Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

Szerda, 1953 október 7, SOMOGYI NÉPLAP Közös erővel kovácsolják szebbé szövetkezetüket, boldogabbá életüket a nagyberki Győző tsz tagjai A nagyberki Győző termeilöszö- •vet'kezet földjén vidáman, fegyel­mezetten megy a munka. A tagok becsüliel'bel harcolnak azért, hogy időiben földbe kerüljön a mag. Gyors ütemben végzik a szántás- vetést- A (Szövetkezetihez hű, szor- galimas tagok érdeme, hogy az eit- fenség nem tudta megbontani a munkaíeigyelmet. Határidő előtt elvetették 'kere-sztsorosan 40 hold őszí árpájuk af, 8 hold rozsukat és "20 holdon a búza is földbe került. A tagság megértette: jövő évben csak úgy arathatnak gazdag gabo­natermést, iha a nagyüzemi: gazdál­kodásban szerzett eddigi 'l-apaszta- íat'aikat felhasználják az ősziek ve­tésében. A vetéssel egyidcbem jól halad az ősziek betakarítása is. Amikor 18 családdal megalakult -a tsz, alig volf közös vagyonuk. Az alakul ástál napjainkig a tagok 220 ezer forint1 értékű állatot és gazdasági, felszerelést vittek be a közösbe, A termelőszövetkezet az alakulástól eltelt 2 év alatt milliomos szövetkezetté fejlődött. 5l szarvasmarha, 22 ló, 161 sertés, 602 baromfi, gazdasági épültetek és felszerelések képezik >a szövetke­zet közös vagyonát. Ez a vagyon a párt1 és az állam segítségének, s a tiSz-tagok kétéves (eredményes munkájának a gyümölcse. Büszkén mondja Oszkaí Imre elvtárs, a tsz párttitkára: „Megépítettük a fun­damentumot, munkánkat ezután még nagyobb siker koronázza“. Vallóban, a tsz gazdagodásának egyik biztosítéka a szorgalmas, dol­gos tagok kezemunkáija _z olya­noké, mint Ősz kai Iir—e családjáé. E családból ez évben is hatan dol­goztak a közösben. A tagság az den már saját jobb lét én, jövedel­mének növekedésén érezheti, hegy elérkezett a tsz felvirágzásának aí ideje. Az idén a következő osztalék jut egy-egy munkaegységre: 5 kiló ke­nyérgabona, 2 ’kiló árpa, 5 kiló ku­korica, 6 kiló széna, 5 kiló takar­mányrépa, 0.80 kiló cukor, 3 kiló burgonya és készpénzből 10 fo­rint. A vezetőség azt cis kiszárai tóttá, ha a terményeket szabadpia­ci áron értékesítik, az egy munkaegységre jutó jövedelem 60 forintot tesz ki. Egy 150 munkaegységet teljesítő tag, aki körülbelül 120 napot dol­gozik évente a közösben, 9385 fo­rintot keres, vagyis e,gy-egy mun­kanapon 77 forintot. A tagoknak több mint 50 százaléka 150 munka- egységen felül teljesít, így pl. Nyá­ri György ötödmagával 1000 mun­kaegységet szerzett. Csupán kész­pénzből 10 ezer forintot kap mun­kaegységeire. Eddig már kapott 50 máz,sa kenyérgabonát, 20 mázsa árpát, 50 mázsa kukoricát, 60 má­zsa szénát, 50 mázsa1 takarmány- répát, 30 mázsa burgonyát, vala­mint csaknem 8 mázsa cukrot visz haza zárszámadáskor. Egyéni gaz­da ilyen jövedelemre so-ha nem te­hetett szert, ilyent csakis a szövet­kezeti gazdálkodás tud biztosítani tagjainak. Mindenki kiszámíthatja, hogy a Nyári-család évi jövedelme 46—50 ezer forintra rúg. Oszkai Imréék- nek. szintén ilyen gazdag jövedel­mük van. A Győző tsz becsületes tagjai keményen védik ,a- szövet­kezetét, további jólétük, boldogu­lásuk forrását. Csupán egy-két ember akadt náluk, aki a -kilépés­re gondolt, de -ezeket is meggyő­zik a szövetkezet1 hatalmas ered­ményei, mind többen határozzák e!: jövőre is együtt maradnak, kö­zös erővel kovácsolják szebbé szövetkezetüket, boldogabbá éle­tüket. . Amíg a répából cukor lesz A jövőévi még jobb eredményekért küzdenek a pusztaszentgyörgyi Új Élet tsz tagjai A pusztaszentgyörgyi U-j Élet tsz tagjai jó -munkájuk eredménye­ként bő termést takarítottak foe a® idén. Eredményeik, a tagok gazdag jövedelme meggyőzte az egyénileg •dolgozó parasztokat is- a tsz fölé­nyéről, pót egyénileg; -dolgozó pa­raszti; kérte felvételét a tsz-be. V;é.g Ignác 8 holdas gazda 'belé­pett a tsz-be és az őszi szántás-ve­tésben már a tsz közös földjein -dol­gozik fiával, Vég Józseffel együtt, Az idén a szövet', ezet összes gabo­náját keraszts-orosan vetik. Az élő- irányzott 15 hold helyett 26 hold csz-iárpát, ia 18 hold helyett 20 hold rozsot már elvetetitek és 30 hold búzájuk vetését is -megkezdték. A 30 (hold kukorica betakarítását te gyo-rs ütemben végzik, a napraforgó betakarításával végeztek már. csak a csépijéé van vissza. A| gépállomás azonban nem biztosit gép.t ezzei hátráltatja -a .tsz- eredményes mun­káját. Rövidesen befejezi1'.;! a 80 köb* A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR hatalmas udvarára hosszú vasúti sze­relvényeken érkezik megyénk min­den részéből, az idei év gazdag cu­korrépatermése. A kampány, amely 110 napig tart, már megkezdődött, s most az egész gyár területén lázas ütemben folyik a munka. A Kapos­vári Cukorgyár dolgozói múlt havi tervüket 151.8 százalékra teljesítet­ték. Ez a nagyszerű teljesítmény a gyár dolgozóinak szoros együttműkö désben végzett jó munkája eredmé­nyeként született. A cukorgyártás olyan munkafolyamat, ahol csak egy üzemrésznél történő legkisebb fenn­akadás is elég ahhoz, hogy az egész gyár termelésében zökkenő álljon be. Éppen ezért nemcsak az a fon­tos, hogy a gépeket még a gyártás megindulása előtt rendbehozzák, s egész évben karbantartsák, hanem az is: úgy biztosítsák az üzemek együtt­működését, hogy a munka egy perc­re se álljon meg, egyik üzemrésznek se kelljen várnia a másikra. Szép és nagy szakmai tudást kívánó munka a cukorgyártás. ÉPP MÜSZAKVÄUTASKOR ér­kezünk a Cukorgyárba, hogy meg­nézzük, miként lesz a beérkező cu­korrépából a dolgozók háztartásába kerülő kristály- vagy kockacukor. Mint már említettük, a cukorrépa a gyár udvarára érkezik be, ahol a vagonokat úgynevezett — daruhoz hasonló — Elf a berendezés alá tol­ják, melynek csövéből a kiömlő, ha­talmas erejű vízsugár a répát a va­gonokból az úsztatókba mossa. Ezek­ből a csatornaszerű úsztatókból az­után óriási emelőkerék segítségével a mosógépbe kerül, ami mechani­kailag megtisztítja a répát, azaz ki­mossa közüle a gazt, homokot és ka­vicsot. De ez a répa útjának még csak kezdete. Innen a rázóba kerül, ahonnan felvonókon keresztül mérlegekbe, majd vágógépekbe jut a feldolgo­zandó répa. Ez az a pont, ahol az egész gyár munkája megakad, ha a termelőtől sok gazzal érkezik be a s ez már A hedegkéri tanács harca as őszi munkák sikeréért , Elmondta: Csizmadia Gábor Munkáéideméremmel kitüntetett VB-elnök így pl. ősziárpából a vetést csak-1 nem teljes egé-szélben 'befejeztük. Különösen szép eredményt tud ■» {elmulatni a Kossuth tsz, amely 640 holdon gazdálkodik Annak ellenére, hogy kissé szűké­ben van náluk a munkaerő, a ro­zsot és ősziárpát elvetetnék, -búzát is vetették már, A napraforgót, burgonyát 100 -százalékra, betake - rították és a ibeadást is elsőnek, ÍO'O százalékra teljesítették. An­nakidején javasoltuk a termelő-szö­vetkezeteik elnökeinek: a fogadó­sokra dolgozzanak ki rész'l-eites, konkrét tervet, állapítsák meg azt, hogy melyik fogaik),snak milyen ta­laj munkát mikorra kell elvé­gezni®. A tsz-elnökök megfogad­ták a jó tanácsot. Ennek köszönhe­tő, hogy w tsz-e'kban gyors ütem­ben, teljes szervezettséggel', közös erővel halad a vetés. Az ellenség itt is megpróbált ár­tani, de i-d-ej-é-ben lel'ejpleztfü/k. Szi­lád! Józs-ef volt nyilas vezieltő -a vetés eien uiszít-ott. A bíróság ítélkezett felette. A tanács munkájának homlok­terében az ellenőrzés áll. Rendszeresem ellenőrizzük kint a határban a munkát. A jó, pontos je- I'entőjszo'l gálát ót is 'biztosítjuk, így -naponta látjuk a munkák menetét. Nagy figyelmet fordítunk^ a munka minőségére is. A múlt héten pl. a Vörös Zászló 'tsz-néi Vendl József és Várszegi Miklós traktorosok a- -kötelező 20—22 cm helyett csak 8 10 cm mélységű v-etőszántást végeztek. Ezt azonnaj jelentettük a gépállomásnak és a járási ta­nácsnak is. Nem -engedjük, hogy egyesek felelőtlensége miatt rossz földbe kerüljön iá vetőmag. A gép állomás részéről! azonban még nem történt intézkedés. A VB-üléseken az egyik napiren­di .pontként mindig a mezőgazda- sági munka kérdése szerepel. Az ülésekre a -tsz-elnökökön 'kívül a brigádvezetőkét, sőt ,a kiváló fo- gatosokait i-s meghívjuk -és én is minden esetben részt veszek a tsz-e'k gyűlésén-. A tanács segít-i . a tsz-ek vezetőit, -de szem előtt betakarítás és a-szántás-vetés nagy j taijtja azt, hogy senki se sértse csatájába állítsunk. Igyekeztünk Imeg a vezetőség önállóságát-, a pontosan betartani a határidőket. | szövetkezeti demokráciát. A nagy őszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése előtt számbavet- fűk a feladatokat. Megállapítottuk, hogy milyen erők -állnak rendelke zésünkre és milyen feladat vár a tanácsra, a dolgozó 'parasztokra, a termelőszövetkezeteikre. Közsé­günk lakosságának túlnyomó ré­sze termelőszövetkezeti tag. Négy mezőgazdasági terme'l'őszövetke- zet, egy I-es típusú tsz működik a községben több mint 2 ezer hold f öldön. Egyénileg mintegy 300 hol­don gazdálkodnak. Összes őszi ve­téstervünk 1222 kataszteri hold. Ebből az őszi-búza 810 hold, rozs 169 hold, őisziárpa és tiakarmány- íkeverék 243 ho]d. Istállótrágyá- zási tervünk 537 hold. Legelső feladatunk a minisz­tertanács őszi munkák — a szántás-vetés, betakarítás, trá­gyázás — végrehajtásáról szóló határozata alapján a pontos és jó munkaterv kidolgozása volt. A terv elk-észltéséhe bevontuk a végrehajtó bizottság és a mező­gazdasági állandó bizottság tagjait, a termelőszövetkezetek -elnökeit, valamint a legjobb tsz brigád-veze­tőket. A munkatervet VB- -és tár­náé sütésen me-gtárgya-Ituk. A község mezőgazdasági mun­kájáért a fő felelősök a VB-elnök és a VB-títkár, de -a végrehajtásba és az ellenőrzés munkáljába -be­vonjuk a tanács aktíváit is. Az a •célunk, hogy minél több embert vonjunk be >a tanács munkájába, az állami feladatok végrehajtásába, hogy állandóan szilárdítsuk a ta­nács tömegkupcsólatát. A munka­iterv elkészítésénél fi gyelembe kel­lett vennünk azt, 'si hogy a vetés­sel -egyidőben, sőt a vetésterület egyrészén a vetés eliőf-t — mivel a gabona nagyrésze kapás-elő-v-ete- raényű növények földjébe kerül — gyors ütemben -ej kell végezni a betakarítást. Ez a munka igen sok munkanapot, "emberi -és fogait erőt veSz igénybe, hisz az idén kapá­sokból is bőséges termés ígérkezik. A miu-nkaterv elkészítése után arra törekedtünk, hogy mindén munkáskezet, minden fogaterőt a méteres foetonsiló építését. A jövő- répa. — Az idén állami gazdaságaink évi még jobb •eredményekért, sa- és tsz-eink bizony nem sok gondot j-á-t szebb, iboldogabb -életűiként k-iiz-1 fordítottak arra, hogy a répát sze- de-ne-k a tsz tatria-i imet nélkül küldjék be, pedig csak üeneK a tez tagjai. -annyit kellett volna tenniük, hogy a lefejelt' répát előre eltisztított föl­dön gyűjtsék össze. így nem került volna közé annyi- gaz és kavics. De reméljük, hogy jövőre már máskép lesz" ez is — mondja a bennünket kísérő Nagy Géza műszakvezetőhe- lyettes elvtárs. Közben a répa fel­dolgozását kísérő útunk bennünket is hatalmas, tágas, világos terembe vezet, ahol lépcsőszerűen emelked­nek az emeletek. A mi számunkra, akik a kinti, októberi, hűvös levegő­ről, szemerkélő esőről jöttünk be, jólesően meleg a levegő. Az itt dol­gozó munkások könnyen öltözve, rö­vid nadrágban végzik munkájukat. De a nagy meleg és az itt-ott előszi- várgó víz ellenére sincs gőz és rossz levegő. A csarnok üvegtetejének ab­lakain fehér gomolyagokban áram­lik ki a gőz, cserélődik állandóan az elhasznált levegő. Köröskörül óriási hengeralakú, szürkére festett vasedé­nyek — szaturatőrök, centrifugák — sorakoznak. Felettünk különböző vastagságú, kék, sárga, piros, fehér­színű csövek kanyarognak. A sárga kőpadló a takarítók munkája nyo­mán ragyog a tisztaságtól. Szorgal­mas munka folyik itt mindenfelé. A bejárattól balra vágógépek szelete­lik a répát, amely a mosógépekből került ide. Innen a — szaknyelven diffúziós — kilúgozó állomásra ke­rül, ahol a répaszeletből forró víz­zel lúgozzák ki a cukrot. Különböző mésztejjel történő eljárások után a lefejtésre kerülő nyers lét előkészí­tik a tisztításra. Következő állomást jelentik az első szénsavastelítő állo­mások, azaz szaturatőrök. AZ EGYIK többméter magas, fe- hérrefestett szaturatőrnél dolgozik Ha János. Kemény, biztos mozdulat­tal nvit ki a henger alján egy szé­lesszájú fémcsapot, melyből egy perc alatt piszkos, szürkeszínű lé folyik ki a csap alá helyezett magasfalú tálba. Sárga, keskeny papírcsíkkal — vegyipapírral — méri, mikor követ­kezik be az az állapot, amikor az iszap legjobban leválik a léről. Ila János munka közben is észre­veszi. hogy figyeljük, s barátságosan mosolyogva felénk köszön. — Ugye nem is hinné elvtársnő, hogy ebből a niszkos léből lesz az a szép fehér cukor, amit minden nap a kávéjába tesz, pedig látja, ez az. Hiába, hosz­Figyelmünk a begyűjtésre is kiterjed. Burgonyából, napra­forgóból már 100 százalékra teljesítettük a begyűjtési ter­vet. Nincs -lemaradás a sertés-, tej-, to­jás- és baromfibe adásnál -sem. Feladatunk továbbra i-s a iszán- tás-vetés, betakarítás ütemének gyorsítása, Célunk, hogy október 30-ig feltétlenül elvessük a búzá Ezért minden munkaerőt a- szán­tás-vetésre mozgósítunk. A rozs október 10-í,g a földbe kerül. A jobb, gyorsabb munkára való mozgósítás -egyik fontos módszere a (felvilágosítás, a kormánypro- gramm -megmaígyarázása, -a kedvez­ményekkel való agitálás. A párt szervezet irányításával ezt a mód­szert tovább fejlesztjük. Kiszámít­juk, hogy mit jelent -a kormány ál­tal nyújtott kedvezmény egy-egy családnak, egy-egy tsz-tagnák Megmagyarázzuk azt is, hogy a kormányprogramm a -dolgozók jobb munkájára épüli, (tehát min­den erővel harcolni kell annak -megvalósításáért. Most, a nagy őszi munkák idején mindent meg­teszünk, hogy a minisztertanács határozatát maradék nélkül végre­hajtsuk, megteremtsük a jövőévi bő termés alapját. Ötven vidéki népművész tanulmányútja Budapesten Á Népművészeti Intézet kezdemé­nyezésére ,a -népművészettel foglal­kozó különféle szerv«'.;! és intézmé­nyek 50 vidéki- népművészt, .köztük l-ob'b *A népművészet; mestere" címmel kitüntetett1 -dolgozót hívtak meg. 'Budapestre. Az ország külön­böző 'vidékein dolgozó népművé­szek: nádudvari, karcagi, ihódmező- vás-árihelyi. sárközi faiziekascik, mólg- rádmegyei, .somogyi fafaragók, ka­locsai, túrái mintaírók és pingáló- aszonyok, sárközi, hevesi, szabolcsi szövők és hímzőik! hétifőn délelőtt érlleztak ai fővárosba, ahol elsőnek «- népművészeti és ipiairművészétii kiállításit tekiintéttiék meg -a 'Mű­csarnokban, Ezuitán 'szakmáik sze­rint különféle művészeti Intézmé­ny dk; t látogattak meg, majd kö­zösen a Néprazji Múzeumot keres­ték fel. szú az út, míg magukhoz kerül, gondos, jó munkát kíván. Én 1927 óta dolgozom itt a Cukorgyár-- ban, öt éve vagyok a szaturatőrök-! nél. Nagyon szeretem ezt a munkát, — ÉRTI IS — szól közbe Nagy elvtárs. — Ila bácsi gyárunk legjobb szaturánsa. — Igyekszem jól telje­síteni a kötelességemet — feleli er-< re Ila János — szeretem a munká-i mat, azért végzem jól. No, meg tu­dom, ahhoz, hogy jobban éljünk, jól kell termelni is. — Komoly, csendes szavakkal emlékszik vissza az elmúlt nehéz esztendőkre, amikor 14—15 órát dolgoztak fillérekért a gyártu­lajdonosnak. Ma 8 őrás munkaidejük alatt nagy kedvvel és szorgalommal végzik munkájukat, hisz tudják, hogy ezzel saját életüket teszik szeb­bé. Ila bácsi nem beszél sokat, ez alatt a pár perc alatt is, míg szót váltunk, egyik kémlelő ablaktól a másikig megy, kerekeket csavar el, komoly tekintettel figyeli a szele­peket, egyszóval lelkiismeretesen, teljes odaadással, pillanatra sem lan­kadva végzi munkáját. Nem is za­varjuk tovább, jó munkát kívánunk* s mi is folytatjuk útunkat, mely in­nen az iszapsajtóállomásra vezet. Itt a szénsav által leválasztott, úgyne­vezett mésziszap visszamarad és a lé egy szűrősoron, s előmelegítőn ke­resztül a második szénsavazásra ke­rül. Ezután ismét szűrősoron keresz­tül a bepároló állomásra jut. Ennek feladata, hogy a híg léből egy mázsa répára számítva 92—93 kg vizet el­pároljon. A vegyiipari berendezések közül a cukorgyár! bepárolók párol­nak a leggazdaságosabban, mert ezeknél négyszeres kihasználása van a gőznek. A lepárolás révén a lé cu­kortartalma 13 százalék helyett már kb. 55—60 százalék, amely így mint sűrű lé, szűrés után kerül az első termék a vákumállomás behúzó tar­tályaiba. Itt történik a tulajdonkép­peni kristályosítás. ENNÉL az állomásnál végez ki­váló munkát Urbancsok József szta­hanovista cukorfőző, Jóger János és Egendorfer Ferenc is. Nagy tapasz­talat, jó érzék, valóságos művészet kell ahhoz, hogy amikor a lé szemet ' fogott, időszakos ráhúzásokkal ezt a kristályszemet — állatidé főzés köz­ben— továbbnövelve elérjék a gyár­tásra kiadott kristályszem nagyságát, mikorra a vákumot telefőzik. — Ez nagyon nagy gyakorlati tudást köve­tel — mondja Nagy elvtárs, — mert még az első behúzott lében megveti az alapját annak, hogy milyen nagy lesz a kristályszem. Egy ilyen vá- kumban kb. 400—500 mázsa töltő­anyagot állítanak elő, mely innen a hűtőkeverőkbe, majd a centrifugák­ba kerül, ahol a kristályszemek kö­zül kicentrifugálják a szirupot. Utá­na gőzzel teljesen lemossák a kris­tályszemek főzetét és így nyerik az úgynevezett bolti kristálycukrot.' Őszintén szólva, bizony mi — hoz­zá nem értők — kicsit szédültünk, mire ideértünk, ugyanis ennél a le­egyszerűsített formánál — ahogy mi' ezt most leírjuk — sokkal szerte­ágazóbb, bonyolultabb magyarázatot kaptunk mi. Pedig alapjában véve nagyszerűen megszervezett, egymást folyamatosan követő műveletek so­rozata ez a munka. Csak a mi szá­munkra nehéz az első percben. Nagy elvtárs észre is veszi ezt, s mosolyog­va mondja, hogy a kockacukorgyár­tást már nem is részletezi tovább, mert lényegében az is hasonló el­járás után készül el. Mindössze any- nyiban különbözik az eddigiektől, hogy a kristálynál visszamaradó lé mint utótermék kerül feldolgozásra és a cukor a centrifugában történt leválasztás után a kockaprés állo­másra kerül, ahol a kocka alakjának megfelelő rudakba sajtolják. A saj­tolt kockarudakat szárítókamrákban teljesen kiszárítják, innen a vágóál­lomásra kerülnek, ahol a tulajdon­képpeni tördelésüket és csomagolá­sukat már fehérköpenyes, fejken­dős, gyorskezű munkásnők végzik. A kész cukorcsomagok innen jutnak a raktárba, s ezután már csak elszál­lításuk következik. EZ HÁT AZ ŰT, míg a cukorrépa a termelők, munkások, állandó ku­tatómunkát is végző mérnökök nagy­szerű . munkája nyomán eljut a dol­gozók asztalára. Miközben a gyár­kapu felé lépkedünk, gondolatban kezet szorítunk az üzem minden munkásával, s kívánunk még az ed­digieknél is nagyobb sikereket, jó eredményeket. Szijj Róbertné. 11 termelőszövetkezetekben befejezés előtt áll a rizs aratása A rizs -aratása a terralelőszövet- fezetekben és az' egyénileg gazdál­kodók rizsföidjein befejezés -el-ő-tt áll. A néhány elmaradt szövetkezet - ben is -pár hold aratása van esaik már hátira. A rizstermelő állami gazdaságok­ban is serényen folyik a rizs (beta­karítása. Hat gazdaság, az ailcsi1- -zegi, hala&pusztiai, 'kunmadarasi, puszta-bánrévei és tiszaiigarl már be is fejezte az aratást. Rövidesen befejeződik a rizs ara­tása a legnagyobb rizstermelő gaz­daság, a ittezasülyi állami gazdaság 8600 holdas ri-as-területttén is. Az eddigi cséiplés-i eredményeik szerint a gazdaság a rizstermelésben telje­síti -termelési tervét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom