Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
Péniek, 1953 május 1. SOMOGYI NÉPLAP Szüntessék meg a hiányosságokat a Gyékényest Kavicsbányánál DOLGOZÓ NÉPÜNK JELÖLTJEI FÜSTÖS JÁNOS A Gyékényesi Kavicsbánya nem teljesítette első negyedévi tervét, sokezer vagon kaviccsal maradt adósa áliamunknalk. A terv nem- teljesítése sokszorosan szégyent jelent, hiszen 1952 ben az élüzem cím büszke tulajdonosai voltak. A VÁLLALAT vezetősége objektív okokkal magyarázta a lemaradást, a dolgozók viszont tudták, hogy adósságuk nem csupán ebből adódott. Egész sor olyan hibát követtek el az első’negyedévben, ami nem az adósság törlesztéséi, hanem növekedését idézte elő. Ilyen hiba volt a párt- és a vájilalatvezetőség, a szakszervezet és a DISZ, valamint az egyes brigádok közötti viszály. A munka rossz megszervezése, a munkaerő helytelen elosztása, a pártszervezet nem töltötte be a termelés motorjának szerepét, hiányzott a fel-világosító munka, a vállalatvezető kiskirályosfcodott, a szakszervezet és a DISZ semmit sem csinált. A HIBÁKAT későn vették észre, de akkor sem követtek el mindent felszámolásuk érdekében. Könnyebb volt a magas tervszá- mokra. ,a kevés gépre és a vagon- h lányra hivatkozni, mint felfedni és kijavítani a bánya életében és munkájában rejlő hibákat. A súlyos lemaradást látva,, a második negyedév kezdetén megfogadták, hogy behozzák a. ieiniara- dást. Az első 10 nap, amikor még bennük élt a felszabadulási hét lendülete, úgy nézett ki, hogy becsülettel valóra váltjaik adott szavukat. Egyik n,aprói a másikra születtek kimagasló eredmények, s a második ne!rt”edév első dekádjában ugyanolyan tervszámúul!, minit az -első negyedévben 101.2 százalékra teljesítették a tervet. BEBIZONYÍTOTTÁK, hogy a teirvszámok nem elérhetetlenül magasak, iki tudják bányászni a tervben előírt kaviosmennyiséget. — Sikerült - - mondogatták a bánya vezetői és dolgozói aiz örömhírt. De -Ciz csak félik)bbánás volt. xx második dekád eredménye ismét siralmas képet mutat. Dekád- t érvükét április 10 - tői április 20-ig mindössze 78 százalékra teljesítették. Lemaradás van a harmadik dekádban is. Miiből adódott a visz-' szia e s és ? — Eltöröt t a kotrógép, nem kaptunk elég vagont, egy nagy teljesítményű gépeit elvittek, de a tervet meghagyták, objektiv, •objektív... mondogatják mindenütt a minisztériumban:, a, pá r t'biz Otts ágok Óin a •bánva vezetői. Tény, hogy a géptörés és vagonhiány hátráltatta munkájukat, de megint mindent objektív okokra kenni, mint az első negyedévben tetteik, súlyos hiba lenne, A valóság egészen más. Nem tanultaik az első negyedévben elkövetett hibákból. Nem operálták ki a, kóros, gennyes részt, amj a bánya életét megfertőzte, munkáját bomlasztotta. A viszályok ma még nagyobbak, mint az első negyedévben voltak. A dolgozók, de maguk a vezetők sem értik meg egymást- A párttitlkár, Andristyák István részeges, niem törődik a pártszervezettel, ,a bányával, nincs tekintélye a dolgozók előtt. A vállalatvezető, Újvári eívtárs pedig kiskiráj yoskodik, durva, fölényes a dolgozókkal iszamben. így aztán nem értik meg egymást. A vállalat- vezető a pártszervezetre, a P3rt' •szervezet a vállalatvezetőre hárítja a felelősséget, A több minit 20 tagú. pártszervezetből hárman—négyen végeznek pártmunkái, inépnevelőimunkia nem folyik. A párttítkár arra hivatkozik;, bogy a párttagok vidékiek, munkaidő után hazamennek, így nincs, akii beszéljen a dolgozókkal- A vállalatvezető ^zt mondja, hogy a népnevelés nem az ő feladata, hogy mégis van verseny, ez annak köszönhető, hogy minden hónap ban 300- 400 forint cél jutalmat tűz ki a vállalat vezetősége, s a brigádok azért versenyeznék, hogy melyiküké legyen a c élj utalom. A ver sunynék nincs politikai tartalma. A DISZ szervezet és az üzemi 'bizottság magára’ van hagyatva, a pártvezetőség nem foglalkozik ve le. A szakszervezet hosszú idő óta még csak odáig jutóitt »1 a | miatt megnyitását esetileg el is kell „fejlődésben", hogy ma már meg- halasztani, ‘ holott körültekintő tudja mondani., hány tagja van a | ixuirlkával, kevesebb beruházással szervezetnek. Szervezett oktatás ■ meg lehetett volna oldani egy ' egyáltalán nincs, de még sajtóbe- ' * számolót sem tartanak. Az ellenség kihasználja ,a vezetők egymásközti viszályoskodását, befurakodva a bányához, igyekszik romboló munkát végezni, elegedet fenséget szítani a dolgozók között. A vezetőség éberségének hiánya követlkezitében Kirakodott be a vállalathoz Ritecz Sándor kulák, Sántosi József kulák, Pálos Károly és Csígvári Árpád volt horthysta riendő rtiszthel y e t tes. Az egyik a földelő brigádban dolgozik, még brigádvezetőnek is megtették, a másik a sertéseket eteti, ,a harmadik éjjeliőr és így tovább. A DOLGOZÓK többször felvetették ^ pártszervezet és a válla- latvezétciség felié, hogy távolítsák el az ellenséget. De ez süket füleikre talált. A vállalatvezető arról beszélt, hogy jól dolgoznak, közben nem veszi észre, hogy az egyik telepen elpusztulnak a sertések, a bányában normacsalás fordult elő De nemcsak u dolgozók véleményét és javaslatát hagyják figyelmen kívül, hanem a felsőbb szervekét is. A Megyei Pártbizottság érte kéz iletre hívta össze a lemaradt üzemek, vállalatok vezetőit. Meghívót kapott Újvári elvtárs is, a Kavics bánya igazgatója, de az értekezleten nem jelent meg. Amikor ennek okát megkérdeztük, így válaszolt: „Nem, mintha lebecsülném az yen értekezleteiket, de a mi köz pontunk is ad annyi segítséget és oda úgyis kell menni.1' Ez ,a példa mindennél fényesebben bizonyítja Újvári e'Iv.társ jellemét, -azt, hegy kiskirályosikodik, nem ismeri el a felsőbb szerveiket, szembehelyezkedik ,a 'párttal, nem fogadta el a segítséget, visszautasítja a bírálatot cs amikor egyedül! nem bírja -a feladatát- elvégezni, objektív okokká! próbái magyarázkodni. A párt és a dolgozók javaslata nak semmibevevése egyik hibát £ másik után szüli. Az elmúlt 'ősszel .megkezdték -egy új bánya feiltárá sát. A munkálatok eddig több mint 300 ezer forintba kerültek. Termelés még most sincs ,az új bányában, mert utólag derült ki, hogy fejjed- ugrás volt a falnak. A feltárt bá nya. nem a leg alkalmasabb és főbb olyan körülmény játszik közre, ami . . - , u) bánya létesítését. A TERV nem teljesítése tehát elsősorban a vezetőség hibája. A vállalatvezetőié és a párttitkáré, akik ellnéztek a hibák felett, s nem voltak elég éberek. Az ország minden becsületes dolgozója jolbb munkával készül május 1 megünneplésére és az országgyűlési választásaikra. Naponta születnek kimagasló eredményeik. A dolgozók lelkesen harcolnak fogadalmaik valóraváltásáért, hogy hitet tegyenek a népi demokrácia iránti sze- rete tűikről. Sok 'becsülete® dolgozója van a Gyékényesi Kavicsbányának is. Olyanok, mint Imre József, Sztup nilk libor, Török János, Ábrahám Imre elvtársiak. Mint Aradi Gyul'á- né, Pongrácz Mária pártonkívülü dolgozók, akik .becsülettel teljesítik terveiket, példát mutatnak a bánya dolgozói ellőtt. Az ilyen dolgozók jogosan követelik, hogy bányájukban teremtsenek rendet- Jogosan követelik, hogy válasz- szanaik olyan párttitkárt, aki szívén viseli ,a bánya- munkáját, törődik a pántszervezettel, nevelj a pártonkívü'l.i dolgozóikat, megnall gaitja, véleményekef, javaslataikat, segíti őket a .munkában. Jogosan követelik, hogy a vállalatvezető változtasson m u nk a mó d s z e r é n, Asgyjan fel a. Idskirályoskodással, ne legyen durv,a a, munkásokhoz. Érdemeik szerint bírálja az embereket. Távolítsa el az elégedetlen séget, viszályságot szító ellenséget, A GYÉKÉNYESI Kavicsbánya életében elölő r áülő hibákért, a lemaradásért,, a pártszervezet rosisz munkájáért, a vállalatvezető kis- ki r áj yo Skodásá é rí, a íz ellenség aknáin unkájáért felelősség terheli a csurgói járási pártbizottságot is, A hibák nem mai keletűek. A járási pártbizottság tudott erről, mégis hosszú időn keresztül tűrte ezt az áldatlan állapotot. Tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hegy megjavuljon a inunka a Gyékényesi: Kavicsbányában. Vonja felelősségre a, párttitkárt, a vállalat igazgatóját, nyújtson sej gítségei ahhoz, hogy a Gyékényesi Kavicsbánya dolgozói is tervük túlteljesítésévei vehessék ki részüket az ötéves terv sikeréért vívott harcból, a szocializmus építéSié'bjől. BARÁTSÁGOS, nyílt tekintetű, nehéz munkától megedzett parasztember üli velem szemben. Meglátszik rajta, hogy az élet sók barázdát szántott homlokára. Ezek a barázdák nagyon sok elmúlt, keserves éveit takarnák, de nyílt tekintetű, mosolygós szénné a mostani boldog élet öröméről! beszél. Füstös János elvtárissaí, a csurgói Uj Élet tsz elnökévé! beszélgetek, Csurgó dolgozóinak képviselőjelöltjével. Amikor megkértem, hogy mondja el élletét, először kicsit gondolkodott, emlékezeitébie visz- sz aidéz tie gyermek . majd felnőtt - éveit és lassan hozzákezdett: 1908-ban születtem Perdóc pusz- tán. Szüleim cs elé darab e rek voltak a Festetich uraság Perdóc- pusztali birtokán. Négyen voltunk testvérék, édesapám nem kapott annyi komimenciót, hogy abból a megélhetésre és a ruházkodásra is jutott volna, így már 11 éves koromban szüleim kivették az ötödik osztályból, szükség volt a keresetemre. Először gulyásból tár voltam az uradalomban. Fizetésem nem is igen volt, néha. egy-két krajcárt odanyomott a markomba az intéző, azzal dugták ki a szememet. Később a bojtároskodás után napszámba jártam, répát egyelni, aratni. Minden mezőgazdasági munkát fiatal gyermekkoromban megtanultam. 1923-ban szüleim 33 évi cselé- deskedés után Alsókra költöztek, 2 kis hold földünk volt, így ,a csalfád miniden épkézláb tagja, aki csak dolgozni tudott, napszámba járt, hogy a betevő falatot biztosítsa magának. Emlékszem réF, egyik nyáron édesanyám testvéreimmel az egyik kulák cséplőgépénél dolgozott, hogy az ott keresett gabonával majd téli kenyérszükségletünket biztosítani tudják. A csépié,s be fejeztével meg is kapták a kijáró gabonamennyiséget. Amikor elvit tűk a 'malomba m égő illetni, akikor láttuk csak, hogv zsizsiké« gabo nát adott a kulik', amit lébe tétlen volt felhasználni. így Csapott be ■és zsarolt ki bennünket a kulák tényleg úgy volt, hogv a szegény- embert még az ág is húzta. . MÚLTAK AZ ÉVEK .egyformán., változatlanul!. A falun alig volt munka, alig lehetett 'aranyát keresni, hogy a betevő falatra '«lég tegyen. Próbáltam Csurgón munkát szerezni. 1936-ban sikerült is a vasúthoz a páilyafenntartásra bejutni. MÓRICZ ZSIGMOND: INTERJÚ A FAVÁGÓVAL Elbeszélés — Mondja, Mátyás bácsi, szavazott vata-ha képviselőre? — Igenis, kérematáfyam, mikor még adót fizettem. De, hagy n szollá kipusztult, most már \neon fizetek adót. hát n\e[m szavazok. Nemcsak ,én vagyok így. Sokan Hát mondja, azért, hogy a. maga, szöMje 'Icipm-éfíuit, maga Inem tudna iéppen úgy 'Szavazni, mint azelőtt? — Hogyne tudnék Icéremaláesam, írni, dvmni tudok, ahhoz mi kell más ? — Hát aztán ha -mafefa írni. olvasni nem tgdkia. okkor nem tudna szavazni. ? —- Alikor is tudnék, A kikor is meg tudnám mondani, kit akarok képviselőnek. —- Osztáai kit akarna? , —< Há t azt most inem tudnám hamarosan metg-indndani... ’ —- Kire iszavazott maga legelőször ? — Legelőször is Áts Károlyi® szavaztam. Úgy hiszem 65-ben, vagy 66-ban vöt, —• Milyen párt volt az? Deákpárti ? —■ Azt mán nem tudom. — Hát •mér szavazóit arra? — Hogy jót akart nekwrik, — Hogy alcar jót? Milyen jót akart? — Hagy ö lesz a megváltónk, például az országnak, — Aztán megváltotta az országot mondja? — A Jézus tudja, mit csináltak ők, milyen jóért harcoltak; azóta s.em láttam, 'se 'nem hallottam hírűt. .4? öreg felnéz végret mert ezt mind lesütött szemmel gondolkodva mondta, de most minsblm erezné, hogy ■most jelentette ki az igazságot. — De nézze csak, vót 'ükkor más jelölt, is? — Vót; KáUay. — Hát az nem. éltart olyan jót.? — A megint mádképp fteszrtf. Megint máskép •.olvasta az ő élveit. — És az nem tetszett magának'? — Nekem tetszhetett, amikor ién nem értettem, abba az üdőb-en. —• Nő, de szavazott, hagy melyik tetszik? —- Na igen ahová, a többiek, de hogy miéit, minek, arról nem voltam fölvilágosítva. S az öregecske fölpittye'Szti _ fogatlan száját. „]nem. volt föh'ilágo- sítva“, mintha valami sóvárgás volna 'Abbén a tudás után. —- Hallott maga farról valamit, hogy most olyant szavazást, akarnak. hogy mindenkinek 1lehessen szavazni, titkosain; akár '■szegény, akár gazdag? Jó lesa az? ■—- Nem vorn, rossz. Az nem voánfl rassz. —- Miért nem róna rossz? — Nem vóna rossz — mondja óvatosan az öreg. —' Szegény, \gazdag, egyformán szólhat bele iaa ország dolgába — segítettem neki. ■— Ha értenek! —- emeli fel az izohnficamois ujját az öreg. Aztán csak annyit mond; Nem vóna rossz biza. —- Még pedig titkosan: tudja?-— Tudom. Az nem véna rossz! Mert kére.malásmm, én PMnyit izélek. hogy úgy vóna. mint egyesület, hogy egy Akaratom, vannak, mert mindig Azelőtt, ha rác vót, mádképp értette, ha, némát vót, másképp értette, ha magyar vót, másképp értette, miért ne •szavazzunk, ha e többet fizet. Az ördög elviszi: mink meg itt maradunk. .. Ohó, jcisiklottumk m engedeti, szép, i£lhitéleti fejtegetés 'tatájáról: itt a gyakorlati valóság. — Magának mit fizettek. mikoi szavazott? Kapott pénzt? — Én nem, soha egy krajcárt se, én neirilf — Miért nem? Maga miért nem vette A, ha fizettek. • — De bele is buktak, iaki elvette, mert fölvették a pénzt, aztán megint dupla ‘.adót kellett fizetni. Érteni kelt ahhoz, kéremalüdßten: éh értek a s.zöliöníűveléshez, meg a mezeimunkához, eccóval; de arról nem vagyok felvilágosítva, hogy az urak mit ákaír.mk .egymással. Itt a szegény ember filozófiája a politika felöl. — Mondja csak, ki maguknál ß polgármester ? — Hogy is Mjják. .. azt most hamaroism nem tudnám 'megmondani. — Héit a rendőrkapitány? — A&se, Ujap ezek,, nemi tudóin én ükét, minden hivatalba csupa új nép van benne. Nem vágyók kiváncsi héjúk. — Hiszen maguk választják őket! A nép választja. Nőm? — Nem, öl; választják egymást. 18 fJlíliéresi órabérért dolgoztam. Nagyon kevés volt, ebből! inem tud_ tam eltartani családomat), bizony sokszor ettünk kukoricás kenyeret, mert másra nem jutott. A vasúi ró. a Csurgói Lenüziem- be kerültem dolgozni az (áztatóba. Látásitól-vakulásig dolgoztam, feleségem is odajárt dolgozná velem, ketten küszködtünk ,a megélhetés biztosításáért. — A sok nehéz munka, ^ fiatalon elkezdett szenvedés b:zony megtörte Füstös elvtársat, ezeknek a keserves éveknek nyomai mély barázdákat szántottak homlokán. Számomra is a felszabadulás hozott igazi életet. 4 hold földeit kaptam a csurgói határban. Én ás ott mentem a mérő,léccel, mint a földosztó bizottság tagija és sorra vertem 1© a cölöpöket a volt grófi birtokba, amely a jogos tulajdonosoké, a cselédeké lett. Ezután már saját földemen gazdálkodtam. A föld visszahálálta a jó munkát, minden évben szépen fizetett. Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után én is egyre többet foglalkoztam a nagyüzemi gazdálkodás gondolatával', A gép segítségével, közösen dolgozva, többet ki lehet hozni a földből, könnyebb gazdálkodni a hatalmas táblákon, mint a keskeny nadrágszíj parcellákon. Sokat beszélgettünk, tanakodtunk gazda társaimmal, - hogy jobb lenne a közöst választani. ELHATÁROZÁSUNKAT hamarosan tett követte. 195Q ben 12 családdal megalakítottuk a terme- ,főcsoportot. Először nehezen ment ,a munka. A nehézségeiket azonban sikeresen leküzdöttük, megbirkóztunk velük és jó munkánknak hamarosan eredménye imutatkozott. Egyre gyarapodott, «záporodat* szövetkezetünk. Becsületes munkánkkal, szép eredményeinkkel nemsokára meggyőztük a falu többi dolgozó parasztiját isi, 1952-ben már t'.erméicszővetk'czetürJk felfej lődött 107 családra, 1772 hold földet m üvöltiünk. 1952-ben megválasztottak a tsz elnökének, azóta vezetem a termelőszövetkezetet az új élet útján, A szovjet agrotechnika alkalmazásával!, .a gépi munkával évről-évre szebb terméseredményeiket takarítunk be, egyre nő a tsz vagyona és véle együtt a tagok jóléte. Most is a tavaszi vetési munkákat már 98 százalékra elvégeztük, még pár hold kukoricánk van vetetlenül. Beadási tervünket ás május 17-re teljesíteni akarjuk, mean leszünk adósai államunlknak. PÁR HÉTTEL ezelőtt nagy meg- tísztdteltié'S ért, szavakkal nehéz is kifejezni, mit éreztem akikor, amikor ,a jelöliőgyülésen ,a dolgozók engem jelöltek képviselőjüknek. Erre nem is mertem gondolni, hogy engem, a sokat szenvedett cseléd- szülők gyermekét képviselőnek je öljenek. Ezután -még sokkal jobb munkát fogok végezni, minden erőmmel!' harcolok a tsz fel virágzásáért, a boldogabb életért, becsű tettel visszafizetem a bizalmat, amivel a dolgozóik kitüntettek. Elbúcsúzom Füstös elvitár.stól és további jó munkát kívánóik nieki. Varga Mária, fiz általános iskolák egész sora épül hazánkban Az 1953 évben korszerűen felszerelt általános iskolák egész ^ sora épül hazánkban. Kazincbarcikán és Nagybátonyban nyák-tantermes általános iskola épül. Az idén épül Komlón két. egyen- ként nyolc tantermes,. Ajkén ugyancsak nyolctantermes, iSztálinváros- ban pedig tíztantermes általános iskola. 1954 ~re készül el a várpalotai húsz és a kiskunfélegyházi tíztantermes általános iskola. A s zék esi eh ér vár-s zőlőhegyi iskolát hat tanteremmel bővítik. Győrött, a Gorkij-városi 16 tantermes iskolát- 1954-re készítik el. Hajdú-Bihar megyében a többi között Nagyráhén építenek kéttanter- mes iskolát. Kaposvárott négytan" termes iskolát építenek. Szolnokon 1954-ben fejezik be a nyolctantermes általános iskolát. Budapesten és vidékén az általános iskolai építkezésekkel ifl53-ban 328 újonnan épült tanterem létesül, s már az 1953-—54 tanév elején használatba is vehető.
