Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Vasárnap, 1953 június 28, SOMOGYI NÉPLAP 7j i Június 30-ra teljesítsük a félévi tej-, tojás-, baromfibeadási kötelezettséget Pár nap van vissza az első fél­évből, amikor eldőlt melyik járás, község hogyan tartotta be szavát, mennyire harcolt a beadási tervek teljesítéséért. A dolgozó parasztok hazaszeretetének egyik fontos mu­tatója a beadási kötelezettségek teljesítése. A begyűjtésről mondot­ta Nagy Imre elvtárs: „ .. .Pontos teljesítése a termelők egyik legnagyobb állampolgári kö­telessége. Nem szavakban, hanem ebben nyilvánul meg valójában parasztságunk és termelőszövetke­zeteink igaz hazafisága.“ Sok köz­séget lehetne sorolni, amelyek a tanács és a pártszervezet jó szer­vező és politikai nevelőmunkája nyomán túlteljesítették állam irán­ti kötelezettségüket. Sérsekszöllős, Ráksi már a választási békever­senyben eleget tett beadásának. Kazsok dolgozó parasztjai Alkot­mányunk évfordulója tiszteletére a háromnegyedéves tervük aug. 20-ra való teljesítéséért indultak harcba. Tanácsaink egyrésze lelki- ismeretesen harcol a begyűjtési tervek teljesítéséért. Nem lehet azonban ezt elmondani minden községről. Több község szégyenletesen elmaradt a beadással Belegen például a félévi tojás­beadási tervet mindössze 26, a ba­romfibeadási tervet 56, a tejbeadá­si tervet pedig 68 százalékra tel­jesítették. A tanácsok sok helyen nem értetik meg a dolgozó parasz­tokkal a beadás jelentőségét, nem ismertetik a szabadpiaci jog meg­szerzésének lehetőségét. Nem kö­vetelik meg az állampolgári fegye­lem betartását. Elhanyagolják a tanács tömegkapcsolatának kiépí­tését, megszilárdítását. Nem egy községben a tanácsok megsértik pártunk politikáját, tör­vényellenesen bánnak a dolgozó pa­rasztokkal, mindez odavezet, hogy a dolgozók bizalmatlanok lesznek az ilyen tanácsvezetőkkel szem­ben, a községben hanyatlik és megáll a begyűjtés. Az sem ritka jelenség, hogy a tanács vezetői és dolgozói oppor­tunista magatartást tanúsítanak a kulákokkal szemben, „különbékét kötnek velük“, nem kérik tőlük számon a beadási kötelezettség tel­jesítését. Az ilyen megnyilvánulás ellen harcolni kell minden párt- és tanácsfunkcionáriusnak. Fokozzuk a begyűjtés ütemét A megye 15-ik helyen van a me­gyék közötti versenyben. Általában igen súyos elmaradás van a to- jásbegyüjtés területén. A beadás­ban első tabi járás is mindössze 50 százalékra teljesítette féléves tervét. A siófoki járás 43, a fonyó- di járás 39 százalékra áll. Még gyengébb a nagyatádi járás, amely a megyei átlagnál is alacsonyabban teljesítette félévi tervét. A barcsi és a csurgói járás ugyancsak szé­gyenletesen lemaradt. Nem különb a helyzet a tej begyűjtésben sem. Vi­szonylag jó a marcali és a siófoki járás, súlyos a lemaradás a barcsi, a csurgói és a nagyatádi járásban. Baromfiból megyénk 74 százalék­ra teljesítette eddig félévi begyiu- tési tervét. Első a siófoki, második a tabi, harmadik a fonyódi járás, utolsók a barcsi, nagyatádi és a csurgói járás. Megyénk dolgozó parasztságá­nak, járási és községi tanács- és pártszervezeteinknek ki kell hasz- nálniok a félévből visszalévő há­rom napot, hogy teljesíteni tudják a beadási kötelezettséget. Fokoz­zuk a begyűjtés ütemét. Járási és községi szerveink tartsanak be­gyűjtési napokat, mozgósítsanak minden hátralékost arra, hogy jú­nius 30-ra mindenből teljesítsék a begyűjtési tervet. A járások értékelése a 25-i je­lentés szerint: Baromfibegyüjtésben: 1. siófoki, 2. tabi, 3. fonyódi, 4. kaposvári,. 