Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

A NÉPFRONTRA SZAVAZUNK,-EZ LESZ A MI VÁLASZUNK! Közel 2000 ííafal íáklyás íelvonulása Kaposvárott Május 16-án, a vállialsizitáls előesté­jén ia! 'kaposvári tieíndőírzieoökar in- »dúllóiímaik hamgjáría köziéit 2000 fia­tal fálkifyáis,mienieit(biein zászlóikkal, feliratokkal! vonult feü! a város ut­cáin. A memieit'b.eni loitrt voOtlalk1 a vá­ros Iköz’épiiisikoCás'ai: ai Tánösics gimnázium, Közigazdaságí Gimná­zium, Mezőgazdasági Technikum, az álitaííánois iskoláik itianuillói, a MÁV Fiúnevelő Intézet egyenru­hás, pirosnyaikkendőis úttörői. Résztvettek az üzemek: Textil* művek, Cukorgyár DlSZ-föatíafjíai. Lelkes indúlólkltőí és „Békét alka­runk, Ráfcoisiiría szavazunk“ jelsza­vak harsogásától volt hangos a város. Az utcákon összegyűlt hatalmas tömeg ,sorfallal közül 'boldog édes­apák 's édesanyáik integetése egyik bizonyság arra, hogy Kaposvár vá­ros népe vasárnap reggel egyem- bérként iszavaiz boldog jövőjére, ia Magyar Függetlenségi Népfrontra. A felvonulást' ,a MÁV (kulltürcso- pcirt tánc együtt ©síének tiáncszámai zárták be. A nagyberki jól mozgósították Nagyberki község népnevelői jó agitációs munkával lelkesítették a község dolgozóit, hogy a mai na­pon egy,ember,ként a Magyar Füg- getllenségi Népfrontra adják sza­vazatukat. A község dolgozó pa­rasztjai örömmell1 várták iezt a na­pot, amikor élhetnek alkotmá­nyunkban biztosított jogukkal!, sza­vazhatnak. A pártszervezet népnevelői teg­nap este ismét meglátogatták a körzetükbe tartozó dolgozókat, hogy megbeszéljék velük azt az időpontot, amikor ma egységesen indulnak szavazni, A népnevelők pénteken este ér­tekezleten beszélték meg az oka: a feladatokat, melyeket a válasz­tás napján végezniük kell. Az érte­kezleten elhatározták, hogy ma reggel a szavazóhelyiségek nyitá­sakor azonna] leszavaznak és utá­na felkeresik a hozzájuk beosztott családokat. Irányítják a, DISZ és úttörő kultúrcsoport ck tagjait, hogy áz első szavazókat fel,köszöntsék. Javás Kálmán és Pintér Gyula népnevelők bíz értekezleten el­mondták: — A hozzánk beosztott1 dolgozó parasztcsaládoikat népne. velőmunlkámk \ során meggyőztük pártunk és államunk helyes poli­tikájáról, , megmagyaráztuk nekik, bogy ,a juttatásokat, melyeiket né­pi demokráciánktól kaptunk, ne­künk is jó munkánkkal ikellil viszo­nozni. De megvilágítottuk előttük Rákosi elvtáirs beszéde nyomán ötéves tervünk, boldog jövőnk l népnevelők a község dolgozóit távlatait is. A körzetünkhöz tarto­zó dolgozó parasztok kivétel! nél­kül ígéretét teltek arra, hogy ma a kora reggeli órákban leszavaz­nak. Kovács Károly elvtárs arról szá­molt be, hogy a Becsület termelő­szövetkezeti csoport tagjai között hogyan szervezte meg a szavazás:, t öbbek között 'elmondta, bogy a termelőszövekezet becsülettel ele­get teift az esedékes beadási kö­telezettségének és határidő előtt befejezte a tavaszi szántás-vetési munkálat okait. Most a növényápo­lás munkáján szorgoskodnak. A csoport tagjai a népfrontra adott szavazatukkal is bebizonyítják bé­ke akaratukat és azt, hogy helyes­lők pártunk, államunk politikáját. A község dolgozói a párt iránti érzelmüket külsőségekben is kife­jezésre juttatják,. szépen feldíszí­tették lakóházaikat, A nagyberki pártszervezett nép­nevelői a választási agitációs mun­kák folyamán nagy tap asztalát óikra tettek szert. A választási agitáció- ban kiváló módszereket sajátítot­ták-el. Megtanulták, hölgy a töme­geket hogyan kell mozgósítani a munkák elvégzésére. A pártszer­vezet vezetői elhatározták, hogy teljesen felszámolják a népnevelő- munkában a ka mpári yszerűs égeit, s a népnevelőcsoport tagjai állan­dóan látogatják a község dolgo­zóit és állandóan mozgósítják őket a soronlévö feliadatok gyors elvég­zésére. Az 1952-ben kiadott könyvek száma több mint négy és félszerese az 1938. évinek Dolgozóinknak a kultúra iránt növekvő érdeklődését 'légjellem­zőbben italán a könyvek területén lehet megvilágítani. 1952-ben a kiadott könyveik, füzetek és egyéb kiadványok száma több mint négy és félszeres« volt a'z 1938. évinek. 1938-ban 3036 könyv jelent meg Magyarországon, 1949-ben 4443. Az igazi fejlődés csak ezután, a nép­front nagy választási győzelme után mutatkozott meg. 1951-ben a kiadott műveik száma már 12.197 volt, 1952 ben pedig 12.404 és számos mű jelent meg 50 ezer, vagy animál nagyobb pé'Ildányisz.ám- bam. A napilapok példányszáimaínak emelkedése azt bizony ltja, hogy dolgozóink egyre nagyobb érdek­lődéssel' fordulnak ,a pollitikai ese­mények éis a szocializmus építésé­nek hírei ifelüé. 1949‘ben 247.4 mil­lió példányiban jelenteik meg a ma­gyar napilapok, míg 1952-iben ez szám már 373.8 millióra emelkedett. Teljesítsük a begyűjtési tervet Lehet-e valaki számára szebb é,s dlrágábib, mint békében élüni, dol­gozni? A jólétet csak békében le­het megvalósítani. Boldogabb éle­tünk alapjait rakjuk lie akkor, ami­kor terveink itleljesítéséveili harco­lunk ,a békéért. Nekünk 5 told-föl­dünk van, !{jojálsbeaidáis'á kötelezett­ségemet a választások tiszteletére már egész évre telijesílteititém, tej- b eladás ómnak is ©Leget tettem és most szabadpiacom értékesíthettem termékeimet. Ötéves tervünk síkerels teljesí­téséhez az is szükséges, hogy a dol­gozó pairasztásiszoinyolk jobban áll­janak sarkukra éis barcoSjanaik a beadáisi tervek teljesítésé ént. Asszonyok! A tojás-, baromfi- és tejbieadás ‘teljesítése a ti köteles- ségiéték. Nieiklteik kell jobban sietni és kezetekbe venni ia begyűjtés harcát. Ugv dolgoz,zaltok, hogy köz­ségeitek példaképül szolgáltainak megyénk dolgozó ipanasztiságának. Tettjieisíítsülk a begyűjtési tervet mindig határidő előtt. Kreka Györgyné 5 holdas parasztiasiszony, Ka rád. Szabadi termelőszövetkezeti község dolgozói méltók akarnak lenni Rákosi elvtárs dicséretére S zab adj tier meíő'siz ö v etkez e’ti község dolgozó parasztjai ,a munka győzelmével vonulnak a mai na­pon a szavazóurnák elé. Mint a munkában, úgy itt is egységesen adják le szavazatukat a független­ségi népfrontra. A ^piai szavazási napot munká­ban eltelt kemény napok előzték meg, amiből vall,amennyi tag be­csülettel vett® ki a részéit. A sza­badi dolgozó parasztok megterem' tették a szava,zócédula aranyalap­ját. A vetési munkákat határidőre elvágezteik. De nem akarataik adó­sok maradni a beadásban sem. A lelkes népnevelők a válasizitási bé- keversisnyb'ein miniden. dolgozó pa­rasztot félik erest elk. Felvilágosító munkájuk nem maradt eredmény- telén. Szabadi termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai megér­tetitek, hogy ,a népfront célkitűzé­siéi ©sdk úigy valósulbaitinialk miéig, ha a dolgozó parasztok is a hős ipari munkásokat követve, áldozatos munkájukkal, az állam iránti kö­telezettség télijeisíté sével miegte­remtik annak feltételét. Ezért a választások Itiisiz!teleiére teljesítet­ték félévi baromfib eladásukat és megfogadták, hogy a mai nappal tojás- és 'tejb©adásukat is teljesí­tik, hogy ok is méltóik lehessenek Rákosii élvtárs dicséretére. 19*4 5ELŐTT MEGYÉNK­BEN NEM VOLT KÖNYVTÁR­JELENLEG 156 NÉPKÖNYV­TÁR^ JÁRÁSI ÉS 1 MEGYEI KÖNYVTÁR MŰKÖDIK = tTOO OOO FT. ÉRTÉKŰ KÖNYV.VE L . BEIRATKOZOTT L J OLVASOK SZÁMA 20*000 r .. Ak.v/w HAVONTA 30*000 KÖNY­*KONYV^ VET OLVASNAK.----------------------------- AZ ÖTÉVES TERV VÉGÉRE MINDÉN JÁRÁSI SZÉKHELYEN LESZ JÁRÁSI — * KÖNYVTÁR .MINDEN KÖZSÉGBEN NÉPKÖNYVTÁR: Ez a választás boldog jövőnk záloga Gyermek vdJtam még, amikor a csialádbiam arról volt szó, hogy pá­lyát keli] választani. Láttam édes­apám mindennapi munkáját, aki szintén pedagógus. Nem is tudtam szebb hivatást elképzelni, mint gyermekeket nevelni, tanítani, Bár sokat hallottam tőle, hogy milyen nehéz a pedagógus sorsai, merít1 az elmúlt rendszer vezetői a pedagó­gust valójában csak a .nemzet nap­számosának tekintették. Urnák nem volt úr, parasztnak nem volt paraszt, többnyire diplomás miun- k-anéLlküli volt. Ha dolgozhatott a fefieikezeti iskolában, iki volt szol­gáltatva az iskolaszékeknek, az iskolaszékekben! pöffeszkedő falu­si- és városi kizsákmányolóknák, Amikor a tanítóképzőt elvégez­tem, minden vágyam az volt, hogy miinél1 előbb állásba kerüljek és megkezdhessem a neveíőmunká- mat. Meg is kaptam ,a kinevezése­met 1941-ben úgy, hogy jelentkez­zem a t'anfeiügyefcségn él, beosztá­somat majd a későbbi időben ka­pom meg. Mennyi megaláztatásban volt részünk nekünk, akik éveket töltöttünk el ideiglenes helye tie's, segéd és még elsorolni is nehéz Lenne a különböző megnevezések­kel' ellátott címeken {'zeit'éSoétkü-li, vagy éhbér-állásokban, abban a reményben, hogy majd egyszer megtörténik ia végleges állás behe­lyezésünk, a kinevezés. Ez a helyzet gyökeresen megvál­tozott a felszabadulás után. Ma már a pedagógus olyan megbc.- osüllt tagja a társadalomnak, ami­lyen soha nem volt és nem is Le­hetett a régi rendszerben. Ma már örökre eltűnt a,z állás,ialanság ré­me a pedagógusok, de minden dol­gozó feje fellő1!, ezt érezzük .saját magunkon és Rákosi elVtárs is mondotta a vasárnapi beszédében. A illatai nevelőik oklevelein még mag sem .szárad a tinta, máris tud­jak, hogy hova mennek tanítani, hogy fognak új embert’ kovácsolni. A fiatal kezdő nevelők, a gya- korlóévesek pártunktól é's kor­mányzatunktól minden segítséget megkapnak, hogy szakmai és poli­tikai téren is képezhessék magu­kat. De in'eikünk, régebbien végzett r.ieveiicfcnelk is megvan minden le­hetőségünk arra, hogy Továbbké- pezzűk .magunkat. Ezt szolgálják a szakosító tanfolyamok, ahol be­csületes munkával néhány év alatt általláncis iskolát «tanári oklevelet ■tudunk szerezni. Milyen más moist tanítani a jól* felszerelt islko,Iáikban, ahol évrőí- .évre pártunk éls kormányzatunk se­gítségével] több llesz a szemléltető eszköz, m®ly a tanulóiknak és a nevel!,ckneik egyaránt megkönnyíti munkáját, mélynek nyomán jobb lesz az iskolában a tanulmányi eredmény. Lt, a kutasi iskolában a múlt rendszerben Ikélt felek ezietli iskola, vo’lt, abban tanított bárom tanító, egynek sokszor £0—100 gyermek is jutott nevelésre. Ma már kor­szerű, világos és tiszta az iskola, hét nevelő szakosítóiban n&vel 220 tanulóit. Azok a dolgozók, akik a i"' -■ renidszie’rben jártaik iskolába, sokszor elmondják, miLyen jó lenne most iskolába járni és megtanulni mínldaizil, amire rrek!"!k nem volt módijuk. Mi, nevelők, most minden tudá­sunkkal iazon leszünk, hogy jó írjuirlkával háláljuk meg államunk­nak mindazt, amlít kaptunk és ka­punk. Éppen ezért eigyemberként ■sorakozunk fel .a függetlenségi népfront mögé és adjuk szavaza­tunkat ,a dolgozó nép jelöltjeire, mert tudjuk, hogy ez a választás boldog jövőnk záloga. Fekete Kamilné tanítónő, Kutas. Akik félnek a fénytől Déli határaink mentén, a Dráva innenső partján terjed a fény — Drávasztárától Kanizsáig kétszáz községben gyulladt kJ a villany­fény, a kultúra lámpása, mert a villanyfény jelkép lett, jelképe egy­re terebélyesedő kultúrforraidal- múnknak Ez a fény világítja meg a délszláv községek olvasótermei­ben a könyv fölé hajló dolgozók •előtt a betűt, éltető világossággal ragyogja be a kultúrházak szín­padait. az új, boldog élet szépsé­gét kifejező táncokat és dalokat előadó egyszerű parasztok arcát. A villany — a kultúrforradalom —, elvitte ide a rádiót, a rádió elő­adásait, színházi- és hangverseny- közvEtítéseit, a verseket, a hang­játékokat és a. híreket, egy szabad ország hatalmasan kibontakozó szo­cialista alkotómunkájáról — a Ma­gyar Népköztársaság békebarcáról szóló híreket. Milyen más világ tárul szemünk elé alig néhány kilométerre innen, ahol Tito janicsárjainak birodalma kezdődik. A Dráva, túlsó partja mentén a fény, a kultúra halálos ellenségét — a sötétséget terjesz­tik. A . Vjesnik" című titóista lap április 23-i számában egészen meg­döbbentő önvallomást tesz erről a .-sötétségről. Arról ír, hogy Horvát­ország egyes községeiben még min­dig „boszorkányüldözés’1 folyik, ku- ruzslásísal gyógyítanak és a babona óriási méreteket ölt. „Mindez ért­hető — írja a „Vjesnik“ — okát egy számmal is ki lehet fejezni: négyszázezer analfabéta. A félig analfabétákat nem is számítottuk, .mert az utóbbi időben nem is tart­ják nyilván őket.“ Nagy szükségük van az imperia­lizmus belgrádi ügynökeinek erre a szellemi sötétségre. Ennek se­gítségével próbálják megakadályoz­ni, hogy a jugoszláv nép igazi mi­voltukban ismerje fel aljas, népel­lenes, háborús célkitűzéseiket. E szellemi sötétség segítségével akar­nak eleget tenni gazdáik parancsá­nak; akaratnélküli ágyútölteléket nyerni a kalandor tervek számára. Ezt a célt — a jugoszláv nép és különösen, az ifjúság lelkének meg- mérgezését. leülj ásítását — szolgál­ja a jugoszláviai filmszínházak mű­sorpolitikája. A „Borba” április 5-i számából megtudjuk, hogy Bel- grád és Zimony filmszinháZaiban túlnyomórészt az amerikai film­gyártás .,remekei" kerülnek ,a né­zők elé. Vetítik pl. a „Korea lán­gokban” című hollywoodi! filmet, amely az amerikaiak koreai agresz- szióját dicsőíti. Bemutatják a „Kavalkád a dzsungelben" című amerikai fércművet és nagy vissz­hangot keltett a „Dzsungel az asz­falton“ című ugyancsak amerikai szenny-film, amely egy kiskorú rab­lóbanda kalandjait eleveníti1 meg. Egyedül a „Fim" c. titóista lap rövid idő alatt tizenhárom dicsérő anyagot közölt róla. A film nyo­mán Szarajevóban 24 fiatalkorú zsebmetszőt fogtak el, köztük nyolc leányt, akik .a filmből tanult mód­szerekkel „dolgoztak". B'íilgrádban hat kasszafúrás, Szlovéniában, 13 betörés, hat betörési kísérlet és egy zsebmetszés történt a mozivásznon látottak után. Szerepelnek a mozik: műsorán lát­szólag _ „veszélytelen” filmek is. há­zassági drámák, szerelmi történe­tek, mint pl. a „Bál a vizen” című amerikai „alkotás”-. A titóisták ma­guk is beismerik, mi a céljuk ezzsikkel az üres édeskés történe­tekkel. „E film érdeme — írja a „20 Október” című lap a „(Sárga lepke“ bemutatójáról —, hogy si­kerül elterelni a nézők figyelmét a napi problémákról." Hasonló a feladata azoknak ä könyveknek, amelyeket a titóista sajtó reklámoz. A „Politika” már­cius 3T-i számában a nyugati szenny-irodalom következő új ter­mékeinek megjelenéséről ad hírt: „Bouridan” (régi párizsi kalan­dok) — „Pancsita“ — „Mexikói humor” — „Mignon" — „Egy lány élete képekben”. A „Vjesnik" április l9-i számában hirdetést közöl arról, hogy megjelent a „Bon­tón” c. illemtan, amelyből a fegy­verkezés terhei alatt roskadozó és nyomorgó jugoszláv tömegek meg­tudhatják, „hogyan kell viselkedni otthon, az utcán, az udvaron, a színházban, stb., „minden házban nélkülözhetetlen.“ A jugoszláv dol­gozók azonban ennél az annyira dicsért zsebkönyvnél sokkal jobban nélkülözik a .minden­napi, kenyeret, de azt is, hogy igazi irodalmat kapjanak. A népbez, a proletárnemzetköziséghez, a marxlz- mus-leninizmus eszméihez hű, te­hetséges írók, mint Radovan Zogo- vics, Miiodrag Tomics, Vétesz Pe- rics és mások, a. belgrádi fasiszták börtönében sínylődnek. Helyüket a titóisták talpnyaiói, az imperialis­ták érdekeit hűségesen kiszolgáló firkászok bitorolják, akik amerika- nteáit dzsungellé változtatják a ju­goszláv irodalmi életet. íSzlávkó Bukoszavlevícs a „Niln” c. lapban megjelent versében ,a ti­tóisták irodalmi állatikért jenek tag­jához méltóan ezt az önvallomást teszi : „azon elmélkedem, —__ mi vagyok? ... útját vesztett vadállat — s ordítok ...“ Ehhez hasonlóan önvallomásnak vehetjük Szlo'bodán Berberszki egy elbeszélését, amelynek alapgondola­tát a szerző így fejezi ki; „egyetlen gondolatom van, hogy öljek, öljek, öljek”... További ízelítőt kapunk a firkászok futószalagon gyártott „művidnek” színvonaláról és „esz­mei mondanivalójáról", ha belené­zünk Milko Vujacsics „Elveszett mo­soly" című elbeszélésébe, amely azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy háború mindig volt. mindig lesz és „kár a fáradságért, .aTnúgy sem lehet ellene tenni semmit“. Vuja­csics ezt mondatja elbeszélése hő­sével: „hajtsd meg a fejed, nyu­godj bele sorsodba és várd, amíg eljön a te időd is, várj, amíg rád kerül a sor, hogy a frontra men­jél .. Ezek után nem meglepő, hogy a „Politika“ április 24-i számában arról panaszkodik, hogy „a boszniai és Hercegovinái írók könyveit nem nem olvassák elegen...” Jellemző egyébként, hogy — mint a „Pol'i ti-ka megírja — még az írók sem olvassák el egymás műveit". Ilyen sötétséget látunk 'hát. ha csak egy pillantást is vetünk a Drá­va túlsó partjára. Az emberek azonban szeretik a fényt, szomjaz­zák az igazi kultúra éltető világos­ságát. És a jugoszláv nép harcol a sötétség titóista terjesztőül ellen. Egykori usztasa, ma titóista költő, Tin Ujevies egyik versében írja; „Minden mggel: Minden ébredéskor, mflgam előtt látom, a büntetés és a bünhödés óráját a nyakam köré voM kötelet...“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom