Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 234. szám

2 SOMOGYI NEP1LA? &ídd, 1351 ofeőwfaer 6. HÍRÜNK A VILÁGBAN Izgató és érdekes dolog elképzel- ni, mit gondol a külföldi, ha ezt a szót hallja: magyar. Évszázadokon •át szellemóriásaink fantáziáját iz­gatta ez a kérdés, megannyiszor mérlegre tették tetteinket, nem a magunk, hanem a külország szemé­vel. És boldogságuk határtalan volt, ha népünket, országunkat ott talál­ták az első vonalban, Európa és a világ élcsapatában. A mi népünk legjobbjai mindig so­kat adtak arra, hol állunk a világ­ban, hogyan vélekednek rólunk más nemzetek. Nem a becsvágy és nem a hiúság hajtotta őket, nem is az urai- kodnivágyás mások felett, mint a gyűlölködést, sovinizmust szító ura­kat. Előljárni. Ez a magyar nép fo­galmában annyit jelentett, példát mutatni a jóban, a nemesben, a tár­sadalmi igazságosságban, az ember­telenség, a maradiság legyűrésében. A haladó világ mindig eszerint ítélt. És eszerint ítél ma is, amikor rop­pant mérkőzését vívja egymással a régi és az új, az életrevaló és a ha­lálra ítélt, a nemes és a gonosz. Mi­csoda felemelő érzés tudni, hogy év­ezredes történelmünk során most va­gyunk csak igazán elől, egyike a ro­hambrigádoknak. * # * Külföldiek jártak ezelőtt is ebben az országban. Megérkeztek, itt töltöt­tek néhány napot, hetet, esetleg hó­napot, ha továbbmentek, nem tudtak sokkal többet Magyarországról, mint azelőtt. Legfeljebb annyit, hogy ide is elérkeztek a nyugati «civilizáció­vívmányai, a mulatók, a lebujok, ahol lehet a pénzt szórni és ha jöt­tek, nagy, kifizetődő üzletek bizser- gették markukat. Külföldiek jönnek ma is, sokkal többen, mint azelőtt. Jönnek gazdagítani bennünket, itt­hagyni önzetlenül, az ajándékozás boldog örömével legdrágább kincsei­ket, munkájuk, alkotásaik eredmé­nyeit. Jönnek a Szovjetunióból, jön­nek Kínából, Csehszlovákiából, Bul­gáriából, Romániából, valamennyi testvéri országból. Ha elbúcsúznak, nem távoznak üres kézzel. Magukkal viszik cserébe, amit a mi leleményes munkásaink, tehetséges tudósaink felfedeztek, művészeink alkottak. Uj életet, új világot építettek, a szocia­lizmus világát. Ami bennünket az élre visz: új életet, új világot épí­tünk, a szocializmus világát. Tu­dunk már és akarunk szenvedélyesen tanulni, tudunk — és boldog szívvel tesszük ezt — tanítani is és segíteni másoknak. A mongol állattenyésztő ismeri a Dúna partján épülő Sztá- linvárost. A kujbisevi munkás este, ha pihenni, tanulni, szórakozni tér klubjába, meghallgatja a rádióban Kodály nagy művét, a «Galántai táncok»-at. Varsóban a diák Arany János világszép verseiben gyönyör­ködik. Berlinben a tudós alig várja Gombás Pál kutatásainak új eredmé­nyeit. Vegyük elő a demokratikus tábor országainak egynapi sajtóját. Itt van előttünk a szovjet «Pravda»-, a kínai «Zsenminzsibao», a csehszlovák «Ru- dé Právó», a román «Scanteia», a ko­reai «Nodon Színműn», az albán «Ze- ri Popullit», a német «Neues Deutsch­land» egy-egy száma. Nem múlik el nap, hogy valamelyik baráti ország valamelyik lapjában ne lenne egy- egy hír vagy cikk az új, épülő Ma­gyarországról. Az egyikben nagysze­rű fialmalkotásunkat, az «Erkel»-t méltatják. A másikban beszámolnak a világhírű magyar sport újabb ered­ményeiről. A harmadikban színes ri­port ad képet a tiszalöki vizierőmű építéséről. A negyedik közli Illés Bé­la egyik írását. Az ötödikben csak egy. kis hír arról, hogyan folyik az új kormányprogramm alapján a fő­városi és vidéki házak tatarozása és így tovább. Térjünk vissza a külföldiek ma­gyarországi látogatásaira. Sok nem­zetközi szervezet működik a világ­ban. Évtizedekig egyik sem, vagy alig néhány gondolt arra, hogy léte­zik Magyarország és Budapest is. Most? Ki győzné számbavenni az utóbbi nyolc évben, mennyi tartotta nálunk kongresszusát, vezetőségi ülé­PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ★ sét és Mennyi terv«5ii azt a közeljö­vőre. Említsük csak a legfontosab­bakat : a nálunk tar.ríft II, VIT--et,. 3' Nemzetközi Demokratikus Nőszöveh- ség kongresszusát, a Demokratikus- Jogászok Nemzetközi Szövetsége ve­zetőinek, a Nemzetközi Újságíró» Szövetség, vezetőinek tanácskozását,. a Béke-Világtanács közelmúltban tartott budapesti ülését?, a Tudomá­nyos Munkások Világszövetsége III. közgyűlését. Kell-e kommentár ah« hoz, hogy Harry Brundage, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke ki­jelentette: a magyar sportolók eddigi eredményei, eddigi előkészületei,, at Népstadion felépítése alapján Buda­pest joggal: pályázhat az 1960. évi olimpiai játékok megrendezési jogá­ra. Ahány nemzetközi esemény ha­zánkban, annyiszor száz meg ezer új barát, hírnök eredményeinkről. Sokan nyugatról — mi tagadás — a félrevezető, rágalmazó hírek hatására fenntartással jönnek hozzánk. De a látottak, hallottak után élőszóval, írásban nem győznek beszámolni él­ményeikről; csodálatukról» Edmardk Evaestervilli (Svédország) kárpitos az idén nyáron szakszervezeti küldött­séggel járt hazánkban: Stockholmba érkezve kijelentette: «Hangsúlyoz­nom kell, hogy szociáldémokrata va­gyok és előítéletekkel utaztam Ma­gyarországra. A látottak' azonban meggyőztek. Beszéltem a- magyar munkásokkal és meggyőződtem arról, hogy életszínvonaluk sokkal maga­sabb, mint a háború előtt volt. Ugyanez a helyzet a falvakban is. A társadalombiztosítás igen fejlett. Kü­lönösen jelentősnek tartom, hogy a kormány nagy gondöt' fordít a kul­túra fejlesztésére». Idézhetnénk napestig. Az angol munkásokat, akik harsány kacajra fakadtak, amikor az- egyik londoni lap tudósítója magyarországi útjuk után megkérdezte tőlük: «Mondják,, milyen mértékű a munkanélküliség Magyarországon?» A rágalmakból, hazugságokból összetákolt «vasfüg­göny» oszladozni kezd. Szétzúzzák a tények. * * * Van nekünk «rossz» hírünk is. Az ^ amerikai Hearst sajtómonopólium, az angol Lord Beawerbrook újságki­rály megtagadná önmagát, ha a való­ságot, a tényeket közölné lapjaiban- rólunk, a népi demokrácia egyik or­szágáról. Hazudnak szemérmetlenül. Rágalmaznak nyakló nélkül. Elhall­gatnak tényeket. Rémmeséket költe­nek a magyarországi terrorról. De vájjon mindez nem arról tanusko- dik-e, hogy a rólunk érkező igaz hí­reket együttérzéssel fogadják a nyu­gati országok népei és ezek a hírek vágyakozást keltenek bennük, hogy mielőbb elérjék azt, amit mi már magunkénak mondhatunk. Kell erre bizonyíték? Idézzük 'a párizsi jobboldali «France Tireno»-t. Ez a lap cseppet sem gyanúsítható azzal, hogy rokonszenvezik velünk. Az új magyar kormányprogramm franciaországi hatásáról ezt írta: Magyarországon bekövetkezett válto­zás a béke fenntartásának egyik té­nyezője, amivel a nyugati világnak számolnia kell». Kommentár nem szükséges. * * * A mi hazánk kis ország, de a nép, amely lakja, nagy alkotásokra ké­pes, sok kinccsel gyarapította eddig és még többel gyarapítja az emberi­séget. A világban ismernek, szeret­nek, becsülnek minket, mert dolgos, békére törekvő nép vagyunk. A mi eredményeinknek nemcsak idehaza van hatásuk. Ha hírünk messze száll, joggal dagasztja nemzeti büsz­keségünket. De biztatja és serkenti is barátainkat és testvéreinket: a de­mokratikus tábor országaiban új épí­tési sikerekre, új győzelmekre, az el­nyomás alatt élő népeket elszántabb harcra a békéért, a szabadságért, a nyomor és háború ellen. Éppen ezért nemcsak magunk és gyerme­keink, unokáink előtt tartozunk fe­lelősséggel, hanem az egész haladó világ előtt. A népnevelőmunka tapasztalatai a kaposvári járásban RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Róma (TASZ'SZ). Amint a ,,‘Unita’‘ jelenti;,, Nápolyban októ­ber 4-én, csakúgy, mint október 3-án-, egy lap sem jelenít' meg, ment a -város nyomdászai élhatároz- tálk, hogy folytatják sztrájkjukat. A sztrájkolok, követelik, a kiadók­tól, -hogy kezdjenek tárgyalásokat a béremelésekről és új kollektív munkaszerződés megkötéséről. * * * (MTI). Pinay, volt francia mi' niszteneílnöfc Washingtonban szom­baton megbeszélést folytatott Eisenhower elnökkel. Mint az ,.AFP1’ jelenti, a megbeszéléseit, amelyről hivatalos közleményt nem adtak ki. jelen volt Bonnet, Frair ciaorsag" washingtoni nagykövete, valamint Douglas Macarthur, uz amerikai külügyminisztérium taná­csosa. Párizs (MTI). A francia béke- mozgalom országos -tanácsa szomba­ti és vasárnapi ülésein Frederic Jöliot Curie beszámolójának meg­hallgatása után határozatot foga­dott el, hogy a háborús szerződések ratifikálásának megakadályozása érdekében felhívást intéz Francia- ország népéhez. * * * Párizs (T-ASZiSZ). Teheráni je­lentés szerint a katonai ügyészség október 4-én közzétett közleményé­ben az áll, hogy a törvényen kívül helyezett iráni néppárthoz való tartozás halálbüntetés alá esik. Ismeretessé vált. hogy Moszadik volt miniszterelnöknek és Riahi tá­bornoknak, az iráni hadsereg volt vezérkari főnökének ügyében' októ­ber 4-,én kiadott vádirat mindkét vádlottá ellen halálos ítéletet követel, Párt-iink Központi Vezetőségének, határozata alapiján létrejött kor- mányprogramm végrehajtása Hagy feladatot jelent pártszervezeteink­nek is. Sikeres végrehajtásához: sattte- :séges, hogy pártszervezetünk csata­sorba tudjanak állítani minden, hazá­ját, népét szerető becsületes dolgo­zót. Pártszervezeteink csak az eset­ben képesek a tömegek aktív tevé­kenységét: fiokozni a kormánypro­gramra végrehajtásában, ha. messze­menő politikai felvilágosító munkát, végeznek,, s. ebben- ;i politikai felvi­lágosító munkában a népnevelők százai vesznek részt? kommunisták: és pártonkívüliek egyaránt. Rájuk: hárul az a megtisztelő feladat, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak pár­tunk politikáját, s személyes példá­jukkal. lelkesítsék, a tömegeket ön­feláldozó munkára. A népnevelők: csak az esetben teljesíthetik ezt a féladátot sikeresen, ha» a pártsaerve- zet Helyesen irányítja munkájukat. A? politikai felvilágosító munka különösen nagy jelentőségre tett. szert a. kormányprogramm. meg­jelenése után. Pártunk: határozata nyomán kormá­nyunk: egy sor olyan törvényerejű rendeletet hozott, melyeknek végre­hajtása- eredményezi a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését, elmélyíti a- párt és a. tömegek közti kapcsolatot. Amikor pártunk Központi Vezetősé­ge feltárta a gazdaságpolitikánktani meglévő hibákat, határozatot is ho­zott azok kiküszöbölésére. Az ellenség ezt az alkalmat fél­használva, teljes erejének bedobá­sával rávetette magát a termelőszö­vetkezetekre-, s legtöbbet ezen a te­rületen igyekezett ártani. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a párt­szervezet résen állt, mint pl. a sa- mogygeszti Uj Barázda tsz-ben, a kercsefigeti Búzakalász tsz-ben és még több termelőszövetkezetben, ott nem sikerült az ellenség mesterkedé­se» Ezeken a helyeken az üzemi pártszervezet a népnevelőkön keresz­tül lelkesen ismerteti mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a leg­utóbbi kormányrendeletek biztosíta­nak. Ugyanakkor szívós küzdelmet folytatnak a kulákság és a vele egy gyékényen áruló mindenrendű és rangú ellenséges elemekkel szemben. Leleplezik a lógósokat, a munkafe- gyelemlazítókat, akik most arra spekulálnak, hogy felbomlasszák a termelőszövetkezetet. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben keményen harcolnak a minisztertanács határo­zatának végrehajtásáért, az őszi mun­kák időben és jó minőségben való el­végzéséért. A járásban pártszervezeteink többsége he­lyesen irányítja a népnevelőket, megtartják számukra minden héten a népnevelőértekezleteket, amelyek mindinkább a beszámoltatás légköré­ben történnek meg. Párttitkáraink többsége szakított azzal a formális módszerrel, hogy népnevelőértekezle­ten csak odavetett előadást tartson s ezzel az értekezlet napirendje kime­rüljön. A népnevelők is sokkal job­ban érzik pártmegbizatásuk nagy je­lentőségét, szívesebben végzik mun­kájukat, ha beszámoltatják őket, ha kicserélik tapasztalataikat, a jó mód­szerek általánosításával, a rosszak kiküszöbölésével előre viszik a mun­kát. Felsőmocsolád községben Tarr József párttitkár elvtárs rendszere­sen megtartja a népnevelőértekezle­teket, amelyekre minden esetben alaposan felkészül. A helyi viszo­nyoknak megfelelően ismerteti a párt- és kormányhatározatokat, a népnevelőket beszámoltatja tevé­kenységükről. De úgy is ellenőrzi a népnevelők munkáját, hogy maga is rendszeresen beszélget a dolgozó pa­rasztokkal, tudomást szerez arról, hogy a hozzájuk beosztott népneve­lők látogatják-e őket rendszeresen, milyen kérdéseket beszélnek meg. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a pártszervezet helyesen, a követelmé­nyeknek megfelelően irányítsa a po­litikai felvilágosító munkát a köz­ségben. A népnevelőmunka eredmé­nye megmutatkozik a község munká­jának előrehaladásában. A kormányprogramm ismerteté­sén keresztül érték el, hogy a dolgozó parasztok soha n«a* ta­pasztalt lelkesedéssel végzik az őszi mezőgazdasági munkát. Sole dolgozó paraszt évek óta nem hordta ki a trágyát, s most ».»«sápne- valók jó munkájukkal elérték, hogy szinte napok alatt majd mindtem trá­gyát kihordtak a községben. Minden hold tartalékterületnek van gaasfája, &■ áblgssriti parasztok többség.©, elve­tette már az ősziárpát. A gyakorlat azonban azt bizonyít­ja, hogy egyes pártszervezeteinkben nine» minden rendben a népnevelő- munkában. A választások után a népnevelőmunka teljesen leállt? ame­lyet még at kormányprogramm; meg­jelenése után sem sikerült úgy élet­re kelteni; ltogy méitánobfetöHS«' hi­vatását. Bizonyos befelé fordulás ta­pasztalható.. ami abban mutatkozik meg, hogy csak a hibákról, a-fogya­tékosságokról beszélnek, annál ke­vesebbet a párt eddigi harcáról, a dolgozók munkájárói, amely eredmé­nyezte a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Lényegében a Központi Vezetőség határozatának végrehajtá­sát nem támasztották'alá a mi nép­nevelőink egyébként- igen- értékes munkájával. Pártszervezeteink egyrészt: nem tartja meg rendszeresen a népiseve- lőértekezleteket, így nincs is mód arra, hogy a népnevelőket felkészít­sék a harcra, a tömegek mozgósítá­sára: Ilyen helyeken az ellenség hangja könnyen érvényesülhet. Hogy mennyire káros és veszélyes az, ha a pártszervezet nem állítja- csatasorba a népnevelőket, azt bizonyítja a ma- gyaratádi Búzakalász tsz, a» somogy- geszti Verseny tsz, a gölléf Lendület tsz példája. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben a párttitkár elvtátsak hosszai hónapokon keresztül nem tar­tottak népnevelőértek'ezfetet, nem foglalkoztak a népnevelőkkel, nem ismertették velük a párt- és kor­mányhatározatokat.' Ebből az áldat­lan helyzetből az következett, hogy az ellenség nyugodtan garázdálko­dott, a munkafegyelem meglazult, nem folyik következetes harc az őszi munkák határidő előtti elvégzé­séért, a társadalmi tulajdont elher­dálják és ilyen körülmények között még a becsületes-, tazstagek- is meg­inogtak. A járásban folyó- politikai felvilá­gosító munka másik igen komoly fo­gyatékossága az általános, formális agitáció. Nem vezethet eredményre-a: felületes, az eleven élettől, gyakorlat­tól elválasztott- agitációs munka. Csakis a konkrét tények alapján álló, személyhez szóló politikai' felvilágosító munka vezethet eredményhez! Több azoknak a termelőszövetkeze­teknek a száma, ahol észlelhető az ingadozás; állami gazdaságainkban, gépállomásainkon tapasztalható a fe­gyelmezetlenség, a munkához való passzív magatartás. Ez nagymérték­ben annak tudható be, hogy párt- szervezeteink nem tudják minden esetben a dolgozókkal megértetni a. párt és a kormány határozatait. Termelőszövetkezeteink egyrészé- ben az agitációs munka nem tölti be szerepét, s itt tapasztalható a leg­kirívóbban az általános; formálás agitáció. Termelőszövetkezeteink pártszer­vezetei nem dolgozzák fel mindenütt külön-külön mit jelent egy-egy kor­mányhatározat a tsz életében, mit jelent egy-egy tsz-tag jövedelmének fokozásában. Az igali Alkotmány tsz pártszervezete feldolgozta konkréten mit jelentenek számukra az eddig megjelent kormányrendeletek és pártunk Központi Vezetőségének ha­tározata, amely az új begyűjtési rendszer, a begyűjtés mértékének csökkentéséről szól. így számolnak: kenyér- és takarmánygabona beadás 25 százalékkal csökkent, így a jövő­ben búzából 137 mázsa, rozsból 17 mázsa, árpából 18 mázsa, zabból 5 mázsa, kukoricából 6 mázsa (májusi morzsoltan), burgonyából 69 mázsa, napraforgóból 36 mázsával kell ke­vesebbet beadni. Az állatbeadási kö­telezettség 30 százálékkal csökken, így a jövőben 787 kg hízottsertéssel, 644 kg szarvasmarhával, 205 kg to­jással, 205 kg baromfival, 5792 liter tejjel kell kevesebbet beszolgáltat­niuk. A jövő évben ennyivel töb­bet tudnak a munkaegységekre osz­tani. Ha. szabadpiacon értékesítik, 110 ezer farinttal növekszik, a tagság, jövedelme. Az osztályhar/i mostani időszakába« csakis a konkrét té­nyek, alapján, személyhez szóló meg­győzés: vezeáhet. eredményi*. A politikai agitáció rendkívül fon­tos szerepet tölt be pártunk életéi ben, mert. egyetlen komoly intézke­dés nem hajtható végre politikai fel« világosító narnka. nélkül. EiMiek eile« nére pártszervezeteinkben igen ko« moly mértékben tapasztalható e fon­tos pártmunkával való- nemtörődés, amely elsősorban a járási pártbizott­ság munkájából ered. Hogy a járási ■pártbizottság, mennyire• nem törődik a népnevelőmunkával, mi seaa bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy hosszú hónapok telnek, el és, a párt« bizottság tagjai nem vesznek részt népnevelőértekezleten. A pártbizott­ság tagjai? Tsüátt.vezető komriEsrnisták, akik: a pánt politikájában jártasab­bak, a népaaevelőértekezlsfcea való részvételük« alkalmával komoly elvi és módszerbeli útmutatást» nyújthat­nának a népnevelők számára. A já­rási párttekrottság ágit. prop. osztá­lya nem nyújtott kellő segítséget a pártszervezeteknek ahhoz; hogy a népnevelőánunka» területéh mind szervezési, mind tartalmi: színvonalá­ban tapasztalható, fogyatékosságokat kiküszöbölhessék: Az ágit; prop. osz­tály nagyban segíthette volna azzal a pártszervezetek munkáját; ha . szá« mukra rendszeresen tart- tapasztalat­cserét, ahol magasszínvoitalúan meg­vitatták’- volna a» politikai agitáció elvi és módszerbeli legfontosabb kér­déseit? Hátráltatja a népinevelőínunka eredményességét sok esetben az is, hogy iaem kielégítő ai népnevelők összetétele, amelyre a- legutóbbi já­rási pártválasztmányi ülés is rámu­tatott. Több olyan falusi alapszerve­zet van, mint pl. a mernyei is, ahol a- népnevelőcsoport tagságának a többsége a tanácsapparátus és a földművesszövetkezetr alkalmazottai­ból tevődik össze. Ilyen népnevelő- csoport- a leghelyesebb pártirányítás mellett sem dolgozhat eredményesen. Pártunk és kormányunk határoza­tának következetes végrehajtása megköveteli ezektől a pártszerveze­tektől, hogy népnevelőgárdájukat egészítsék ki, vonják be a pártunkat 3zerető, becsületes dolgozó paraszto­kat, tsz-iagokat, a néphez hű értel­miségieket a népnevelőmunkába. Ahhoz, hogy a politikai felvilágo­sító munka terén meglévő fogyaté­kosságokat- feltómoljuk; elsősorban a járási pártbizott­ságnak kell változtatnia munká­jában, de nem utolsósorban a pártszervezeteknek is» Lelkesítse pártszervezeteinket az a tudat, hogy hosszú idő óta nem har­coltak olyan párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásáért, mint nap­jainkban, amelyek minden eddigi határozatoknál fökozottabban szol­gálják a dolgozók közvetlen érdekét, amelyeknek következetes végrehajtá­sa eredményezi a dolgozók szebb, boldogabb életét. Minden pártszervezet legyen an­nak is tudatában, hogy a kormány- határozat csak határozat marad, ha nem támasztjuk alá becsületes ter­melőmunkával. Hogy a jövőben is a dolgozók asztalán bőven legyen fe­hérkenyér, hogy legyen elegendő ru­ha, cipő, zsír, traktor, műtrágya stb., elengedhetetlenül szükséges, hogy a minisztertanács határozatát, amely az őszi mezőgazdasági munka terén megszabja a feladatainkat, maradék nélkül, határidő előtt végrehajtsuk. Nincs most fontosabb munka a fa­lun, mint a szántás-vetés, ezzel egy­idősen az őszi kapások betakarítása, a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása. E nagy munkák érdekében a járási pártbizottság és a pártszervezetek kötelesek napról-napra irányítani és ellenőrizni a népnevelők munkáját, segíteni nekik, állandóan tájékoztat­ni őket a nemzetközi és belpolitikai helyzetről, az időszerű gazdasági-po­litikai feladatokról, hogy a népne­velők megtanulhassák a politikai agitáció művészetét. Sutyor József, a kaposvári JB ágit. prop. titkára. I Október 7-én kezdődik a Német Demokratikus Köztársaság kultúrhete hazánkban A kultúráét keretében német művészük, kulturális szakemberek látogatnak el hozzánk. Hazánkba érkezik prof. Her- majnn Abendreth Nemzet i-díálas kar­nagy. Ellátogat (hozzánk ez alka­lommal a lipcsei Bcese-vonósmé- gyes. Vendégünk lesz a német kuil- túrbéten Gudrun. Wuestemann éne­! kesnő is és a német 'kulturális küldöttség számos tagja. Prof. Oscar Nelhrlinger és War- her Rubner festőművészek október 24-ig "tartózkodnak! teánkban, hogy ez idő alatt megismerkedjenek a magyar képzőművészet életével és alkotásaival. A kúltúrhét során október 9-én I Győrött a Wilhelm Pieck vago n - és gépgyárban kiálltáé nyílik, amely a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését mutatja be. Ugyanezen a napon Győrött a Bosse «vonósnégyes faangvereyt ad. amelynek keretében Gudrun Woe- temann vendégszerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom