Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásáról Egy nap a fonói Vörös Október tszcs-ben Somogyi Pál: «Nagy iskola» Befejeződött a Kaposvári Textil­művek építkezése A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYE IPA! RT B IZOTTSÁGÁN Álé LAPJA, irr—tm-——i ii - - ------------------- -- - ______________• ________________________ • évfolyam, 215, szám. ARA 50 FILLER_____________________________________Vasárnap, 1953 szeptember 13. V ALÓSÍTSUK meg pártszervezeteinkben A KOLLEKTIV vezetést A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának végrehajtá­sa, a iíormányprogramm megvaló­sítása nagy feladatok elé állítja megyénk pártszervezeteit is. A fel­adatok végrehajtása azonban csak úgy jehet sikeres»; ha pártszerveze­teinkben az elkövetkező időben vég­érvényesen megvalósul a koMlektív vezetés elve, ha a soronkövetkező feladatok megoldásában minden kommunista tudásához és erejéhez mérten veszi ki részét, ha a párt- wezEitőség egyes fontos kérdésekben nemcsak a kommunisták, hanem a ipártankívüíi dolgozók véleményét is meghallgatja. Ezekben a napokban érnek véget megyénkben is a, taggyűlések, ahol párttagjaink saját munkájukra al­kalmazva megvitatták a KV június 27—28-i határozatának irányelveit. A taggyűléseken szintén egyik leg­fontosabb kérdést képezte a kollek­tív vezetés, megszilárdítása a párt­szervezetekben. Kommunisták szá­zai, ezrei mutattak rá az egyszemé­lyi vezetés hátrányára és tettek ja­vaslatot arra, hogy minden fonto­sabb kérdésben az egész kollektíva;, nem pedi'k a személy — hozzon dön­tést. A pártszervezetek ereje a kollektíva jó munkájában rejlik, ahol megsértik a .kollektivitást, fi­gyelmen kívül hagyják a kollektíva véleményét, ott a pártdemokráciát sértik meg, s ez elkerülllhetetienül magával hozza a párttagok képes­ségeinek lebecsülését,, az «aluliról jö­vő bírálat elfojtását, sok esetben a paranesolgatást, Ikiakirályoskodást. A .tények azt mutatják, hogy az elmúlt évek során a mi megyénk­ben is számos pártszervezetben megsértették a szervezeti szabályzat követelményeit, a kollektív vezetés elveit. A Kaposvári Cukorgyár pártszervezetében pl. hosszú ideig fontos kérdésekben Hevesi elvtárs, a párttitkár egyedül döntött. Volt a cukorgyári pártvezetőséginek olyan tagja is, aki a vezetőségi ülé­sen hónapokon keresztül egyetlen napirendi pontnál sem mondta el saját véleményét. Hasonlóan .súlyos hibák fordultak elő azokban a köz­ségeikben, ahol egységes pártvezető­ségeik i,3 működnek. Legtöbb eset­ben az egységes pántvezetőség tit­kára teljes egészében kivette az alapszerv.'Zet vezetőségének kezéből az irányítást, egymaga intézkedett, mint pl. Vízváron Varga elvtárs.,, vagy Kadarkutan Horváth ©Mára. Az alapszervezeti titkárok és veze­tőségi tagok megkérdezése nélkül határoztak, s a vezetőséget — de legtöbb esetben csak a' párttitkárt — akívának használták fel. A most lezajlott taggyűlések fetárták eze­ket a súlyos hiányosságokat és megjelölték a hibáik kijavításának módját. A taggyűlések után pártszerveze­teinknek egyik legfontosabb felada­tuk tesz megvalósítani a kollektív vezetést, azt, hogy a pártmunka legfontosabb kérdéseiről, ne csak a párttitkár döntsön egyedül, hanem vonja be a pántvezetőség minden tagját,, sőt ezen túlmenően, kérje ki az egész párt.tatgság véleményét. Csakis a kollektív vezetés szigorú ' betartása segítheti hozzá pártszer­vezeteinket alhhoz, hogy megszilár­dítsák kapcsolatukat a pártonkívüli dolgozóikkal, hogy kiszélesítsék «a bí­rálatot és az önbírálatot saját te­rületükön. A vezetés kollektivitása az jelenti, hogy a pártvezetőség minden tagja dolgozzort, pontosan végezze el a funkciójával járó fel­adatokat. A jövőben alapszervezeti vezetőink csak úgy tudnak igazán jó munkát végezni, ha a vezetőségi üléseken közösen megvitatják a pártszervezet legfontosabb problé­máit, mielőtt határozatot hoznak, kikérik az ailapszervezet tagságának véleményét is. Ugyanígy a legtelje­sebb kollektivitásnak kell érvénye­sülni pártvezetőségeiniknél: a határo­zatok hozatalában. A határozatok végrehajtásáért jelöljenek «ki külön- külön felelőst, s ellenőrizzék a ha­tározatok végrehajtását. A cukor­gyári pártszervezet taggyűlése pl. határozatban hozta, hogy a kollek­tív vezetés biztosítása érdekében a párttitkár fontosabb kérdések­ben 'Egyedül nem dönthet. Ha az ügy nem várhat a következő veze­tőségi ülésig, sor ónk ívül vezetőségi ülést kell összehívni, fontosabb kér­désekben taggyűlést, ahol az ügy­ben az egész párttagság határoz. .A taggyűlések beszámolóit a pártvezetőségnek közösen kell össze­állítaniuk, s mielőtt a taggyűlés elé viszik, mégegyezer meg kell vi­tatni a már kész beszámolót,, s az esetleges javaslatok alapján azt ki kell egészíteni. így elérik, hogy a taggyűlések beszámolói nemcsak a párttitkár, 'hanem az egész párt­vezetőség beszámolói lesznek, az ab­ban foglaltaik az egész vezetőség véleményét tükrözik vissza. De a kollektív vezetés megszilár­dításához szorosan hozzátartozik az is, hogy a pártvezetőség tagjai bí­rálják bátran egymás hibáit és ser gítsék egymást a hibák kiküszöbölé­sében. Természetes, hogy a kollek­tív vezetés elve nem jelenti azt, hogy párt szervezeteinkben a legki­sebb mértékben is csökkenne a párttitkárcik felelőssége a pártszer­vezet egészének munkájáért. Párt- titkáraink ugyanúgy, mint annak- e'lőtte, felelősek azért,, hogy a kol­lektíva jól működjék, hogy minden pártvezetőségi tag a beosztásával járó pártmeigbíza tás ónak eleget te­gyen. Párttitkáraink felelősek első­sorban a határozatok maradéktalan végrehajtásáért.­Most, amikor megyénkben meg­indul a harc az őszi mezőgazdasági munkák időbeni végrehajtáséért, a termelőszövetkezetek megszilárdí­tásáért, az eddigieknél is inagyobb f‘.ládátok várnak pártszervezeteink­re,, minden kommunistára. Mozgó­sítaniuk kell a kommunista példa- mutatáson. a párt,ellenőrzés megva­lósításán keresztül ezeknek a_ fel­adatoknak végrehajtására. Mindezt azonban csak a kollektív vezetéssel Miét megoldani. Csak olyan párt­szervezet mozgósíthatja a területé­hez tartozó dolgozódat a kormány- programm megvalósítására, ahol aktív pártélet folyik, ahol meghall­gatják a párttagok és a széles pár­tonkívüli tömegek véleményét. Csak azok a pártszervezetek tudják jól megoldani feladatukat, melyekben ■érvényesül az aluliról jövő bírálat és intézkedések születnek az el­hangzott bírálatok nyomán. A kol­lektív vezétés elvének megvalósítása a legfontosabb biztosítéka annak, ■hogy,pártszervezeteink következete­sek legyenek a pártdemokrácia megszilárdításában,, a Központi Vezetőség határozatainak megvaló­sítás ában. Ezekért a nagy feladatokért szálljon most síkra megyénk min­den kommunistája, minden becsüle­tes dolgozója. Közösen harcolja­nak. hogy megyéinkben az őszi szán­tás-vetést határidőire leilvégezzüik. Már most segítsék elő a jövő évi magasabb termést mind a termelő- szövetkezetekben, mind az egyéni­leg dolgozó parasztoknál. Harcolja­nak üzemeink kommunistái is a Hl. negyedévi tervek teljesítéséért,. Vi- ■gyék ki minél szélesebben a jelszót.; Termelj többet, jobban élsz!” Gyorsítsuk meg a szántás-vetés itteniéi Megyénk dolgozó parasztsága, gépállomásaink, állami gazdasá­gaink dolgozóira, a mezőgazdaság dolgozóira, a szakemberekre igen nagy és felelősségteljes munka vár most és az elkövetkezendő he­tekben. A mezőgazdaság dolgozói­nak egyik legsürgősebb feladata; jó munkájukkal megteremteni a jövő évi gazdag termés alapjait. A kormányprogramul megvalósulása, népünk életszínvo­nalának további jelentős emelke­dése függ attól, hogy időben és jól elkészített földbe kerüljön a mag. A mezőgazdaság dolgozóinak tnost lendületesen kell dolgozniuk, hogy maradék nélkül végrehajtsák a minisztertanács határozatát. Minden erőt mozgósítsanak a baresi járásban A barcsi járásban rendkívül vontatottan halad az őszi munka, különösen a szántás-vetéssel ma­radtak el a járás községei és ter­melőszövetkezetei. A járásban a legutóbbi öt napban — szeptem­ber 5-től 10-ig — mindössze 482 kát. holdon végezték el a vető­szántást. Egy nap alatt csu­pán 96 holdat szántottak fel. Ilyen munkaszervezés mellett 188 napra lenne szükség ahhoz, hogy a vetőszántást befejezzék a já­rásban. Ugylátszik, a járási ta­nács nem törekszik a miniszter- tanács határozatának végrehajtá­sára és tűri ezt a szégyenteljes lemaradást. A járási tanács el­nöke, Kozma István elvtárs és a mezőgazdasági osztály vezetője, Kiss Józsefné elvtársnő nem ta­nultak a múlt évi és a tavaszi hibákból. Most, az őszi vetésterv elején is ugyanolyan hanyagul láttak munkához, még rosszabbul megy a vetési munka a járásban. Annak ellenére, hogy több mint, 3.500 hold földön végezték el a vetőszántást, a felszántott föld­nek még két százalékát sem ve­tették be. Az őszi vetésterv telje­sítését pedig még százalékokban sem lehet kifejezni. így a 3150 hold ősziárpából mindössze 65 holdat, a 400 hold takarmányke­verék vetéséből 261 holdat vetet­tek el, a rozs vetéséhez pedig még hozzá sem kezdtek. Tűrhetetlen lemaradás mutatkozik egyes ter­melőszövetkezetekben és csopor­tokban, többhelyütt még egyetlen hold magot sem tettek a földbe. A járási tanács mezőgazdasági osztálya nem segíti a szövetkeze­teket, nem magyarázza meg, hogy milyen károsodás éri a tagságot, ha nem javítják ki sürgősen a kezdeti hibákat. A járási Tanács vezetői: Kozma István járási ta­nácselnök, Kiss Józsefné osztály- vezető, Kiss elvtárs főagrono- mus ne tétlenkedjenek tovább. Sürgősen mérjék fel a munkák végzéséhez szükséges erőket. Mozgósítsanak minden erőt a szántás-vetés meggyorsítására, a betakarítás fontos munkájára. Minden erőgép dolgozzon két műszakban A tahi gépállomásnak 42 erő­géppel kell segítenie a körzetéhez tartozó tsz-eket és egyénileg dol­gozó parasztokat az őszi mun­kában. A 42 géppel naponta mint­egy 500 hold szántást lehetne vé­gezni jó munkaszervezés és a gé­pek kétműszakos üzemeltetése révén. A gépállomás azonban nem teljesíti napi talajmunkatervét. Műszaki és egyéb anyaghiány mi­att minden nap 4—5 gép áll. 10- én, csütörtökön például csak 38 traktor szántott, azonban ezek sem teljesítették napi tervüket. Ezen a napon például 264 normál­hold talajmunkát végeztek, az egy gépre eső teljesítmény 6.9 normál­hold. Ha a vezetőség megvalósí­taná és ellenőrizné — amit papí­ron meg is szerveztek —, hogy a traktorosok két műszakban dol­gozzanak, ennél jóval többet tud­nának felszántani. Azonban ép­pen az a hiba, hogy ezt nem tart­ják be. Több példa bizonyítja a tahi gépállomáson is, hogy a traktoro­sok is jobban keresnek, ha két műszakban dolgoznak. Sárdi Mi­hály és váltótársa, Ükös József már több hét; óta dolgoznak a ka- polyi Szabadság tsz földjén. A műszak végeztével pontosan vált­ják egymást. Ez meglátszik a munkájukon is, meg a keresetü­kön is. A legutóbbi 10 napban túlteljesítették a talajmunkatervet, 130 normálholdat szántottak fel. Egyedül Sárdi József 78 normál­hold talajmunkát végzett. Ennek eredményeként fizetése a ' dekád­ban — mivel a tsz traktorosa —, prémiummal együtt 74.35 munka­egység és 594.80 forint készpénz. Kovács Ferenc nyujtottműázak- ban 10 nap alatt 81 normálhold talajmunkát végzett, s a pré­miummal együtt 806.86 forintot keresett. A gépállomás vezetőinek bizto­sítaniuk kell, hogy a gépek két műszakban dolgozzanak és a tsz-ek határidőre elvethessék az őszi gabonáikat. A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsoportosításánál mutatkozó lemaradás felszámolására A minisztertanács a kormány pro- grammjának megfelelően csökken­tette az 1953. évre előirányzott ne­hézipari beruházási kereteket, ugyan­akkor terven felül 100 millió forin­tot biztosított munkavédelmi és szo­ciális beruházásokra, továbbá lénye­gesen növelte a lakosság életszínvo­nalának megjavítását közvetlenül szolgáló könnyű- és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhivatal el­nökének jelentése alapján megvizs­gálta az említett határozatok végre­hajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A be­ruházások átcsoportosítására a mi­nisztériumok az intézkedéseket von­tatottan teszik meg. Súlyos lemara­dás van a terven felüli új beruházá­soknál. Ezen belül különösen nagy a kiesés a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a miniszterta­nács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy 20 százalékát használ­ták fel. A minisztertanács utasította a mi­nisztereket, hogy haladéktalanul szervezzék meg a határozatok vég­rehajtásánál mutatkozó késés fel­számolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbüntetéséről. Különös súllyal ke­zeljék a terven felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors meg­valósítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető leg­rövidebb időn belül megépíthessék. Határidőre vessük el az őszíárpát Megyénk járásai egymással ver­senyezve harcolnak az őszi mező- gazdasági munkáikról szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehaj­tásáért. A verseny azonban csak úgy hozhat jó 'eredményt, ha azt állandóan szervezik tanácsaink és kiterjesztik a legszélesebb körben. A legutóbbi vers-enyértékélés azt mutatja, hogy még tanácsaink nem mozgósítottak minden erőt a feladatok végrehajtására. Bár a vetőszántásban van előrehaladás, azonban mé«g nem kielégítő ütem­ben folyik. Különösen elenyésző az ősziárpa vétésének «eredménye. Az élenjáró fonyódi «járásiban — annak ellenére, hogy az előírt te­rület 44 «százalékán már megtör­tént a talajelőkészítés, az ősziárpa vetése csak 8 százalékra ál'l. A marcali járás «a burgonya be­takarítását 40, a napraforgó beta­karítását 77, «a talajelökéiszítést 52, az őszi takarmánykeverékek veté­sét több mint 100 százalékra tel­jesítette. De sürgősen meg kelt gyorsítani itt is az ősziárpa veté­sét, ami csak 7 százalékos a járás­ban. Különösen sok a tennivaló ^ a csurgói, barcsi és nagyatádi járás­ban. A csurgói járásban a trágyá­zást 15, a vetőszántást 20', az őszt takarmánykeverékek vetését 41, az «ősziárpa vetését pedig csupán 5 száz«aléikra végezték el. A barcsi járás tanácsainak hanyag munká­ját tükrözi a járás ősziárpa vetés­tervének 2 százalékos «teljesítése, ‘Nincs ok a késlekedésre egyet­len járásban sem. Az idő kedvező, tanácsainknak mínde«n erővel moz­gósítaniuk kell a betakarítás tett a szántás-vetés időben <és jó- minőségben való elvégzésére. Azon kell lenniük, hogy mielőbb földibe kerüljön a mag, mert jórészt ‘©ttot függ dolgozó népünk jövőévi ke­nyere. A járások sorrendje az őszi me­zőgazdasági munkáik versenyében a következő: 1. fonyódi! 2. marcali 3, siófoki 4. «kaposvári 5. taibí 6. nagyatádi 7. barcsi 8. csurgói járás. Javítsák meg a munkát a daránypusztaí állami gazdaságban Az új gazdasági évben 300 hol­don «búzát, 60 holdon ősziárpát, 25 holdon «pedig őszivetésű 'bíborhere- vetőmagot kell «termelnie a gazda­ságnak. A vetés elő«készül!eteí már régen megkezdődtek «a gazdaság­ban. Már 200 hold föld várja a ve­tést. Ennél jóval többet is felszánt­hattak volna azonban, ha« a «gaz­daság vezetősége «gondoskodna a gépek kijavításáról. Az udvaron ugyanis 3 traktor várja a «javítást immár napok óta. A gépáll ás _ min­den nap 36 holdnyi kiesést jelent a «szántásból. A gazdaságban laza a munkafe­gyelem. Eígyesek azt tartják, hogy mivel a kormány eltörölte a «pénz- büntetést, megszeghet ik a munka^ fegyelmet is. Ifj. Tekiovics István szombaton bent «a munkásszálláson aludt, amikor a többiek kint ,a mc" zőn dolgoztak. Ilyen és ehhez ha­sonló esetek jócskán fordulnak o 1 ő a gazdaságban. A pártszervezet «kötelessége, hogy többte't foglal­kozzék a dolgozókkal, politikailag felvilágosítsa és nevelje őket. A hiányosságok felszámolásával moz­gósítson a gazdaság vezetősége a szántás-vetési terv teljesítésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom