Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

Péntek, 1953 november 27, fcrmnin—— ..................... S OMOGYI NÉPLAP Gazdálkodjanak új módon a simonfaiak A Zsietlncse'g ffiarJkás dombjai kö­pött terüli «1 Simonfa község. Még a legidősebb emberek sem emlé­keznék a község alakulására nem csoda, hisz a megye [legré­gibb községeinek egyíilke, gazdag íödljei a grófok, bárók tulajdonában voltak. ■Simonja község dolgozó pa­rasztjai közül számosán vannak, ■akik csak robotosai voltiak ennek ■3i gazdag vidéknek, a foil'd terméké­nek javát, az erdő kincseit a Hu­nyadiak, Sam s'eh o k vágták zseb­re. Hosszú évtizedeikig tartó küz­delme« munka árán tudtak csak egy-két holdacskát összekupor- •gatni. Ezt is csak úgy, hogy a föl­desuraik eladósodtak és a hank drága áron adta el a környék sze­gény eine k. ' A, minden oldalról való kizsák­mányolás arra késztette ia simon- faiakat ,Ls, hogy miniden lehetősé­get kihaszmákana'k kis vagyon,ká­ruk megőrzésére. Fuvaroztak, ku- peckedtek, kihasználták a város közelségét és csak annyit termel­tek, hogy azt nap minit nap a pia­con értékesítsék, hogy kifizethes­sék adósságaikat és megmaradhas­sanak saját földjük mellett. A múlt rendszer féktelen kizsákmányolá­sa közepette kialakult gazdálkodá­si forma nem használta 'ki a gaz­dáig föld lehetőségeit, márpedig a ■simoniaá földiek kiválóan alkalma­sak a kukorica-, háza szabadulás előtt is új módon kezd­tek gazdálkodni, láttáik, hogy a ku- peckedés, a fuvarozhatás máról- holnapra való gazdálkodás nem a legbiztosabb, meg hát ez nem is méltó a magyar paraszthoz, mert aki szereti a illőidet, az dolgozzék ■a földben. Ezek a dolgozó panasz tok és még .számosán a régiek kö zül igen nagy szeretettel1 gondoz­ták földjeiket, állataikat. De a műit átkos öröksége nem szűnt meg egycsapáisra ,a felsza­badulás után. Még számosán van­nak Simonién, akik nem tudtak szakítani a régi gazdálkodási for­mává!, gyakori még most is, hogy egyesek a kupeckiedéssel és egyéb munkával foglalkoznak ahelyett, hogy ,a nép állama által nyújtóit segítséget kihasználnák és a be­csületes dolgozókhoz lilfiőén szor­galmasan művelnék meg most már igazán saját földjüket. Ezek közé tartozik Kisjános Máté 17 holdas is, aki a műit év­ben is, ebben az éviben is üresen fagyta földjének nagyrészét, amí termett neki, azt meg a piacra hordta el. Most, amikor az állam irán'i kötelezettség 'teljesítéséről van szó, azzal védekezik, hogy nem termett. Ez a védekezés nem valami dicső dolog, különösen nem Hegedűs István és Szelithafner Jó­zsef élenjáró dolgozó parasztok és répa- j szemében, alkllk a dolgozó nép ál­dermelésre. Egyesek, mint Schel- líammer Gyula, Szeilthafner József, latna által nyújtóit 'lieihetőségekex ■kihasználjak, s szorgalmasan har­Jíegediüs István már azonban a fel- | colnak a bőséges termésért. Ezek a dolgozó parasztok az álltam irán­ti kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak. De bőven jut a becsületes munka u‘án a szabad­piacra is. Ezek a dolgozó iparasz A PARTOKTATÁS ANYAGÁHOZ Válasz a politikai iskola hallgatóinak kérdésére Több 11. évfolyamú pcMtikai is­kolán iés propagandista szem má­tok mam máróíuhollinapra gazdái- riumon vitatták ad eWtársak, hogy kodnak, hanem tervszerűen, előre- a második világháborúban Angiba iáiban. Az idén is 10—12 mázsás és az Egyesült ÁUtttmok vészéről átlagtermést érteik el kienyérgabo- folytatott háború — tudvalévőén mából!', igaz, hogy nem hagyják a imperialista áUamoJe — igazságos ífllgyok idejére a vetést, mint ahogy volt-e? ri-imam Sándorne, Győr Kálmán,, Először is tisztázzuk a ih,álború P .Kitér István, «kik a múlt .őszön j jelegének kérdését. Ebben a. kélr­terivé’t A község határában még hold búza, 40 hold rozs vár elve­tésre. Ez pedig komoly mennyisé­gű ’örményt jelent jövő évre. Nem dicsekedhetnek a simonfaiak a be- igyv'ljtásii terv teljesítéséivel sem. Számosán vannak még most is, ■akik az államnak járó terményt spekulációs úton ér;ékesítik. Tan- koviics György pl. még mindig 6 mázsa kukoricával, 2 5 mázsa bur­gonyával' és 2.39 mázsa niaipiralfor- góval -adósa államunknak. Bencs József még semmit sem adott be tejből, ugyanakkor naponta több liter tejet visz a városba. Az ilyen dolgozó parasztok nem­csak az államot károsítják meg, hanem saját magukat J«, mert a tanács a törvény értelmiében 10 százalékkal felemeli beadásukat. A simonfaiaknak sürgősen fel kell számolniuk a régi, maradi nézetet és pj módon, szorgalmas dolgozók­hoz hasonlóan kell gazidállkoidniiuk, mert ez saját ügyük, de országos ■ügy is. jellegét az dönti eh hogy támadó-ie, vagy védekező, kis né- 50 pék vívják-e nu.igy ellen, vaigy ki­Ahol a község vezetői rossz példát mutatnak, nem megy a begyűjtés JAKÓ község az elmúlt éviben ha nem is & legjobb, de a jó köz­ségek közé számított a beadások teljesítésében Ebben az eszfendő- ben azonban igen sokan hátralék­ban vannak a tej-., tojás- éis barom- iiteadiäsbam. Ennek a lemaradásnak leigiliőbb ■olka a Iklöizség vezetőinek hányáig niuniklátja és ro/slsz példamutatása. Ez év augusztus hónaptól még nyilvántartást sem fektettek fel a beadásokról és hátralékos okról és így fel sem szólították azokat a ■gazdákat, akik kötelességüket nem tellies ítélték. Hogyan is tehette volna ezt a községi tanács, amikor ■Sebtei Ferenc VB-tag 740 liter tel­jél, Tóth László VB-tag ped g 49 kg tojással iés 46 kg baromfival' adósa a nép államának. Miike Ist­ván, a begyűjtési állandó bizottság elnöke maga is 188 liter fej beadá­sával van hátralékban, míg Handó István VB-itag hosszú ideig eltit­kolta 'tehénvásárlását, hogy tej­beadását ne kelljen teljesítenie. A napnál is világosabb, hqgy az ilyen vezetők nem tudják a törvényt be­tartatni, ha elsősorban ők a tör­vénysértőik. A becsületesen telje­sítő gazdák elvárják, hogy a köz­ség vezetői jó példával járjanak elöl. * * * SOMOGYUD VARHELY község már többször kapott bírálatot a begyűjtésiben mutatkozó rossz munkájáért. A bírálat — termé­szetesen — nem azoknak a gaz­dáknak szólt, akik becsülettel ele­get teltek hazafias kötelességük­nek. A község vezetőinek egyré- sze rosisz példát mutatott: hátra­lékban voltak beadásukkal és en­nek a rossz példának több köve­tője akadt. Ugylátsziik, a bírálat csak bírálat maradt és nem kö­vette a, hibák kijavítása. Minded­dig burgonyából 16, tojásból 17, tejből 25, kukoricából 62 és nap­raforgóiból 71 százalékra teljesí­tették begyűjtési tervüket. Kozma Vendel dolgozó paraszt pl. tejbeadását teljesítette, s ezen felül 335 Öfter szabadteret is be­adott, amiért 804 forintot kapott, s. ugyanakkor 334' kg kukoricával, 1257 kg burgonyával, 13.71 kg to­jással és 7.90 kg baromfival adósa államunknak. Pó|ter János 'te|j'be- adáisát 250 literrel teljesítette tüt, amiért 614 forintot kapott, de még nem ad' a be a tőle járó 453 kg kukoricát, az 1342 kg burgo­nyát, a 18.10 kg tojást és a 9-90 kg baromfit. A tanács úgy szervezze meg munkáját, hogy a -község mielőbb teljesítse begyűjtési tervét. * * * HORVÁTKÚT község tanácsa vlégezte a legrosszabb begyűjtése a marcali járásban. A tervét bur­gonyából 56, napraforgóból1 84, ba­romiéból 32,. tejből 43 százalékra teljesítette ez ideig. Tóth István VB-ei’nök nem. is törődött azzal, hegy a község gazdái miként tesz- ir.elk eleget beadási ikőtelezettisé- gjüiknek. A -nem 'teljesítő gazdákat netm számoltatta él, de hogy is tehet'« volna, amikor Kovács Irén begyűjtési nyilvántartó még a hát­ralékosok [kimutatását, sem készí­tette el. Az átütemezett terme nyékről sem fektéitek fel nyilván­tartást. Ugyanakkor pl. Kuti Jó­zsef dolgozó parasztnak lekönyvel­ték, hogy beadását 100 százalékig teljesí tette, holott 730 kg ‘búzával 856 Ikg rozzsal, 967. kg kukoricával éts 1014 kg burgonyával tartozik á Kamunknak. A beadásukat becsületesen tel­jesítő parasztok joggá! háborodtak fel a tanácselnöknek és a begyűj­tési nyilvántartónak ezen a mes­terkedésén. Tudják, hogy ezzel a tettükkel a dolgozó népet károsí­tották meg és hátráltatták a kor- miányprogramm mielőbbi meg való­it ás1 á(t, amely pedig Horvátkút község dolgozóinak is elsőrendű érdeke. Visszaéltek a nép biz almá­val és ezért a dolgozó parasztok helyeslése mellett leváltotta őket a marcali járási tanács és átadták a bíróságnak, hogy megkapják m egérd emelt bűnt etésfik et. Izgalmas hajrá a vasgyüjtésben A vasgyüjitőhóineip befejezéséhez I messze elmaradt m előirányzattól. I kc,zik még mindig súlyos Iiermra­köaekdttnik. Az elmúlt gyűjtési időszak alatt számtalan kiváló eredimény született. Úttörőink;, a felnőtt dolgozók. DISZ-ifjak, üze­mek, a földművesszövetkezetii aktí­vák sokasága gyűjtötte több, mint 3 héten keresztül ,a vasat, ai színes­fémet, hogy nyersanyagot adjon a feldolgozó műveknek. A MÉH Vállalat tervét novem­ber 24-re 103 százalékra teljesí­tette. Üzemeink azonban még to­vábbi nagymennyiségű vasat jelen­tettek be, melyet még e hó folya­mán át akarnak adni. A fölöművt .ss zövetkezetek a kam­pány kezdetén nem fogtak hozzá azzal a Lendülettel a munkához, miimit amilyenre szükség lett vol­na. Az eilső két hét eredménye alapján a Szövetkezeti gyűjtés A MÉSZÖV és a járási szövetsé­gik vezetői azoniban időjében rá­jöttek a hiányosságokra és egy hát- tél ezelőtt a szövetkezeti gyűjtés is komoly lendületet kapott. A nagyatádi járás 110 százalékos teiiviteljesítést vállalt és november 24-ir,e miár 101 .százalékot teljesí­tett. Igen jó munkát végzett .ni barcsi járási szövetség, ahol Fodor eLvrtárs a járási tanács segítségévet befliozta lemaradását már 08 szá­zalékra teljesítette tervét. Fonyó­don Sas elvtárs járási titkár vet­te kézbe a gyűjtés irányítását. Négy napi gyűjtésűknek eredmé­nye 96 százalékos tarvkeljesítés. A többi járások munkája is arra en­ged következtén i, hogy meglesz a 100 százalék. Egyedül a tabi járásnál mutat­dás. Elek elvtárs, a JASZÖV tif kára lapunk bírálatára ,sem reagá’it és egyelőre a hiányosságokra ig&- zoUásckat ,ajkar szerezni, nem pedig úgy, mint a többi járások, a 'gyűj­tésihez hozzáfogni és a tervet tel­jesíteni. Ezért 50 százalék a taibi járás Ibervteljesítése vasiból, fém- begyüjtésí előirányzatukat pedig mindössze 8 százalékra teljesítet­téit a tab iák. A vasgyüjtőhónap pár nap múlva befejeződik. A még hátralévő na­pokban .a lemaradt járások az élen­járók példája nyomán szervezzék tmeg imunikáj ukalt. Csatlakozzanak a nagyatádi járás versenyfelhívá­sához és indítsanak romahcit a 110 százalékos terv teljesítésért. nek a területén folyik, stb A maxizmus-ileninizmus azt ta nítja a háború jellegéről, hogy van: igazságos háború, amikor a háború célja a nép védelme a külső leigázás ellen, a rabság alól valló felszaibtadításért folyik. Igazságos a gyarmati és függő országok né­peinek szabadságharca az impe­rialista elnyomás eMien. Igazságtalan a rabló háboa-ú, amikor más népek leigázásáért, kizsá kmányo 1 ílsáért, a kizsákmá­nyoló rendszer fenntartásáért, a Zsákmány felosztásáért folyik. A marxizmus-fen in izmus a hál"' ■ború jellegének megmagyarázásá­nál abból indul ki, hogy megálla­pítja, milyen osztályok. .milyen cél érdekében viselik ai háborút — adott történelmi körülmények és viszonyok között. Tisztázza a há­borúk eredetét, okait. Mi a háború? ,.A háború a politika folytatása, más éspedig erőszakos eszközök­kel“ A politika pedig a Politik?! pártok és az államhatalom tevé­kenységének meghatározott iránya és módja az országon beliül és más államokkal Szemben. A hábo­rú társadalmi jelenség, az Osztály­társa dalom hozta létre. Az osztály- társadálmakkal együttjár a hábo­rú. megszűnésükkel e! is tűnik. A háború kü-lönö»:n a kapitaliz­mus fejlődésének kísérő jelensége. A kapitalizmus fejlődése kiélezi ellentmondásait, az egyenlőtlen fejlődi;!. Az egyik nagyhatalom a másik rovására erősebb lesz és harcot indít a már felosztott világ újrafelosztásáért, a világuralomért. A háború és « bélke kérdésér 1 itt nem foglalkozunk, az elvtársaik további tanulmányaik során vitat­ják azt. meg. Ha azt vizsgáljuk, hogy a máso­dik világháború igazságos volt-e Anglia és az USA részéről, nem nz imperialista hatalmak szerepét kell látnunk a háborúban, hanem a né­peket- azok harcát a fasizmus el­len. A második világháborút a mono- poíikapita!izmusnak ugyanazok a vi­szonyai idézték elő, mint az első világháborút. De ez inem jelenti azt. hogy ;j második világháború jellege az első pontos mása. Ellen­kezőleg. mint Sztálin «ívtárs 1946 februári, a Moszkva Sztálin-kerü­letének választó gyűlésén mondott beszédéiben rámutatott, a második világháború jellegét tekintve, lénye­gesen különbözik az első világhá­borútól. Az első világháború, mint ismeretes, mindkét féli részéről impe­rialista háború volt. A második vi­lágháború hódító, rablóháború volt Németország. Japán, Olaszország és csatlósai részéről. De ugyanak­kor igazságos, felszabadító háború volt azoknak a népeknek a részé­ről. amelyek a fasiszta lagxess'zorok elten harcoltak. A második világ­háború jellegét a fasiszta államok .részéről a fasiszta .sigresßzorck egész bér és külpolitikája Ihiatá" rozta meg. amelynek közveti: m folytatása a háború volt. A fasisz­ták saját országukban elfojtották Ihalaidcezeffiemű elemeket, meg­szüntették a burzsoá demokratikus jogok maradványait, hallatlanul önkényes, erőszakos, raiblórendszert létesítettek. S ezután megkezdték a háborút azzal a céllal, hogy ki­vívják a világuralmat és az egész | világra kiterjesszék sötétséget ho­zó, terrorista rendszerüket. Ebben- a háborúban a Ieigázott népek rab­ságba döntésére és fizikai 'kiirtá­sára. az egész haladó emberiség támaszának, a Szovjetuniónak, a megsemmieítés'ére törekeditek. A szslbadsügß'zier.etö népeknek a (f«|- siszta agres.szórók elten folytatott harca a szabadságért és független­ségért, a népek létéért vívott harc volt, A fasiszta Németország ellen folytatott háborút nem lehet a szokásos háborúnak tekinteni. a második világháború ,atz első világháborútól Kitérően lcez- dettől fogva fasisztaellenes, felsza­badító háború ■ jellegét öltötte, amelynek egyik fe’adata a demok­ratikus szabadságjogok helyreállí­tása volt. A Szovjetunió bekapcso­lódása a tengelyhatalmak elleni- háborúba, csak fokozhatta és való­ban .fokozta is a második világ­háború fasiszta liem.es és felszaba­dító jellegét.’1 (Sztálin) Az angol és .amerikai nép túl­nyomó többsége rokonszenvezett a Szovjetunióval és a hitleri Né­metország elleni harc céljából kö­vetelte a Szovjetunióval való ösz- szefcgáS't. A népek nyomására lét­rejött a Németország tettem angol- szovjet-amerikai koalíció. A bitler- ■ellenes koalíció Hitler rendszerének szétzúzását és a fasiszta Németor- -zág által Ieigázott népek felszaba­dítását tűzte ki' célul. Az angol- zovjet-amerikai 'koalíció — i.iz egyis szövetséges államok ideoló­giai és -gazdasági rendszere közti különbség .ellenére — a -hitleriamue elleni felszabadító harciban egye­sült népek hatalmas szövetsége lett. Ha tehát megállapítjuk, hogy a második világháború igazságos, faeisztaeltenes, felszabadító jellegű volt. ezzel egyáltalában nem adunk erkölcsi bizonyítványt a, koalíció­ban részvevő imperialista kormá­nyok részére. A Hitl,er-e!lenes ko­alícióban tartozó 'imperialista ha­talmak nem .a, fasizmus szétzúzását, hainemi a reakció erőinek nr.gvédé- sé.t tekintették feladatúiknak. A német és japán világpiaci konku­rencia megsemmisítésiére akarták felhasználni. a háborút és minde- ■mekelött azt tűzték ki feiltadíatulkuB, hogy gyengítsék az i.urópaii mun­kásmozgalmat és az ázsiai szabad" ság,mozgalmat, hogy minden módon gyengítsék a Szovjetuniót, ha tel­jes .megsemmisítésével nem is szá­molhatnak. Truman, az Egyesült Államok volt elnöke, akkor az Egyesült- Államok szenátusának tagja, egy napplg! azután, hogy Németország megtámadta a Szov­jetuniót- kijelentette : „Ha azt) lát*, juk, hogy Németország győz, ak­kor Oroszországnak kell segíte­nünk, ha pedig Oroszország győz, ekkor pedig Németországnak kell segítenünk, S ilymódon hadid ölje­nek meg annyit, amennyit csak lehet," A . háború után nyilvánosságra ■került íténytk további fényt vet­nek Anglia és az Egyesült Államok kormányainak arra az álláspontjá­ra. amelyet a háború idején elfog­laltak. Amíg a szovjet hadsereg hősiesen pusztította a .néniét csa­patokat, addig Anglia és Németor­szág, később pedig az Egyesült Államok és Németország képvise­lői külön tárgy,állásokat folytattak a békeszerződés megkötése tárgyá­ban. Ezek a tárgyalások a Szov­jetunió tudta és beleegyezése nél­kül folytak, a Szövetségi kötelesség legdurvább megsértését jelentet­ték. Összefoglalva: Amikor 'megái,lapítjuk, hogy a második világháború jellege — így benne részvevő antgoí, amerikai nép részéről is — igazságos volt, nem hunyunk szemet a koalíció­ban lévő angol, amerikai kormá­nyok imperialista törekvései felett, nem adunk erkölcsi bizonyítványt számukra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom