Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

wOS' H*' mh PROLETÁRJA! EGYESÜLJE TELT/ & / M / Dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a veszteség nélküli gyors betakarítással, a gabonabeadási kötelezettségek gyors teljesítésével biztosítsátok a város és a falu dolgozóinak kenyerét, erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget. | A MAGYAR DOLGOZÓK PA RTdfi MEGYEI PÄ RT BTZOTT 5 A'éÁfMUí $V P j \ 1 X. évfolyam, 159. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, Í953 július 9. JAVÍTSUK MEG DOLGOZÓ NÉPÜNK ELLÁTÁSÁT! írta: Bognár József bel- és A párt és a kormány új gazdaság­politikája következetesen megvaló­sítja* a dolgozó emberekről való gon­doskodást, népgazdasági tervezésünk és fejlődésünk központi kérdésévé teszi a lakosság anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítá­sát. A lakosság életszínvonala szaka­datlan emelkedésének, az egész tár­sadalom állandóan növekvő ányagi szükségletei kielégítésének legfonto­sabb mutatója az áruforgalom. Az új gazdaságpolitika megteremti az életszínvonal állandó emelkedésé­nek, az áruforgalom szakadatlan nö­vekedésének -szilárd bázisát. A bő termés és a mezőgazdasági termelés hajtóerőinek fokozása pedig elősegíti dolgozó népünk bőséges ellátását a legfontosabb élelmiszerekkel és egyéb fogyasztási cikkekkel. Állami és szövetkezeti kereskedel­münk előtt hatalmas feladatok álla­nak ezzel kapcsolatban. Ezeket a fel­adatokat még csak növeli, hogy dol- , gozóink igényei ma nem ugyanazok, mint két vagy három évvel ezelőtt; egyre jobb ellátásra tartanak igényt. Uj termésünk betakarításával pár­huzamosan tovább kell javítani a lakosság ellátását az alapvető élel­miszerekben, valamint a zöldség- és gyümölcsfélékben. Erőteljesen ki kell szélesíteni a íorgalombakerülő élelmiszerek választékát, hogy azok a legkülönfélébb igényeket is kielé­gítsék, valamint fejlesszék a lakos­ság ízlését és szükségleteit. Javítani kell néhány fontos élelmiszeripari termék (tej, cukorka stb.) minőségét. Ezeket a feladatokat folyamatosan, napról napra előrehaladva kell meg­valósítanunk. Az elmúlt napokban jelentősen megjavítottuk a lakosság ellátását — a íorgalombakerülő áru- mennyiségek növelése útján — olyan fontos élelmiszerekben, mint a hús, cukor, zsír és finomliszt. Július vé­gétől újra általánossá tesszük a la- vkosság által kedvelt 4.60-as liszt áru­sítását. Augusztus 1-től a kereslet mértékének megfelelően emeljük a friss fehérkenyér arányát a kenyér­félék összforgalmún belül. Emellett új kenyérféléket hozunk forgalom­ba (rozskenyér, diétás kenyér stb.) és jelentős mértékben bővítjük a süteményfélék választékát. Az őszi hónapoktól kezdve új töl­telékárufajták gyártását vezetjük be és fokozzuk a népünk által kedvelt, ízlésének legjobban megfelelő, ha­gyományos kolbászfélék forgalmát. Sok tennivalónk van a zöldség- és gyümölcskereskedelem területén is. Az elmúlt hetek során a zöldség- és gyümölcsfélék árszínvonalát sike­rült — általában — nemcsak az 1952-es, hanem az 1951-es szint alá szorítani. A budapesti piacokon 1951 és 1952 hasonló időszakához viszonyítva az egyes zöldségfélék ára a következő­képpen alakult: 1951 1952 1953 július 8-i ár Lök 0.30 1.— 0.30 káposzta 1.10 2.— 0.70 kelkáposzta 1.— 2.20 0.70 kalarábé 0.90 0.70 0.35 burgonya 1.95 2.80 2.20 sárgabarack 5.30 4.40 3.20 A burgonya ára ma azért maga­sabb még 25 fillérrel, mint 1951 ha­sonló időszakában, mert a hűvös ta­vaszi időjárás késleltette a korai bur­gonya fejlődését. A hét végére a fo­gyasztói ár i.— forint lesz. A budapesti, valamint a nagyobb ipari városok piacaira és boltjaiba az állami és földművesszövetkezeti ke­reskedelem jóval nagyobb mennyisé­gű gyümölcsöt és zöldséget szállít, mint 1951-ben, illetve 1952-ben. így például 1951 július 6-án 78 vagon, 1952 július 6-án 105 vagon, 1953 jú­lius 6-án pedig 205 vagon áru érke­zett Budapestre. Az árszínvonal további csökkenté­se mellett hatalmas feladatot jelent számunkra, hogy bőségesen biztosít­suk Budapest és az ipari városok ellátását. Az áruforgalom, az áruel­osztás tervezése igen bonyolult fel­adat. hiszen milliók igényeivel, szük­ségleteivel, ízlésével és szokásaival kell számotvetni. A gyümölcs- és zöldségfélék jó elosztása, az ellátás egyenletessé tétele, a lökésszerűség felszámolása a felvásárlásban és a külkereskedelmi miniszter forgalomban azonban különlegesen rlehéz probléma. Különböző tájter­melő területekkel,, változó beérési időpontokkal, a különböző zöldség­fajták szinte szüntelenül változó helyzetével, az ország különböző ré­szeinek különböző éghajlatú adottsá­gaival kell szinte naponta számot­vetni. A kereskedelmi szervezet ma még nem harcol elég jól e nehéz fel­adat megoldásáért; gyakori még a szervezetlenség, az élelmiszerek gé­pies elosztása, a gondatlan munka. Ezeket a hibákat gyorsan fel kell számolni. Az áruelosztás niegjavítása mel­lett tovább kell folytatni a jó minő­ségért vívott harcot: az átvételi szabványok megszigorításával, az áruszállítás idejének csökkentésével és az áruk helyes kezelésével. Emelni kell a zöldség- és gyü­mölcskiskereskedelmi hálózat kultúr ráját, példaszerű rendet és tisztasá­got kell teremteni a boltokban, meg kell javítani a fogyasztók kiszolgá­lását. Szocialista kereskedelmünk egyik legfontosabb feladata, hogy állan­dóan ösztönözze, serkentse az ipart több, jobb és szebb áru termelésére. A kereskedelem befolyását az ipa­ri termelésre sokáig nem tudtuk megfelelően érvényesíteni. A köny- nyűip'ar nyersanyagellátása rapszó- dikus volt, az üzemek vezetői csak n termelés emelkedő számait figyel­ték és elhanyagolták a minőséget. Sok ipari vezető nem tudta megér­teni, hogy a termelés van a fogyasz­tásért és nem megfordítva. A kereskedelem későn fejlesztette ki piackutató tevékenységét és szer­vezetét és ezért gyakran elhanyagol­ta a helyi igényeket, a speciális szük­ségleteket. Az áruelosztásnál — amelyben még mindig sok a mecha­nikus vonás — szintén nem biztosí­tottuk, hogy az áruk minősége, ki­dolgozása, színe, mintái megfelelje­nek az egyes területek hagyományo­san kialakult ízlésének és viseleté­nek. Voltak olyan ipari és kereske­delmi vezetők, akik egyenesen uni­formizálásra törekedtek. A jövőben az áruk megrendelésénél és elosztá­sánál gondolnunk kell arra, hogy a fogyasztási szokások, a hagyományo­san kialakult ízlés mögött néhány évtized, .némely esetbén egy évszá­zad áll. A kereskedelemnek befolyásolnia kell a keresletet, fejlesztenie kell az igényeket és az Ízlést, de sohasem sematikus elképzelések alapján, so­hasem a valóságtól elszakadva, soha­sem a történelmileg kialakult fo­gyasztási szokások lebecsülésével. A textil- és bőráruk választékát az elmúlt hónapokban már javítottuk. Az eredmények azonban még nem kielégítőek. A következő hónapokban jóminőségű gyapjúszöveteket, első­sorban fésűsárut, pamutárukat, vál­tozatos női szöveteket kell biztosíta­nunk a lakosság számára. Tovább kell javítani a cipők mi­nőségét és szélesíteni kell a válasz­tékot! A mintákat, színeket és fazo­nokat változatossá kell tenni és nem szabad arra törekedni, hogy egy min­tából, egy színből vagy egy fazon­ból minél többet gyártsunk. A fogyasztói kereslet a legdöntőbb útmutatás az ipar és a kereskedelem dolgozói számára. A tömegcikkipar és a helyi ipar jobb nyersanyagellátása módot ad arra, hogy megjavítsuk az ellátást és fokozatosan felszámoljuk a hiányt háztartási gépekben, egyéb háztartá­si vasárukban, egyes műszaki és vil­lamossági cikkekben, valamint a me­zőgazdasági szerárukban. A dolgozókról való fokozott gon­doskodás nyilvánul meg a lakásépí­tési Programm emelésében. A keres­kedelemnek elő kell segítenie a la­káskultúra fejlődését, a lakástexti­liák, a lakberendezési tárgyak, búto­rok forgalmának fokozása, illetve Választékuk kibővítése útján. Tovább kell fejleszteni a kultúr- cikkek forgalmát, javítani kell a já­tékok minőségét és új, mechanikai játékok gyártását kell bevezetni. Az üzemélelmezés területén erő­teljes iramban kell fejleszteni az ét­lapszerinti étkeztetést, meg kell ja­vítani az ételek választékát, válto­zatossá kell tenni az étkeztetést és Ás első gabonát a hasának — az öntudatos dolgozó paraszt jelszavát hirdeti a répáspusztai El­ső Ötéves Terv termelőszövetkezetből érkezett első gabonaszál iítmányon látható tábla, amelyet Molnár Gyula tsz-lag emel a ma­gadba. A tér in £ lő szövetkeze 1 tagjai kötelességükhöz híven elsőnek teke sütették őszí árpabeadásukat. Lapat Ferenc, a tsz elnöke a kö­vetkezőket mondotta: „Munkánk meghozta gyümölcsét és büszkék vagyunk, hogy elsőnek teljesíthetjük ősziárpából az ál'am iránti kö­telezettségünket. Nem akarunk hálátlanok maradni, hisz naponta érezzük pártunk segítségét“. Fokozzuk az aratás, tarlóhántás, másodvetés ütemét Az aratás dandárjában vagyunk: községek, falvak dolgozói nap mint nap kora reggeltől késő estiig vív­ják a nagy csatát a kenyérért, az életért. A járások járásokkal, köz­ségük községekkel versenyeznek, hogy dicsőséget szerezzenek a falu legnagyobb munkájában, a béeara- tásban. A kedvező idő mar mindenütt megérlelte a gabonát, a r-ozs, a bú­za is kasza alá érett. Élenjáró járá-, sainkban. községeinkben nem is késlekednek a búza aratásával, mert tudják, ho.gy minden óra ké­sedelem jelentős szemvesateséggel jár. A fonyódi járás dolgozó parasztjai a kenyérgabona aratását közel 60 százalékig elvégezték és ezzel to­vábbra is biztosították a járások közötti versenyben az első helyeit maguknak. Jól halad a. rozs és a búza _ aratása a marcali járásban is, ahol a rozsot 40, a búzát 20 szá­zalékig aratták le. Szorosan felzár­kózik mögéjük a siófok; és a barcsi járás is. Súlyos az elmaradás a csurgói járásban, ahol a rozsterület 12, á búzaterület 1 százalékán végezitek el az aratást. Hasonlóan rossz az aratási munka a tabi és a nagy­atádi járásban. A tavasziárpa-aratásban legjobb munkát a fonyódi és marcali járás végzett. Egyaránt súlyos az elma­radás a nagyatádi, a csurgói, bar­csi, tabi járásokban. Nem véletlen tehát, hogy a tar­lóhántás és a másodnövénytk veté­se sem halad kielégítően. Megyénk eddig mindössze 5 százalékra telje­sítette másodvetési tervét. Efnlí- tésreméltó eredményt egyetlen já­rás sem lért el. Pl. a csurgói járás mindössze 1 százalékra teljesítette a másodnövény_k vetésének ter­vét. Tűrhetetlen az a lazaság, amely tarlóbántási és a másodveté­si munkáknál tapasztalható. Járási pártbizottságaink nagyrésze még mindig nem tett meg minden in­tézkedést e feladatok meggyorsítá­sa érdekében. Legfőbb ideje, hogy felszámolják a munkájukban tar pasztaiható megelégedettséget. A nap minden óráját, percét ki kelt használni az aratás-cséplés. tarló- hántás és másodvetés maradékta­lan végrehajtása érdekében. A járásók közti verseny sor- i^ndje. Az aratásban; 1. fonyódi 43.1. 2. marcali 26.6. 3. siófoki 18.9, 4. ka­posvári 17.8, 5. barcsi 16.8, 6. nagyatádi Í0.2, 7. tabi 5.6 8. csifi” gói járás 5.3 százalékkal. Tarlóbantásban: 1. barcsi. 2. ta­bi, 3. fonyódi, 4. kaposvári,' 5. nagyatádi, 6. marcali, 7. siófoki, 8. csurgói járás. Másodvetésben: 1. kaposvári, 2. barcsi, 3. nagyatádi, 4. tabi, 5. fo­nyódi, 6. marcali, 7. siófoki, 8. csurgói járás. fokozatosan fel kell számolni az ön- kiszolgálás elavult rendszerét. Az új gazdaságpolitika új helyze­tet teremt a kereskedelem számára is. A lakosság jó ellátása azonban nemcsak a forgalombahozott áruk mennyiségétől és választékától függ, hanem a kereskedelmi hálózat fej­lettségétől, a boltok felszerelésétől, a kereskedelmi dolgozók magatartá­sától is. A kereskedelmi hálózat fejleszté­sében, a boltok és éttermek kultúrá­jának növelésében komoly eredmé­nyekre tekinthetünk vissza, de még nagy feladatok állnak előttünk. Ki kell bővíteni a boltok és üzle­tek hálózatát különösen ipari váro­sainkban, a nagy építkezéseken, va­lamint az ipartelepeken. A kereskedelmi hálózat növekedé­se egyes területeken elmaradt a ha­talmas iramban fejlődő városok, pél­dául Miskolc, Tatabánya, Salgótar­ján növekedésétől. A nagy építkezé­seken, Sztálinvárosban. Komlón. Ka­zincbarcikán stb. többnyire kielégít­jük a legfontosabb igényeket, van­nak szép éttermeink és boltjaink, de a kereskedelem árukészlete nem elég I vonzó, nincs elég bő választék. Budapesten és a nagyobb városok­ban egységes, a városfejlesztés irány­elvein felépülő hálózatrendezést kell végrehajtani. Növelni kell a szak­üzletek számát, valamint bővíteni kell a peremkerületek hálózatát, ter­mészetesén elkerülve a ma még nem ritka felesleges átszervezéseket. A fogyasztók kiszolgálásának meg­javítása érdekében emelni kell a boltok technikai színvonalát (például az élelmiszerüzletek felszerelését megfelelő hűtőszekrényekkel, sonka­vágógéppel stb.), fokozni kell a cso­magolt áruk forgalmát. Sürgős feladat a földművesszövet­kezeti kereskedelem munkájának megjavítása. Ma a falu gyakran nem azért szenved hiányt egyes fontos közszükségleti cikkekben, mert azok nem állnak rendelkezésünkre, ha­nem. mert a földművesszövetkezeti boltok nem rendelnek megfelelően árut és nem fordítanak elegendő gondot a parasztság ellátására. A földművesszövetkezetek igazga­tóságának, a járási szövetkezeti szer­veknek. valamint a megyei és járási tanácsok kereskedelmi munkatársai- I nak több segítséget kell adniok a Friss és bőséges zöldségféléket adunk a városnak A balatonnagybereki állami gaz­daságban ezekben a napokban soha nem tapasztalt lelkesedéssel folyik a munka. Különösen nagy lendületet adott a munkához a kormány pro- grammja, amely legfőbb feladatként jelöli meg dolgozó népünk életszín­vonalának állandó emelését. Gazdaságunk dolgozói már eddig is érezték pártunk és kormányunk szerető gondoskodását, most ez a Programm még fényesebb jövőt tár elénk. A Programm megvalósításá­ért gazdaságunk dolgozói lelkesen harcolnak. Állatállományunk számára egye­dül a békemajori üzemegységben mintegy 2.400 mázsa szénát takarí­tottunk be. De gazdag termést taka­rítottunk be ősziárpából is. Az ed­digi cséplési eredmény alapján 18— 20 mázsa a holdankénti átlagtermés. Jogos büszkeség fog el valamennyi­ünket, ha a répatáblát vizsgáljuk, még csak az aratás elején vagyunk, de máris 1.5 kilós répát találunk. Bízunk benne, hogy további jó nö­vényápolással holdanként elérjük a 300 mázsás termést. Kertészetünkből már eddig több mint 300 mázsa kelkáposztát és mintegy 1000 mázsa kalarábét szál­lítottak el a város, dolgozóinak. To­vábbi jó munkánkkal biztosítjuk a város, az ipar dolgozóinak ellátását friss és bőséges zöldséggel. Gábris Lajosné balatonnagybereki áll. gazd. Szervezett munkát a nagybajomi gépállomáson Megyénk gépállomásai az aratás- cséplési munkákban nem nagy ered­ményekkel dicsekedhetnek. Felelőt- lenseg, hanyagság tapasztalható munkájukban. A nagybajomi gépállomás két ké­vekötő-aratógépével alig pár holdon végzett eddig aratást. Hiba az, hogy olyanokat ültették a gépekre, akik azelőtt még csak nem is láttak ara­tógépet, nemhogy azt kezelni vagy hiba esetén megjavítani tudnák. A gépállomás igazgatóhelyettese, Mike János és a főgépész, amikor az is­kolára kellett volna küldeniük em­bereket, azt válaszolták; «nincs arra szükség, van itt elég szakember, mi .az a «kis aratógép?» Amikor azon­ban az új aratógépek megérkeztek, munkábaálltak és hiba fordult elő, maga a főgépész sem tudta megjaví­tani a «kis aratógépet». Most azzal védekeznek, nem gondolták, hogy ilyen komplikált legyen. Öt cséplőgép még mindig a gép­állomáson áll és várja, hogy talán történik valami csoda, javítás nélkül is meggyógyulnak rossz részeik és elindulhatnak a már hosszú idő óta asztagban álló gabona elcséplésére A nagybajomi és pusztakovácsi gépállomások vezetői a legsürgőseb­ben számolják fel a hiányosságokat. Teremtsenek rendet portájukon, ne engedjék, hogy felelőtlenségből meg­károsodjon dolgozó népünk. Erezzék felelősségét annak, hogy az új ke­nyérért folyó harcban, a kormány­programra sikeres végrehajtásában a gépállomásokra hatalmas feladat vár. — .............. ■ ■ — t öldművesszövetkezeti boltok veze­tőinek és következetesen kell ellen- őrizniök azok munkáját. Az ellátás megjavítására vonatko­zó kormányhatározatok sikeres vég­rehajtása jelentős részben a kereske­delmi dolgozóktól függ. A jó keres­kedelmi dolgozó: boltvezető, eladó vagy szakács, sok örömet tud sze­rezni a fogyasztóknak, a rossz ke­reskedelmi dolgozó viszont megke­seríti a fogyasztók életét. A kereskedelmi dolgozóknak min­dig arra kell gondolniok, hogy a bol­tokban, éttermekben naponta 4—5 millió ember’ fordul meg, aki mint vásárló ellenőrzi a kereskedelem munkáját. A kereskedelmi dolgozónak előzé­kenyen, udvariasan, jókedvvel^ kell kiszolgálnia a fogyasztót, segítenie kell a vásárlónak, egyénenként is törődnie kell minden vevővel, orvo­solnia kell a fogyasztó panaszait. w A kereskedelem dolgozói — a kor­mány új pfógrammjának alapján, legjobb tudásúk latbavetésével — se­gíteni fogják dolgozó népünk ellátá­sának megjavítását! (Megjelent a «Szabad Nép» július 8-i számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom