Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!-ft tu v & Gépállomásaink felelőssége a népünk kenyeréért vívott harcban Valósítsák meg a kollektív vezetést a kadarkúti pártszervezetekben-Hurrá lányok» a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában X- évfolyam, 216. szám, ARA 50 FILLÉR Kedd, Í953 szeptember 15 ft MAGYAR DOLGOZÓK P A RTJA M EGYE I PÁRT BIZOTTS ÁGÁN Álé SZÁNTSUNK GYORSAN, VESSÜK EL MIELŐBB A MAGOT Alig 'két >és fél hónappal ezelőtt mondotta Nagy Imre elvtárs &z or­szággyűlés ülésén; ,,a nagyobb mér­vű javulás és árcsökkenés a termés- betakarítás után, az őszi hónapok­ban fog beÜöVidtkezni’*. A kapások nagyrésze még kint van a földeken, de a megígért javulás árcsökken­tés nem váratott so'ká magára. Dol­gozó népünk jól tudja, hogy bátran építhet pártunk szavára, a párt és a kormány minden 'határozata a dol­gozóik javát szolgálja. A tervek tel­jesítésében példáit mutatók az áldo­zatok vállalásában élenjáró, hős mulntlásosztályunk mellett mindiin- ’ kább felsorakozik dolgozó iptaraszit- ságunk is. Azon igyekszik, hogy minél jobbat, minél többet termel­jen, mert felismerte, hogy a kor- mányprogramm megvalósítása, az életszínvonal további állandó emel­kedése mem kismértékben az ő jő munkájától is'függ. Megyénk dolgozó parasztjai ha­tártalan lelkesedéssel fogadták a széleskörű árleszállítás hírét. Álla­sai gazdaságainkban,, tarmelőezövet- kezeticinkben, a gépállomásainkon. a községekben mindenütt a dolgozók lelkes röpgyűlésé en fogadták meg, hogy még jobbara dolgoznak, telje­sítik a tervet. A párt és ,a kormány .intézkedéseire tettekké válaszol­nak. A határozat megjelenése óte eltelt idő alatt megyénk mezőgazda- sági dolgozói nap mint nap tettek­ben juttatják kifejezésre az árle­szállítás iránt megnyilváinuiló lelke­se déeüiket. A bakházi Petőfi, a, p&toafiai Tö­rekvés termelőesoportok tagjai az ellmult héten elvetették az őszi­árpát. A bafetonújhelyi állami gaz­daság dolgozói megkezdték a rozs vetését. Megyénk dolgozó pa­rasztjai nemcsak az árleszállítás hírére láttak hozzá lendületesebben az őszi mezőgazdasági munkákhoz, hanem a korai vetés jelentőségét a gyakorlatban is ismerik. A fonói Vörös Október tszcs pl. tavaly ősszel 15 hold ősziárpáját szeptem­ber közepém, elveti: Itte és átlagosan 19 mázsás 'termést takarított be holdanként A balatonéjhelyi állami gazdaságban a múlt év o' It.óber ele­jén elvetett búza közel 35 mázsát fizetett holdanként. ,Nem mindegy tehát, hogy a jövő évben milyen termést takarítunk b.!. De nem közömbös a korai vetés a mostani őszi mezőgazdasági munkák szempontjából sem. Ha most elké­sünk, összetorlódnak a. feladatok, emiatt neihéz lesz a vetéstervet tel­jesíteni. Pedig a vetésterv idejében történő teljesítése ikétszer,esen érde­ke a falunak. Egyrészt azért, mert ha több terem, több kerül a sza­badpiacra, annál több lesz a falu népének jövedelme. Másrészt azért, mert nyilvánvaló: az őszi munka, s a dolgozó parasztság él tét is egy­re inkább javító kormányprogramm megvalósítása messzemenően össze­függ. Az utóbbi időben megjelenít számos rendelet megkönnyíti a dol­gozó parasztok életét, jelentős anya­gi előnyöket, könnyebbséget jülent számukra. Növeli biztonságérzetü­ket. termeléői kedvűiket. Közvetlenül ezt a célt szolgálja a* i0 százalékos beadás csökkentése a kapásoknál, az ingyenes állator­vosi szolgáltatás, az állami tartalék- terütetek kedvező feltételeik mellett történő hasznosítása, a gépállomá­sok munkadíjáhak csökkentése, a jövedelemadó 15 százalékos csök­kentése, stb. Ebből következik, ha tovább akarunk haladni a megkez­dett úton, e szakadatlanul javítani akarjuk a dolgozó nép és ezen belüj a falu dolgozóinak életét, ehhez el­sősorban; jó munka,, a kötelességük t e 1 jesítése s züksége s, Az őszi munkáik ideje itt van, a vetés azonban nem halad megfele­lően megyénkben. A szántás, a trá­gyázás is késik, bár az utób­binál megyénk az élenjáró megyék közt, halad. Súlyos az elmaradás az ősziárpa vetésénél, M.sigyémk szeptember 10- ig mindössze 4 százalékra teljesítet­te árpa vetéstervét. A barcsi, csur­gói, siófoki, tahi járásokban az ár­pa vetéstervnek alig 3 százalékát teljesítették. Nem jobb a helyzet a vetőszán- tássai sem. melynek tervét mind- ösze 27 százalékra t.ízesítettük. A barcsi járás mindössze 16 szá­zalékra teljesítette vetőszántási ter­vét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy tanács szerveink a megyeitől- a községiekig n,em tettek meg mindent -a jövő évi kenyér biz­tosítása. érdekében. Különösen nagy fel i'ősség terheli az őszi munkák vontatott?ágáért a járási tanácso­kat. ahol úgyszólván a mai napig csak kimutatásokat, tervmódosítá­sokat készítettek. A járási tanácsok mezőgazdái?ági osztályain nap mint nap változik a munkarend, nem tud­ják mai, hogy holnap hova mennyé?. Persze ebben nagy szerepe van a Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályának is, amely szinte naponta ad ki különféle rendelk izéseket. ezzel f- lborítja a járási osztályok munkáj át. Az őszi munkák meggyorsítása, a súlyos elmaradás felszámolása, első­rendű feladatuk tanáessz rve'inknek. A tanácsok felelősek elsősorban a minisztertanács határozatának.vég­rehajtásáéit, felelősek azért, hogy közvetlenül, mind tn eszközzel elő­segítsék a falu dolgozóinak munká­ját. Közvetlenül tamalcsiainl- át tér-, heli a felelősség, ha a munka las­san halad. A pártbizdttságok, pártszerveze­tek feladata -P dig, hogy ellenőriz­zék, segítsék a tanácsokat a munka- ban: és a hiányosságok megszüli-, ■tetősében. A pártszervezetét kom­munistáinak minden erőt mozgóéi - tamink kell az őszi mezőgazdasági munkákra. A pártszervezetek, moz­gósítsák ,a mezőgazdaság vtalameny- nyi dolgozóját. E,nmeik, érdekében helyes, lia azokon a helyeken, ahol gúlyos lemaradás van. rendkívüli taggyűlésen beszélik meg a'felada­tokat. Pártszervezeteinknek, tanácsaink­nak különösen nagy gondot kel fordítaniuk a termelőszövetkezeti ta­gok nevelésére. Itt a legfőbb fel­adat, hogy mindenütt közösen és határidőre elvégezzék a vetést, mert ez a biztosítéka a jó ter­mésnek, a termelőszövetkezetek megszilárdításának. Nagy szerep vár gépállomásaink­ra is. Megyénk gépállomásainak an­nak ellenére, hogy országosan az el­ső helyre kerültek, még igen sokat keli tenniük. Különösen fontos fel­adat most -a két műszak megszerve­zése.. Legtöbb gépállomásán csak .né­hány gép . dolgozik két műszakban, ■pedig a két műszaknak igen nagy jelentősége van a vetések időbeni elvégzésében. Ne késlekedjünk egy percet sem az őszi mezőgazdasági munkával. Szántsunk gyorsan, vessük el minél előbb a magot, hogy dús fö szép legyen az aratásunk jövőre-is, hogy még inkább kiveheseük ré­szünket a kormányprogramm meg­valósításából. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről ! A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-,én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolóija alap- ' ján határozatot hozott a Szovjet­unió mezőgazdaságának továbbfej­lesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió szo­cialista mezőgazdasága, amely a kommunista pánt vezetésével jött létre és szilárdult meg, hatalmas ■ipari, technikai bázisra támaszko­dott és a világ legnagyobb és leg­jobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította dön­tő fölényét mind ,a kisárutermelő parasztság, mind a nagyüzemi kapi­talista) mezőgazdasági termelés fe­lett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz há­borús megpróbáltatások éveiben, be­bizonyította nagy életerejét, azt a képességét' hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a Laíkoesá- got élelmiszerre1!. a könnyű- és éle - miszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok kor­szerű technikával félszerelt közös gazdasága ée erősödik a kolhoz- rendszi.r. A koűbozck és szoYhozok biztosították a mezőgazdaság ter­melékenységének jelentős növekedé­sét és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megál­lapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek álla­mi begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mér­tékben a lakosság növekvő éileimi- szerszü'kségleteit, valamint a köny nyű- és élelmiszeripar .nyersainyag- özükség’et'eit és n:'m felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottsá­gának, valamint a kolihozrendszer- ben rejlő tehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létre­jött a hatalmas, technikailag töké­letes nehézipar és jelentősen meg­erősödtek a kolhozok, minden, felté­tel megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fel endüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégí­tő l-öninyű- és élelmiszeripar továb­bi fejlesztését', és komoly an akadá­lyozzák a kolhozok és kojhozparasz- tok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az ál­lattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növek­szik az állatállomány1, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmánya lapja. Sok szovhoz mun­kájában szintén jelentős hiányossá­gok vannak, alacsony a mezőgazda- sági növények terméshozama és az állattenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva megálla­pítja a határozat. hogy_ a Szovjet­unió Kommunista Pártja követke­zetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irány­vonalán. mert ez a szükséges felté­tele a népgazdaság minden ága si­keres fejlesztésének s ez úton nagy sikereket ért el. Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb ká-. derékét. A nehézipar, valamint a mezőgazdaság és a könnyűipar egy­idejű, gyorsütemű fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfel­tételeket. Ezek az előfi'-itétölek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai ig és ezek a mezőgazdaság ve­zetésének hiányosságaiban gyöke­reznek. Részletesen vázolja a hatá­rozat ezeket az okokat, melyek kö­zül elsőnek emeld ki. hogy a szocia­lista gazdálkodás egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fej­lesztésében. a jövedelmezőség növe­lésében. Hiba volt. hogy az élenjá­ró. jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kői­ül oz ga z daság A rtye!-formájának egyik legfontosabb elvét — a kö­zösségi és személyi érdekeiknek 'oly­módon váló helyes összeegyezt. fá­sét az Art.yelben, hogy a személyes érdekek alá Ingyenek rendelve a kö­zösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának jo­ga van nem nagy,, kiegészítő sze­mélyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság man tudja teljesen ‘kielé­gíteni fogyasztási szükségleteit. Az Antyei forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság term ákbes z o 1 g ál - tatásainak magas normáiban ée a koilliozparasztok személyi gazdaságá­ra vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a ha­tározat' hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a me­zőgazdasági szervek irányító mun­kájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka te­rén. A pelhozok elnökeitől ée veze­tőségétől, a kolihozparaszitoktó'l függ, hogy sok Artyelben még nem meg­felelő a munkaszervezés, a. munka­fegyelem és előfordul a közös tulaj­don iránti hanyag magatartás. A határozat ■ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozod' ezovlhozok ée kerületek mezőgazdaságámaik elma­radt ágait az élenjárók színvona­lára kell emelni. A feladat az, hogy ,a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága ‘élel­miszertermékekben bőségesen kklé- gítse az ország latoßs,ágának növek­vő szükségleteit és bőségesen ellás­sa a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi ,a ha­tározat a megteendő intézkedése­ket. ezek között elsősorban foglal­kozik az állattenyésztés további fejlesztésével. a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gaz­dasági kötelező állati-termék beszol­gáltatásának csökkentésével, A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de . ugyanakkor megállapítja azt is- hogy a közös állatállomány dlért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élésen jelent­kezik ez most, amikor a népgazda­ság új, magasabb fokra emelkedett é? mérhetetlenül megnőtt a lakos­ság szükséglete az állattenyésztési termékéiben. Megállapítja a hatá­rozat, hogy az állattenyésztés fej­lődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takar m án yterm el ég és betakarítás elmaradása magya­rázza, Ezért felelősség terhiül! a Szovjetunió mezőgazdasági és be­gyűjtési minisztériumát, a szovlhoz- ügyi minisztériumot, s-dk, helyi szov­jet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pon­tokban megjelöli az lelkövetíkezen- dő két-három esztendőben elvég­zendő feladatokat az állattenyész­tés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására, Kötele­zően előírja, hogy az egész mező- gazdaság állatállománya 1954-ben a következő mértékig emelkedjék; tehén 29.2 millió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 141.4 mil­lió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedé­sévé} kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehén­állomány növelésének, a baromfi- tenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a 'kormány ál­tal megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termék- beszolgáltaitást hektáronként álla­pítják meg. Ezzel elejét veszik an­nak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat 'kötelezően előírtja a párt- és a szovjet szer­veknek, hogy széles körben ma­gyarázzák meg a kolhozparasztok- nak, munkásoknak és alkalmazot­taknak azokat a határozatokat, me­lyek a kolhozok és kolhozparasz- tok anyagi ‘érdekeltségének foko­zására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézke­dik .a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szol­gáló kiegészítő bérezés rendszeré­rői!', s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékeik és az ál­latok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy 25 szá­zalékát előlegképpen évnegyeden­ként fizessék ki a kolhozparasz­toknak. A közős állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet és mezőgazdasági szerveknek fel kelt számolniok azt a káros gyakorla­tot, amely a kolhozparaszt érde­keit csorbítja a személyi tulájdon- ban lévő állatok tekintetében. 1953 második félévében fel kell menteni a húsbe§zo 1 gált altás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasz- toknak azokat a gazdaságait, ame­lyek 1953 június 15-ig rendelkez­tek személyes tulajdonit képező ál­lattal. 1953 január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok — munkások és 'alkalmazottak — gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhoz- parasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében, Nagy gondot for­dít a határozat a szilárd takar- mányalap megteremtésének kérdé sere. Irányelvül kimondja: szüksé­ges, hogy minden 'kolhoz és szov­hoz e<Sy tehénre legalább 5—6 ton­na silótakarmányt 'tegyen el. Vé­get kell vetni annak, hogy sok gép­es traktorállomás közömbösen vi­seltetik a kolhoz állattenyésztés- fejlesztés ügyével, szemben. Gon­doskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosít­son a Szovjetunió Állami Terv bi­zottsága, s kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi két-három év­ben meg kell valósítani a szovhoz- termelés minden ágának gépesíté­sét. Meg kell erősíteni a mezőigaz­daság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avat­kozniuk az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy sóik magasképzettsé­gű vezetőt neveljenek a mezőgaz­daság e fontos ága számára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöld­ségtermelésének növelésével kap­csolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogv a Szovjetunió nagy .tehetőségekkel rendelk ezt k a bur­gonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovho- zok ezeket a lehetőségeiket kihasz­nálva 'kiváló burgonya-, káposzta-, uborka- és más 'zöldségféle-ter­mést érnek le}. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldségtermelés nö­velésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Fe­lelős ezért a Szovjetunió mezőgaz­dasági és begyűjtési minísztériu­(Folytatás a 2. oldaton.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom