Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

iOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 október 18. Tartsunk eredményes tanácstagi beszámolókat l A tanácstagok évente legalább kétszer kötelesek beszámolni vá­lasztóik előtt az elvégzett munká­ról. A tanácstagi beszámolók biz­tosítják a dolgozók alulról jövő kezdeményezését és mint ilyenek, a népakarat megnyilvánulásának eszközei. A beszámolók alkalmával a dol­gozók számonkérik a tánácstag eddig végzett munkáját és a hi­bák feltárásával, egészséges bírá­latukkal. a tanácsi munka Hiá­nyosságainak megszüntetésére tett javaslataikkal járulnak hozzá ' az államigazgatás munkájának, a ta­nácstagok egyéni munkájának megjavításához. A tanácsok csak úgy tudnak jó munkát végezni, ha elszakíthatat­lan élő kapcsolatuk van a dolgot zó tömegekkel, ha a dolgozók kezdeményezései, bírálatai nyo­mán állandóan javítják munkáju­kat és ezen keresztül is biztosít­ják az államapparátus folyamatos fejlődését. A tanácstagi beszámolók mindig igen nagy jelentőségűek a taná­csok életében. Napjainkban pedig jelentőségük erősen fokozódott. Pártunk Központi Vezetősége ha­tározatának és a kormány prog­ramjának végrehajtása során ta­nácsaink már egész sor intézke­dést tettek a dolgozók életszínvo­nalának emelésére, igényeik foko­zott kielégítése érdekében. A tanácsok részéről most fontos követelmény, hogy feltárják a munkájukban lévő hiányosságo­kat, rámutassanak az éleszínvonal emelését célzó tanácsi feladatok­ra. Kérjék ehhez a széles dolgozó tömegek aktív támogatását. A most fplyó tanácstagi be­számolók ezért megkövetelik, hogy azokat a tanácsok az eddigi­eknél alaposabban szervezzék meg, jobban előkészítsék. Biztosí­tani kell, hogy minden tanácstag beszámoljon munkájáról. Alkal­mat kell adni minden dolgozónak, hogy a beszámolókon bírálatot ! gyakorolhasson a tanács eddig végzett munkája felett és javas­latainak előterjesztésével tevéke­nyen résztvegyen az államigazga­tás munkájában. A választók feladata az egész dolgozó nép érdekében a tanács­tagi beszámolókon való megjele­nés. Egészséges kezdeményezé­seik, javaslataik előterjesztésével hatalmas támogatást tudnak adni a tanácsoknak a párt és a kor­mány határozatainak megvalósí­tása, a dolgozók növekvő igé­nyeinek kielégítése, életszínvona­lának további emelése érdekében végzett munkájukkal. Szabó András a Kaposvári Városi Tanács titkára. Hogyan építhetnek állami hitellel családi házakat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek A kormányprogram elhangzása óta termelőszövetkezeteink tagjai mind nagyobb számban érdeklőd­nek aziránt, hogy milyen módon tudnának kedvezményes úton családi lakóházat építeni. Az Or­szágos Takarékpénztár minden házhellyel rendelkező, építeni szándékozó tsz-tagnak vagy egyéni gazdának 15 éves vissza­fizetésre, 3 százalékos kamatra, legfeljebb 25 ezer forint kölcsönt folyósít. Ezt az Országos Taka­rékpénztár nem fizeti teljes ősz- szegben kézhez, hanem csak rész­letekben, ahogy azt az építkezés üteme megkívánja. Házépítéshez 25 ezer forintnál kevesebb összeg is igényelhető. Kölcsönt az Országos Takarék- pénztárnál megvásárolható nyom­tatványon kell kérni. Ez a nyom­tatvány egyúttal a lakóépület költségvetését is tartalmazza, s ehhez kell csatolni az épület mű­szaki tervét. A kqlcsönákció lényeges része az, hogy az építtetőnek már a kölcsön kérésekor, a kivitelezési Összeg 40 'százalékának értékéig,: építési anyaggal kell rendelkeznie. Az építési anyagot fel kell leltá­rozni és a leltárt a községi tanács­csal láttamoztatni kell. A községi tanács igazolja, hogy az építési anyag az építtető saját tulajdonát képezi. A műszaki terv elkészítése után meg kell szerezni az építési enge­délyt. Az építési engedély meg­szerzését az OTP-től megvásárolt és kitöltött formanyomtatványok, valamint az épület műszaki tervé­nek a járási tanácshoz történő be­nyújtásával kell kérni. Az építési engedély megszerzése után a la­kóház építési munkálatai meg­kezdődhetnek, ezzel egyidőben az Országos. Takarékpénztár a köl­csön szükséges részét is folyama­tosan folyósítja. Kivitelezőnek az építtető felfo­gadhat állami építési vállalatot, kisipari termelőszövetkezetét és ipari jogosítvánnyal rendelkező kisiparost. Bővebb tájékoztatást, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak tervcsoportja és az Országos Takarékpénztár kaposvári fiókja, Kaposvár ad. Somogyi Gyula. Megyénk tsz-ei teljesítik állam iránti kötelezettségüket A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai az egymás után megjelenő kormányrendeletekkel hatalmas kedvezményt, támoga­tást kapnak gazdaságuk fejleszté­séhez, jólétük növeléséhez. A szö­vetkezetek előtt óriási fejlődési lehetőség nyílik, jobb eredménye­ket tudnak elérni, mint eddig. A tsz-ek többsége gyors beadás­sal viszonozza a kormány segítsé­gét. Megyénkben is egyre több szövetkezet tesz eleget beadási kötelezettségének. Becsülettel teljesítették- beadási előirányzatukat például a somogy- aracsi Petőfi és a szabási Búza­kalász termelőszövetkezetek. Bur­gonyából, napraforgóból és ku­koricából is 100 százalékra eleget tettek állam iránti kötelezettsé­güknek. Burgonya és napraforgó beadási tervüket 100 százalékra teljesítették a kányái Alkotmány és Petőfi, a miklósi Kossuth, a nágocsi Petőfi, a bakházi Petőfi és az ötvöskónyi Alkotmány tsz- ek. Megyénk többi szövetkezetei kövessék az élenjárók példáját, tel­jesítsék állam iránti köteleségüket. Bíznak a jövőben9 saját a taranyi Kossuth tsz erejükben tagjai JJgy ismerik a nagyatádi já­rásban a taranyi Kossuth tsz-t, mint a munkákban élenjáró jól dolgozó szövetkezetét. S ez Így igaz is. A tsz tagjai jókedvűen, vidáman dolgoznak. Egyik mun­kacsapat a vetéssel, másik a- be­takarítással, harmadik a silózás­sal van elfoglalva. Tudják a tsz tagjai, ha jól előkészített vetőágyba időben földbe kerül a mag, a termésered­mények magasabbak, métermá­zsákban kifejezhető terméstöbble­tet tudnak betakarítani. A rozsot, ápát és őszi takarmánykeveréket már 100 százalékra elvetették. Rö­videsen végeznek a búzavetéssel is. A burgonyát és az egyéb őszi termények betakarítását három­négy napon belül elvégzik. Büsz­kék is a tsz tagjai munkájukra, büszkék arra, hogy róluk úgy emlékeznek meg a járásban, mint szorgos tsz-tagökról. A tsz-ben 69 tag dolgozik 498 hold földön. 1950-ben alakult a tsz, s azóta gazdaságilag sokat erősödött. 22 ló, 25 szarvasmarha, 170 sertés, 150 baromfi képezi ál­latállományukat. Ezévi eredmé­nyükre azt sem lehet mondani, hogy túl jó, de azt sem, hogy gyenge. Munkaegységenként ga­bonafélékből 3 kg, árpából 50 dkg, burgonyából 3 kg, pénzből 10 Ft jut. Ivusza András családjával 986 munkaegységet ért el. 30 má­zsa gabonafélét, 5 mázsa árpát, 30 mázsa burgonyát és 10.000 fo­rintot kapnak becsületes , munká­juk eredményeként. Számos olyan tag van, mint Fülöp Imre, Fruman Imre, Ráez Imre, Druzsin Imre, Szabó Fe- rencné, Vida Mihályné, akik egész évben becsületesen kivették ré­szüket a munkából. A tsz-ben szilárd a munkafegyelem, s nem is tűrik meg a tagok maguk kö­zött a dologtalanokat, a munkake­rülőket. Az idős Serján elvtárs úgy vélekedik: — Meg is abajgatnám azokat, akik nem dolgoznak bö- csületösen. Igaz, hogy a fiam bri­gádvezető /ás 'nem egyszer úgy tesz, hogy hajnali négy órakor felkőt bennünket: no apám, anyám, gyüjjenek, készüljenek, menjünk dolgozni. Ördög a dol­gát, a többiekkel is így kellene, hogy törődjön. Ec gyre több és több tsz-tag jön be az irodába. Jönnek az asz- szonyok is a kapálásból. Szabó elvtársnő Keresztes Kálmánnével tréfál: — Te is akkor mentél kór­házba, amikor a legnagyobb do­logidő volt, pedig várhattál volna, nem volt olyan sürgős. No, majd a jövő nyáron én megyek el ara­táskor. —• Idősebb asszony, Kozma Jánosné szól most incselkedve a fiatalasszonyhoz: — Azt hiszed, nélküled nem aratunk le a nyá­ron? Ej, mindannyian jajgattok, hogy fáj a hátatok a kapálástól. Én még mindig elmennék bur­gonyát ásni, akár éjfélig is. Mig a tsz tagjai így beszélget­nek egymással, az elnök terveik­ről beszél. —• Halastavat akarunk létesíteni 10 holdon. Jövőre na­gyobb eredményeket akarunk el­érni. A mi tsz-ünkből 5 kilépő van, 3-at kizártunk. Azt akarjuk, hogy jövőre több jusson a mun­kaegységekre. Kértünk 100 db birkát is, növelni akarjuk állat A dolgozókról való gondoskodás a kutas! állami gazdaságban Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít arra, hogy a dolgo­zók munkakörülményeit, szociális és kulturális életszínvonalát ál­landóan javítsa. A dolgozókról való gondoskodás politikája azon­ban csak akkor érvényesülhet tel­jesen, ha minden vezetőt az em­berről való szakadatlan gondosko­dás szelleme hatja át. Nem elég látó szemünkkel a holnapba, a közeli jövőbe tekinteni, hanem nap mint nap, a munka minden percében arra kell törekedniük a vezetőknek, hogy munkatársaikról gondoskodjanak. Államunk meg­adja erre a módot. Szociális és kulturális intézmények létrehozá­sára hatalmas összegek állnak a vezetők ‘rendelkezésére. 'Kultúr- házakat, könyvtárakat, modern orvosi rendelőt létesíthetnek az üzemekben, vállalatoknál. Mind­emellett azonban a vezetők kö­rültekintő munkája, a dolgozók szeretete és megbecsülése szüksé­ges ahhoz, hogy minden dolgozó szívesen dolgozzék munkahelyén, érezze a megbecsülést munkája iránt. A dolgozók megbecsülésének szelleme hatja át a kutasi állami gazdaság vezetőit, akik pártunk politikáját magukévá tették és azon dolgoznak, hogy gazdasá­gukban maradék nélkül megvaló­sítsák a kormányprogrammot. Már tavaly is komoly szociális és kulturális beruházást eszközöltek a dolgozók nevelésé érdekében. A népi tánccsoport 8 tagjának ere­deti népviseletű ruhákat, a 12 fős színjátszócsoportnak szintén ru­hákat vásároltak. Áz elmúlt év­ben 14.000 forint értékű szépiro­dalmat és szakirodalmat vettek, s ezzel elérték, hogy a gazdaság központjában és két üzemegysé­gében jól felszerelt könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Nagy gondot fordítottak a gazdaság sportszakosztályának fejlesztésére is. A labdarúgócsapatot sportfel­szereléssel látták el. A sport lel­kes támogatása nem is maradt eredménytelen. A labdgrúgócsa- pat első lett a járásban. Ugyan­csak szép eredményt ért el a tánccsoport is a kulturversenv- ben. állományunkat. Örülünk annak, hogy a jövőben saját magunk ál­tal elkészített terv szerint dolgoz­hatunk. — Eddig az volt a helyzet, hogy nem a tsz szabta meg, mi­ből fnennyit vessen, hanem a já­rás. A nyáron pl. learattatták ve­lünk az árpát úgy, hogy még nem volt beérve, s emiatt a kukorica második kapálását elmulasztot­tuk. Ez holdaként kukoricából több mázsás' terméskiesést jelen­tett. Aztán olyan is előfordult, hogy a földművelésügyi miniszté­rium a dohánypajta építkezésénél rajtunk próbált ki egy újítást. Ez úiítás volt arra, hogyan lehet e.?- adósítani a tsz-t, mert a 115 ezer forintos költséggel felépített do­hánypajta — az illetékesek is megállapították — nem felel me* a célnák. hogy így beszélgetünk, te­lik az idő, s egyre többen gyülekeznek, körülállják az asz­talt. amely mellett ülünk. Látszik a tsz-tagokon, hogy bíznak a jö­vőben, bíznak a saját erejükben, a közösség erejében. Biztos, hogy a taranyi Kossuth termelőszövet­kezet az elkövetkező időben még jobb munkát, még nagyobb ered­ményeket ér el, ennek biztosíté­ka a tsz-tagok lelkes, odaadó munkája. Zsurakovszki Mihály. Az idén már szintén jelentős összeget — 14.000 forintot — for­dítottak kulturális és sportcélok­ra. 4.000 forintért hangosbemon­dót, emellett gramofont, egy vi­lágvevő rádiókészüléket, hangle­mezeket vásároltak. Űjabb sport- felszereléssel is ellátták a gazda­ság labdarúgóit. Ez azonban csak az anyagi rész, mely bizonyítja, hogy a kutasi állami gazdaság ve­zetői szeretik a dolgozókat, törőd­nek pihenési, szórakozási és mű­velődési lehetőségeikkel. A veze­tők munkája e téren azonban sokkal többrétű. Komoly gondot jelentett a gaz­daság ívóvízellátása, egészen a nyár végéig. A gazdaság központi épületeiben nem volt megfelelő a vízellátás és még ma sem az. A nyári tisztiorvosi vizsgálat derí­tette ki, hogy a kutak vize ivásra alkalmatlan, mert szennyeződött. Ettől kezdve a gazdaság vezetői rendszeresen ellenőrzik a kutak fertőtlenítését mindaddig, míg a jövő évben megépítik a víztorónv- nyal együtt a vízvezetéket is, mely biztosítja majd a központi, a nagybajomi és jákói üzemegység dolgozóinak ivóvízellátását. Erre az építkezésre 300.000 forintot fordítanak. A vízvezetéki hálózat megépítésével megoldódik a dol­gozók régi és jogos kívánsága isi fürdő épül a gazdaságban. . A jó munkát hivatott elősegí­teni az üzemi konyha is, ahol úgyszólván fillérekért bőséges és ízletes étellel látják el a dol­gozókat. A kutasi állami gazdaság mindhárom telephelyén jól fel­szerelt üzemi konyha van. A dol­gozók megbecsülését bizonyítja a csinosan berendezett, tisztántar- tott ebédlő. Ezen a területen azonban még van javítanivaló. A gazdaság központjában lévő ebéd­lő felszerelése gondozatlan, pad­lózata piszkos, a falakra is ráfér­ne a meszelés. Ezen is igyekszik segíteni a vezetőség, már készül­nek az új ebédlőasztalok, új via­szosvászon térítőkét vásárolnak a közeljövőben. A dolgozók tudják, hogy a. munkával és egyéni életükkel kapcsolatos problémáikkal biza­lommal fordulhatnak a vezetőség­felé, azt mindig orvosolják. A nagybajomi gazdaságban dolgozik Gergely Erzsébet. Négy hónapig beteg volt. Kéréssel fordult az üzemi bizottsághoz, segélyt kért. Ügyét pár nap alatt megvizsgál­ták és 500 forintot utaltak ki sza­mára. így kapott segélyt a közel­múltban Hegedűs Ferenc nagy­bajomi és Kozári Istvánná ku— tasi dolgozó is. A vezetőség, elsősorban Csá­szár Bálint igazgató figyelemmér kíséri a dolgozók bérének elszá­molását és nein .egy esetben ők hívták fel a dolgozók figyelmét, ha hibásan számfejtették fizeté­süket. Előfordult már az is, hogy a hibás számfejtés miatt a dolgo­zók panasszal fordultak a vezető­séghez, mint Szántó Pál trakto- ros-brigádvezető. Jogos panaszát két napon belül elintézték és ki­fizették. a különbözeiét. Kiterjed a vezetőség figyelme a. dolgozók minden problémájára. Egészséges, tiszta ágyneművel el­látott munkásszállásokkal, tanu­lási lehetőség biztosításával járul­nak hozzá, hogy a dolgozók lelke­sen végezzék munkájukat. Nö­vénytermelő mester képző tanfo­lyam, állattenyésztő és mechani­kus szakkör működik, melyekben- a gazdaság legjobb dolgozói tanul­nak. A dolgozókkal való törődés meglátszik a termelési eredmé­nyeken is. A gazdaság gabonater­melési tervét a 814 kilogrammos holdankénti előrányzattal szem- • ben 854 kilogrammra teljesítette. 1476 mázsával termeltek többet, mint tervük előírta. Az évi ser­tésszaporulati tervüket már 1HP százalékra, 'tojás tér vüket pedig­120 százalékra teljesítették. A gazdaság egészének jó ered­ménye a dolgozókon múlik. Az olyan kiváló dolgozókon, mint Bárány János traktoros, aki évi tervét már 181 százalékra telje­sítette. Szeptember hónapban* 5125 forint volt a keresete. Ki­váló munkás a kutasi gazdaság­ban Simonyi János növényter­melő, aki tervét állandóan 180— 200 százalékra teljesíti. Rajtuk kívül még sokan teljesítik túl normáikat, ami azt is bizonyítja,, hogy ahol a vezetők gondoskod­nak a dolgozókról, apró gondjaik az ő gondjaik is, viszonzásul' jobb munkával válaszolnak a dolgozók. A gazdaság vezetőinek az a fel­adatuk, hogy tovább haladjanak- a megkezdett úton, még jobban összeforrjanak a dolgozókkal, ez­zel mindenkor megteremtik a* tervteljesítés alapját. A somogygesztí tanács jó munkájával segíti a begyűjtést A somogygesztí dolgozó parasz­tok tudják állampolgári köteles­ségüket, s tisztában vannak azzal, hogy beadási kötelezettségük tel­jesítésével népi demokratikus ál­lamunkat szilárdítják. A községi tanács jó munkájával segíti elő a begyűjtést. A vezetők kijárnak a határba, meglátogatják a dolgozó* parasztokat, segítenek problémáik megoldásában. Somogygesztiben a dolgozó parasztok burgonyából 95, napraforgóból 101 és kukoricából- 81 százalékra eleget tettek a be­adási kötelezettségüknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom