Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütöriok, 1953 július 9, Tudományos értekezlet- Moszkvában a tuberkulotikus megbetegedések problémáiról Moszkva. A Szovjetunió orvos- tudományi akadémiája elnökségié­nek, valamint a Litván, Lett és aa Észt tudományos akadémiák el­nökség inék kibővített ülésére kö­rülbelül ezren gyűltek össze Moszk­vában. A tudományos értekea'et nagy figyelmet szentelt a tuberkulózis megelőzésének és gyógyításának. Z. Lebégyava, a Szovjetunió or­vostudományi akadémiája mellett működő, á tuberkulózissal foglal­kozó intézet igazgatójának előadá­sa a tuberkulotikus megbetegedés keletkezéséről, kifejlődéséről és gyógyításáról szólt. Z. Lebegyeva röntgenfelvételekkel illusztrált elő adása bebizonyította a tuberkuló zisról való rége/bbi elképzelések (hely­telen voltát és rámutatott, Hogy a tuberkulózis elsődleges megtelepe­dése nem mindig a tüdőben törté nik.. A: tuberkulózis a szervezet ál talános megbetegedése, a tüdő megbetegedése pedig már annak követke zménye. Az utóbbi években a szovjet tu­dósok nagy eredményeket értek el a tuberkulózis sebészeti úton tör­ténő gyógyításában. Közlemény a németek szövetsége vezetőségének július másodiki teljes üléséről Düsseldorf (ADN). A németek szö­vetségének vezetősége július máso­dikén tartotta második ülését. A szövetség az ülésről kiadott közle­ményében valamennyi olyan nyu­gatnémetországi párt és tömörülés haladéktalan tanácskozását javasol­ja, amely a németek szövetségéhez hasonlóan elutasítja az egyoldalú nyugati irányzatú politikát és a ket­tészakított Németország békés újra­egyesítésére törekszik. Az értekezlet tüzetes megvitatás után megállapí­totta a németek szövetsége célját es programmját és nyilatkozatot foga­dott el, amely a többi között így szól: «Adenauer évek óta olyan politi­kát folytat, amely a szövetségi köz­társaságot a nyugat katonai és gaz­dasági parancsainak rendeli alá és áruba bocsátja a nemzeti független­séget. Valótlan a szövetségi kor­mány olyan irányú fogadkozása, hogy a német újraegyesülésre tö- I rekszik.»­li Szín in a fegyverszünet ellen Irányuló lijii mesterkedéseket készít elő — jelenti az „Új Kína“ liírügynökség kíilöntudósítója Keszon. Kiang Nan. az „Uj-iKí- na’‘ hírügynökség külön tudósítója írja; — Li Szin Man a fegyverszünet ellen irányuló újabb mesterkedése­ket készít elő. Szöuli jelentés szerint Von Yong Duk, a délkoreai tábori csendőrség .parancsnoka, aki több mint 27 ezer halifogoly ..szabadonbocsátására’1 vonatkozó Li'Szin Man-féle pucs- csot végrehajtotta, július 5-én be­jelentette, hogy ha n fegyverszüne­ti egyezményt aláírják, erélyes lé­péseket tesz az egyezmény végre­hajtásának megakadályozására. A liszinmanista banda azért m r így garázdálkodni. mert eddig minden lépéséhez, amely a fegyver- szünet ellen irányult. megkapta az amerikaiak áldását. A Li Szin Man által előkészített egyiik ,,erélyes lépés"; valamennyi még hátralévő nem közvetlenül ha­zatelepítendő hadifogoly elrablása. Szöuli jelentések szerint Li Szin Man és magasrangú tisztjei min­den előkészületet megtettek, hogy ,.szabadonbocsássák“ az amerikai fogolytáborokban még megmaradt északkoreai hadifoglyokat és a Csezsu-szigetén fogságban lévő nem közvetlenül hazatelepítendő kí­nai népi önkénteseket. E terv meg­valósítása érdekében több délkore­ai csapatot helyeztek át a puszani térségbe és odautazott Szón Von ír is. Li Szin Man újonnan kineve­zett hadügyminisztere. Az ameri­kaiak a feszült helyzet e’lenére ed­dig semmi szándékot sem mutattak arra. hogy meg akarják akadályoz­ni Li Szin Man szabotázscselekmé­nyeit. Ellenkezőleg, egyr:-másra hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok el akarnak kerülni min­den összeütközést az amerikai és a délkoreai csapatok között. Ez Li Szin Man provokációi eljárásának nyílt bátorítása, Li Szin Man másik tervezett „erélyes lépése" a fegyverszünet el­fogadásának :és a demilitarizált övezet kiürítésének megtagadása. Egyik lcgbensőbb bizalmas hétfőn kijelentette, hogy Li Szin Man pa­rancsot készül adni hadseregének a harc folytatására. A kétség árnyéka sem fér ahhoz, hogy Li Szin Man elszánta magát a fegyverszünet meghiúsítására. Akarnak-e az Egyesült Államok fegyverszünetet, vagy úgy határoz­tak hogy Li Szin Mant a harc folytatására bátorítják? Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok szembenézzenek a világgal és vá­laszt adjanak :€rre a kérdésre. KÜLFÖLDI HÍItEM HÁGA A «De Waarheid» levelet közöl, amelyet Friesland tartomány délke­leti kerületének békebizottsága inté­zett az alsóház tagjaihoz. A levelet ezerszázan írták alá. A levél a többi között így hang­zik: Megismerkedve az európai hadse­regről szóló szerződés tartalmával és átgondolva azokat a következménye­ket, amelyeket ez a szerződés okoz­na a holland népnek, Friesland tar­tomány délkeleti kerületének béke­bizottsága egyes falvakban aláírás- gyűjtést rendezett e szerződés elleni tiltakozásra, hogy ilymódon mégis merje a lakosság véleményét az európai hadsereg megalakításáról szóló szerződésről. A békebizottság a gyűjtött aláírá sok alapján határozottan kéri az al­sóház tagjait, hogy az európai had­seregről szóló szerződés tárgyalásá­nál vegyék figyelembe a lakosság­nak ezt az elutasító álláspontját és száll'anak szembe a szerződés, rati fikálásával. BERLIN A választási harc hevében eltúloz­ta magát és érdekes igazságokat ta­lált mondani Mellias, a német szo­ciáldemokrata párt elnökhelyettese Adenauer a választási hadjáratot amerikai segítséggel vezeti» — mon­dotta Mellias. — «A szövetségi gyű­lési választásokon olyan döntést szándékszik kierőszakolni. amely megfelel az amerikai politika szem­pontjainak». A német szociáldemokrata párt elnökhelyettese arra is utalt, hogy az amerikaiak De Gasperi olasz mi­niszterelnököt is segítették a válasz­tási hadjáratban, mégis — vagy ta­lán éppen ezért — vereséget szen­vedett. WASHINGTON Mint az «AFP» Washingtonból je­lenti. a Nyugat-Európában állomá sózó amerikai légierők új főparancs­nokává William H. Tunner repülő­tábornokot nevezték ki. Tunner a távozó Lauris Norstad tábornokot váltja fel. BERLIN A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányához továbbra is renge­teg levél, nyilatkozat és határozat érkezik, amelyekben a lakosság leg­különbözőbb rétegeinek képviselői kifejezésre juttatják, hogy támogat­ják a kormány új irányvonalát. Ludwigslust kerület demokratikus tömbje elküldte határozatát a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányához s ebben megállapítja, hogy a kormánynak azok az intézke­dései, amelyek a lakosság életszín­vonalának megjavítására és Német­ország egységének elérésére vonat­koznak, megfelelnek minden becsü­letes német törekvéseinek. «Ugyanúgy, mint azelőtt, most is támogatjuk a kormányt és Német­ország Szocialista Egységpártját, amely harcol az ifjú nemzedék bol­dog életéért, a béke megőrzéséért és az egységes, demokratikus és béke­szerető Németország felépítéséért» — írják Otto Grotewohl miniszterelnök­höz intézett levelükben a lauham- meri kokszoló kombinátból a Sza­bad Német Ifjúsági Szövetség üzemi szervezete aktívaülésének részvevői. A karádí pártszervezet mozgósítsa a község dolgozóit az aratási munkákra Megyénk egész területén teljes« vagy a másodnövények vetését, erőve, folyik már az aratás és sok Pedig a tarló-hántás idejében való Vl PI TTOT« n Ptónléa -Í ct Tj1 nlnci v\ A v»4- afjOV1 1 ' S , , , . , , „ , elvegzese nagymértekben hoazaja­helyen a cíéplés is. Falusi pártazer- vezeteink feladata az. (hogy széles politikai tömegmunkával, a kom­munisták példamutatásával az ara­tási és cséplési munkák gyors el­végzésére mozgósítsák a falu dol­gozóit. Nem mozgósít azonban ezekre a munkákra a kará-di pártszervezet. Karád a tahi járás egyik legna­gyobb községe, mind terület, mind lakosság szempontjából. A lakos­ság létszámúihoz viszonyítva a pártszervezetek megfelelő taglét­számmal rendelkeznek. A községben nem is az a baj, hogy ‘kevés a párt­tag, hanem az, liogy a meglévő párttagok nem végeznek felvilágo­sító munkát és keveset tesznek an­nak érdekéiben, hogy a község la­kosságát mozgósítsák az aratás, csépié», tarlóhántás é» másodvstés munkáira. A pártszervezet tagjai csak abban látják feladataikat, hogy saját maguk idejében e’ rul a jövő évi bő termés biztosítá­sához. A másodnövények vetésével állatállományunk részére nagy- mennyiségű takarmányt tudunk biztosítani. A nagy munkákra hivatkozva az alapszervezet vezetői már bosszú idő óta nem tartottak vezetőség üléseket. de nem sokkal jobb a helyzet ezen a területen az egysé­ges vezetőségnél sem. Itt ugyan megtartják a vezetőségi üléseket de azok nem töltik be szerepükéi A községi alapszervezetné-1 a tag gyűléseken a tagságnak csaik eg kL százaléka jelent meg. így Ie> többször a taggyűlés határozatkáp télén és elmarad. E'blbői adódik az, hogy a község kommunistái -nem látják tisztán feladatukat- és nem tudnak következetesen- harcolni -á soronlévő feladatok megoldásáért. A hiányosságokért felelősség ter­gezzék az időszerű mezőgazdasági beli Árvái Márton elvtársat az munkákat és eleget tegyenék ese dékes beadási kötelezettségüknek. Arra azonban -már kevés gondot fordítanak, hogy a pártonkívüli dolgozó tömegek hogyan végzik ■ezeket a feladatokat. Miből adódnak a hiányosságok? Sem az egységes pártvezetőség, sem pedig az alaipszervezetek veze­tői nem töltik be hivatásukat, nem oldják meg a rájuk háruló felada­tokat. Súlyos hiba. hogy lebecsülik a népnevelőmurJkát, elszakadnak a tömegektől. Az időszerű feladato­kat adminisztratív úton akarják el intézteim a községi 'tanáccsal. így van ez most is, amikor a mezőgaz­dasági termelés egyik legnagyobb munkáját kell végezni. Egyetlen népnevelő sem látogatja a község dolgozóit a feladatok megoldásának érdekében. Nemszólva arról, hogy kisgyűlések, csoportos beszélgeté­sek és közös sajtóolvasások meg­tartását egyenesen felesleges do­lognak tartják. így nem csoda az, hegy a község határában még több helyen boglyákban kint hever a széria, ázik és napról-napra veszít minőségéből. Az aratás ugyan megy, de igen lassú ütemben. A kedvező időjárás szemlátomást érleli a gabonákat. Karúd (határá­ban már sok olyan búzatábla van, amely teljesen megérett a kasza alá. Sokhelyütt elkerülte a viasz­érést. Ilyenkor a legkisebb késleke­dés is hatalmai károkat okozhat a megindult szempergés miatt. Ez kára népgazdaságunknak és kára az illető dolgozó parasztnak. Nagy a lemaradás a tarióihántás a másodnövények vetése terüle­tén. A község határában alig talál­ni olyan learatott területet, ahol elvégezték volna a tarlóhántást, egységes pártvezetőség titkárát, aki nem nyújtott keltő segítséget a községben működő a'a.pszerveze- teknek éj nem segítette azokat munkájukban. De felelős a hibákért Krom-ek Pál, a községi alapszerve­zet titkára is. azért, mert ‘nem foglalkozik kellőképpen a pártta­gokká]. Kromek elvtárs minden munkát maga akar elvégezni, nem vonja be1 a munkák végzésébe a pártaktívákat, így nem -csoda, ha a sok apró-cseprő munkák végzése mellett -nem jut ideje a nagyobb feladatok megoldására. A párt ve­zetői között nincs munkamegosz­tás, nem kapcsolódnak bele az irá­nyításba és így a napi események­nek csak szemlélői. Ideje, ha ezekre a hiányosságok­ra a járási pártbizottság is felfi­gyel és segítséget nyújt á munkák megjavításiáihoz. Most a legsürgősebb feladat, bogy a párt vezetői indítsák harc­ba a község kommunistáit a beta­karítás és begyűjtés győzelméért. Népnév-élőmunkával meg kell ma­gyarázni a dolgozók széles töme­geinek, hogy most az egész ország szeme a dolgozó parasztságon van. Nagyrészt parasztságunk jó mun­kájától függ a dolgozók jólétének , és élelmiszerellátásának biztosítá- • sa. Tartsanak kiagyűlésdket és ott ismertessék pártunk és kormányza­tunk aratásra és csép’.ésre vonat­kozó határozatait. Adjanak meg­bízatásokat a pártszervezet tagjai­nak, mert a soronlévő feladatokat csakis közös erővel vihetik sikerre. BUDAPESTEN — írja többek kö­zött Erenburg a «Pravda»-ban — szétnézve a Béke-Világtanács tágas üléstermének sorain, végigtekintve azokon, akikkel négyévi közös mun­ka köt össze, elgondoltam: milyen nagyszerűen néznek ki, hogy megfia­talodtak! Hiszen semmi sem deríti úgy fel az embert, mint az első győ­zelem öröme és a béke híveinek, akik különböző országokból gyűltek össze a Béke-Világtanács ülésszaká­ra, nagy siker adott szárnyat: min­denütt a tárgyalások szelleme, a vi­ták békés megoldásának eszméje kezd diadalmaskodni a durva erő­szak kultusza, a gyűlölet szítása, a háború politikája felett. Természetesen sok minden közre­játszott a nemzetközi helyzet meg­változásában. A szovjet kormány bé­keszerető nyilatkozatai, amelyeket sok lépés kísért a külpolitika külön­böző területén, milliók szemét nyi­tották fel, fellelkesítették a népeket. Kína és a népi Korea politikája le­hetővé tette a fegyverszüneti tár­gyalások felújítását és az első meg­egyezést. Nem szabad azonban el­feledkeznünk a béke híveinek sze­repéről sem. Gyakran beszélünk az öt nagyhatalom felelősségéről. Azt hiszem helyén való emlékeztetni a hatodik nagyhatalomra, a békemoz­galomra, amely minden állam — ki­csik és nagyok — közvéleményének széles köreit egyesíti. A Budapesten egybegyűlt békeharcosok teljes jog­gal állapíthatják meg, hogy kivívták győzelmüket. * A Béke-Világtanács tagjai közül természetesen senki sem gondolta és senki sem gondolja, hogy a háború erőit szétverték, hogy a veszély el­múlt. Az ülésszak idején történt ese­mények még erősebben megszilárdí­tották a béke híveinek azt a meg­n „A NE PÉK ESKÜJE — Hja Erenburg cikke a f/Pravda''-ban győződését, hogy még döntő, nehéz ütközet van hátra azok ellen a sö­tét erők ellen, amelyek harmadik vi­lágháborúra spekuláltak és speku­lálnak most is. • A háború erői ellentámadással kí­sérleteztek és kísérleteznek. Elő­őrsük olyan emberekből áll, akik jól tudják, hogy kárhozatra vannak ítél­ve, hogy nincs miben reményked­niük. A béke ellenségeinek első so­rában ott látjuk Adenauer kancel­lárt, Csang Kaj-seket és Li Szin Mant. A tönkrement kártyások, el­keseredett kalandorok internacioná- léja ez. Valóban, mi jót is hozhat a béke az elaggott zsarnoknak, Csang Kaj-sekre azon a napon, amelyen létrejött a megegyezés Amerika és Kína között? Sok esélye van-e a ha­talomra a nagyravágyó bonni kan­cellárnak Németország egyesítése és az összes megszálló csapatok kivo­nása után? MINDENKI megérti azonban, hogy nem Li Szin Man, sőt nem is Adenauer csinálja az időjárást, sőt még csak meg sem változtathatják. Címük ellenére ők csak kártyák a láthatatlan játékosok kezében. Elég olvasnunk néhány, Bonntól és Szöul­tól igen messzeeső ország lapjait, hogy megértsük, hol van a háború erőinek főhadiszállása. Nem akarok elfogultnak látszani és jobbnak tar­tom, ha.a «Le Monde» című francia burzsoá lap véleményére hivatko­zom, amely lapot aligha gyanúsíthat­ja valaki a Szovjetunió vagy a kom­munista eszmék iránti rokonszenv- vel. A «Le Monde» június 19-én a berlini és a szöuli események után ezeket írta: «Az angolok kölcsönös engedményeken alapuló tisztességes megegyezéssel akarnak végetvetni a hidegháborúnak, Washington foly­tatni akarja a háborút... Az ango­lok el akarják ismerni a Kínai Nép- köztársaságot, az amerikaiak ellen­zik ezt... Nagy-Britannia lehetőnek tartja a megegyezést Oroszországgal Németország egyesítésének kérdésé­ben, az Egyesült Államok ellenben reménytelenül ragaszkodik Aden­auer uralmához». TERMÉSZETESEN Amerikában is vannak befolyásos erők, amelyek józanul gondolkodnak és békére tö­rekednek. Ezek a körök azonban minden nap összeütközésbe kerülnek a kulisszák mögötti játékot folytató erőkkel, a rövidlátó üzletemberek­kel vagy zugpolitikusokkal; például McCarthy szenátorral, aki közismert sajátos szélsőségeiről. Sokan nem ér­tették, miért végezték ki a nyilván­valóan ártatlan Rósenberg-házaspárt, akiknek érdekében felszólalt többek között a római pápa és a Francia Köztársaság elnöke is. Nyilvánvaló, hogy a háború erői olyan lélektani feltételeket akartak teremteni, ame­lyek között a békés tárgyalásoknak még az eszméje is utópisztikusnak tűnik. A Béke-Világtanács ülésszaka nem ment el a viharos események mel­lett, de igazi éberséget és hidegvért tanúsított. A béke hívei nem zava­rodtak meg a háború erői gonosz mesterkedéseinek láttán. : Ellenkező­leg: a német revansiszták hazárdjá­tékában, a délkoreai zsarnok szé­delgő mesterkedéseiben, McCarthy szenátor és barátai idegességében a béke erői győzelmének újabb bizo­nyítékát látták. A BÉKE-VILÁGTANÁCS üléssza­kán különböző országok küldöttei beszéltek a minden népet eltöltő nagy reményekről. A népek elvisel­hetetlennek tartják a felduzzasztott háborús költségvetések által okozott nyomort, torkig vannak a rágalmak­kal és az uszítással, a holnapot ille­tő állandó bizonytalansággal, az em­beri méltóság lealacsonyításával, az unalmas és visszataszító elmélkedé­sekkel arról, hogy mikor és hol rob­ban az első bomba. A népek felis­merték, hogy a megegyezés nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is. A Béke-Világtanács ülésszaka ép­pen ezért összpontosította minden figyelmét arra, hogy a vitás kérdé­seket békés úton kell megoldani. A Béke-Világtanács felhívta a né­peket, követeljék a kormányoktól a konfliktusok békés megoldását, le­iyenek éberek és hárítsák el az út­ból mindazt, ami megnehezíti a tár­gyalásokat. A Béke-Világtanács fel­tétlen támogatást ígért minden olyan kezdeményezésnek — bárhonnan is induljon az ki, amely elő tudja se­gíteni a nemzetközi feszültség eny­hülését. Az utóbbi évek megmutatták, mennyire hatásos és komoly a béke híveinek munkája, sikerült harcba vinni a népeket a tömegpusztító fegyverek alkalmazása és a jelenleg folyó háborúk kiterjesztése ellen. Kétségtelen, hogy ezek könnyebb fel­adatok voltak, mint az, amely most áll a népek előtt, de növekedtek a béke ,gröi is. Elegendő megemlíteni, hogy a brit nemzetközösség országainak minisz­terelnökei csatlakoztak Churchillnek ahhoz a véleményéhez, hogy előzetes feltételek nélkül -tárgyalásokat kell kezdeni a nagyhatalmak között. A béke híveit, akik most a budapesti felhívás nyomán a legszélesebb és legfontosabb kampányt indítják meg, minden nép túlnyomó többsé­ge támogatja. Minden országban, minden földrészen, embertől-embe- rig, házról-házra, városról-városra ugyanazok a szavak szólnak: «Ünne­pélyesen felhívjuk a népeket: köve­teljék kormányaiktól, hogy tárgyal­janak és egyezzenek meg. Vala­mennyiünktől függ, hogy támogas­sunk minden olyan kezdeményezést —• bármely kormánytól származik is— amely az ellentéteknek békés úton történő megoldására irányul. Mindnyájunktól függ, hogy meghiú­sítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák, vagy késleltetik a megegyezést. A béke itt van kapuink előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük». Ez több, mint határozat. Ez több, mint felhívás. Ez a népek esküje. A SZOVJET NÉP—mint eddig — ezután is minden néppel együtt vé­delmezni, fogja a béke ügyét. Tudjuk, hogy a szovjet kormány mindent megtesz azért, hogy a tár­gyalások szelleme diadalmaskodjék a háborús politika felett és mi, szov­jet emberek, nagy és békeszerető né­pünk akaratának teljes súlyával -tá­mogatjuk a budapesti felhívást. Ba­ráti kezet nyújtunk minden népnek és nincs az a ködfüggöny, amely el­rejthetné ezt a becsületes emberek elől, bárhol éljenek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom