Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

\ Vasárnap, 1953 július 5. SOMOGYI NÉPLAP AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE {Folytatás a 2, oldalról.) védelmezzék dolgozó népünk ér­dekeit, éberebben őrködjenek ál­lamunk biztonsága felett és a nép­pel összeforrva, erőteljesebben harcoljunk demokratikus rendsze nőnk megátalkodott ellenségei el­len, akikkel szemben a törvények teljes szigorát kel) alkalmazni. Az ellenségnek, amely elért eredmé­nyeinkre, függetlenségünkre és szabadságunkra tör, talpalatnyi he­lyet, egyetlen percnyi lélekzetvé- telt sem engedhetünk, — Tudjuk azonban, hogy van­nak megtévelyedettek, akiket ki- sebb-nagyobb bűneikért utolért az igazságszolgáltatás keze, vannak, akiken sérelem esett, akiket talán igazságtalanság ért, mert hatósá­gaink gyakran nem tartották be az alkotmányos szabályokat, ame­lyek védik az állampolgárok jo­gait, személyes szabadságát és biz­tonságát. Maga az internálás in­tézménye is hozzájárult ahhoz, hogy a törvényességen csorba es­sen.* Mindebben kétségtelenül sze­repe van annak is, hogy nem tet­tünk eleget a népgazdaság alkot­mánya előírásainak és nem hoz­tuk létre a legfelső államügyészség intézményt, amely a jogrend és törvényesség legfőbb alkotmányos őre. Ennek a kötelességünknek ma tettünk eleget. — Mindebből kiindulva, a meg­bocsátás szellemében, a megnyug­vás és jogos sérelmek gyökeres or­voslása érdekében a kormány tör­vényjavaslatot terjeszt az ország- gyűlés elé, amelynek alapján sza­badon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam, biztonságát vagy a közbiz­tonságot veszélyeztetheti. Egvide- jűleg megszünteti az internálás intézményét, az internálótáborokat pedig feloszlatja. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a köz-, kegyelemben részesülők és inter­náltak visszatérhessenek ottho­naikba. családjukhoz, a társada­lomba. hogy munkájukkal annak hasznos tagjaivá legyenek. Ren­dezni kivánja a kormány a kitele­pítettek helyzetét is, lehetővé téve számukra, bogy az összes állam­polgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket. Összeegyeztethetetlen a népi de­mokratikus igazságszolgáltatás alapelveivel a rendőrbíráskodás, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványát tör­vényhozási utón meg fogja szün­tetni. — A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a paraszt­sághoz való viszonyt, a munkás­paraszt szövetséget szilárd gazda­sági és politikai alapokra helyezte, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe és törvényességbe ve­tett bizalmát, aminek megrendü­lésében nem kis része volt az úgy­nevezett kuláklistának. Amellett, hagy ez a lista a kulákság elleni adminisztratív intézkedésekre és súlyos visszaélésekre vezetett, hoz­zájárult az állam és a dolgozó pa­rasztság, főképen a középparaszt­ság közötti jóviszony és tartós szövetség meglazulásához is. Nyil­vánvaló, hogy ha a falun meg akarjuk szüntetni a törvénytelen­ségeket, ha helyre akarjuk állítani a jogbiztonságot a középparaszt­sággal való tartós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül meg kell való­sítanunk, úgy a kuláklistát meg kell szüntetni, fenntartva a ki­zsákmányol ó kulákok korlátozásá­ra irányuló gazdasági rendszabá­lyokat. — Tisztelt Országgyűlés! — Azok a nagyhorderejű rendel­kezések, amelyeket a népgazdaság átállítása és a jogrend megszilárdí­tása. valamint az életszínvonal emelése terén teszünk, az a nagy fordulat, ami az állami és gazdasá­gi élet számos területén előttünk áll és megvalósításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államappa­rátusra. Pedig ezek a rendszabá­lyok távolból sem merítik ki mind­azokat a tennivalókat, amiket a kormánynak az ország életének szerteágazó területén el kell vé­gezni. Részletkérdésekbe nem kí­vánok bocsátkozni. — Az érintett főkérdések világo­san mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány ha­ladni kíván: szélesebb alapokon, az egész néppel együtt, kezdetben talán lassabban, de annál biztosab­ban ugyanazon cél — a szocializ­mus felé. — Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a kormány­nak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja, amellyel min­den teremtő erőt és alkotó képes­séget hazánk felvirágzásának, né­pünk növekvő jólétének szolgála­tába állíthatunk. Olyan célkitűzé­sek, amelyek alkalmasak arra, hogy dolgozó népünket szorosab­ban, mint valaha, kormánya köré tömörítse. Ebben van a kormány munkaprogrammjának nagy ereje, melynek birtokában sokkal na­gyobb és felelősségteljesebb fel­adatok megoldására vállalkozha­tunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában ígértünk. Mindazok a célok és feladatok, amelyeknek megvalósítását magunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják. Kétségtelen, hogy az ország lakos­sága ezt örömmel és megkönnyeb­büléssel fogadja. A kormány fel­adata gondoskodni róla, hogy jóté­kony hatását * és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk mi­nél előbb tapasztalhassa életkörül­ményeinek megjavulásában. Mun­kásosztályunknak. parasztságunk­nak, értelmiségünknek, az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzetében mélyreható vál­tozásokat hoznak a kormány in­tézkedései és rendszabályai, ame­lyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapá­sát mérjük népünk ellenségeire. — Nyilvánvaló, tisztelt Ország- gyűlés, hogy a feladatok megvaló­sítása nem lesz könnyű, mégke- vésbbé megy önmagától.Látni kell, hogy a siker legfőbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvéte­lében van. De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok is, akik nem tudják, vagy nem akarják az ön­kényeskedés, túlkapások népelle­nes szellemét és módszereit felszá­molni, akik nem akarnak lemonda­ni az adminisztratív eszközök al­kalmazásáról és így, vagy amúgy, gátolni igyekeznek majd a néptö­megek javát szolgáló intézkedések gyors és sikeres lebonyolítását. — A kormány éberen őrködik és az államapparátus erejével és te­kintélyével résen áll az ilyenfajta törekvések vagy zavartkeltő kis Ír- letek erélyes és gyors felszámolá­sára. — Az ellenség új gazdaságpoli­tikánkat és a belőle folyó rendsza­bályokat hamis, megtévesztő hírve­réssel igyekszik majd félremagya- rázni, és a lakosságot megtévesz­teni. Egyet azonban nem tud elvi­tatni, azt, hogy a nép legszélesebb rétegei örömmel és helyesléssel fo­gadják ezt a politikát és mellé áll­nak. (Hosszantartó nagy taps.) Ezért eleve kudarcra van ítélve minden ellenséges bajkeverés vagy alattomos kártevő szándék. A jó terméskilátások kedvező feltételeket teremtenek intézkedé­seink eredményes végrehajtásához, s ha fő figyelmünket most az aratás- cséplés-begyüjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifej­téssel fogjuk ezt az országos fel­adatot elvégezni, gazdasági termé­szetű intézkedéseink jelentős ré­szének sikeres megvalósítása máris biztosítva van. Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogramm, amely­nek megvalósítására ma elindu­lunk, új fejezetet nyit a szocializ­mus építésének munkájában. Min­den egyes célkitűzésűnk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyo­mán feltáruló ragyogó perspektí­va megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a békéért való harcra. Országunk gazdasági ere­jének növekedése, népünk jólété­nek emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes béké' nek azt a frontszakaszát, amelyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mind­azoknak a rendszabályoknak a megvalósítása, amelyeket a kor­mány célul tűzött maga elé, jelen­tőségében túlmegy hazánk hatá­rain és az egész béketábor közös ügye. — A béke- és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagyszerű megnyilatkozása volt a Béke-Világtanács budapesti ülése. Az ittjárt küldöttek meggyőződ­hettek tehetséges és szorgalmas népünk alkotó munkájáról, annak kimagasló eredményeiről és arról az eltökéltségről, hogy végig kitart a béke nagy ügye mellett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszerte jelentősen megnőttek. • A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a Kommunista Párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győzelmét hozták, mu­tatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai válságot az Olasz Kom­munista Párt közreműködése, a dolgozó tömegek részvétele nélkülLpásztalható, nem lehet megoldani és a bizony­talan belső helyzetet nem lehet megszilárdítani. — A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a munkásosztály és a Kommunista Párt erőinek növekedését mutatja, gyengíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymáskö- zötti ellentéteit. A háborús gyújto­gatok szorult helyzetükből újabb kalandok felszításával, elvetemült provokációkkal igyekeznek kiutat találni. Li Szin Mannak a koreai fegyverszünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepítendő hadifoglyok átadá­sának megtagadása, a berlini alá­való provokáció, egy-egy láncsze­me az agresszorok alattomos mes­terkedéseinek. Az imperialista bé­rencek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erőinek orv­támadása volt a népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellensé­geinek provokációs cselszövései azt a célt szolgálják, hogy megakadá­lyozzák a feszült nemzetközi hely­zet enyhülését. A berlini esemé­nyek úiból világosan megmutat­ták, hogy a béke megátalkodott el­lenségei & legelvetemültebb eszkö­zöket is igénybeveszik. Ennek el­lenére a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fa­sizmusnak, ami azt bizonyítja hogy a Nyugat-Németországoól kiinduló agressziónak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott ese­mények éberségre intenek ben­nünket is és arra figyelmeztetik a békeszerető népeket, hogy egyet­len pillanatra ne tévesszék szem elől az 'ellenség üzelmeit, hogy az agftsszorok sötét-terveit a jö­vőben is szégyenteljes kudarc ér­je, a becsületes, békeszerető em­bereknek nagyobb eltökéltséggel kell védelmezni a béke fenntartá­sának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek visszaveré­sére zárjuk szorosabbra .porain­kat — ez a feladatunk va'.ameny- nylünknek, akiknek drága a béke magasztos ügye. A kormány minden tevékenysé­gében népünk törhetetlen bskeaka- ratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erőfeszíté­seit, a békeszerető népek szolidari­tása és a világbéíce élcsapatához, a nagy Szovjetunióhoz való őszinte barátság vezérli. A kormány munkapi'ogrammja világosan mutatja, hogy a tartós békére törekszünk. A népek barát­ságának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a né­pek" 'békés együttműködésének: biz­tosításához a magunk szerény ere­jével, tőlünk telhetőén a legmesz- szebbmenően hozzá kívánunk já­rulni. Ugyanakkor függetlensé­günk és nemzeti szuverenitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helyt- á’lunk, azt féltve őrizzük. Fokozza erőnket, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támo­gat bennünket a 'Szo^jet^ipáv Ibogy olyan legyőzhetetl^iH 'tábor t'áfejpi uj. N\ mint a béke-világmozga­vagyunk; lom. — Tisztelt Országgyűlés! — Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állí­tott, átérezve a haza és1 a nép iránti felelősséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk (jóléte a munkásosztály és az egész lakos­ság életszínvonalának állandó eme­lése, ami a kormány tevékenységé­nek középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A nö,- vekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocia­lista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, .mint a mezőgaz­daságban. Az ország szeme ma ide- szegeződik a parlament üléstermé* re, melynek tanácskozásai és ha­tározatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. . .Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó né­pünk, munkásosztályunk, paraszt­ságunk és értelmiségünk a 'haza iránti kötelességérzettől mélyen át­hatva valóraváltja üdvös, célkitű­zéseinket. Szent meggyőződésem, tisztelt Országgyűlés, hqgy a Ma­gyar Dolgozók Pártjának vezeté­sével és javaslatai alapjain-,,.-össze­forrva a néppel, az eddiginél -sok­kal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk cél­kitűzéseinek megvalósításáért, ha­zánk felvirágzásának, pépünk jólé­tének útján, ragyogó jövőnk, a szocializmus felé. (Hpeszaniartó taps.) • . , Nagy Imre beszédét az ország- gyűlés tagjai nagy tapssal fogad­ták. U. i A szénabegyüjtő szervek jobban szervezzék meg a szénaátvételt A begyűjtési terv teljesítéséért elsősorban a községi tanácsok fe­lelősek, De a begyűjtés sikere az állami és szövetkezeti begyűjtő szervek munkájától is függ. A be­gyűjtésben nagyfokú lemaradás ta- amiért felelősek a szénabegyü.j tőtelepek vezetői, a szénafelvásárlók, a járási és me­gyei begyűjtési szervek vezetői. Legjobban dolgoztak eddig a fo* nyódi járás szémaljogyüjt őtelep e i, ami a járás tervteljesítésén is meg­látszik. A darányi szénabegyüjtő- tellep dolgozói általában jól oldot­ták meg feladatukat: segítettek a tanácsoknak, felkeresték a lema­radt tsz-eket és tanácselnököket. A begyüjtőtelephez tartozó közsé­gek nagyrésze már teljesítette szénábegyüjtési tervét. A darányi Petőfi tsz pl. jobb minőségű szé: nát adott be, mint ami tervében be volt ütemezve, így 136 száza-' lékra teljesítette beadását. A da­rányi Árpád tsz is teljesítette szé- nabeadási kötelezettségét. Rosszul dolgoznak a marcali, csurgói, barcsi szén&begyüjtők. A szén ab együ)téssel megbízott dol­gozók hanyagul, lelkiismer, ótienü'l látják el feladatukat, nem hajtják végre a felsőbb szervek utasítá­sait, nem keresik fel a hátraléko­sokat. A bábócsai telepvezető pl. telefonálással akarja megjavítani a szénabe.iívüjltést. El lehet képzelni, hogy mit ér az ilyen munka. Nem véletlen, hogy a begyüjtőtelephez tartozó községek és tsz-ek mind­össze 50 százalékra teljesítették eddig a rétiszénabegyüjtési tenni két. Nem sokat tesz a begyűjtés ér­dekében Vukmann György, a ba- bócsai telep felvásárlója sem. Elő­fordul olyan nap ,is, hogy alig pár mázsát gyűjtenek csak be. Háromfa község 14 vagon széna- beadásából 10 vagonnal, Bakháza 2 és fél vagon szénabeadásából mastél vagonnal tartozik államunk­nak. Még súlyosabb hiba, hogy á te­lepvezetők és a Terményforgalmi Vállalat sem készült fel a begyüj' tésre. Nem biztosították a szüksé­ges munkaerőt. Pénteken pl. a ba- bócsai telepen 9—10 kocsi órák hosszat várta az átvételt.' Nyilván­való, hogy az ilyen időtöltés nagy­ban hátráltatja a dolgozó parasz­tokat, tsz-tagokat is, elveszi az időt más munkáktól. Sürgősen vál­toztatni kell az ilyen helytelen munkamódszeren és meg kell gyorsítani ai szénaátvételt. Az elmúlt héten a legtöbb szé­nát a fonyó'di járásban gyűjtötték be. Rétiszénánál 20.1, szántóföldi szénánál 10 százalékos emelkedést értek el. A fonyódi járás ezzel 90.2 százalékra és 60.6 százalékra, tel­jesítette réti-, illetve szántóföldi szénábegyüjtési tervét. Szintén szép emelkedést mutat a begyűj­tés a tabi járásban is. A marcali járásban azonban csak 13, a csur­gói járásban 11, a barcsi járásban pedig mindössze 5.9 százalékkal emelkedett a begyűjtés. Községi és járási párt- és tainácsszerveink, a begyűjtő szervek fokozzák a szé- nabegyüjt.ést, ne engedjék elter­jedni azt a káros nézetet, hogy most aratni kell, nincs idő a szé- nabegyüjtésre. Igaz, hogy az ara­tásra kell most a legtöbb erőt for­dítani, de az eddiginél , na­gyobb súlyt kell helyezni a széna- begyűjtésre is, hogy a szénabe­adást július 10-ig 100 százalékra teljesítsük. A járások sorrendje a július 4-i jelentés szerint; 1. fonyódi 60.6, 90.2, 2. tabi 38-7, 74.3, 3. kaposvári 37.6, 50.4,’4. nagyatádi 41.7. 44, 5. siófoki 46 3, 31, 6. barcsi 14.1, 57.S_, 7. marcali 36.2, 32.4, 8. csurgói 37.7, 30.4 szántóföldi, illetve réti' szénabeadási százalékká!. Termeljünk minél több másodnövényt! A hazai éghajlati és talajviszo­nyok lehetővé teszik, hogy nagy területen termeljünk másodvetés' ként takarmánynövényeket. Ezzel állatállományunk takarmánybáai- sát nagymértékben meg tudjuk erő­síteni. Feltétlenül gondoskodni kell arról, Hogy a másodvetések terén is teljesítsük az állami ter­vet. A csapadékban bő időjárás megteremti az előfeltételeket a másod-növények széleskörű ter­mesztéséhez. Harcolnunk kell te­hát' az ellen a helytelen régi nézet ellen, amely lebecsüli a kettős- termesztés jelentőségét. Az aratással egyidŐben el kell végezni a faiajeiőkészítés és vetés munkáját. Sohasem szabad bevár­ni a főtermény behordását. A ke­resitek összerakása és a tarló fel- gerébilyézése után azonnal végez­zük ef a tarló hántást. A talajned­vesség megőrzésével biztosítjuk az elvetett mag erélyes csírázását. Az időben és helyesen végzett 'tar­lótöréssel jó vetőágy készíthető. A szántási, fogasolásii és hengerezési munkák elvégzése után azonnal fogjunk hozzá a vetéshez. Ajánla­tos a ritka és ikersoros vetési m§d. Másodtermények termelésére el­sősorban azokat a tarlókat kelj ki­jelölni, amelyeken a következő év­ben istállótrágyázás után kapás' növényeket, vagy egyéves takar­mányokat termelünk. Azokon a területeken, ahova majd őszi ga­bonát akarunk vetni, ne termel­jünk másodnövényt. Somogy megyében másodvetés- ként silónak: kukorica, naprafor­gó. édesciroik; csalamádénak: szu- dání cirokfű, csillagfürt, .. mohar, köles és tarlórépa, helyenként csi- behur és fehérmustár vethető.. Ve­tési határidő: július 20. Később alkalmas a fehérmustár, csibehur, csillagfürt, repce,, 'takar­mánykáposzta és tairlórépa, mivel ezeknek a korai fagy kevésbbé árt. De ezeknek vetését is legké­sőbb augusztus 10-ig be kell' fejez­ni. A közoktatásügyi minisztérium az általános és középiskolák bio- lógía'sz/akos tanárainak tovább­képzését irányító pedagógusok ré­szére nyári gyakorlati munkát szervez az ország különböző kísér­leti intézetedben: többi között Keszthelyen, Martonvásáron, Mo­s on.miogy.aróív árot t, Tápíószelén, Gödöllőn, Szegeden, Karcagon, Debrecenben, Kisvárdán, Gyula- tanyán. A kutatóintézetek lehető­séget nyújtanak a pedagógusok számára az elméleti tudás gyákör- íati alkalmazására!

Next

/
Oldalképek
Tartalom