Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

Külföldi bérencek bukása Berlinben

!

VILÁ9 PROLETÁRJA! EG VE SÜLJ ETEK/

i

r

Gyors munkával a szemveszteség- nclküli aratásért

Értekezleten vitatták meg feladataikat megyénk kombájnvezetöi és aratógépkezelői

A pártoktatás eredményei és tapasztalatai a nagyatádi járás gépállomásain

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYEI PÁRT BÍZOTTSA'éÁNM' LAPJ

X. évfolyam, 142. szám.

ARA 50 FILLÉR

Péntek, 1953 június 19.

AGITÁTOROK

A KENYÉRCSATA GYŐZELMÉÉRT

Népnevelőink odaadó, lelkes munkájukkal számos nagy feladatot vittek már eddig is győzelemre. Fáradságot nem kiméivé látogatták sorra a családokat s vitték el hozzájuk a párt szavát, útmutatását. Olyan kiváló népnevelők emelkedtek ki, mint Lábod községben Kó'tai elvtárs tavi tó és Kovács Mária tszcs-tag, akik munkájuk során minden nehézséget legyőzve, az ellenség támadását, rémhíreit bátran visszaverve, példamutatásukkal és meggyőző szavukkal elősegítették a párt győzelmét.

A népnevelők jó munkáját dicsérik a felszabadulási hét eredményei, a választási békeverseny kimagasló munka- és h adási teljesítményei!, s az a hatalmas, mindent elsöprő győzelem, melyet a május 17-i népfront választási eredmény hozott.

A népnevelők jó munkáját dicsérik a B éke-Vél ág tan ács budapesti ülésének tiszteletére tett műnk;1 felajánlások ezrei, a növényápolásban eddig elért, sikereink is.

Tízezrekéi: 1 ismertették meg a népnevelők népi demokráciánk eredményeit, fejlődésünk hatalma? távlatait, a békéimre hazai és nemzetközi eredményeit s mozgósították őket új béketettek, még nagyobb eredmények elérésére. Büszkék lehetnek kommunista és párton- kívüíli népnevelőink, amikor látják, hogyan változnak, formálódnak, nőnek öntudatban nevelőmunkájuk nyomán dolgozó társaik, hogyan ■erűsüd&ut.R a ftzATc?:, 'timetyek a tömegebet ptirtwhhoz, áHamvunkhoz fűzik'

Népnevelőink most új, nagy harcba indulnak az idei gazdag termés betakarításáért, a kenyércsata győzelméért. A nagybereki állami gazdaság hétfőn megkezdte az őszi- árpa aratását. Kedden már megyénk 10 községében vágták, s nap- nap után mied több községben kezdik meg az őszi árpa aratását. Az aratás teljes mértékű beindulásáig visezalévő időt mindenekelőtt arra kell felhasználni, hogy. a növény- ápolást, fűkaszálóét és szénabe- gyüjtést meggyorsítsuk, hogy az aratás idején erre már ne legyen gondunk, s jó termést érjünk el a kapásokból is.

Az egész évi jó munka eredménye, a bő termés gyors, szemvesz teség nélküli betakarítása nagy feladat egész mezőgazdaságunkban. Nagyobb átlagtermés mutatkozik, mint a felszabadulás óta bármikor. Az őszi árpából sok helyen 15—24 mázsa átlagtermést várnak s hasonlóan nagy átlagterméseket várnak dolgozóink a, többi, gabonafélesé gn él is.

'Sztálin elvtárs azt mondta a betakarításról: .Ma, idejében b, takarítottál^ nyertél, ha késtél« betalca- rítással, vesztettétMinden népnevelőnek feladata, hogy állandóan szem előtt tartsa ezt és példamutatásával, lelkes nevelő-munkájával biztosítsa a gyors betakarításért folyó verseny sikerét.

Mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a gabonafélék gyors aratására, a szem veszteség minél kisebbre való csökkentésére. Somogy megyében több mint 210.000 'hold gabonafélét aratunk le. Ha népnevelőink jó m,-:- ggybző munkája biztosítja, hogy a minisztertanács határozata szerinti érési fokokkal kezdik meg az aratást és ezzel holdanként csak 50 kiló szemveszteség kiküszöbölését érik is el,' ez jue- gyeileg 105.000 mázsa kenyérgabona többlet betakarítását eredményezi, ami több mint 50.000 ember évi kenyérszüifcségletét fedezi. Az a feladatuk népnevelőinknek, hogy minden dolgozóval értessék meg a szemvefszteség elleni harc jelentőségét és mutassák meg konkrétan egyes dolgozó parasztoknak is, hogy ha a 4 holdas tábláján holdanként csak 50 ijfiJA (zemvesztesége

van akkor is 2. mázsa gabonát dobott el, családja egy tagjának évi kenyérszükségletét.

Dolgozó parasztságunk a£ idei évben a múlt, évinél sokkal nagyobb segítséget kap a munkásosztálytól, népi államunktól az aratás nehéz munkájának m gk&rnyítésére. Megyénkben az állami gazdaságok és gépállomások 55 kombájnnal és 133 aratcgóppel 47.800 hold területen aratják a gabonát. Egyedül a gépi aratói 23.900 mázsáival több termény betakarítását, nagyobb jövedelmet, több mint ezer ember évi kenyerének a biztosító'át jelenti. mive' a géppel végzett aratásnál minden holdon kb. 5 százalékkal! kevesebb a sz.mveszteség. Ezzel a mennyiségű kombájnnal és aratógéppel a népnevelők példamutatása, és meggyőző agitáció ja nyomóm. még nagyobb segítséget is lehet adni dolgozó parasztságunknak, még nagyobb eredményeket is lehet elérni.

A kombájnvezetők, az aratógépke z::-lök között végzett lelkesebb n:- ‘ velőmunka mellett különösen nagy .gondot fordítsanak a tszcs-kben, az egyéni dolgozó parasztok között dolg-ozó népnevelőink a kézika szála? jó megszervezésére, az arató-párok lelkesítésére, a köztük folyó páros- verseny szervezésére, mert a gabona többségét még ők aratják. Tszes-inkh: n a népnevelők legyenek azok, akik az eső kaszavágá- sőkat teszik s megkövetelik a tszcs'k vezetőitől hogy aratópáronként felosszák a területet számukra. Az egyéni dolgozó parasztok között népnevelőink legyenek -azok, akik elsőként sietnek társaik segítésére, ha még az ő gabonájuk nem ért he, és minél több helyen szervezzék meg, hogy egymást segítsék az aratás, behordás gyors elvégzésében.

A párttagok, a népnevelők legyenek mindenütt az elsők, akik az aratás befejezése napjánelvégzik a tan!óhántást, a legrövidebb időn belül elvetik a m ás o d n ö vények:f és akik elsőként hordják be gabonájukat a közös szérűre, ami 10 százalék cséplési kedvezményt jelent, ami nagymértékben meggyorsítja a csépléat, elősegíti, hogy gyorsbeadási prémiumban részesüljenek.

A minisztertanács 1953;—54. évi terménybegyügtésről hozott határozata a termelők kötelességévé teszi, hogy a beadást közvetlenül a géptői teljesítsék. Ez a dolgozó parasztok többségének — akik már tavaly is közvetlen a cséplőgéptől teljesítették beadásukat — tettekkel kifejezett akaratát tükrözi, s egyben nagy csapást jelent a ku- lálcokra, .spekulánsokra, akik sok helyen, megkísérelték húzni-fhaíasz- tani a beadást s ezzel gátolni az állami tervek teljesítését, a község szabadpiacánaik engedélyezését.

A begyűjtés gyors teljesítése tehát még az eddiginél is nagyobb mértékben a betakarítás a cséplés gyors elvégzésétől függ. Ezért népnevelőink nagy gondot fordítsanak arra, hogty elsősorban, maguk minél gyorsabban végezzék el az aratást, cséplést. beadást s erre szervezzenek vállalásokat, erre mozgósítsák a dolgozó parasztokat is, hogy minél többen részesülhessenek július 5-ig mázsánként 5 forintos,, július 15-ig mázsánként 3 forintos gyorsbeadási jutalomban, hogy a szemveszteség csökkentésével, a gyorsbeadási jutalommal, a 'szabadpiaci értékesítés miinél előbbi megszerzésével minél nagyobb jövedelemhez juttassák dolgozó parasztságunkat, még erősebbé tegyék a munkás-paraszt szövetséget, mé g szilárdabbá tegyék hazánkat, a béke országát. El kell érnünk, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés ideje alatt a jó népnevelő-munka nyomán, tovább emelkedjék dolgozó parasztságunk öntudata,, mélyüljön hazaA Béke-VilágtaHács budapesti tanácskozása

A háborús szerződések ellen, az egységes, békés Németországért

Depierre abbé felszólalása

Depierre abbé, francia békeharcos felszólalásában a béke megvalósításának azokról az akadályairól beszélt, amelyekkel a franciák és általában a nyugati népek szembetalálják magukat. Legnagyobb akadályként az úgynevezett «európai védelmi közösséget», a bonni és párizsi szerződéseket jelölte meg, amelyek a fegyverkezés vészterhes politikájának folytatását jelentik.

— E szerződések — mondotta — a nemzeti függetlenség elvesztését vonják maguk után, az adenaueri Németország és a náci tábornokok túlsúlyához vezetnek, akik már nem is titkolják revans-szándékaikat. E szerződések ugyanakkor a gyakorlatban az európai közösség fogalmának tagadását is jelentik, hiszen az egész műveletet az Atlanti-óceán túlsó partjáról irányítja a mindenható karmester.

—■ E szerződések jóváhagyása any- nyit jelentene —- bocsássanak meg a kifejezésért — mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önkényes akaratához láncolunk, ez azzal a kockázattal jár, hogy holnap e nemzetnek olyan célokért kell hadbavo- nulnia, amelyek szöges ellentétben állanak legrégibb hagyományaival. Azzal 'a kockázattal jár ez, hogy lemondunk lelkiismeretünk szabadságáról. zsákbamacskáért adjuk el lelkünket.

— Meg kell. mondanunk azonban, hogy sok őszinte ember, akik közt számos szocialista, sőt a békére szomjuzó keresztény van, hagyta magát megtéveszteni azzal az alibivel, amely a nyugati újrafelfegyver- zés ürügyéül szolgál és amelyet ők úgy hívnak: «Európa megteremtése».

— Eltörölni a határokat, egybeolvasztani a nemzeti hadseregeket, hozzásegíteni a tegnapi ellenfeleket ahhoz, hogy ma közös fegyelem keretében találjanak egymásra. elvetni a szűkkeblű nacionalizmust, amely a szomszéd népeket a vágóhídra vitte — vájjon nem olyan célkitűzések-e ezek, amelyek tetszető- sek a békés eszmékért lelkesedő tiszta sziveknek?

— Ezzel szemben a tények vizsgálata bebizonyítja, hogy minden csak ködösítés. Lássuk a tényeket! A hathatalmi Európa első két megvalósítása a szén- és acélközösség és az »európai védelmi közösség«, vagyis az egységes nehézipar és az egységes hadsereg. Hát bizony mindennek igen puskaporszaga van.

— A békés közösség jegyében megteremtett Európának nem szabad sem a nagy érdekeltségek, sem pedig katonai tömörülés közösségének lennie. A valódi béke csak azoknak az egyszerű férfiaknak és nőknek tevékeny támogatására, állandó ellenőrzésére, hozzájárulására és meggyőződésére épülhet, akik a legtöbbet szenvedtek a háborútól és akiknek semmi érdekük sem fűződik a háborúhoz.

Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állástfoglalt a négyhatalmi tárgyalások mellett.

j — Minden német óhaja Németország egyesítése — mondotta ezzel ! kapcsolatban. — Szomszédai, nyu- I gatiak és keletiek egyaránt elismerik | a német nép nemzeti törekvéseinek ' jogosságát. így tehát meg lehet valósítani a német probléma békés megoldását.

Az abbé rámutatott, hogy minden érdekéit nyugati ország közvéleménye egységes erővel és egyre szélesebben száll szembe a bonni és párizsi szerződések ratifikálásával.

— Maguknak a kezdeményező kormányoknak sem sikerült kicsi- karniok a ratifikálást, noha Amerika ugyancsak noszogatja őket.

E szerződések még Nyugat-Német- országban sem léptek törvényerőre. A demokratikus Kelet-Németország- ban pedig éppen a kormány bátor lépései bizonyítják a legjobban, hogy máris lehetséges egy demokratikus és békés Németország egyesítése kölcsönös engedmények révén.

—• Végül az egész világon vannak emberek, akik tegnap még az európai védelmi közösségnek — sokszor talán öntudatlan — hívei voltak, de akik ma arra a belátásra jutnak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése felé nem az egyoldalú intézkedéseken keresztül vezet az út, hanem a négyhatalmi tárgyalásokon keresztül.

— A német nép tisztánlátásával, az újrafelfegyverzéssel szemben tanúsított ellenállásával minden nap bebizonyítja, hogy méltó bizalmunkra.

— Egyre több ifjú — és köztük, ezt külön hangsúlyoznom kell, sok katolikus — egyesült, hogy az összes nemzetek egymásratalálása érdekében dolgozzék. Mindez arra kell hogy bírjon bennünket, hogy meggyőzzük habozó társainkat. Nem szabad, hogy Németországból második Korea legyen.

— Egyes politikusok azt hirdetik, hogy előbb ratifikálnunk kell a szerződéseket, hogy azután tárgyalhassunk. Ez azonban egyértelmű azzal, hogy jövendő tárgyalófelünket olyan befejezett tény elé állítjuk, amelynek problémáját nélküle oldottuk meg, holott állítólag tárgyalni szándékozunk vele. Azt jelenti ez, hogy az eljövendő tárgyalófelet olyan Németország befejezett ténye elé állítjuk, amely ellene irányuló katonai tömb szerves részévé vált.

— A tárgyalás nem lehet diktátum! A német probléma egyetlen- megoldása tehát a négyes értekezlet.

A japán nép egyetlen ázsiai nép ellen sem akar harcolni

Ikuo Ojama felszólalása

Ikuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, a Japán Békebizottság elnöke volt a következő felszólaló, aki ezeket mondotta:

— A koreai hadifogolycserére vonatkozó egyezmény megkötése — amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állhatatos fáradozása hozott létre — elhárította az utolsó akadályt a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerének útjából.

— A koreai fegyverszünet, amely az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülésében, megfosztja az Egyesült Államokat minden indokától, hogy ismét megszállja Japánt. Ezért alig várjuk a fegyverszüneti egyezmény mielőbbi megkötését. A fegyverszünetnek mégsem örülhetünk maradéktalanul, mert többszázezer fegyveres amerikai állomásozik még országunkban és többszáz amerikai katonai támaszpontot létesítettek területünkön. Ezek számát tovább növelik, ezeket mindinkább megerősítik, Japán újrafelfegyverzését tovább fokozzák.

Ikuo Ojama ezután arról beszélt, hogy amíg a japán nép nem szabadul fel az idegen uralom alól, addig Japán minden bizonnyal továbbra is katonai bázis marad Ázsióban. A helyzet ilyen siralmas állása elkerülhetetlen következménye a san- franciscoi »békeszerződésnek«, a japán-amerikai biztonsági egyezménynek és a két ország kormánya közötti úgynevezett közigazgatási megállapodásnak. E szerződések el! len vívott mozgalom eleinte csupán a 1 nemzet kisebbségének hangját fejezte ki. Ma mór azonban a békét és függetlenséget követelő nemzeti mozgalom gyors kibontakozásának jelei mutatkoznak.

— Az olyan követelések — folytatta, — mint a leigázó szerződések érvénytelenítése, az amerikai haderő Japánból való kivonása, a japán területen lévő amerikai katonai támaszpontok megszüntetése, a nemzeti függetlenség és szuverénítás teljes helyreállítása ma már nem csupán a Japán Békebizottság, az egyes szervezetek és az azokhoz tartozók vagy az azokban érdekeltek külön ügye, hanem egyre fokozottabb mértékben minden állampolgár közérdekű ügyévé válik. E mozgalomban résztvesz az egész nép, világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül. Például kommunisták épp úgy tartoznak hozzá, mint a liberális párt tagjai is, amely párt teljes mértékben támogatja a jelenlegi Jo- szida-kormányt. Ezeknek az embereknek a teljes akcióegysége gyakran elérhető. Az összes pártok politikusai ösztönösen felismerték, hogy nem lesznek képesek fenntartani politikai befolyásukat, ha ezt a tényt nem ismerik fel és nem számolnak vele. Ennek eredménye volt például ’az, hogy néhány esetben nem tudták végrehajtani vagy megváltoztatták az Egyesült Államok katonai hatóságainak a mezőgazdasági és ha(Folytatás a 2. oldalon)

szer létété, és olyan öntudatosan adja be minden egy, dolgozó paraszt a gabonát, teljesítse törvényes köte1 ességét, amilyen, szívesen gyártják és küldik falukra a munkások a paraszti életet szebbé tevő iparcikkeket, a munkát megkönnyítő gépeket. Ismerje fel minden dolgozó paraszt, hogy az állam és az egyén érdeke hazánkban szorosan összrfügg, s jó munkájával nemcsak államunkat, erősíti, [hanem saját gazdagságát is növeli a nagyobb eredmények elérésével.

Népnevelőink jól felkészültek az aratás, cséplés, begyűjtés feladatainak megoldására, június 1)5—16- án ikétnapos esti iskolán vértezték fel magukat érvekkel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség? határozata alapján. Most az a feladatuk, hogy példamutatásukkal, meggyőző munkájukkal, a hozzájuk beosztott családok rendszeres

nevelésével, kisgy ülések. felolvasások tartásával vigyék győzelemre munkájukat Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy feladataikat csakis az ellenség, az eh lenséges nézetek elleni következetes harcban, a nehézségek bátor leküzdésével tudnák megoldani.

Leplezzék lg, a kulákok. a klerikális reakció minden mesterkedését. Leplezzék le és verjék vissza a különböző rémhírüket és azok terjesztőit. Küzdjenek az olyan nézetek ellen, hogy ...most még ráérünk aratni"1, ,,még nincs itt az ideje“. Neveiőmunkájuk súlyát helyezzék át a munkahelyekre. Az uratóbri- gáldoknál, a cséplőgépeknél dolgozzanak fll népnevelőcsoportck, a kul- túragitáiciói? brigádok. Tartsanak felolvasásokat, kisgyűléseket, dicsérjék meg rnindömltt az élenjáró- kod. népszerűsítsék őket, mint « frtgjobb békeharcolokat és szégrje- mtsék meg a hanyagokat, a késié-1

kedöket. Használják fel munkájukban mindazt a sok jó tapasztalatot és módszert, amit a választási bé- keverseraynél eredményesen1 használtak. Minél több helyen alkalmazzák azt a hely»» módszert, amit Mik? községben és másutt is bevezetek, hogy az agitációs csoportok ,me!lé egy-egy rigmusbrigádot osztottak be, azok együttműködve hatásos ne-vAőmunkát tudtak végezni.

Hazánk most történelmi eseménynek. a Béke-Világtanács ülésének .színhelye. Dolgozó parasztságunk között az egyre szélesebben kibontakozó betakarítási és begyűjtési békeverseny üzemet a világ dolgozóinuk, hogy tettekkel, kötelességük derekas teljesítésével tesznek bitet a béke mellett. Népnevelőink legyenek élharcosai, szervezői ennek a lelkes versenynek, erősítsék ezzel is hazánkat, a béke országát és a I béke egész hatalmas táborát!