Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

Az épülő kommunizmus országából A szovjet dolgozók mindennapi lelkes munkával válaszolnak az SZKP Központi Bizottságának határozatára A szovjet ország dolgozói lelkese­déssel és helyesléssel fogadták az SzKP Központi Bizottságának teljes ülésén hozott határozatot a mező- gazdaság további gyorsütemű fejlesz­téséről. A szovjet dolgozók tettekkel válaszolnak a párt határozatára. Mérnökök kérik, hogy gépállomásokon dolgozhassanak Az Ural-vidéki iparvárosok párt- bizottságaihoz egyre több levél érke­zik, amelyekben mérnökök azt írják, hogy szeretnének gépállomásokon dolgozni. V. Ivanov, a cseljabinszki traktor­gyár fiatal mérnöke levelében ezt írja: «Mélyen átgondoltam a párt Köz­ponti Bizottságának teljes ülésén ho­zott határozatot és azzal a kéréssel fordultam a gyár igazgatóságához és a pártszervezethez, küldjenek en­gem gépállomásra dolgozni. Kéré­semnek eleget tettek. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen bizalommal van­nak irántam.» Ivanov elvtársat a kartalinszki gépállomás gép- és traktorjavító mű­helyének vezetéséver bízták meg. Ivanov elvtárs felesége, aki építész- mérnök szintén kérte, hogy ő is a kar­talinszki gépállomáshoz mehessen dolgozni. Kérésének természetesen eleget tettek. «Az állattenyésztési telepeken szeretnék dolgozni!» — Mit tehetünk kolhozunk to­vábbi megerősítéséért? — tették fel maguknak a kérdést a szárotovi te­rület balandszki kerületében «A kommunizmusért»-kolhoz fiataljai, miután áttanulmányozták a Köz­ponti Bizottság határozatát. A kol­hozban alacsony az állattenyésztés hozama és a komszomolszervezet el­határozta, segítséget nyújt a kolhoz­nak az állatok teleltetésének előké­szítésében. Ezt a kérdést taggyűlésen vitatták meg a fiatalok. — A párt messzemenően gondos­kodik rólunk, kolhozparasztokról. Nekünk most az a kötelességünk, hogy mindent megtegyünk a Köz­ponti Bizottság határozatának meg­valósításáért. Kérem, hogy engem a juhtenyésztő-telepre osszanak be munkára, — mondta felszólalásában Lidia Runysina komszomolista. Ezután egymásután szólaltak fel a fiatalok. Katyja Gyegtyajeva sertés­gondozó felajánlotta, hogy ebben az évben minden anyakoca után 14 man­iac szaporulatot ér el. Hasonló fel­ajánlásokat tett a többi fiatal állat- tenyésztő is. Vállaltált, hogy 1.800 li­ter tejhozamot érnek el minden te- | hén után, minden anyakoca után 14 malacot nevelnek, szeptember 20-ig kazlakba gyűjtik a szalmát és októ­ber 5-ig a takarmány 80 százalékát elszállítják az állattenyésztési tele­pekre. A fiatalok lelkesen teljesítik fel­ajánlásaikat. «Még gazdagabb lesz országunk» Az azerbajdzsáni gyapottermelők gyűléseken vitatták meg a Központi Bizottság határozatát. Az ahszuinszki kerület «Lenin» kolhozában szintén a párthatározatról beszélgettek a kolhoztagok. Melek Dzsabraila kolhozparaszt- asszony ezt mondta: — Mindannyiunknak az eddiginél jobb munkát kell végeznünk. Én ed­dig 100—120 kilogramm gyapotot szedtem naponta. Most felajánlom, hogy ezentúl 140—150 kilogramm gyapotot szedek. Tudom, hogy minél jobban dolgozom, annál gazdagab­bak leszünk. Hasonló felajánlásokat tettek a kolhoz többi gyapottermelői is. Zárkózzanak fel az elmaradó kolhozok az élenjárók mellé! A kazah falvak dolgozói nagy figyelemmel hallgatták a rádióban az SzKP Központi Bizottságának ha­tározatát a mezőgazdaság további fejlesztéséről. A párthatározatról be­szélgettek az ilinszki kerület «Lenin» kolhozának tagjai is. — Köztársaságunk valóban lema­radt az állattenyésztés, a gabona, a cukorrépa és a zöldségtermelésben — mondta Anna Lucenko kolhozpa- rasztasszony. Vegyük például a mi kolhozunkat. Valamikor élenjáró kolhoz volt, ma pedig elmaradozik. Mi ennek az qka? Ehhez a kérdéshez többen hozzá­szóltak. — Az én munkacsapatom — mond­ta 'Pelageja Guk kolhozparasztasz- szony, — 500 mázsa cukorrépát taka­rít be hektáronként, más munkacsa­patok azonban csak 300—350 mázsát. Ez nemcsak a kolhozparasztok hibá­ja, hanem a kolhoz vezetőségének, a gépállomásnak és a kerületi pártszer­vezetnek is hibája. Kevés műtrágyát kapunk és ezért egyes munkacsapa­tok ebben az évben hatszor! trágyá­zás helyett csak egyszer trágyázták a cukorrépát. A gépállomás hibájából nem tudtuk elvégezni a cukorrépa gépi ápolását. A párthatározat most lehetővé teszi, hogy ilyen hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg. Az össze$ kazahsztáni kolhozokban ! aktívan megvitatják a párhatároza- | tot. A kolhozparasztok bátran rá­mutatnak a vezetésben előforduló hi­bákra és megfogadják, hogy minden erejükkel azért fognak dolgozni, hogy a mezőgazdaság mielőbb gyors fejlődést érjen el. Harci programm a tudományos dolgozók számára A szovjet tudósok, a főiskolák ta­nárai szintén elmélyedten tanulmá­nyozzák a párt határozatát a mező- gazdaság gyors ütemű fejlesztéséről. — Az SzKP Központi Bizottságá­nak teljes ülésén hozott határozat,— mondta Filippov elvtárs, a Kirgiz Ál­lattenyésztési Tudományos Kutató- intézet igazgatója — harci program- mot tűz a mezőgazdaság tudományos területén dolgozó tudósok elé. Mi ar­ra törekszünk, hogy tudományos munkánkat az új feladatoknak meg­felelően átszervezzük. Intézetünk tu­dományos dolgozói most elsősorban az állattenyésztés hozamának növe­lésével foglalkoznak, de nagy figyel­met fordítanak az állattenyésztési te­lepeken folyó munka gépesítésére is. üj módszereket dolgozunk ki a siló­takarmányok terméshozamának nö­velésére. Minden tudásunkat arra használjuk fel, hogy előmozdítsuk országunk mezőgazdaságának gyors fejlődését.­Az összszövetségi Mezőgazdasági Levelezőoktatási Főiskola igazgatója ezeket mondotta a «Pravda» munka­társának. t — A Szovjetunióban széleskörű le­velezőoktatási hálózat teszi lehetővé, hogy a mezőgazdaság dolgozói növel­jék szakmai ismereteiket. A mi főis­kolánknak jelenleg mintegy 3000 hallgatója van. Az egész országban pedig különböző mezőgazdasági leve­lező tagozatú főiskolákon több mint 20.000-en tanulnak gazdasági mun­kájuk megszakítása nélkül. A Központi Bizottság határozata azt a feladatot tűzte ki, hogy a gép­állomások igazgatóinak, a javítómű­helyek vezetőinek munkakörét főis­kolai végzettséggel rendelkező szak­emberek töltsék be. E feladat telje- sitésében nagy szerepe van a mi fő­iskolánknak. Most folyik az új hall­gatók felvétele. Ebben az évben több mint ezer új hallgatót veszünk fel főiskolánkra. A többi mezőgazdasági főiskolák levelező tagozatainak hall­gatóival együtt az új hallgatók szá­ma az országban mintegy tízezer lesz ebben az évben. Az új oktatási év­ben különös figyelmet fordítunk az élenjáró mezőgazdasági dolgozók munkamódszereinek tanulmányozá- I sára. A tej zsírtartalmának növelése A jaroszlavli tehenek tejének zsírtartalma a nap folyamán a fejés ide» jétől függően változik. A harkovi gépgyár dolgozói új, ncsgyferhelésű pótkocsi gyártását kezdték meg A pótkocsi a nagyobb építkezések földmunkáinál alkalmazható. A pót­kocsiban 15 köbméter föld fér el, s a kocsi 14 másodperc alatt kirakja ezt r, hatalmas földmennyiséget. A gépet egyetlen traktorvezető kezeli. A legyártott pótkocsik első csoportját a sztálingrádi vizierőmű építkezésére szállították. Minőségjavítás a cskálovi ruhagyárban. A cskájovi «Rztálin-ruhagyár dől- | féríiruhavarróbrigád létesült a gyár- gozói munkájuk harci programmjá-1 ban Egyre többen kapcsolódnak be nak tekintik” a párt és a kormány j a kiváló minőségért folyó munkaver- határozatát a közszükségleti cikkek | senybe. termelésének fokozásáról. Két újabb ■ A kosztromai kerületben, nem messze onnan, ahol a Kosztroma-fo- lyó beleömlik a Volgába, két falu fekszik: Szamety és Szukonnyikovo Szamety határában az «Október 12. évfordulója» kolhoz, Szukonnyikovo határában pedig az «Iszkra» kolhoz gazdálkodik. A feltételek mindkét helyen egyaránt kedvezőek a mező- gazdaság fejlesztésére. Azt sem mondhatjuk, hogy az «Iszkra» gaz­dasági lehetőségei elmaradnának a másik kolhoz lehetőségeitől. A két kolhoz példája azonban nagyszerűen megmutatja: minden attól függ, ho­gyan használja ki minden gazdaság a földet, valamint az állam nyújtot­ta hatalmas technikát, hogyan alkal­mazza a kolhozrendszer természeté­ben rejlő óriási, valóban kimeríthe­tetlen lehetőségeket. Ebben a tekintetben az «Iszkra»- bizony messze elmarad az «Október 12. évfordulója» kolhoztól. A «mesz- sze» szó szemléltetése érdekében fel­sorolunk néhány adatot a két kol­hoz multévi eredményeiből. Az «Október 12. évfordulója» kol­hoz 1952-ben minden száz hektárnyi közös föld után két és félszer annyi haszonállatot tartott, harminszor annyi pénzbeli jövedelemre tett szert, mint az «Iszkra» kolhoz, oszt­hatatlan alapja pedig 12-szerese volt az «Iszkra» oszthatatlan alapjának. 1952-ben a két kolhoz az összterület (szántók, legelők, kaszálók) egy hek­tárjára átszámítva a következő ered­ményeket érte el: Az «Iszkra» Az «Októ- kolhoz tóber 12. év­Gabona (q) Burgonya (q) Tej (kg) Zöldség (kg) 1.9 2.4 42 52 fordulója» k. 2.2 24.0 509 758 Honnan van ez az óriási különb­ség? Talán a véletlen eredménye, vagy esetleg az "Október 12. évfor­dulója» kolhoznak tavaly minden nagyszerűen sikerült, az «Iszkrá»-t pedig mindenben sikertelenség érte? Az előző évek adatai megcáfolják ezt a feltevést. Az «Iszkra» elma­radása az évek során fokozatosan alakult ki. Az elmaradás legfőbb oka a veze­tés alacsony színvonala volt; ebből származott minden hiba. A föld, amely csak tizedrészét kapta meg a KÉT KOLHOZ - KÉTFÉLE EREDMÉNYEK szükséges trágyának, rossz termést adott, az állatok ennek következté­ben nem voltak ellátva elég takar­mánnyal, alacsony volt a hozamuk. A kolhoz, bár város közelében volt, nem foglalkozott zöldségtermesztés­sel, nem fejlesztette a többi üzem­ágakat sem s úgyszólván alig vett részt a kolhozkereskedelemben. Ilyen körülmények között jövedel­me állandóan alacsony színvonalon mozgott, a munkaegységre kevés termény, termék és pénz jutott. En­nek az volt a következménye, hogy a kolhozparasztok elvesztették érdek­lődésüket a közös termelés iránt. Az «Október 12. évfoduíója» kol­hoz tavaly minden munkaegységre 4 rubel 50 kopekot, 0.55 kg gabonát, 300 gramm tejet, 1.5 kg zöldségét és 5 kg burgonyát adott, az «Iszkra» kolhoz pedig egy munkaegységre csupán 430 gramm gabonát adhatott. (Statisztikai ábra.) A meggyőzés nagyszerű fegyvere Egy hónappal ezelőtt a-«Kommu­nizmus hajnala» kolhoz egyesült az «Iszkra» kolhozzal. A két kolhoz tag­jai Vaszilij Ivanovics Moljasihint, a «-Kommunizmus hajnala» kolhoz volt elnökét választották meg elnöknek, aki energikus, határozott ember. Az új elnök megismerkedett az «Iszkra» kolhoz gazdaságával. Látta az összes hibákat, mulasztásokat és elhatároz­ta. hogy rém adminisztratív intézke­désekkel lát hozzá a helyzet megja­vításához. nem szavakkal fogja meg­győzni a kolhoz tagjait arról, milyen hatalmas lehetőségek állnak a kol­hozgazdálkodás előtt, hanem a gya­korlati életből vett eleven példával. A szukonnyikovoi kolhozparasztok ellátogattak Szametybe, hogy megte­kintsék az «Október 12. évfordulója- kolhozt. Fraszkovja Andrejevna Ma- linyina, a Szocialista Munka Hőse, ‘2A,0 ímf^ /~Tt dJ'-JiLZ»l;':' - - -lOV ■ r* ßvAGONyA (■mázsá&an) . JEJ (k xlogrammßan) ZÖLDSÉG Az «Iszkra» és az «Október 12 évfordulója» kolhoz termelési eredményei az összterület szántók, legelők, kaszálók 1 hektárjára átszámítva (sötét négyzet = az «Iszkra» kolhozban, világos négyzet — az «Október 12 • I évfordulója» kolhozban). Sztálin-díjas, az OSZSZSZK Legfel­ső Tanácsának küldötte, a kolhoz el­nöke végigvezette őket a gazdasá­gon. Megmutatta nekik az állatte­nyésztő-telepeket, az istállókat. Min­denütt példás rendet és tisztaságot találtak a szomszédok. Az «Október 12. évfordulója» kol­hoz tavaly viszonylag nem nagy te­rületen 5062 tonna istállótrágyát és 96 tonna műtrágyát hordott ki a ga­bona- és burgonyaföldekre. Az is- tállótrágyát kötélpályán szállítják a trágyatelepre. Szocialista munka versei.nyel a felemelkedés útján Végétért a látogatás. ‘A két kol­hoz tagjai összejöttek, hogy megbe­széljék a látottakat, hogy kicseréljék gondolataikat. Fraszkovja Andrejevna egyszerű, szívből fakadó szavakkal mondotta: — Tudjátok mit, kedves elvtársak? Van egy javaslatom: keljünk ver­senyre egymással! — Hogy-hogy, Praszkovja Andre- jevna! — döbbentek meg az «Iszkra» kolhoz tagjai. — Hogyan versenyez­hetnénk mi veletek? — Emlékezzetek arra, mi a verseny célja. Az. hogy az elmaradók beér­jék az élenjárókat és ezzel általános felemelkedést érjünk el! Moljasihin elvtárs, az «Iszkra» kolhoz elnöke két-három esztendővel előrepillantott gondolatban és azt in­dítványozta. hogy a két kolhoz közti versenyszerződést ne egy évre kös­sék, mint ahogy általában szokás, hanem legalább három esztendőre, mégpedig úgy, hogy az «Iszkra» kol­hoz vállalásai évről-évre nagyobbod­janak és egyre jobban megközelítsék az «Októbe» 12. évfordulója» kolhoz vállalásait. Moljasihin elvtárs hozzávetőleges számításai szerint az «Iszkra» kolhoz az élenjáró agrotechnikát és az álla­tok etetésének kipróbált, jó módsze­reit alkalmazva, már 1954-ben meg­kétszerezheti a mezőgazdasági növé­nyek terméshozamát és a tejhozamot. Az «Iszkra» kolhoz az élenjáró ta- nasztalatok bevezetésével, a szocia­lista munkaverseny lendítő erejének kihasználásával biztosan fog előre­haladni az «Október 12. évfordulója» kolhoz eredményei felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom