Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

c

SOMOGYI NÉPLAP

VEs«irj£iá.p, 17-ji-j |j.GiGS 1.-3«

Patalombau nem megy minden olyan jól, mint ahogy a tanácstitkár látja

„•Min állunk nem lehet semmi hiba a begyűjtés területén, itt min' den jól megy. A mi iközségünk a járás legjobb községiéi között volt a választási ib ék eve rsenyb en, most is az első, bennünket nem lehet lehagyni“. Ilyen dicsekedő hangon beszél az eredményekről SiipO'3 Jó- zisef .pataliomi tanácstitkár. Még büszkébb volt aktkor, amikor arról beszélt, hogy községük már 100 százalékon felül teljesítette a tojás- és baromfibegyüjtési tervét. Valóiban szép szavaik, szép számok ezek: mindenkit kiváncsivá tesznek, de nézzük meg, mi van a magas tervteljesités mögött.

A tanácstitkár elvtáris nem valami jól ismeri a rendeleteket. Nem ismeri az aratás, cséplés, tarlóban, tá®, másodvetésről!1 szóló minisztertanácsi határozatot sem, mert furcsa véleménye van azokról, FI. amikor a másod vet és felől érdeklődünk és arról tájékoztatjuk, hogy a másodvetést az aratás befejezé" sétő 1 számított hat napon belül, de legkésőbb július 20-ig kell elvégezni, ilyen választ kapunk a tanács- titkártól: „Ez teljesen lehetetlenség, július 20-ra még az aratást sem végezzük el, nemhogy a másodvetést befejezzük“.

A gabonabegyüjtésről pedig így vélekedik: „Itt vannak egypáran,

akik azt mondják, hogy majd először a fejadag ,jön, azután a beadás“. A tanácstitkár élvtárs kitalálása ez, mert nevet nem tudott mondani, hogy ki mondta ezt. Megkérdeztük hát: Patalomban hogyan számítják a begyűjtési tervteijesítést? — Itt bújt ki a szag a zsákból. A tanács ugyanis — igen helytelenül — kétfelé módón tartja, nyilván a beadási tervet.

Szerintük van úgynevezett „kötelező“ terv és van „operatív“' terv,, ami nem köt élező. Ez valamivel magasabb, mint az .előző terv. A teljesítést nem ,a 'tervhez viszonyítva értékelik, így magasabb százalékot kapnak és a járás} tanácsnak is ezt jelentik, pedig a járási tanács, amikor közölte a községi tanáccsai a begyűjtendő mennyiséget, világosan megírta, liogy azt a tanács bontsa" fel gázdákra. A tanács — a dolog köny- nyeibbik részét választotta — nem hajtotta végre a fölsőbb szervek utasításait, mondván: „Erre nekünk nincs időnk, nálunk nincs szabad'toj.ás, inkább a piacra viszik az asszonyok. Ezt a tervet már nem is fogjuk ■ teljesíteni“. Ilyen szándékkal fogtak hozzá a begyűjtési t,erv teljesítéséhez.

Szembetűnő, hogy egy idő óta

nagyon ritkán látogatják a dolgozó parasztok a haromfíbegyüjtőt. A terv szerint eddig csak 72 százalékra teljesítette a község a félévi toijásbegyüjtési tervet. Az egyéniek mostanában kevés tojást visznek a tojásbegyüjtőhöz. A tanács vezetői valahogy úgy próbálják ennek a „rejtélyét“ magyarázni, hogy „a tavasztól idáig az egyéni gazdák tyúkjai tojtak, a termellőcso- portok tyúkjai „pihenték“. Most viszont éppen fordítva van. A tér. melöcsoportnál tojnak a tyúkok, az egyéni gazdáknál nem“. Bizonyára valamilyen „összebeszélésről“ lehet szó a tyúkoknál.

Véget kellene már vetni az ilyen nézeteknek és a rendeletekke1! szemben tanúsított helytelen magatartásnak. Patalomban is sok dolgozó ipareszt magáévá teszi a törvényit, Kovács József, Kovács János dolgozó parasztok már egész éves beadási tervüket teljesítették. Nagyon jó lesz, ha a tanács- vezetőik i,s kötelezőnek tartják magukra nézve a törvényit és többet törődnek a határozatok tanulmányoz á,s ávai. Június 30 ra teljesítsék 'tojásból és tejből is 100 százalékra a begyűjtési tervet.

(V. J.)

Hozzászólás a „Miért állnak a gépek kihasználatlanul a karádi gépállomáson66 című cikkhez

Á „iSomogyii Néplap” június 25"i számában „Miért állnak a gépek kihasználatlanul a karádi gépállomáson’1 cím alatt nagyon érdekes cikk jelent meg. A cím után ítélve az olvasó joggal azt várta — így jómagam is —, hogy a cikk rámutat a hibákra és hiányosságokra, illetve azok kijavításának módjára. A cikkben szó volt arról, hogy hibá-s a Gépállomások Megyei Igazgatósága, hibásak a környező tsz-ek vezetői, illetve mindazok a szervek, amelyekkel a gépállomásnak együtt kell működnie. A karádi gépállomás felelőssége azonban nem volt eléggé élesen felvetve. Azért tartottam szükségesnek a karádi gépállomás hibáit ismételten felvetni, hogy a gépállomás vezetői okulhassanak belőle, meglássák saját hibáikat.

Ha a gépállomás munkáját közelebbről és alaposan megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy miért nem engedte a karádi Alkotmány tsz a 15 holdra kötött gépi kapálá’ ai szerződést végrehajtani a munka megkezdése után. Azért, mert a gépállomás a munkát rosszul végezte. A tsz vezetőinek kifogásaira a gépállomás azzal mentege- tődzött, hogy a gép elromlott, ezért a gépet bevontatták javításra. Ezután hamarosan felkereste a gépállomás a tsz vezetőit és a munka megjavítására tett ígéret után a tsz mostmár 40 kát. hold növényápolási munkára kötötte meg a szerződést. Azonban annak ellenére, hogy a gépállomás gépei kihasználatlanul állnak, a. munkát még nem kezidték meg. Valószlnőv hogy az igazgatóság megint „nem küldött alkatrészékét.‘‘

A gépállomás munkájának részletesebb vizsgálata nagyon érdekes dolgokra derít fényt. így megállapítható, (hogy .

az elmúlt hónapban

az erőgépeknek csak 37 százaléka dolgozott,

de ezek is csak az első és, második dekádba«], a 3. dekádban valamennyi gép állt. Érdekes vizsgálat alá venni azonban a két dekádban végzett munkát, mert a gépállomás igazgatója és vezető agro- nó'musa szerint az összes munka 7 normálhold volt. Meglepő ugyanezeknek az elvtársaklnak a jelentése a Magyar Nemzeti Bankihoz, hova 41-szer több munkát jelentettek, hogy 'béralaptúllépésüket igazolják.

A munka szervezetlensége, a vezetők 'hanyagságából eredő lemaradás a gépállomás dolgozóinak bérét is befolyásolja, mégpedig pontosan 1.160 forinttal keresnek kevesebbet a karádi traktorosok a fonói gépállomás traktorosainál.

Hibák azonban megmutatkoznak minden vonalon, teljesen

helytelen a gépállomás üzemanyagelszámolása is

Az igazgató elvtárs szerint május hónapban 140 kg gázolajat használtak fel. ez 20 kg átlagos üzemanyagfogyasztást jelent, ami a normának több mint kétszerese. A megállapítható fogyasztás viszont 1000 kg gázolajjal több. mint amiről a v-ezetőség tud. Ez az üzenr anyagmennyiség több mint l00 kát. hold növényápolási munka elvégzéséhez elég. Az elszámolásoknak ez a zavara egyáltalán nem csodálatos a közvagyon oly hanyag és nemtörődöm kezelése mellett, mint ez Ka rád mi történik. Például a gázolaj nyilvántartási karton lles oldalán 1140, a 12. oldalán 940 kg-os eltérés van ös.szeadási hibából. Tűrhetetlen' a gépállomás vezetőinek az az eljárása, hogy az elrendelt havi leltározást nem- a helyszínen, hanem az irodában a 1100 kg-os hibákkal lezárt kartonokról végzik. Ez a mulasztás megakadályozza, hogy a csalásokat felmérhessék, illetve megakadályozhassák. ugyanakkor a gépállomás anyagigénylésénél a valóságot megállapíthassák. Ezekután már nem csoda, hogy a karádi gépállomás ,,cs,akn 3657 kg üzemanyaggal nem tud elszámolni. Mindezek a hibák.azonban nem zavarják a gépállomás vezetőit abban, hogy a különböző szerveknek tett jelentéseikben a valóságot meg sem közelítő, hamis adatokat közöljenek, s ezzel félrevezessék pártunkat és kormányunkat.

Csököly község megyénk egyik legjobban dolgozó községe. Az árpa aratását már 22-én befejezték, mind a 119 hodon elvégezték a tarlóhántást is.. 30 höldnyi területen kész, a többin pedig nagy lendülettel. folynak a másodvetési munkálatok. Szépen, nagyon szépen dolgozott a község. Egy dolog azonban még hiányzik a jó eredmények mellől: a cséplés.

— Mi az oka annak, hogy még mindig nem csépelnek a községben, holott, ha az aratás után közvetlenül nekikezdtek volna, már készen lehetnének ezzel is. A válasz meglepő. A nagyatádi járási tanács akadályozta meg a csépié.'“:.

— Mi történt Csökölyön?

A község lakossága 22-e óta csépelni szeretne. A gabona aszta- gokban áll, a cséplőgép dobja éhesen várja a kévefalatokat, a dolgozók türelmetlenül sóvárognák a munka után, ugyanakkor nem kezdhetnek dolgozni, mert a járási tanács nem küldte meg a csép- lési ellenőrök megbízólevelét.

Hanyag, felületes,

csaló munka

jellemzi a. karádi gépáll omás vezetőik Ez az oka .annak, hogy a gépállomás nem teljesítette tervét, hogy lemaradt, hogy a gépek nincsenek kihasználva, hogy a terme- lőszövetk zetek nem szívesen dolgoztatnak a gépállomással. Itt van a hibák gyökere és nem ott, ahol a gépállomás, igazgatója keresi, hogy a fe’elŐsséget elhárítsa magáról.

A gépállomás: a tavaszi kampány ideje Matt rossz munkát végzett és ha hibáit azonnal nem javítja ki, ugyanilyen munkát végez az aratás é.s a cséplés ideje alatt is.

A gépállomás igazgatója mindenekelőtt ismerje meg munkaterületét ’és tartsa nyilván, hogy menynyi mumkát kell elvégeznie, illetve ebből mennyit végeztek el. A terv és a teljesítés ismerete nélkül irányító m-unkát végezni nem tud. Javítsa meg a gépállomás munkájának minőségét, ezzel meg tuidja teremteni a tsz-ekkel való jó kapcsolatot. Az előiforduló hibákat nyíltan, becsületesen jelentse felettes hatóságainak, hogy azok segítséget tudjanak adni és ne hamis jelentésekkel igyekezzen azokat kisebbíteni, vagy elkenni. Ébredjen tudatára dolgozó népünk és államiunk iránti felelősségének és ne panaszkodássail, elkenés- sel, hanem szívós, kemény és következetes munkával vívja ki dolgozó népünk megbecsülését.

(járomi Béla

KSH igazgatóságának v.

Csodálatos. Egy kis papírdarab állítja meg egy egész község munkáját. Egy kis papírdarab az, amely elfojtja a lendület hevét, gátolja, csökkenti a szép eredményeket. — Ez bürokrácia? — Nem, még annál is rosszabb.

A cséplés. amelynek sikeres végrehajtása most az egyik legfontosabb feladat, egyszerűen áll, mert a járási tanács kényelmes. Bizonyára nagyon unatkozhattak a járás dolgozói, vagy a nagy meleg hatására elaludtak. Lehet, de minél előbb ébredjenek fel, töröljék az álmot ki a szemükből és juttassák el a megbízóleveleket az ellenőrökhöz. A hibát már nem tudják jóvátenni, az idő elszáll és minden perc komoly munkaveszteséget jelent. Arra azonban még van lehetőség, hogy a további hibáknak elejét vegyék. Megyénk versenyben van, a cséplési munkálatok jó teljesítése országos jelentőségű feladat s az ilyen bürokratizmus nem csupán egyszerű hiba.

Miért nem csépelnek Csökölyön?

A jö eredmény előfeltétele a tervszerű munka

A lengyeltóti1 Miami gazdaságban hétfőn kezdték vágni .az őisziár.pát, s csak ma készültek el vele. Nem használták fel kellőképpen a ’gépek által nyújtott lehetőségeket. A .gazdaság kombájnja mindössze 30 holld árpa aratását végezte el.

Az aa-atóigépet vezető Harsányi Sándor viszont egyedüli 45 hold árpát aratott le. Nem hivatkozott nehézségekre, ■ a gépet gondosankezelte. Jó eredményének titka a gondos, lelkes, 'tervszerű munka.

A gazdaság most jó munkát végez. 40 holdon már megtörtént a tarlóhántás, a többi tarlót is folyamatosan művelik. A felszántott területien nyomban végrehajtották a másodvetiési munkálatokat. 3Ö1 holdat silókukoricával vetettek be, 10 hold földbe csalamádé került.

Szüntessék meg a hiányosságokat a somogytarnócai állami gazdaságban

A somogytarnócai állami gazdaság nem fejezte még be az árpa aratását. Azzal kapcsolatban, hogy nem teljesítették a minisztertanács felhívását, „objektív” okokra hivatkoznak. A 179 holdnyi ősziárpa termést két kombájn és három aratógép végezte. A munka alapos megszervezésével megrövidíthették volna az aratás befejezését.

Hiba az is, hogy a tarlóhántást nem : az aratással párhuzamosan végezték.

— Mit eredményez ez? Mindenekelőtt azt, hogy a másodnövények később kerülnek a földbe, ami befolyásolja a várható eredményt. Ezt a hiányosságot a munkaerő és a termelőeszközök tervszerű elosztásával kellett volna megelőzni.

A felsorolt hibák mellett azonban a gazdaság jó eredményeket is biztosított. A növényápolási munkálatok nagyrésze már befejeződött, illetve befejezéshez közeledik. Szerdára már a csépléssel is végeznek. A cséplés az aratással párhuzamosan történik, ami azt

bizonyítja, hogy a munkálatoknak ezt a részét jól megszervezték.

A rozs aratására csak szerdán kerül sor. A talaj minőségből eredő okok miatt kissé későn érik, azonban már megtörtént az aratásra való előkészület. A gazdaság vezetősége feltétlen használja fel az aratási munkálatoknál az árpaaratásnál nyert tapasztalatokat. Az árpa aratásánál felmerült akadályokat és nehézségeket vegyék számba, a levont következtetéseket szívleljék meg, mert csak úgy tudják felvértezni magukat a későbbiek során felmerülő akadályokkal szemben.

A gazdaság a megye iegjobb gazdaságai közé tartozik. Munkájukat a tervszerűség jellemezte és mindig eredmény kisérte. Nem szabad előfordulni tehát hasonló elmaradásnak, mint az árparatásnál volt, mert a leglényegtelenebbnek látszó hiba gyakran a szép eredményt is rendkívül befolyásolja. A jó teljesítmény és a részlethiba éles ellentétet alkot. Eredményt csak hibamentes, jó munkával lehet elérni.

Végezzenek lelkiismeretes munkát határszemlebizottságaink

Az FM. és MB. 97/1953. számú együttes utasítása értelmében úgynevezett saem'labizottságok alakultak, amelyek bejárták ai községek é? tsz-ek határát, hogy megállapítsák, milyen ápolásban részesültek a kukorica, burgonya, napraforgó stb. növényféleséigek, mekkora területein nincs még lekaszájj'a a rét, s mekkora területről nem hordták be a szénát.

A ha’társzemle-bizottságok feladata, ahol hiányosságokat észlelnek, felhívni a. gazda figyelmét az elmulasztott munkák azonnali pótlására. súlyosabb esetben felelős- ségrevonásra tesznek javaslatot a községi tanácsinál. A hatáirszemle- bizottságoknak nem szabad- elkendőzni a hibákat és alapos munkát kell végezniök. Nem fordulhat elő az az eset, mint ami Kadarkút köz- ségíban megtörtént, hogy -a határ" szemle-bizottság egy nap alatt végezte .el a határszemlét. Nyilván, bogy egy akkora, határt, mént Kadarkút, egy map alatt nem- lehet alaposan átvizsgálni és minden területen felmérni az eredményeket és hiányosságokat.

A h a t árszemle -bizo t ts ág menjen dülőről-dülőre és névszerint állapítsa meg minden olyan terület gazdáját, akinek kapásnövényei nem ápoltak vagyis gazosak. Ha olyant állapítanak meg, hogy a burgonya mines feltöltve. vagy_ a kukorica, répa, napraforgó nincs megkapálva, úgy, ahogy azt a minisztertanács . határozata megköveteli vagy ha még ennél súlyosabb eset tapasztalható, úgy a járási tanácsnál tegyenek feljelentést a mulasztók ellen.

Tartsák szem előtt a bizottságok azt, hogy munkájuk célja az el* maradt növényápolás legrövidebb időn belüli pótlása, a termés-eredmények fokozása érdekében.

Ha a szemlebizottságok hiányosságot tapasztalnak, azt jelentésükbe minden esetben tárják fel. mert hamis jelentésekkel csak félrevezetnék a felsőbb .szerveket és kárt okoznának népünknek.

Baj esi Ede föayronámus.

A „TÚLBUZGÓ" KULÁK

Megyénk dolgozó parasztsága a gazdag termés betakarításán dolgozik. Régén volt megyénkben, de az egész ország területén ilyen gazdag termésre kilátás. Szemet gyönyörködtető árpa-, rozs- és búzatáblák hirdetik dolgozó parasztságunk szorga lmas munkáját.

A megye számos községében és termelőszövetkezetében hozzákezdtek az ősziárpa csépléséhez, hogy m he a rozsot és búzát learatjuk, percnyi késedelem nélkül hozzá tudjan ak kezdeni a csépléshez. Számos termelőszövetkezetből érkezett hír arr ól, hogy ősziárpából teljesítették árpabeadási kötelezettségüket.

Míg dolgozó parasztságunk,t a te rmelőszövetkezetek dolgozói a becsületes munka betakarításán fáradoznak és kiadták a jelszót: «az első gabonát a hazának!» — az élősködő kufárok, a dolgozó parasztok legádázabb ellenségei működésbe léptek, hogy kárt okozzanak népgazdaságunknak, a dolgozó népnek. A kulá kság a megyében eddig minden munkában hátul kullogott. Szabotálták a mezőgazdasági munkákat.

A leggazosabb földek a kulákok földjei. Ma már nem áll rendelkezésükre a cselédek hada, akik napkeltétől késő éjtszakáig robotoltak a kulákok földjein és munkájuk eredményét a harácsoló, vérszopó kulákok lopták el.

Loptak a múltban, lopni akarnak most is. Úgy gondolják, munka nélkül éltek a múltban, lopásból ta rlották fenn magukat, lopásból akarnak élni ezután is. Somogytúr köz ségben Csizmadia István kulák, aki beadási kötelezettségének eddig még semmiből nem tett eleget, csodák csodája, eddig soha nem látott gyorsasággal kezdett hozzá a rozs aratásához, s ha a munkában rest is volt. de igyekezett, hogy a learatott rozsot cséphadaróval minél hamarabb kicsépelje és szokásához híven elrejtse.

A dolgozók' ébersége leleplezte a hörcsög természetű kulákot és az engedély nélküli rozscséplésért letartóztatták. Azt tartja a régi közmondás: «Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik». Csizmadia kulák is addig lopott, míg rá nem fizetett és most megérdemelt helyén elmélkedhet e régi közmondáson, amely nála is igaznak bizonyult.