Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-09 / 159. szám
Csütörtök, 1953 július 9, SOMOGYI NÉPLAP 3 3 í *J jda S. Ferenc dolgozó paraszt bizakodással néz a jövőbe VAJDA S. FERl-lNC nyoldliol' das csökölyi dolgozó paraszt, már jóval túlhaladta élet: delelőjét. de azért még ma is fiatalos lendülettel forgatja a kasza nyelét. Egész életében azok közé a becsületes és jószándékú emberek közé tartozott, akik mindig eleget tettek kötelességeiknek. A csökölyi határiban .szétszórtan fekvő földjeit, mindig nagy gonddal és kellő hozzáértéssel növelt? meg. Volt is bőven kenyér háznál, teúytt ruhára, cipőre, de íg ar»-' . hogy túlteljesítse ál,p ‘ -öteleZettségét. Nemhiá„ eu^rjedve a községben az a •. hogy a Vajda bácsi a legj-db- í gazdálkodóik egyike. Büszke erre ő maga is, ezért a munká- nindi.g úgy végezté, hogy a jó- ■vén csorba ne essék. A tagost- lején azonban sérelem érte. A .delt tagosító bizottság lelkiis- -me rétién munkája következtében Vajda Bácsi a jól művelt földje helyett minőségileg nem egyenlő ■értékű földet kapdtt. Ez nagyon ibán- pt-ta, de azért nem kés redett el, a munkáját, úgy mint azelőtt, tovább •folytatta, Úgy kezelte a kapott új -fő det is, hogy azon hamarosan ismét acélos búzát termeit. Az évről-évre megismétlődő tagosítás, a kiküldött bizottságok tossz munkája bizonytalanná tgtte a kívülálló dolgozó parasztok munkáját. Tölbb esetben előfordult emiatt mé.íatlankodás is, de ezen nem segített senki. Ha lehetőség volt rá, ha véletlenül tudomására jutott, hogy műtrágyát lelhet vásárolni, azonnal szekérre ült és ment, hogy szerezhessen belőle. Azonban az utóbbi időben egyre kevesebb lehetőség volt rá. pedig elkelt volna. EGYIK ESTE. amikor éppen a* aratásból tértek haza. észrevették, hogy a kultúrház előtt szokatlanul nagy csoport ember gyűlt ősszé. — Nézzük meg mi is történik ott — .szólt a mellette haladó feleségéhez. Amikor már közelebb ért k akkor hallották, hogy valaki a rációban beszél. Aztán Vajda bácsi a feleségével együtt elvegyült a hallgatóság között és érdeklőditek az ismerősöktől a hallottakról. Hamarosan megtudták, hogy miről van szó és egyre fokozottabb figyelemmel kisérték Nagy Imre elvtárs szavait. , Ismeretes, hogy a- mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságon nyugszik, melynek termelésit az ország nemcsak hogy non nélkülözheti, ellenkezőleg< országos érdek termelésünk fejlesztése, mind földművelés, mind az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termélésénék felkarolását, termelési és munkaeszközökkéJ. felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését. A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Emuk érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes földbirtokcserével, akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdáik termelési kedvét’1. — Hallod ezt — bökte gyengéden oldalba feleségét Vajda bácsi. Arcáról közben eltűnt a napi fáradtság jele és helyébe vidámság, a megelégedettség került. Amikor a beszéd véget ért. vállára vette a kaszát és feleségével az oldalán a jövőre nézve új tervekkel indult hazafelé. Ezen az estén még a vacsora is jobban ízlett Vajdáéknak. Sokáig beszélgettek a hallottakról, de arról is, hogy mit tegyenek a jövőben. Az eddiginél még jobb munkát akarunk végezni. Mindig teljesítet tem kötelességemet, most is meg ígérem, hogy a beadásomnak és adókötelezettségemnek a jövőben is pontosan eleget teszek. MÁSNAP serényebben folyt az aratás, egymás után rakták keresztbe az összekötött érett búza kévéket. Vajda bácsi időköziben megállt, megtörölite verejtékező homlokát, széttekintett a határban nézte a nap hevében aranyosan ringó gabonatáblákat és elégedett mosollyal gondolt a jövőre. Végezze el a ladi gépállomás a körzetéhez tartozó tsz-ekben a tarlóhántást Megyénkben a tarlóhántás lassan halad, gépállomásaink elhanyagolják ezt a fontos feladatot. A ladi gépállomást felelősség terheli, mert a körzetéhez tartozó termelőcsoportok már, több mint egy hete learatott 130 hold árpaföldjén egy barázda tarlchántást sem végzett. Balatinecz János, a gépállomás igazgatója úgylátszik nem tudja, hogy az agrotechnika fontos fegyvere a tarlóhántás és a másodnövény vetés. Nem gondol arra, hogy a tarlóbuktatás elmulasztásával r.em üzemanyagot takarít meg. hanem a tarló kiszáradását segíti elő, így a talaj elvesz- j ti morzsalékos szerkezetét. Ugyanakkor a talaj erős elgyomosodása miatt megnehezedik az őszi mélyszántás. A gépállomás vezetősége arra hi vatkezik, hogy baj van az erőgé ptlkkel, azért nem tudja a tarlóban tő t határidőre elvégezni. Patczai József főgépész a télen nem ellenőrizte kellőképpen a gépjavításokat Ezért fordult e’ő az, hogy az erőgépek üzembehelyezéséhez több napi javítás szükséges. A cséplő gépeken a szemlefcizottság által ta 'ált hibákat még a mai napig sem javították ki teljes egészében, s így azokat nem tudták felvonultat ni a csépiéihez. A ladi gépállomás vezetősége sürgősen számolja fel a hibákat végezze el -a gépjavításokat és £ tarlóhántás gyors befejezésével se gítse. elő a termelőcsoportok másod növény vetését. A bő termés betakarítása a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz-ben Vidám munka folyik a répás- pusztai Első Ötéves Ter.v tsz földjén. A kaszák suhognak, ,az araitó- gép nyomában egymásután sorakoznak a kövér kévék. Illik az a nóta, amit a marokszedő lányok jókedvűen énekeinek: „Tizenhárom kasza, mind egyszerre vágja“, ;— mert -éppen 13 kaszás van a tsz ' aratóhrigádjában, A tsz tagjai harcolnak a gazdag termés szemveszteséig nélküli betakarításáért. Az ősziárpa aratásával az elsők közt végeztek. A megyében osziárpából ők teljesítették elsőnek az állam iránti kötelezettséget Erre büszkék is a tsz tagjai. _ A tagságnak is osztottak az ősziárpából munkaegységenként 25 de kát. Többet is oszthattak volna, hisz 'több mint 15 mázsa termett holdanként, de jobbnak látják a 67 darab szerződéses hízót gyorsan hizlalni árpadarával. így több haszon lesz az árpából, mert a hízók kg-ját 14 forintért veszik át és -a siúly 70 százaléka a beadásban is számít. A gazdag jövedelem kilátása jó munkára lelkesíti a ész tagságát. Különösen nagy a lelkesedés, amióta Nagy Imre elvtársinak az új kormány programmjáról elhangzott beszédét meghallgatta a tagság. Mindannyian boldogan 'beszélnek arról, hogy milyen kedvezményeket kapnak a tsz-ek kormányunktól a tagok jólétének emeléséhez, a szövetkezetek megszilárdításához. — Már eddig is sokat kaptunk államunktól — mondja Lapat elvtárs, a tsz elnöke. — Hosszúlejáratú hitelre kaptunk 20 sertést, melyből eddig 300 darabra fejlesztettük a sertésállományt. A szarvasmarha állományt is az államfői kapott 10 tehén és az 5 üsző szaporulatából tudtuk 'felfejleszteni 78 darabra. — Itt ,a gép segítsége is — szól közbe Szöllősi elvtárs. — Traktor szántja és boron álja a ‘282 hold szántónkat, egy holdon ezt a munkát pénzben számítva 24 forintért végzi el a 'traktor, fogattal 'belejönne 70—80 forintba is. A gép még jobban dolgozik, mint a ló- fogat. —' Jövőre még több gépi segítséget kapunk az új kormány- programm szerint — veszi át a szót Kovács József, az aratóbrigád első kaszása. — Akkor aztán még könnyebb lesz a munka a szövetkezetben. A nagyüzemi gazdálkodás megmutatja előnyeit. Nézzétek csak! — mutat a renden fekvő árpára. — Ez megad holdanként 17 —18 mázsát. Ezt pedig nadrágszíj- parcellán, maradi eszközökkel sem 'lehet elérni. Az 50 hold keresztsorosan vetett busánk is megadja holdanként a 16 mázsát, legalább 3 mázsával többel, mint az egyirányba vetett. Az 50 holdnál legalább 100—150 mázsa több- iettermést jelent a kerssztsoros vetés. — Tavaly csak másfél 'kiló búzát tudtunk osztani munkaegységenként, dé az idén közel 4 'kálót osztunk, juit míndaonyiunknak saját szükségletére és szabadpiacra, többet tudunk vásárolni is, mert a ruha, cipő jóval olcsóbb left. — Én tavaly- is elvásároltam 8 ezer forintot, alig bírtuk az asz" szonnyal Kaposvárról hazacipelni a ruha-, mag cipőcsomagokat — mondja Kovács Ferenc. — Az idén egy szép télikabátot veszek ünneplőre, a régebbi jó lesz munkára. Nem is tudom mit vegyünk, hisz már eddig több van 500 munkaegységnél nekem, meg az asszonynak együttvéve. Persze addig még lesz idő kitalálni, mit vegyünk. —• Odaszól a lányoknak: — Na, lányok, aztán ti is válogathattok ám a cifra szoknyák meg a csatto.s cipők között. — Válogatunk is — válaszol nevetve Vass Margit — nekünk is kerül, mi is dolgozunk érte Nekem 150 munkaegységem van március óta, és az őszig még sokkal több lesz. A tsz tagijai nemcsak szavakban fejezik ki örömüket, hanem tettekben is. Tudják, hogy kötelességük harcolni a munkáik időbeni elvégzéséért. Kedden délre befejezték a 18 hold tavasziárpa és 2 hold rozs aratását. Délután már teljes erővel kezdtek hozzá a 'búza aratásához. Az állattenyésztők közül is — aki csak tehette —■ aratni ment. örömmel segítünk mi is — mondja Bíró György, a tsz sertésgon- doizója — minden percet ki kell használnunk, hogy kárba ne vesz" szen egyetlen szem gabona sem. A tsz tagjai e napokban még szorosabbra fűzik soraikat és megsokszorozott erővel harcolnak a bő yerrnés gyors betakarításáért, a gazdag jövedelmért, a tsz megszilárdításáért. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplése Kaposvárott A kaposvári szövet kezetek - július 4-én a Cukorgyár nagytermében műsoros est keretében ünnepelték meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A megnyitó beszédet Borossné elv társnő, a KISZÖV vezetője tartotta. Az ünnepi közgyűlés az élenjáró dolgozóikból választotta meg a díszek: ökséget. Futó elvtárs, az OKISZ kiküldötte tartotta a politikai beseámolót és ismertette a szövetkezetek eddigi eredményeit és problémáit. Utána az egyesített szövetkezeti kultúrgárda dal-, színjátszó és táncos csoportja nívós és szép műsorral szórakoztatta a hallgatóságot. Lengyák Györgyi levelező. A Cukorgyár népnevelői az augusztus 20-í fogadalmak teljesítésére mozgósítanak Üzemi népneve 1 ő c s opo rt j aúnik egyik fontos feladata a munkafegyelem megszilárdítására, a tervek teljesítésére mozgósítani a dolgozókat. Ipari munkásaink az egész megye területén lelkes vállalásokat tettek augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére. Üzemi népnevelőink feladata tehát serkenteni az augusztus 2'0-i vállalások teljesítésére, elősegíteni a harmadik negyedévi terv sikerét. A Kaposvári Cukorgyár párt- 'sz er ve z elérne k népne vielőc s oport ja a választások alatt sokat erősödött A népnevelők azon túil, hogy sajáf munkaterületükön népneve- iőmuníkát végeztek, még külön területet vállaltak a Vörösihadsereg- úti körzetinél, ahol n hozzájuk beosztott családokat rendszeresen látogatták, egyéni és csoportos beszélgetésieken keresztül ismertették velük a választások jelentőségét. Jó munkát végzett az üzem területén működő négy pártcsoport, melyeknek tagjai és a párt- bizalmiak állandóan gondot fordítottak a velük egy üzemrészben dolgozó p irt önki v üljek’ neveléséra. A Cukorgyár dolgozói már megtették vállalásaikat augusztus 20- r.a, sőt vannak olyan dolgozók és brigádok is, akik már részben vagy egészében 'teljesítetté,k vállalása-" kát, s most- újabb fogadalmak vaióraváltásával kívánják köszönteni az 'alkotmány ünnepét. A gépészetnél pl. a centrifuges brigád felajánlotta, hogy karbantartási tervét augusztus 20-ra befejezi. Vállalását jelenleg 1,16.151 százalékra teljesítette. Kulikov Iván szerszámgépjavító vállalta, hogy a használati szerszám javításán kívül az összes új forgócsapokat elkészíti. Vállalásának már 100 százalékig eleget tett. Schrantz Imre kovács felajánlotta, hogy a készítendő munkák 50 százalékát ócskavasból készíti él, ugyanakkor nagy gondot fordít a minőségi munkára, Fogadalmát edd:g 108.55 százalékra t etje sít ette. Ugyanilyen 'lelkes vállalások és teljesítések tapasztalhatók más •üzemirészéknél is. Az építkezés asztalos-brigádja megfogadta, hogy a munkásszállók asztalosmunkáinak előkészítésénél 122 óra megtakarítást ér el. Válfajésát becsülettel teljesítette és most újabb fogadalmat tett: a gazdasági munkákra előirányzott időnél 100 óra megtakarítást ér él. Ugyancsak jó munkát végez az alkotmányi munka versenyben Horváth Ferenc elv- társ, aki tervén felül máris két darab kocsikereket készített el s augusztus 20 ig még egy kocsikerék elkészítését vállalta. És így lehetne sorolni hosszan a cukorgyár: dolgozók lelkes készülődéséit az alkotmány ünnepére. Az üzemi bizottság ,a pártszervezet segítségévéi most azért indított harcot, hogy az augusztus 20—i munkaversenyből minden dolgozó kivegye részét, 'hogy a munka" és a terv fegyelem megszilárdításának tudatában ünnepelhesse minden dolgozó az alkotmány, ünnepét- Ebből a feladatból a pártszervezet népnevelőinek is ki keit venniük részüket. Egyrészt arra kell mozgósítaniuk, hegy a dolgozók teljesítsék vállalásaikat, másrészt azért kell harcoln.uk, hogy minden dolgozó bekapcsolódjék a múnkaversenyfoe. A népnevelők felvilágosító munkájára különösen szükség van most, amikor a vállalások 'teljesítésére való mozgósítás mellett az is a feladat, hogy ismertessék a kormány új gazdaságpolitikájának jelentőségét a dolgozókkal, 'Természetesen ezt a két feladatot együttesen kell yinniük. Nagy Imre elvtárs országgyűlési beszédében azt mondotta: „A gazdag termés betakarításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkeik ma még magas ára csökkentésének“. A cukorgyári dolgozók is élősegíthetik a kormány programm* jának mielőbbi megvalósítását becsületes munkájúikkal, terveik teljesítésével, Az üzemi pártvezető- ség az elkövetkező kedden tart a népnevelők részére értekezletet, ahol előkészíti őkei az új feslladalokra. Előtte, csütörtökön pedig már pártvezetőségi ülésen megvitatják ,a népnevelőmunka legfontosabb feladatait, amelyre meghívják a pártcsoporthjzalmiakat is. A párttagok és minden népnevelő azonban addig is beszélget a nrun' katelrüjetém lévő dolgozókká® a kormány új programmjánák jelentőségéről. A Cukorgyár dolgozói azért harcolnak, hogy az a lelkesedés, amellyel Nagy Imre elvtárs beszédét fogadták a dolgozók, a terv- és munkafegyelem még nagyobb fokú megszilárdításában nyerjen kifejezést. Mi, értelmiségiek méltók leszünk az új gazdaságpolitika szelleméhez Mint a magyar értelmiség egyik tagja örömmel hallgattam Nagy Imre elvtárs> a minisztertanács elnökének beszédét amelyben a kormány új gazdaság politikáját ismertette. Ebből a beszédből, amely a legszélesebb nemzeti egység programúját adta. nem maradtunk ki mi. értelmiségiek sem. Világosan és érthetően, őszinte önkritikával elmondta Nagy Imre elvtárs, hogy á szocializmus építésének eddigi időszakában. az értelmiség helyzete sem alakult úgy, mint kellett volna. Bár igyekezett pártunk és kormányzatiunk az értebniségielciuk a <kellő anyagi és erkölcsi megbecsülését biztosítani, mégis gyalcra.n előfordult —- különösem egyes illetéktelen tényezők részéről — szerepük lebecsülése. a- becsületes, jószándékú értelmiségiek méltatlan bánásmódban való részesítése, szavaiknak. cselekedeteik jószá.ndékának ké.tségbe- vonása. Nagy Imre elvtárs azt mondotta, hogy érmék a, szemléletnek meg kell változnia és az értelmiségieknek a népi demokrácia, megbecsült tagjainak kell lenHök. Az erkölcsi és anyagi megbecsülésnek kézzelfogható bizonyítéka volt az a „kiváló orvos“ és „érdemes orvos’1 kitüntetés_ melyet száz or- vosncok július 1-én. a nagy magyar haladó orvos. Semmelweis születésének 135. évfordulóján osztott ki az egészségügyi miniszter elvtárs. A kitüntetettek nevében — akik között pártunk és kormányzatunk bizalmából én is ott leheltem, —egyikünk megköszönte a kitüntetést és hangsúlyozta, hogy ez sokra kötelez bennünket további munkánkban. És az valóban így is van, mert az új gazdaságpolitika megvalósításával, véghezvitelével új feladatok lépnek előtérbe. Az életszínvonal emelkedésével nemcsak az a'hjagi, hanem a kulturális szükségletek is megnövekszenek, melyeknek kielégítésié nagymértékben az értelmiségiek jó munkájától, a tanárok. mérnökök, jogászok, orvosok, tudósok becsületes, megbecsült munkájától függ. Mi, magyar értelmiségiek kész örömmel vállaljuk ezeket a feladatokat, mert látjuk, az eddiginél sokkal nagyobb megbecsülés- jeleit és hogy munkánkat kedvezőbb -körülmények között'végezhetjük. Biztos vagyok benne, hogy mi, értelmiségiek méltók leszünk az új gazdaságpolitika szelleméhez és pártunk mögé felsorakozva, új feladatainkat is megoldjuk. dr. Kerek Sándor ,,érdemes orvos“.
