Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNÁRA, JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! A MAGYAR DÓIG X. évfolyam, 231. szám. K PARTJA M EGV£ I PART BIZO'TTS A'GÁNAK IÁPJ ÁRA 50 FILLÉR BäBBBMdBMPaaBBMaaM—ifc ftS-uTSM Péntek, 1953 október 2. TERMELŐSZÖVETKEZET A JÓLÉT FORRÁSA A haza javára, szövetkezetük hasznára jegyeznek békekölcsönt a barcsi Vörös Csillag tsz tagjai A barcsi Vörös Csillag tsz központ­jában, a tsz-ház bejáratánál három tábla is tanúsítja, hogy szorgalmas, becsületes dolgozók a tsz tagjai. Ke­rek zománctábla díszíti a falat: «So­mogy megye legjobb tszcs-je a me­zőgazdasági munkákban». Azóta már tsz lett, de a «legjobb»-ra most is jo­gosult. A kapu fölött piros zászló ■hirdeti, hogy «Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságáéba érkezik a látogató. Alatta ez olvas­ható: «A minisztertanács vándorzász­lajával kitüntetett termelőszövetke­zeti gazdaság». Az udvarban nincs ember, minden­ki a határban dolgozik. Tegnapelőtt, tegnap és ma még az eddiginél is szorgalmasabb munka folyik. A köz­ponttól mintegy 15 kilométer sugarú földterületen gazdálkodnak. Szánta- nak-vetnek, ez most az égetően sür­gős munka. Sok függ ettől: hogy jö­vőre milyen bőséges lesz a termés, mennyivel nagyobb részesedés jut egy-egy tagnak.> A vetéssel igyek­szik a tagság egyik része, a másik a burgonyaföldeken van, ott is van do­log bőven. Gyönyörű a burgonyater­mésük. Munka közben a békekölcsön jegy­zésről folyik a szó. Mindenfelé van népnevelő, a brigádokból a legjob­bak vállalkoztak erre a szép feladat­ra. Ismerik a brigádot, _ott dolgoznak nap mint nap közöttük, közvetlenül folyik a beszélgetés. Nem kell «meg­agitálni» a tsz tagjait, mindegyik boldogan jegyez. Mégis .. . mégis, ilyenkor, amikor az ember ad az államnak, jólesik elmondani, mi mindent kapott tőle. A népnevelők beszélnek arról többek között, hogy a tsz-t az állam 230 ezer forint adós­ságtól szabadította meg a kölcsönök egyrészének elengedésével. Ez nö­veli a munkaegységre jutó pénzösz- szeget. Az is szóra érdemes, hojzy most mennyivel többet lehet vásárol­ni az árleszállítás óta. Több gép lesz, nem kell majd ennyi munkát kézzel végezni... Lakást is építenek rövi­desen a tagságnak ... így érvelnek a népnevelők, de a végén már azt sem tudni, ki a népnevelő és ki nem. Nem lehetne eldönteni, ki mond több pél­dát arra, mit köszönhet az államnak, mit várhat a kölcsönbe adott forin­tok után. Egyre nagyobb területen kerül a földbe a mag, egyre több zsák telik meg burgonyával és óráról-órára több dolgozó mondja büszkén: «én már jegyeztem ...» „Megtoldom a jegyzésemet 250 százalékos teljesítményemmel“ Fiatal, alig 26 éves Horváth II. Já­nos, a csokonyavisontai gépállomás egyik traktorosa, mégis, messze a falun túl is ismerik jó munkájáról. Egy esztendeje került a gépállomás­ra, amikor az 1952. évi őszi kam­pányterv időszakának a fele már le­telt. Ö mégis teljesítette az egész őszi kampánytervet, sőt 100 százalé­kon felül. És nem is akárhogyan dol­gozik. Szeretik a tsz-ekben. Többek 'között a rinyaújnépi tsz-ben így nyi­latkoznak munkájáról: «Jobban szánt, mint a saját traktorosunk». Vidáman dolgozik Horváth elv­társ. A traktor zúgása közben fülé­be csendül néha kicsiny gyermeke gondtalan kacagása, s ilyenkor még keményebben fogja a traktor kormá­nyát. Szereti a családját, szereti a munkáját és mindezért szereti a bé­két. Tudja ő, hogy jó munkájával küzdhet a békéért, gyermeke kacagá­sáért. Most a békekölcsön jegyzéskor is­mét a béke jutott eszébe. Elsők kö­zött jegyzett, amikor elmondta, hogy «szívesen adom békekölcsönbe a 700 forintot, csak ennyit fogadnak el tő­lem, de én nem. elégszem meg ezzel. Jegyzésemet megtoldom azzal, hogy éves tervemet 250 százalékra teljesí­tem». 62 HARCBAN AZ ŐSZi MUNKÁK SIKERÉÉRT Gyorsítsák meg a vetést Magyar egresen A termelőszövetkezeteik és gép­állomások éiém járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása újaltlb állomása volt a dolgozó pa­rasztság felemelkedéséhez, a jobb­léthez vezető útnak. Újabb sza­kaszt nyitott meg termeilőszőveí- kezeteink életéiben az országos ta­nácskozáson hozott számos 'hatá­rozat, amelyek a munka megja­vítását és a termelőszövetkezetek jövőévi bő termésének megalapo­zását, s ezekkel egyidejűleg a ter­melőszövetkezetek további meg­szilárdítását ölelik fel. Ebben a szellemiben vitatták meg megyénk termelőszövetkezeteinek és gépál­lomásainak élenjáró dolgozói a meg ye termeiöszöveUi e zet ein e k eredményeit és további feladatait az elmúlt vasárnap. A megyei ta­náé sík ozáson felszólalók nagy ■őrömmel üdvözölték azokat a ked­vezményeket, amelyeket pártunk javaslatára kormányunk a terme­lőszövetkezeteknek nyújtott, ame­lyek a napiná] is világosabban bi­zonyítják, hogy a párt és a kor­mány íigen nagy gondot fordít a termelőszövetkezetekre. A kedvez­ményeknek kézzelfogható eredmé­nyeik vannak,, amelyeket tények sora bizonyít és nem cáfolhat meg semmiféle ellenséges érvelés. A -kereki Petőfi termelőszövet­kezetnek pl. az idei beadás csök­kentése, a tavalyi hátralék és hí tej elengedése, az Ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a gépállomiásí munka- díj csökkentése stb. mintegy 52.370 forinttal növelte a jövedelmét. En­nek következtében az egy-egy munkaegységre jutó jövedelem 12 forinttal növekedett. így Takács Sándor családjának, aki ez év­ben 800 munkaegységet teljesített, 9600 forinttal lett több a jövedel­me , A szövetkezeti parasztság szor­galmas munkája, államunk sokol­dalú segítségévet olyan eredménye­ket ért el, amelyek nemcsak az ingadozó szövetkezeti tagokat, de az egyéni gazdákat is egyre inkább meggyőzik a nagyüzemi Gazdálko­dás előnyéről, arról, hegy k is par­cel’án senki sem tud olyan jöve­delmet biztosítani magának, mint a közösben. Ez érthető is, hiszen az egyéni, na drágszíjp arc ellák on nem lehet úgy kihasználni a kor­szerű mezőgazdasági géneket, mint a közösben, nagy táblákon. Erről beszélt hozzászólásában Kisdeák József, az ádándi Petőfi tsz elnö­ke a megyei tanácskozáson. — A mi szövetkezetünk egysé­gét is igyekezett az ellenség meg­bontani, gyengíteni. de nem sike­rült aljas terve. Terméseredmé­nyeink a gépi munka segítségével és a helyes vetésforgóval, «valamint az új, élenjáró agrotechnika al­kalmazásával olyan szépek lettek, hogv ezt az ellenség nem tudja be­feketíteni. Gál Antal, akinek még neihrégen eltökélt szándéka volt, hogy oáhaGvja, a szövetkezetét, amikor hazavitte a szövetkezetből az előlegként ka nőtt 20 mázsa sze­mesterményt, 746 kiló szénét és 1425 forintot, azt mondta: „Ne ha­ragudjatok, de engem is félre akar­tak vezetni. Rájöttem, hogy csa­ládomnak és saját magamnak árta­nék, ha itthagynám a tsz-t. Meg­fogadom, hogy becsületes és szi­lárd tagja leszek továbbra is a szö­vetkezetnek“. — Megmagyaráztuk a tagoknak, hogy az állam támogatása milyen nagyiban, segíti életünk szebbé for­málását. A jövőévi terményíbeadás mértékének csökkentésével több mint 108 ezer forinttal nő a tsz jovedelme. Érveink világosaik és érthetőek, amit az egyéni parasz­tok közül is egyre többen maguké­vá tesznek, így már 3 családdal szaporodott fsz-ünk létszáma. (Még számos hasonló hozzászólás hangzott1 el, amelyek egytől-egyiij kifejezték a szövetkezeti paraszt-, ság előrelátását, a [szövetkezeti gazdálkodásba, mint a jólét forrá­sába vetett hitét. Vannak azonban még olyan ter­melőszövetkezeti tagok, akik még most sem döntötték el, hogy kilép­nek-e .és újra kezdik a régi, bi­zonytalan, egyéni gazdálkodást, vagy továbbra is a közösben ma­radnak, s a jóllét útját járják. Nem kétséges, még jónéhány termelő- szövetkezetben van is okuk a ta­goknak az elégedetlenségre. De semmieiselre sem a szövetkezeti gazdálkodás a hibák forrása. A baj az, hogy egyes termelöszövet- kezeieklben a helytelen irányítás és a szervezetlen munka, illetve rossz gazdálkodás következtében alacso­nyak a terméseredmények, s ez­által a tagok munkaegységutáni ré­szesedése sem kielégítő. A megyei értekezleten azonban maguk a tsz-ek élenjáró dolgozói mondták ■el, hogy a tsz-ekben lévő ‘hibák nem olyanok, amiket közös aka­rattal ne lehetne kiküszöbölni. Mar megyénk több szövetkezetébeni ja­vult a munkafegyelem az őszi mun­kák során azáltal, hogy eltávolítot­ták a lógósokat, a haszonlesőiket, a rendbontókat. Bohátk.a Gyula elv társ, a somogygeszti Uj Baráz- da tsz elnöke félsz,ólálásában azt mondotta: „A mi szövetkezetünk­ben is voltaik hangadók, akik a kö­zös vagyon elherdálására, a mun­kafegyelem lazítására uszítottak. Amióta eltávolító ttok a hangadó Király Györgyöt, Paksi Józsefet és Buzsáki Ferencet, megjavult a tsz- ben a munkafegyelem“. Ugyanígy megvan az egyéb hi­bák kijavításának a módja a tsz- ekben. Minden esetre érdemes többször is alaposan meggondolni, ■mielőtt valaki kilépne a közösből. Nyilvánvaló, hagy a saját maga és a családja érdeke ellen tesz az a szövetkezeti tag, aki lemond az ál­lam által ,a tsz-eknek nyújtott nagy kedvezményekről, s újra ne- kikezd a régi, bizonytalan, egyéni gazdálkodásnak. Ha valaki méíüs úgy gondolja, hogy kilép a szövet­kezetből, annak pontosan be kell tartania a kilépést szabályozó mi­niszteri rendeletét. Aki ezt — az ellenség hangjának felülve •— meg­szegi , az szembek erű] ,a törvény- nyél,, s megkapja a megérdemeli büntetést. Államunk teljes erejé­vel védi és sérthetetlennek tartja a közös szövetkezeti vagyont. Me­gyénkben is van rá példa, hogy azoknak az ellenséges elemeknek, akik a szövetkezet ellen törnek, beletőrik a bicskájuk. A bedégfcéri Uj Élet Tsz-ben Szi- ládi József volt nyilas azzal akar­ta rávenni a bees-ület'es tagokat a közös vagyon szét'hordására, hogy „akasztással“ igyekezett megfélem­líteni őket. Sziládit a tahi járás­bíróság 4 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesz­tésre ítélte. Kovács Mihály kúllá'k- csemeitét, a Ubickozmai tsz volt elnökét, aki szétosztotta a tsz kö­zös [állatállományát, közös vető­magját, 5 évi börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság- E példáik figyel­meztetik azokat, akik ai tsz ellen uszítanak és a közös vagyont akar­ják elherdálni. Megyénik szövetkezeti paraszt­sága a józan észre hallgatva, har­coljon a szövetkezet ellenségei el­len, jó munkával, az őszi szántás- vetés időbeni elvégzésével1 teremt­se meg a jövőévi bő termés alap­ját. Bátran és biztosan haladjanak a jobblét útján, mert pártunk és kormányunk teljes erejével1 min­denkor mögöttük áll. M'agyaregresen ezen a nyáron gazdagon fizetett a kenyérigabona. Búzálbóli a 490 holdon 14 mázsás volt az átlagtermés, de nem volt ritkaság a 18—20 mázsás hoM&n- - Iránti Átlagtermés sem. Varga Ist­vánnak, Kispál Jánosnak 18 má­zsát termett egy hold földjei, de számosán vannak még a községben. akik rekordtermést, értek el búzá­ból'. A jó termés azonban nem csu­pán a kedvező időjáináK következ­ménye, hanem a. beesüfetes, Szor­galmas munkáé is. Legtfőkép annak, köszönhető, hogy a magyar.:igreai Húes és SzöEőeikie'laik község dol­gozó parasztja i már régóta ver­senytársak, A két iközségi közt min­dig nemes vetélkedés folyt a győ­zelemért. Az aratásban, a begyűj­tésben szinte fej-fej mellett teiiaű- tak, nehéz volt eldönten i melyik nyerte meg a versenyt. A 111 ács iák csak kis különbséggel győztek a versenyben. SzöMőskáisl&k község dolgozó 'parasztjai' ekkor meglfoig'aű- ták, hogy az elkövetkező őszi' mező- gazdasági munkában és begyűjtés­ben megszerzik az első helyet.. Fogadalmuk nem maradt üres Mi, a indigó esi Szabadság terme- lőxzővetkezet vezetősége lés tag­sága az idén különösen meggyő­ződtünk art ól, hogy csakis az idő­ben és az új agrotechnikai mód­szereikkel végzett munka gyümöl­csözhet gazdagon. A múlt ősszel időben és jól előkészített ta­lajba ikeresztsorosan vetettük az őszi gabonaféléket. Tavasszal holdanként 50 kg péti- sót szórtunk ki a vetésekre és hen- gerezíüttk. A vetések ,gyomtalaní­tását Többször is elvégeztük. 17 bőid! búza alá az őszi szántás előtt sertéstrágyát hord'tu.nk, egy-egy hóidra 150 mázsát. Ezen a terüle­ten 24.23 mázsa volt a- holdanfcén- ti átlagtermésünk. A másik terület, amelyet nem szervestrágyáztunk, 18 mázsát adott holdanként búzá­ból. Nágdcs legöregebb lakói sem emlékeznek olyan gazdag termés­re, mint amilyen'az idén volt a dolgozó paraszitcik is megfogadták a. Ikorai vetésről szóló tanácsot. Eiz év tapasztalatai tehát mindennél jobban bebizonyították a korai ve­tés itermóstif okozó hálását. Ennek el­leniére M agyar eigreSien még min dug akadnak egyesek, akik ragaszkodnak a régi szöká'So". hoz. A tanács nem tesz meg mindent annak érdekében,, hogy a tavalyi tapasztaltokat) tfe> hiiöanálva. mozgósítsa a dolgozó pa­rasztokat ecz ős zi s zán tű s-vetési munkáikra. Az őszi-árpa. vetésének határideje a tegnapi nappal lejárt, a 110 held őszdárpából1 azonban csak 70 holdat vetettek el. A 620 szólam, a községi tanács irányítá­sával azóta- jelentős eredményei.: er értek el. A község határában már zöldéi az ősziánpayeté©; a rozs és a búza is ©gyr.:i nagyobb területen kerüil a földbe. A betakarítás nagy munkát jelent ezen az őszön. A szaEőskisilai iák ép­pen ezért miod-en perest kihasznál­nak a jó időből. A község apraja- nagyja kora reggeltől késő estiig kint szorgoskodik a mezőn, hogy mielőbb <a padlásra;,, a verembe és nem utolsó sorban a begyüjtőheiyre Szabadság tsz földjein. Az egyéni gazdák, jó volt, ha 9—10 mázsás búzatermést takarítottak Ibe ezek­ről' a földeikről'. Itt is meglátszik, hogy mit jelent a gépi munka, az új agrotechnika alkalmazása. Eddig már 22 holdról betaka­rítottuk a burgonyát, amely 90 mázsát adott holdanként és 37 holdról a napraforgót. A kukorica törését is megkezdtük, áfÖagOísan 18—20 mázsás hoildafi- ként'i átlagtermésre számítunk. Van 65 hold kukoricánk, amit négyzetesen és fészektrágyázva vetettünk, ez legalább 35—40 má­zsát ad holdanként. Most megfogadtuk, hogy a jövő­ben még sókkal nagyobb terüle­ten alkalmazzuk az új agrotechni­kai eljárásokat. Ezért 'igyekszünk -most az őszieket időiben és több­ségéiben keresztsoros,an vetni. Úgy í szerveztük meg a szántás-vetést, hold búzából pedig semmit. Egye­dül a 17 hőid rozs vutésteirvübet tel­jesítették eddig. Vontatottan, haliad a vetőszánfás is. eddig .mindössze 229 holdon foé­,szították elő a talajt a vetések alá. A magyaregreisiekneik az elkövetke­ző napokban igen sok mulaszt fist kell behoznánk. N.e: haliig assanak a maradiakra, a tétlenbiedőkre, hu­nom úgy, mint a múlt évben, a párt, az állaim tanácsát kövessék, merit csak így tesz biztosítva a .jövőévi bő termés. kerüljön a gazdag termés gyümöl­cse. A szölilőslkiislafcinfc nem feledkez­nek meg beadási, kötelezettségük- ről sem. Az ősziek mellett a: tojás-, baromfi-', tejbeadáeban is alaposan megelőzték versenytársukat. Egész évi tojásbeadásukat 78. baromfit 62, tejet 93 százialélkira teljesítet­ték. Hács községben. zen a téren fokoz­ni kéíl a munkát, tovább kiél szé­lesíteni a versenymozgalimat, hogy továbbra is méltó versenytársai te­gyen SzöffifekiSlak községnek. hogy 2 traktor éjjel-nappal és a fogatok eigyrésze nappal a talajt készíti ölő a vetés alá. Egy trak­tor és egy pár fogat pedig a vetést végzi. De a traktorral éjiszak aj is vetünk. így időben földbe került a terve­zett Í10 holdon az ősziárpa, amelyből 60 holdat keresztsorosan vetettünk. Főidbe került még 25 hold bíbor, valliamint 10 hold Spe­nót is. Már megkezdtük a 90 hol­das táblán a rozs vetését, amit öt nap alatt elvégzünik. Ahogy szá­moltok, ilyen ütemű munkával! ok­tóber 30-ra a búza vetésével is vég­zünk. Pártunk és 'kormányunk sok­oldalú segítség éré, amely Jövedel­münk ''varapodását célozza, jó munkánkkal válaszolunk. Minden nercet kihasználunk, h- ■ meg­alapozzuk a jövőévi ibő termést. Bozőki Sándor, nágocsi Szabadság tsz. Hács és Szöllőskislak párosversenyében a szöllöskislakiak kerüllek az élre Időben, jó agrotechnikával végeztük az őszi szántás-'vetést ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom