Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-05 / 208. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1953 szeptember 5. *ynnin I ■ luJMftiii iijuiuiuiimi Jiafcfó-iMaMMBBCT Harcoljanak szövetkezetük megszilárdításáért a somogyszentpáíi Béke tszcs tagjai A somogyszentpá.í Béjce terme- ilőcsoport tagságának jövedelmét szépen növelik a kormánypro­gramm nyomán megjelenő kor­mányintézkedések. A gabonabe­adás 10 százalékos csökkentésével mintegy 54 mázsa gabonával töb­bet oszthatnak ki a tagoknak mun­kaegységeikre. Előlegként 5 kg ke- :nyér- és 1-5 kiló takarmánygabo­na, valamint 4 forint készpénz ju­tott a tagoknak munkaegységen­ként. A tszcs vezetősége és tagsága ■azonban nem harcol teljes erejével a gazdáig jövedelemért, a jövőévi bő termés biztosításáért. A nö­vényápolási munkákat nem végez­ték el úgy, ahogy azt a miniszter- tanácsi határozat megköveteli, sőt 10 hold kukoricájukat egyszer sem kapálták meg. Csak e 10 hol­don elmulasztott kapálással leg­alább 200—250 mázsa terméski­esést okoztak. Nagy kára szárma­zik a csoportnak abból is, hogy a kombájnná}, aratott terület nagy­részén még kint van -a szalma. A tarlóhántáist nem fejezték be és ieverőszántást is csak 25 holdon végeztek, pedig több mint 130 hol­dat kelj előkészíteniük az ő.szí vetés alá. A lemaradás fő oka: a laza mun­kafegyelem. Hosszú ideig lazította a fegyelmet Pasztusics László volt brigádveze'tő, ‘aki munka helyett csavargóit, állandóan részegeske deft. Amikor ügyét kivizsgálták, hojgy miből búd állandóan költe­kezni, 'kiderült, hogy több mint 7 ezer forintot sikkasztott a közös vagyonból. Most kizárták a cso­portból és a rendőrség őrizetbe vette. A vezetőség", de a csoport­tagok is hibásak azért, hogy Pasz- tusios ilyen hosszú ideig herdálta a közös vagyont. Mindannyian tud­ták róla, hogy a múlt évben 4 hónapi börtönbüntetést kapott mert akkor meg a csoport korpá­ját adta el Révaii József helyi ka­tolikus papnak. Ahogy Révai pap nem vélte bűnösnek Pasztusicsot, úgy megbocsátottak neki a cso­port akkori vezetői is. Nagymértékben hátráltatja a csoport munkáját az is, hogy a csoportba belépett családokból csak egy személy vesz részt -a1 bű­zös munkában. A legtöbb család­nak a megengedettnél nagyobb te­rület van a háztáji gazdaságában és azt művelik a családtagok. Andrcsics Sándornak — azzal az ürüggyel, hogy azt -apja- műveli — több mint 10 hold földje van a háztáji gazdaságában és így csak nagyon keveset -dolgozik a közős­ben. Eddig alig 130 munkaegysé­get szerzett. Ha többszöri felszó­lítás után rá is szánja magát, hogy részt vegyen a közös munkában, akkor is reggel 7—-8 órakor megy munkába és délután 5—6 órakor már abbahagyja. De megsértette az ' ért. alapszabályt maga Bula Sándor tszcs-elnök -is, aki szintén a megen­gedettnél nagyobb területet ha­gyott kint a háztáji gazdaságában. Pál József, a csoport párttitkára, míg egyénileg gazdálkodott, har- maidmagával művelte 6 hold föld­jét, most á csoportban csak egye­dül dolgozik. A vezetők rossz pél­dája rányomja bélyegét a csoport egész munkájára. A hibákért felelősség terheli a csoport vezetőségét és a járási pár!- és tanácsszerveket, A párt- bizottság é.s a tanács munkatársai már többször járjak a somogy- szentpáli csoportnál, de még a mai napig sem fedték fel az ott fennálló rendellenességeket, s így nem is tettek intézkedést azok ki­küszöbölésére. Legfőbb ideje, hogy a járási párt. és tanácsszervek alaposan megvizsgálják a somogyszentpáíi Béke termelőcsoportnál a problé­mákat és sürgősen intézkedjenek, hegy a meglévő hibák ne gátolják a csoportban az őszi munkák el­végzését és a csoport további fej­lődését, Vonják felelősségre a cso­portban az alapszabály megsértőit és a fegyelem lazítóií. Tisztítsák meg a csoportot a lógósoktól és az egyéb nemkívánatos elemektől. Harcoljanak a tszcs megszilárdítá­sáért, a tagok gazdag jövedelmé­Javítsák meg a dolgozók munkakörülményeit a Kaposvári Autójavító Vállalatnál A kepeki gépállomás síz őszi munkákban is első akap lenni Gépállomásunk 1952-ben ,a me­gyei gépállomások között folyó •versenyben az utolsó helyen kullo­gott. 1952. évi tavaszi tervünket csupán 85 százalékra teljesítettük, .a növényápolásban 85 holdon vé­geztünk talajmunkát. A nyári esép- lést 102 százalékra, talajinunkater- viinket 85 százalékra teljesítettük. Az őszi tervet is csak 70 százalék­ra teljesítettük. Az 1953• évi téli gépjavításnál eUvatároztvht hogy az erőgépe: két, vim'! gépeket jól kijavít­juk, a munkált jói megszervezzük és eb­ben az évben megyénk gépállomásai közt az élre törünk. Elhatározásun­kat valóraváitottuk, Ebben az esztendőben a téli •gépjavítást jó minőségben elsők közt fejezte be gépállomásunk. A téli oktatásra szintén nagy gondot fordítottunk, hogy traktorostá-ink­■e’méletben is elsajátítsák mindazt, ami munkájukhoz szükséges. A tavaszi kampány megindulása, előtt gépállomásunkon nagy volt a sürgés, forgás. Alig várták a trak­toristák. hogy a termelőcsoportok, a dolgozó parasztok segítségére si­ethessenek. Február 20-An 16 trak­torral megkezdtük tavaszi tervünk teljesítését. A tervezett 2980 kh. helyett 4100 holdon végeztük el a szántást. Növényápolási tervünk 200 hold volt, ezzel szemben 287 holdon végeztük el a növényápo­lást. 150 holdon pedig ,az őszi veté­sek hengerezásét. Gépállomásunk nyári csépl'si tér. vét 108 százalékkal megyénk gépál­lomásai között elsőnek teljesítette- Minden munkám nál eleget tettünk a minisztertanács határozatának. A gépenkénti 60 hold talajmunka- tervet elvégeztük, nyári talajmun- katerviinket 112 százalékra teljesí­tettük. A csépiés befejezésével mij­eién szántó gépiinket gyoatmi (üiítiot'titk a ttciiajmuntóftj.. A most megjelent -minisztertanácsi határozat megszabta az egyes* felada­tok határidejét. Eddigi jó tapaszta­latainkat az őszi munkáknál fel­használjuk. Tudjuk, hogy a minisz- tertanáosi határozat betartása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy gépállomásunk.első lett a me­gyében. A dolgozókkal megvitattuk a minisztertanácsi határozatot és megszabtuk a feladatokat. Gépál­lomásunk dolgozói harcba indultak az őszi munkák sikeréért, az őszi valamint éves tervünk teljesítésé ért. Csák István . levelező, a kér: ki gépállomás vezetői agronómusa A PÁRTÉLET HÍREI Párttitkár elvtársak! Az 1953—54. évi oktatási tananyagot szeptember 12-ig kell megrendelni. A megren­delőlapokat a járási, illetve városi pártbizottságokhoz legkésőbb szep­tember 12-ig, kitöltve küldjék visz- szg. A DISZ alapszervi titkárok 15-ig küldjék be a megrendelőlapo­kat a DISZ járási, illetve városi bi­zottságához. Megyei Pártbizottság ágit. prop. oszt. _ A kormányprogramm egyik leg­főbb célkitűzése a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Beletarto­zik ebbe az életszínvonal szakadat­lan növelése, a dolgozók fokozottabb munka- és egészségvédelme egy­aránt. Kormányunk gondoskodásá­nak megfelelően ma már az ország minden üzemében kötelességüknek érzik a vezetők, hogy a dolgozóknak egészséges, tiszta munkahelyet, egészséges munkakörülményeket biz­tosítsanak. A Kaposvári Autójavító Vállalat üzeme ezzel szemben egyáltalán nem azt a képet mutatja, hogy a vállalat vezetősége gondot fordítana a dol­gozók egészségvédelmére. Az üzem csaknem minden műhelyrésze alacsony, rosszul szellőztethető. Az a műhely, amit a vállalat legjobb, legegészségesebb műhelyének tarta­nak, ugyancsak egészségtelen helyi­ség. A legnagyobb szérelőcsarnok fa­lán jókora repedés tátong, amelyen kényelmesen át. lehet tekinteni a másik műhelybe, a műhely padozata lesüllyedt, az épület tűzveszélyes. Ugyancsak ezt a képet mutatja a hégesztőműhely is, amelyben alig le­het megfordulni, olyan kicsi, ablakai alig tenyérnyiek. Friss levegő ezeken a kis lyukakon «árad» a műhelybe. Fürdője, megfelelő öltözőhelyisége sincs az üzemnek. Az irodai dolgo­zók a jelenlegi öltözőt kell használ­ják átjáróul, tekintve, hogy másfelé nem tudnak kijönni az irodából. Az Autójavító Vállalatnál nem tö­rődnek a dolgozók szakmai tovább­képzésével sem, pedig az üzemben több fiatal szakmunkás 100 száza­lékon alul teljesít. Megfelelő szak­mai oktatással ezek a dolgozók is felzárkózhatnának az élenjáró dol­gozók mellé, teljesíteni tudnák a normát. Mindezek a hiányosságok komoly mértékben kihatnak az üzem terv­teljesítésére is. Az utóbbi időben az üzem átlaga 100 százalékon alul van, a minőségre is panaszok hangzottak el a megrendelőktől. Nem megfele­lően javítják meg a beküldött ko­csikat. Nem fogadható el az a kifogás, hogy a Finommechanikai Vállalattal történt összevonás követ­kezménye a visszaesés. A Városi Tanács ipari osztálya többet törődjék a város üzemeivel és sürgősen vizsgálja meg az Autója­vító Vállalat munkáját. A vállalat vezetősége, pártszerve­zete és üzemi bizottsága az «objektív nehézségekre» való hivatkozás he­lyett fordítson nagyobb gondot az ellenőrzésre, a politikai munkára. Javítsák meg munkájukat, törődje­nek többet a dolgozókkal. A Mélyfúró Vállalat ne akadályozza Kaposvár vízellátásának megjavítását A koraiánypragramm jobb munkára serkenti Santos község dolgosé parasztjait ERDŐKKEL BORÍTOTT, dim­bes-dombos táj övezi Sántos köz­séget. A felszabadulás előtt a hatalmas erdőség a her­ceg Eszterházyak tulajdonában volt. A szántóföldek, rétek, legelők nagyrésze a kizsák- mányolókat gazdagította. A kis község lakóinak többségié alig egy-két holdnyi földdel rendelke­ják az erdők is. A tanácsok meg­alakulásával tanácsházat kapott a község, ,s a tanácstagok megválasz­tásává] a dolgozók intézik saját ügyeiket. A KORMÁNYTÓL sok segítsé­get kapott a lakosság az elmúlt években A kormányprogramm azonban az eddigiek közül is ki­emelkedik. Közel 100 mázsa tér zeit a múltban, de legtöbbjüknek j mónyt tesz ki a kormány által el­még annyi sem volt. A nincstele­nek és aa egy-két holdasok a her­ceg Eszterházy- és a gróf Feste- tich-féle földbirtokon cselédesked- tek, másrészük nyáron kepés ara­tó volt tizedik részért. Tavasszal és ősszel 60—80 fillérért naipszá- moskodtalc, télen pedig az erdőbe -jártak fát irtani. A cselédek és nap­számosok verítékéből az urak, a kulákok bíztak kövérre. A szegény embert még az ág is húzta — em‘ fékeznek vissza a felszabadulás előtti időkre a sántosiak. A múltban, nem volt községháza Sántoson. Ha' valamilyen bi­zonyítványra vagy anyakönyvi ki­vonatra volt szükség, három^ kilo­métert kellett gyalogolniuk Szent- balázsra érte. Mindez azonban már a múlté. Megváltozott az élet Sán­toson is az utóbbi pár évben. Sa­ját gazdáikká lettek a sántosi dol­gozók, A termékeny szántóföldek termései a dolgozó parasztokat gazdagítják. A nép javát szolgál­engedett beadási hátralék. A kár­térítések törlése 12 ezer forintot jelent a lakosságnak, A 'kormány- intézkedés ingyenessé tette az ál­latorvosi szolgáltatást. Az ingye­nes állatorvosi szolgálat mintegy 15 ezer forint megtakarítást je­lent a községnek évente. A fertőző sertésbetegségek leküzdéséhez szükséges oltóanyagot is ingyen kapják a gazdák az államtól. Nem­régiben rendelet jelent meg a jö­vedelemadó 15 százalékos csök­kentéséről, s ,a helytelen adókive­tések fellebbezés utáni csökkenté­séről is. A tanácsnál felülvizsgálják a. ki­vetéseket és mindjárt orvosolják a hibákat. Itt van pl, S&rsli József középparaszt esete. Tévedésből több adót vetettek ki rá, A rendelet után a járási tanács Sársli József­nek 2060 forinttal csökkentette az évi adóját. Pár nappal ezelőtt az Elnökj Tanács rendelefe 10 száza­lékkal csökkentette az egyéni gazdálkodók kukorica-, burgonya­és napraforgó-beadását. Ez együt­tesen 162 mázsa terményt jelent a község lakóinak. A tartalékterületek haszon-bér­lete, visszaadása is nagy ösztönzés a tőfob-termelésre. Ha Sántoson is bevetnek minden földet és jövőre az ideinél is nagyobb termést ta­karítanak be a földekről, nemcsak a- község parasztságának jövedel­me nő, -hanem hozzájárulnak az egész nép életszínvonalának eme­léséhez. KÖZÖS ÉRDEKE tehát az egész országnak a többtermelés. Sánto­son is e-gyre többen értik meg ezt. Bizonyítják ezt a nap mint nap so­kasodó, frissen -szántott barázdák, az őszi munkákra való lázas ké­szülődés. Az -istállótrágyázási terv- bői már csak pár hold hiányzik, 12 hold lucernát már elvetettek, -ezenkívül 84 hold vetőszántás vár­ja a vetést. A tanácsnál eddig 87 mázsa ve­tőmagot igényeltek a -gazdák. Ja­vában folyik a vetőmagvak tisztí­tása, sokan pedig a gépállomás szelektorára várnak. Hiba azonban, hogy a községi tanács még nem készítette el a munkatervet a minisztertanácsi határozat végrehajtására, pedig a határidő szeptember 1-én lejárt- Sürgősen pótolják az elmulasztot­takat és a végrehajtási tervet ta­nácsülésen vitassák meg a dolgozó parasztokkal. Városunk dolgozói életszínvonalá­nak emeléséhez hozzájárul a város vízellátásának megjavítása is. Az a cél, hogy a város öszes dolgozói hoz­zájuthassanak az egészséges ivóvíz­hez és ne fordulhasson elő ismétel­ten olyan eset, hogy a nyári idősza­kokban nincs meg a szükséges víz- mennyiség. Ennek érdekében első­sorban kutakra van szükség. Ebben az évben újabb vízműrész­leggel bővül a város vízmüve. A ku­tak fúrásával a Kaposvári Mélyfúró Vállalatot bíztuk meg. Az egyik kútnak már a nyár közepére el kel­lett volna készülnie, de a mindig közbejött újabb és újabb műszaki hibák miatt még ma sem kész. Hol a fúrórudazat szakadt bele a kútba, hol a mentőszerszám. így folyt ez váltakozva két hónapon keresztül. Kaposvári «csúcsot» ért el a Mély^ fúró Vállalat a kútfúrásban, ugyan« is az ötödik hónapja készül egy ar­tézi kút. A talajviszonyok a fúráshoz jók voltak, tehát a hibákat nem le­het a talajviszonyokra hárítani. A hiba oka az, hogy a vállalat vezető­sége és műszaki dolgozói nem fordí­tottak kellő figyelmet a fúrásra és így történhetett meg, hogy a Kapos­vári Víz- és Csatornaművek legfel­jebb az év végére tudja megépíteni újabb vízműrészlegét. A Kaposvári Mélyfúró Vállalat ve­zetősége hasson oda, hogy a felme­rült hiányosságokat mielőbb felszá­molják és járuljon hozzá Kaposvár vízellátásának megjavításához. Kovács Lajos, a vízművek igazgatója. i Parasztfiatalok jöjjetek bányásznak Bencsik György, volt darányi lakos, várpalotai sztahauovista kombájnvezető felhívása Nincs még három éve, hogy szülő­falumba, a somogymegyei Darány- ba bányásztoborzók érkeztek Vár­palotáról. Én akkoriban hagytam ott a kulákot, akinél cselédeskedtem, szakmát akartam tanulni. Kedvem volt a bányászélethez, de sokan ijesz- tegettek: «nem jó dolog a bánya, nincs rajta ablak, meg levegő sincs odalent elegendő». A toborzók nem voltak nagyhangúak, nem ígértek fűt-fát, csendesen elmondták, hogyan élnek ők, milyen munka- és kereseti lehetőség van a bányánál. Az okos szavak meggyőztek, feliratkoz­tam a listára. Félénken, idegenül, szerény cso­maggal értem új munkahelyemre. Tapasztalt, ügyés vájárok gondjai ra bíztak, hogy tanítsanak meg a bányászmesterségre. Eleinte nem volt könnyű a dolog: meg kellett még szoknom a föld mélyének sajá­tos légkörét. Apránként azonban megismertem, megszerettem a bá­nyát, társaimat. Alig több mint egy esztendő leforgása után én is el­mondhattam: vájár vagyok, új mes­terségem szakembere s nem akármi­lyen: a sztahanovista jelvénnyel is kitüntettek. Kemény, küzdelmes, de szépséges élet a bányászok osztályrésze ma­napság. Az egész nép szeretete, meg­becsülése kíséri munkájukat. Pár hónapja voltam csillés, amikor már írhattam haza a családnak: gyertek ti is, gyönyörű új lakás vár minket. Akkor kezdődött meg Várpalotán a hatalmas bányászváros építése, s __ a becsületes munkáért az elsők között kaptam új otthont. A lakást be is kellett rendezni, de az se okozott nagy gondot. Akkor már szépen kerestem: az első két hónap kivételével egyszer sem kaptam 2000 forinton alul ha­vonta. Uj bútort vettünk, kerékpárt, aztán motorkerékpárt, rádiót. Bá- nyászságom második évében brigád­vezető lettem a híres Szőcs-csapat- ban. Akkor jöttek Várpalotára az Olvastam a «Szabad Nép»-ben Kugler Lajos kohászról, hogy gép­kocsit vásárol, s arra gondoltam: miért, ne vehetnék én is? A pénzből nem sok hiányzik már, s hamarosan meg is veszem az autót. Úgy terveztük az asszonnyal, hogy amint meglesz* első utunk falunkba vezet majd. Most készülünk a bányásznapra. Az állam ezen a napon kitüntetést, jutalmat ad azoknak, akik hűsége­sen kitartanak a bányászmunka mel­lett. Én magam alig hároméves mun­ka után. most is körülbelül 3000 fo­rintot kapok. Vezetőink a kormányprogramm szellemében ma már egyre több gon­dot fordítanak a dolgozók életfelté­teleinek javítására. Nemrég látták el például a város egyik legnagyobb legényszállását szép, korszerű fürdő­vel. Kicsinosították a többi legény­szállót is. A kormányprogramm nagyszerű céljainak megvalósításához azonban több szén is kell. Megint munkaerő­re van szüksége a bányászatnak. A magam és bányásztársaim nevében hívok minden falusi fiatalt: jöjjetek bányásznak, segítsetek biztosítani az ipar kenyerét. Aki úgy gondolja, ked­vére való a mi foglalkozásunk, csap­jon a toborzók markába. Mi, a ré­gebbi bányászok, nagy szeretettel várunk benneteket a széncsata har­cosai sorába. ígérjük, hogy gonddal, türelemmel foglalkozunk veletek, hogy mihamarabb ti is jó bányászok legyetek. ft csákányi isz-ek már az osziárpál vei A minisztertanács határozata szeptember 30-ban állapítja meg az ősziárpa vetésének határidejét. A c s á k ányi term előszövetkezetek nem várják be ezt a határidőt. Az eddigi tapasztalatok meggyőzték a tsz-ek tagságát arról, hogy a ko­rai vetéssel lehet gazdag termés- eredményt elérni. A tsz-eknek se- _• gít a marcali gépállomás, ennek eredményekén, ^árpábólmár 18 tatjuk: mit tud az ember meg a gép együtt. Az F 4-es kombájn kiveszi a bányász kezéből a csákányt meg a lapátot: elvégzi a szén fejtését és ra­kodását s ránk csak a kisebb mun­kák — ácsolás, sínfektetés — ma­jádnak. A gép mellett nemcsak a teljesítmény nőtt meg, hanem a ke­reset is: volt olyan hónap, amikor több mint 5000 forintot vittem haza. holdat bevetettek. Megyénk t er m elő s zövetkez eteí és csoportjai kövessék a jó pél­dát, teljes lendülettel fogjanak hozzá a repce, bíborhere, rozsos keverékek és az ősziárpa vetésé­hez, harcoljanak a jövőévi gazdag termés alapjainak megteremtésé­ért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom