anyagi és kulturális jólétének soha nem látott felemelkedése előtt és lehetővé tette, hogy a szocialista ember, építő és al­kotó készsége szabadon fejlődjön. Az Októberi Forradalom azonban nemcsak orosz jelenség volt, nem­csak Oroszország keretére korlátozó­dott. Jelentősége nem merült ki abban, hogy az orosz népet felszaba­dította a rabságból. Sztálin elvtárs rá­mutatott: «Az októberi forradalom mindenekelőtt nemzetközi jellegű, világméretű forradalom, mert az em­beriség történetében mélyreható for­dulatot jelent a régi kapitalista vi­lágból az új szocialista világba.»- Az Októberi Forradalom nemzetközi je­lentősége mindenekelőtt abban mu­tatkozik meg, hogy alapjábanvéve különbözött az összes addig lezajlott forradalmaktól. A történelemben ad­dig lejátszódott összes forradalmak azt a célt tűzték maguk elé, és oda vezettek, hogy az egyik kizsákmá­nyoló osztály uralmát felváltotta a másik kizsákmányoló osztály hatal­ma. Az Októberi Forradalom pedig azt a célt tűzte maga elé, hogy meg­szüntesse az embernek ember által való kizsákmányolását, megszüntes­sen mindenféle kizsákmányoló cso­portot és felépítsen egy új, a történe­lemben addig nem ismert, osztály­nélküli társadalmat. A forradalom győzelme után is a Bolsevikok, a legyőzhetetlen Lenin és Sztálin dicsőséges pártja vezette a győzelem útján harcban és békében a szovjet népet, s mutatta a jövendő, az élet útját az egész emberiség szá­mára. Amig a szovjet nép a párt vezetésével eljutott a máig, a kom­munizmus építésének szakaszáig — számtalan nehézséget kellett leküz- denie és úrrá lenni a helyzeten. A kapitalista országok uralkodó körei minden erejüket latbavetve próbálták bomlasztani a szovjet ha­talom erejét, felhasználva az ellen­séges külső és belső erőket. Ebben a harcban kellett megverni az inter­venció erőit, ebben a harcban kel­lett építeni az új proletár államot és az. építés közben állandó harcot foly­tatni a belső ellenséggel szemben. Ebben a harcban kovácsolódtak ki a szovjet haza önfeláldozó, hű fiai, Lenin és Sztálin tanítványai, s ebben a harcban forrott eggyé a soknem­zetiségű szovjet család. A harcban kovácsolódott, acéllá edzett szovjet emberek vitték el a fényt a szovjet faluba, a könyvet a pusztaságba, a kultúrát a kolhozokba, a tudományt az élet minden területére — virágzó boldog országot teremtettek. Október szülötte, a szovjet nép volt, amely leverte az emberiség ádáz ellenségét, a német fasizmust és megmentette az emberiséget a pusz­tulástól, megteremtette az egész vi­lágot átfogó egységes béketábort. A második világháború befejezésével a szovjet nén ismét nekilátott a békés építő munkának. Szüntelenül arra tö­rekszik, hogy biztosítsa a szovjet em­berek számára a szocializmus gazda­sági alaptörvényének megfelelően, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. Ezt a célt szolgálják a párt és kormány leg­utóbbi intézkedései. melyek a köz­szükségleti cikkek bőségének meg-^ teremtésére irányulnak. A Szovjet-*, unióban a nehézipar fejlesztésének eddigi eredményei alapján minden lehetőség megvan arra, hogy roha­mosan fellendüljön a közszükségleti cikkek gyártása és az elkövetkezen­dő két-három éven belül biztosítsa a lakosság élelmi- és közszükségleti cikkekkel való bőséges ellátását. A közfogyasztási cikkek bőségének megteremtésén túl a legnagyobb gon­dot a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. A szovjet állam 1953-ban pótlólag 15 milliárd rubelt, 1954-ben pedig pótlólag 35 milliárd rubelt for­dít a mezőgazdaság további fellendí­tésére. A Kommunista Párt és a kor­mány intézkedései hatalmas lépéssel viszik előre az ötödik 5 éves terv cél­kitűzéseinek megvalósítását. A szov­jet nép élete mind szebbé és gazda­gabbá válik, mert ennek megvalósí­tásához megvan a sziklaszilárd alap — a párt és a nép széttéphetetlen kapcsolata, amely a Szovjetunió si­kereinek kimeríthetetlen forrása. A szovjet nép tudatában van — eddigi munkája során tapasztalta, — hogy harca a párt irányító és vezető szerepe nélkül nem vezethetett vol­na ilyen eredményekre, a párt nél­kül nem szabadulhatott volna meg a kapitalizmus jármától, a párt nélkül ma nem tarthatna a kommunizmus építésének szakaszában. A múlhatatlan nagy naptól, 1917 október 7-től az eddig megtett utat, további új és új győzelmek követik. Ezekre a győzelmekre, diadalokra és a boldog jövőre gondol a mai napon minden becsületes, békét és szabad­ságot szerető ember szerte az egész világon. A boldog jövőbe vetett ren­díthetetlen hit lelkesít minden be­csületes hazafit. A szovjet nép se­gítségével felszabadult szabad or­szágok népeinek harca és munkája lelkesíti és buzdítja a még kapitalis­ta elnyomásban sínylődő hazafiakat, a gyarmatok elnyomott népeit. Októ­ber 7 győzelmének köszönhető, hogy a Szovjetunió mögé tömörült a bé­keszerető emberiség, s hogy ez a tö­mörülés eddig még minden esetben megakadályozta az imperialisták új háború kirobbantására irányuló ter­vét. A koreai fegyverszünet megkö­tése a béke erőinek fényes győzelmét jelenti a háborús gyújtogatok felett. Hosszan lehetne sorolni azokat a győzelmeket, melyeket a békeszerető emberiség aratott — a Szovjetunió vezetésével — az imperialisták felett. Az imperialisták azonban nem akar­nak tanulni az eddig elszenvedett ve­reségekből — nem akarják tudomá­sul venni, hogy a béke erői legyőzhe- tetlenek, ők csak a vérben, nyomor­ban és pusztulásban, csak az új há­borúban látják boldogulásukat. En­nek a célnak érdekében támogatják Adenauert és háborús klikkjét Nyu- gat-Németország felfegyverzése ér­dekében, a Német egység megakadá­lyozására. Hűséges talpnyalójukat, Li-Szin-Mant új háború folytatására bujtogatják. Pénzzel és hadianyaggal támogatják a Francia tőkések indo­kínai háborúját. A mai napon, amikor minden be­csületes ember ünnepel és hálatelt szívvel gondol a Szovjetunióra, aki számunkra is meghozta a szabadsá­got, s lehetővé tette, hogy országunk a dolgozók hazája legyen, lehetővé tette, hogy Inotát és Sztálinvárost építsünk, hogy a munkások és pa­rasztok fiai üljenek az egyetemek és főiskolák padjaiba, hogy munkások és parasztok gyermekeiből lett kato­natisztek irányítsák békés építő­munkánkra őrködő honvédségünket — akkor arra is kell gondolnunk, hogy nem bízhatjuk el magunkat, nem lehetünk megelégedettek, ha­nem még szilárdabb egységben, még jobb munkával kell biztosítani ered­ményeink megszilárdítását, a béke védelmét. Hazánkban akad-e egyet­len békeszerető ember is, aki elfe­lejtette volna 1941 június 22-ét, ami­kor a hitleri hordák megtámadták a szovjet népet, vagy 1944 március 19-ét, amikor a fasiszta csapatok megszállták hazánkat? Ezeket a pél­dákat magunk elé állítva csak arra kell gondolnunk, hogy az imperialis­ták mindent megpróbálnak világ­uralmi törekvéseik — és további pro­fitszerzésük biztosítására. Amíg dol­gozó népünknek öröm és boldogság h több villanj' és rádió, a több ruha és cipő, a több kenyér, — addig az imperialistáknak öröm a több árva és özvegy, öröm a felégetett és le­bombázott falvak és városok sokasá­ga. Mi, magyar dolgozók büszkék va­gyunk arra, hogy a szebb és boldo­gabb életünkért, a békéért folyó harcban a Szovjetunió oldalán együtt haladhatunk a hatalmas kínai néppel a népi demokráciák felsza­badult dolgozóival és harcolhatunk az imperialistákkal szemben — min­den becsületes ember vágyáért — a békéért. Büszkék lehetünk arra, hogy azon az úton haladunk, amelyen a szovjet nép jár és a szovjet nép példáját követve küzdünk a békés, a boldog élet megteremtéséért. Dolgozó né­pünk jobblétének biztosítását szol­gálják azok az intézkedések, amelye­ket pártunk és kormányunk az élet- színvonal emelésével kapcsolatban hozott. Az eddig megtett és a jö­vőben születendő intézkedéseket, melyek dolgozó népünk érdekét szolgálják, az tette lehetővé, hogy munkásosztályunk és dolgozó pa­rasztságunk, valamint értelmiségi dolgozóink önfeláldozóan harcoltak eddig is az ország újjáépítéséért, há­rom- és ötéves tervünk megvalósítá­sáért, harcolnak azért, hogy a kor- mányprogramm melőbb megvalósul­jon. A kormányprogramm megvaló­sításához az szükséges, hogy a mun­kások a gyárban a kohóknál és esz­tergapadoknál, a parasztok a földe­ken, az orvos, a pedagógus a saját munkahelyén harcoljon a terv telje­sítéséért. A tervek teljesítése pedig megköveteli, hogy a dolgozó parasz­tok időben végezzék el a még hátra­lévő őszi munkákat, hogy biztosítsák dolgozó népünk jövőévi kenyerét. A kormányprogramm végrehajtása, a tervek teljesítése azt is jelenti, hogy szigorúan tartsuk be az állami fe­gyelmet. Az a dolgozó paraszt, aki elhanyagolja saját munkáját, nem tesz eleget állampolgári kötelezettsé­geinek, elmulasztja a beadást, aka­dályozza a programm megvalósítá­sát, akadályozza dolgozó népünk jö­vőévi kenyerének biztosítását. Úgy kell dolgoznunk, hogy méltók legyünk a nagy szovjet nép barátsá­gára, úgy kell dolgozpunk, hogy ma­radéktalanul teljesítsük terveinket. Ma, Nagy Október ünnepén minden becsületes hazafi vessen számot ma­gával: teljesítette-e a reá háruló fel­adatot, teljesítette-e a haza, a nép iránti kötelezettségét? Az állampolgári kötelezettség tel­jesítése szorosan összefügg szebb és boldogabb életünkért, a békéért foly­tatott harccal. A békét vádiba több­termeléssel, a selejtcsökkenféssel a munkás az üzemekben, a dolgozó pa­raszt a földeken a szovjet termelési módszerek alkalmazásával, a bányász á föld mélyén, az orvos a beteg em­berek gyógyításával, a tanító amikor gyermekeinket a nép és a haza sze- retetére neveli. A béke ma már nem elvont fogalom, mert szorosan ösz- szefügg mindennapi munkánkkal. A béke védelmét jelenti a sok új gyár, a traktor a földeken, az új napközi- és szülőotthonok, a tágas és szép is­kolák és mindaz, ami dolgozó né­pünk alkotóerejét és munkáját hir­deti ebben az országban. A mai nap, november 7-ikét ünne­pelve nem lenne boldog a mi ün­neplésünk, ha egy pillanatra is meg­feledkeznénk arról, hogy ezt mind a Szovjetunió segítségének, állandó tá­mogatásának köszönhetjük. Nem ün­nepelhetünk méltóképpen, ha nem gondolunk arra, hogy a szovjet haza fiai százával és ezrével hullatták vé­rüket népünk szabadságáért és azért, hogy megmentették az emberiséget a fasiszta rabságtól. A mai nagy ünnepen szálljon örök hálánk és tiszteletünk Nagy Október népe, a Szovjetunió népei felé és ígérjük meg, hogy továbbra is tán- toríthatatlanul, szilárdan állunk a bé­ketábor vezető ereje, a Szovjetunió mellett és még jobb munkával har­colunk a rohambrigádok soraiban hazánk és népünk további felemelke­déséért — a békéért. I I Magjai Dolgozói: Pártja Központi Uségéncl: távirata a Szovjetunió Kommonisla Pártja Központi Bizottságához A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Moszkva A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a ma­gyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép nevében forró, harcos üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista Pártjának, az egész szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfor­dulója alkalmából. A magyar dolgozó nép hálatelt szívvel ünnepli együtt a Szovjet­unióval ezt a nagy napot, mely az ő felszabadulásának és felemelke­désének kiinduló pontja isÁ magyar dolgozók igaz szívvel kívánnak teljes sikert azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket a hatalmas Szovjetunió a béke megőrzésére, népjólétének emelésére kifejt. Dol­gozó népünk, a sokszázmilliós béketábor, az egész haladó emberiség erőt és biztatást merít azokból a nagy eredményekből, melyeket a Szovjetunió népei szocialista építésük, népjólétük emelése terén el­értek. A magyar dolgozó nép a felszabadító Szovjetunió oldalán, híven a béke megvédésének nagy ügyéhez, szilárdan halad a szocializmus útján, azon az utón, melyet harminchat évvel ezelőtt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom nyitott meg. Budapest, 1953 október 6. MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Kan Imre Mis tálirata G. M. Malenkov elrlärsta G. M. MALENKOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évforduló­ján a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat és forró üdvözletemet küldöm a dicső szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és személye­sen önnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet népnek a fasiz­mus feletti történelmi jelentőségű győzelme és a szocializmus nagy országának önzetlen segítsége tette lehetővé, hogy a magyar nép ma szabadon folytathatja hazájában a szocializmus építését és napról" napra növekvő eredményeket ért el a lakosság legszélesebb rétegei anyagi és kulturális színvonalának emelésében. A Szovjetunió hatalmas sikerei, melyeket a béke megőrzésére és megszilárdítására irányuló fáradhatatlan harcában elért, megerősí­tették a békeszerető emberiség hitét a béke megvédésének lehetősé­gében. A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő dolgo­zó milliók e nagy ünnepén a magyar nép ismételten kifejezi határta­lan odaadását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom halhatatlan eszméi és a Szovjetunió iránt. Népünk szilárd elhatározása, hogy a jövőben még szorosabbra fonja a barátság szálait, még jobban ki­szélesíti az együttműködést a szocializmus nagy országával. Budapest, 1953 október 6. NAGY IMRE A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Mi István elvtárs távirata K. I. Mm elvtársin)! K. J. VOROSILOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa prezidiuma elnökének Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évforduló­ján fogadja elnök elvtárs a magam és a Magyar Népköztársaság el­nöki tanácsának őszinte testvéri üdvözletét. Ezen az emlékezetes napon a magyar nép az egész haladó emberi­séggel együtt hálatelt szívvel fordítja tekintetét a nagy Szovjetunió felé, amelytől szabadságát kapta és amelynek állandó önzetlen tá­mogatása lehetővé teszi számára, hogy békében és biztonságban építse boldog jövőjét. A magyar nép további fényes sikereket kíván a testvéri szovjet gépnek a kommunizmus építéséért, a dolgozók jólétének szakadat­lan emeléséért az egész világ békéjéért folytatott harcában. Budapest. 1953 október 6. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. GoidacTkl Mos elvtárs távirata V. N. Molotov elrtárslw V. M. MOLOTOV ELV TÁRSN AK, á Szovjetunió külügyminiszterének Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóján a test­véri szovjet nép és az egész világ népeinek nagy ünnepén fogadja külügyminiszter elvtárs legforróbb jókívánságaimat. Népünk meleg testvéri szeretettel fordul ezen a nagy ünnepen őszinte barátja és szövetségese, a hatalmas Szovjetunió felé és erő­vel és büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunió által vezetett béketáborban rendületlenül har­colva hozzájárulhat az egész emberiség nagy ügyéért, a békéért foly­tatott küzdelem sikeréhez. Népünk szilárdan meg van győződve ar­ról, hogy az az ügy, amelyért a dicsőséges októberi forradalom szü­lötte, a nagy Szovjetunió fennállása óta napról-napra lankadatlanul küzd, a nemzetekkel való békés baráti együttműködésnek, a gaz­dasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztésének és a béke biztosí­tásának ügye, feltartóztathatatlanul diadalmaskodni fog. Budapest, 1953 október 6. BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyiminisztere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom