Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

8 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 október 25. Népkönyvtáraink fejlődése a kormányprogramm megvalósítása útján «A szocializmus építésének egyet­len helyes, a dolgozó nép számára el­fogadható és járható útja a lakosság, elsősorban az ipari munkásság élet- színvonalának emelése, anyagi, kul­turális és szociális helyzetének ál­landó javítása». Kormányprogram- munk eme célkitűzésének megfele­lően a kaposvári Megyei Könyvtár központi feladatává tette a somogy- megyei népkönyvtári hálózat üte­mesebb fejlesztését, valamint sok­oldalú segítségnyújtással népkönyv­táraink munkájának minőségi javí­tását, hogy minél színvonalasabban és sokoldalúbban elégítsék ki dolgo­zóink kulturális igényeit. A kormányprogramm megvalósítá­saként nyílt meg máris a marcali és csurgói járási könyvtár és nyílik meg rövidesen a bárcsi járási könyv­tár is. 17 új népkönyvtár létesítésé­vel 183-ra emelkedett megyénkben a népkönyvtárak száma. Bővül a könyvtári hálózat könyvvel való el­látottsága is. Három hónap alatt 8114 kötet könyvvel gyarapodott a nép­könyvtárak könyvállománya, amely most már megközelíti a százezer kö­tetet. "A dolgozók törekednek a tudásra, mert ez nélkülözhetetlen a győze­lemhez». Lenin elvtársnak ezt a ta­nítását igazolják somogymegyei nép­könyvtáraink forgalmának mutató­számai is. Dolgozó, parasztjaink is egyre nagyobb számban és növekvő érdeklődéssel veszik kézbe a könyv­tárak válogatott könyveit. Idősebb Hatter János hajmási dolgozó pa­raszt azért szerette meg faluja könyv­tárának könyveit, mert — mint mon­dotta — -«igazságosan emlékeztetnek arra a régi világra, melyben olyan sokat szenvedtem». Kőkút kisközség 115 állandó olva­sója szeptember hónap folyamán 227 kötet könyvet olvasott, a nagyberki könyvtár 214 olvasója 384 kötetet kölcsönzött, a kisberki i könyvtár 209 olvasója pedig 374 kötetet. A somo­don könyvtár 309, a szabási 217, a karádi 516, a kisbajomi 166 könyvet adott dolgozó parasztjaink kezébe. Ráksi termelőszövetkezeti község könyvtárának 186 olvasója szeptem­ber hónapban 313 könyvet olvasott. A termelőszövetkezeti gyűlésen ren­dezett könyvkiállítás alkalmával 13 tsz-tag lépett a könyvtár tagjai so­rába. örvendetes és tiszteletreméltó az az igyekezet, mellyel egyes taná­csaink szolgálják dolgozóink egyre erőteljesebben megnyilvánuló kultu­rális igényeit. Például: Rinyakovácsi dolgozóinak kérelmére soronkívül létesített népkönyvtárhoz a tanács biztosított és . csinosan rendbehozott egy könyvtárhelyiséget, gondoskodott annak megfelelő bútorzatáról. Szabó Béla elvtárs, a tanács el­nöke, szeretettel vett részt az ava­tási ünnepélyt megelőzően. még a be­rendezés munkájában is. "A könyv a szocialista kultúra leg- ■ fontosabb és leghatalmasabb fegy­vere». Mlgértette ezt a gorkiji taní­tást az igaM, kőkúti, nagybajomi, ka- pospulai, csombárdi tanács. Nemcsak biztosították a könyvtár működésé­hez szükséges feltételeket, hanem rendszeresen segítik a könyvtáros munkáját. Nem ismeri azonban a könyv fon­tosságát és nevelőerejét Présel Ist­ván elvtárs, a göllei tanács elnöke, aki hónapok óta — a számtalan le­hetőség ellenére — nem gondoskodik népes faluja könyvtárának megfele­lő elhelyezéséről. A rossz elhelyezés következtében az állami tulajdont képező könyvekből folyamatosan tűnnek el. A kaposvári cseri-úti általános iskolában A Őrei, Attala, Gadács, Nagyatád ta­nácsainak sem szívügye a népkönyv­tár megfelelő elhelyezése. Olvasni-, művelődnivágyó dolgo­zóink és önzetlenül dolgozó kultúr- munkásaink, könyvtárosaink több megbecsülésre támasztanak igényt, mint amilyenben az ordacsehi, bala- tonszárszói, kőröshegyi tanácsok ré­szesítik őket. Nem gondoskodtak a múlt év folyamán sem . a könyvtár- j helyiség fűtéséről, sem világításáról. Tab község több mint 500 olvasójá­ra sem hat vonzóan a kályha nél­küli, hideg könyvtár. Világítása ugyan van a tabi könyvtárnak, az ügyvezető könyvtáros saját petróleu­mával világít. Ez a lámpa azonban néni jó fényt vet a tabi tanács kul- túrszeretetére. Minisztertanácsunk 1952 áprilisi határozata a tanácsokat jelölte . meg a könyvtárak gazdáinak. De nem jó gazdának bizonyult a bolhói, bala- tonszabadi és mosdósi tanács. Könyv­táraik hónapok óta népi tudnak köl­csönözni, mert helyiségüket a tanács gabonaraktárnak utalta ki. A pusz­takovácsi könyvtár is zárva tartja kapuit, mert a tanács a könyvtárhe­lyiséget ugyancsak más célra vette igénybe. •«Munka közben egy pillanatra se Veszítsük el szem elől dolgozó né­pünk és elsősorban ipari munkássá­gunk életszínvonalának, jólétének, kulturális és szociális szükségletei ki­elégítésének szakadatlan emelését». Rákosi elvtárs július 11-i szavai fél­reérthetetlenül meghatározzák azo­kat a könyvtári feladatokat is, me­lyeknek megoldásával most az őszi­téli olvasómozgalom megindulásakor nemcsak a járási és megyei könyv­táraknak, hanem a könyvtárak gaz­dáinak, tanácsainknak, is foglalkoz­niuk kell. NAGYBEREK MINDEN ÉVSZAKNAK meg­írni d maga szépsége, így az ősznek is. A -fák hullatni kezdik sárguló leveleiket, hogy tavasszal ismét üdezöldbe öltözve pompázhassanak. Ilyenkor ősszel ezernyi változó színt mutat a mező. A ,répaföldek üdezold levelekkel vannak még tele, a kutlcoricaföld száradó, sárgás le­véléit a szél zörgeti, mintha be­szélnének. Itt az ősz. rövidebb nap­palok, hosszabb éjszakák váltják egymást. De különösen szép ilyenkor, ösz- szel fi nagyberek, Persze már *nem a szószoros értőimében vett bérek­ről beszélünk, mert ez hogy 'berek, a mi értelmezésünk szerint pos- ványt, mélyebb helyet jdent. S ez így is volt , igaz. A többszáz millió forintos költséggel épülő nagybereki állami gazdaság a múlt­ban néhány herceg és gróf kedvenc vadászterülete \volt, melyet azért dé­delgettek, hogy szalonkákat és vad­kacsákat neveljenek. Mit törődtek azzal, hogy <emellett a berek mo­csári ázt tenyésztő szúnyogokat és egyéb bacüusok miEiárdjait te­nyésztette. A berek területe több mint 20 ezen- hold feneketlen nádas, gyékényes ingovány volt. A környék szegény mépe a múlt­ban.i maga-'tákalta csónakon keresté itt a kenyerét halászattal. A kör­nyék. Buzsák, Táska. Somogyszent- pál és a többi község dolgozói — akiket a grófi Ibirtok egészen szűk területre szorított össze — egykét holdas parcellákon kínlódtak s mun­kájuk véres veretékével keresték a grófok és hercegek számára ia té­kozláshoz szükséges pénzt. Ez a ha­talmas sokezer holdas terület — amély most többezer embernek ad munkát és biztos megélhetést - 7 grófi és hercegi család hóbortos vadászszenvedélyét szolgálta. ANNAK IDEJÉN, \még a 900-as évek elején állami hozzá­járulással építettek könűrko- kat a berekbe,' s nagy han­gon meghirdették ország-világ előtt, hogy lecsapolják >a nagytere­ket.. Évtizedeken keresztül meséltek róla, tenni azonban vajmi keveset tettek. A cél az 'volt; pár száz hol­dat. amelyet könnyen lehet mentesí­teni a víztől, lecsapolni, s ezen ke­resztül mennél több adómentes te­rületet nyerni. Mert azok az ura­dalmak, amelyek párszáz holdat a nagyberekről lecsapoltak, egész földterületük után 50%-os adó- mentességet élveztek. EmeUétt per­sze volt olyan földbirtokos is. aki a berek területéből a földnélküli sze­gényparasztoknak olyan területet adott el. amély még a vízszivattyú- zás díját .sem bírta megtermelni. Ezen a hatalmas terühöten az el­ső világháború után gróf Hunya­di 300 holdon, gróf Eszterházi 500 holdon mezőgazdasági műve­lést 'Végeztetett. Még megtalálha­tók a grófok, nagybirtokosok |ural­mának gtkos maradványai. A mai Pálmajor területén építettek pár cselédlakást s ■ néhány nádtetős, hodályszerű istállót. melyek télen, a gulyákba lekötött állatok férőhe­lyének. nyáron pedig a matyó sum- másmunkásoknak ,szolgáltak szállá- síd. Az új modern épületek mellett még megtalálható <ez <t düledezőfél- ben lévő hodáiy is. A FELSZABADULÁS megvál­toztatta Nagyberek képét. Több mint HO kilométer hosszú csatomig ípítés segíti elő. hogy a nagyberek­ben is megindulhatott a telkesítés, a kultúrnövények termesztése. A nagy berek meszes tápterület. az összes magyarországi tápterületek között egyedülálló és ItiMnleges, mert mésztartalma 60—70 száza­lék között mozog' ami igen magas. Ez iad magyarázatot arra, hogy miért tud a nagybereki állami gaz­daság olyan kiváló terméseredmé­nyeket elérni. A talaja nitrogénban is gazdag, káli- és ■ foszfortairted^mát. azonban növelni kői. Jellegzetessége ennek a talajnak a 20—150 centi­méter vastagságban változó 100 százalékos szénsavad réteg. A népgazdasági tanács 1950-ben hozott határozatot, hogy a nagy­berek helyén mintegy 20 ezer Ivóid kiterjedésű állami gazdaságot kell létesíteni. Ez n gazdaság népi ide- mókráciánli újszülötte. Az eddig nem hasznosított berelAtetridetböl 1950-ben 2800, 1951-ben U100, 1952-ben 6500, 1953-ban pedig már 9700 hold területet tettek al­kalmassá szántóföldi művelésre. A hatalmas területet öntözöcsa)tor nák szelik át és iparvasúttal van­nak összekötve. AKI EZELŐTT 5—6 évvel járt a berek 'területén, igen meglepő­dik. Hogyan nézést Iki Nagyberek a múltban? Vegyük csak az 1940-es évet, Amikor jött iegy 50 millimé­teres esőzés, mindent elborított a víz, a berket benőtte a nád és ja mocsárvirág. Garat elvtárs', az állmni gazdaság dolgozója, akti 'úgy ismeri a berek területét, mint önwmnagát, elmondja, hogy bizony nagyon rosszul jártak a munkásai;, akik), ezen fc területen résneomunkM vállaltak. Egész' évi munkájuk kár- baveszett, hiszen a grófoknak és hercegeknek niém' volt érdekük hogy a betek teremjen és e2 a kör­nyék szegény népének tmunkát ad­jon. Elmondotta azt is, hogy sokat kérvényezték a földművelésügyi minisztériumtól; Szivüsséd; le a \vi- zet. A mmisztériimból kijött egy úgynevezett !kegyelmes úr, aki a berek felé vezető úton kiszállt az Oltóból, ránézett a berekre és azt mondatta: ,,Ez békajetyegö voft idáig és az is rmajad’1 Így sejpí- tette el az úgynevezett kegyelmes úr a véleményét' mi pedig marad­tunk itovább a berekben' álmodozva arról, hogy mi minderet lehetne ezen a hatalmas terül-Mmt termelni. A párt és népi államunk, ja dol­gozó mép alkotó ereje változtatta meg 0, berek képét é-s ezidáig Itöbb mint 100 millió forintot ruházott be nagyberekbe. Eddig a gazdaságban 17 ikerid- kál épült, pmi 31 család részére biztosítja a két szoba. konyha, fürdőszobás lakást. A kvkáMk víz­vezetékkel' fürdőszobával, vülapy- világitásscd vannak felszerelve'. A ga-daságban 13 darab- 60 férőhe­lyes brigádszállás lett építve, es 1951-re még mintegy 132 Család részére építenél: modem lakóháza­kat' Elkészült az 500 személyes új kultúrterem, amely biztosítja a dolgozók mindennapi szórakozását' filmvetítőgéppel >és komoly könyv­tárral mn felszerelve. Uj istállók, modern gazdasági épületek hirdetik az új életet Nagyberekben. SOK MEZŐGAZDASÁGI terme­lési ág f-Lelhető a ^gazdaságban, az ipaririövémj'termdés' zöldségterme­lés, sertéstenyésztés méüfott a •tej­termelés is döntő ebben a gazda­ságban. A föld feltörése után te első növény a kender ]volt, amely ki­váló gyomirtó és fähig mint. nitro­génigényes növény' kiváló \termést­ad ezen \a 'talajon. A gazdaság ta­laja iparinövények •term-élésére a leg alkalmasabb. Kiváló ,termést ad itt a cukorrépa és a dohány. Ahogy! végigmegyünk a >hatalmas cukorrépaföldeken, a nap nnár nyi« govóra ttér. Ilyenkor_ ősszel rövi debbek a napok, de még kint a csatorna mögötti, mélyebben fekvő, lápos talajon javában folyik a \n\un ka. Feketés, nyirkos ködök lebeg­nek a földek felett, itt-ott -megcsil­lannak á széles Csaiomaárkok vizei. Szerte a cukorrépaföldeken cukor­répa garmadák gunnyasztanák mész- sziröl. Mint jánosbogarak, világí­tanak az Imremajorbam lévő jkwl- túrház viUanyégöi. A munkásók sajtóamkétra gyülekeznék, odatár- tunk mi ti-s. . -. Zsurakovszkti Mihály Cseri-út otn 'kiváncsi sz©m- nveOt tekintenek a járókelők az islkiolllára. Aliiig lehet ráismerni az épületre. A Lombjaikat elhullatott, őszi hangulatot idéző fák között kibővítve, új vakolatba öltöztetve magasodik az iskola. Az- épület egyik szárnyában még folynak a murik ál a tök. Az asztalos­munkái végző dolgozók kaíapácso- iásátíól visszhangoznak a fo­lyosók. Az iskola másik részén ■azonban már folyik a tanulás. A csendet éles csengőszó hasítja át. Megkezdődik a tízperces szü­net. Felpattanhat az ajtók és vi­dám, mosolygós arcú gyermekek özönlenek a folyosóra. Játékos csoportok rajzanak az udvaron, az zgész épületet a jókedv zaja tölti be. Barcsi Lajos igazgató e'Wtárs mo- soyoligva nézi a tanulókat. Úgy 'te­kint rájuk, miint apa >a gyermekei­re, Melegen, szeretettel. Valóban a gyermekének érzi valamennyi tanulót. Elmondja, hogy mennyivel más most itt az élet, mint néhány év­vel ezelőtt. Csak álsó tagozata volf az iskolának. Á nagyobbak­nak ai síé tat éri iskolába kellert el­járniuk, bár rendkívül messze esett a lakóhelyűiktől. Aztán 1950-ben kiboivit ették az iskolát, Jétrehoz- ták a felső tagozatot is. — Azóta reisdiKÍvül! sok. segítséget kaptunk •—• folytatja az igazgató eivtárs és megelégedetten tekint körül az éoüBétben. — Közel félmillió fo­rint értékű építkezés történt, új felszerelésit kaptunk. Soha nem rendelkeztünk annyi szemléltető eszközzel, mint most. Természetes, hogy így eredményesebb munkát tudunk végezni, tanulóink is job­ban tanulhatnak. Az új szertárakban kémiai, fizi­kai és biológiai felszerelés sorako­zik .az állványokon, — Ezeket is mind .a felszabadu­lás óta kaptuk — mutatja moso­lyogva 'az igazgató elvtárs. — Az áiírványokat pedig a szülői munka- közösség csináltatta. Sokait segít a munkaközösség. Táblákat is ké­szíttetlek, azonkívül .a különböző félszerelések beszerzéséhez is hozzájárultak. em&clklára befejeződik az építkezés. Uj, egészséges tantermek várják a tanulókat, jól felszerelt szertárak teszik számuk­ra könnyebbé a tanulást. Az isko­lával egybeépítve óvoda is műkö­dik majd hamarosan. Küllőn, épülét- száirnyat szántak erre a célra. A folyosón néhánv úttörőnyak- kenidős fiú siet el. Hevesen vitat­koznak valami fölött. Az igazgató eivtárs mosolyogva néz utánuk. — Jól) idlolgoznak az úttörőink is. Különösen a múlt évben lendült tfiel munkájuk. Élenjárnak a tanu­lásiban), segítenek a tanulási szín­vonal emelésiében, ugyanakkor hozzájárulnak a fagyeümezetilenisé- gek megszüntetésiéhez is. Kulfiúr- vomailon is jo munkát végeznek, amit az is élénken bizonyít), hogy a megyei tánqversenjytben második helyezési jért e$ az iskola népi itiámccsoportja. Az úttörők külön­böző szakkörökben is működnek. Fizikai!, biológiai, földrajzi, irodal­mi és méhészeti szakkörök teszik könnyebbé,, érthetőbbé a faniuűta- ’ -kan. A szakkörökben egy-egy tanár is részt vesz és tanácsaival^ útmu­tatásaival segíti a kör munkáját­Megszólal a szünet Végét jelző csengő. Elhal a zaj, a tantermek, ajtaja becsukódik a vidám gyer- tmefcsiereg mögött. Uj óra veszd kez­detiéit A hatódik fiúosztályban 'éppen tÖrtéheliemóra yam. Tafljián; Tibor tanár elvtárs az előző óra anyagá­ból feleltet. Kis® Géza féléi. A ma­gyarok őshazájáról Ibetszél. Az egész ’ osztály feszül1; én figyel;. Ha a feleffiő néhány pillanatra meg­akad, egyszerre húsz kéz lendül’ a magasba. Látszik, hogy jól készül­teik az anyagbő!. Azután a tanár elvtárs veszi át a szót. Tovább ta­nítja népfink történetéit. Arról ’ ai, körről beszél, amikor a magyarok elhagyják az őshazát. 4 teremben néma csend ural­kodik. Mindenki az előadót figyeli. Látszik a gyerekeken, hogy nem akarnák egyetlen szót sem el- mulásztani. Érthető. Népünk múlt­jával; harccal, küzdelemmel teli életével ismerkednek meg. Gon­dolatiban vlsszaröppennek abba a koriba, amikor ,a magyarságnál is kialakulti a gazdagok és szegények rétege. Tanulják azoknak az osz­tályoknak a kialakulását, melyek harca, az újért való küzdelme ala­kította, előrevitte a történekneL Megtanulják, hogy az új mindig győz a régi felett, megtanulják a muilt1 megismerésén keresztül ér­tékelni a jelent, amely a boldog örömmel téli életet biztostíja szá­múkra. KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeihez nagy számban (elvesz dolgozókat. A szorgalmas, jó dolgozó,kbal 3 hónap al2tt betanított munkásokat, egy éven belül szak- munkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez minden dolgozónak 20—M százalék iöldalatti pótlék jár. Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének ÍO százalékát ..komlói pótlék“ címén kapja. Nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 mázsa ingyen illetméliyszénben részesülnek. A hiány nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rend „hűségruhát és földalatti pótlékkal növelt alapkeresetének B—5 százalékáig terjedő összegben hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70 forintért háromszori* minőségeiéig leieméit, - bőséges ellátást biz tosítunk. Legéhvszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizsgálat után nyomban szerződést köthetnek és 600 forint toborzási jutalmat ■ kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulták a vájárságot, jövő év els& negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata sze­rint a Komlóra munkára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet KOMLÓN A SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZTNÉL, vagy a budapesti) kirendeltségen (Budapest, V. Tanács-krt. 10.). Komlói Szénbányászati Tröszt Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Elveszett' melódiák 22—4. Szabad ifjúság: Szökik a menyasszony .23—28. Baiatenboglár: Jamka 24—25. Barcs: Széttört bilincsek 24—25. Csurgó: Asszonysorsok 24—25. Igái: Feledhetetlen 1919 .24—25. Lengyeltóti: Ifjú szívvel 24—25. Nagyatád: Nincs béke az olajfák alatt 24—25. Siófok: Twist Olivér 24—25. Tab: Laxnmermori Lucia 24—25. APRÓHIRDETÉSEK FELHÍVÁS! A B. M. Somogymegyei Főosztály Közrend­védelmi és Közlekedésrendészeti Alosztálya felhívja Somogy megye dolgozóinak figyelmét, hogy folyó hó 19-tőj 1954 május 1-ig az ed­dig minden héten szerdán és pénteken tör­ténő gépjárművezetői vizsgáztatás helyetl csak minden héten szerdán tart gépjármű- vezetői vizsgáztatást. Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Alosztály. Vizsgázott gőzgépkezelőket, egyéb gépkeze­lőket és traktorvezetőket, valamint segéd­munkásokat somogymegyei munkára azon­nali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vál­lalat Kaposvár, Május 1-utca 57. Albérleti szobát keresek Hirdetőbe. „vidéki“ jeligére a Gyakorlott, megbízható gyors- és gépíró­nőt azonnali belépéssel felveszünk. Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat Kaposvár. Május 1-ut­ca 23. Az Állami Gazdaságok Mélyépítő Vállalatá­nak 4. sz. Főépílésvezetősége Balatonfenyves azonnal felvesz vízvezetékszerelő, kőműves ép ács szakmunkásokat, továbbá segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet Balatonfenyvesen a fó- építésvezetőség munkaügyi előadójánál. A dol­gozik számára lakást és élelmezést biztosí­tunk. Utazási kőltségmegtérítés az á.ltalónoi czőbálvok >-’7Print. A városi tanács vb. mezőgazdasági osztálya értesíti az állattartó gazdákat, hogy folyó­évi október 24-én, 14 órától október hó 26-án 7 óráig az állatorvosi ügyeletes szolgálatot' dr. Nyíri Ede várotsi Vezető állatorvos látja el. Lakása’: Rákóczi-tér 8. Telefon: 9. Fiatal mészároslegény konyhamészárosnak, felvétetik. Kaposvári Fonoda konyha. Egyiovas kocsivai f-uvarost álülamdó fuvarral felveszünk. Kaposvári Fonoda konyha. A Kaposvári Helyőrségi Tiszti Klub (Ápri­lis 4-utca 4.) felvételre keres érettségivel! vagy hosszú gyakorlaülaü rendelkező könyv­tárost, címírásban jártas dekoratőrt, vala­mint fűtőt. Jelentkezni lehet minden nap 9— 10 óráig. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály. Felelős kiadó: Tóih István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-a. f Telefon: 901, 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca II Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat K.»po«*ái, Latinka Sándor-u. ft. Tdeícni Nyomdáért felel; Hidas JAno*

Next

/
Oldalképek
Tartalom