5. marcali, 6. csurgói, 7. nagyatádi, 8. a barcsi járás. Tejbegyüjtésben: 1. marcali, 2. siófoki, 3. kaposvári, 4. tabi, 5. fo­nyódi, 6. nagyatádi, 7. csurgói, 8. barcsi járás. Tojásbegyíijtésben: 1. tabi, 2. sió­foki, 3. fonyódi, 4. kaposvári, 5. marcali, 6. csurgói, 7. barcsi, 8. a nagyatádi járás. „AZ ELSŐ G A HON ÁT A HAZÁNAK“ Marcali dolgozó parasztjai a cséplőgéptől teljesítik árpabeadási kötelezettségüket Csak úgy tudjuk meghálálni mindazt, amit a hazától kaptunk, ha teljesítjük kötelezettségeinket Alig olvadt el az utolsó hó, alig sütött fél az első meleg napsugár, a tavasszal együtt új f eladatok je­lentkeztek. Mi lehet az, ami a gaz­daasszonyt ebben az idMáfban leg­jobban foglalkoztatja? Természe­tes, hogy a baromfiakra gondol. 'Nyomba?1 meg is kezdtem az ülte­tést. Tudtam azt, hogy fejleszte­nem kell az aprójószágállományt, mert idővel hdzafias kötelessége­met, a baromfi- és tojásbeadáso­mat teljesíteni akarom. Mindez zokkenésmentesen ment, ügyedül a libatojás kérdése aggasz­tott. Libám azonban kisegített a bajból. Egymásután 11 tojást tojt, majd szorgalmasan ki is köl­tötte a kedves, aranysárga jószágo­kat. Sajnos, öt tojás kárbaveszett és így az én tervem is veszélyeztet­ve volt. Libám dzonban mintha csak megértette volna aggodaibnA­■mat, ismét tojt 7 tojást. Most már óvatosabb voltam. ' A tojásokat tyúk alá tettem. Jól számítottam, mindannyi kikelt, Az udvaron vígan csipog a kis libasereg. Gondolatban már látom, hogy milyen szép naggyá nőnek. Megnyugodtam. Tudom a^t, hogy mosit már teljesíthetem kötelezett­ségemet, sőt még többet is tudok beadni az előírtnál. Ez az én ter­vem és csak azért írom meg, mert szeretném, ha minden gazdaasz- szony úgy gondolkodna, mint éH. Szeretném, ha minden nő megér­tené, hogy azt a sok jót, azt a szá­mos ajándékot, amit szép hazánk­tól kaptunk, csak úgy tudjuk részben meghálálni, ha teljesítjük lidzafias kötelezettségünkéit. id. Kovács Istvánná KqXmáncsa Javítsa meg munkáját az iharosfoerényi gépállomás A somogycsicsói Békebástya ter­melőcsoport az aratásra szerződést kötött a gépállomással. Az iharosbe- rényi gépállomás azonban nem tart­ja be a szerződést. Kiküldtek ugyan egy kombájnt és egy aratógépet a csoporthoz, de azokat nem javították ki, nem küldtek hozzá szerszámot, így a gép keveset segített a tszcs- nek az aratás határidőre való befe­jezésében. Ezekért a hibákért első­sorban Kovács elvtársat, a gépállo­más igazgatóját terheli a felelősség. Kovács elvtárs a hibákat látva, most ide-oda kapkod: munkáját nem szervezi meg, a dolgozókkal fölé­nyesen beszél, s hogy a segítségadás­tól megszabaduljon, valósággal el­bújik a traktorosok és a mezőgaz­dászok elől. A gépállomás igazgatója nem tart­ja be a fegyelmet. Ahelyett, hogy ellenőrizné az aratásra kiküldött kombájn- és aratógépvezetőket, ide-oda kocsikázik Csurgóra, Nagy­kanizsára. A rossz gépjavítás, a fejetlen mun­ka okozta, hogy a gépállomás négy kombájnja és négy kévekötő-arató­gépe közül csak egy kombájn és egy aratógép dolgozik. A gépállomás igazgatója sürgősen javítsa meg munkáját, teremtsen rendet a gépállomáson, biztosítsa az aratáshoz szükséges előfeltételeket, szüntesse meg a rendellenességeket. Segítse a termelőcsoportokat, hogy minél kisebb szemveszteséggel taka­ríthassák be a termést. Marcali község .dolgozó paraszt­sága szorgos munkával harcolt az ősziárpa-ibetakarítás gyors és szemveszte s égn élkiül i elvégzés éé rt. Ennek eredményeként csütörtökön1 délután az utolsó holdon is meg­történt az ősziárpa aratása. Ezzel egyidősen a község hárem részén felbúgott a cséplőgép, megkezdő­dött az ősziárpa cséplése is. Most már azért folyik a harc a Jrözság dolgozó 'parasztjai között, hegy me­lyikük teljesíti elősnek ősziárpából az állam iránti kötelezettségét. A Táncsics-utcában Kesztyűs József 6 holdas dolgozó paraszt csé­pelte el elscnek ősziárpáját, közö­sen Posza József 7 holdas dolgozó paraszttal . A két ék nijáró gazda türelmetlenül várta, hogy annyi szem lehulljon a gépen, ami a be­adás teljesítéséhez elegendő, nem akartak lekésni az elsőségről. — Gyerünk gyorsan, rakjuk ko­csira ezeket a zsákokat — szólt Kesztyűs József türelmetlenkedve — addig egy szemet sem viszünk a padlásra, míg be nem visszük a raktárhoz a kötelezőt. — Be kell tartánunk a fogadal­mat, az első mázsálásbói teljesíteni a beadást —- vette át a szót Fo- sza József, miiközben felrakták a tele zsákokat a kocsira. — A többi gabonafélénél is ugyanígy teszünk, csak azután visszük a padlásra, mi­után teljesítettük- az állam iránti kötelezettségünket. A két él. mjáró gazda kocsira ült és sietve hajtottak a termékiy- rakt'ár elé. A termény gyűjtőnél boldogan üdvözölték a két élenjárót. Kesztyűs József 287, Posza Jó­zsef 126 kg ősziárpa beadását tel­jesítette. Példájukat többen követ­ték. Nem sokkal később, ahogy a két élenjáró gazída lerakta a zsá­kokat, a község másik részéből is jöttek a tele zsákokkal, megrakott szekerek. Madzag János, Kis Sán­dor dolgozó parasztok is az első mázsálástól hoztak. Hamarosan forgalmas lett a terményraktár. 25-én délután 8 élenjáró gazda vit­te be a cséplőgéptől ősziárpa be­adási kötelezettségét. A marcali járás dolgozó parasztsá­ga kövesse Marcali község dolgozó parasztjainak példáját, és a cséplő­géptől teljesítsék ős'ziárpából és a kenyérgabonából beadási kötele­zettségüket. A DRINA-MENTÉN TÖRTÉNT A kulákportákon koldusszérűnek hívják azt a helyet, ahol most Luka- «dmovics kulák gépe megkezdte az árpacséplést. A maga 400 dekár föld­jének termését már kicsépelte, s most dús fizetség fejében a gép Mi­ron Donev szegényparasztnál dolgo­zik. Kora hajnaltól késő estig búg a gép, ontja magából a szalmát és a port, csak a mag, a sóvárgott sze­mek folydogálnak gyéren a‘zsákok­ba. A koldusszérűn koldus a termés is. Fogatlan öregek, a kis jugoszláv falu vénei kutatnak emlékeikben, de nem emlékeznek rá, hogy valami­kor is soványabb kalász termett volna a Drina völgyében, mint ezen a nyáron. Megcsóválják fejüket, s ökölbeszorított kezüket Belgrád felé rázzák a levegőben. De hasztalanul. A gazdák komor tekintettel ha­jolnak a zsákok fölé, s morzsolgat- ják kezükben a szemeket. Károm­kodnak, de az sem segít. Megfogják újra a villa nyelét, s repülnek a ké­vék. Könnyen repülnek. Máskor a dús, nehéz kalászé kévék hamar megizzasztották az izmos férfiteste­ket, most soványabbak az emberek, mégis könnyen hajítják fel a kévét a gépre. Máskor magasra csapott a lányok dala, most az esti nóta is elcsendesedett. A nap deleién áll, amikor üzenet jön a faluból. A bajposta gyorsan jár. Egyik száj továbbadja a másik­nak a hírt: a sabáci úton autók jön­nek. Drosics Kolev teszi le elsőnek a villát. Lazar Sokin a géphez ugrik és megállítja. A kerék még egy-ket­tőt fordul, majd megáll. Két hete jártak utoljára autók a faluban. Drosics Kolev szegényparaszttól vit­tek el egy tehenet és 6 kecskéjéből négyet, Sztanja Rocevnek 30 birká­ját. beszolgáltatás fejében. Petrusev, az ellenőr, aki eddig Lukadinovicscsal a fa alatt ült, li­hegve ért a géphez: — Mi az, miért álltak le? Senki sem felel. Miron Donev szétterpesztett lábakkal a mérleg és a zsákok elé áll. Félmeztelen felső­testén a haragtól feszülve duzzad­nak ki az egyébként ernyedt izmok. A három teherkocsi ezalatt odaka­nyarodik az emberek mellé. — Kényszerbeszolgáltatás... — fut végig a parasztokon a felisme­rés. Petrusev szalad az autóból ki­lépő UDB-s tiszt elé. ' Aztán még több UDB-s jelenik meg. Petrusev buzgón hajladozik, s az íveket mu­tatja. A gazdák az egyenruha láttára hátrább húzódnak. Csupán Miron Donev áll mereven a zsákok előtt. A két holdon alig termett több 10 mázsa árpánál. A tiszt merev arccal lép hozzá, nyomában Petrusevvel. — Mérjen le 8 mázsát — szól hát­ra a tiszt Petrusevhez. Petrusev a mérleghez lép, dé Mi­ron öklével belevág az arcába, mire az ijedten hőköl hátra. Miront három UDB-s fogja le, amíg a többiek au­tóra rakják a zsákokat. — Emberek, testvérek! Segítsetek! — ordítja Mirön. Először egy ember mozdul meg, aztán a többi. A fegy­verek csöve gyorsan felemelkedik. Az emberek megállnak, mozdulat­lanul néznek a fegyverek sötét csö­vébe. S a fegyverek visszanéznek. Senki sem mozdul. A motorok duruzsolni kezdenek, s a három autó elindul újabb cél felé, újabb zsákmányért. Miron, arcát a földre szorítva fekszik. Keze görcsö­sen belemarkol a földbe, mintha azt akarná magához szorítani, s a föld, az éltető föld szomjasan szívja ma­gába a hulló könnycseppeket. * * * Az erdővel és sziklákkal borított két hegy között széles országút ve­zet. Az éjtszaka sötét, mély csend van. Hirtelen azonban vércsevijjogás röppen fel az egyik szikláról. Meg­elevenedik az erdő. A sötétben em­berek ugranak fel, s szaladnak kö­zelebb az úthoz, a sziklák és bok­rok mögé. Messziről motorzúgás hal­latszik egyre hangosabban. Fény­pontok közelednek az úton: három gabonával megrakott autó jön egy­más mögött. Az első csikorogva fé­kez, oly hirtelen, hogy az UDB-s tiszt előre esik az ülésről. Az utat kőtorlasz zárja el. Az UDB-sek leugranak a kocsik­ról, s káromkodva akarnak hozzá­látni az akadály szétbontásához. E pillanatban szokatlan élességgel, is­mét felhangzik a sziklán a. vércse­vijjogás. A tiszt ijedten kapja fel a fejét. De késő, golyószóró kelepei fel, hosszan, megriasztva az erdő csendjét és a kelepelésbe belekap­csolódik a puskák ropogása, három kézigránát éles dörrenése. A han­gokat megsokszorozva veri vissza a hegyoldal. Aztán csend lesz. 14 egyenruhás UDB-s fekszik a kőtorlasz körül. Egyik se mmozdul. Ismét megelevenedik az erdő. De csak egy percre. Fegyveres paraszt- és munkásruhás emberek, partizánok lépnek ki a fák alól, sziklák mögül. Az UDB-seket bevonszolják az er­dőbe, s a gabonával megrakott au­tók csakhamar elindulnak visszafelé az úton. A kis csapat belevész a sötétbe. Csendesen haladnak, csak az egyik férfi szólal meg: — De sötét is az éjtszaka ... — Nem baj, — felel a vezetőjük — annál szebb, fényesebb lesz a hajnal. Nagy Tamás. A csurgói járás tsz-einek munkája Járásunk területén az elmúlt év­ben sokat erősödtek termelőszö­vetkezeteink é,s csoportjaink. Sr ikerült nagyiréstt megszilárdítani a munkafegyelmet. megtisztítottuk szővetkezetsinket az osztályellen- j séjgtől. Kémény munkát kellett vé­gezni, hogy a munkafegyelemben általános javulás történjen. Sok példa bizonyítja, hogy ölt, ahol betartották a kormányhatá­rozatokat, támaszkodtak a tsz működési szabályzatára, megjavult a munka. Például! a somogy­csicsói Békebástya tsz-ben, ahol tavaly csak a férfiak dolgoztak, az idén táv,asszál a tsz pártszervezete és vezetősé,gp jó politikai felvilá­gosító munkával meggyőzte a ta­gokat és ma már a családtagok is jól kiveszik a részüket .a termelés­ből. Ez azt eredményezte, hogy a tsziben jól halad a növényápolás, felkészültek az aratásra, Nagy fejlődés tapasztalható az iharosé erényi Úttörő tsz-ben is, ahol okultak a tavalyi hiányossá­gokból. Ennek és Varga Sándor agronómus lelkiismeretes munká­jának köszönhető, hogy megvalósí­tották az egyszemélyi felelősséget: a tagokat a brigádokon éis, munka­csapatokon .belül megbízták, fele­lőssé tették az egy-egy tagra eső terület gondos munkálásáért. Ez­zel elérték, hogy a tagokon kívül ,a családtagok is helytállnak a mun­kában. Elevenné vált a verseny, a tagok szorgalmasam dolgoznak, tudják, hogy csak így érhetnek el magas terméseredményeket, jó jö­vedelmet. A tsz'ben elvégezték a kaipáisnövéinyek kétszeri kapálását* Felkészültek az aratás-csépié s nagy csatájára. Az Úttörő tsz-ben két kombájn, két kévefcötő-arató- gétp és 18 aratópár végzi az ara­tást. Minden brigád külön végzi ■az aratást, a behordást és a csáp- lést, ez fokozza a versenylendüle- tet és így könnyen megállapítható: melyik brigád végzett legjobb munkát, melyik harcolt legjobban a bő termésért­Az eredmények mellett még jócskán akadnak hiányosságok is járásunk területén a termelő sző - vetikiezetekben, Ä porrogi Vörös Csillag tsz tavaly járásunk leg­rosszabb szövetkezete volt. Itt is hatalmas javulás ‘történt,, mert fe­lelősségre vonták a hanyagokat, megszilárdult a munkafegyelem, s tavasszal még az idősebb asszo- nyo,k is kínt voltak a mezőn, A tagság tehát megértette, hogy a jövedelemért nem tétlenkedni, ha' nem keményen kell dolgoznia min­denkinek. A vezetőség azonban a területek egyénekre való felbontá­sát' csak papíron végezte el, a munkát „bandában“ végzik, a szervezeti szabályzat errevonat- hozó pontját nem hajtják végre. A_ szentai Rákóczi és Kossuth termelőcsoportban is „bandában“ akarták a növényápolást végezni. A Rákóczi tszcs elnöke nyugodtan kapált, a mezőn és nem vette ész­re, 'hogy a tagok közül sokan nem járnak a mezőre, a területfelosz­tás élvét n gyakorlatiban nem haj­tották végre. A tsz-ek elnökeit és bitigádvezetőít meg kell'] győzni ar­ról, hogy sokkal gyorsabban mtegy a munka, ha betartják a helyes munkaszervezést és ellenőrzésit. X járás termelőszövetkezetei sokat tanultak a hibákból és jobban készülteik az aratásra- Termélcszövetkezeteink, csoport­jaink a Bélkie'Vílágtanács üléséneik tiszteletére elhatározták, hogy a sziemveszteség nélküli aratás, csép- lés érdekében határdő előtt vég­rehajtják a minisztertanács hatá­rozatát. A somogyudvarhelyi Ady tsz az aratást két nap, a cséplést shintén két nap alatt elvégzi, a porrogá Vörös Csillag tisz megfo­gadta, hogy augusztus 5-r,e befejezd a cséplést. A beadási kötelezett­séget közvetlenül a géptől teljesí­tik. Az aratást másodvetésre ke­rülő táblán kezdik meg, s az ara­tással egyidejűleg megkezdik a tarlólhántást és a másodvetést. Járásunk gépállomásai az idén jóval nagyobb gépparkkal segítik a tisz-eket, mint a múlt évben, A gépállomások dolgozói harcot in' dítottak a szem veszteség nélküli aratásért, csépié:sért. Teirmélőszö- ve tike zeneink nek, gép á llo más ad nlk- nak úgy kell dolgozniok, hogy já­rásunk elkerüljön az utolsók kö­zötti helyről, hogy becsületesen hajtsuk végre a minisztertanács hai- tározatát: időbeni aratással, csép- léssel, a beadási kötelezettségek azonnali teljesítésével elérjük, hogy járásunk az elsőik közé ke­rül. Ehhez a járási tanács dolgo­zóinak is fokozottabban kell boz- zájárülniok. ­Kolozsvári Lajos Csurgó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom