Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1953 október 18. SOMOGYI NÉPLAP 5 A mernyei tanács vezetői harcoljanak következetesen a szántás-vetési és begyűjtési tervek teljesítéséért Versenyre hívom megyénk összes terményfelvásárlóit Mernye községben az a hangu­lat' alakult ki, hogy a szárazság miatt nem lehet az őszi vetést tel­jesíteni, mert a mag nem kel ki, ami pedig kikel, az elsárgul. £z a helytelen nézet meg is látszik a község őszi vetéstervének telje­sítésében. Az ősziárpa vetéstervét 28, a rozsét 6 százalékra teljesí­tették, annak ellenére, hogy az ősziárpa vetésének a határideje már ezelőtt két héttel lejárt. Nagy lemaradás mutatkozik a bú­za vetési terv teljesítésében is. 880 kát. hold búzavetéssel szent­ben mindössze 20 kát. holdat ve­tettek el, ami százalékban ki sem fejezhető. Mikor akarja a mer- nyei községi tanács ezt a nagy­iokú lemaradást behozni? Talán akkor, amikor a kedvező időjárás helyett megjön a zord, esős idő­járás? Amikor majd a sok eső miatt á földekre nem lehet kimenni ? A legrövidebb időn belül szá­molják fel ezt a hangulatot a községben. A pártszervezet, vala­mint az állandó bizottságok se­gítségével olyan hangulatot te­remtsenek, hogy a dolgozó parasz­tok a lémaradást a legrövidebb időn belül behozzák. Támaszkod­jon a tanács az olyan becsületes és jóldolgozó parasztokra, mint Szűcs János, Csányi János és Kú­riák Sándor^ akik mind az őszi mezőgazdasági munkákban, mind a beszolgáltatás teljesítésébei! élenjárnak. A beszolgáltatás terén is van tennivalója a tanácsnak. A burgo­nya begyűjtését 60, a kukoricáét szintén 60 százalékra teljesítette a község. Nagy a lemaradás a burgonyabeadás terén, több mint 150 hátralékos gazda van, közü­lük mindössze tizenkettőt számol­tatott el a tanács. A súlyos lemaradást csak úgy tudja a községi tanács- behozni, ha következetesen harcol a tervek teljesítéséért. A tanácstagok, ál­landó bizottsági tagok és az élen­járó dolgozó parasztok bevonásá­val indítsanak harcot az állami fe­gyelem megszilárdításáért. Kis- gyűléseken jnagyarázzák meg a dolgozó parasztoknak a kormány által nyújtott kedvezményeket. Nyilvánosan dicsérjék az élenjá­rókat, s a hanyagokkal szemben pedig alkalmazzák a törvényt. Fokozzuk a begyűjtésben elért eredményeinket Az utóbbi napokban szép emel­kedést értünk el a kukorica be­gyűjtésiében. Vannak jócskán köz­sége iiník, melvekben már befeje­zésihez közeledik a kukorica be­gyűjtésié. Meggyorsult a 'begyűjtés •üteme Szabás községiben, ahol .néhány nappal ezelőtt még csak 25 százalékra teljesítették a kuko- rtcabegyüjtési tervet, A tanács fo- kozfcai a ne vélő munkát a paraszt­ság között s ennek tudható be, hogy .a községben nincsen hátralékos. Október 16-íig 75 százalékra telje­sítették a kukorioábegyüjt,é®i ter­vei. Számos példa bizonyítja, hogy -ahol a tanács támaszkodik a tö­megekre, oft a dolgozó parasztok között olyan szellem álakul ki, amelyben a beadási kötelezettség ■elmulasztása szégyennek számít. A kukorica begyűjtésében a barcsj járás tartja továbbra is az elsőséget. A napi emelkedés 4 százalékot tesz ki. A fonyódi járás megelőzte az eddig második helyen haladó sió­foki járást. A csurgói járás egy hellyel ‘hátrább csúszott aj ver­senyben, A tahi járás most is az utolsó a kttkorioabeigyüjtésfoein. A burgonyabegyüjt'ésíben a fo­nyódi járás az első, a csurgói já­rás pedig az utolsó. A napraforgóíbegyüjtiéslbe.n élen halad a fonyódi, tahi járás, utolsó a nagyatádi és a. csurgói járás. Minden járásban gyorsítani kell a burgonya- és napraforgóibegyüj- íést, de nagy gondot kell fordítani a kukoricáhegyüjitésre is. Taná­csaink őrködjenek a törvény be­tartása felett, minden gazdának biztosítani kelll a törvény nyújtot­ta kedvezményeket, a beadási kö- telezetiisjégen felüli senkitől sem követelhetnek terményt a taná­csok, de gondoskodni kell arról is, hogy a- törvényt mindenki tiszte­letben tartsa. A Megyei Tanács október ló-i jelentése szerint a Járások sor­rendje: Kukorica begyűjtésben: í. barcsi 2. fonyódi 3. siófoki 4. csurgói 5. nagyatádi 6.. -marcalij 7. kaposvári 8. tahi járás. Burgonyabegyüjtésben: 1. fonyó­di, 2. siófoki 3. tahi 4. 'kaposvári 5. marcali 6. barcsi 7. nagyatádi 8. csurgói járás. Napraíorgóbegyüjíésben: 1. fo­nyódi 2. tahi 3. kaposvári 4. sió­foki 5. barcsi 6. marcali 7. nagy­atádi 8. csurgói járás. Szántsanak, vessenek a lábodi Béke tsz tagjai Az 1952-es évben nagy átalaku- .lások mentek végbe Lábod köz­ségben. A falu lakosai közül sok­ban érlelődött a szövetkezet meg- .alakításának gondolata. Tavasz- szal a legöntudatosabbak — kö­rülbelül húszán — megalakították .az első tsz-t, a Békét. Ez a húsz család volt az úttörője a további fejlődésnek, a szövetkezeti moz­galom kibontakozásának Lábodon. Az' első aratásnál már a szövetke­zet oldalára billent a mérleg, ter­méseik jobbak voltak az egyé­niekénél. Ez nagy hatással volt a kívülállókra. Az egyéni gazdák közül mind többen látták, hogy a szövetkezeti út a helyes út, s őszre kelve a Béke tsz-be további 40 család kérte felvételét. és mel­lette másik négy új termelőszö­vetkezet is alakult, amelyeknek a földterülete már megközelítene a háromezer holdat. Végrehajtották az általános tagosítást a község­ben. A hatalmas fejlődésnek volt egy másik oldala is. Az emberek öntudata nem növekedett együtt a fejlődéssel. A járási és nelvi szervek is csak a mennyiségre tö­rekedtek a tsz fejlesztésénél, s e mellett kevesebb gondot fordítot­tak arra, hogy csak a szövetke­zeti gazdálkodás fölényében meg­győződött gazdák válasszák ezt az útat. És itt történt a hiba. Ta­valy rossz termésük volt az egyéni gazdáknak. Soknak nem volt vetőmagja, az állatoknak sem tudtak elegendő takarmányt biztosítani. Jónéhányan csak azért léptek be a tsz-be. hogy megszabaduljanak ezektől a nyo­masztó gondoktól. Sokan elvárták a szövetkezettől, hogy segítsen ba­jukon, de arról már kevesen be­széltek, hogy nekik is kötelessé­gük van a tsz-szel szemben. Szá­mos belépő bevitte ugyan a köt zösbe a földjét és a lovakat, de vetőmag és takarmány nélkül. Sokan úgy képzelték el: majd gondoskodik erről a vezetőség. Ä vetőmagot tehát úgy kellett meg­vásárolni. Az állam részben vető- magkiütalással, részben pénzhi­tellel segített a tsz-eknek. A ve­tőmag beszerzése azonban sok időt vett igénybe, eközben pedig ■megkéstek a vetéssel, még decem­berben is vetettek. A késői vetés megbosszulta magát. Volt olyan föld, amelyen csak 3—4 mázsa búza vagy rozs termett holdan­ként. A 7—8 mázsás átlagtermés pedig már jó termésnek számított. Az alacsony termés következtében kevés gabona jutott osztalékra is. Alacsony az egy munkaegységre jutó részesedés pénzbeli értéke. A tavasszal elkéstek a kukorio.- vetéssel, a kapálásokat is későn, vagy kevésszer hajtották végre. Volt olyan kukoricájuk is, amit egyszer sem kapáltak meg. Nyil­vánvaló, hogy a tsz-ben is akkor gazdag a jövedelem, ha a tagsag keményen harcol a jövedelemtől rások megalapozásáért. Baksa elvtárs, a Béke tsz elnö­ke kiszámította, ha a múlt ősszel idejében elvetik a búzát és a ro­zsot, úgy legalább 4 vagonnal többet takaríthattak volna be, „ ez 2 kg búzával növelné az égj, munkaegységre jutó gabonaoszta- lékot. Ha a kukoricát is gondosan megmunkálják, akkor most a 9U holdról nem 500, hanem három-1 szor-négyszer ennyit takarítaná­nak be és akkor 5—6 kilóval több jutna egy-egy munkaegységre. Látniuk kell tehát a tagoknak, hogy jövedelmüknek saját maguk a kovácsai. Horgos Lajos például a 19 holdjára semmi vetőmagot nem vitt be a közösbe, máseama- gával 370 munkaegységet szer­zett. A késői vetés neki Közel 8 mázsa kenyérgabona, 15—20 má­zsa kukorica és egyéb veszteséget okozott. A hibákat helyes mun­kaszervezéssel el lehetett volna kerülni. Helytelenül lesz tehát, amikor a kilépés gondolatát íoi- gat ja fejében. Előre nézzenek, tervezzenek a tagok. Balogh József baját is or­vosolta a kormány. Jövőre havon­ta kapnak pénzelőleget a munka­egységek után. Jövőre csökken a beadások mértéke is. A bajok or­voslása tehát megkezdődött, mün­den feltétel megvan, hogy jövőre megkétszereződjék az idei jöve­delem. De ehhez' nem elég csak a kormány sorozatos intézkedése — a tagok jó munkájára is szükség “van. A Béke tsz-ben egyre több azoknak a tagoknak a száma, akik a józan észre hallgatva továbbra is a szövetkezeti útat választják. Tpbb mint 20 tag aláírásával is megerősítette, hogy harcol tsz-ük megszilárdításáért. Horgos Lajos és a többiek is már mélyebben el­gondolkoznak, hogy érdemesebb lesz, ha bennmaradnak a tsz-ben. Emellett jobban kell szoríta­niuk a.munkát is, mert elmarad­tak a vetéssel. Búzából még sem­mit sem vetettek. 100 hold rozs vetése is visszavan. A vetést azonban akadályozza az is, hogy a gépállomás traktora napokon ke­resztül áll, s csak igen csekély felszántott terület áll vetésre ké­szén. Sietni kell tehát a vetéssel, még sok mázsa gabonát megment­hetnek maguknak. Ehhez azonoan az szükséges, hogy minden tag felelőssége tudatában vegye ki részét a jövőévi kenyérért folyó küzdelemből. A növénytermelők gyors ütem­ben végezzék el a betakarítást, a fogatosok pedig szántsanak-vesse­nek. Persze ía gépállomástól is felelősségteljesebb munkát várnak a tsz-tagok. A szántás-vetés el­végzése harci kérdés, harcot je­lent a szövetkezet megszilárdítá­sáért. A tsz hű tagjai, a kommu­nisták példamutatásával most minden erőt a szántás-vetésre mozgósítsanak. A pártszervezet már eddig is sokat tett a tsz meg­szilárdításáért, most még jobban kell dolgoznia. A jövőévi kenyér­ről, a nagyobb jövedelemről, a kormányprogramm megvalósítá­sáról van szó, érdemes harcolni • érte. — Varga — Vasárnap ismét lehet minőségi vetőmagot cserélni A begyűjtési és a földművelésügyi minisztérium annak érdekében, hogy a termelés szempontjából rend­kívül fontos vetőmagcsere a mező- gazdasági munkák végzését ne hát­ráltassa, elrendelte, hogy — mint a múlt héten — október 18-án, va­sárnap is mindazokat a földműves­szövetkezeti és terményforgalmi vál­lalati begyűjtő telepeket, ahol har­madfokú szaporítású minőségi vető­magot csere céljára tárolnak, egész nap nyitva kell tartani. A dolgozó parasztság a vetőmagot egész napon át azonnal kicserélheti minőségi ve­tőmagra. Én, a Termény forgalmi V általat 23. sz„ telepiének vezetője novem­ber 7 tiszteletiére versenyre -hí­vom a. megye valamennyi termény- begyűjtői földművesszövefuk-ezatét, terményb együjtő telepét, illetve azoknak vezetőit az alábbi ver- senypontolk alapján. 1. A kukorica-, napraforgólbe- gyüjtósi terv 100 százalékos telje- sí té se november 31-ig. A feláraik pantos térítése a tsz-eknek és egyéni termelőknek. A kapcsolat tartása, a jó vi­szony további kiépítése ai tsz-eik- kd! és egyénileg dolgozó parasz­tokkal. A raktár kapacitásának (teljes kihasználása. A szállítási rendelkezéseik min­denkori pontos teljesítése. Az exportszállítások minőségi és időbeni befejezése. 2. A szállasfakar-rnánylbegyűijtési terv 100 'százalékos teljesítése. 3. Táirolóbelyelk biztosítása, szükségtároloheilyelk felkutatásá­val, úgyhogy a szabadtéri tárolá­sok csak legkisebb mértékben’ ke­rüljenek alkalmazásra. 4. Áruromlás megakadályozása, minőségi ellenőrzéseik gyakori megtartásávail, úgyhogy áruromlás egyáltalán ne forduljon elő. Ameny- nyiben előfordulna, a megromlott árumennyiség lO-szeresét javaso­lom a telepi terv teljesítéséből levonni. 5. A begyűjtési és szállítási ter­veik teljesítéséhez munkaerő biz­tosítása és az üzemanyag ikeillő idő­iben való igénylése. 6. Önköltségcsökkentés anélkül, hogy az akár a begyűjtési, vala­mint a tárolási t-erv teljesítésének a rovására menne. Vaisúti kocsiál­láspénz teljes kiküszöbölése, a gépkocsi üresj,áratok megszünteté­se. 7. A .faliújság állandó vezetése. A jój teljesítő dolgozók eredmé­nyeinek propagálása. 8. A 'tiellep összes állandó jellegű dolgozóijának szakszervezeti taggá valló beszervezése. 9. A telepi tervértékelések, je­lentések a vállalathoz való pontos beküldése. • 10. Szabadpiac térén étiért ered­ményék, a szabadpiac felkutatása és felívás ári ása. Felhívom megyénk valamennyi telepvezetőjét és raktárvezetőjét, csatlaiko-zzéik vállalásomhoz és csatlakozásúikat- a Somogymegyed Terményfo-rgalmi Vállaltat felé írásiban tegyék meg. Előre a begyűjtési terv határ­időre v-ailó teljesítéséért. Szigeti László. a 23. sz. TV telep vezetője. Búza vetése kukorica után A búza előveteményének megvá­lasztásánál szem előtt kell tartani, hogy a búza gyomnevelő és olyan előveteményt kell megválasztanunk, bogy a búza alá jól tudjuk előkészí­teni a talajt. A kukorica az őszi­búzának általában a legyengébb elő- veteményei közé tartozik. Egyelőre mégis kénytelenek vagyunk hazánk összes búzavetésterületének igen nagy százalékát kukoricaföldbe vet­ni. Ez hátrányos egyrészt, mert a kukorica rendszerint későn kerül be­takarításra és így a termelőnek nincs elég ideje ahhoz, hogy talaját több­szöri munkával és megfelelő beére- déssel előkészíthesse a búzavetés idejére. Másrészt a kukorica rossz búzaelővetemény, mert nagytömegű gyökérmaradványai révén a talaj­baktériumok őszi tevékenységét át­menetileg nem tápanyagtermelésre, hanem a már meglévő kész tápanya­gok fogyasztására serkenti. Ennek következtében a kukorica hátrama­radó gyökérzetét felbontó baktériu­mok a kelésben lévő búzanövény leg­szükségesebb kész tápanyagait fel­élik és megakadályozzák a búza erő­teljes őszi növekedését és bokrosodá- sát. Miután azonban jelenleg mégis kényszerítve vagyunk arra, hogy a búzát kukorica után vessük, a helyzet adta lehetőségekkel megal­kudva, így a talaj kellő ülepedését jobb talajmunkával helyettesítjük. A mi száraz . éghajlatunk alatt ilyenkor már legtöbbször csak kény­szer megmunkálásról van szó, amit úgy választunk meg, hogy a jó vető- ágyat minél jobban megközelít­sük. Ha a talaj kielégítő minőségű, elég nedvességet tartalmaz, akkor hantosodás nélkül, porhanyó szán­tást végezzünk. Ha ez nem lehet­séges, szántásnélküli tárcsával vagy kultivátorral készítjük elő a talajt a vetéshez. Miért utolsó a pusztakovácsi gépállomás? A pusztakovácsi gépáílHömiáfeit munkájukat. A mezőgazdász nem hosszabb iidő óta sereighajtciniajk, ismerik a megyében Nem vátótle-' iiiül szolgált rá ;e szégyen-névre. mert elves ti.rtteitjesiítésiébein a megyei átlagtól is mesisize elma­rad. Őszi talajimurjkíötierivét október 17-iig 31.6 százalékra (teljesít,ette,' s az egy gépre eső áftlaigte'Iljeisíír mény a 4.1 noinmáilhoilldl hu ilyet,T alig több a felénél: 2,6 nidnmáihoM. A 13 eragéplből naponta 3—4 mű­szaki Mlba miatt melm, íves® 'részt a tmu’n'k'áthain.; Ab egész gépállomás munkáját a szervezet,fenség, kapkodás jellfemzi. A (hiilbák melm mostam! keletűek « azőkért ’ n;em lehet teljesen az alig egy hónap ótai működő új igazgató­ra hárítani a; mulasztást de Nagy István, vezető ímezőgazdász, 'akii már több mint egy éve a gépállo­másom d'oligozilk, a bibékért komoly felelősséggel tartozik. A megye 21 gépállomása közüli a pusiztafcoivácsii az, lahoffi nem tudták miigtszerlvezniii a két műszakot. emberhiányra hi- vattikczvai. Munfcaverseny sem lyilk, a traktorigták neun tervükéit, saját belátásuk ahogy jclbbimak gondolják, segíti az 'igazgatót, sőt töíblbuzlben előfordult, hogy ellentétes utasítá­sokat ad) ki. Például; a tórtöspusz* * tail Latinka tsz földjére az igaz­gató 6 erőgépet Irányított, mivel ott a munka el volt maradva. Nagy Istvém az igazgató tudta nélkül 3 erőgépet máshova rendelt és ® végén egyik helyen sem ment a műn,ka. Matetics József, a veit főgépész Mv kisméretű in munkája után alig, (győzik a sorozatos géphibákat ki­javítani. A két műszakot valóiban azért nem lehetett megszervezni. miért minden erőgéphez csak egy traikito- rista van. DP arról nem 'besiziSlimek a gépállomás vezetői, hogy nem szí­vesen mennek hozzájuk dolgozná, miután; senki sem törődik a, dolgo­zókkal Az éjjen-mappa® munkai­hoz a feltételeiket is ■ ibitetosítainii kellil;. jó bhigádszáililáls, meleg ételi, stb. Súlyos mulasztás 'terheli a gépál­lomások megyei központját is, ment a pusztakovácsi ©épállomásom unal­fo- iismierdk szerint, végzik! ikoidó áfcipcitők nem újkeletűek. ízesek a ra Hazánkban műtrágyaként három növényi tápláló anyagot: nitrogént, foszfort és káliumot használnak. Ezekből iparunk a nitrogént és a foszfort műtrágya formájában, mint pétisót és szuperfoszfátot gyártja. Hiányzik azonban^ a harmadik táp­lálóanyag, a kálium, amelyhez csak behozatal révén tudunk hozzájutni. De az import nem fedezi teljes egé­szébén a szükségletet. Ezért van különös jelentősége a Földtani Intézet geológusa felfedezé­sének, aki Észak-Borsodban kálium­tartalmú trachitkőzetet talált. A káli- trachitnak elnevezett kőzettel már. megindultak a kísérletek, hogy azt műtrágyaként felhasználják és mű­trágyává feldolgozzák. A veszprémi vegyiipari kutató in­tézetben a kőzetből igen finom őrle­ményt állítanak elő, a budapesti Eöt­vös Lóránd tudományegyetem ké­miai technológiai tanszékén pedig oldható kálisót készítenek az őrle­ményből. Az így kapott termékkel az agrokémiai kutatóintézet ez év őszén az ország számos kísérleti gaz­daságában műtrágyázási kísérleteket végez, hogy megállapítsa az új anyag növénytermelési értékét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom