Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-22 / 196. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 augusztus 22. A. J. Visinszkij beszéde az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának ülésén a koreai kérdésről New York (TASZSZ). A. J. Vi- sinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának augusztus 19-i ülésén elhangzott beszédében először a koreai fegyverszüneti egyezmény jelentőségét méltatta, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány a koreai népre kényszerített háború kezdete óta e háború megszüntetéséért, a fegyverszünet megkötéséért, majd tartós békéért harcolt. A. J. Visinszkij elvtárs visszapillantást vetve arra, hogy a Szovjetunió hány esetben, milyen alkalmakkor szállt síkra a fegyverszünet megkötéséért, leszögezte: — Önök, uraim, láthatják, hogy a szovjet kormány a szovjet nép akaratát kifejezve és minden más nép érdekeinek, valamint béketörekyései- nek megfelelően, évről-évre minden erejét latbavetette a koreai vérontás megszüntetése, a koreai népre kényszerített és új világháború veszélyét rejtő háború megszüntetése, a koreai béke és az egyetemes béke biztosítása érdekében. Ezután a szovjet küldöttség vezetője azokkal a rágalmazó koholmányokkal foglalkozott, amelyekkel Munro újzélandi küldött és Lodge amerikai küldött a' Szovjetuniót illette és kimutatta azok alaptalanságát. A. J. Visinszkij elvtárs ezután azzal foglalkozott, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak és a Kínai Népköztársaságnak a nemzetközi jog elvei és a genfi egyezmény rendelkezései mellett mindvégig hűségesen síkraszálló kormányai — abban az igyekezetükben, hogy elhárítsák a hadifoglyok hazatelepítési rendjének kérdésében felmerülő akadályt, — beleegyeztek abba. hogy a hadműveletek megszüntetése után haladéktalanul hazatelepítsék mindazokat a hadifoglyokat, akik szorgalmazzák hazatelepítcsüket, a többi hadifoglyot pedig semleges államnak adják át hazatelepítési kérdésük igazságos megoldása céljából. Ez 1953 áprilisában történt. Tekintet nélkül arra, hogy megvolt a lehetőség a tárgyalások gyors befejezésére és a fegyverszüneti egyezmény aláírására, a dolog befejezéséhez még több mint két hónapra volt szükség. Mi okozta ezt? Ezt a megengedhetetlen huzavonát a Li Szín Man-klikk provokációs álláspontja okozta. A Li Szin Man-klikk ugyanis mindent elkövetett annak érdekében," hogy meghiúsítsa a fegyverszüneti egyezmény aláírását. A liszinmanisták egész magatartása azt bizonyítja, hogy a koreai kérdés békés rendezését ellenző reakciós körök most sem mondanak le arról a szándékukról, hogy minden eszközzel megakadályozzák Korea demokratikus alapokon történő békés .egyesítését, megakadályozzák e fontos feladat sikeres megoldását. Senki számára nem titok, hogy a liszinmanisták provokációs játékukban az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei részéről támogatásra találnak. A koreai fegyverszünet megkötése után kialakult helyzetet értékelve feltétlenül különleges figyelmet kell fordítanunk arra a tényre, hogy nyomban a fegyverszüneti egyezmény aláírása után az Egyesült Államok és Dél-Korea megkötötte az úgynevezett "kölcsönös segélynyújtási egyezményt». Még a reakciós amerikai sajtónak is be kellett ismernie, hogy ez az egyezmény fontos láncszeme azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a reakciós körök abból a célból tettek, hogy támaszpontokat biztosítsanak az amerikai fegyveres erőknek a jövőben, a Csendes-, óceán térségében esetleg kifejtendő agresszív haditevékenysége érdekében. Hogy világos legyen ennek az egyezménynek igazi értelme, elégséges például szemügyre venni harmadik cikkelyét, ahol szó van olyán "területekről... amelyekről a jövőben valamelyik fél elismeri, hogy azok a másik fél igazgatása alá törvényesen átadandók». Ez a harmadik cikkely természetesen teljesen világos és célja senkiben nem kelthet kétséget. Szembeötlő, hogy ezt az egyezményt — amely feljogosítja az Egyesült Államokat arra, hogy fegyveres erőiket Dél-Korea területén tartsák — nyomban azután írták alá az • Egyesült Államok, hogy aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt, amely hangsúlyozza, hogy a politikai értekezlet egyik kérdése lesz valamennyi külföldi fegyveres erő kivonása Koreából. Merően ellentétes két okmányt majdnem ugyanakkor írnak alá! Mint ismeretes, az úgynevezett "kölcsönös segélynyújtási» egyezménnyel közvetlen összefüggésben áll a koreai intervencióban részvevő 16 kormány nyilatkozata, amely kormányok ebben a nyilatkozatban előre kötelezték magukat arra, hogy részt vesznek az újabb távolkeleti háborúban, ha a katonai kalandok kedvelői azt ismét kirobbantják. Természetszerűleg ebben az esetben sem mellőzték a jóindulattól csepegő szólamok felhasználását bűnös célkitűzéseik palástolására. Ez a nyilatkozat komoly aggodalmat kelt a nyugati «világ országainak -társadalmi köreiben is. Megítélhető ez például az «Observer» című angol konzervatív lapból, amely méltán jellemezte ezt a nyilatkozatot olyan okmányként, amely «harmadik világháború elindulásával fenyeget, ha újabb helyi incidens következik - be Koreában». ’ Uraim — folytatta A. J. Visinszkij — ilyen a politikai helyzet annak a napnak küszöbén, amikor a politikai értekezletnek munkához kell látnia. Most az a feladat, 'hogy segítséget nyújtsunk a koreai népnek népgazdasága mielőbbi és minél teljesebb sikeres helyreállításában, segítsük a koreai népet békés élete folytatásában, a háború okozta súlyos sebek begyógyí fásában. A szovjet kormány — figyelembevéve e feladat rendkívüli fontosságát — elhatározta, hogy azonnal egymilliárd rubelt utal ki Korea lerombolt gazdaságának helyreállítására. Nézetünk szerint a közgyűlésnek elő kell irányoznia olyan intézkedéseket, amelyek elősegítenék annak a politikai értekezletnek sikerét, amelyet a fegyverszüneti egyezmény negyedik cikkelyének 60, pontja értelmében kell Összehívni,- hogy tárgyalások útján rendezze a Koreában tartózkodó külföldi fegyveres erők kivonásának, a koreai kérdés békés rendezésének stb. kérdéseit. A szovjet kormány álláspontja ebben a vonatkozásban az, hogy következetes békepolitika folytatásával törekszik valamennyi kérdés békés megoldására. Abból indul ki, hogy a kérdéseket maguknak a koreaiaknak kell eldönteniük az Észak- és Dél- Korea közötti tárgyalások útján. Nézetünk szerint hibás az a javaslat, hogy a két fél képviseletének elvére támaszkodva kell megkonstruálni az értekezletet. Pedig éppen ezen az állásponton vannak az > Egyesült Államok és az őket támogató államok. Az értekezlet ilyesféle felépítésének hibás volta látható már abból is, hogy a politikai értekezlet helyes megszervezésében nemcsak a negyedik cikkely 60. pontjában megjelent felek érdekeltek, hanem érdekelt minden békeszerető nép, elsősorban a Koreával szomszédos népek. Az említett határozattervezet szerzői viszont mellőzik ezt a rendkívül fontos körülményt, kitartanak a fegyverszüneti egyezmény negyedik cikkelye 60. pontjának sajátos értelmezése mellett. A szovjet küldöttség vezetője ez- ütán behatóan fejtegette, hogy menynyire helytelen, amikor az Egyesült Államok vezette államok csoportja határozattervezetének szerzői és elsősorban Lodge olyan értelmezést adnak a 60. pontnak, amely szerint a politikai értekezlet részvevői csak olyan országok lehetnek, amelyeket mindegyik fél külön jelöl ki, méghozzá azon országok közül, amelyek részt vettek a háborúban. Nyilvánvaló — folytatta A. J. Visinszkij, — hogy Lodge úrnál itt valami nincs rendjén. De ez bennünket kevéssé nyugtalanít. Fontos az, hogy az ilyen helyzetet természetszerűleg nem lehet normálisnak tekinteni. Nem is logikus, sem a legtekintélyesebb nemzetközi értekezlet megszervezésének szempontjából, amilyennek a koreai fegyverszünetii egyezmény 60. pontjában megjelölt politikai értekezletnek lennie kell, sem abból a szempontból, hogy biztosítani kell az értekezlet munkájában a legnagyobb eredményt. Maga Lodge úr jelentette ki tegnap, hogy ha a közgyűlésnek javasolnia kell bármilyen más fél meghívását az értekezletre, akkor logikus — amint hangsúlyozta, — hogy nem lehet ok, amiért olyan országokat, amelyek szomszédai Koreának és amelyeknek közvetlen érdekei vannak ezen a területen, ne hívnának meg erre az értekezletre. Amikor azonban Lodge ilyesféle kijelentést tesz és ugyanakkor tagadja annak szükségességét, hogy a közgyűlésnek ajánlania kellene a háborúban részt vett országokon kívül más országok részvételét is a politikai értekezleten, voltaképpen az alatt a határozattervezet alatt vágja a fát, amelynek ő egyik társszerzője. Ugyanekkor még nyilvánvalóbbá válik a határozattervezetben foglalt javaslatok logikátlansága. A 60. pont Lodge úr által adott értelmezése tehát teljesen tarthatatlan. Ennek az értelmezésnek tarthatatlanságát és a 15 küldöttség által előterjesztett határozati javaslat elégtelenségét bizonyítja az a tény is, hogy ebben a bizottságban két további kiegészítő javaslatot terjesztettek elő az értekezlet összetételéről. Ez a két javaslat, valamint Lloyd úrnak, Nagy-Britannia küldöttének felszólalása, Schumann úrnak, Franciaország képviselőjének felszólalása, a kanadai képviselő mai felszólalása csupán azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vezette 15 ország határozati javaslata nem szolgálhat alapjául az értekezlet összetételével kapcsolatban felvetett kérdés megoldásának. Ami a Szovjetuniót illeti — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője —• küldöttségünknek szilárd meggyőződése az, hogy a politikai értekezlet csakis abban az esetben járhat sikerrel, ha a "kerekasztal konferencia» elv alapján épül fel. Úgy gondoljuk, hogy az értekezletnek csak akkor lesz sikere, ha a "kerékasztal konferencia» elvén nyugszik, amely konferencián nemcsak két fél képviselői vesznek részt, hanem a koreai kérdés békés rendezésében érdekelt más országok képviselői is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmány 10. cikkelye értelmében jogában áll javaslatot tenni bármilyen kérdésben az alapokmány által megszabott határokon belül, elsősorban a nemzetközi béke és biztonság fenntartását érintő kérdésekben. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslat szintén feltételezi, hogy az értekezlet szavazás igénybevétele nélkül fogja meghozni döntéseit és hogy — természetesen — az összes döntéseket a fegyverszüneti egyezményt aláíró felek teljes egyetértésével fogadják majd el. A Szovjetunió küldöttsége reméli: a bizottság túlnyomó része támogatja ezt a javaslatot, szilárdan meggyőződve arról, hogy az ilyen alapokon felépített politikai értekezlet a legnagyobb sikerrel oldhatja meg az előtte álló feladatokat. A szovjet kormány közleménye a hidrogénbomba kipróbálásáról A napokban a Szovjetunióban kísérleti célokból felrobbantották a hidrogénbomba egy fajtáját. Mivel a íhidrogénboimbában a mag által termelt hő' nagymennyiségű volt (thermonucleáris) reakció), a robbanás igen nagyerejű volt. A kísérlet bebizonyította, hogy a hidrogénbomba hatóereje sokszorosan felülmúlja az atombomba hatóerejét. Ismeretes, hogy a Szovjetunió már több éve rendelkezik atomfegyverrel és kipróbálta ezt a fegyvert. Amint G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ez év augusztus 8-án a Legfelső .Tanács ötödik ülésszakán elhangzott beszédéből kitűnik, a Szovjetunió ismeri a hidrogénbomba gyártásának titkát is. A szovjet kormánynak ez a bejelentése hatalmas visszhangot keltett külföldön. Egyes külföldi körök, amelyek azelőtt az Egyesült Államok atombombamonopoliumá- ra, majd hidrogénbombamonopoli- umára alapozták politikájukat, ijesztgetni akarták a népet azzal á ténnyel, hogy a Szovjetunió rendelkezik a hidrogénfegyver gyártásának titkával. Ezzel kapcsolatban — a fegyverkezési hajsza érdekében — riadalmat igyekeztek kelteni. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy — mint eddig — riadalomra most sincs semmi ok. A Szovjetunió következetes politikájának megfelelően — amelynek célja a békének és a népek biztonságának megszilárdítása — a szovjet kormány többször javasolta más országok kormányainak,- hogy jelentősen csökkentsék á fegyverkezést és tiltsák be az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek gyártását és e tilalom betartása felett az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében gyakoroljanak szigorú nemzetközi ellenőrzést. A szovjet kormány most is szilárdan képviseli ezt az álláspontot. V. M. Molotov fogadta O. Grotewohlt Moszkva (TASZSZ). Augusztus 20-án V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A fogadáson jelen volt V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa. A fülecspusztai Kossuth tsz pártszervezete a szövetkezet ereje 1949 október 15-én alakult meg 24 családdal a fülecspusztaí Kossuth termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet olyan dolgozó parasztokból alakult, akik magukévá tették Rákosi elviárs kecskeméti beszédét: megértették, hogy egyedül a társasgazdálkodás biztosíthatja a dolgozó parasztság felemelkedését, kulturális fejlődését. A termelőszövetkezet kommunistái látták, hogy eredményes munkát csak akkor tudnak végezni, a tsz-t akkor tudják igazán szilárd alapokra helyezni és sikeresen felépíteni, ha jó’lműködő pártszervezetet hoznak létre. Ezért közvetlenül a termelőszövetkezet megalakulása után megalakították a pártszervezetet is. A pártszervezet azóta keményen harcol .a tsz megszilárdításáért, a közös vagyon növeléséért, a tagság jólétének emeléséért. A pártszervezet a megalakulás után egyik legfontosabb feladatának a tsz-tagok nevelését tekintette. A pártszervezet és a tsz vezetősége — amely kezdettől fogva szoros együttműködésben végzi munkáját — idejekorán felismerte, hogy jó gazdasági eredményeket csak akkor tudnak felmutatni, ha a tsz tagjait polít'kailafü szakmailag képezik. Ennek érdekében a pártszervezet vezetői politikai iskolákat és gazdasági szaktanfolyamokat -'Szerveztek, Mind a politikai iskolán, mind a szaktanfolyamokon megismertették a tagsággal a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát, annak eredményeit, a kolhozpárasztok életét és a fejlett szovjet agrotechnikai módszereket. Az előadásokon ás az előadást követő vitákon keresztül ösztönözték ia termelő- szövetkezet tagjait jobb munkára, kimagasló eredmények elérésére, A pártszervezet tagjai mint kezdeményezők léptek fel az új módszerek alkalmazásában és bátran alkalmazták a Szovjetunióban bevált eljárásokat. A pártszervezet vezetősége hetenként rendszeresen megtartja a vezetőségi üléseket; ahol a parképítés kérdése mellett a szövetkezet termelési problémáit is megvitatják. A pártszervezet vezetősége és a tsz intéző bizottsága a termelőszövetkezet feladatait közösen vitatj-a meg, határozatot hoz, amit tagértekezlet elé visz. A termelőszövetkezet tagjai megvitatják a határozatokat és javaslataikkal kiegészítik azokat. A tagok egyéni kezdeményezésének nagy teret en gednek. A pártszervezet vezetősége különösen nagy gondot fordít a szövetkezeti demokrácia betartására. A soroklévő feladatokat és a vezetőség által hozott határozatokat minden esetben megbeszélik a tsz tagjaival, így a tsz tagjai részt vesznek a vezetésben, magukénak érzik a szövetkezetét. A tsz tagjai bátran bírálják a vezetőiket és ez az egészséges, alulról jövő bírálat helyes irányba tereli a gazdaság vezetését. Jó a pártszervezet és a tsz-tagok közötti kapcsolat, ami megnyilvánul abban, hogy munkában élenjáró, becsületes tsz-tagok kérik felvételüket a pártba. A pártszervezet munkájának eredményessége lemérhető a tsz állandó gyarapodásán, a tagság öntudatának fokozódásán. A termelő- szövetkezet tagjai büszkék eddig elért eredményeikre. Az utóbbi 2 év alatt különösen jó eredményt értek el. Nagymértékben gyarapodott a tsz közös jószágállománya: 16 lovat, 38 tehenet, 267 sertést és több mint 100 darab baromfit számlálnak a tsz-ben. De ezenkívül valamennyi tag háztáji gazdaságában meg lehet találni egy tehenet és egy vagy két hízónak való süldőt is. Ugyanakkor nagy mennyiségben rendelkeznek apró- jószággal. A termelőszövetkezet tagjainak jó munkáját dicséri a ghzdag termést ígérő kukorica és burgonya. A tsz terményféleségei sokkal szebbek, mint az egyénileg dolgozó parasztoké, Búzából elérték a 12 —14 mázsás átlagtermést. Ilyen búzatermés a fülecspusztai határban még nem volt. A rozs-, árpa és zabtermés is jóval magasabb, mint az egyénileg dolgozóké. Ezekkel az eredményekkel bebizonyították a tsz tagjai a társasgazdálkodás előnyeit. Az eredményeket a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas munkája mellett az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával — aminek nagyrésze csak táblásgazdálkodással valósítható meg — tudták elérni. A kenyér- és takarmánygabona 80 százalékát keresztsoro-san vetették, tavasszal fejtrágyázták, a rozsnál pedig a pótheporzást is alkalmazták. A burgonya és a kukorica nagyrészét fészkes trágyázással vetették. Az eredményekhez hozzájárult, hogy a pártszervezet tagjai példa- mutatásukkal, felvilágosító munkájukkal a családtagokat és a nőket is bevonták a termelőmunkába. Szabó Józsefné a növényápolásban végzett jó munkát. Példája serkentette a tsz többi tagját. Július 1-ig több mint 170 munkaegységet szerzett. Jut neki bőven a jövedelemből. — A csoportban megtaláltam a számításomat. Amióta a tsz-bem vagyok, sokkal több a jövedelmem, mint amikor egyénileg gazdálkodtam — mondja Sza- foó.né. A termelőszövetkezetben különösen jó munkát végez ifj. Mar- csingó János elvtárs, aki a növénytermesztési brigád tagja. Eddig 300 munkaegységet szerzettMolnár József párttag példamutató munkát végzett. A tsz sertésállománya van gondjaira bízva. Az idén több mint 450 munkaegységet szerzett. Munka- egységei után gabonából 15 mázsát kapott., Molnár József eilvtárs jó félvilágosító munkát végez a tsz tagijai körében, állandóan mozgósítja őket jobb eredmények elérésére. Nem bánta meg, hogy a szövetkezetbe- lépett. — Igaz, hogy amikor tsz-ünk megalakult — mondja — kezdeti nehézségekkel küzdöttünk, az ellenség is igyekezett bomlasztani, sokan meginoglak. De mi rávilágítottunk, hogy minden kezdet nehéz; a nehézségeket leküzdöttük és a jövőben is leküzd,jük. Jó munkánknak pedig meglesz az eredménye. A multiban egyénileg dolgoztunk, legtöbbünknek jószága -sem volt. Még brágya sem nagyon jutott földjeinkre. Nem tudtuk megtermelni azt, amit a föld elbírt volna. Most már mindez másképpen van. Van állatállományunk, tudunk trágyázni, jó gépi munkát adunk a földnek, s így sovány földjeinket bőtermővé tettük. Szövetkezetünkkel az egyénileg dolgozók éppen Úgy nem tudják felvenni a versenyt, mint a szekér az autóval. A termelőszövetkezetben egyetlen tag sincs, aki a kilépés gondolatával foglalkozna. Valamennyien továbbra is a nagyüzemi gazdálkodással akarják biztosítani felemelkedésüket és jólétüket. Most nagy lendülettel fogtak hozzá az őszi vetésék élőkészületeihez. G. M. Malenkov fogadta a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét Moszkva (TASZSZ). Augusztus 20-án G.« M. Malenkov, A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét. Szovjet részről a megbeszélésen resztvettek: V. M. Molotov. N. Sz. Hruscsov, N. Ä. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan. M. Z. Szaburov. A. G. Zverjev pénzügy- miniszter, I. G. Kabanov, a bek és külkereskedelmi miniszter he- helyettese.- V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa, G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak.
