Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-08 / 210. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, *1953 szeptember 8. Az Adenauer-klíkk a megszálló csapatok közreműködésével „amerikai“ választásokat hajtott végre Nyugat-Németországban Drágaság, süllyedő éíeiszinvonal Jugoszláviában és a nyugati országokban Berlin (MTI). A vasárnap megtartott nyugatnémetországi választások a -nyílt és titkos terror, a féktelen soviniszta uszítás, zsarolás, hamisítás, a szavazópalgárok megfélemlítése jegyében folytak le. Az Aden- aueivklikk és az amerikai megszállók törvénytelen eszközökkel igyekeztek olyan választási eredményt kicsikarni, amely lehetővé teszi a német nép létét és a békét veszélyeztető politikájuk folytatását. Adenauerék a terror és az uszítás mellett főleg a Németország Kommunista Pártja és más. megegyezésre kész hazafias pártok ellen irányuló csalárd választótörvényre támaszkodtak. Vasárnap, a választás napján a nyugati megszálló hatalmak és' bonni szekértolóik széleskörű intézkedéseket tettek a választók megfélemlítésére és a népakarat meghamisítására. A megszálló hatóságok a nagyobb városokban és ipari központokban állig felfegyverzett csapatokat vontak össze és vonultattak fel a szavazóhelyiségek elé. A bonni rendőrmi- xnsztérium a karhatalom százezer tagját és fasiszta bérencekből álló -«rendezőgárdáit» mozgósította a választók terrorizálására. A választóhelyiségeket mindenütt rendőrség' szállta meg. Az Adenauer- klikk autóbuszokon többezer, a Német Demokratikus Köztársaságból megszökött fasisztát a remseheid-so- lingeni választókerületbe küldött, ahol Németország Kommunista Pártja Keimannt, a párt elnökét jelölte képviselőnek. A fasiszta bérencek a választókerületben hamis szavazatokat adtak le, hogy megakadályozzák Max Reimann közvetlen megválasztását. Németország Kommunista Pártját a csaló választótörvény alapján csak az esetben vették volna figyelembe a mandátumok elosztásánál, ha valamely választókerületben közvetlen választással behozta volna jelöltjét, vagy ha az egész országban leadott, szavazatok több mint 5 százalékát kapta volna meg. A bonni hatalombitorlók a külföldi megszállók közreműködésével megakadályozták ezt. Erős nyomást gyakorolt a választókra a katolikus egyház is. Bajorország és a Rajna-vídék sok helyén a vasárnapi mise után a plébánosok zárt sorokban vezették a választóhe- lyiségbe és Adenauer pártjára szavaztatták ie a hívőket. A választási bizottságok a leadott szavazatok jelentékeny részét érvénytelennek nyilvánították. A «Freies Volk» felhívja Nyugat- Németország dolgozóit, hogy a nemzetközi munkásosztály és a béke erői iránti kötelességük tudatában fokozzák erőfeszítésüket a kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli munkások teljes akcióegységének megteremtésére és harcoljanak még elszántabban az Adenauer-klikk jog- tiprásai ellen. Németország Kommunista Pártjának helyes és becsületes politikája, .amely összhangban van az egész német nép és a béke érdekeivel, végeredményben győzni fog! — emeli ki a «Freies Volk». A nyugatnémetországi választások nem végleges, de már alig módosuló eredménye a következő: Érvényes szavazatok száma 28.3 millió. Választási részvétel 86 százalék. A szavazatok megoszlása: CDU—CSU: 45.2 százalék, mandátumok száma 242. Szociáldemokrata Párt: 28,9 százalék, mandátumok száma 151. Szabad Demokrata Párt: 9.5 százalék, mandátumok száma 48. Német Párt: 3.3 százalék, mandátumok száma 15. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata nyomán az Országos Tervhivatal elnöke utasítást’ adott, hogy mindazokért a fogyasztási cikkekért és szolgáltatásokért, amelyeket a bel- és külkereskedelmi miniszter által egyidejűleg kiadott «Leszállított árak jegyzéke» felsorol, a jegyzékben foglalt új árakat kell felszámolni. Szeptember 6- tól a «Leszállított árak jegyzékedéiben foglalt cikkekért és szolgáltatásokért csak a leszállított árakat szabad felszámítani. A «Leszállított arak jegyzéke» a következő négy füzetben jelenik meg: élelmezési cikkek, ruházati cikkek, vegyes iparcikkek, javítások és szolgáltatások. A «Leszállított árak jegyzéke»-it Budapesten a Nyomtatványellátó Vállalatnál, vidéken a nyomtatvány árusításra kijelölt kiskereskedelmi szaküzletekben lehet megvenni. A termelők és a nagykereskedelmi vállalatok ugyancsak leszállított áron kötelesek szállítani azokat a cikkeket, amelyeknek árát a «Leszállított árak jegyzéke»-i tartalmazzák. A könnyűipari miniszter rendelete a cipőjavítási díjakról Ugyancsak az árleszállítással kapcsolatban kiadott párt- és kormány- határozat nyomán a könnyűipari miniszter rendeletet adott ki a cipőja- vítási díjakról. A rendelet hatálya a cipőjavítással foglalkozó állami vállalatokra, kisipari szövetkezetekre és kisiparosokra terjed ki. A miniszter rendelete szerint vaÁttelepültek Pártja1 (BHE): 5.9 százalék, mandátumok száma 27. Németország Kommunista Pártja: 2.2 százalék. A csaló választójogi törvény értelmében á párt nem jutott mandátumhoz. 1 össznémet Néppárt: 1.1 százalék, I mandátumok száma 0. Bajor Párt: 1.5 százalék, mandátumok száma 0. A Centrumpárt, amely választási szövetséget kötött Adenauer Keresztény Demokrata Uniójával: 0.8 százalék, mandátumok száma 4. A mandátumok számánál figyelembe kell venni, hogy az -új bonni parlamentnek az eddiginél jóval több képviselője van. Az új nyugatnémet parlamentben a csalárd választótörvénynek megfelelően csupán a következő 6 párt jut képviselethez: a CDU—CSU, a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokrata Párt, a Német Párt, az Áttelepültek Pártja és a Centrumpárt. lamennyi vállalat és kisiparos jól látható helyen köteles kifüggeszteni az új díjjegyzéket. Az új díjak szeptember 6-án léptek életbe, az ezt megelőzően vállalt munkákra is az. új díjakat kell alkalmazni. A miniszter az ebből eredő veszteségtérítésről külön utasításban rendelkezik. Hasonlóan rendeletet adott ki a könnyűipari miniszter a mosási, kelmefestési és vegy- tisztítási díjak újabb megállapításáról is. Ez a rendelet is kiterjéd az állami vállalatokra, kisipari szövetkezetekre és kisiparosokra. A darabszám szerint átvett fehérneműk mosási, a férfi, női és gyermekruházati cikkek, valamint méteráruk festési és vegy- tisztítási díját «Mosási, vegytisztítá- si és kelmefestési díjjegyzék» tünteti fel. A díjjegyzék szeptefnber. 6-án üzemkezdetkor lépett életbe és ugyancsak érvényes az ezt megelőzően vállalt munkákra is. Az Országos Tervhivatal elnöke a bel- és külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben utasítást adott egyes vendéglátóipari árak leszállítására, a vendéglátóipari üzletek négy osztályba sorolására. Ugyancsak utasítást adott a Budapest területén lakásvilágítás céliára és' háztartási nagy készülékek számára szolgáltatott . villamosenergia árszabásának módosítására. A módosított árszabást az érintett kerületekben az 1953. évi szeptember 6. napja után leolvasott, de legkorábban az 1953. évi augusztus hó 1. napja után szolgáltatott villamosenergia elszámolására kell alkalmazni. JULIUS FUCSIK EMLÉKEZETE ]M inden nép megszüli a maga nagy fiáét, akik felnőve az egész, emberiség hősei lesznek, életűik a boldogságért vívott ' harcban eg el s halálukkor minden jobb életre vágyó ember a .magén halottját látja bennük, hogy örökké: élöe-n őrizze meg emlékezetét. Ilyen férfi volt Julius Fucsik, a cseh nép nagy fia, a munkásosztály hős harcosa, a fasizmus ellen az életért vívott harc mártírja. Tíz évvel ezelőtt, 19-Í3 szeptember 8-én végezték ki Berlinben Julius Fucsikot a hitleri fasiszták. Amikor örökre lecsukódott mindig vidám, erőtől sugárzó szeme, Julius Fucsik negyven éves volt. 1903. február 23-átn született Prágában, a város egyik ipari negyedében, Smihovban A munkások közül indult el és mindig, minden körülményeik között megmaradt a vasnm\nkäß fiánakj Az osztály és a nép éleseszű, okos harcosa lett belőle. Korán kezdett írni. Már a középiskolában diákújságot szerkesztett és mire emberré cseperedett, már hivatásának érezte az újságírást. Tudta. hogy a szó, a toll hatalom a hozzáértő ember kezében. Fegyvernek érezte az írást és ezt a fegyvert mindig a■ munkásosztály javára használta. Ha írt. a munkás ok nalc írt, mert ezzél minden igaz hazafihoz szólt. „Az újságírás a> legnagyszerűbb mesterség“ — szokta mondani. Harcos_ bátor cikkei leleplezték a burzsoáziát, lerántották a leplet az első köztársaság hazaáruló vezetőinek népeilenes politikájáról. Ugyanakkor megmutatta osztályának, népének a boldog jövőt is: a szovjet emberek életét. Többször járt a Szovjetunióban, beutazta a végtelen, megújhódó földet és megismerte az új embereket is, a szocialista élet építőit. Hirdetp az igazságot, minden körülmények között. Nem rettentette meg a bíróság. Bátram szembenézett bíráival s valahányszor a burzsoázia ítélősizéke előtt állt, mindig ö volt az .igazi ítélőbíró s nem azok, akiknek kezében volt a hatalom. Amikor a náci Németország hadai megszállták Csehszlovákiát, Fucsik az illegálisan megjelenő Rude Pravó't, a kommunista párt harcos lapját szerkeszti. Gyújtó, harcra lelkesítő cikkeivel küzd a fasizmus ellen. Minden szava tűz, mindjén mondata Ivaréba hív a fasiszta rabtartók és cseh cselédeik ellen a szabadságért, a nemzet becsületéért. 7 9Jt2 április 2U~én letar- t óz tátják. Aljas árulás, SlwnSkyék gazembersége juttatja a Gestapo kezére. Ekkor következik élete utolsó tizenhat hónapja, tizenhat kánokkal, gyötrelmekkel teli hónap. Össze akarták törni testét, hogy így rop- pamtsák ketté gránitbál szilárdabb jellemét, lelkét és árulóvá tegyék. Hiába minden. Fucsik, a Kommunista Párt katonája törhetetlen. A kínok közepette is az életre gondol, a halál küszöbén is sziklaszilárd meggyőződése: az élet. diadalmaskodik a halál felett, a szabadság a rabság felett és az új világ a fasizmus felett. Május elsején vérében fekszik cellájában és így ír féltve őrzött jegyzetfüzeiébe: „Május elseje! Ezekben az órákban már talpon voltunk és készítettük zászlóinkat a városok: peremén, Ezékben az órákban Moszkva utcáin már megindultak az első osztagok a. májusi díszszemlére. Most pedig ebben az órában milliók vívják az utolsó csatát az ember szabadságáért s ezrek hullanak el közben. Egy vagyok közülük. És egynek lenni közülük, az utolsó csata harcosai közül, valóban gyönyörű dolog.” Tizenhat hónapig kínozzák a 267- es zárka lakóját. Összetörték • testét, de nem a lelkét. Fucsikt'ól nem tudnak vallomást kicsikarni. Közben pedig■ szaporodnak jegyzetei, hogy örökké figyelmeztető vádirat maradjon a jövő számára a fasizmus ellen. „A halottak tömege sokasodik — írja. — Már nem tucatra, hanem százakra és ezrekre terjed számuk. A friss vér izgatja a ragadozók idegeit. . . most valamennyien SS-egyenmlhát viselnek, hiszen ünnepük ez, a hálál ünnepe. Munkásokat, tanítókat, . pamszto- kat, írókat, hivatalnokokat. .végeztetnek ki, asszonyokat, férfiakat és gyermekeket ölnek, egész családokat pusztítanak ki, egész falvakat hamvasztanak el. Az ólmos halál, mint valami pestis járja végig az országot és nem válpgat. S az ember ebben az iszonyatban? Az-emberül. Viseli terhét, fejét se kókasztja tőle és nem görnyed alatta”. Julius Fucsik nem görnyedt meg. Kitartott az utolsó percig. Emelt fővel állt hóhérai'előtt is 19US szeptember 8-án, amikor az élők közül a halhatatlanok sorába távozott, 'ulius Fucsikot mégölték a fasiszták, de a nemzetközi munkásosztály e nagy harcosa, mégis ék Él és tanítja az emberiséget. Legnagyobb műve, az ,,Üzenet az élőkhöz“ arra'tanít, hogy gyűlöljük és semmisítsük meg a fasizmust, az élet legádázabb ellenségét, bárhol jelentkezzék is, bármilyen köntössel leplezze magát. A mi időnk, amikor a béke, az élet erői diadalmaskodnak a háború és a halál felett — Julius Fu- csik győzelmének ideje. Soha nem feledjük el Julius Fucsik utolsó szavait: „Szerettetek benneteket emberek, legyetek emberek!“ Jugoszláviában annyira 'kiéleződött az élelmiszerválság. hogy a belgrádi hatóságok kénytelenek völtak rendeletileg beszüntetni a búza, árpa, rozs. liszt, ojaj, zsír, cukor, rizs tenyészállat sertés, stb. exportot. Jugoszláviai amely agrárország, most termény- bchozatalra szorul. Ami az ipar helyzetét illeti, a „Nasa Sztvarnoszí’* című folyóirat így ir; „Iparunkban öt év óta pangás észlelhető, sót az óriási kiaknázatlan termelési kapacitások ellenére csökken a termelés." A folyóirat egy táblázatot közöl, amelyből kitűnik, hogy 1949-lhez képest 1950-ben 5 százalékkal, 1 í>ölben G százalékkal, 1952-ben pedig 7. százalékkal csökkent az ipari termelés terjedelme. Erős depresszió uralkodik a tö- megszükségieti cikkeket előállító iparágakban. A fémfeldolgozó ipar például csak 89 százalékban, a tex- {tilipar 62' százalékban, az élelmiszeripar pedig mindössze- 58 százalékba; használta ki tavalyi.termelő- kapacitását. ■ A statisztikai adatok szerint a , lakosság iparcikkfogyasztása 1952- | ben *az 1949 évihez képest ,212 száza- j Iákkal csökkent, noha 1949-ben is I messze alatta maradt a tényleges szükségletnek. A folyóirat szerint a rossz gazdasági helyz t fő oka: „a védelmi szükségletekre fordított különkiadá-- sok”, vagyis a fegyverkezési hajsza, amely, t Tito kormánya az ■Egyesült Államok követelésére ’folytat. ' ’ . A „Nasa Sztvarnoszt’1 azt írja, hogy Jugoszlávia az utolsó öt évben 14Q7 millió dollárt költött fegyverkezésre. Óceán, on túli jótevői énnek az összegnek csupán egyíhato- dát bocsátották rendelkezésére. 1166 millió dollárt a jugoszláv dolgozó lapos zsebéből húzott ki a Titö. lcormány. A Tito-klikk politikája végkép tönkretette, Jugoszlávia gazdasági életét. Az ország pénzügyi helyzete teljes mértékben zilált. A „Dér Abend” című osztrák lap augusztus 74 számában ,,Tito"Csőd“ címmel közölt cikkében osztrák exportőrökről adott tudósítást, akik belebuktak abba, hogy árut szállította’:: Jugoszláviának. ..Miután a -szállítás megtörtént — olvassuk a cikkben —, kiderült, hogy az exportőröknek 10—12 hónapot kell várni ok pénzükre. mert Tito Jugoszláviája jelenleg gyakorlatilag fizetésképtelen. . . Tito több mint- 6 millió dollárral adósa Ausztriának, s nem tudni, mikor kapják meg az osztrák exportőrök ez.t az összeget." Az Egyesült Államokban a kapitalista világ vezető országában az utóbbi években nagy áralakulások történtek. „A fogyasztási árak mutatója — írja az „Economic Notes" cimü newyorki kőnyomatos lap augusztusi számában — júniusig az egymásután következő hónapok folyamán új csúcsot, ért el és 91.4 százalékkal magasabb, mint az 1935—39-es években az átlag. . . Az emelkedő irányzat júniusban is folytatódott.’1 De ez még nem ad képet arról, hogy milyen hatalmas mértékű a drágaság az Egyesült Államokban. Hiszen 1953 első öt hónapja előtt is volt már drága-, ság Amerikában. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy 1950: első negyedétől 1951 októberéig az élelmiszerárak 2,1.4 százalékkal, a ruházati cikkek ára 15 százalékkal, a bútorok ára pedig 17.5- százalékkal emelkedett. 1954.—1952 ben a közszükségleti cikkek ára újabb 25 százalékkal emelkedett. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke néhány héttel beiktatása után —- mint az „AFP“ annakidején közölte — kijelentette: „eltökélt szándéka, hogy fenntartja, a lehető 1. gmagasabb életszínvonalat a:z Egyesült Államokban.“ Az amerikai dolgozók azóta saját• gyomrukon -keresztül mérhetik le az amerikai I mintájú „é’etszín vonalemelkedés" következményeit. Franciaországban az egymást, követő kormányok legtöbbje programmjába vette a drágaság elleni harcot. Az árak ennek ellenére szüntelenül emelkednek. Hivatalos adatok -szerint 1952 végére a kenyér ára Franciaországban több mint négy- és félszerese, a marhahúsé több mint háromszorosa. a cukoré csaknem három- -és félszerese, a férfiruháé több mint négyszerese, s a cipő ára több mint hatszorosa, volt az 1947. év-inuk. Azóta a drágaság tovább növekedett. Hivatalos statisztikai adatck szerint az idén a hús ára további 10-— 20 frankkal emelkedett, ugyancsak 10—8i5 frankkal emelkedett a hal ára is. A zöldségfélék szintén jelentősen megdrágultak. Olaszországban különösen a textiláruk drágultak meg jelentős mértékben. Mint a „Bolletino m -neile di statisti-ca" megírja, a férfi gyapjúszövet méterének ára 1952 és 1953 májusa között 2580 líráról 5194 lírára emelkedett. Angliában az árdrágulás 1952-ben , hatalmas mértékben megnövekedett. A szigetországban hivatalos adatok szerint az élelmicikkek kiskereskedelmi árai 1952 folyamán lényegesen emelkedtek. A kenyér 2,5 százalékot, a liszt 5S—56, a hús 21, a som- ka 92, a sajt 86, a szalonna 63, a vaj 20. a tej 19, míg a, cukor 17 százalékban emelkedett. Hozzá kell még tenni azt is, hogy olyan cikkeknél történt emelkedés, amelyek már korábban is jelentősen megdrágultak. Az angol kereskedelmi mimisztérium adatai szerint 1946 januárjától 1952 januárjáig az élelmiszerek árai a következőképpen alakultak: Hús 54—71 százalék, vaj, 'marsrarin és egyéb zsiradékok 50—67. sajt 85. cukor 50, tej S3, •tojás 125, kenyér 52, liszt 32, hering és egyéb halfajták 56-—70: -és burgonya 7.1 százaié'.!. Az árak emelkedése idén is szakadatlanul tovább tart. Áprilisban a többi között 14—20 százalékkal emelték a kenyér és a péksütemény árát, ugyaniakkor a vaj ára is emelke-' de,tt. * * * A fokozódó adóteher a myugateu- rópai lakosság legszélesebb rétegeiben nagymértékben csökkentette a fogyasztást. Nyugat-Európa nehéziparának termelésé tovább növekedett, ugyanakkor, rohamosan, csökkent a textilipari, a konfekcióipari, az élelmiszeripari,, a. faipari ,és^ az egyéb fogyasztási cikkeket gyártó 'vállalatok termelése. így például a. -textilipar indexe 1950 novemberétől 1952 augusztusáig közel 35 százalékkal esett. Ez azt jelenti, hogy nagyszámú munkás és alkalmazott elvesztette foglalkoztatott; ságát, növekedőit a munkanélküliség. tovább csökkent a fogyasztás,- A fokozott fém- és gépkereslet abban a mértékben csökkent, ahogy befejezték az új hadiüzemek és egyéb stratégiai építkezések munkálatait. Ez aztán még az 1950—1951- ben „virágzásnak indult“ nehézipar termelését is csökkentette. A Vov -t- kezmény az lett, hogy Nyuga,t-Eu- ■rópában az általános ipari index, amely 19-54 negyedik negyedében elérte a legfelső pontot, csökkenni kezdett; 1952-ben észrevehetően esett Angliában. Belgiumban, Dániában, Görögországban, Írországban, Svédországban, 1958-ban pedig Ausztriában. Nyugat-N'émetor1 szagban és Franciaországban. FOKOZÓDIK AZ AMERIKAELLENES HANGULAT IRÁNBAN Moszkva. A moszkvai rádió jelenti: Az .«Associated Press» amerikai hírügynökség tudósítója arról számol be, hogy fokozódik az amerika- ellenes hangulat Iránban. Iszfahán utcáin tömegek gyűlnek össze és követelik: «Amerikaiak, takarodjatok haza!» A házak falán reggelenként feliratok jelennek meg, amelyek a sah és az amerikaiak ellen irányulnak. A hírügynökség tudósítója közli, hogy az amerikai konzul Iszfahán- ban fegyveres őrök és géppisztolyos rendőrök kíséretében kénytelen utazni a városban.
