Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-07 / 132. szám
Épülő Kommunizmus — épülő szocializmus Egy fiatal traktorista a Kujbisev-Moszkva távvezeték építkezésén KOREA HŐS NÉPE HARCBAN, MUNKÁBAN A komszomolista Hajdar Velikpv traktoros már régen vágyott arra, hogy a kommunizmus építkezésein dolgozzék. Egy alkalommal kérvényt is vitt a gépállomás igazgatójához. — Ha mindnyájan elutaznak az építkezésre, ki fog az építők kenyeréről gondoskodni? — kérdezte az igazgató. — Neveljen helyettest magának, s akkor majd esetleg meglátjuk. .. A fegyelmezett Velikov türelmesen, kitartóan tanította helyettesét. Rövidesen a legbonyolultabb munkát is rá merte bízni. Már éppen újból az igazgatóhoz készült, hogy eltávozása ügyében beszéljen vele, amikor váratlan esemény történt. Az építkezés, ahova Hajdar kívánkozott, — maga jött el hozzá... . A földeken, ahol Hajdar dolgozott, egyszerre csak kutatócsoportok jelentek meg. Háromlábú állványra szerelt csillogó műszerekkel méregettek valamit, számításokat végeztek, majd egymástól másfél kilométeres távolságban fehér karókat vertek be a földbe. Egy hónap múlva kitudódott a karók titka. A csoportokat vezető mérnök a kolhozklubban összegyültek- kel közölte, hogy a kormány jóváhagyta a magasfeszültségű távvezeték építését, mely szerint Zsiguliból Moszkvába vezetik el a villamosáramot. — Most önök is közvetlenül részt- vesznek a nagy építkezésben. Nagy és süi'gős munkáról van szó. Számítunk a segítségükre — mondotta a mérnök és önkénytelenül elmosolyodott, amikor fiatal hallgatóinak felcsillanó szemeit látta. — A távvezeték vonalának építésére legjobb traktoristáinkat küldjük, köztük önt is — mondta a gépállomás igazgatója Hajdar Velikov- nak. — Reméljük, nem fog szégyent hozni kollektívánkra. Ha lerakták a vonalat, örömmel várjuk vissza. De akkor már villamostraktdron fog dolgozni... * $ * .. .A karók jelzik azoknak a tartóoszlopoknak a helyét, amelyeket a magasfeszültségű távvezeték építőinek ezerszámra kell felállítaniok Kujbisev és Moszkva között. Ismeretlen gép közeledik lánctalpakon. A traktor vázára többméter hosszú acélfúrórudakat szereltek. A vezető megforgatja az emeltyűt. A fiiró elkezd forogni, gyorsan belemélyed a földbe. Tíz perc múlva kész a többméter mély lyuk. Egy ilyen lyuk kézzel való ásásához négy kubikos kétnapi munkájára volna szükség. A gödörhöz ezután előmelegített betonnal megrakott önbiílenő autó érkezik. A betonosok előkészítik a tömör, vastag csapokat, amelyekre majd a tartóoszlopokat erősítik. Kész az alap. Most lépnek működésbe Hajdar Velikov és szerelőtársai. Ismerősünket a magasfeszültségű távvezeték tartóoszlopainak szerelésével bjzták meg. Egyike lett azoknak a kiváló építőknek, akikről gyakran írnak az újságok. A 20 méter széles és 30 méter magas tartóoszlopok többszáz mázsát nyomnak. Nem könnyű dolog ezeket az ormótlan szerkezeteket a szántóföldön, erdőn, mocsaras és árterületeken, vagy a magas hegyek meredek oldalán felszerelni. Itt a szerelő józan eszére, kitartására, merészségére van szükség. Itt mutatkozik meg a traktoros művészete. Az oszlopot tartó ^acél- drótkötelet az emelőgéphez erősítik. A Hajdar vezette traktor elkezdi húzni a kötelet és az oszlop lassan felemelkedik... Hajdar nem veszi le a szemét az emelést irányító brigádvezetőről, akinek rövid, alig észrevehető mozdulataiból többet ért, mint a hangos parancsszavakból. Végre az oszlop áthalad a kritikus ponton és néhány perc múlva már függőlegesen áll. A szerelők azon- nyomban ott teremnek. Villámgyorsan lerögzítik az oszlop két lábát. Hajdar Velikov letörli az izzadtságot homlokáról és harmadik sebességre kapcsolva továbbhalad az újabb oszlopért... A bő termés előfeltétele — a jó növényápolás A mezőgazdaság dolgozói széleskörű szocialista munkaversenyt indítottak a Moszkva-területen valamennyi növény terméshozamának növelésért. Ezekben a napokban a kolhozparasztok, a szovhozok dolgozói, a gépkezelők és a mezőgazda- sági szakemberek azon vannak, hogy kifogástalanul és idejében elvégezzék a növényápolást és ugyanakkor biztosítsák a széna betakarítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden munkacsapat bő termést érhet el, ha magas agrotechnikai színvonalon és idejében végzi el a növényápolást. A legkisebb késedelem a növényápolásban helyrehozhatatlan károkat okozhat. Különösen vonatkozik ez olyan növényekre, mint a sárgarépa, a hagyma és a kapásnövények, amelyek kezdetben nehezen fejlődnek és ezért a dudva, a gyom könnyen elnyomja .őket. Tehát nap szabad húzni-halasztani a növényápolási munkát. A növényápolás sikere nagymértékben függ a gépkezelőktől Mind a gépkezelőknek, mind pedig a kolhozparasztoknak és a szovhozok dolgozóinak elsőrendű kötelessége, hogy szigorúan betartsák a növényápolás ütemtervét. Nem szabad eltűrni, hogy a növényápolást végző gépek akár csak egy órát is vesztegeljenek. Időben ki kell szállítani az üzemanyagot és a vizet a traktorok számára s gondoskodni kell' róla, hogy biztosítva legyen az erő- és munkagépek karbantartása. Az óraütemtervet pontosan be kell tartani, mert így meglesz a lehetőség, hogy kihasználjuk a gépek teljesítőképességét. - Ha kihasználjuk a munkaidő minden percét, határidő előtt teljesíthetjük a tervet. A növényápolás idején a gépeknek fennakadás nélkül kell dolgozniok, kora reggeltől késő estig, ha szükséges, akkor éjtszaka is. A növényápolás sikere nagymértékben függ a munka megszervezésétől, a gépkezelők és a kolhozparasztok összehangolt munkájától. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vetésápolással egyidejűén kell elvégezni a szénabetakarítást és a silózást. Éppen ezért minden kolhoztag és a szovhozok minden dolgozója arra törekszik, hogy túlteljesítse a napi feladatokat. A lémaradás azt jelentené, hogy más munkáktól kellene elvonni a munkaerőt, ez pedig zavart okozhat a terv teljesítésében. A rosszminőségű munka fölött nem szabad szemet hunyni. A Szovjetunióban kölcsönösen ellenőrzik egymás munkáját a párosversenyben lévő brigádok és munkacsapatok. Észrevételeiket a „Harci röpla- pok“-on, a „Villám‘'-okon és a faliújságokon hozzák nyilvánosságra. A Szovjetunióban különös gonddal ápolják a kukoricát. Amikor már 3—4 levele van a kukoricának, el kell végezni az első sorközi kapálást, a sekély „sarabo- lást”. A fészkek körül maradt helyeken kézikapával kell fellazítani a talajt. Egy eléskor fészkenként egy vagy két növényt szabad csak hagyni. A fagykárt szenvedett helyeken átültetéssel is pótolni lehet a vetést. A legtöbb kolhozban és szovhoz- ban ritkítás után nyomban fejtrágyázzák szerves és szervetlen trágyával. Egy-egy hektárra 4—5 tonna híg trágyát (másfél métermázsa szuperfoszfát, három rész víz) juttatnak a talajba. Vannak gazdaságok, ahol egy-egy hektáron 5—6 mázsa baromfitrágyát dolgoznak a ta- j lajba. A kukoricatáblákat mindvé- j; gig gazmentes állapotban kell tar- tani, éppen ezért többszöri művelés- j re van szükség. Az összes növényápolási munkákat idejében és kifogástalanul elvégezni — annyit jelent, mint megte- ■ remteni a bő terméshez szükséges ! legkedvezőbb feltételeket. Ezekben a tavaszi napokban az 1945-ös esztendő vidám, győzelmes tavasza jut eszembe. A háború, a mérhetetlen szenvedés már mind a múlté. A békés alkotó munka új korszakában élünk. Iskolai irodámban nemrégiben tizedik osztályosok gyűltek össze. Ar- ■tól beszélgettek, ami ezekben a napúkban minden érettségiző növendéket foglalkoztat — a jövőről, a pályaválasztásról. Szenvedélyesen és bál ran közölték terveiket, mint akik biztosak abban, hogy az általuk választott út helyes. Szavaikból eltökéltség és szilárdság csendült ki és az áz óhaj, hogy minden erejüket és tudásukat szeretett hazájuk javára fordítsák. Amikor hallgatom őket, akaratiamul is büszkeséget érzek. Büszkeséget az iskola, a pedagógus kollektíva iránt, amely ezt a csodálatos ifjúságot felnevelte. Mi pedagógusok mindannyian biztosak vagyunk benne, hogy neveltjeink bárhová kerülnek, mindig és mindenhol össze fogja tartani őket a hazaszeretet és a népek közötti barátság szent érzése. Ezt az első érzést plántálja bele a gyermekekbe a szovjet pedagógus már az első évektől kezdve. Ezt az érzést ülteti el a gyermekek szívébe az úttörő szervezet, a fiatalokban pedig a lenini-sztálini Komszomol. Az iskolások tanulmányaik során megismerkednek az egész világ népeinek kultúrájával és haladó eszméivel. Nem egy tanulónk levelez más országok és szövetségi ^köztársaságok diákjaival. Az úttörő-gyűléseken gyakran felolvassák a népi demokratikus országokból érkezett leveleket. A gyermekek együtt vála* szolnak és leveleiken keresztül igyekeznek mind szorosabbá fűzni' barátságukat a magyar, lengyel, román, csehszlovák tanulókkal. A népek megbonthatatlan testvéri barátsága — az úttörőgyűlések állandó és közkedvelt témája. Számos hetedik osztályos úttörőcsapat vett részt „A Szovjetunió a népek barátságának és boldogságának legfőbb bástyája” című előadásokon. A hatodik és hetedik osztályos úttörők már beszámolókat is tartottak a hős Korea, Kína, Magyarország, Lengyelország és Albánia életéről. A tanulók, mikor ezekre a beszámolókra készülnek, alaposan tanulmányozzák az illető ország földrajzát, megismerkednek népi sajátosságaikkal és nemzeti kultúrájukkal. A hazaszeretet és a népek barátságának témája mindig szervesen egybeforr a béke ügyével, az emberiség I ragyogó jövőjéért folytatott harc témájával. Néhány hét múlva új nemzedék kerül ki a szovjet iskolákból. Akár- hova állítja őket a haza, mindig méltók lesznek a szovjet polgár névre. A képen: Szergej Kiszljakov, az általános fizikatanszék asszisztense, Anna Sibajova diáklánnyal konzultál. A kommunizmus ifjú nemzedékének nevelői írfa: N. Karperszlíij, az 513-cs moszkvai fiú középiskola igazgatója A koreai népnek az amerikai megszállók ellen folytatott nagy felszabadító háborúja első napjaiban, Jun Den Ha vájár kérte, hogy küldjék a frontra, de a bánya pártbizottságának elnöke így felelt' neki: „önre szükség van itt. Ha a bányában ön- feláldozóan dolgozik, ugyanúgy szolgálja a haza védelmének ügyét, mint harcosaink a tűzvonalban. Minden darab érc, amit kifejt, közös ügyünket segíti elő: az amerikai megszállók megsemmisítését. Jun Den Ha megértette a pártbizottság elnöke szavainak helyességét és igazságát, s ettől kezdve még nagyobb igyekezettel dolgozott. Munkahelye a bányában a gyűlölt ellenséggel szembeni elkeseredett, harc színhelyévé alakult át. Minden versenyben az első helyre került, normáját állandóan 170 százalékra teljesítette. Brigádja a legjobb volt a bányában. Amikor bekövetkezett a néphadsereg ideiglenes visszavonulásának az időszaka, Jun Den Ha a többi elvtársakkal együtt az utolsó percig dolgozott, hogy a bánya berendezését a hátországba szállíthassák. Amikor az ellenség a bányavidékhez közeledett, Jun DeP Ha a többi bányásszal együtt elment a hegyekbe és beállt partizánnak. Azokban az ádáz harcokban, amelyeket a partizáncsapat folytatott, Jun Den Ha ugyanúgy, mint a munka frontján a férfiasság, a bátorság és a leleményesség példája volt. A koreai néphadsereg támadó csapataival és a kínai önkéntesek osztagaival együtt Jun Den Ha is részt- vett a szeretett bánya felszabadításáért folytatott harcokban. Az amerikai rablók teljesen kirabolták a bányát és megsemmisítették a bányaépületet. A bánya felszabadítása után a bányászok azonnal hozzáláttak újjáépítéséhez. Jun Den Ha itt is elöljárt jópéldával. A bányát rövid idő alatt helyreállították és üzembehelyezték. Jun Den Ha már a munka megindulásának első napjától kezdve túlteljesítette normáját, azonban nem állt meg az elért sikereknél és minden igyekezetével új eredmények eléréséért harcolt. Ebben az időben a fronton Han Ge Jera, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hősének példája nyomán széleskörben elterjedt „Az én magaslatomért” mozgalom. Amikor Jun Den Hä megtudta ezt, javasolta, hogy a bányában is fejlessszék ki azt a mozgalmat, hogy egy ember egyszerre több fúrógéppel dolgozzon. Javaslatát melegen támogatta a pártbizottság elnöke és Szén Bo Hek, a bánya igazgatója is. Jun Den Ha két fúrógéppel dolgozott, hosszú és kitartó harc után 200 százalékra teljesítette a kétszeresére felemelt normát. Eredményei megdöntötték az összes eddigi normákat és módszereket az országban. Elsajátította a szovjet bányászok élenjáró munkamódszereit, munkájában alkalmazta a röbbantóanyag felhasználásával végzett párhuzamos réselést és a réteges omlasztással való feltárást. önfeláldozó harcát ragyogó siker koronázta. Kezdetben Jun Den Ha a norma hatszorosát, később tízszeresét teljesítette. Minden bányában mozgalom indult Jun Den Ha munkamódszereinek meghonosítására. Az egész ország büszkeséggel említi a kiváló bányász nevét. Maga Jun Den Ha is minden szabadidejét módszere elterjesztésének szenteli, tapasztalatait más munkásoknak is átadja. A kiemelkedő munkahőstettekért Jun Den Ha a „Munka Hőse” kitüntető cjmet nyerte el. Becsülettel viseli ezt a dicsőséges elnevezést és 1 munkájában újabb és újabb csúcsteljesítmények elérésére törekszik. A madarasi kollektív gazdaság pártszervezete eredményesen mozgósítja a kollektív gazdaság tagjait a bőséges termésért folytatott harcra A Nagyvárad-tartományban fekvő Madaras község kollektív gazdasága a Román Népköztársaság egyik élenjáró szocialista mezőgazdasági egysége. A szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatainak egyre szé- lesebbkörű felhasználásával a madarasi kollektív gazdasági tagoknak sikerült sokoldalúan kifejleszteniük közös gazdaságukat. A bő termések, a kollektív gazdasági tagok egyre magasabb bevételei egymásután győzték meg a falu dolgozó parasztjait a közös gazdálkodás hatalmas fölényéről. Madaras község dolgozó parasztjainak 98 százaléka már a kollektív gazdaság tagja. Ezeknek a nagyszerű eredményeknek az elérésében döntő fontosságú szerepet töltött be a kollektív gazdaság pártszervezete. A pártszervezet jól megszervezett politikai munkája eredményeként a kollektív gazdaság tagjai még a beszámoló közgyűlésen elhatározták, hogy a kollektív gazdaság veteményesét 10.5 hektárról 26 hektárra, a rizsföldek területét pedig 18 hektárról 25 hektárra emelik. A kommunista kollektív gazdasági tagok példamutatását követve a kollektív gazdaság minden dolgozója értékes felajánlásokat tett a bő termés biztosítása érdekében. így pl. a III brigád tagjai vállalták, hogy az előirányzott 190 mázsa helyett 250 mázsa cukorrépát takarítanak be egy-egy hektárról. A II. brigád tagjai kötelezték magukat, hogy az előirányzott 17 mázsa hektáronkénti kukoricatermés helyett 26 mázsát érnek el. A kollektív gazdaság tagjai lelkes munkaversenyben láttak hozzá felajánlásaik teljesítéséhez. Mindany- nvian jól tudják, hogy a növényápolási munkálatok* pontos és az agrotechnikai szabályoknak megfelelő elvégzése egyrészt jelentősen magas terméseredményeket biztosít, másrészt nedig számottevő munkaerőt szabadít fel a közelgő aratás idejére, amikor - minden munkáskézre szükség van ahhoz, hogy a kenyér- gabonát szemveszteség nélkül takarítsák be. Különösen kitűnik a növényápolási munkálatokban Szilágyi László párttag. valamint a kukoricakapálásban a II. brigád, amelynek tagjai vállalták, hogy a kukorica teli es vetésterületén alkalmazzák maid a mesterséges beporzás módszerét. A pártszervezet tevékenységének középpontjában áll a kollektív gazdasági tagok nevelése az alapszabályzat tiszteletbentartásának szellemében. A fegyelmezetlenség minden megnyilvánulását megvitatják a taggyűléseken és a pártszervezet mozgósítja tagjait a munkafegyelem megszilárdítására. A párttagok példát mutatnak a munkafegyelem megszilárdításában, valamint a forradalmi éberség fejlesztésében is Most, a mezőgazdasági munkálatok egyik dön+6 szakaszában a kulákok mindent elkövetnek, hogy a növényápolási munkálatok késleltetésével veszélyeztessék az idei termést és munkatorlódásokat, ezáltal pedig majd az aratásnál jelentős veszteségeket okozzanak a kollektív gazdaságnak. A madarasi kollektív gazdaság pártszervezete sokoldalú agitációs munkájában eredményesen felhasználja a kollektív gazdaság és a falu különböző pontjain elhelyezett hangszórókat is. A hangszórókon ^keresztül a pártszervezet népszerűsíti a növényápolási munkálatokban elért kiváló eredményeket. A rádióadásokban gyakran jelentkezik az építő bírálat hangja. A bírálat jelentős mértékben előmozdította a munka- fegyelem megszilárdulását. A madarasi kollektív gazdaságban a kommunisták irányításával és a kommunisták példamutatása nyomán lelkes munkaversenyben folynak a növényápolási munkálatok. A pártszervezet eredményesen mozgósítja a kollektív gazdaság minden tagját, párttagokat és pártonkívülie- ket egyaránt az' idei kenyérért és a kapásnövények magas hozamáért vívott harcra. Óvjuk* meg a növényeket a kártevőktől Csehszlovákia területén az utóbbi években több növényi kártevőt észleltek. A többi között fel kellett venni a harcot a kolorádóbogár és az amerikai fehér szövőlepke ellen is. Hogy milyen veszélyt jelentenek ezek a kártevők a csehszlovák mezőgazdaság számára, azt a kolorádóbogár példáján lehet lemérni a legjobban. Az amerikai kolorádóbogár, amely a burgonya legveszedelmesebb kártevője, rendkívül szapora: egy évben egy bogár 1200—1500 tojást is lerak. Egy évben ugyanis két-három nemzedék szaporodik el. A tojásból egy hét múlva kibújik a fiatal lárva és azonnal táplálkozni kezd. A lárva az időjárástól függően 16—25 nap alatt fejlődik ki teljesen. Amikor a lárva teljesen kifejlődött, kb. 2—15 cm mélyen a talajba húzódik. A talajban bábbá alakul át. A bábállapot 6—15 napig tart. A bogarak felkeresik a fiatal burgonyát és mohón felfalják a leveleket. Egy kolorádóbogár utódaival együtt egy évben két hektáron pusztíthatja el a burgonyatermést. A védekezés alapja a "fertőzési gócok mielőbbi felderítése.
