Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

Vasárnap, 1953 április 19. SOMOGYI NÉPLAP 9 HAZÁNK AZ ÖTEVES TERV EREDMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN Az inotai kooperáció építkezése az ötéves terv egyik technikai csodája A gyárépületek közül a legtöbb harminc és hatvan tonnás előgyár­tott vasbetonrészekből készült. Az épületelemeket földre fektetve gyár­tották-, ezzel nem kevesebb, mint havi százezer forint értékű zsaluzó­anyagot takarítottak meg. A ha­talmas épületelemeket ,,bikáikénak nevezett óriási emelőkkel helyezték be a kívánt helyre. Ilyen és ha­sonló módszerekkel egy esztendővel rövidítették meg az építkezés határ­idejét. Ez már a szocialista építke­zés módszere. A kooperáció három együttmű­ködő üzemből áll: a már energiát termelő November 7 Erőműiből, a lignitet szolgáltató, újonnan épített bányáikból és az ugyancsak most épült aluminiumkolhóműből. Az inotai-November 7 Erőmű iesz az ötéves terv egyik legna­gyobb energiaszolgáltató berendezé­se. Az áramot nem valami drága külföldi széniből, hanem az Ino-ta mellett fekvő Várpalota bányáinak kis fűtőértékű lignitjéből nyerjük. A telep képié lenyűgöző, óriási1, kivilágított épület,, mögötte égbe- nyuló gyárkém ágiy, füst helyett enyhe pára száll belőle, a pernyét szűrőberendezések fogják fel. Az épület, üvegfalai mögött hat-nyolc emelet magasságú kazánok dolgoz­nak. Távolabb 60 méter magas, fel­fordított pohárhoz hasonló vasbeton hűtőtornyok, amelyeknek 'belső ré­szében szüntelenül patakzik a víz. Az út mellett nagyfeszültségű sza­badtéri kapcsolóberendezés, alumi- niumhuzalok hálózata, különös ala­kú transzformátorok. Hátul hatal­mas vízlágyító felszerelés, amely megóvja a kazánok csöveit a kale- rakód ástál. Aki néhány év múlva az egykori Ino'ta községet keresi a térképen, — nem találja meg. A kooperációval egyidejűleg új város keletkezik: Várpalota, Pét és Inota lakótelepei­nek egybeépítésével. Az új városban kultúrházak, sportpályák, uszodák létesülnek. Korszerű autóbusz- és később trolibuszjárat -köti majd ösz- sze az újonnan született iparváros egyes részeit. így élnek a dolgozók a tőkés országokban A képen az Inotai No ventber 7 Erőmű látható. A Nagyatádi Kézimunkafonalgyár Megyénk minden egyes üzeme. Így a Nagyatádi Kézimunkafonai- gyár is sokat fejlődött az ötéves ter-v ideje alatt. A felszabadulás előtt a munkás- osztály állandó réme volt a munka- nélküliség. Az ötéves terv örökre megszüntette a munkanélküliséget. 1952-ben- a Fonalgyárban 1941-hez viszonyítva 67.7 százalékkal emelke­dett a munkáslétszám. A szovjet tapasztalatok nyomán kifejlődött szocialista munkaver­seny nagymértékben hozzájárult az ivemben ahhoz, hogy dolgozóink ál­landóan növekvő gazdasági és kultu­rális igényeit mind nagyobb mér­tékben kielégítse. 1952-ben több mint 300 tonna fonallal termeltek többet, mint 1941-ben, Nagymérvű az emelkedés az egyes fonalak felőál- lítása terén is. 1941-hez viszonyítva 1952-iben a-varrófonal termelés 172 százalékkal, a kézimunkafonal ter­melés 136.4 százalékkal, az összter­melés 209.5 százalékkal emelkedett. A dolgozók az egészséges munka­helyen kívül számtalan , szociális juttatásban részesültek. A. felszaba­dulás óta üzemikonyhát, sportpá­lyát kaptak népi államunktól. A múltban az üzemi dolgozók -gyer­mekei nem is gondolhattak tovább­tanulásra. Ma ezen a téren is más a helyzet, A Nagyatádi Fonalgyár sok dolgozójának gyermeke tanul tovább -középiskolákon, egyeteme­ken. Három dolgozó gyermeke nép­hadseregünk tisztje. Megváltozott boldog életünket jó munkával, a termelés további -foko­zásával hálálják meg pártunknak. Soha nem látott lelkesedéssel har­coltak a felszabadulási hét sikeré­ért es közülük sokan kimagasló eredményt értek el Április 4 után töretlen lendülettel fejlesztették to­vább a munkaversenyt a május 17-i választás -sikeréért. A kép• az ipari varrócérnát kiszerelő gépet ábrázolja. A gépen dolgozó mimkásnö Knizsek Teréz, aki a felszabadulási hét alatt 126.9 száza­lékos átlagteljesítményt ért el. Megy* rénk legjobb állai-fenyészfő termelőszövetkezete Megyénk termelőszövetkezeteinek nagyrésze felismerte az állatte­nyésztés hatalmas jövedelmezősé- géty'Ma már számos olyan terme­lőszövetkezetünk van, melynél a jövedelem nagyrészét az állatállo­mány adja. Pártunk és kormányza­tunk is minden támogatást megad termelőszövetkezeteinknek a nagy­üzemi állattenyésztés megteremté­-.4 képen az express hizlalásra beállított borkshirei süldők egy része gondozókkal. séhez. Ott, ahol a vezetők, a tagság jól gyümölcsözhetik ezt. meg is van az eredmény. Megyénkben, de or­szágosan is ismert ma már a bar­csi járási kastélyosdombói Felsza­badulás tsz. állattenyésztése. Ez a termelőszövetkezet 1950 tavaszán alakult meg. Állatállománya úgy­szólván semmi sem volt. A tsz veze­tősége és tagsága megértette az állattenyésztés fejlesztéséről hozott kormányhatározatot és elhatároz­ták, hogy a tsz állattenyésztési tervét jelentősen túlteljesítik. Az ötéves terv negyedik eszten­dejében megyénk legjobb állatte­nyésztő termelőszövetkezete a kasté- lyosdombój Felszabadulás. Kiváló sertéstenyészete már az elmúlt év­ben egymillió hatszázezer forin-t jö­vedelmet hozottba tsz-nek. Jelenleg 1027 sertése van, ebből 69 anyako­ca, 5 kan, 578 hizó, 92 süldő és szopósmalac. Munkanélküliség Japánban Japánban jelenleg mintegy 10 millió a- teljes és részleges munka­nélküliek száma. Ha ehhez hozzá­számítjuk családjukat is-, kitűnik, hogy ,a lakosságnak csaknem egy- h armadát sújtja munkanélküliség. Tolki-o 17 munkatő-zs-déjére minden reggel a munkanélküliek száz. és százezrei özönlenek. A munkanél­küliek hatalmas tüntetésieket szer­veznek. Végeláthatatlan oszlopok­ban vonulnak fel az utcákon, együtt azokkal, akik részt vettek az orszá­gos -békefcongr ess zuso n. Ezek a milliók, a japán munkanélküliek milliói — a ,japán munkásosztály szerves részeként — az egész nép­pel együtt minden nap magasabb­ra e-meljik a szabadságért és az or­szág nemzeti függ-etllens-égéért ví­vott harc zászlaját. A pakisztáni miniszterelnök országa súlyos élelmezési helyzetéről A Londoni rádió jelentése szerint Nazim-ud-din pakisztáni miniszter­elnök sajtóértekezletet tartott, amelyen részletekeit közök az or­szág súlyos élelmezési helyzetiéről. Nazimuddin kijelentette: ,,A je­lenlegi viszonyok között Pakisztán­nak évente legalább másfél millió tonna gabonát kell importálnia, hogy elháríthassa a nagyfokú ínsé­get“. Infláció és válság Malájföldön A „Tribune” című ausztráliai lap szingapúri tudósításában beszá­mol a maiiájfö'ldi gazdasági élet fo­kozódó nehézségeiről, a pusztító inflációról. „A hivatalos statiszti­ka szerint — írja a lap — Maiáj- föídön a forgalomban lévő 'bank- jegymennyiség már a múlt év jú­niusában több mint kétszeresen haladta túl a négy és fél1 évvei ez­előttit“. A cikkíró rámutat, hogy Temp­ler brit főbiztos becslése szerint a költségvetési hiány ebiben az év­ben eléri a 97 millió maláj dollárt. A gyarmati kormány, hogy betöm­hesse a réseket, súlyos adósságok ba keveredik. A kormány az adók hatalmas arányú növelésével igyekszik rend­behozni a pénzügyi helyzetet. Szingapúrban, Malakkában és Szelangorban még a házszámtáblák után is adót szednek. MalájlöM gazdaságii züllése a szabadságharcosok ellen viselt, óriási kiadásokkal járó szennyes ■háború egyenes következménye. A monopóliumok a fejlődés gátjai Csaknem ötven év óta folynak a tárgyalások az Egyesült Államok és Kanada közt egy vizíerőmű épí­téséről. A Szenitlőrinc-Myaoi med­rének kiszélesítéséről és mélyíté­séről, valamint a Welland és a Sault St. Mary csatorna újjáépíté­séről. E munkálatok elvégzése igen fontos lenne mind a kanadai, mind az amerikai nép számára. A monopóliumoknak azonban nem érdekük, hogy a Szentl'őrinc- folyón elvégezzék ezit a munkát. A gabonakereskedők aggódnak, hogy az olcsó vjziúton az Egyesült Ál­lamokba őzönliik majd a kanadai gabona; a kőszénbányászat és az ásványolajipar monopolistái félnek az olcsó villliamosenergiia versenyé­től; a vasúti társaságok makacsul harcolnak a konkurráló viziszáillí- tás ejlien, s így tovább. Az Egyesült Államok és Kanada monopóliumai elgáncsolták a Szentíőrinc-fo'lyón építendő vizi- művek tervét. Ez a tény szemlél­tetően bizonyítja: a kapitalizmus viszonyai közt legyőzhetetlen ne­hézségekbe ütközik az, hogy a ter­mészet erőit az ember szolgáliatiá- ba állítsák. Amerihai választás Delon Anderson cikke nyomán Az augusztusi nap forrón tűzött a kis texasi Stockton városkára. A parkban már napokkal ezelőtt emelvényt ácsoltak össze, a fákra pedig hatalmas hangszórókat he_ lyeztek. A dobogó mögött csillogó gépkocsi áll, arra is hangszórót és egy hatalmas táblát szereltek. A tábla a kocsi utasának nevét és ittartózkodásának célját hirdeti': „Hores K. Ball, a kormányzói szék jelöltje”. Az emelvényen a Nagy Van,^ az ismert bűvész igyekszik mennél job­ban magáravonni a járókelők fi­gyelmét. Frázisokkal nem lehet tö­meget összecsődíteni, ezért a kor­mányzójelölt választási beszédei előtt ez a bűvész csalogatja közel mutatványaival a járókelőket. ' A Nagy Van házi®yutakat, játékkár­tyákat, sely emlős ndőket, végül pe­dig a' jelenlevők nagy megrökönyö­désére egy csőre töltött pßitolyt húz e'ő a legközelebb állók füléiből. A pofaszakállas bűvész még javá­ban kápráztatja a hallgatóságot, amikor a dobogón már megjelenik Hores K. Ball és a mikrofonhoz lép. Négyszögletes, zsíros arcáról csak úgy árad a jólét, bármennyire is akarja ezt egyszerű ruházatával takargatni. A kormányzójelölt most széles mozdulattal eltolja magától a mik­rofont és éles hangon kijelenti, hogy semmi szüksége sincs ilyen technikai cselfogásra, hogy régi barátaival beszéljen. — Hiszen itt születtem én is Texas államban, igen szegény csa­lád gyermekeként! — sóhajt fel a köpcös uraság. — A meghatottság­tól alig tudok beszélni,' hogy végre itt lehetek Stocktonban és úgy ér­zem, hogy ismét otthon vagyok. Ahogy itt körülnézek, a legkedve­sebb, hozzám legközelebb álló em­berek arcát látom. Hores K. Ball megtörölgeti tar fejét, többrétű tokáját, majd elé­gedetten körültekintve folytatja be­szédét. — Már látom Stockton város jö­vőjét! Kiharcolom, hogy itt nagy­szerű útakat építsenek. Az útak mentén mély árok biztosítja majd a tavaszi vadvizek zavartalan elveze­tését. Stockton város így közvetle­nül bekapcsolódhat az ország vér­keringésébe, rohamosan emelkednek majd a jószág és a mezőgazdasági termékek árai. Mindeddig miért is nélkülöztétek a jó utakat és ^ mind­azt, ami ezzel jár? Miért, kérdezi­tek és joggal. Azért, mert Austin­ban, a texasi kormányzó székhe­lyén korrupció és; pazarlás uralko­dott Minden szavazat, amit rám adtok le, azt jelenti, hogy véget akartok vetni ennek a tarthatatlan állapotnak, azt jelenti, hogy _ fel akarjátok virágozhatni Texas álla­mot. Mit akar ezzel szemben Tornado Timpson, az ellenpárt jelöltje? ... teszi fel hirtelen a kérdést és ha­tásvadászó szünetet tart. — Én gyűlölöm a monopolistákat, én gyű­lölöm a trösztöket, jobban minit az ördög a tömjénfüstöt. — Nagyszerű! Bravó, Ball. Re­mekül beszélsz! — hangzik fel a felkiáltás innen-onnan. — Én. kedves választóim — foly­tatja Hores K. Ball a sikertől fel­villanyozva — gyűlölöm a válasz­tási komód iákat is. Irtózom az el­lenjelölt személyének ócsárlásától is. Tornado Timipscn azt állítja rólam, hogy engem a trösztök és a mono­polisták támogatnak. Aljas hazúg- ság! A trösztök urai éppen ellenke­zőleg, Tornado Timpson megválasz­tását támogatják, ezét a bárány­bőrbe bújt farkasét. Kérdezzétek csak meg majd! tőle holnap, amikor beszédet tart nálatok, ö persze ta­gadni fog, de ne higyjetek neki, mert aljas képmutató! ... Másnap, ugyanebben az időben az emelvény körül gitáros cowboyok és lenge öltözetű mandolines lányok igyekeztek, hogy összecsődítsék a választókat. Aztán hirtelen szólásra emelkedett Tornado Timpson. Düh­től tajtékző szájjal szidta a trösz­töket és természetesen Hores K. Ballt is ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom