Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-03 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! lm\^r Két taggyűlés tapasztalata A jövőévi termés biztosítása érdekében tanácsaink legfontosabb feladata az állatni tartalékföidek hasznosítása A nehézségek ellenére is jól halad a színjátszó-rendező tanfolyam munkája PÄRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X» évfolyam, 206. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1953 szeptember 3. Á TAGGYŰLÉSEK FELADATA Dolgozó népünk örömmel és megelégedéssel fogadta a párt határozata nyomán megjelenő kormány- programmot. A Központi Vezetőcég őszinte önbíráláttál föltárta a párt politikai irányvonalában, gazdaságpolitikájában elkövetett Subákat és megjelölte kijavítási módjukat. Az egész országban,, így megyénkben is a megyei, járási, városi pártválasztmányi üléseken megvitatták a K- V. határozata szellemében a pártmunka helyzetét, ugyanakkor megszabták a kommunisták feladatait az elkövetkező időben. A pártválasztmányi ülések nagv- jelentőségűek voltak megyénk pártéletében. őszinte önkritikával feltárták a vezetésben s az egész pártpolitikai munkában elkövetett hibákat, és pártszerű . bírálattal segítséget nyújtottak a pártbizottságoknak s egyes pártfunkcionáriusoknak munkamódszereik megjavításához. A mostani taggyűléseknek •méginkább elő kell segíteniük a hibák kiküszöbölését a pártmunká- bun. elő kell segíteniük a bírálat és önbírálat egészséges kibontakozását, a pártonbelüli demokrácia megiszilárditásáit. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve. Itt számol be a .pártvezetőség a tagságnak, itt vitatják meg a pártmünka legfontosabb kérdéseit, s itt hoznak határozatot az elkövetkező feladatok megoldására. A jól előkészített taggyűlés kiszélesíti a kommunisták látókörét, növeli bennük a kötelességéé felelősségérzetet a rájuk bízott munka iránt. Sztálin elvtárs arra. tanít bennünket., hogy a párttagok aktivitását állandóan emelni kell, és ez azt jelenti, hogy az őket érdeklő kérdéseket megvitatás céljából eléjük kell tárni,, ki kel! kérni véleményüket, javaslatukat, biztosítani kell, hogy alkalmazzak a bírálat és önbírálat fegyverét. A Központi Vezetőség június 27—2l8-i határozatának taggyűléseken. való megvitatása nagyjelentőségű állomás lesz megyénk kommunistáinak életében. Éppen ezért pártvízetőségeinknek, de minden egyes párttagnak rendkívül nagy gondot kell fordítania a mostani taggyűlések előkészítésére. Párt- vezetőségeink kövessenek el mindent, hogy a párttagság 1(W^százalékig résztvegyen a taggyűléseken, előre ismerje a taggyűlés napirendjét. A pártcsoportokon —- ahol ilyrnek nincsenek •— vezetőségi tagokon keresztül készítsék fel ősét a taggyűlésreIgen fontos, hogy a taggyűlés 'beszámolóját a pártszervezet vezetőségének egésze készítse el, hogy az lényegében, a pártvezetőség beezá- mollója legyen, az egész párív zc- tőség, rajtuk keresztül az egész párttagság véleményét tükrözze vissza. Vesse fel a beszámoló a kollektív vezetés kérdését: hogyan érvényesült ez idáig a pártszervezetben. A Központi Vezetőség határozata rámutat, hogy a párt felső ée alsó szerveire egyaránt érvényes, hogy az a. vezető, aki kollektíva nélkül vezet, aki csak a saját feje után indul, az nem tűri a kritikát, nem gyakorol önbírálatot, csalhatatlannak hiszi magát. A kollektív vezetés ezzel szemben elmélyíti a párt tömegbefQ'lyását, érvényre juttatja a kollektíva teremtő, alkotó erejét, a kollektív tudást és bökseséget. Megyénkben is számos h.e- ■ lyen tapasztalható volt, hogy a pártszervezetek vezetőségeinek egésze helyett egyedül csak a Párt- titikár dolgozott, minden feladatot egyedül akart elvégezni. Nem kérte ki a párt vezetőség többi tagjának véleményét, g különösképpen nem hallgatta meg a párttagságot. ■Az egyszemélyi vezetés pedig elkerülhetetlenül magával hozta, hogy pártvezetöségeink n.m tartották meg rendszeresen a vezetőségi üléseket. a párttitkár fontos kérdésekben maga határozott, így a határozatok végrehajtásáért nem érezte magát az egész párttagság, de még a pártvezetőség sem felelősnek. íSürgős feladat tehát pártszervezeteinkben megteremteni az egyszemélyi vezetés helyett a kollektív vezetést, g ezen keresztül szorosabbra fűzni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Mindezt a taggyűlések beszámolóinak élesen fel kell vetniük, rá keli mutatniuk, hogy a pártmunka fogyatékosságai az alapezervezetben hogyan vezethetők viasza a tömegektől való elszakadáshoz, a helytelen egyszemélyi vezetéshez. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy gondosan kidolgozott határozati javaslat szabja meg e hibák kijavításának módját. A taggyűlések azonban csak akkor lesznek igazán eredményesek, ha a párttagság bátran és őszintén bírálja a pártvezetőség munkáját. ha az egészséges bírálat gzél- lemte hatja át a beszámolót, ha önkritikusan feltárja a vezetőség munkájának fogyatékosságait- A beszámoló névszerint bírálja azokat a párttagokat, akik kommunistához nem méltóan, hátul kullognak a termelésben, a beadásban, nem hajtják végre a párttól kapott megBízatá- j sukat. A hibákat őszintén feltáró j ■beszámoló alap arra, hogR a párt'! tagság is bátran, személyre való tekintet inélkül mondja el a taggyűlésen véleményét. Az alulról jövő bí- j rálát az a friss levegő pártvezetőségeink számára, mely hozzásegít az elkövetett hibák kijavításához. A mostani taggyűléseknek azt is meg . éli vitatniuk, hogy a pártszervezetek milyen hibákat kö vettek el az ideológiai és elméleti munka elmaradása terén, .egyúttal meg kell szabniuk a feladatokat a hibák kijavítására. El kell fogadni az 1953/54. pártoktatási évben részvevő hallgatók névsorát. A beszámolók ismertessék az idei pártoktatási év nagyszerű feladatait, hívják fel a párttagság figyelmét a lelkiismeretes tanulásra. A taggyűlésen részvevő kommunisták feielősségtelje,? ügye lesz olyan határozatokat hozni, melyek a Központi Vezetőség határozatának értelmében elősegítik a párt- szervezeten. belül a pártpolitikai munka megjavítását. A határozatok tükrözzék vissza mindazokat a jó javaslatokat, melyeket a beszámoló és a tagság a vita során felvet. A párttagság, de mindenekelőtt / a pártvezetőség feladata, hogy menetközben ellenőrizze ezeknek a határozatoknak a végrehajtását. A mostani taggyűlések legfontosabb feladata tehát abban áll, hogy mozgósítsanak a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának végrehajtására, hogy elősegítsék a pártpolitikai munka megjavítását a megyében, a párt és a dolgozó tömegek közti kapcsolat megszilárdítását. Járási és városi 1 pártbizottságaink ezért rendkívül nagy gondot fordítsanak a taggyűlések előkészítésére, nyújtsanak segítséget a pártszervezeteknek, de úgy, hogy ne vegyék el azok önállóságát, ne forduljon elő olyan eset, hogy a járási pártbizottság tagja vagy megbízottja a pártdemokráeiát megsértve. maga készítse el a vezetőség beszámolóját. Úgy készüljenek megyénk kommunistái a mostani taggyűlésekre,, hogy azok elősegítsék a jövőben a pártmunka meg-' javítását. Megvédj fik szővetkezettünket ■Egyes termelőszövetkezeteinktől és csoportjainktól naponta érkeznek levelek, a Megyei Tanácshoz, amelyekben kéri a tagság: továbbítsák a földművelés- ügyi, miniszter elvtársinak , azt a kérelmüket, hogy tekintsék semmisnek az ellenség szavára hallgatva aláírt feloszlatás! kérvényüket. A kérelmeket a tsz-ek minden tagja aláírta. Alább közlünk néhányat © Levelekből. A TÖRÖKKOPPÁNYI KOPPÁNYV6LGYE TERMELŐSZÖVETKEZET az alábbi, több mint 60 tag aláírásával ellátott kérvényt küldte be: „A Koppányvölgye tsz alant felsorolt tagjai kérik a földművelésügyi minisztériumot, hogy a nemrégiben beküldött kilépési kérvényt semmisítse meg. Indok: az előbbi kérvényt a csoportba befurakodott ellenség és a lógósok szervezték, mi meggondolatlanságból, a kulákok hangjára írtuk alá. Ma már látjuk, hogy az ■ellenség megtévesztett bennünket, helytelenül cselekedtünk“. A GAMÁSI GÁRDGNYPUSZTAI BÉKE ŐRE TSZ 18 tagja az alábbi jegyzőkönyvet írta'aiá: „Mi, a gárdonypusztaí Béke őre tsz tagjai hivatalosan bejelentjük, hogy az 1953 július 15-én ■keltezett kilépési jegyzőkönyvet semmisnek nyilvánítjuk és bejelentjük, hogy szövetkezetünk további fennállását és működését ■akarjuk. Megvédjük szövetkezetünket az ellenség támadásától és kizárjuk azokat az egyéneiket, akik bomlasztani akarják szövetkezetünket“. A LÁTRÁNYI ALKOTMÁNY TSZ-BŐL a következő szövegű nyilatkozat érkezett be 23 tag aláírásává!: „Alulírottak kijelentjük, hogy minden ellenséges tevékenységgel szemben, amely a tsz bomlasztá- sára és a termelőmunka zavarására irányul, a leghatározottabban fellépünk és szövetkezetünket az ilyen tevékenységekkel szemben minden erőnkkel megvédjük. Mi továbbra is szövetkezetünk szilárd tagjai maradunk és megfogadjuk, hogy legjobb tudásunkkal harcolunk a szövetkezet felvirágoztatásáért“. A NÁGOCSI SZABADSÁG TSZ-BÖL is jegyzőkönyv érkezett 48 aláírással a Megyei Tanácshoz. A következőket írják: • „A kilépési kérelmet az ellenség befolyására néhány an aláírtuk, mert nőm láttuk tisztán az új rendelkezéseket. Kijelentjük, hogy továbbra is a termelőszövetkezetben maradunk, mert ezen keresztül látjuk boldogulásunk egyetlen lehetőségét“. A kérvények fényt vetnek az ellenség aljas munkájára, mellyel azt szerelné elérni, hogy a szövetkezeti parasztok letérjenek arról a helyes útról, amelyet a párt mutatott nekik. Szövetkezeti tagságunk többsége ma már világosan látja, hogy a kormányintézkedések az ő jobblétüket, szövetkezetük erősítését szolgálják. Több a jövedelme Reichert Imre tsz-tagnak, mini Huszár Péter egyéni gazdának ■Somogymeggyesen is bebizonyosodott a termelőszövetkezeti,1 nagyüzemi gazdálkodás fölénye az egyéni kisparcellás gazdálkodással szemben. Nemcsak magasabb termés- eredménye volt a tsz-uek, hanem a becsületesen dolgozó tsz-tagoknak lényegesen több jövedelem jutott, mint a szintén becsületesen dolgozó egyéni gazdáknak. If j. Reichert Imre édesapjával dolgozott a tsz-focn, 410 munkaegységet teljesítettek. Ezért az előleg- kiosztáskor kaptak 30 múzsa 32 kg kenyérgabonát, 7 mázsa 4-0 kg árpát. Ez még nem is az egész jövedelmük. hiszen csak előlegosztás volt. _ Jog gal büszkék az eredményükre Füfcip Lajosné és Fejes Sándorné, akik a munkából becsületesen kivették részüket és kenyérgabonából 17 mázsa 11 kg-ot, árpából 4 mázsa 23 kg-ot és 10 kg mákot kaptak előlegként. Juhász József és felesége csak január 1-től dolgozik ,a, tsz-ben mégi,g 20 mázsa 73 kg kenyérgabonát. több mint 6 mázsa árpát vittek haza. De nézzük meg Huszár Péter jövedelmét is. Huszár Péter egyénileg gazdálkodott, összesen 30 mázsa búzát termelt. Ebből beadott 14 mázsát, a cséplésért adott 3 mázsa 80 kg-o.t- Rozsból 10 mázsát termelt. Bis adása: 5 mázsa, tehát maradt neki 12 mázsa 20 kg kenyérgabonája. Árpából termett 10 mázsa, beadott 5 mázsát, maradt neki 5 mázsa árpája. Ebből kell gondoskodnia vetőmagról és a család szükségletéről. Nem jutott neki annyi, mint Reicherték- nak. Simon Lajos levelező Tab Dolgozó parasztjaink kössenek termelési szerződést Kormányunk a dolgozó parasztság számára lehetőséget biztosít, hogy jól jövedelmező ősziveíésű növényekre kössön szerződést. Termelőszövetkezetemk és egyénileg dolgozó parasztjaink ezt a lehetőséget használják iki, hogy jövedelmüket magasabbra emelhessék. Szeptember 3-től szeptember iö-ig (megyéinkben szerződés- kötési hét lesz. Szerződést köthet minden dolgozó paraszt a Megtermelte tő Vállalattal. A vállalat nemesített vetőmagot, igény szerint műtrágyát biztosít a szerződő termelők részére. A következő növény féleségekre lehet szerződést kötni: bíborhere, szöszösbükköny, pannoníbükiköny, ősziborsó, amelyek rozzsal vagy búzával köztesen termeszthetők, valamint repce és csicsóka növény- félékre. A szerződéses termeltetés előnyei: 1. A vállalat által biztosított nemesített vetőmagot hitelbe, év- végi elszámolásra kapja minden termelői. 2. Minden termelő a nagyobb terméseredmény elérése érdekében műtrágyát igényelhet, melyet szintén év végéig hitelezéssel biztosít a vállalat. 3. A vetőmag és az igényelt műtrágya árának hitelezése kamatmentes. Szerződést a földművesszövet- kezeteknél, a termelési felelősöknél és a községi tanácsok által beállított népnevelőknél1 lehet kötni. Minden dolgozó paraszt keresse fel saját érdekében a szerződés- kötő helyeket és (kössön termelési szerződést. Kovács János, a Magtermeltető és Vető-* magellátó Váll. igazgatója. A SOMI BÉKE TSZ tagjai ezt írják: „Szövetkezetünknek nagy kedvezményt jelent a minisztertanács határozata a beadás 10 százalékos csökkentéséről. A rendelet által 190 mázsa tenbénnyel, 85 kg tojással, 76 kg baromfival, 2360 liter tejjel csökkent kötelezettségünk. így egy kilóval több termény jut egy-egy munkaegységre. Dobos Lajos tagtársunknak például 268 kg löbb- lptterin.éinyt és 724 forint készpénzt jelent ez az egy rendelet. A kormány programmja a tsz megszilárdítását célozza, ezért mi továbbra is kitartunk a szövetkezet mellett. Egyben kérjük a földművelésügyi minisztériumot, hogy az egyes tagok által — a tagság többségének tudta nélkül — beadott feloszlatási kérelmet tekintse semmisnek“. A tsz-ek tagjai elítélik az ellenséges elemek bomlasztó tevékenységét és fogadalmát tesznek amellett, hegy megvédik és tovább ■erő sítík szővetkezetükét. A ísz-tagok aláírásával ellátott kérelmeket juttattak él a földművelésügyi minisztériumhoz, hogy tekintse semmisnek az előzőleg beküldött kérvényüket; a tengődi Szabadság, a sesnogy- egresí Kossuth, a balstonfszárszóí Béke, a scmogymeggyesí Petőfi, a zalai Kossuth, az andocsí Sztálin, a somogyfeafeodi Kossuth, a mik’ósi Vörös Csillag, a kisbér apáti Kossuth termelőszövetkezet, illetve termelőcsopor^ tagsága. Kormányunk újabb segítsége A vasárnapi „Somogyi Néplap“- ban gazdatársaimmal' örömmel olvastuk kormányunk rendeletét a burgonya-, kukorica*- és naprafor- góbealdás 10 százalékos csökkentéséről és a termények szabadforgalmáról. Ez a rendelkezés ismét kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy kormányunk segíti a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését, gazdaságának megszilárdítását. A napraforgó-, kukorica- és burgonyabeadás 10 százalékos csökkentése jelentős segítség nekünk, mert így több állatot tudunk tartani és több terményt értékesíthetünk szabadpiacon, Napról-napra kézzelfogható bizonyítékait látjuk annak, hogy kormányunk megvalósítja a kor- mányprogramm célkitűzését, a dolgozók jólétének emelését. ifj. Potenc István levelező, 10 holdas gazda, Barcs. A minisztertanács határozata a kisiparosok, hitelellátásáról A lakosság jobb ellátásának biztosítása érdekében ai minisztertanács utasította a pénzügyminisztert, hogy az arra rászoruló kisiparosoknak — mindenekelőtt azoknak, akik újonnan kezdik tevékenységüket biztosítson kölcsönt a feladatuk ellátásához szükséges munkaeszközök és anyagok beszerzésére. A kölcsönt az Országos Takarékpénztár helyi (városi, községi, ■Budapesten kerületi) tanács végrehajtó bizottságának és a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezetiének javaslata alapján folyósítja. A kölcsön 10.000 forintig terjedhet és a folyósítástól számított harmadik hónap elteltétől legfeljebb 24 hónap alatt egyenlő részletekben kell törleszteni.
