Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 augusztus 26, A minisztertanács határozata az 1958. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról A jövőévi gazdag termés biztosí­tása érdekében jó minőségben, a korszerű agrotechnika felhasználásá­val, megfelelő határidőre kell elvé­gezni az őszi szántás-vetési munká­latokat. Emellett biztosítani kell a jó termést ígérő kapásnövényeink hiány nélküli betakarítását is. E kettős feladat teljesítése egyik leg­fontosabb eszköz dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdeké­ben. Az elmúlt évben a földművelés- ügyi minisztérium, a helyi tanácsok VB-elnökeinek, a termelőszövetkeze­tek vezetőségeinek, az állami gazdasá­gok és a gépállomások igazgatóinak jelentős része nem készült fel meg­felelően az őszi betakarítás, vetés és mélyszántás állami terveinek telje­sítésére. Nem mozgósították kellően a termelőszövetkezetek tagjait és az egyéni termelőket, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát, elhanyagolták az alapvető agrotechnikai módszerek széleskörű ismertetését és alkalmazását. A gépállomások" és az állami gaz­daságok igazgatói nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre álló talajművelő és terménybetaka­rító gépeket. A megyék többsége ke­nyérgabona vetéstervét nem teljesí­tette és az elvetett kenyérgabona 20 százaléka megkésve került a földbe. Ebben az évben a párt Központi Vezetőségének határozata és a kor­mányprogramul alapján a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgo­zó parasztok fokozott gépi segítsé­get, műtrágyát és jóminőségű vető­magot kapnak. A termelőszövetkezetek, az egyéni­leg dolgozó parasztok, a gépállomá­sok és az állami gazdaságok, felhasz­nálva a számukra nyújtott segítsé­get, a munka jobb megszervezésével, a gépi erő és az eszközök megfelelő kihasználásával tvégezzék el kellő időben és jó minőségben az őszi munkákat. Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért folyó harcban dolgozó népünk legyen éber, leplezze le és tegye ártalmatlanná az ellenség mesterkedését, bármilyen formában jelentkezzék is az. Az 1953. évi őszi termésbetakarí­tás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbiakat hatá­rozza: I. Az őszi mezőgazdasági munkák mefjszervezése Az őszi mezőgazdasági munkák jó végrehajtásának feltétele, hogy a megyei, a járási és a községi taná­csok, a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, a gépállomások és az állami gazdaságok szervezetten készüljenek fel a munkák végrehaj­tására. Ezért: 1. A megyei, a járási és a községi tanácsok, valamint az állami gazda­ságok az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére szeptember 1-ig készít­senek végrehajtási tervet. A végrehajtási tervben állapítsák meg: a) mekkora területen kell elvégez­ni az egyes növények termésének betakarítását, az egyes őszivetésű növények vetését, valamint a trá­gyázást és a mélyszántást; b) a munkák elvégzéséhez szüksé­ges kézi-, fogat- és gépimunkaerőt; c) a rendelkezésre álló erők figye­lembevételével a' munkák ütemter­vét; d) azokat az agrotechnikai szabá­lyokat, munkaszervezési előírásokat és módszereket, amelyek a betaka­rítás meggyorsítását, a vetéseknek jóminőségben, az előírt határidőre történő elvégzését, a terméseredmé­nyek fokozását biztosítják. 2. A gépállomások őszi idénytervük alapján szeptember 1-ig készítsék el az egyes gépek menetiránytervét. 3. A megyei és®járási végrehajtá­si terveket a tanácsok végrehajtó bi­zottságai tárgyalják meg. A községi tanácsok szeptember 4—13-ig tartsanak kibővített tanács­üléseket és ott ismertessék a dolgozó parasztsággal a község őszi mezőgaz­dasági munkáinak végrehajtási ter­vét. Vitassák meg a dolgozó parasz­tokkal, hogyan lehet gyorsan és jó minőségben elvégezni az egész köz­ség határában az őszi betakarítást, a vetést, trágyázást és mélyszántást. A munkák előkészítésébe, megszer­vezésébe és ellenőrzésébe vonják be a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjait és aktíváit. Az állandó bizottságok és aktíva­hálózatok versenyek szervezésével is mozgósítsák a dolgozó parasztságot az őszi mezőgazdasági munkák ma­radéktalan végrehajtására. A gépállomások és állami gazda­ságok igazgatói a minisztertanács határozatát és az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtási tervét a dolgo­zókkal termelési értekezleten ismer­tessék. 4. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökéinek, hogy az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtására készítsenek egyszerű tervet és ezt közgyűlésen tárgyaljáK meg. Minden termelőszövetkezeti tag ismerje meg az őszi mezőgazdasági feladatokat és harcoljon azok sike­res végrehajtásáért. A gépállomások igazgatói és agro- nómusai adjanak a termelőszövetke­zeteknek messzemenő segítséget a tervek elkészítéséhez. A gépállomá­sok körzeti agronómusai keressenek fel minden hozzájuk tartozó termelő­szövetkezetet és beszéljék meg az őszi mezőgazdasági munkák végre­hajtási tervét, együttesen jelöljék ki, hogy a termelőszövetkezet mely táb­láin végeznek vetést, trágyázást vagy mélyszántást és ebből a gép­állomás milyen gépi munkákat vé­gez el. A gépállomások igazgatói szeptember l-i| minden termelőszö­vetkezetben állapítsák meg a terme­lőszövetkezetek gépi munka szük­ségletét és ehhez képest kössenek az éves gépi munka szerződés alapján az őszi mezőgazdasági munkákra ki­egészítő megállapodást. 5. A gépállomások és az állami gaz­daságok igazgatói kötelesek biztosí­tani, hogy az őszi munkák befejezé­séig minden erőgép dolgozzék. a) A minisztertanács utasítja a ko­hó- és gépipari minisztert, hogy a gépállomások és az állami gazdasá­gok részére megrendelt traktoralkat­részeket a Vörös Csillag Traktor­gyár, az eke és vetőgép alkatrésze­ket a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár, a kormánylemezeket, ekevasakat a Salgótarjáni Acéláru­gyár, az- eke- és kapaszkodó csavaro­kat a Csavarárugyár szeptember 10-ig folyamatosan bocsássa az elő­írt minőségben a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. b) A gépállomásokon és az állami gazdaságokban a betakarításhoz, a vetőmagtisztításhoz, a talajművelés­hez és a vetéshez szükséges gépeket a földművelésügyi miniszter- által előírt határidőig ki kell javítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők - a javításokat legkésőbb szeptember 5-ig végezzék el. A- cséplésnél dolgozó erőgépek ki­javítását és karbantartását a hely­színen, a brigádszállásokon kell el­végezni. A gépek a kijavítás és a karbantartás elvégzése után azonnal kezdjék meg és folyamatosan vé- 1 gezzék az őszi munkákat. c) Az őszi betakarítási munkák meggyorsítására a gépállomások és az állami gazdaságok minél több gépet készítsenek elő. Elsősorban a cukorrépa gépi szedését fokozzák. A cukorrépaszedő gépeken kívül minél több kiemelő és kormánylemez nél­küli ekét állítsanak munkába. A termelőszövetkezetek cukorrépa te­rületüknek legalább 30 százalékán, az állami gazdaságok pedig legalább 50 százalékán a cukorrépa szedését gépek segítségével végezzék. Fokozottan készüljenek fel a nap­raforgónak kombájnnal való aratá­sára és cséplésére. A rizsaratásra minél több arató- gépet és kombájnt készítsen«!-: elő, emellett biztosítani kell a teljes ve­tésterület learatásához szükséges ké­zi munkaerőt, hogy a betakarítást kedvezőtlen időjárás mellett is ha­táridőre elvégezzék. Az őszi silózási idényben a siló­töltőgépekkel egyenként legalább 500 köbmétert, a szártépőgépekkel pedig legalább 1000 köbmétert kel! silóznl d) "A gépállomások az őszi munkák végrehajtása során adjanak nagy­arányú gépi segítséget az új díjsza­bályzat alapján a termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok talajelőkészítési és vetési munkáiban. Ezért az őszi idényben a gépállomások legalább 2,850.000 normálhold őszi talajmunkát és 460 ezer kát. hold őszi vetést végezzenek. c) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyé­nileg- dolgozó parasztoknak, hogjh az őszi mezőgazdasági munkák gyors és jóminőségű végrehajtása érdekében a gépállomások gépeit minél na­gyobb mértékben vegyék igénybe, használják ki azt a lehetőséget, ame­lyet az új díjszabályzat ad. A gép­állomások dolgozói keressék fel az egyénileg dolgozó parasztokat és kí­vánságukra kössenek velük szerző­dést a gépi munkák elvégzésére. 6. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során tovább kell erő­síteni . a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdasá­gok munkaszervezetét. a) Az állami gazdaságok a betaka­rítást úgy szervezzék meg, hogy a brigádokon belül égy-egy munka­csapat a munkákat együttesen vé­gezze saját területén. A premizálás érdekében biztosítani kell/ hogy a növényápolás során egy-egy dolgo­zóra kijelölt terület termése a beta­karításnál pontosan megállapítható legyen. b) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy az őszi mezőgazdasági munkák megszervezésénél a termelőszövetke­zet minden brigádjának, munkacsa­" patának és tagjának a feladatát pon­Í 1 tosan határozzák meg. A brigádok és azon belül a mun­kacsapatok, valamint az egyes tagok a termést azokról a területekről ta­karítsák be, amelyeken a növény- ápolási munkákat végezték, hogy a terméseredmények alapján a pré­mium .összege könnyen megállapít­ható legyen. 7. Az őszi betakarítás, vetés, trá­gyázás és mélyszántás megszervezé­séért, végrehajtásáért és ellenőrzésé­ért felelős: a) az ország egész területén a föld­művelésügyi miniszter; b) megyében a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának, Budapesten a városi tanács és a járásban a járási tanács elnöke, községben (városban) a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke. c) A munkák szakszerű végrehaj­tásáért megyében a megyei (járási) tanács végrehajtó bizottságának me­zőgazdasági osztályvezetője a föld­művelésügyi miniszternek és az ille­tékes tanács végrehajtó bizottságá­nak; d) állami gazdaságban a gazdaság igazgatója, végül e) a termelőszövetkezetekben el­végzendő őszi munkák végrehajtásá­ért az elnök személyi felelőssége mellett a termelőszövetkezet igaz­gatósága, illetve intézőbizottsága fe­lelős. 9. A gépek teljesítőképességének maradéktalan kihasználása érdeké­ben különös gondot kell fordítani a gépek rendszeres karbantartására, a hiányzó alkatrészek pótlására és a szükséges tartozékok folyamatos ki­egészítésére. Ellenőrizni kell a mun­kagépek (ekék, vetőgépek, szárté- pők, silótöltők stb.) karbantartását és folyamatos üzemeltetését. A gépek karbantartásáért, folya­matos üzemeltetéséért a gépállomá­soknál és az állami gazdaságokban az igazgatók mellett felelősek a ve­zető és körzeti mechanikusok. II. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során el kell érni, hogy a termés betakarítása minél kisebb veszteséggel történjék. A nagy ter­méshozamok elérése végett a talaj­előkészítés és a vetés során a ter­melők minél nagyobb mértékben használjanak gépeket, jóminőségű vetőmagot, minél nagyobb területen végezzenek istállótrágyázást, mű­trágyázást és minden munkát a leg­megfelelőbb időpontban végezzenek el. Betakarítás 1. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, valamint az állami gazdaságok az őszi termésbetakarí­tást a legmegfelelőbb érési állapot­ban az ország egész területén legké­sőbb november 10-ig végezzék el. A termést elsősorban azokról a te­rületekről takarítsák be, ahová őszi vetés kerül. A minisztertanács az egyes növé­nyek termésének betakarítására az alábbi érési állapotot és végső ha­táridőt jelöli meg: a) a kukorica törését teljes érés­ben kell elvégezni; b) a napraforgó aratását száraz állapotban — amikor a mag a tá­nyérból könnyen kidörzsölhető — azonnal el kell végezni; c) a burgonya szedését — a nyári ültetésű burgonya kivételével — ak­kor kell végrehajtani, amikor a lom­bozat leszárad és a gumó héja már nem foszlik. d) A kukorica törését és a burgo­nya szedését Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna. Baranya és Somogy megyékben leg­később október 15-ig; Zala, Vas, Győr-Sopron, Vesz­prém, Komárom. Nógrád, Heves, Borsod. Abauj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Pest megyékben október 31-ig kell befejezni. e) A napraforgó aratását Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya és Somogy megyékben leg­később szeptember 30-ig; Zala, Vas, Győr-Sopron, Komá­rom, Veszprém, Nógrád, Heves, Bor­sod-Abauj-Zemplén és Pest megyék­ben október 15-ig; ’ Szaboics-Szatmár megyében októ­ber 31-ig kell befejezni. f) A napraforgókórót és a kuko­ricaszárat az aratással, illetve a tö­réssel egyidőben, de legkésőbb az aratás, illetve a törés befejezésétől számított 10 napon belül lé kell ta­karítani a földről. g) A cukorrépa betakarítását a megyei tanács és a cukorgyárak együttesen megállapított átvételi ütemterve alapján kell elvégezni úgy, hogy a cukorrépa szedését no­vember 5-ig, az átvevőhelyre való beszállítását pedig november 10-ig be kell fejezni. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék a cukorrépa átvevőhelyek számának növeléséről és az átvett cukorrépa átmeneti tá­rolásáról. h) Az egyéb növények közül A rostkender aratását és a bab betakarítását augusztus 31-ig; A hagyma szedését, a dohány tö­rését, a magnak termelt kender ara­tását, a szójabab betakarítását fo­lyamatosan, de legkésőbb szeptember 30-ig; A maglucerna és maghere, vala­mint a másodvetésű takarmány mag­hozók aratását október 15-ig; A rizs aratását az érési állapotnak megfelelően, de legkésőbb október 20-ig, cséplését pedig október 31-ig; A seprőcirok aratását, valamint a másodnövényként termelt szálasta­karmányok kaszálását és a dohány- kóró letakarítását október 20-ig; A takarmányrépa, cikória, nyári ültetésű burgonya, máspdvetésű ku­korica és napraforgó betakarítását az érés ütemének megfelelően minél korábban, de legkésőbb november 5-ig; A gyapot szedését a kovadás meg­indulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig; A ricinus szedését folyamatosan, de legkésőbb október 31-ig, a rici­nusszár betakarítását pedig novem­ber 10-ig be kell fejezni. 2. A minisztertanács kötelezi az állami gazdaságokat és javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyé­ni termelőknek, hogy az őszi ter­mésbetakarításnál növeljék a takar- márfykészleteket. A harmadik kaszálású szálastakar­mányokat és a takarmánynak ter­melt másodvetésű növényeket a leg­kedvezőbb fejlettségi állapotban ka­szálják le és lehetőleg szénává szá­rítsák. Minden, szénává nem szárítható szálastakarmányt, valamint a siló­zásra alkalmas kukoricaszárat, csa- lamádét, leveles cukorrépafejet és egyéb, takarmányértéket jelentő nö­vényhulladékot silózásra használja­nak fel. 3. Az állami gazdaságok igazgatói a termésbetakarításnál különös gonddal végezzék a vetőmag, illetve a vetőgumóparcellák termésének be­takarítását. Abban az esetben, ha valamely növényből vetőmag, illetve vetőgumóparcellát nem jelöltek ki. vagy a kijelölt terület időközben er­re alkalmatlanná vált, akkor még a betakarítás megkezdése előtt jelölje­nek ki erre alkalmas táblákat, táb­larészeket, amelyek a legjobb minő­ségű (fajtaazonos, betegségmentes) termést adják. A minisztertanács javasolja a ter­melőszövetkezetek elnökeinek, hogy az egyes növények betakarításának megkezdése előtt jelöljenek ki ve­tésterületükből vetőmag, illetve ve­tőgumónyerés céljára alkalmas táb­lákat. A kijelölt kukorica- és bur­gonyaterületekről a bővebb termést adó, egészséges növények termését válasszák ki vetőmagnak és azt kü­lönös gonddal, keveredésmentesen takarítsák be. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazdaságok a betakarított termés gondos raktáro­zásával csökkentsék a téli tárolási veszteségeket. Őszi talajelőkészítési és vetési munkák A termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok a na­gyobb termés érdekében az őszi ve­tésű növényeket megfelelő elővete- mények után, morzsalékos, ülepedett talajba, idejében, a fejlett agrotech­nikai szabályok betartásával vessék el. 1. A minisztertanács az őszi veté­sek sikeres végrehajtásához a követ­kező támogatást nyújtja: a) Utasítja a földművelésügyi mi­nisztert és a begyűjtési minisztert, hogy 1953. év őszén az állami gazda­ságoknak 297 vagon búza, 80 vagon rozs és 59 vagon ősziárpa elit, I., il­letve II. fokú szaporítású vetőmagot, a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pedig 1811 vagon búza, 663 vagon rozs és 35? vagon ősziárpa III. fokú szaporítá­sú, nemesített vetőmagot bocsásson rendelkezésére. A nemesített ősziárpa vetőmagot augusztus 31-ig, a rozs vetőmagot szeptember 15-ig, az őszibúza vető­magot szeptember 25-ig az elosztó­helyekre ki kell szállítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére a minőségi vetőmagot azonos mennyiségű szok­vány cseretermény ellenében kell ki­adni. Az állami gazdaságok a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszigabona vetésterületükön vető­magparcellákat. A minisztertanács javasolja, hogy minél több termelő- szövetkezet létesítsen őszigabona vetésterületének egyheted részén vc- tőmagparcellákat. Erre a célra a legjobb területeket jelöljék ki és kü­lönös gonddal előkészített talajba, a fejlett agrotechnikai szabályok _ al­kalmazásával, a legjobb minőségű vetőmagot vessék el. A földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek újonnan létesített vető­magparcelláit lássa el II. fokú sza­porítású minőségi vetőmaggal. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter az állami tar­talékterületeket hasznosító termelő­szövetkezeteknek és egyénileg dol­gozó parasztoknak igénylés alapján az általuk hasznosított tartalékterü­let mértékéig vetőmagkölcsönt bo­csáthat rendelkezésre. A vetőmagot az igazolt igényekneü megfelelően kölcsönként kell kiadni és azt a jövőévi termésből 5 százaié kos többlettel természetben kell visz- szaadni. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter a takarmányke­verékek vetéséhez 50 vagon bíbor­here, 4 vagon őszi káposztarepce, 125 vagon szöszösbükköny és 10 vagon pannonbükköny vetőmagot bocsás­son készpénzfizetés ellenében a ter­melőszövetkezetek — és a földmű­vesszövetkezetek útján — az egyéni termelők rendelkezésére. b) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az ősziár­pa és az őszibúza vetőmag csávázá- sához a kereskedelmi elosztó háló­zaton keresztül 97 tonna Higosan álljon a termelők rendelkezésére. c) A gépállomások az őszi gaboria- félék keresztsoros vetését a termelő- szövétkezetek részére továbbra is a megállapított díjkedvezmény mellett végezzék. 2. A minisztertanács a kenyérga­bona vetésterület biztosítása érdeké­ben a kenyérgabona kötelező terme­lését az alábbiak szerint .rendeli el az 1953—54. évre: a) Az állami gazdaságok kenyér­gabonavetési kötelezettségét tervük határozza meg. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők szántóterületükön megyénként az alábbi százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni: Budapest főváros területén 19 szá­zalék; ' Nógrád, Tolna, Szaboics-Szatmár megye területén 35 százalék; Borsod-Abauj-Zerr.plén, Heves, Komárom és Győr-Sopron megyék területén 36 százalék; Baranya megye területén 37 szá­zalék; Fejér, Somogy, Pest, Veszprém, Csongrád és Hajdu-Bihar megyék területén 38 százalék; Békés megye területén 39 száza­lék; , Szolnok és Zala megye területén 40 százalék; Bács-Kiskun megye területén 41 százalék. 3. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyé­ni termelőknek, hogy az idei és az elmúlt évek tapasztalatai alapján minél nagyobb mértékben vessenek ősziárpát. 4. A minisztertanács az állami gaz­daságoknak előírja, a termelőszövet­kezeteknek és az egyéni termelők­nek pedig'javasolja, hogy az őszi nö­vények talajelőkészítésénél és veté­sénél az alábbi agrotechnikai szabá­lyokat alkalmazzák: a) A vetés előtti szántást minél előbb, az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek lehetőleg 20—22 cm, az egyéni termelők lehetőleg 18 cm mélyen végezzék. b) Az ülepedett, morzsalékos, gyommentes magágyat a szántás után azonnal végzett fogasolással, szükség szerint hengerezéssel — majd a vetésig megismételt felületi talaj munkával (kultivá torozás, foga­solás) kell előkészíteni. Kivételesen, ha az elővetemény letakarítása jés a vetés között nagyon rövid az idő, ■gyommentes talajon kultivátorozás- sal vagy tárcsázással is lehet megfe­lelő magágyat előállítani. c) Az állami gazdaságok, a gépál­lomások és a termelőszövetkezetek az őszigabonák talaj előkészítő mun­káit úgy végezzék, hogy ezek a te­rületek kombájnmunkára, illetőleg gépi aratásra alkalmasak legyenek. d) A vetésekhez gondosan előké­szített, 98 százalékos tisztaságú ve­tőmagot kell felhasználni. Az őszi­árpát szeptember 1-ig, a rozsot szep­tember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kell kitisztítani. Az üszögfertőzés ellen az ősziárpa és az őszibúza vetőmagot csávázni kell. • A vetést géppel végezzék, különös gondot fordítsanak a vetőmag he­lyes adagolására, a csatlakozósorok­ra és a vetés megfelelő, egyenletes mélységére. e) Az őszi gabonafélék vetésénél növeljék tovább a terméshozamot je­lentősen fokozó keresztsoros vetést. Ezért az állami gazdaságok az ősz folyamán legalább 150 ezer kát. hol­don, a termelőszövetkézetek pedig le­hetőleg 250 ezer kát. holdon kereszt- sorosán vessék a gabonát. 5. A minisztertanács az egyes nö­vények vetésének végső határidejét az alábbiak szerint állapítja meg: (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom