Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

Vasárnap, 1953 szeptember 13. SOMOGYI NÉPLAP / Ili javaslattervezet a lermelószüveltezeleli és gÉpállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásáról (Folytatás a 2. oldalról4) egyéb terület, amelyet ne tisztítot­tak volna meg a gazoktól 'és ne fejtrágyáztak volna. Javasoljuk, hogy a termelőszö vetkezeti községekben és városok­ban a községi legeltetési bizottság kezelésében lévő legelőket véglege seri adják át a terrfelöszöv.tkeze teknek. 1954 év végéig el kell érni, hogy 'a termeiőiszövetkezetekben minden szarvasmarhára öt. tíz darab juhi' öt. sertések és baromfiak részére pedig három köbméter állandó jel legű siló (betonsiló) jusson. b) A jobb takarmányértékssíté. elősegítése érdekében minden tér melőszövetkezet létesítsen takar mányikamrát, amelyet fej. kell sze relrni szecskavágó. kalapácsos dara ló.- répavágó és egyéb takarmány előkészítő készülékekkel. A termelő szövetkezet igazgatóságának egyik tagját felelőssé keli tenni a t» ár­mányok helyes előkészítéséért. Mind a legelőn, mind az istállóban bizto­sítani k®H az állatok állandó és rendszeres ivóvízellátását kutak és ön i'tatóberei! dvzések létesítésével c) A közös állatállomány elhe­lyezésére egyszerű, olcsó és háziki vítélő istállót -kell építeni, hogy az a termelőszövetkezetek részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk a termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinek építési engedély aló­li mentesítését. d) Ahol a baromfitenyésztés fel­tételei kedvezőek, ott fejleszteni kell a közös baromfiállományt. A vizek közelében viziszárnyas-telepe- ket kell létesíteni. III. Biztosítsuk a termelőszövet Kezetek alapszabályszerű demokra­tikus vezetését. 1. A termelőszövetkezetekben fel­tétlen érvényt kell szerezni a szövet­A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról vetésterületüket lehetőleg ugyan- . . . k olyan minőségű földből kapják, mint A minisztertanácsnak a tartalék­ain ilyet a termelőcsoportba bevit-’ földek hasznosításáról szóló hatá- tek. rozata élénk visszhangot keltett e) A tanácsok végrehajtó bi- dolgozó parasztságunk körében, zottsága és osztályai ne sértsék Nyomban a minisztertanácsi hate- meg a iermelő'szövetkezeti köz- rozat megjelenése után mind az gyűlésnek, a tsz elnökének hatás- egyénileg gazdálkodó, mind a tér ■körét, hanem a szövetkezeti demo- melőszövetkezetek nagy számban krácia érvényesítését, a tagság ak- jelentették be, hogy tartalékföldet tivitásának fokozását segítsék élő kívánnak haszonbérbe " * 1­helyes észrevételeikkel, javasla faikkaf, tanácsaikkal és ellenőrzé­sükkel. venni • Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik már múlt évben is használtak állami 2. A termelőszövetkezetek fej- tartalékföldet, mert tapasztalat- esztesénél biztosítani kell* az ön- ból tudják hogy gazdáikodásuK en esseget es csak azokat a do - -jövecJelmezősége, állatállományuk gozo parasztokat kell tagként^ íe'l- feilesztése szempontjából miivé,, venni, akik sajat elhatározásuk- elő ökkel jár a tartalékföldek gazdálkodás fölényéről, lépnek a aazal? e* e' , . .,,, , termelőszövetkezetbe. Viszont T°bb ^zsegben, mint például minden lehetőséget fel kell hasz- Dunaszentgyorgyon, Bonyretaia- nálni arra, hogy a termelőszövel- Pon’ mar az e_^?® .naPokban vaía~ kezet jó eredményeinek ismerteié- menriyi tartaléktőidét haszonbei - sével. a dolgozó parasztok a gya- be vettek és a ki nem elégített je- k or lati példákon keresztül meg- lentkezők már csak a szomszéd községben jutottak bérlethez. Al- [ sónyék községben az igénylők sa­lját földjüket átlag 8-—9 kát. hold tartalékfölddel egészítették ki. győződjenek a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényéről és ahhoz kö­zelebb kerüljenek. 3. A szövetkezeti mozgalom ön- éntessége betartásának biztosítá­sa érdekében, a kormánypro- gramminak megfelelően, a gazdasá­gi év befejezésével, a zárszámadá­sok után meg kell engedni azok­nak a tagoknak a kilépését, akik valamilyen ok miatt el akarják Fejlett iparunk segítségével a hagyni a termelőszövetkezetet. mezőgazdaság évről-évre nagyszá- Min-den termelőszövetkezetben (raktort éfi más különféle mezö- biztosítani kell, hogy a gazdasági Dunaiöldváron Györke Lajos dől gozó paraszt 3 kát. hold saját föld­je mellett 5 kát. hold földet vett haszonbérbe. A szerződés megkö­tésekor kijelentette, hogy eddig még nem bérelt földet, most azonban gyermekei segítségével több főidet tud megművelni e& így jobban el tudja látni család­ját. Molnár József kakasdi közép­paraszt azért bérelt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállo­mányát és ehhez több takarmány­ra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szer­vező és felvilágosító munkájának. Ahol felismerték a tartalékföldek, hasznosításának jelentőségét, idő­ben hozzáláttak a munkák meg­szervezéséhez, széles körben isméi' tették a földek visszakérésének, haszonbérbevételének határidőit és feltételeit, a tartalékföldek ha­szonbérletével járó előnyöket, a vetőmagkölcsönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ott az eredmény már az első na­pokban megmutatkozott. Gyúr megyében egy hét alatt a tartalék­földek 48 százalékát hasznosítot­ták. Jó munkát végei Bács- Kiskun és Tolna megye is. Több megye hasznosítási mun­kájában azonban komoly lemara­dás tapasztalható. Az első héten Békés megyében a tartalékföldek­nek csak öt százalékát, Nógrád. megyében hat százalékát, Borsod megyében pedig kilenc százalékát hasznosították. Ezekben a me­gyékben a tanácsok munkáját, megengedhetetlen opportunizmus jellemzi. Lebecsülik a feladato­kat, nem fordítanak kellő gon­dot a hasznosítás megszervezésé­re, elhanyagolják a felvilágosító munkát és az ellenőrzést. A hasznosítást gátolja még az is, hogy a tömegekkel való eleve­nebb kapcsolatok kiépítése érde­kében a tanácsok nem vonják be a mezőgazdasági állandó bizott­ságokat a hasznosítás végrehaj­tásába. A tartalékföldek hasznosításá­ban mutatkozó lemaradást sürgő­sen fel kell számolni, mert csak így biztosítható az őszi mezőgaz­dasági munkák sikeres elvégzése. A minisztertanács "határozata a növénytermelési mnnháh minőségének ellenőrzéséről év végéig, a zárszámadásig az egész szövetkezeti tagság közösen végezze az őszi munkát, a termé­nyek betakarítását és a jövőévi kenyerünk biztosítása szempontjá­ból annyira fontos búzának és rozsnak elvetését. Minden terme. kezeti demokráciának. Fel kell szá- j lószövetkezet biztosítsa eredeti molni az elnökök és más vezetők j tervének megfe.emen a kenyér .. i • ............. ö ukényeskedését, parancsolgatását és el kell énr.i, hogy a temulőszö vetkezeti tagok döntsenek szövetke­zetük minden fontos ügyében. I . közgyűléseiket rendszeres időközön ként — legalább havonként — ősz eze kell hívni és azon az igazgató ság köteles beszámolni az .főző köz gyűlés határozatainak végrehajtó fiáról. a) Meg kell szüntetni, hogy az el nökók a tagság nélkül intáztkedje nek a fontosabb termelőezövetlkeze ti ügyekben. Az elnök és a. termelő szövetkezet igazgatósága caask a köz gyűlés határozata alapján intézked hetik a pénzügyi, beruházási, -tér me lés i tervek megállapítása, hitel felvételek, a gépállomással és állami vállalatok!: al kötött szerződések ügyében, továbbá a tagok részese­désének megállapítása felől. Amennyiben az elnök ilyen kérdé­sekben a közgyűlés határozata nél­kül intézkednék, a közgyűlésnél jo ga van az elnököt fel el ős légre von *ii, végső esetben pedig leváltani. to) -i^term iőszövefckezeti tagok alapszabályban lefektetett jogát senki sem csorbíthatja meg. Az egyes termelőszövetkezeti tagok ;ké récéit, panaszait indokolt esetben a közgyűlés e'é kel! terjeszteni és ott megvitatni. A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegyelmet sértő és -a közös vagyon ellen vétő tagok fe­gyelmi ügyét ifi. A termelőszövet­kezeti tage kai szemben súlyosabb fegyelmi rendszabályok (munkaegy­ség levonás, -kártérítés ,stb.) csakis tv közgyűlés hozzon. Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetbe befurakodott kulakok és -egyéb ellenséges elemek zavart eltő kísérleteivel. Az ellensé­ges elemeket a közgyűlés haladékta­lanul zárja ki. c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell. hogy a tagok be­vitt földjük után az alapszabálynak megfelelően a föld járadékot meg­kapják. Hasonlóképpen biztosítani •kell. hogy minden 'termelőszövetke­zeti tag még ebben az évben meg­kapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés értékének esedékes ré­szét. d) Az I-es és II-es típusú t-erme- lőcsoportbaii alapszabály,szerű gaz­dálkodást kell megvalósítani. A tag­sággal megvitatva el kell érni, hogy minden -tag bevitt földje arányában gabona időben é-s jó minőségiben történő elvetését. Az esetleg kilépő tagokkal a löld kiadása, a kilépők kötelezett­ségeinek megállapítása és minden egyéb elszámolás csak a gazdasági év végén, a vetési és betakarítási munkák befejezésekor történjék meg és ekkor kell számukra föld­jük arányában, a közös szövetke­zeti vetésterületről' a kenyérgabo­na vetésterületet is kijelölni. Tudatában vagyunk annak, hogy t ermel ő'szővet'kezete i nik megszilár­gazdasági gépet kap. A mezőgazda­ság gépesítésének, hatása azonban nem műt,átkozik meg kellően a ter­mésátlagók emelkedés-éhem. A gépi munkál? megszervezésében, a mun­kák minőségének ellenőrzésében na­gyon sok állami gazdaságban, gép állomáson é-? termelőiszövetkezetben meg iiiem engedhető hanyagságok mutatkoznak. Az alapvető agrotech nikai szabályokat súlyosan megsér- ti'lí és a gépi munka ter-mésfokozó hatása elsősorban emiatt nem érvé­nyesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatá­rozta, hogy a megyei és járási ta nácsc-k főagrenómusait megbízza ez állami gazdaságok ég a gépál'.omá fiók által végzett növénytermelési munkák minőségének állami ellen­őrzésével. Ellenőrzési tevékenységük elsősorban a gépi munkáira, ezen belül mindenekfelett a talaj munkáik­ra. a vetésre és a növényápolásra dítása érdekükön végzett felad a- terjedjen ki. fáink végrehajtása nem lesz köny- A megyei és járási tanácsok fő­nyü. Az ellenség mindent elkövet agronómusait a növénytermelési terveink megvalósításának hátrál- . ,, ........... , t atására é,s tagságunk körében bi- ™unk:,k minősegének al^mi e‘ zajmatlanságot kelt. De vállaljuk a őrzése terén a következő jogek n harcot, mert tudjuk, hogy saját Jetik meg: a) Felülvizsgállhatják a megye, magunk és gyermekeink szebb, boldogabb jövőjéről van szó. Ezért i^ iAiás területén minden áüa­kíméletlenül sújtunk le az -ellenség | ............. minden, a termelőszövetkezeti gaz­daságok éllen irányuló mesterke­désére. Ugyanakkor fáradhatatla­nul végezzük felvilágosító mun­kánkat a megtévesztett, ingadozó tagok és az egyénileg gazdálkodó clgozó parasztok meggyőzése érAekében. Lelkesít bennünket az, hogy me1­mi gazdaság és gépállomás növény­termelési munkáinak minőségét. Az agr-oteöhinikai szabályok megsértése esetén az állami gazda­ság igazgatója, illetve a gépállomás igazgatója útján kártérítésre -köte­lezheti a kárt oiozó traktorvezetőt, illetve dolgozót ée az őket irányító brigádvezetőt. A 'kártérítés a mun­ka újbóli, díjazás nélküli elvégzésé­re vagy az újbóli elvégzéssel járó munkabérköltség megfizetésére ter­jedhet ki. c) Ha a megyei, illetve járási ta­nácsok főagronómuisai az állami gazdaság vagy gépállomás által végzett munkában egy brigád mű­ködési körét meghaladó területen tapasztalják az agrotechnikai sza­bályok megsértését, a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás megin­dítását javasolhatják az állami gazdaság, illetve a gépállomás igaz­gatója és főagronómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két hé­ten belül lefolytatni és határozatá­ról a megyei, illetve a járási tanács fö-agronómusát értesíteni. Amennyi­ben a főagronómus a felügyeleti szerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földműve­lésügyi miniszterhez fellebbezhet. A megyei és járási l'őagronómu- soknak a jövőben nincs joguk az egyes állami gazdaságok és gépál­lomások igazgatóinak, vagy az üze-1 mek egyes részlegei vezeiőjéifek utasítást adni. A földművelésügyi miniszter a megy-: i és járáfii főagronómüsojkon kívül a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzésével megbíz­hat máé, a földművelésügyi minisz­ter irányítása alatt működő szerv­nél dolgozó agronömust ie. A föld­művelésügyi miniszter az állami el­lenőrzéssel megbízott megyei és já- ási főagr-onómueokat, illetve az el-. lenőrzéssel megbízott agropőmuso/' kát megfelelő igazolvánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel el-' végzésre kerülő alapvető növény­termelési munkák minőségi, köyetelv meny it és pontosan megállapítja: milyen munkát lehet megfelelő mi­nőségűnek elfogadni és milyen munkát kell elfogadhatatlannak (selejtne.k) minősíteni. NEMZETKÖZI SZEMLE A NYUGATNÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOKRÓL 1953 szeptember 6-án a féktelen terror és csalás jegyében lefolyt «vá- . , __ lasztásokon» a ruhrvidéki iparmág­íe tűink áll pártunk, a Magyar Doi_ j nások, óceánoninneni és óceánontúli gőzök Pártja é-s & harcokban meg- -------------­edzett magyar munkásosztály, ra-'- ta 1 eszünk, hogy tovább erősítsük munkások és parasztok szövet- égé í. T ermelő'szövetkezeieink megerősítésével, jobb munkával, termésátlagaink fokozásával é.ls az 'Iliim iránti kötelezettségeink tel­jesítésével juttatjuk kifejezésre pártunkhoz és népi demokratikus '.Hamunkhoz való -ragaszkodásun­kat. Úgy dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá legyenek és foko­bankárok és az amerikai megszálló hatóságok tevékeny közreműködésé­vel újra hatalomra ültették engedel­mes bábjukat, Adenauert. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmak és a nyugatné­met kormány mindent megtettek, hogy megakadályozzák a népakarat szabad megnyilvánulását. Vad haj­szába kezdtek a demokratikus erők, elsősorban Németország Kommunis­ta Pártja ellen. Megtámadták a párt választási gyűléseit, feldúlták, gjujíották a párt helyiségeit. Az övezethatáron letartóztatták a sza­bályszerű útiokmányokkal közlekedő békés utasokat és megvonták az vigye ki részét a közös műn*' álból, a közös kiadásokhoz, trágyázáshoz, szántáshoz hozzájáruljon. Ugyan­;l_l--- ó ’ ' ‘ - " e j iuv(,vwii»n ^ **“ ódj-é'k termelőszövetkezeteink ! ideiglenesen a Német Demokratikus vonzóereje az egyénileg gazdálko-! Köztársaságban tartózkodó választó­dó dolgozó parasztok félé, hogy munkánk nyomán az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mi­nél nagyobb része meggyőződjék a szövetkezeti gazdálkodás előnyei­ről. Büszkeséggel tőit el bennünket az a tudat, hogy úttörői vagyunk az új paraszti élet megteremtésé­nek, a szocializmus megvalósításá­nak a félun. Ez a büszkeség jobb munkára, serkent bennünket és biztosak vagyunk, hogy példánkat önkéntes meggyőződés állapján kö­polgárok szavazati jogát. A választás napján pedig egész Nyugat-Németországot úgyszólván egyetlen nagy kaszárnyává változtat­ták. A szavazóhelyiségeket rendőrök szállták meg, ezer rendőr és több- ezerfőnyi «önkéntes polgári rendőr­gárda» (értsd fasiszta rohamosztagok) gondoskodott a «rendről», azaz a vá­lasztók megfélemlítéséről. Az ame­rikai és más megszálló hatalmak katonái merő véletlenségből hadgya­korlatot tartottak éppen ezen a na­pon. És a népakarat megváltoztatá­sára nem utolsósorban ott volt az antidemokratikus, csaló választási törvény. Dulles és Eisenhower sietve üdvö­zölték Adenauer választási sikerét. És Adenauer kancellár a választá­sok ilyen iramú kimenetelétől feljo­gosítva érezte magát, hogy már a vá­lasztást követő napon, szeptember 7- én a német egységről a választási hadjárat során hangoztatott dema­góg szólamait egy sokkal harciasabb, de megbízóinak annál inkább tetsző jelszóval váltsa fel és «Kelet felsza­badításáról' (azaz az NDK) és Né­metország békés szomszédai elleni támadó háborúról szónokolt. Ugyan­akkor leplezetlenül ' értésre adta, minden erejével arra törekszik, hogy meggyorsítsa Nyugat-Németország j.pl ; bekapcsolását az úgynevezett euró- pai védelmi közösségbe. Adenauer választási győzelme te­llát súlyos veszélyt jelent Németor­szág békés egyesítése számára. De nem kisebb fenyegetést jelent Euró­pa békéje szempontjából sem. így nem meglepő, hogy a nyugatnémet- országi választások eredménye lep­lezetlen aggodalmat keltett Német­ország szomszédai. Anglia, Francia- ország, Belgium, Dánia stb. nemcsak demokratikus, hanem polgári körei­ben is. A «Daily Express» című angol konzervatív iap például így ír: «mi­dőn Németország visszatér a po­rondra, szinte hallani lehet a kato- n a csizmák kopogását. Nem reálisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelégszik olyan eu­rópai hadsereggel, amelyben katonái másodrendű szerepet játszanak». A Franciaország sorsa felett érzett fokozott aggodalom hangját szólal­tatja meg a «Eiberation» című pá­rizsi lap: «Attól a naptól kezdve, amikor Nyugat-Németországot fel- fegyverzik, Franciaországot ugyan­olyan veszély* fenyegeti, mint 1914- ben és 1939-ben. Egyetlen olyan fran­cia sincs, aki beleegyezne egy ah­hoz hasonló veszély feltámasztásá­ba». ' ,.ii Németország Kommunista Pártja, amelyet a csaló nem arányos válasz­tási rendszer több mint 600 ezer sza­vazat ellenében is elütött a parla­menti képviselettől, nyilatkozatában levonta a választások tanulságát és megjelölte azt az utat, amelyen a demokratikus erőknek Németország és az egész világ békéjét fenyegető veszély elhárítása érdekében halad­niuk kell. A párt nyilatkozata töb­bek között rámutat, hogy Adenauer választási győzelmét nem utolsósor­ban annak köszönheti, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt vezetői, ■ akik szavakban a német egység híveinek igyekeztek feltüntetni magukat, fék­telen kommunista- és szovjetellcnes uszítást folytattak és minden esz­közzel arra törekedtek, hogy meg­akadályozzák a háborús:, revansiszta : erőkkel eredményesen szembesnáílö demokratikus egységfront létrehozá­sát. Németország Kommunista Pártjá­nak nyilatkozata a választások után. követendő politika irányelveit körvp-, nalazva leszögezi: «A demokratikus erők egész Németországban összefog­hatnak és biztosíthatják a demokrár cját, utat nyithatnak az összes béke­szerető népekkel való megegyezés­hez ép.' így bekapcsolhatják' Némét^ országot, mint békeszerető nagyha­talmat a népek nagy családjába».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom