Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

Vasárnap, 1953 június 7. SOMOGYI NÉPLAP 5 A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM HARCOSA PAUL ROBESON A reakció terrorhad járatának ke­reszttűzében folytatja bátor harcát a haladás, a jobb élet, a béke ügyéért Paul Robeson, a nemzetközi Sztálin- békedíjjal kitüntetett, világszerte ismert nagy néger énekes és közéleti személyiség, a Béke-Világtanács tag­ja. A mai Amerikában él és küzd, ahol boszorkányüldözés és börtön vár a béke híveire, ahol faji megkü­lönböztetés és elnyomatás a négerek osztályrésze. Tiszta művészete, ha­talmasan zengő hangja túlharsogja a háborús hisztéria rikácsolását, s dia­dalmas erővel hirdeti a nép ügyének erejét. Paul Robeson nemcsak kivé­teles tehetségű énekművész, hanem kiváló szónok is: az emberiség leg­több reménységéről, a békéről szó­nokol, dalba foglalja a négerek mér­hetetlen szenvedéseit, megszólaltatja népének szent törekvéseit. Hangja harcba hív és erőt ad, ha igaz ügyről van szó, vádol és leleplez, ha a nép ellenségeit ostorozza. Detroit és Plint sztrájkoló autóipari munkásai­nak, Masaby sztrájkoló bányászai­nak Robeson a nép jogairól énekel. A harcoló köztársasági Spanyolor­szágban, a lángoló spanyol földön a lövészárokban énekelte el szabadság­szerető dalait, s emelte fel szavát a fasizmus terrorja ellen. Angol szövő­munkásoknak, francia tengerészek­nek, algíri parasztoknak és svéd ra­kodómunkásoknak dalolt, hatalmas sikerrel lépett fel Európa hangver­senydobogóin, s a nép mindenütt, az egész világon szívébe zárta a nagy­szerű művészt. Robeson nehéz és dicsőséges utat tett meg. Apja szegény néger volt, aki fiatalkorában rabszolgamunkát végzett az Egyesült Államok déli ré­szének ültetvényein. Robesonnak ha­talmas munkájába, rengeteg fárad­ságába került, míg hazájában elvé­gezhette a főiskolát. Jogi diplomát szerzett — de közben zsellér volt vagy téglagyári rakodó, vendéglői mosogató vagy alkalmi munkás. Ritka színész- és énekestehetsége korán a színpadra vezette Robeson t, aki a faji megkülönböztetés zsarnoki törvényei miatt jogi pályán nem tudott elhelyezkedni Amerikában. Az amerikai reakció gyűlüli Robe- sont — gyűlöli és fél tőle. Retteg az énekes dalaitól, amelyekből nagysze­rű művészi erővel árad a nép erejé­be vetett hit, retteg a.szónok igaz­ságos szavaitól, amelyekre felfigyel Amerika, s az egész világ. Az ame­rikai reakció meg akarja törni, el akarja hallgattatni, örökre el akarja némítani Robesont. Minden lépését nyomon követi az FBI-kopók sere­ge. A gyűléseket, amelyeken felszó­lal, gyakran rendőrkordon övezi, a hangversenyeket, ahol énekel, nem egyszer fasiszta suhancok támadják meg. Az utóbbi években a kormány titkos parancsára bezárultak előtte a hangversenytermek kapui, hangját nem veheti lemezre egyetlen vállalat sem. Útlevelét megvonták: lezárul­tak előtte Amerika határai. Az im­perialista sajtó és rádió hosszú évek óta dühödt rágalmakkal próbálja beszennyezni hírnevét. Robeson — vagy, ahogy világszer­te nevezik: „A béke dalosa” — bát­ran viseli el a hajszát és az üldözte­téseket. Hasztalan zárják le előtte a hangversenytermeket: Robeson el­megy a négerek nyomorúságos vis­kóiba. s ott énekel, hangja bátran csendül fel a nagyvárosok munkás- negyedeiben s a szabadtéri hangver­senyeken, amelyeket Amerika hala­dó erői rendeznek tiszteletére. 1949 augusztusában is szabadtéri hangversenyt hirdettek a New York közelében fekvő. Peekskill nevű amerikai városkában a körnvék la­kói. Peekskill örökre emlékezetes marad s jelképezni fogja az ameri­kai nép összefogásának győzelmét a fasiszták felett. A hangverseny kö­zönségét hitlerista jelszavakat kiál­tozó, "botokkal, kövekkel felfegyver­zett többszáz bandita támadta meg, akiknek az a nyilvánvaló utasításuk volt, hogy meglincseljék Robesont. A támadást, amelynek sok súlyos sebesültje volt, a nép ereje vissza­verte. A koncert elmaradt, de két. nap múlva többezer ember hatalmas tiltakozó tüntetést rendezett New Yorkban. A gyűlésen Robeson is felszólalt. Ezeket mondotta: t ,.Én mégis énekelni fogok, ahol az embe­rek hallani akarnak. A békérpl éne­kelek. a szabadságról és az életről!” És néhány nap múlva Peekskill ben mégis megtartották a hangversenyt. 25.000 ember előtt énekelt. A hang­verseny térségét többszáz munkás önkéntes őrosztagai vették körül, élő acélgyűrűként, saját testükkel védelmezték Robesont. Robeson 1952 tavaszán a kohászati munkások szakszervezetének meghí­vására Kanadába akart utazni, hogy az ottani munkások előtt énekeljen. Az amerikai hatóságok meg akarták akadályozni ezt, s megtiltották neki, hogy átlépje Kanada határát. Robe­son betartotta a parancsot, de hang­ja mégis eljutott a kanadai munká­sokhoz: a határon tartott előadást, ott énekelt. Negyvenezer ember gyűlt össze tiszteletére. A haladó amerikai sajtó nemrégi­ben közölte,'hogy Robeson hívei és barátai yállalatot alapítottak, amely a kormány tilalma ellenére hangle­mezre veszi és terjeszti a művész dalait. # A nagy néger énekművész a nép­gyűléseken mielőtt énekelni kezdett, minden alkalommal beszédet tartott, vázolta azt a hatalmas küzdelmet, amely a háború és a béke erői kö­zött folyik. A kormány most megtil­totta Robesonnak, hogy „politizál­jon". Ám legyen! Robeson most nem tart beszédet — de énekszámai előtt röviden ismerteti minden dal tartal­mát s e rövid ismertetés mondani­valóját jól megértik hallgatói, hi­szen a művész a néger nép jogfosz­tottságáról, a munkások harcairól, a 'világ népeinek békevágyáról, a Szov­jetunió népeinek boldog életéről énekel. 1949-ben Robeson résztvett a Béke Híveinek párizsi kongresszusán. Szavai büszkén csengtek, amikor ezeket mondotta: „A négerek, akiket_ meglincselnek és büntetlenül meg­hurcolnak, akiket faji megkülönböz­tetéssel üldöznek, a négerek, akiket gettóéletre kárhoztatnak és akik szabad prédái a rendőrterrornak — sohasem fognak azok ellen harcolni, akik országukban rövid idő alatt megszüntették az embernek ember által való kizsákmányolását”. E be­szédéért vonták meg útlevelét s akarták megakadályozni azóta is. hogy résztvegyen a nemzetközi béke­mozgalom nagy összejövetelein. Az igazság szava azonban útlevél nél­kül utazik országokon, határokon át, s Robeson — ha személyesen nem is — de résztvesz q nagyjelentőségű találkozókon. Viaszlemezre vett hangja felcsendül a népek tanácsko­zásain, hírt ad megnemalkuvó har­cáról, töretlen kitartásáról. Hazájá­ban ma ő az elnöke annak az orszá­gos tanácsnak, amely az afrikai né­gerek szabadságharcát segíti, alelnö- ke a haladó pártnak, az egyetlen olyan pártnak, amely nemzeti béke­programmal lépett fel a legutóbbi választásokon. Robeson a „Freedom” (Szabadság) című harcos néger lap főszerkesztője, s egyik vezetője az „Amerikaiak békemenete” nevű szervezetnek. Robeson többször járt a Szovjet­unióban. Az ott töltött időt „az igazi élet egyetemének” nevezi, s büszkén vallja: „A Szovjetunió odaadó és őszinte barátja voltam, vagyok és leszek mindig!” Nem, a haladás ellenségei ’soha­sem fogják tudni megtörni Paul Ro­beson erejét, hiszen ez az erő a nép­ből fakad, sohasem fogják tudni el­fojtani messzecsengő hangját, hiszen ez a hang a néger nép, minden be­csületes amerikai szabadságvágyát és békevágyát fejezi ki. DCedovi ^pauL ^Q&hesűti! Abból az alkalomból írom ezt a levelemet, hogy e hónap közepén Budapestre, a mi drága hazánk fő­városában várjak mihdádokait akik a béketábör első soraiban harcol­nak; Ide várjuk mindazokat, akik a népek bizalmából alacsonyabb vagy magasabb fokon. szervezik, irányítják embertársáig megbízásá­ból napjaink legelterjedtebb moz­galmát: a békemozgalmat. Tudjuk, hogy szeretett fővárosunkban jú­nius j5-én nem lehetnek vatameny- nyiém jelen. a békeharcosok, de biztosak vagyunk abban, hogy gondolataikban e napokon va­lamennyien lelkes érdeklődéssel fog­ják figyelni a békemozgatom leg­jobbjainak Budapesten tartandó tanácskozását. Biztosam sok lesz kö­zülük , aki arrai is kiváncsi, hogyan fogadja a vendéglátó nép a vendé­gül hívott béheharcosokat, hogyan készül a mi népünk a nagy ese­ményére és biztosra veszem, sokan lesznek kiváncsiak arra ’ is, {hogyan él az a nép, amely vendégül hívta' a Béke-Világ tanácsot és büszke egyet­értéssel ismétli vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak szavait,■ ,\Ma­gyarország a béke országa, a ma­gyar nép a béke népe!“ Kedves Paul Robeson! É™ a mi életünkről szeretnék ebben a levél­ben hírt adni. Kérem, tolmácsol­ja ezt honfitársainak, akik a kor­mányuk álltai körénk épített vas­függöny mögé nem, vagy csak rit­kán tudnak bepillantani és így sok­szor önhibájukon kívül hamis képet alkothatnak mindarról. ami nálunk történik. Engedje meg, kedves Paul Robe­son, hogy csak egy kérdésen keresz­tül próbáljam megvilágítani fejlő­désünket. Két zenei eseményről írok. Az egyik a múlt sötét éveiben, a Horthy-y endszo ben körülbelül 15—18 éve , zajlott le Tatán. A ,,Magyar Királyi Opera­ház’1 szabadtéri előadást tartott a megye leggazdagabb földbirtokos arisztokratájának, herceg Eszterhá- zynak hatalmas magánparkjában. A „TamihäuseP’-t adták elő, a hozzáértők szerint igen jó előadás­ban. Nagy esemény volt! Hiszen addig az egyetlen nagy zenei együt­tes, a „Magyar Királyi Operaház“ együttese még nem mozdult ki a vi­dékre. Ez a hír megmozgatott a környéken' mindenkit, akit vala­mennyire is érdekelt a zene. Persze hogy szeretett volna mindenki ott lenni. De nem azért rendezett sza­badtéri operaelőadást az úri Ma­gyarország, nem azért Nyitotta, meg egyetlen alkalomra gyönyörű ma­gánparkját a herceg, hogy „min- denki’1, hogy ^akárki“ élvezhesse a zenét, Az intézkedések az aláb­biak voltak. 1. Egyetlen előadás meghatározott, számú néző részére, 2. Inkább eleve vállalja a herceg a ráfizetést, de „tö­megre“ nincs szükség, 3. Magas helyára>k biztosítják az esemény „exluzivn jellegét. U. A megfelelő efengánciájú öltözet megkövetelése elriasztja a munkásokát. Körülbelül ezek a fő szempontok érvényesültek, mert skerült távol- tartam a munkásokat. A másik zenei esemény most két hete zajlott le Kaposváron. Az Ál­lami Operaház egy ói’MndóaTi. úton lévő kiváltó színvonalú együttese szombaton és vasárnap este a Városi Színházban ,f3zöktetés. a szerély ból" című előadásával szerepelt. Pénteken a szakszervezeti kultúr- felelősök értesítették az irodák és üzemek dolgozóit, hogy vasárnap délelőtt a fiúnevelő intézet udvarán az együttes Kaposvár dolgozódnak hangversenyt rendez, belépődíj nél­kül. Ezt megelőzően két héttel volt hasonló hangverseny \a Jókai-liget- ben. A belépőjegyért még egyé '%i munkabért Sem ki’lett fizetni. Ha ezt elmondja honfitársainak, azok egy kis ízelítőt kaphatnak a mi megváltozott életünkről. És leg­alább némi képet alkothatnak ma­guknak arról, hogy miért szavaz­tunk május 17-én olyan egységesen a népfrontra, miért feszítjük meg erőinket ötéves tervünk, a béke ter­vének megvalósításúért, miért ké­szülődünk olyan lelkesen június 15- re. És, talán még egyet mondjon lói otthon: A volt Untai hercegi park )ha gondozottabb és szebb, mint va­laha. Ma mindenki előtt nyitva áll, s abban a parkban építettük fel az edzőtábort, thelybőn « magyar ver­senyzők a helsinki olimpiám készül­tek. ■ Kedves Paul Robeson! Végül azt kívánom: legyen siker rés a Béke-Világtanács budapesti ülése, érezzék jól magukat nálunk. Koós Zoltán * technikus. A Pedagógus Nap alkalmával megjutalmazott pedagógusok névsora Marián Miklós „Kiváló tqnár“ Ka­posvár, Gál József „Kiváló tanító” Fonyód, Jobbágy Gábor „Kiváló ta­nító” Drávagárdony 3000—3000 fo­rintot kaptak. A„KÖZOKTATÁS KIVÁLÓ DOL­GOZÓI” kitüntetést és 1500 forintot kaptak Sipos Béla Siófok, Molnár Erzsébet Csurgó II., Nagy Mihály Kaposvár. 1000 forintot kaptak Már­ton Rózsa Bedegkér, Hétfalusi Te­réz Kaposvár, Mészégető Imre Két- hely, Ross György Kaposvár. 800 fo­rintos jutalmat kaptak: Posta Béla Jut, Nébl István hivatalsegéd Mar­cali, Várkonyi Imre Kaposvár, Sza- lay Józsefné Fonyód, Pető Julianna dajka Kaposvár. OKLEVÉL ÉS KITÜNTETÉS NÉL­KÜLI 800 FT PÉNZJUTALMAT KAPTAK: Pados József Marcali, Újhegyi Gyula Siófok, Szijjártó László Siófok, Lőrinc György Sió­fok, Szmetana Géza Siófok, Kiss Jó­zsef Kutas. András Béla Kálmáncsa, Lovász János Drávaerdőpuszta, Pár­tái Rezső Somogytarnóca, Németh József Csurgó I., Nagy Árpád Csur­gó II., Laczó Lajosné Csurgó I., Hor­váth László Bedegkér, Kapcsándi István Tab, Kovács Lajos Tab, Hor­váth Károly Nagyberény, Török Ká­roly Miklósi, Horváth István Tab, Németh Ferencné Kaposvár, Vörös László Kaposmérő, Bánfai Ferenc Attala, Steiner Mátyás Kaposvár, Kincses Ferenc Csurgó, Beró Pál Siófok, özv. Horváth Jánosné hiva­talsegéd Kaposvár, Topolics Lajos hivatalsegéd Kaposvár. 500 FT PÉNZJUTALMAT KAP­TAK: Pados Józsefné Marcali, Fran- csik Jánosné Csákány, Strohmajer Istvánné Marcali, Nádor Zoltán Mar­cali, Bertók Ferencné Böhönye, Mar- kovics Ferenc Kéthely, Bognár Lajos Somogyfajsz, Vörös István Somogy- sámson, Reiner Imre Somogysimo- nyi, Szabó Péterné Vése, Szasako- vics Vendelné Somogyszentpál, Sza­bó Nándor Marcali, Ambrus Ferenc Böhönye, Gödé Mária óvónő Marca­li, Barcsek Zoltánná Marcali, Erdé­lyi Béla Fonyód, Boros István Bala- tonboglár, Szabó Lajos Balatonlelle, Halmos Dezső Balatonszentgyörgy, Rutner Lajos Balatonlelle, Németh Emil Balatonszentgyörgy, Hosszú Lajosné Balatonberény, Nemetz Ist­ván Balatonújlak, Kenedi Zoltán Fonyód, Völgyesi Józsefné Balaton- boglár, Harangozó József Fonyód, Molnár Mihály Balatonlelle, Varga László Látrány, Ballér Ferencné Szölló'sgyörök, Tóth Mihályné Öreg­lak, Tari János Lengyeltóti, Tóth István Pusztaszenígyörgy, Gáts Ti- borné Balatonberény, Nádorfi Lajos Balatonboglár, Puskás Mátyás Bala- tonendréd, Hovány Magdolna Siófok, Bodolai Gyuláné Zamárdi, Záhonyi János Balatonszabadi, Lendvai Pál Siófok, Szondi József Kereki, Varga János Balatonföldvár, Leihner Ist­ván Szólád, Bóna János Nagycse- pely, Pálos József Balatonszcmes, Hets Erzsébet Siófok, Erdős Albin Balatonendréd, Baranyai Jozefin Siófok. Gönci Ilona Siófok, Udvard Kálmán hivatalsegéd Siófok, Bodo­lai Gyula Siófok, Metczing Józsefné Kisbajom, Györkös Rudolf Somogy- szob, Belegi Lajos. Rinyaszentkirály, Murai Ilona Nagyatád, Kisgyura Já­nos Alsósegesd, Fáncsi István So- mogyszob, Vida Kálmán Segesd, Molnár Sándor Segesd, Tálas István Nagyatád, Zbinyovszki Istvánné Lá- bod, Kótai Lajos Lábod, Rutt- ner András Nagyatád, Pin­tér Ernő Nagyatád, Arany Sándor Szabás, Horváth Imre Tarany, Bo­tor Erzsébet Tarany, Németh Györgyné Nagyatád, Sipos Ilona Nagyatád, Oss Gyula Barcs, Kiss Al­bert Barcs, Magenhein Gyuláné Barcs, Futó Mária Barcs, Németh Lajos Péterhida, Dombóvári László Alexandra-puszta, Hámori Mátyás Lad, Jakab Sándor Csokonyavisonta, Pálffi Sarolta Eerenctelep, Berndt Mihály Darány, Vezér Dezső Babó- csa, Jávor István Komlósd, Antal Teréz Somogytarnóca, Szigethi Jó­zsef Csokonyavisonta, Endrédi . János Darány, Bátorffi Györgyné Ferenc- telep, Benáth Józsefné Vízvár, Geo- sits Lajos Tótújfalu, Varga Mihály­né Darány, Juhász Vilmosné Bares, Mátyás Dezső Barcs, Hevesi Jenőné Csurgó I., Iváncsics Mária Csurgó II., Tóth József Gyékényes, Bogdán Jenő Gyékényes, Kovács Irén Gyé­kényes, Németh Béla Iharosberény, Herzsenyák László Inke, Kertai Ist­vánné Inke, Keresztes István So- tnogybükkösd, Huszár Dezső Szenta, Oláh Irén Zákánytelep, Bánki Ist­ván Örtilos, Szőnyi István Zákány, Iványi Lenke Csurgó II., Bálint Fe­renc Zákánytelep, Belényesi Ala- josné Zákány telep, Horváth József­né Kisbárapáíi, Bán Béláné Zala, Torma Magda Karád, Böjté Sándor Kötésé, Németh Sándor Karád, Giai Béla Kánya, Azsót Gyula Kapoly, Balogh István Tab, Vertergál Lajos Bábonymegyer, Bérezi Dezsőné Ka­posvár, Falusi Dezső Kaposvár, Gombár Lajosné Kaposvár, Simon József Kaposvár, Vinkler Ernőné Kaposvár, Foltényi Ferencné Kapos­vár, Csajághi Károly Kaposvár, Tőthszöllősi Józsefné Kaposvár, Gáb­riel Ferenc Kaposvár, Pető István Kaposvár, Sarusi Sándorné Kapos­vár, György Józsefné Kaposvár, Bor­bély Kálmán Kaposvár, Szabó Gyu­láné Kaposvár, Miklós Jánosné Ka­posvár, Gellért Gézáné Kaposvár, Magyari András Kaposvár, Nyúl Fe­renc Kaposvár, Jankovics István Ka­posvár, Szukics József Kaposvár, Karbutzki Lajos Gige, Verstró János Igái, Iványi Judith Osztopán, Zárai Rozália Toponár, Horváth József Ta- szár, Gárdonyi János Kadarkút, Soltra János Kaposmérő, Miha Mi­hály Zsippó, Lédcrmajer Ferenc Nagybajom, Egervári György Felső- Kakpuszta, Hargitai Bálintné Jákó, Karácsony Mária Ujvárfaiva, Leher Erzsébet Attala, Kalmár Sándor Fo­nó, Sipőcz Anna Alsóhetény, Vizs- larek György Kaposkeresztúr, Toriéi Dénes Nagyberki, Szabó Vilmosné Mozsdós, Marchall Lajos Kaposgyar- mat, Bemard Jenő Gölle, Csutorás Lajos Szentbalázs, Pallai Pál Mer- nye, Mikóczi Alajos Nagybajom, He­gedűs Imre Kadarkút, Broil Imre Kaposvár, Muschong Magda Kapos­vár, Zeller Teréz Kaposvár, Tölgye­si Lajos Kaposvár, Kovács Ernő Ka­posvár, Boros Rezső Kaposvár, Papp Antal Kaposvár, Palotás József Ka­posvár, Eresei Jakab Kaposvár, Föl­di Klára Kaposvár, Cselők László Kaposvár, László Leventéné Kapos­vár, Tonori Aladár Kaposvár, Gál Ambrus Csurgó, Együd Árpád Csur­gó, Győrök Zoltán Siófok, Kapitány Zoltán Kaposvár, Fülöp János Ka-, posvár, Gál Józsefné Fonyód, Ba­logh János Kaposvár, Horváth La­josné Kaposvár, Szabó Jenőné Ka­posvár, Pintér Mária Kaposvár. 400 FORINT JUTALMAT KAP­TAK: Csegezi Katalin Kaposvár, Czeglédi Erzsébet Kaposvár. 300 FORINT JUTALMAT KAP­TAK: Kisborsó István hivatalsegéd Marcali, Knézies János hivatalsegéd Buzsák, Tivald István Tarany, Gáli Anna Barcs, Benkovics Lászlóné Barcs, Neményi Györgyné hivatal­segéd Berzence, Ritecz Teréz hiva­talsegéd Csurgó II., Magyar József­né hivatalsegéd Zákánytelep, Márkus Istvánné hivatalsegéd Nagyberény, Vida Julianna dajka Tab, Kosa Jó­zsef hivatalsegéd Kaposvár, Molnár Lajos Kaposvár, Szabó Lajos Kapos­vár, Lipp Sándor Kaposvár, Horváth István Kaposvár, Vörös Sándorné főzőnő Kaposvár, Streith Laura Ka­posvár, Ivók Nándor hivatalsegéd Kaposvár, Sárközi Istvánné Kapos­vár, Igyskin Radivoj Kaposvár, Leli Ilona Csurgó, Selymes Márton gond­nok Kaposvár és 200 forint jutalmat kapott: Jánoska Erzsébet dajka Ka­posvár. KULTÚRHÍRADÓ Fejlődő szocialista mezőgazdasá­gunk legkorszerűbb termelési mód­jainak és eljárásainak ismertetésé­re igen jó eszköz a film, amely ma már mind n faluba eljut. Sppen ezért mind több és több ismeretter­jesztő, tudományos és oktatófilm készül a mezőgazdaság különböző ágainak kérdéseiről. Forgatják a ,,ZöM futószalag“ című filmet. A szaporodó állatál­lományt 'helyesen takarmányozni és jól átteleltetni csak úgy lehet, ha kora tavasztól késő őszig zö’dtakar- mányt, a tél folyamán pedig meg­felelő. mennyiségű isiilótakarmányt biztosítanak számára. Erről szól a film, amelyet ősszel már vetíte­nek az ország különböző filmszimhá- zaiban. Igen érdekes és szép az „Öntö­zéssel az aszály eilen“ című színes film eddig elkészült része. Bemu­tatja hazánknak azokat a vidékeit, amelyeken lehetőség nyílik a helyi vizek felhasználásával öntözéses gazdálkodásra. Mindezek mellett a •néző maga előtt látja, miképpen változik majd meg a természet arca az Alföldön a tiszalöki erőmű el­készülése után. * * * Berlin. (MTI.) A drezdai műsza­ki egyetem e napokban ünnepli fennállásának 125. éves jubileumát. A jubileumi ünnepségen egész.sor külföldi egyetem képviselői is részt vettek. A műszaki egyetem tanári kará­nak: szerdai ünnepi ülésén több ki­váló tudóst, köztük Mdhailich Győ­ző budapesti Kossuth-díjas egyete­mi tanért, a Magyar Tudományos Akadémia tagját is díszdoktorrá avatták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom