Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember Í3. Határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásáról a tervezéssel egyidőben ki kell A termelőszövetkezetek országos tanácsa szeptember 12-én ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és a szövetkezeti gazdaságok szilárdításával kapcsolatos feladatokat, s a vita alapján a következő határozati javaslatot terjeszti a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói 1953 szeptember 19—20-ira összehívott III. országos tanácskozása elé. „1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyökeret vert, ülj típusú, öntudatban meg- nővekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amelynek százezrekre menő tábora harcosan és tántoríthat atlanti! áll a szövetkezeti gazdálkodás verítékes munkával és közös összefogással megteremtett, sokmilliárdos értékeket kitevő közös vagyona mellett, mert azt tekint j felemelkedése alapjául. Termelőszövetkezeteink jelentős része megszilárdult, tagjaik jó munkájának eredményeként az elmúlt évi aszály nehézségei etilénére gazdaságilag megerősödtek és ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredményeket értek el. Ezek a termelőszövetkezeti gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosítottak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítésére. Ezek a termelőszövetkezetek még a jó] gazdálkodó középparasztok előtt is meggyőzően 'bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fő előnyét. Megszilárdult termelőszövetkezeteink eredményei bizalommal töltik ©1 a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásukat növelik pártunknak és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már ebben az éviben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabona részesedése és nem egy termelőszövetkezetben 6 — 8—10 kg gabona, sőt ennél is több jutóit egy-egy munkaegységre, Ebben az évben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40—60 mázsa, sőt ennél nagyobb mennyiségű kenyér- gabonát kaptak munkájuk után. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink többsége nemcsak biztosította a tagok részére szükséges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagaknak saját szükségletükön felül bőven jut gabonájuk a szabadpiacra is. Megtalálta a helyét jiz I. típusú termelőszövetkezét! csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének felhasználásával növelte a -szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent számukra az összes kenyér- és takarmánygabona, a hízottsertés, a tej, a tojás és baromfi, valamint az egyéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedése. Hasoniókécpen érezteti h a c ás át t e r m él ős z ö vet k ez e t e i n k gazdasági megszilárdítása terén a muitévi hátralékok, a többszázmii- liós hiteltartpzások egyrészén-ek elengedése,. a gépállomási díjak csökkentése és az állatorvosi költségek é's oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeni részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi ideiben ídakult termelőszövetkezetekben — akiket az élmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugallmazására a bajokat, nehézségeket a közös gaz dá]kodá3nak tulajdonították. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak a felvilágosításáért, mert kilépésükkel saját maguknak és családjuknak ártanak és az ellenség malmán] Ijaitják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útijáról, a haladás útjáról visszafordulni hátrányos volna; ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tártsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-iélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért minden termelőszövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent kormányprogramul után nagy örömmel vall'ljük, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett cl igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél nagyobb arányú támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti * gyorsabb felemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk mindent az államtól. Nekünk is ki kell javítanunk az általunk elkövetett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobbminőságű munkával kell biztosítanunk a magas terméshpza- mok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek iálapján a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: I. Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése útján biztosítjuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja. — a jó! dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. A termelőszövetkezeti, gazdálkodás legfőbb célja a tagok életszínvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféleségből és állati termékekből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a •háztáji állatoknak takarmánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy meny- nyiségben kell zöldségféléket és állati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hízottsertést, hízottmarhát és tejet termelniük, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessenek szabadpiacra. 1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt! gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyiségét és a pénzjövedelmet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket értek el. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és arra kell törekedni, hegy jelentős bevételekhez (jussanak, különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és ló- tenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell az olyan magas pénzjövedelmet biztosító ágazatokat is, mint a haltenyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben kí kell fejleszteni a (pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melfék-üzemágakat, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében különösen nagy gonddal kell fejleszteni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt az I. és II. típusú tsz-ekn,ek. c) Minden termelési év elején dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az ladmínisztrativ és igazgatási költségek csökkentésére. A közgyűlés fegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes munkaegység-felhasználás ellenőrzését. Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be, d) A termelőszövetkezetekben a tagok rendszeres és hé'közbeni pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta—másfél havonként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelemtől függően és emellett a család egyéb szükségleteitől függően különféle terményeket és termékeket is. 2, A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságából származó jövedelmének gyorsütemű növelése mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a háztáji mellékgazdaságokból származó jövedelem növelésére, mind az I. típusú csoportokban, mind a tsz-ekben, a) A termelőszövetkezeti tagok már ez év őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre megfelelnek — telepítsenek gyümölcs fákat és szőlőt a háztáji területen. b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és egy anyakocája legyen. A termelőszövetkezetek a közös állatállomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek. c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelő- szövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat, selyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján, a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. I/ssák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaságban szükséges zöldségmagvakkal és palán- taféfékkel. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok termélvényeinek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénzjövedelme ezúton is ■növekedjék. 3. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítani: a) Javasoljuk, hogy a miniszter- tanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális alapot létesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fe| pénz- jövedelmük 2 százalékátb) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztani és lehetővé keli tenni, hogy munkaegységeket érjenek el. c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, • — amennyiben legalább 2 évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évenként kötelezően legalább 2 mázsa búza és ezer forint támogatásban kell ré- szestíeni. Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SlúTK-díjat, hogy a tag°k díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárólja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés — ha a szociális_ alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat. d) Az olyan huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább 2 éven át részt vettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább ■fart, javukra kell írni .az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek. 50 százalékát. e) Feltétlenül érvényt kell szerezni az alapszabály azon előírásának, hogy a terhes asszonyokat és a kisgyermekes anyákat köny- nyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával 3 hónapra mentesítsék Ókét a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra írják. f) Minden termelőszövetkezetben a jól dolgozó nők közül 3—5 tagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása ás a közgyűlés elé terjesztése. E bizottságok működésének alapszabályait a 'termelőszövetkezeti tanács november végéig adja ki, II. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait, 1. A növénytermelés terén elsősorban minden erővel a kenyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a város körüli termelő- szövetkezetekben — a zöldségfélék terméshozamál kell emelni. A termelőszövetkezetekben célul kel! kitűzni, hogy az elkövetkezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kb. kát. holdanként átlagosan legalább 3 mázsával növekedjék. ■a) E cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövetkezetek helyes vezetésével el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából. , Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetkezetekből az elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetekbe. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinken az őszi ikenyérgabonavetés időben való elvégzését, mert .ez a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövőiévj kenyér- ellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő keli készíteni a talajt a tavaszi növény- kultúrák alá. A kevesebb munkaerővel ■rendelkező termelőszövetkezeteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát. Ugyanakkor minden 'tagot mozgósítani kell az őszi termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica-, burgonya- és egyéb részesedésüket. c) Nagy súlyt keli helyezni a helyes talajművelés megszervezésére (eiőhántó's ekével őszi mélyszántás, koratavaszi simitózás, vetés e’ötíi kültivátorozás, legalább háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása). A fejlett növénytermelési módszerek kidolgózásvál, a helyi természeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével, az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit alapul véve ■kel a vetéstervet •elkészíteni, ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket és ezek végrehajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban kell figyelembevenni a földművelésben nagy gyakorlattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sok évtizedes tapasztalatait. b) Növelni kell a talaj termőképességé* a rendszeres talajerő- utánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével ®s alászán- tásával. A trágyát minden nap szállítsák ki a táblákra és ott gondosan kezeljék. Ez a szállítási eszközök számának növelését teszi szükségessé, • ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teherautót kapjanak. A termelőszövetkezetekben a iófogatok számának további szaporítása mellett növelni kell az iga erők számát is. A talajerő növelése érdekében fokozni kell a műtrágya felhasználását is, mégpedig a növény szükségleteinek és a talaj adottságainak megfelelő összetételben és mértékben. e) Minden termelőszövetkezetben és I-es típusú csoportban rá kell térni a vetésforgós gazdálkodásra. Ahol a füves vetésforgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, ott egyszerű 4—7 szakaszos forgóit kell alkalmazni. A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetekben külön szántóföldi és külön tákarmányos forgót kell bevezetni. A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a növény helyes sorrendjére, a jó elővetemény és a jó talaj előkészítés biztosítása végett. A jó elővetemény és az állatállomány takarmányszükségletének fedezésére a pillangós virágú növények területét fel kell emelni a szántóterület 10 százalékára. f) Gondoskodni kell jóminőségű vetőmagvakról. Minden növényből ki kell jelölni a megfelelő nagyságú vetőmagtermő parcellákat és a vetőmagot rendszeresen fel kell újítani nemesitett, fajtiszta, jóminőségü vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben évrő.I-évre vetőmagalapot kel] létesíteni, mely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet. g) A terméshozamok emelésére ki kell használni a- helvj öntözési lehetőségeket, .a termelőszövetkezetek saját maguk építsenek öntözőtelepeket, víztárolókat és ftalas- tavakat. h) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt a gépállomások munkájától és a jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatói, agronómu- sai, traktorvezetői érezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelőszövetkezetek termeléséért, a termésátlagok növeléséért, az eddiginél sokká] jobb minőségben végezzék munkájukat és tartsák be a mezőgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében, hogy a gépállomások és a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápoláshoz, betakarításhoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék ki. Javasoljuk, hogy a minisztertanács a traktorvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom és a traktoros munkában eltöltött időtől függő kitüntetés rendszerét vezesse be. A termelőszövetkezeteknek pedig nagyobb gondot kell fordítaniuk a (traktorvezetőik megfelelői szálláshelyeinek és étkezésének biztosítására. 2. A termelőszövetkezetek állattenyésztésében elsősorban a hozamok emelését és emellett a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelését kell célul kitűzni. 1954. év végéig a'termelőszövetkezetek érjék el, hogy a tehenészetekben a fejes istálló- átlaga naponta legalább 7 liter legyen, anyakocánként átlagosan zsírsertéseknél 6 malacot, hússertéseknél 9 malacot válasszanak le egy-egy fia’ás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer mala- coztassanak, a sertéshízlalá'snáf pedig legalább 20 százalék legyen a takarmány-értékesítés. A termelőszövetkezetek közös •állatállományát úgy kell fejleszteni, hogy a beadáson felül a közös állattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növekedjék a termelőszövetkezetek pénzjövedelme és az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés. Felhívjuk az I. és II. típusú termelőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös állatállományt és annak jövedelmét fordítsák a tagok életszínvonalának emelésére. a) Mindenekelőtt az állattenyésztés alapját, a szilárd takarmánybázist kell megteremteni, a takarmánytermelési terveket összhangba kell hozni az állattenyésztés fejlesztésével. Minden termelőszövetkezet dolgozzon ki hároméves tervet a rétek és legelők feljavítására. Ne legyen egyetlen talpalatnyi termelőszövetkezeti rét vagy legelő, sem (Folytatás a 3. oldal&ti.)