Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

Kedd, 1953 szeptember 22. SOMOGYI NÉPLAP 3 wmx. «* Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása (Folytatás a 2, oldalról,) 1 egyenek tudatában annak, hogy földjük megtartása, jó megművelé­se, a jól végzett munka mellett *®gyik legfontosabb alap ahhoz, bogy termelőszöve'fcezeteink tag­ságának jövedelme magasabb le­gyen, mini az egyénileg gazdálko­dó középparasztoké. Az elkövetkező hetekben a szö­vetkezetek .megerősítése a tagság jöv. dt mének fo • ozása érdekében, a leg.fonttceabb feladat a-z őszi szán- "tás-yettés. őszintén meg bél mon­dani, hogy terimelősiz'övetkezeteiink- ben nem jó « helyzet. Vannak terme- ió'szvetkezleleink, ahol) mér jómi­nőségben elvégezték a rozs* az Sszi- árp.a vitásét. de ugyanakkor más szövetkezetekben az ösziárpa. a rozs. takarmánykevenék még nincs •ü földben* jólMiet ahhoz, hogy jó ■termés legyem, már földben kelöene lenniük. Vannak -temelőszövfetfeizeitek.) ahol! alig egykét holdat trágyáz­tak meg. Mitől várják ezek a termelőszö­vetkezetek a jó termést, ha későn vetnie'.«, ha nem trágyáznak megfe­lelő mennyiségű terükben — és hoz- zá teli etem —ha nem. jó minőségű munkát végeznek? Teljesen jogos á féléimé a szeg­halmi termelőszövetkezetet képvis. - iő elvtársinak, aki elmondta, hogy fél a jövőévi terméstől* mert Szeg­halomban nem vetnek idejében. A tanácskozás minden részvevő­jének hazatérve azzal az elhatáro­zott szándékkal Ikrei! hozzákezdenie ,a munkáihoz, hogy a. tavalyinál jobb minőségben, megfelelő időben vég­zik el az őszi szántás-veitési munká­kat és azon dolgoznak, hogy ezzel megalapozzák a termelőszövetkeze­tek jövőévi jó termését. Újra biztosíthatom a tanácskozás részvevőit, hogy pártunk és kormá­nyunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, a szövet­kezet minden igaz hívének az előt* tü - álló nagy feladat végrehajtáisiá- hoz. Előre a virágzó szövetkezetek megteremtéséért, a jómódú paraszt­ságért! Egész dolgozó népünk javára kí­vánom* hogy a tanácskozás minden részvevőjének munkája sok sikert hozzon a tierTnelőszöveltkezetékik megszilárdításában! Hegedűs András élvtárs nagy tapssal fogadott válasza után Dobi István a határozati javaslatot (azokkal a kiegéiszítéseikkel, amelye­ket Hegedűs András, földművelés- ügyi miniszter a vita alapján ösz- szegezett) és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek áilaipsiZiabáíiy ter­vezetét szavazásra bocsátotta. A tanácskozás a határozati javasltait és az alapszabály-itei’vez:tét elfogad­ta és két bizottságot jelölt ki a ha­tározat és az alapszabály véglege­sítésére. Töretlen lenieltsl dolgoznak a Sagytali Tőzegtlteielö Vállalat dolgozói A Nagyberek'i Tőzegkitermelő Vád.a!a mái emelkedett1 a munka- lendület és ennek nyomán, a terme­lékenység, Augusztus havi tervü­ket 102.3 százalékra teljesítették a vállalat dolgozói. Az alkotmányunk ünnepére indított .munkaverseny szép .eredmény:két hozott és a. ver* 6’enyLendü.let augusztus 20. után is töretlen maradt. Szeptember -első dekád jóiban máig jobb eredményt értek el, mint augusztusban. A tozegvágoknál a legjobb ered­ményit Pintér Sándor érte el* tel­jesítménye 200 százalék volt. Jói harcolnak a további eredményekért, a terv túlteljesítéséért -Molnár La­jos 160.5* Bertalan János 198, Er­délyi István 160 és Béres János 176 százalékos telje sít mennydl. A tőzeg-1 tépőbrigád legjobb dolgozója Á’b* rab ám Béla, eredménye i40 száza* lék. Az üzemi bizottság törődik a dől* gozókkaí és bírálatukat, javaslatai­kat figyelembe veszi. A legutóbbi gyűlésen felvetették a dolgozók, hogy gyengébb lett az: üzemi’ ’kony­hán a leves minősége és az ivóvíz­ellátás terén hiányok vannak. Az üzemi bizottság intézkedett, a dol­gozók jogos igényeinek megfeieiőenj kiküszöbölték a hibákat. A vállalat, dolgozói most a III, negyedéves terv telljieisítésééirt indít* sanak harcot és még íkimagaslóbtí eredményeket érjenek el. MEGKEZDŐDÖTT A SZERZŐDÉSES LIBA-KACSA HIZLALÁSI AKCIÓ A nagyatádi Pártmunkás Könyvtár feladatairól A megyeszékhelyeken lévő IPárt oktatás Háza mint ájára járá­sainkban is már régebben megala­kultak a Pártmunkás Könyvtárak, -f eladatuk, hogy a propagandisták elméleti és módszertani képzésé­inek, az önálló tanulás és az elmé­leti tanácsadás kifejlesztésének •egyik legfőbb eszközévé váljanak. Munkájukkal elsősorban a népgazdaság legfontosabb te­rületein folyó propaganda és agiíácíós munkát kell segíte­niük különböző módszerekkel. Szoros kapcsolatot kell létesíteniük a megyei Párt oktatás Házával, vala­mint a járási előadói irodával, hogy ezek segítségével és közreműkö- ■dé,sével könnyebben végezhessék munkájukat. Járási Pártmunkás Könyvtáraink közül —• az eddigi Tapasztalatok alapján — a nagy- *atádí Pártmunkás Könyvtár végez­te á legjobb munkát. Az elmúlt ok­tatási év jó eredményeinek el­érésében nagy része volt a könyv­tárnak, mely egyéni és csoportos konzultációk, előadások, állandó elméleti tanácsadások és tapasz­talatcserék .szervezésével segítette .az oktatásban részvevő eivtársak munkáját és, tanulását. Azonban az .eredmények mellett :még komoly hiányosságok is ákad- ■nak, melyekhez nagymértékben hozzájárul az, hagy a járási párt- bizottság nem értékeli megfelelő mértékben a járási Pártmunkás Könyvtár jelentőségét. Ennek kö­vetkeztében azt a segítséget és tá­mogatást «em nyújtja munkájához, amely elengedhetetlenül szükséges és fontos lenne. így pl. nem bizto­sítja a Pártmunkás Könyvtár je­lenlegi, függetlenített vezetőjének. Márton Lajosné elv társnőnek za­vartalan munkáját, hanem mindig kéznél lévő“, mindenre felhasz­nálható aktívának tekinti. Márton elvtársnő már két hete a járási pártbizottság agitációs és propaganda osztálya távollévő ve­zetőjét helyettesíti, így nem ma­rad elegendő ideje saját munkakö­rének ellátására. Feladatait nem tudja hiánytalanul megoldani, ez pedig igen nagy hiba, különösen most, az új oktatási évad megkez­dése előtt. De nemcsak a járási pártbizott­ság, hanem a megyei Pártoktatás Háza hanyagságából! is következik az, hogy Márton elvtársnő, aki a Pártmunkás Könyvtár vezetését csak augusztus 1-én vette át, még ma sincs teljesen tisztáiban felada­taival, s azok végrehajtásának módjával. A megyei Pártoíktaíá® Háza munkatársai ne csak 1—2 órás rövid megbeszélésre keressék fel a. Pártmunkás Könyvtár vezető­jét, hanem a feladatok1 és módsze­rek pontos ismertetésével, ,a ne­hézségek okainak feltárásává] ’ad­janak kimerítő, gyakorlati segítsé­gét is. Ugyanakkor a járási pártbi­zottság végre lássa be, hogy a Pártmunkás Könyvtár vezetője azért függetlenített funkcionárius, hogy elsősorban saját munkakörét töltse be maradéktalanul. Hiszen az új oktatási év kezdetét meg­előző utolsó hetekben bőven akad o’:yan feladat, mélynek megvalósí­tása teljes odaadást és egész em­bert kíván, Összegezve tehát, melyek a leg­sürgősebb teendők? Mind a járási pártbizottság, mind a megyei Párt- eiktátás Háza segítse és biztosítsa Márton elvtársnő zavartalan jó munkáját. .Módszertani útmutatá­sokkal: együtt részletesen tájékoz­tassák saját munkakörének fel­adatairól. Ezután a Pártmunkás Könyvtár haladéktalanul készül­jön fel az új oktatási évre olymó­don, hogy a járási előadói iroda és az elméleti tanácsadó tagjaivá] be­széljék meg közösen az új okta­tási év feladatait, a tanulmányi anyag alapján dolgozzák ki a Pártmunkás Könyvtár részletes munkater­vét. Az előadóikkal beszéljék meg elő­relátható előadásaik témáját, kezd­jék meg a helyi anyagok gyűjtését, a szemléltető, agitációs anyagok összeállítását és előkészítését. Be­széljék meg azokat' a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémá­kat, melyek az oktatási év folya­mán leginkább felvetődhetnek. Mindezen feladatok végrehajtása egyik döntő feltétele annak, hogy a nagyatádi Pártmunkás Könyvtár az új pártoktatási évben jó munkát végezhessen. Termelőcsoportunk tagjainak több a jövedelmük, mint a* egyénieké Mi, az ádándí Petőfi termelőcso­port tagjai mindig arra töreked­tünk, hogy jó munkánkkal, az új agrotechnika alkalmazásával olyan terméseredményeket érjünk el. amelyek kézzelfoghatóan igazolják a szövetkezeti gazdálkodás fölé­nyét a kisparcellás gazdálkodás fe­lett. Az idén a. keresztsorosan ve­tett 30 holdas'búzatábláról 17 má­zsás h oldatuk én ti átlagtermést ta­karítottunk be. Míg a. község egyé­ni gazdáinak kisparcelláín 13—14 mázsa volt a holdankérati átlagter­més. Munkánk gazdagon gyümölcsö­zött a közösben. Jövedelmünket gyarapította a kormányprogramm megvalósítása nyomán történt több intézkedés. így az évvégi zárszám­adáskor egy-egy munkaegységre 5.8 kiló kenyérgabonát, 98 deka árpáit, 2.9 kg kukoricát, 1 kg bur­gonyát, 1 kg kölest, l.o kg tava­szi szalmát és 4.60 forint kész­pénzt oszthatunk ki. A nyár elején nálunk is volt né­hány olyan tag a csoportban, aki az ellenség hangjának fejiplve, in­gadozott, de a szép jövedelem és az állam gondoskodása nyomán ka­pott kedvezmények ezeket is meg­győzték, hogy jobb a közösben. Gál Antal, aki még júliusban azt mondta: „ha mindenki a csoport­ban marad, én akkor is kilépek. Még ha aranyat ígérnek, sem ma­radok bent“. Amikor ,a 307 mun­kaegysége után hazavítte a cso­portból előlegként kapott 15 má­zsa búzát, 130 kiló rozsot, 365 kilő árpái, 746 kiló szénát és 1425 fo­rint készpénzt, már így vélekedett: „nagy meggondolatlanságot ten­nék, ha itthagynám a csoportot. Most már én is belátom, hogy az ellenség a káromat 'akarta. Mióta a csoportban vagyok, tudtam pin­cét építeni, most meg a házamat is tataroztatom. Látom azt is, hogy ezentúl még többre számolhatunk a csoportban, mert az állam is sok ‘kedvezménnyel segít bennünket. A csoportban mindenki megtalálja számítását, csak ’becsületesen kell dolgoznia“. Pártunk Központi Vezetőségének határozata az új, begyűjtési rend­szerről még nagyobb bizakodást öntött csoportunk tagjaiba. Kiszá­mítottuk, hogy a jövőévi jövedel­münk mennyivel növekszik a be­adás csökkentése folytán. így pl. a jövőévi összes terménybeadás 25 százalékos csökkentésével mint­egy 27.125 búzakilogrammal! keli kevesebbet beadnunk, melynek eredményeként 2 kiló terménnyel több jut egy-egy munkaegységre. A terménybeadás csökkentése mintegy 108.400 forintot jelent a csoportnak. A csoport élőállatbeadása 9 má­zsával, tejbadása pedig 3 ezer literrel lesz kevesebb a jövő év­ben. A cs’Oporttagok háztáji tehe­nei utáni tejbeadás törlésével csa­ládonként 1744 forinttal nő a jö­vedelem, Egy olyan családnak, mint Míszlai Jánosé, az 590 mun­kaegysége után a jövő évben ter­ményekből több mint 2360 forint­tal nő a jövedelme, A háztáji te­hén utáni tejbeadás törlése 1744 forinttal növeli Miszlaiék jövedel­mét, Csoportunk tagsága látja, ho-'- több a jövedelme, mint az egyéni gazdáké, látja,, hogy'jobb a közösben. Községünk egyénileg dolgozó parasztjai közül egyre többen ké­szítenek számvetést és jutnak ar­ra az elhatározásra, hagy jobban jönnék (ki, ha a csoportban dolgoz­nak. ’Nemrégen három gazda: bér­iéi Lukács 6 holdas, Pavelka Ist­ván 8 holdas és Koska Julianna írta alá a belépési nyilatkozatot. Pavelka István lánya már jön is dolgozni a csoportba és a többiek is jönnek, mihelyt a sajátjukat be­takarítják. Csoportunk tagsága most az őszí vetések időbeni elvégzésével harcol azért, hogy megalapozza a jövőévi bő termést. Jó munkánk­kal, eredményeinkkel harcolunk azért, hogy az a fa, amelyet 1951 március óta nagy gonddal ápo­lunk, még gazdagabban gyümöl­csözzék és tovább terebélyesed­jék. Kísdeák József, az ádándí Petőfi tszcs elnöke. Dolgozó parasztságunkat a íhí- zottlibának és kacsának eddigi sza- badfelvásárláeí ára —melyet az álla­mi begyüjtőbely fizetett — nem ösz­tönözte arra,, hogy minél többet ér­tékesítsen az állami begyüj töké­lyén. A liba-* kacsaMzlálási akció ke­netén belül újabb segítséget kíván nyújtani kormányunk a dolgozó parasztság részére azzal, hogy ked­vező értékesítési feltételeket bizto­sít. A szerződéses akcióban minden termelő részt vehet, aki már teljesí­tette baromfibeadási kötelezettsé­gét. vagy beadási kötelezettsége tel­jesítésiéhez szükséges liba vagy ka­csa tömés alá biztosítva van. Szerződni lehet minden község­ben a szövetkezeti .gyűjtőhelyen. Szerződést közvetlenül a liba vagy ’kacsa i adása alkalmával is meg le­het kötni. A szövetkezeti gyűjtő minden községben a szerződéses liba és ka­csa ’kilogrammjáért 18 forintot fi­zet. Ezenkívül minden leszerződött liba után. ha .a liba leadásra kerül és súlya a 6 kg-otl eléri* dara­bonként 6 forint, ha a liba súlya a 6.5 kg-ot eléri. 9 forint és ha 7 kg' ót eléri a leszerződött liba súlya, akkor darabonként 15 forint prémi* umbau részesül a termelő. Ha. .kacsai hizlalására szerződött a termelő* akkor ugyancsak fennáll a 18 forintos kilogrammonkénti ár. A leszerződött hízottkacsa leadásai után. ha a kacsa* súlya 3 kg, akkor 3 íorin.t ha 3.5 kg a kacsa súlya, akikor pedig 5 forint prémium1 iil'* Jeti meg a termelőt. Küllőn előnye még a szerződéses liba-, kiaicsalliízlalás’i akciónak, hogy minden leszerződött liba után 50 forint, minden leszerződött kacsa után pedig 25 forint előleget kap a termelő közvetlenül a szerződés megkötése alkalmával. Pl., ha egy termelő 10 libára köt hizlalása szer­ződést. a szerződés megkötése alkal­mával 500 forint előleg felvételére jogosult. Október 10-—IS-én tartják meg a kaposvári Őszi Vásárt Hírt adtunk arról, hogy október 3—4-én Kaposvárott lesz meigyénk Őszi Vására. A belkereskedelmi miniszt'éríum most úgy határozott, hogy a vásárt egy héttel elhalássza. Az Őszi Vásár új időpontja októ­ber 1*0—11. Illetékesek figyelmébe A Kaposvári Textilnagykereske­delmi V. az elmúlt évben is szép eredményt ért el. Ezévi tervét októ­ber 31-re befejezi. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalat veze­tői, dolgozói jó munkát végeznek. Egyedül a raktárkérdés, ami komoly problémát okoz a vállalatnak. A vállalat hatalmas árukészletét 34 helyen -tárolja«. A helyiségek azon­ban használhatatlanok, raktározás céljára nem felelnek meg. Egyes fal­részek nedvesek. Körülbelül 4 ezer forint értékű áru megrothadt ezek­ben a raktárakban. Sok helyen pe­nészveszély uralkodik. A szellőzte­tés a szűk hely és a zsúfoltság miatt lehetetlen. A dolgozók csak nagy ne­hézségek árán tudják elvégezni az áruk szortírozását. Mit eredményez mindez? Elsősor­ban többezer forintos kárt. A mun­kaerő 40 százaléka állandóan a szál­lításokkal, áruhordással, raktározás­sal foglalkozik, pedig rendes körül­mények között néhány ember ké­nyelmesen elvégezhetné ezt a mun­kát. A vállalat vezetősége mindent el­követ a hiányosság kiküszöbölésére. Már 1950-ben kéréssel fordult a fe­lettes szervekhez egy új raktár lé­tesítése, illetve építése érdekében. Azóta állandóan szorgalmazzák az ügyet. Hosszas, bürokratikus levele­zés kezdődött meg, melynek eredmé­nyeképpen 1953 elején megkapta a vállalat az építkezéshez szükséges keretet. Pénz tehát már volt, ugyan­akkor azonban más nehézség merült fel. Az építővállalatok nem tudták az építkezést vállalni. Újabb harc indult meg, melynek eredményekép­pen végül ez a kérdés is megoldott­nak látszott, azonban addigra meg­vonták a hitelkeretet. Érdekes hul­lámzás indult meg. Volt pénz, nem volt építővállalat, volt építővállalat, mely felépítette volna a raktárt, nem volt pénz. Jelenleg kiegyensúlyozó­dott a helyzet olyanképpen, hogy nincs se pénz, se építővállalat. Ki a felelős mindezért? A helyi szervek elkövettek mindent a raktár felépítése érdekében. A felelősség a belkereskedelmi minisztérium ruhá­zati főosztályát és az építésügyi mi­nisztériumot terheli. Az illetékes szervek feltétlenül __ hassanak oda, hogy a vállalat áru­készlete minél előbb megfelelő, a helyes tárolás követelményeit kielé­gítő raktárban nyerjen elhelyezést. Dolgozó népünk vagyonáról van szó. Ezrek vesznek kárba a jelenlegi ál« lapot mellett. * * (Tudósítónktól.) 1953 január már elég régen volt, innen-onnan 9 hónapja. Aki a csur­gói mészárszékben akkor vásárolt húst, már biztosan rég • elfelejtette, hogy mit is főzött belőle ebédre. Azonban az állat beadója, aki a húst szállította, nem felejtette el, hogy neki pénz is járna. Január elején ugyanis Máté Sán­dor csurgói lakos tehenét le kellett vágni. A levágott állat tiszta húsa kb. 145 kg lehetett, amiért párezer forint járt volna a gazdának. Ugyan­csak ebben az időszakban Kücher János csurgónagymartoni lakos egy borjút adott levágásra, melynek hú­sa kb. 65 kg lehetett és 3—400 fo­rint járt volna érte. Mindkét esetben a húst kimérték, persze pénzért. De hogy, hogy sem, a gazdák még nem kapták meg a nekik járó összeget. Mindkét gazda fűhöz-fához ment már segítségért, de senki sem tudta, hogy valójában mennyi pénz jár a levágott állato­kért. A vágóhíd vezetőit —• Halász és Luka elvtársakat hiába kérdezik, ők nem tudnak róla. Az illetékesek azonnal intézkedje­nek, hogy a két gazda megkapja a neki jogosan járó pénzt. Brabecz Alajosné, Csurgó,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom