Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

Szerda, 1953 augusztus 19, SOMOGYI NÉPLAP 3 <2 £3 m A vésel népnevelők alkotmányunk jelentőségéről készéinek Vése a marcali , járás élenjáró '•(községei közé tartozik, A község dolgozó parasztjai szorgalmas em- ,'iberefc, becsülettel ímejgáilljják he­lyüket a termelésért vívott harc­ban. A községben napokkal •ezelőtt befejezték a csépiést, a .dolgozó parasztok a cséplőgéptől azonnal teljesítetnék ‘beadási iköte- íezettséigüket. Nem feledkeztek el a tarióhántásról és a másodnövé- iny,ek vetéséről sem. A tarlóhán- tással 95 százaléknál tartanak, a másodnövény ve test pedig 100 százalékra elvégezték. Ezek az eredmények a pártszervezet jó mozgósító és 'irányító munkáját 'is dicsérik. A község népnevelői jól mozgó­sították a dolgozó parasztokat az időszerű feladatok végrehajtására- .A pártszervezet vezetősége nagy gondot fordított arra, hogy a kis- gyűlésék és csoportos újságolvasá- .5ok mellett a népnevelők egyéni agitáeiót is folytassanak .Az aratás és cséplés előtt minden dolgozó parasztot felkerestek ott­honukban és a beadás telje,sítésé- re, a következő munkák elvégzé­sére serkantették eket. A isikerek megoldása után nem pihentek meg a népnevelők, hanem újabb feladatok megvalósítására mozgósították a dolgozó paraszto­kat, Harcot indítottak az őszi me- .'zőgazdasági munkák jó előkészíté­séért. Ezt a munkát összekapcsol­ták az aílkofmány jelentőségének ismieirtietésével'. Megmagyaráz!,álk, bogy milyen jogoikat biztosít a dolgozóknak a Magyar Népköz­társaság Alkotmánya és rámutat­tak arra, hogy külön-külön a köz­ség dolgozó parasztcsaládjai mit köszönhetnek az alkotmánynak. Különösen jó népnevelőmunkát végzett Radák József elvtárs, áki jó felvilágosító munkájával mozgó­sította a körzetéhez tartozó dolgo­zó parasztokat a beadási kötele­zettség pontos teljesítésiére, Nagy Béla elvtárs, az egységes népne- velőcsorport legaktívabb népneve­lője felkereste Horváth József S holdas dolgozó parasztot és elbeszélgetett vele alkotmányunk jelentőségéről Megmagyarázta neki: alkot­mányunk biztosítja azt is, hogy a dolgozó parasztok gyermekei fel­sőbb iskoláikon tanulhassanak s arra a pályára menjenek, amihez ked­vük é§ tehetségük van. A múlt rendszerben a községből egyetlen dolgozó parasztnak a gyermejke sem tanulhatott felsőbb (iskolán. Kovács István sem gondolta, hogy gyermekéből katonatiszt lesz. Megváltozott a község dolgozói­nak élete is. Saját maga a nép vet­te kezébe életének irányítását. A tanács vezetői becsületes, dolgozó parasztemberek. Gombai János, áki a. múltban cseléd volt, Leposa József, akinek ugyancsak az el­nyomás jutott osztályrészül', ma a község életének irányítói. Nekünk jó munkánkkal, beadásunk teljesítésével kell viszonoznunk pártunk és államunk gondoskodá­sát. A jó népneve lomunk á n a,k meg­mutatkozott az eredménye, Hor­váth József példamutatóan teljesí­tette beadását és saját maga is részt vesz a népneveiőmunkában. A pártszervezet vezetői felszá­molták a népnév él őmunlka kam­pányszerűségét. A népnevelők nemcsak akkor keresik fel a dol­gozó parasztokat, ha egy-egy kam- ányfeladatot kell megoldaniuk, anem rendszeresen elbeszélget­nek a legújabb kül- és belpolitikai eseményekről, ismertetik azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk. A népnevelők minden dolgozó parasz tnak a saját gazdasá­gán belül beállott változással és fejlődéssel igyekeznek megmagya­rázni a kormány programmjának jelentőségét. A pártszervezet vezetősége ve­zetőségi üléseken és taggyűlése­ken a pártépííés kérdése mellett rendszerié,sen megvitatja az idősze­rű mezőgazdasági munkákra való mozgósítás feladatait. A népneve- ilömunka megvitatását rendszere­sen napirendre tűzi ,a pártszerve­zet vezetősége, A legutóbbi veze­tőségi ülésre meghívtak égy jó és egy gyenge munkát végző népne­velőt, hogy a jó munkát végző népnevelő beszámolójából tanuljon a gyenge munkát végző. Minden héten rendszeresen népnevelő értekezletet tartanak, ahol beszámoltatják a népnevelő­ket a végzett munkáról és újabb feladatokkal látják el őket. A pártszervezet vezetősége a nép­nevelőket a feladatok végrehajtása közben rendszeresen, ellenőrzi és a felmerülő problémák esetén se­gítséget nyújt, hogy a kapott fel­adatot maradéktalanul végrehajt­hassák. Jobb a csoportban, min!- egyénileg — mondják a somogyszobi Úttörő tszcs tagjai A somogyszobi Úttörő termelő- csoport vezetősége annakidején részletes munkatervet dolgozott ki ,a nyári betakarítási munkák idő­ben és jómjnőségben való elvég­zésére. Ezt a tervet csoportgyűlé­sen megvitatták a tagsággal, így a csoport -minden tagja tudta, mi­lyen feladat vár rá. A szervezett munka eredménnyel járt. A tag­ság lelkesen harcolt a terv végre­hajtásáért, -a bő termés betakairítá- .sáwi. Szem veszteség nélkül került zsákba a gabona. A csépléssel egyiidőben az első feladatuk volt a 70 mázsa vető- magikolcsön visszafizetése -és az ■állam iránti 'kötelezettség teljesí­tése. A cséplés befejezése után a gabonából félretették 100 mázsa vetőmagot, 100 mázsát tartalékba, 10 mázsát pedig szociális alapra helyeztek. Szépen jutott a tagok­nak munkaegységeik után a jöve­delemből. Csak előlegként kiosz­tottak -munkaegységenként 280 dlkg gabonát, de ősszel a zárszámadás­kor közel 4 kiló jut egy-egy mun­kaegységre. Készpénzből eddig 5 forintot osztottak munkaegységen­ként. Kertész Andor édesanyjá­val 601 -munkaegységet szerzett. Az előlegből közel 17 -mázsa ke­nyérgabonát és 77 kiló takarmány- gab-onái vitt h-aza. A tagság látja, hegy munkája gazdagon ,gyümöl­csözik és még lelkesebben, oda- adóbban harcol a csoport további megerősítéséért. A tarlóih-ántássai ,a befejezés,hez közeledik a csoport. Másodnö­vényt eddig 40 holdon vetettek és még 20 holdat vetnek. Most a ta­karmány betakarítását végzik a csoport tagjai. Az 55 holdas rét egyik részén 2 kaszálógép dolgo­zik, a másik részén, gyűjtik össze és hordják be a szénát. —■ A múlt esztendő 'nehézségei­ből mi is sokat tanultunk —• mon­dotta Kertész Imre növénytermelő brigádvezető. — Meg tanul tűk azt, hogy minden munkát időben kell elvégeznünk, . ezért a talkarmánybe­takarítássali sem késlekedünk. Jó- szágáílomúnyunknaik biztosítjuk a jómínőségű takarmányt. A isomo'gyszobi Úttörő termelő- csoportban az ellenség hangja Kern faiált talajra. A csoport tagok lát­ják, hogy jobb a közösben. Külö­nösen az idei bő termés., s az állam által biztosított előnyeik öntöttek bizakodást a csoport tagjaiba. Rácz Imre, aki különben szorgal­mas •tszcs-tag, nemrégen még úgy vélekedett, hogy kilép a csoport­ból, -de ma már másképp gondol­kodik. Meggyőződött arról, hogy 3.Z ellenség csak kárát alkatija. — Mi már számoltunk — mon­dotta Bokor Rerenc elvtárs, a cso­port -elnöke — és mindig csak oda jutottunk, hogy jobb a csoportban, mint -egyénileg, A mi csoportunk tagjai világosan látják, hogy közös erővel könnyebb a gazdálkodás. A somogyszobi Úttörő termelő­csoport tagjai most még egysége­sebben harcolnak a csoport felvi­rágoztatásáért, a még boldogabb jövőért. Csoportunkban nincsen ingadozás Termelőszövetkezeti csoportunk, a csákányi Úttörő tszcs-nek nem nagy a taglétszáma, de il­lik rá ez a közmondás: kicsi a bors, de erős. Csoportunk tagjai­nak összefogásában. a közösség iránti odaadó szeretedében és egy­ségében van az erő. Soha nem volt köztünk veszekedés, a leg­nagyobb egyetértésben dolgozott a tszcs tagsága. Voltak nehézs^r geink, de azokat közös erővel könnyen le tudtuk küzdeni. Az 1953-as gazdasági évben csoportunk minden tagja be­csülettel megállta a helyét. Nemcsak a vetésben, növény- ápolásban, de az aratásban, be' hordásban és a cséplésben is az elsők között végeztünk' a járás­ban. A cséplőgéptől azonnal telje­sítettük beadási kötelezettségün­ket. Félretettük a vetőmagot és az őfezi zárszámadásig 86 mázsa kenyérgabonát tartalékoltunk. A többi gabonát a teljesített mun­kaegységek arányában szétosztot­tuk. Hadd lássa a tagság: becsüle­tes munkának gazdag jövedelem a gyümölcse. Öt kg 20 deka kenyér- gabona jutott munkaegységen­ként. A tagok büszkén vitték haza a bőséges osztalékot. Gyurics Vendel, a csoport egyik szorgalmas tagja 352 mun­kaegysége után 18.30 mázsa ke­nyérgabonát kapott. Rakies Jó­zsef .pedig közel 18 mázsát vitt haza. Már az előlegből bőven fut­ja az egész évi kenyérszükséglet' re. Nem is lesz kenyér' gond egyetlen csoporttagnál sem. A félretett kenyérgabo­nából jut még közel egy kiló munkaegységenként. Más ter­ményből is jócskán kerül oszta­lékra, mert kapásaink is szép termést ígérnek. A csoportból származó jövedelmet még növeli a háztáji gazdaság terméshozama. Minden egyes csoporttag éles határvonalat tud húzni az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás kö­zött. Csoportunk valamennyi tag­ja tudja és megérti, hogy pártunk és kormányunk a helyes úton ve­zet bennünket. Látjuk, hogy az 1 út, amelyen mi járunk, a felemel­kedés útja. A párt vezetett ben­nünket az egyéni gazdálkodásról a felemelkedés, a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A párt és a kormány segített bennünket, hogy megerősöd­jék csoportunk. Ma már büszkén elmondhatjuk: bármelyik középparaszttal fel­vesszük a versenyt mind a tér' méshozam, mind a jövedelem el­érésében. Mi az idén a gabonabe- hordásban már segíteni tudtunk négy pár fogatunkkal a kürtös­pusztai Latinka tsz-nek.' Nincs a csoportunkban ingadozás. A kormányprogramra arra kész­tet bennünket, hogy még jobban megacélozzuk tagságunk egységét és szilárdan haladjunk a párt ál­tal mutatott úton: a felemelkedés és boldogulás útján. Szántó Aladár a csákányi Úttörő tszcs elnöke. Fokozott anyagi előnyben részesülnek az élenjáró módszerek alkalmazói A kormányprograrom megvalósu­lásának fontos feltétele, hogy sza­kadatlanul növekedjék a munka ter­melékenysége. Ezt- segíti elő a mi­nisztertanács most megjelent hatá­rozata, amely fokozott anyagi elő­nyökben részesíti az országos jelen­tőségű élenjáró munkamódszerek alkalmazóit. Eddig számos élenjáró munka- módszer — így többek között a Koleszov-tféle szélesvágás — terje­dését komolyan akadályozta, hogy az új módszer alkalmazására átté­rő'munkás számára tüstént új nor­mát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy a dolgozó az új, termelékenyebb módszerrel ke­vesebbet keresett, mint amikor ré­gi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a mi­nisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia beveze­tése után hosszabb ideig — az il­letékes miniszter utasításától füg­gően 3—6 hónapig — az új mód­szert alkalmazó dolgozók darabbé­rét a régi normák alapján állapít­ják meg. Ha a munkás új munká­nál alkalmazza az élenjáró mód­szert (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma), a darabbért úgy kell megállapítani, mintha az új, élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek az eredményeképpen komoly anyagi előnyökben részesül­nek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az új módszereket, s ezzel elősegítik az élenjáró techno­lógia elterjedésiét, a termelékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak emelté­vel a normát meg kell változtatni. De a normaidőt még akkor ia a régi és az új technológia alapján kiszá­mított időszükséglet között állapít­ják meg. Az új módszer alkalma­zása tehát továbbra is jelentős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határozata alapján a kohó- és gépipari minisz­ter szabályozta a Koleszov-féle szélesvágás bérezését. Ennek értél- mében 1953. augusztus 1-től de­cember 3:1-ig a Koleszüv-módszer- rel dolgozókat a régi normák alap­ján kell elszámolni. Ha tehát egy munkadarab forgácsolásának nor­maideje a régi technológiával 50 perc volt, de a munkás Koleszov- módszerrel 20 perc alatt elvégzi, — 250 százalékos teljesítménnyel szá­molják el 1954. január 1. után a Koleszov- módszerrel végzett munka normája a következőképpen alakul: ha a ré­gi módszerrel 50 perc, az új mód­szerrel pedig 20 perc kell a munka elvégzéséhez, a normaidőt 38 perc­ben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov-módszerrel dol­gozik, s a munkát 20 . perc alatt végzi el, január 1. után is 190 szá­zalékos teljesítményt ér el. Ez a rendelkezés nagy anyagi ösztönzést ad majd a Koleszov* módszer széleskörű elterjedésére. 1013.000 FORINT KUTAK KARBANTARTÁSÁRA Sok esetben előfordul, hogy egyes községek dolgozói azzal a jogos pa­nasszal fordulnak a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához, vagy más illetékes szervekhez, hogy községük­ben egyáltalán nincs ivásra alkalmas vizű kút. A dolgozók jogos panaszait figye- lembevéve, a Vízmű Vállalat keretén belül még ebben az évben kútkar­bantartó részleget szerveznek, mely 1954 január elsején megkezdi műkö­dését. Az 1954-es évben valamennyi meg­lévő kutat megvizsgálják és ahol ar­ra szükség van, a javítási munkála­tokat elvégzik. Azokban a községek-, ben, ahol nincs megfelelő számú iható vizű kút, új kutakat létesíte­nek. A karbantartási munkálatokra 1 millió 13 ezer forintot irányzott elő eddig a könnyűipari minisztérium. VESZNEK JÁNOS ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓ PARASZT A KAPÁSOKBÓL IS JÓ TERMÉSRE SZÁMÍT Veszner János barcsi dolgozó parasztról már régóta úgy tudják, hogy a legjobban gazdálkodók közé tartozik Barcson. A múlt évben is jó termést takarított be, a ked­vezőtlen időjárás ellenére. Igaz, hogy a munkát nem sajnálja a földtől, ha Szükséges, 2—3-szor bo­ronái, et trágyát is megadja a földnek. Az idén különösen, jól fize­tett a szorgalmas munka. Gabona- termése holdankint meghaladta a 12 mázsát. A jó termésből közvetlen a csép­lőgéptől teljesítette beadási kötele­zettségét. A beadáson felül 17 má­zsa búza és 13.5 mázsa rozs ma­radt .saját szükségletére. Úgy szá­mol, hogy ebből közel 10 mázsát a szabadpiacon értékesít. Jó termésre számít kukoricából, burgonyából, napraforgóból is. Négyszer kapálta meg kukoricá­ját. elvégezte a pót beporzást is. Veszner János most az aratás utáni számvetésnél elhatározta, hogy ezután még inkább megfogad­ja a párt tanácsát, még szorgalma­sabban, szakszerűbben fog gazdálkodni, hogy a jövő élvben az ideinél is nagyobb termést érjen el. A polányi jelentőszolgálat „titka46 Mi lehet a baj Polány községben^ hogy általában, minden munkában, a tervek teljesítésében a sereg­hajtók? —- kérdezgették egymástól a kaposvári járási tanács dolgozói. Persze senki sem tudott erre ki­elégítő választ adni, Polány félre, esik a vasúttól, meg az országút- tól ie. Kissé körülményes tehát vo­nattal és gépkocsival megközelíteni. Gyalogszerrel eljutni pedig kényel­metlen dolog. Szóval a polányi ta­nácsnál olyan ritka volt az ellen­őrzés, mint a fehér íholló. A felsőbb szervek kiküldöttei ritkán tévedtek be ebbe a községbe. A járási ta­nácsnál a legutóbbi jelentések is arról tanúskodnak, hogy Polány az aratásban, cséplésben, begyűj­tésben az utolsó helyen kullog. Történt azonban, hogy a járási tanács statisztikusa személyesen kereste fel a községi tanácsot, hogy meggyőződjön; mi az oka, hogy a jelentésekben jóformán semmi eredmény nincs. Ellenőrzésekor megállapította, hogy a valóság egész mást mutat, mint amit a já­rási tanácsnak küldött jelentések. Ugyanis a községben elég jól ment a munka, Polány az elsők között volt a begyűjtésben. Másutt volt teliát a hiba, még­pedig a jelentőszolgálatban. A ta­nácselnök elvtárs rossz, valóságnak meg nem felelő jelentéseket küldött a járási tanácsnak. A járás pedig mivel nem ellenőrizte a jelentés va­lódiságát. úgy tudta., rossz a munka üteme. Rofrics János tanácselnök va­lósággal ., titkon’1 Őrizte községe eredményeit, nehogy a ' felsőbb szervek tudomást szerezzenek azok­ról. (Az is lehet azoban, hogy ezzel akarta kicsalni a községbe a járási tanács dolgozóit.) Mindenesetre nem dicséretes ez a módszer és nem is ajánlatos, hogy mások átvegyék. Ellenben tanulság ez mind a községi, mind a járási tanácsok számára: fordítsanak sok­kal nagyobb gondot a jelentések el­készítésére és ellenőrzésére. Szün­tessék meg a hamis jelentések be­küldését, a felsőbb szervek félre­vezetését. Befejeződtek a vizsgák a vájártanuló intézetekben A Mátra, a Bükk, a Bakony és a Mecsek erdőborította hegyoldalain fehérlenek a 3—4 emeletes új vájár­tanuló intézetek, amelyek évente ez­rével adják a vájárokat bányásza­tunknak. Szombaton és vasárnap tartották az intézetekben az évzáró ünnepségeket. A vendégek között örömmel látták a fiatalok példaké­pét: a bányász sztahanovistákat. Je­lenlétükben vették át a legjobb ered­ményt elért tanulók az MTH és a szénbánya vállalatok jutalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom