Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-26 / 199. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 augusztus 26, A minisztertanács határozata az 1958. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról A jövőévi gazdag termés biztosítása érdekében jó minőségben, a korszerű agrotechnika felhasználásával, megfelelő határidőre kell elvégezni az őszi szántás-vetési munkálatokat. Emellett biztosítani kell a jó termést ígérő kapásnövényeink hiány nélküli betakarítását is. E kettős feladat teljesítése egyik legfontosabb eszköz dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében. Az elmúlt évben a földművelés- ügyi minisztérium, a helyi tanácsok VB-elnökeinek, a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóinak jelentős része nem készült fel megfelelően az őszi betakarítás, vetés és mélyszántás állami terveinek teljesítésére. Nem mozgósították kellően a termelőszövetkezetek tagjait és az egyéni termelőket, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát, elhanyagolták az alapvető agrotechnikai módszerek széleskörű ismertetését és alkalmazását. A gépállomások" és az állami gazdaságok igazgatói nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre álló talajművelő és terménybetakarító gépeket. A megyék többsége kenyérgabona vetéstervét nem teljesítette és az elvetett kenyérgabona 20 százaléka megkésve került a földbe. Ebben az évben a párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramul alapján a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok fokozott gépi segítséget, műtrágyát és jóminőségű vetőmagot kapnak. A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok, a gépállomások és az állami gazdaságok, felhasználva a számukra nyújtott segítséget, a munka jobb megszervezésével, a gépi erő és az eszközök megfelelő kihasználásával tvégezzék el kellő időben és jó minőségben az őszi munkákat. Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért folyó harcban dolgozó népünk legyen éber, leplezze le és tegye ártalmatlanná az ellenség mesterkedését, bármilyen formában jelentkezzék is az. Az 1953. évi őszi termésbetakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbiakat határozza: I. Az őszi mezőgazdasági munkák mefjszervezése Az őszi mezőgazdasági munkák jó végrehajtásának feltétele, hogy a megyei, a járási és a községi tanácsok, a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, a gépállomások és az állami gazdaságok szervezetten készüljenek fel a munkák végrehajtására. Ezért: 1. A megyei, a járási és a községi tanácsok, valamint az állami gazdaságok az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére szeptember 1-ig készítsenek végrehajtási tervet. A végrehajtási tervben állapítsák meg: a) mekkora területen kell elvégezni az egyes növények termésének betakarítását, az egyes őszivetésű növények vetését, valamint a trágyázást és a mélyszántást; b) a munkák elvégzéséhez szükséges kézi-, fogat- és gépimunkaerőt; c) a rendelkezésre álló erők figyelembevételével a' munkák ütemtervét; d) azokat az agrotechnikai szabályokat, munkaszervezési előírásokat és módszereket, amelyek a betakarítás meggyorsítását, a vetéseknek jóminőségben, az előírt határidőre történő elvégzését, a terméseredmények fokozását biztosítják. 2. A gépállomások őszi idénytervük alapján szeptember 1-ig készítsék el az egyes gépek menetiránytervét. 3. A megyei és®járási végrehajtási terveket a tanácsok végrehajtó bizottságai tárgyalják meg. A községi tanácsok szeptember 4—13-ig tartsanak kibővített tanácsüléseket és ott ismertessék a dolgozó parasztsággal a község őszi mezőgazdasági munkáinak végrehajtási tervét. Vitassák meg a dolgozó parasztokkal, hogyan lehet gyorsan és jó minőségben elvégezni az egész község határában az őszi betakarítást, a vetést, trágyázást és mélyszántást. A munkák előkészítésébe, megszervezésébe és ellenőrzésébe vonják be a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjait és aktíváit. Az állandó bizottságok és aktívahálózatok versenyek szervezésével is mozgósítsák a dolgozó parasztságot az őszi mezőgazdasági munkák maradéktalan végrehajtására. A gépállomások és állami gazdaságok igazgatói a minisztertanács határozatát és az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtási tervét a dolgozókkal termelési értekezleten ismertessék. 4. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökéinek, hogy az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtására készítsenek egyszerű tervet és ezt közgyűlésen tárgyaljáK meg. Minden termelőszövetkezeti tag ismerje meg az őszi mezőgazdasági feladatokat és harcoljon azok sikeres végrehajtásáért. A gépállomások igazgatói és agro- nómusai adjanak a termelőszövetkezeteknek messzemenő segítséget a tervek elkészítéséhez. A gépállomások körzeti agronómusai keressenek fel minden hozzájuk tartozó termelőszövetkezetet és beszéljék meg az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtási tervét, együttesen jelöljék ki, hogy a termelőszövetkezet mely tábláin végeznek vetést, trágyázást vagy mélyszántást és ebből a gépállomás milyen gépi munkákat végez el. A gépállomások igazgatói szeptember l-i| minden termelőszövetkezetben állapítsák meg a termelőszövetkezetek gépi munka szükségletét és ehhez képest kössenek az éves gépi munka szerződés alapján az őszi mezőgazdasági munkákra kiegészítő megállapodást. 5. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói kötelesek biztosítani, hogy az őszi munkák befejezéséig minden erőgép dolgozzék. a) A minisztertanács utasítja a kohó- és gépipari minisztert, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok részére megrendelt traktoralkatrészeket a Vörös Csillag Traktorgyár, az eke és vetőgép alkatrészeket a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár, a kormánylemezeket, ekevasakat a Salgótarjáni Acélárugyár, az- eke- és kapaszkodó csavarokat a Csavarárugyár szeptember 10-ig folyamatosan bocsássa az előírt minőségben a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. b) A gépállomásokon és az állami gazdaságokban a betakarításhoz, a vetőmagtisztításhoz, a talajműveléshez és a vetéshez szükséges gépeket a földművelésügyi miniszter- által előírt határidőig ki kell javítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők - a javításokat legkésőbb szeptember 5-ig végezzék el. A- cséplésnél dolgozó erőgépek kijavítását és karbantartását a helyszínen, a brigádszállásokon kell elvégezni. A gépek a kijavítás és a karbantartás elvégzése után azonnal kezdjék meg és folyamatosan vé- 1 gezzék az őszi munkákat. c) Az őszi betakarítási munkák meggyorsítására a gépállomások és az állami gazdaságok minél több gépet készítsenek elő. Elsősorban a cukorrépa gépi szedését fokozzák. A cukorrépaszedő gépeken kívül minél több kiemelő és kormánylemez nélküli ekét állítsanak munkába. A termelőszövetkezetek cukorrépa területüknek legalább 30 százalékán, az állami gazdaságok pedig legalább 50 százalékán a cukorrépa szedését gépek segítségével végezzék. Fokozottan készüljenek fel a napraforgónak kombájnnal való aratására és cséplésére. A rizsaratásra minél több arató- gépet és kombájnt készítsen«!-: elő, emellett biztosítani kell a teljes vetésterület learatásához szükséges kézi munkaerőt, hogy a betakarítást kedvezőtlen időjárás mellett is határidőre elvégezzék. Az őszi silózási idényben a silótöltőgépekkel egyenként legalább 500 köbmétert, a szártépőgépekkel pedig legalább 1000 köbmétert kel! silóznl d) "A gépállomások az őszi munkák végrehajtása során adjanak nagyarányú gépi segítséget az új díjszabályzat alapján a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok talajelőkészítési és vetési munkáiban. Ezért az őszi idényben a gépállomások legalább 2,850.000 normálhold őszi talajmunkát és 460 ezer kát. hold őszi vetést végezzenek. c) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg- dolgozó parasztoknak, hogjh az őszi mezőgazdasági munkák gyors és jóminőségű végrehajtása érdekében a gépállomások gépeit minél nagyobb mértékben vegyék igénybe, használják ki azt a lehetőséget, amelyet az új díjszabályzat ad. A gépállomások dolgozói keressék fel az egyénileg dolgozó parasztokat és kívánságukra kössenek velük szerződést a gépi munkák elvégzésére. 6. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során tovább kell erősíteni . a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok munkaszervezetét. a) Az állami gazdaságok a betakarítást úgy szervezzék meg, hogy a brigádokon belül égy-egy munkacsapat a munkákat együttesen végezze saját területén. A premizálás érdekében biztosítani kell/ hogy a növényápolás során egy-egy dolgozóra kijelölt terület termése a betakarításnál pontosan megállapítható legyen. b) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy az őszi mezőgazdasági munkák megszervezésénél a termelőszövetkezet minden brigádjának, munkacsa" patának és tagjának a feladatát ponÍ 1 tosan határozzák meg. A brigádok és azon belül a munkacsapatok, valamint az egyes tagok a termést azokról a területekről takarítsák be, amelyeken a növény- ápolási munkákat végezték, hogy a terméseredmények alapján a prémium .összege könnyen megállapítható legyen. 7. Az őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős: a) az ország egész területén a földművelésügyi miniszter; b) megyében a megyei tanács végrehajtó bizottságának, Budapesten a városi tanács és a járásban a járási tanács elnöke, községben (városban) a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke. c) A munkák szakszerű végrehajtásáért megyében a megyei (járási) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője a földművelésügyi miniszternek és az illetékes tanács végrehajtó bizottságának; d) állami gazdaságban a gazdaság igazgatója, végül e) a termelőszövetkezetekben elvégzendő őszi munkák végrehajtásáért az elnök személyi felelőssége mellett a termelőszövetkezet igazgatósága, illetve intézőbizottsága felelős. 9. A gépek teljesítőképességének maradéktalan kihasználása érdekében különös gondot kell fordítani a gépek rendszeres karbantartására, a hiányzó alkatrészek pótlására és a szükséges tartozékok folyamatos kiegészítésére. Ellenőrizni kell a munkagépek (ekék, vetőgépek, szárté- pők, silótöltők stb.) karbantartását és folyamatos üzemeltetését. A gépek karbantartásáért, folyamatos üzemeltetéséért a gépállomásoknál és az állami gazdaságokban az igazgatók mellett felelősek a vezető és körzeti mechanikusok. II. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során el kell érni, hogy a termés betakarítása minél kisebb veszteséggel történjék. A nagy terméshozamok elérése végett a talajelőkészítés és a vetés során a termelők minél nagyobb mértékben használjanak gépeket, jóminőségű vetőmagot, minél nagyobb területen végezzenek istállótrágyázást, műtrágyázást és minden munkát a legmegfelelőbb időpontban végezzenek el. Betakarítás 1. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, valamint az állami gazdaságok az őszi termésbetakarítást a legmegfelelőbb érési állapotban az ország egész területén legkésőbb november 10-ig végezzék el. A termést elsősorban azokról a területekről takarítsák be, ahová őszi vetés kerül. A minisztertanács az egyes növények termésének betakarítására az alábbi érési állapotot és végső határidőt jelöli meg: a) a kukorica törését teljes érésben kell elvégezni; b) a napraforgó aratását száraz állapotban — amikor a mag a tányérból könnyen kidörzsölhető — azonnal el kell végezni; c) a burgonya szedését — a nyári ültetésű burgonya kivételével — akkor kell végrehajtani, amikor a lombozat leszárad és a gumó héja már nem foszlik. d) A kukorica törését és a burgonya szedését Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna. Baranya és Somogy megyékben legkésőbb október 15-ig; Zala, Vas, Győr-Sopron, Veszprém, Komárom. Nógrád, Heves, Borsod. Abauj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Pest megyékben október 31-ig kell befejezni. e) A napraforgó aratását Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya és Somogy megyékben legkésőbb szeptember 30-ig; Zala, Vas, Győr-Sopron, Komárom, Veszprém, Nógrád, Heves, Borsod-Abauj-Zemplén és Pest megyékben október 15-ig; ’ Szaboics-Szatmár megyében október 31-ig kell befejezni. f) A napraforgókórót és a kukoricaszárat az aratással, illetve a töréssel egyidőben, de legkésőbb az aratás, illetve a törés befejezésétől számított 10 napon belül lé kell takarítani a földről. g) A cukorrépa betakarítását a megyei tanács és a cukorgyárak együttesen megállapított átvételi ütemterve alapján kell elvégezni úgy, hogy a cukorrépa szedését november 5-ig, az átvevőhelyre való beszállítását pedig november 10-ig be kell fejezni. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék a cukorrépa átvevőhelyek számának növeléséről és az átvett cukorrépa átmeneti tárolásáról. h) Az egyéb növények közül A rostkender aratását és a bab betakarítását augusztus 31-ig; A hagyma szedését, a dohány törését, a magnak termelt kender aratását, a szójabab betakarítását folyamatosan, de legkésőbb szeptember 30-ig; A maglucerna és maghere, valamint a másodvetésű takarmány maghozók aratását október 15-ig; A rizs aratását az érési állapotnak megfelelően, de legkésőbb október 20-ig, cséplését pedig október 31-ig; A seprőcirok aratását, valamint a másodnövényként termelt szálastakarmányok kaszálását és a dohány- kóró letakarítását október 20-ig; A takarmányrépa, cikória, nyári ültetésű burgonya, máspdvetésű kukorica és napraforgó betakarítását az érés ütemének megfelelően minél korábban, de legkésőbb november 5-ig; A gyapot szedését a kovadás megindulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig; A ricinus szedését folyamatosan, de legkésőbb október 31-ig, a ricinusszár betakarítását pedig november 10-ig be kell fejezni. 2. A minisztertanács kötelezi az állami gazdaságokat és javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek, hogy az őszi termésbetakarításnál növeljék a takar- márfykészleteket. A harmadik kaszálású szálastakarmányokat és a takarmánynak termelt másodvetésű növényeket a legkedvezőbb fejlettségi állapotban kaszálják le és lehetőleg szénává szárítsák. Minden, szénává nem szárítható szálastakarmányt, valamint a silózásra alkalmas kukoricaszárat, csa- lamádét, leveles cukorrépafejet és egyéb, takarmányértéket jelentő növényhulladékot silózásra használjanak fel. 3. Az állami gazdaságok igazgatói a termésbetakarításnál különös gonddal végezzék a vetőmag, illetve a vetőgumóparcellák termésének betakarítását. Abban az esetben, ha valamely növényből vetőmag, illetve vetőgumóparcellát nem jelöltek ki. vagy a kijelölt terület időközben erre alkalmatlanná vált, akkor még a betakarítás megkezdése előtt jelöljenek ki erre alkalmas táblákat, táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, betegségmentes) termést adják. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy az egyes növények betakarításának megkezdése előtt jelöljenek ki vetésterületükből vetőmag, illetve vetőgumónyerés céljára alkalmas táblákat. A kijelölt kukorica- és burgonyaterületekről a bővebb termést adó, egészséges növények termését válasszák ki vetőmagnak és azt különös gonddal, keveredésmentesen takarítsák be. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazdaságok a betakarított termés gondos raktározásával csökkentsék a téli tárolási veszteségeket. Őszi talajelőkészítési és vetési munkák A termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok a nagyobb termés érdekében az őszi vetésű növényeket megfelelő elővete- mények után, morzsalékos, ülepedett talajba, idejében, a fejlett agrotechnikai szabályok betartásával vessék el. 1. A minisztertanács az őszi vetések sikeres végrehajtásához a következő támogatást nyújtja: a) Utasítja a földművelésügyi minisztert és a begyűjtési minisztert, hogy 1953. év őszén az állami gazdaságoknak 297 vagon búza, 80 vagon rozs és 59 vagon ősziárpa elit, I., illetve II. fokú szaporítású vetőmagot, a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pedig 1811 vagon búza, 663 vagon rozs és 35? vagon ősziárpa III. fokú szaporítású, nemesített vetőmagot bocsásson rendelkezésére. A nemesített ősziárpa vetőmagot augusztus 31-ig, a rozs vetőmagot szeptember 15-ig, az őszibúza vetőmagot szeptember 25-ig az elosztóhelyekre ki kell szállítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére a minőségi vetőmagot azonos mennyiségű szokvány cseretermény ellenében kell kiadni. Az állami gazdaságok a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszigabona vetésterületükön vetőmagparcellákat. A minisztertanács javasolja, hogy minél több termelő- szövetkezet létesítsen őszigabona vetésterületének egyheted részén vc- tőmagparcellákat. Erre a célra a legjobb területeket jelöljék ki és különös gonddal előkészített talajba, a fejlett agrotechnikai szabályok _ alkalmazásával, a legjobb minőségű vetőmagot vessék el. A földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek újonnan létesített vetőmagparcelláit lássa el II. fokú szaporítású minőségi vetőmaggal. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter az állami tartalékterületeket hasznosító termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak igénylés alapján az általuk hasznosított tartalékterület mértékéig vetőmagkölcsönt bocsáthat rendelkezésre. A vetőmagot az igazolt igényekneü megfelelően kölcsönként kell kiadni és azt a jövőévi termésből 5 százaié kos többlettel természetben kell visz- szaadni. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter a takarmánykeverékek vetéséhez 50 vagon bíborhere, 4 vagon őszi káposztarepce, 125 vagon szöszösbükköny és 10 vagon pannonbükköny vetőmagot bocsásson készpénzfizetés ellenében a termelőszövetkezetek — és a földművesszövetkezetek útján — az egyéni termelők rendelkezésére. b) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az ősziárpa és az őszibúza vetőmag csávázá- sához a kereskedelmi elosztó hálózaton keresztül 97 tonna Higosan álljon a termelők rendelkezésére. c) A gépállomások az őszi gaboria- félék keresztsoros vetését a termelő- szövétkezetek részére továbbra is a megállapított díjkedvezmény mellett végezzék. 2. A minisztertanács a kenyérgabona vetésterület biztosítása érdekében a kenyérgabona kötelező termelését az alábbiak szerint .rendeli el az 1953—54. évre: a) Az állami gazdaságok kenyérgabonavetési kötelezettségét tervük határozza meg. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők szántóterületükön megyénként az alábbi százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni: Budapest főváros területén 19 százalék; ' Nógrád, Tolna, Szaboics-Szatmár megye területén 35 százalék; Borsod-Abauj-Zerr.plén, Heves, Komárom és Győr-Sopron megyék területén 36 százalék; Baranya megye területén 37 százalék; Fejér, Somogy, Pest, Veszprém, Csongrád és Hajdu-Bihar megyék területén 38 százalék; Békés megye területén 39 százalék; , Szolnok és Zala megye területén 40 százalék; Bács-Kiskun megye területén 41 százalék. 3. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek, hogy az idei és az elmúlt évek tapasztalatai alapján minél nagyobb mértékben vessenek ősziárpát. 4. A minisztertanács az állami gazdaságoknak előírja, a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek pedig'javasolja, hogy az őszi növények talajelőkészítésénél és vetésénél az alábbi agrotechnikai szabályokat alkalmazzák: a) A vetés előtti szántást minél előbb, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek lehetőleg 20—22 cm, az egyéni termelők lehetőleg 18 cm mélyen végezzék. b) Az ülepedett, morzsalékos, gyommentes magágyat a szántás után azonnal végzett fogasolással, szükség szerint hengerezéssel — majd a vetésig megismételt felületi talaj munkával (kultivá torozás, fogasolás) kell előkészíteni. Kivételesen, ha az elővetemény letakarítása jés a vetés között nagyon rövid az idő, ■gyommentes talajon kultivátorozás- sal vagy tárcsázással is lehet megfelelő magágyat előállítani. c) Az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek az őszigabonák talaj előkészítő munkáit úgy végezzék, hogy ezek a területek kombájnmunkára, illetőleg gépi aratásra alkalmasak legyenek. d) A vetésekhez gondosan előkészített, 98 százalékos tisztaságú vetőmagot kell felhasználni. Az ősziárpát szeptember 1-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kell kitisztítani. Az üszögfertőzés ellen az ősziárpa és az őszibúza vetőmagot csávázni kell. • A vetést géppel végezzék, különös gondot fordítsanak a vetőmag helyes adagolására, a csatlakozósorokra és a vetés megfelelő, egyenletes mélységére. e) Az őszi gabonafélék vetésénél növeljék tovább a terméshozamot jelentősen fokozó keresztsoros vetést. Ezért az állami gazdaságok az ősz folyamán legalább 150 ezer kát. holdon, a termelőszövetkézetek pedig lehetőleg 250 ezer kát. holdon kereszt- sorosán vessék a gabonát. 5. A minisztertanács az egyes növények vetésének végső határidejét az alábbiak szerint állapítja meg: (Folytatás a 3. oldalon.)