Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-28 / 279. szám

Szombat. 1953 november 28. SOMOGYI NÉPLAP 3 Egyre ssebbé formálják életüket a homokszentgyörgyi Petőfi tsz tagjai A homokszentgyörgyi Petőfi te 1'900-ibeni 16 taggal kezdte meg kő- •«Ösen művefcá a 130 teld földjét. Nem volt könnyű ellitodulhi az ad" dig még ismcretlenl új úton. A .kő* :-zös igiatetoßagiham nem volt- egyéb, mint néhány romos épület, és 6 ló, 4 tehén, miéig 10 darüb sertés. Gazdasági f eliszerel ás, » tevés volt a -tisztbem. A közös célliérit, a -jobb-létért 'való Iküzdleniialkainás «zo®- ban, inieim 1| igyita el iái fiatalt kezdő­ket. Állandóan érezifcélk a kezdetitől -fogva, hogy’ párltunk és áUlamunk mögöttük 'áll és segíti eket a me- .•ihézöégeik1 leküzdésében ■Most, amikor a tsz tagiad vliisz- steteikiinltenisk aiz alakulás óta el­múlt rövid 'három esztendőre, bol­dogan Mtjálk. hogy harcuk ér d- menyes volt. Azóta, saját, erejük­ből újjáépítették -a régi romos épü­letekből;; egy 140i férőhelyes istállót és egy 500 férőhelyes sarltiélsfozta- ’tót. A közös állatállomány ás szé­pen megnöivielked.t't. Jelenleg 22 ló. '50 teh:ém, 35 anyasertés és '5 da­rab süldő van a tsz tulajdonában. A (gazdasági feiszeréSást 3 veftő- igépptel, 12 ezánfÓElkévei, 12 kocsi­vatt és kaipáláek ékítek boronákkal ■egészítette ki tat te. TavlJy 7, az Mén pedig 3 holdon létesítettek gyümölcsöst a közös területem. A tez-tagdk amúgy is szép jövedteömét még gyarapította az állam által nyújtott sokoldalú kedvezmény. Elengedték a teiz 1130 ezer forint állami tartozását. A fciadá't miinídenlből teljesítette a, tsz és a tagoknak is van miit ha­zavinni a záirszámadáskor. Egy egy munkaegységre jut 3 ‘kg, ke­nyérgabona, 0.6 kg takarmány- gabona1, 3 kg burgonya, ugyaneiny nyii széna, aztán takarmányrépa, (vör öshaigy ma, s ilb. Most. hogy az őszi; mezőgazdasá­gi munkákat- befejezte a.tsz, a *a- gok örömmel várják a zárszám­adást. Horváth Vendéi élenjáró fo- gatos mér mintegy 11 mézelai ike- njérgabomáit, 9 mázsa széniáit, 11 mitea burgonyát és 4200 forintét kapott. De ezután is még jut mléki szépen. '& jövedelemből1. Koivács Ja­nó®. aki: 40 éves tapasztalatát, hasz­nosítva gondozási a közös sertés* állományt, a munkaegységére járó jövedelem melelltt egy süldőt és egy malacot kapott jutialiomlkémt. A jó munka után mindenkit megbecsül­nek a tsz-ben. De elf télik a® olyant, mint Rniblb Jánosné, aki csupán 30 munikaegyiséget szerzett, s minden árcn lazította a munka­fegyelmet. A tsz vezetősége Visz József (tsz* elnökkel az élem .gondoskodik arról is, hogy « tagok éljenek az álcán ■általi nyújtott k:.dlveaményeklkél. Pápá Mihály, a tsz tagja most kar ipoltit 2 ezer forint ál ami kölcsönt, hogy tehenet vásároljon magának. Ifj. Visz József, Pápa József, K&s Felrenc állami kölcsönön (építenek maguknak új lakást. Az éltem segítségével és jó mun­kái ulkikail ©gyre ®z©bbé formálják, ételüket és gazdagabbá szövetkeze­tüket a temokszienitgyörgyli Petőfi tsz tagjai. Réti György aajtófeJdős. A Csurgói Lenüzem dolgozói bátran alkalmazzák a fejlett szovjet munkamódszereket iiiíési íervél lesz! MESZTEGNYŐ község dolgozó parasztsága különösen a tejjibeadás- saÜ van lemaradva. A községi pártszervezet titkára, de a tanács elnöke sem tesz semmit annak ér­diekéiben, hogy a beadásit nem tel­jesítő gazdák mielőbb felismerjék, milyen érdekűik fűződik a beadá­suk maradiéiktaitan teljesítéséhez, hogyan segíti ez az életszínvonal emelkedését. A rossz példa meg- bosis.zulja magát és ilyen példát láthatnak a község [parasztjai. Páli Ferenc, a községi pártszer­vezet titkára eddig mindössze 79 liier tejiet adott be és ugyanakkor 527 literrel adósa államunknak. Kanyar József és Nyakas János gazdák ugyancsak hátralékban vannak. Ezek a gazdák szabadpiac­ra hordják a tejet, de Fazekas Já­nos tanácselnök elvtárs maga is telük vásárolja, ahelyett, hogy a hátralék beadását megkövetelné. Joggal' vélekednek úgy a község- bér!, hogy ia vezetők* mutassanak jó példát, amit maradéktaíanull kö­vetni fognak. Végezzük el sürgőseit az 1st ál lótrágyázást A termésátlagok íVflandó növelé­sének KÖapjia » talaj humuszkész,lé­tének gyarapítása. A humus zképződiást a he5y.es is* fláfficitrágyáziás.sail nagyban elősegít­jük. Emellett pótoljuk a talaj táp* •amyagiklásztetát, .gyorsítjuk .a talaj- •élet kifejlődését, elősegítjük a tá­ja j,nedvesség megőrzését, hozzájá­rulunk: a morzsa'ékos talaj szerkezet Málafótásáihoz. Az iitál'lótrtVgyázáis tehát a tc.prjero fenntartásának .«gyük igen íontoB eszköze. Megyénkben, azonban az istálló’ "trágyáizásit mindössze 72 százalék­ra végeztük el, 14 ezer kát. hold föld vár még trágyázásra. Különö­sen lemaradt a barcsi jártás 49 szá­zalékos, tafhi járás 58 százalékos tervtel jesítéssel. Kövessük ® mar- caliii jártás példáját, laimely 10i6 szá­zalékra teljesítette ezgvi trágyázó- si tervét.' A siófoki Uj 15 ráz da. zamárdii Alkotmány tszreik kerefci és ádándi dolgozó pairaszitök 100 szá- zaliékon felül téljesítctték edd'iilg az ilstállótrláigyázási tervüket. Az istállótrágya akkor legérté­kesebb. ha Idhondás után azomniaili, die legkésőbb 24 órám heíü't álá­szánitjulk. Az iítáilóifcrláigyázási .DegialikiaJma- sa;bb ideje a koraőszi hónapok, mert akkor a talajtan élő szervezőt életműködése igein erőteljes és az •iLstálCIdtróigyánialk áit'lalkulását rövid idő alatt tudja Ibiztosítaní. Most már novemibeilben lazomban lényegesisu JaiBúbfb a felbomlási fo­lyamait, de még inkább csökken ez a téli hónapokban. Végezzük dl tehát még a fagyok beállta előtt az istállótalgyáziást. * i Megjelent- a „Propagandista" legújabb száma A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége agitációs és propa­ganda osztálya kiadásában megje­lent a «Propagandista»- című folyó­irat november-december havi kettős száma. E szám számos olyan cikket közöl, amelyek nagyban segítik a propagandistákat abban, hogy sike­resen végezzék nevelőmunkájukat. Első helyen közli a folyóirat a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének határozatát a pártokta­tás helyzetéről és feladatairól. E nagyjelentőségű okmány mélyreha­tóan elemzi, hogy a propagandamun­kának az elmúlt 8 év jelentős fejlő­dése mellett milyen fogyatékosságai voltak. Az elméleti munkát elhanya­goltuk. Az osztályellenség ellen foly­tatott nyílt eszmei harc háttérbe szo­rult. A kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet hazai sajátossá­gai nem voltak kellőképpen kidolgoz­va, mindez nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a propagandamunkában dogmatizmus, vulgarizálás honoso­dott meg. A határozat részletesen megvizsgálja, milyen kérdésben je­lentkeztek szembetűnően a hibák, majd meghatározza a párt feladatait az elméleti munka, a pártpropagan­da eszmei színvonalának emelése te­rén. A «Propagandistá»-ban részlete­ket olvashatunk Nagy Imre elvtárs: «Munkásmozgalom és agrárszo­cializmus a XIX. század végén Magyarországon» c. pártfőiskolai előadásából. Ezek az agrárszocializmus eszmei tartalmat, marxista értékelését ismertetik, tu­dományosan elemzik a magyar pa­rasztmozgalmak é fontos szakaszát, bemutatják az agrárszocialisták föld­osztó és egyenlőségi törekvéseit. Majd megállapítja Nagy elvtárs, hogy a magyar parasztság forradalmi de­mokratizmusa és e mozgalom "a feudális Magyarország ellen vívott nagyszerű küzdelmei a parasztmoz­galmak ragyogó fejezetei». Közli a folyóirat Friss István elv­társ pártfőiskolán tartott előadásá­nak részleteit is: «A magyar gazda­sági élet az 1929—1933-as válság éveiben» címmel. A cikk röviden át­tekinti a világgazdasági válság leg­főbb jellemvonásait, majd a magyar gazdasági életet ismerteti adatok, té­nyek alapján. Friss elvtárs cikke igen értékes segítséget ad a politikai iskolák I. évfolyama propagandistái­nak annak a tananyagnak a tanul­mányozásához, ami a KMP Horthy- fasizmus elleni harcával foglalkozik. Ugyancsak ehhez a témához nyújt segítséget Simon Péter elvtárs cik­ké a Horthy-rendszer parasztpoliti­kájáról. A cikk a marxista történet- tudomány módszereivel világít rá a magyar parasztság helyzetére az 1919-es proletárforradalom bukása után. Lerántja a leplet a Horthy- rendszer «földreformjáról» és bebi­zonyítja, hogy ez a kulákság és a nagybirtokos osztály helyzetének megszilárdítását, a kis- és középpa­rasztság nyomorbadöntését szolgálta. Egyedül a Kommunisták Magyaror­szági Pártja küzdött következetesen forradalmi agrárprogrammjának megvalósításáért, a dolgozó paraszt­ság történelmi követeléseinek meg­valósításáért. A politikai gazdaságtan tanfolya­mok, de a többi tanfolyam propagan­distái számára is rendkívül hasznos lesz Szabó József elvtárs cikke, ami «A lenini hármas jelszó alkal­mazásának néhány kérdéséiről szól. A szerző gazdag tényanyag alap­ján elemzi a magyar parasztság osz­tályösszetételének alakulását a fel- szabadulás után. Erre támaszkodva megvizsgálja, hogyan alkalmazta pártunk azt a lenini jelszót, amely a középparasztsággal való tartós szö­vetség megteremtéséről szól és fog­lalkozik azzal, hogy e téren milyen feladataink vannak. A cikk a Köz­ponti Vezetőség 1953 júniusi határo­zaténak fényénél világítja meg, ho­gyan segítik elő az eddigi kormány- intézkedések, azok következetes vég­rehajtása a .munkás-paraszt szövet­ség további megerősítését, a szocia­lizmus sikeres építését. Varga Istvánnak: «A szocialista iparosítás ütemé»-ről szóló cikke a szocializmus, építésének e fontos kér­dését ismerteti. ,jA cikk megvilágítja milyen következtetést von le pár­ttunk az iparosítás legfőbb elvi téte­leiből az ipari termelés további irá­i nyát, ütemét illetően. | A «Válasz a propagandisták kér­déseire» rovatban közli a folyóirat IHorváth Zoltán: «Harcoljunk a há­borúk eredetéről szóló burzsoá ködö­sítés ellen» című írását. A szerző megcáfolja azokat az imperialisták által terjesztett «elméleteket» — amelyekkel a néptömegek figyelmét el akarják terelni a háborúkat szülő igazi okokról. A cikk leleplezi, hogy a burzsoázia a vallásos hitre, a hi­székenységre számít, de tudósait, fi­lozófusait is sorompóba állítja, akik vadállati elméleteket gyártanak a vérszomjas imperializmus gyilkos terveinek «eszmei» alátámasztására. A cikk választ ad arra a nézetre is, milyen okok szülik valójában a há­borúkat. E fontos írások mellett számos, igen hasznos módszer­tani cikk is segíti a propagan­disták munkáját. Huszár Tibor elvtárs színes, megra­gadó formában írja le, hogyan tehe­tik a propagandisták elevenné, ma­radandóvá a Tanácsköztársaság nagy példáját a fiatalok előtt. Vértes Imre elvtárs cikkében a párttörténeti tan­folyamok első tapasztalatai alapján számos fontos kérdésre ad választ és ráirányítja a figyelmet arra, hogyan emelhetik a propagandisták e tanfo­lyamok eszmei színvonalát. Kun László elvtárs cikkében a MAVAG pártbizottságát bírálja, amiért elha­nyagolja a propagandamunkát. Cérces László V. kerületi propagan­dista az ellenőr munkájáról, Jenei Jenő a propagandista konferenciák módszereiről ír. A folyóirat ismerteti Lenin Mű­vei 35. kötetét, «Az ellenforradalom hatalomra.jutása és rémuralma gyarországon» című dokumentációs kötetét, méltatja a politikai irodalom jelentőségét a propagandista munká­jában. A «Propagandista» szerkesztősége -- mint ismeretes — széleskörű le­vel ezőhá1 ózatot énít ki olvasóival. Az eddig érkezett levelek közül közli a folyóirat G Szabó Lajos elvtárs ga- rai propagandista levelét. A Csurgói Lenüzem dolgozói lelkes munkaversennyel készültek november 7 megünneplésére és karoos munkájuk eredményeként ■nemcsak teljesítették, hanem je­lentősen túli is szárnyalták válla­lásaikat. Ez a verseny azonban a versenyszakasz bezártávai sem szűnt meg, a dolgozók nap mint nap kiemelkedőbb teljesííményszá­zajélkoik eléréséért Indulnak harc­ba, hogy Ihiánytalaniu’l teljesítsék az, 1953-as tervében rájuk váró fel­adatokat és zavartalanul biztosít­hassák a zökkenőmentes átmene­tet (az új terv évbe. Az üzem dolgozóinak kimagasló teijesítményszázalékaí abiból ered­nek, hogy egyre többen .alkalmaz­zák az üzemben ,a jól bevált, fej­lett szovjet munkamódszereket és tapasztalatokat, s egyre több dol­gozó tér át a tiloíló üzemrészben a nagy,mar kos tjlolási mód'sz erről a ,gazdaságosabb kismarkos tilolási módszerre,, amely amellett, hogy giazidasáigosabíb, balesetelhárítási szempontból is kedvezőbb, jelentős megtakarítást eredményez a hui- laidé’kanyagok csökkentésében és komoly javulást hoz az üzem ter­mékeinek minőségi megjavításáért folyó harcában. Az üzem dolgozóinak e nagysze­rű versenylendülete, az élenjáró munkamódszerek helyes alkalma­zása az üzemben már az eddigi munkák során is meghozta gyümöl­csét, s ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az üzem dolgo­zói az éves tervük november 1-ig esedékes részét a havi tervifelbon­tások alapján 114 százalékra tel­jesítették. A legfciemelikedőbb teljesítményt ebben a hónapban .a kócturbínánál 'dolgozó Angyal József érte el. Ter­vét átlagosan 200 százalék felett, teljesíti, a két utolsó versenysza­kaszban pedig 240 százalék ail'att meg sem állt. A tilolió üzemrész dolgozói amellett, hogy tervif eladitl aika t rendszer,csen túlteljesítik, követke­zetesen harcolnak a minőség meg­javításáért és a huüadékanyagok csökkentéséért is. A tilóló üzem­részben a legjobb teljesítményt Szűcs Pálné sztahanovistaj tijoló (érte el. Kiváló minőségű munkájá­val é,s a hulladék anyagok legmini­málisabbra valló csökkentésével át­lagosán 130 (százalékot teljesíteti. Már hosszabb idiő óta a term,elés­ben élenjáró dolgozók nevei közt találjuk Turcsics Jánosné és Sza­bó Jánosné sztahanovista tílolók nevét is. M:nd!két 'elvtársnő lelki- ismeretes munkával harcol tervé­nek tűit eiljesítéséért. A Csurgói Lenüxemben azonban, a termelési kérdésök mellett a dolgozók szociális ellátása sem szorul háttérbe. Szeptember hó­napban üzemi konyhát kaptak a dolgozók, majd a hidegebb idlő be­álltával megkezdték az üzem fűté­sét is. A tilölő üzemrészben eddig egy kisteljesítményű porszívógép dolgozott, amely sok esetiben nem tudta az üzemrész levegőjét telje­sen megtisztítani, így az üzemrész levegője egészségtelen volt és sók esetiben akadályozta ,a dolgozókat a termelésben Is. Az elmúlt napok­iban egy nagyobb teljesítőképessé­gű porszívógépet szereltek fel az üzemrészben, mely már teljesen, megtisztítja aiz üzemrész levegő­jén. Az üzem dolgozói mindennek láttán megelégedéssel néznek a jövő felé. Tudiáíában Vannak an­nak, hogy törődnek velük, hogy segítik őket munkájukban,, s ezt ők még íobb munkává1!, tervfel- adataík túlteljesítésével viszonoz­zák. 1 Nagy tömegben, tökéletesített kivitelben gyártanak villamossági cikkeket a Kontakta dolgozói A Kontakta gyár dolgozói a leg­keresettebb cikkeikből nyolc-tíz­szeresére növelik termelésűiket, több típusnál pedig ujj eljárásokat vezetnek be a, minőséig javítására. A 'háztartási villanyvasalókKoz szükséges érintkezőkből a szoká­sos 2—3000 darab helyett október­ben 15 ezret készítettek. A no­vemberi terv már 50 ezret ír elő. Kiss Sán,dómé brigádja, amely az érintkezőket, gyártja, november 20-ig 40 ezer darabot készített ezekből ,a cikkekből. A vásárlók panaszai, javaslatai alalpfjjání 'tiökélétesít.k a villamos- tűzhelyek kapcsolódnak gyártását. Az alkatrészek érintkezési (felülete tökéletesebb tesz, tehát a kiégés veszélye is csökken. Egy újfajta, három elágazásé konnektor gyár­tása nyomán nagyrészlben felesle­gessé válik majd az úgynevezett T-diUigó, amely nem mindig nyújt kellő biztonságot áramütés ellen. Több különleges kapcsoló-típus gyártására is felkészültek a Kon­takta műszaki vezetői. Jankáiban, megkezdik a bakelitszígetelésű1 porszív,ógép-kapcsoló .gyártását, a napokban pedig elkészül az elek­tromos melegítésű párnákhoz szük­séges kapcsoló mintadarabja. A következő negyedévben ennek a sorozatigyártása is .megindul. A háztartási villamossági be­rendezése k tömeges és egyben tö­kéletesebb gyártásához 'értékes sajtolószerszámokat és hajiitószer- számokat készítenek a, gyárban. A szerszámok rajzai már elkészül­tek,, sőt hozzá is kezdtek a gyár­táshoz. Előre a vasgyüjtőhónap sikeréért A vasgyüijitöbóinap a befejezés­hez közeleg. A 'gyűjtés iLemdíütete azoinibiam egyáltalán nem mintáit tö­résit. Ellenkezőleg: nap mint nap «zül'etnisk újisíbib kiváló tefijesitések a váiros'ckítíau és fSalvialkbani egy" arámit. Számtalan föídműives szövet­kezet, üzem, váltteilalt teljesítette j túl begyűjtési előirányzatát. A I megyénkben ö'gzeigyűjtött itöjfcib mint! S 70 vagon! cestkawste vagy másfél via- | gon (színesfémihuifedak ágiról tamu®- : ködük, hegy fiatalok és öregeik! í egyaráhb lieikieaen icsa't/1 siklottak a, , miinisHteirtaimáps íémgyüjttási fellhi- j váiaához. j Fiataljaink november 29-élt, a hónap utolsó vasárnapját akarják felhasználni, hogy méltó betfiej:- zésit adjanak a novemberi vangyüj- hésmefc. Elzen a .napon városokban é® falvakban mindienütlfc az úttörő fia­ltalak ezrei a DlSZ-ilfjakkal karölt­ve indítanak még egy rotamett megyénk vaBgyüj'tósiénefc legmaga­sabb túlteljesítéséért. Mindenütt lázasan folyik iái ké­szülődés. De tálán a legnagyobb erőfeszítésit a tiatoil járásban te­szik. Paska elvtárs, a járási DISZ- bizottság titkára maga szervezi a gyűjtést, mert látja, hagy járásuk utolsó a megyei versenyben. — I Nam szerveztük meg kellően sí gyűjtést siem mi, sem a földműves* (szövetkezet — mondja. Ez a véle­ménye Éllek elvtársnak is, a JASZÖV titkárának, aki azonban rájött tévedésére, aura, hogy a! gyűjtést nem . 'lehet adlninixztratív ■int&kieldiieiakkeffl eredményessé ten­ni. E3ek elvtéi's a hónlap utolsó napjait használja Ifiéül és mint a gyakorlat mutatja, jól, a ‘lemara­dás behozására. Azokat a jó szer­vező ülgyweaetäkieiti, atkáik tervüket már túlteljesítették, mint például Ruizits ,divtára Aindoesion, vaigy Fe­kete eUvtárs Gaimásion, a lemaradt stevetkazdteikfcez irányította át. A péíldlamutisltió ü gyve®'tők most a fe- imainadt községek patronáilláJia Somáin tettek vállalást, hogy Náigocs, 1* letiya Kánya községek) (tenveiit i® túl fogják teljes ítenii. Nrgy a készüMdés a MÉH-tiele- peikem i®, annál is inkább, inert Itt már vailamennyi telep ttiú’litieliFesártie't'- te előiaányaútát lés a vasámiapi si- kares gyüjtésisel a tialbiafc a 15Ö, a barcsilak a ISO százalékos túltel­jesítésért indiitiamak rdbamot. FiirJtaljannk lefikes munkáját örömmel köszöntjük és vasárnapi váltható nagyarányú moizgosításu* tat' figyelemmel kísérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom