Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1953 október 25, SOMOGYI NÉPLAP r A takarékosság jelentősége a szocializmus építésében 1953 július 4-én kormányunk programmjának ismertetésekor Nagy Imre elvtárs a következőket mondta: «Gazdaságpolitikánk alapelve a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, legmagasztcsabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja a lakosság élet- színvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé». A kormányprogramm megjelenése után voltak jó egynéhányan olyanok, akik azt hitték — és e?t igyekeztek terjeszteni is, — hogy a kormányprogramra azt jelenti, hogy lazítani lehet a munkafegyelmet, lehet pazarolni, lehet, felelőtlenül kezelni a nép vagyonát. • Rákosi elvtárs július 11-én figyelmeztetett, bennünket: «Mi át fogjuk •állítani és át fogjuk szervezni iparunkat úgy, hogy belőle szocialista építésünk továbbfolytatása mellett a dolgozók életszínvonalának emelésére a .lehető legtöbb jusson. De mindenki előtt világos, hogy nem •emelhetjük az életszínvonalat akkor, ha a termelés — és mindjárt hozzá- tehetem a termelékenység — nem emelkedik, ha az ’ önköltség nem •csökken. Ebből viszont az következik, hogy -minden öntudatos munkás változatlanul teljesítse a mostani tervét, változatlanul tartson fegyelmet, takaré- 'koskodjon az anyaggal, vigyázzon a minőségre és ne tűrje a selejtgyár- tást. Világos, hogy mindezek a tényezők alapjai és elengedhetetlen előfeltételei saját jóléte növelésének és az egész dolgozó nép élet- színvonala emelkedésének». Nézzük meg e szavak .jegyében, mit jelent a takarékosság a szocializmus építésében: A szocialista társadalom, amint azt a Szovjetunió példája fényesen bizonyítja, a leggazdaságosabb, legtakarékosabb társadalom. Ezfeel szemben a kapitalizmus a ma- gántulájdon uralmával és a rendszer ellentmondásaival, a munka és a termelési eszközök mind nagyobb pazarlásához vezet. «A tőkés termelés —• írta Marx — zsugorisága ellenére kétségtelenül pazarlóan bánik az -emberanyaggal. Más oldalról termőikéinek a kereskedelem segítségével, történő elosztási módszere és sajátságos verseny eljárása következtében igen pazarló az anyagi eszközök felihasználása tekintetében is». A tőkés társadalomban a munkanélküliség egyre növekszik, a vállalatok nem teljes, kihasználása krónikus jelenség, a monopóliumok millió és millió tonna árut semmisítenek meg, hogy tartsák termelvényeik 'órait. Mindezek ma tökéletesen igazolják Marx tanításait. A nyugateurópai tőkés országokban az amerikai imperializmus nyomása következtében egyre-másra szüntetik meg a •nemzeti iparokat, zárják be az üzemeket, az amerikai versenytárs «jó- -voltából» utcára lökik milliószámra •a dolgozókat. De ugyanezt látjuk, ha »szétnézünk a világ bármély részén, -ahol tőkés társadalmi rendszer uralkodik. Ezzel szemben a szocialista társadalom felszámolja a munkának a kapitalizmusra jellemző pazarlását. A ■szocialista állam a társadalmi tulajdonra és a tervszerű gazdálkodásra támaszkodik. Egyszer és mindenkorra felszámolja a válságot, a munka- nélküliséget, a nyomort, biztosítja a népgazdaság fejlődésének és a dol- . gozó tömegek jóléte emelkedésének soha nem látott ütemét'. A kapitalista rendszerben a takarékosságról társadalmi méretekben beszélni nem lehet. keöységre állítja át, minden felesleges kiadást elkerül, a pazarlás felszámolásával a termelés költségeit csökkenti, akkor a takarékosság szocialista elve szerint az ipar és mezőgazdaság további fejlődését biztosítja. Eredményét maga a dolgozó néf> és annak minden egyes tagja élvezi. A takarékosság kérdésének az eddiginél fokozottabb jelentőségére mutatott rá a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs, amikor felhívta a . figyelmet: «Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelés erőforrásait, miijét takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket- érünk majd el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében, annál nagyobbak lesznek eredményeink a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében». Pia a Szovjetunióban a kommunizmus építése időszakában ilyen jelentősége van a takarékosság kérdésének, ha a Szovjetunió természeti kincsekben oly gazdag országai élenjáró iparának célkitűzései között ilyen szerepe van a takarékosságnak, hangsúlyozni sem. kell, hogy mennyivel jelentősebb e kérdés a szocializmust építő népi demokráciák számára, köztük a mi számunkra is. A társadalmi munka racionális felhasználása, és a vele való takarékos gazdálkodás elválaszthatatlanul hozzátartozik a szocialista termelési módhoz. Sztálin elvtárs állandóan arra int bennünket, hogy szigorúan takarékoskodjunk és kihangsúlyozza, hogv t a takarékosságért folyó harc az egész népet érintő ügy, hogy .a harc alapja a szocialista munkaverseny általános fejlesztése, valamint a bolsevik kritika és önkritika alkalmázása. Sztálin elvtárs-azt tanítja: «Az .a feladat, hogy a pártonkívüli dolgozók milliós . tömegeit vonjuk be a mi egész építőmunkánkba. Minden munkásnak és minden becsületes parasztnak segítenie kell a pártot és a kormányt abban. hogy megvalósítsa a takarékos gazdálkodást, harcolhasson az állami tartalékok logyasztása és elkótyavetyélése ellen, kikergethesse a tolvajokat, és csalókat, bármilyen álarc mögé is rejtőznek és hogy egészségesebbé és olcsóbbá tehesse állami apparátusunkat». Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek, állami és gazdasági vezetőinknek mindig szem előtt kell tartaniuk Sztálin elvtárs tanítását és napról-napra, óráról-órára 'Szívósan és keményen nevelni kell a dolgozók széles tömegeit a takarékosságra. Segíteni kell a dolgozók széles tömegeit abban, hogy a kapitalista csö- kevényektől mielőbb megszabadulhassanak, szocialista embertípussá nevelődjenek, amelynek egyik jellemző vonása a takarékossághoz való új viszony kiépítése. A népi demokráciák, köztük mi is, a Szovjetunió példája nyomán építik, a szocializmust. így a mi építésünknek is egyik alapvető feltétele a takarékosság. A takarékosság fő forrásai a szocialista gazdaságban a következők: 1. A nyersanyagok és segédanyagok takarékos felhasználása, különösen nagyfontosságú a nyugatról importált anyagokkal való takarékoskodás, mivel ez egyben fokozódó függetlenségünket is jelenti a nyugati imperialistáktól. 2. A gyárak berendezésének, a gépeknek maximális kihasználása, a háromszakmányos üzemeltetés, a gépek hatásfokának emelése, amelyekkel új gépek beállítását lehet megtakarítani. Ide tartozik az is, hogy az üzemek megfelelő átrendezésével helyet lehet biztosítani a már meglévő épületekben új gépeknek is, ami. által az államnak, nem kell új gyárakat építenie, ezen keresztül nagy- mennyiségű építőanyagot, munkaerőt stb. takaríthatunk meg.. 3. A forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása. Ezen á területen belül az átfutási idők rövidítésé, az úgynevezett termelési ciklusok lerövidítése, az elfekvő készletek feltárása, a helyes anyaggazdálkodás és tervezés az irány. 4. A minőség megjavítása és a selejt csökkentése egyik legdöntőbb forrása a takarékosságnak és ezen túlmenően a dolgozó nép szükségletei kielégítésének. 5. Takarékosság a beruházásoknál. A szocializmus építése során hatalmas összeget fektetünk be népgazdaságunkba és ezért nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk még a legkisebb beruházásokat is, hogy azok a legcélszerűbben, a legmegfelelőbb megoldásban, a legtakarékosabban kerüljenek kivitelezésre. Ezen a területen óriási jelentősége vart a tervező intézeteknek és az építőválla- latoknak, amelyek sajnos nem tesznek meg legtöbb esetben mindent ezeknek a szempontoknak maradéktalan megvalósításáért. 8. A termelés racionalizálása, a tudomány és technika felhasználásával. Komoly forrása a megtakarításoknak a tudomány és technika legújabb vívmányainak, újításoknak és találmányoknak a lehető leggyorsabban való alkalmazása, bevezetése. Bár igen jók hasznos újítás van e téren, azok általános bevezetése az üzemekben igen lassú ütemű még. Szükséges továbbá a tudomány és a termelés dolgozóinak szoros építő együttműködése. 7. Az adminisztrációs költségek csökkentése; Üzemeinkben teljes egészében át kell 'építeni a kapitalista adminisztrációt, szocialista igazgatási formára. Ez az átszervezés természetesen azzal jár, hogy sók helyen mégmaradtak a régi rendszer csőké- vényei, amelyek sok felesleges munkát jelentenek. Kerpény kézzel kell belenyúlni ebbe a kérdésbe, mert az adminisztrációs költségek ésiaz igazgatási apparátus felduzzasztása igen komoly költségtényező és a termelési költségeket emeli. A megtakarításért folyó harc eredményes viteléért az üzemekben elengedhetetlen az önálló üzemi mü- helyelszámolás. Ezen a téren nálunk az utóbbi években komoly fejlődés tapasztalható. Egyre több és több üzemben épülnek ki az önelszámoló egységek. Az önelszámolás a vállalatok igazgatásának szocialista módszere és egyben a takarékosságért folyó harc legjobb szervezési formája. A vállalatok ilyen módon felelősek munkájuk eredményeiért és érdekeltek benne. Mindezekből természetszerűleg fakad az is, hogy a népi demokratikus gazdaság erősítése, a takarékosság egyben politikai kérdés is. * Amilyen mértékben erősödik gazdaságunk, olyan mértékben mérünk döntő csapást a kapitalista rendszer, maradványaira, olyan mértékben szilárdítjuk meg államrendszerünket, a dolgozó nép államát. Olyan mértékben tudunk, erőt mutatni az imperialista háborús agresszorokkal szemben és nyújthatunk biztatást a kapitalista országokban élő elnyomott dolgozóknak. Amilyen mértékben szilárdul gazdasági rendszerünk, olyan mértékben szilárdul velünk együtt a béke nemzetközi frontja és járulunk hozzá mi is ahhoz, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Róna Imre, a Kaposvári Textilművek igazgatója. Kiemelkedő teljesítmények november 7 tiszteletére a Cukorgyárban A kapitalizmus természetéből fakad, hogy rablógazdálkodást folytat a termelőerőkkel: az emberrel, a munkaeszközökkel, valamint a nyersanyaggal is. Érdeke azt diktálja, hegy minél rovidebb idő alatt, minél többet sajtoljon ki emberből és gépből egyaránt és ezzel halmozza profitját. A munkásosztály mérhetetlen kizsákmányolásából folyó profitból fjedig •a széles dolgozó tömegek teljesen ki vannak rekesztve. A szocialista társadalom és a szocializmus felé haladó népi demokrácia a kapitalista rablógazdálkodással ■szemben a termelőerők legészszerűbb és leggazdaságosabb felhasználásán épül fel. A takarékosság a szocialista társadalomban alapvetően folyik abból a tényből, hogy itt a dolgozók államáé, az egész társadalomé a föld. a gyár, a gép, az anyag. Amikor tehát a társadalom és annak minden egyes tagja a takarékosság szocialista elvét gyakorolja: voltaképpen önmagának takarékoskodik. Amikor a nyersanyagot a leggazdaságosabban használja fel, a gépeket magasabb termeléA Kaposvári Cukorgyár dolgozói november 7 megünneplésére készülnek. Minden nap, minden műszakban növelik eredményeiket. Október 21-én 105 és október 22-én már 107 százalékra teljesítették napi tervelőirányzatukat. 22-én 13 és fél vagon répával dolgoztak fel többet az előírt normánál, több mint 3 vagon répával többet .az előző napinál. A mokka kockavágó állomáson dolgozó Keceli Józsefné napi normáját 22-én 133 százalékra, özv. Balog Jánosné és Koronkai Istvánná 124 és Böröcz Ferencné 105 százalékra teljesítette napi tervelőirányzatát. Az egész üzemrész a november 7 tiszteletére indított versenyben átlagosan 10— 15 százalékkal növelte teljesítményét. Lelkes munkaversennyel készülnek a nagy ünnep köszöntésére a szeletszárító üzemrész dolgozói is. Napi tervüket 110 százalékra teljesítették és 65 mázsával több szárazszeletet dolgoztak fel az előirányzatnál. Ebben a munkában a legjobban Jezeri Viktor sztahanovista művezető csoportja tűnt ki, mely napi tervét 116 százalékra teljesítette és 36 mázsa szárazszelettel termelt többet az előirányzatnál. A tőzegvágók jó munkája a terv teljesítésének feltétele Fonyód közeliéiben, alig pár kiio- írjéterre a B'áiatontó! több mint 600 hoMnyi területen! tőzegkiitersrne- iés folyik. Valamikor ugyanúgy,, mint egész hazánk területé«,, ezt a 'helyet is tenger borította. Mindebből ma mér Csak a Balaton) maradt meg és a mai Nagyiberek lesüllyedt területe, amely Níápo-so- dott és a vizenyős területen berkeik Keletkeztek. Hosszú 'évek alatt az élhalit növényzet, léirakodóítt,, rothadásnak indult, majd földréteg rakódott rá. A sok évvel szelőt,t elhalt növényzetet — amelyből az idők során., tőzeg képződött —. a tő- • zeg üzem dolgozói feltárják és feldolgozzák, A hatalmas telepen — amelynek egyrésze a fonyódi h.gyek lábánál, a másik része Ruzsák község határában terül dl —égés .esztlendöibeű komoly munka folyik. Azokról a tenütetek-rőí, amelyeket még víz borít, szivattyúval eltávolítják a vizet és megkezdik az alatta lévő tőzegrátegek feltárását, kitermelését. Ez a munka bizony meift a legkönnyebbek közé tartozik. A tőzeg- réteg feletti föld eltávolítása nehéz földmunkával jár. Az itt dolgozók mégis szép eredményeket érnek el, Ők végzik ,a vízszintesen elhelyezkedő tőzegirostck f-elvágását is, Itts, a tőzegvágásnál dolgozik Benczie János, aki már hosszú idő éta nemcsak), hogy teljesíti, hanem jelentőséin túl is szárnyalja a napi tervelőirányzatot. Naponta egy-egy tőzegvágó munkásnak 12— 15 ' köbméter tőzegeit ■ 1 lel felvágni és kiemelni. Benczé János -tökátete- .sem iÄsrii mesterségét. Oktober első két versenyszakaiszában naponta kétszeres normát tdljesiített. Teljesítménye azelőtt-is rendszeresen 200 százalék felett volt. A belep dolgozói közül egyedül ő kapott eddigi- jó munkájáért, sztahanovista . ok’evdlet. Ugyancsak a tő- zhgvágók 1 űzött dolgozik Béres István is, aki október első dekád- jában 177 efázailékós eredményt ért el.- Hogy az üzem kitermelési ier~ ' vét rendszeresen teljesíteni tudja, az elsősorban, a tőzeg- vágó munkásoktól függ. A tőzegvágók mindnyájan eleget tesznek a terv áltál kitűzött föladatoknak. Naponta több mint 50 vagon tőzeget termelnek. Szeptemberben 155 százalékos átlagteljesítményt értek el. A tőzegvágók által kitermelt, majd tégla1 alakban feldarabolt tőzeget csillék hogszu séta viszi a szárítóhelyre, ahoi egyenkint. majd boglyákba rakva szárítják meg. A száradás után a tőzeg legnagyobb résziét meg- őrlik, egyrészét pedig tüzelésre értékesítik. Itt jieejntősein megkönnyítette a munkát az, hogy tz üzem dolgozói- egy régi kalapácsos darélógépet tőzegtépevé alakították át. 'Ezzel1 az átalakítással nemcsak: lmunk aeroben értek el megtakarításit, hanem többet is termelnek, mint azelőtt. 16 ember helyett most 12 ember dolgozik; a. géppel, és naponta 5 vagonnal termiéinek többet, mint a gép átalakítása) előtt. A fonyódi tőzegüzemnek évente 5 ezer vagon tőzeget kell termelnie, amelyet az ország különböző részeire szállítanak. Ennek a f'-^dat- •uiaik az üzem dolgozói valóban csak komoly, lelkiismeretes1 munkával tudnak eleget tenni. Nemrégiben még omo’ly lemaradások mutatkoztak a tervtelljesítéslbeinj, akadtak hibák a munkafegyelem _ terén is. A jó szervező és felvilágosító munka azonban- eredménnyel járt. Nemcsak a lazaságok és a rossz idő áítail okozott lamarialdláist hozták be, hanem jelentősen -előre tb ha ladták. O itósber. 10-én már teljes termelési .értékben' befejezték az 1953,. évi tervet. Az évi mennyiségi termelést már szeptember 30-án 105.2 .százalékra- -tiedjösűiteíbtiék. Az eredmények eléréséhez jelentősem hozzájárult az üzem élenjáró brigádjainak munkája. A tőzegivágókon kívül a rögtőzeg- termdlők is szép 'eredményeket értek él. A Jamesekity brigád ,pi. az elmúlt versenysza :a«®ban 201 százalékra teljesítette . tervét. A1 rakó? dók köziül Nagy Lajos brigádja jár az élen 180 százalékos teljes ítmény évéi. . A jó ' verseny mozgalom 'nap' mint nap újabb eredményeket szül, ’ '■ Segítii a-versenyt az, bpigy naponta, majd dekádon!'. ént rendszeresén érit ékelik . és . ínyiljviáinosisáigm 'hozzák mind a télépen, mind az üzem központijában az eredményeket. , A jó terytefjesítéis eredményeképpen jelentősen emelték az üzem igazgatói alapját, több jutalmait kapnak a munkában élenjáró dolgozók. A legutóbbi- termelési értekezleten- is tölbb mint 3 ezer forintot osztottak ki a. telep legjobb dolgozói .között De -a jutalmazáson kívül is az üzem dolgozói nap minit naip érezhetik, hogy gcndoskoidnialk róluk. Miniden dolgozó munkaruhát és ba.iancsot, a vizes területen dolgozók gumicsizmáit kaptak. És így sorolhatnánk még tovább azokat m intézkedéseket, amellyek mdlmd a dol gozók érdekében történték. Mindezt a tőzegtelep dolgozói további jó munkával- akarják viszonozni. A barcsi fűrészüzem dolgozóinak vállalása Mi, a Délmagyarországi Fűrészüzemek V. dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját jobb munkánkkal kívánjuk megünnepelni. Rajtunk kívülálló okok miatt, éspedig a szigetvári üzemben bekövetkezett váratlan kazáncsőfo- lyósodás miatt, az előirányzott gömbfa felfűrészelését a tervhez viszonyítva 255 köbméterrel elmaradtunk. November 7-re vállaljuk, hogy ebből a lemaradásból november 7-ig 126 köbmétert pótolunk. Parkettatermelés terén vállaljuk, hogy 766 négyzetméterrel többet termelünk, ami értékben 35.900 forint termelési értéknövekedést jelent. Vállaljuk továbbá, hogy az exportszállítás növelése érdekében november 7-re két vagon faanyagot szállításra készen összeállítunk. A műszaki alkalmazottak minden támogatást megadnak a dől» gozóknak és jó munkaszervezéssel, ihegf elelő anyag és munkaeszközzel való ellátással kívánják a fenti vállalásunkat biztosítani, Az adminisztratív dolgozók lelkesen bekapcsolódnak a november 7-i versenyben és az adminisztrációs munkák határidőre való elkészítésével ünnepük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. Vállalásaink maradéktalan teljesítésével ünnepeljük novembert 7-ét, így fejezzük ki hálánkat a I felszabadító Szovjetunió iránt. Szabó János igazgató Nagy Katalin párttitkár Pandur Ferenc üb-einök A gyártástechnológiai konferencia megkezdte tanácskozását Bérlteiken reggel a MTESZ Reáltanoda-utcai székházéban öss.ze- •jfftitiek niéhiézlipari üzenjetek , Te.g— kiiVálSófibib technológusai, ia műszaki tudomány Iképvisélőli, Ihlolgy ihiárom- Pajpos 'konferencián beszéljék meg ..géplíbarunk időszerű kérdéseit. A ■gépipari Itluidbimiány-Ois 'egyesülteit és a méréstechnikai és a utánra,tizálá- si tudományos -egyesüliéís -állltiall rendezett konferenciáit Bíró Ferenc, a kohó- és gépipari .minister ha* lyetfcese -nyiltloítba meg. j
