Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 április 19. Nem okult a Kaposvári Városa Tanács a kiskőrösi járási tanács hibáiból A „Szabad Nép" március l-i száma rámutatott a kiskőrösi já­rás hibáira és arra, hogyan épüli be az ellenség ,a tanácsba, hogyan rombolta annalk munkáját. Ugyan- akikor több esetiben felhívta ta­n-ácsaink figyelmét am, hogy okuljanak a kiskőrösi példán és saját1 vonalukon tegyék meg a szük­séges intézkedéseket a hibák ki­küszöbölésére és az ellenség éltá" volítására. A Kaposvári Városi Tanács VB nem értékelte kellőkép­pen a „Szabad Nép" útmutatásait, úgy vette, hogy -ez nem vonatkozik rájuk, miniden ijól megy, hogy ná­luk minden rendben van. Pedig, ha megkérdezzük Kaposvár mun­kásait és dolgozó parasztjait a ta­nács munkájáról, egész más a vé­leményük. « Egyes osztályokon még mindig durván viselkednek a dolgozókkal szemben és nem intézkednek a dolgozók bejelentésére, nem in­tézik a dolgozók jogos kérelmeit. Ez mieigimuibaitlkoz’k -a kommu­nális osztályon', ahol a dolgozók lakásügyeit „intéznék". A dolgo­zók elmondják, hogy ha találnak megfelelő lakást maguknak, a-zt az osztály másnak utalja ki, nem égy esetben salját ismerőseiknek. Mikor megnéztük közelebbről ezt a kérdést, akkor kiderült, hogy a kommunális osztály vezetője Csa- vari János, -akit már leváltottak, a múltban Kaposvár hírhedt levente főoktatója volt. Uszított a Szovjet unió ellen és toborozta a Leventé­ket a Szovjetunió elleni háborúra, Hunystdy-pánié élöisoikn-alk. A leven ítékkel durván tbánt és az „engedet leneket“ a Honvéd-laktanyába rendelte, ahol! különböző eszkö­zökkel igyekezték megjpuhítani ők&t. Igyekezett a leventéket rá­venni arra, hogy menjenek el' nyu­gatra. Nem különb a helyzet a közigaz­gatási osztály 'Szociálpolitikai cso­portjánál sem, ahol szintén az el­lenség garázdálkodott. Nem egy esetben előfordult, hogy dekjasszáit, tőkés 'elemeknek ja­vasoltak szociális juttatásokat, pl Szeffi RároSyfté volt földbirtokos , _ volt földbirtokos­nak, peirsze ,a munkások rovására. Nem véletlen, hogy deklasszálit és egyéb tőkés éternek kerültek elő-1bürokratikusán térbe, ment a szociálpolitikai fele­lő®, Bosznai Sándorné egy volt körjegyzőnek a felesége, fér­je körjegyzőként a leigbrutálisab- ban bánt Csökölv község dolgozó parasztjaival. A fél,szabadulás után 28.000 forintot sikkasztott és a fe- lelősségrevonás elől a Tito-banda Jugoszláviájába disszidált. Nem különb a helyzet a Városi Tanács titkárságán, sem, alhől a múlt rendszer hű kiszolgálóit is niiegfalálhatijuk. Maga Brickner László vb. titkár a felszabadulás előtt Kiskundorozsmán volt köz­ségi jegyző. Ott nyúzta a dolgozó parasztokat. Mikor a dolgozók kö­vetelték a. fejadagjukat a. község­házán, akkor „piszok disznónak" nevezteő-ket.meigfenyegette őket a csendőrökkel'. Ugyanakkor bősé­gesen ellátta a hozzá hasonszőrű bitangokat közellátási cikkekkel abból, amit elvont a dolgozók elől. Szoros kapcsolata volt ,a csendőr­séggel, amely biztosította számára népeilenes tevékenységét. Tagja volj a Magyar Élet Pártjának éis a kaszinónak. Barátai úri bitangok voltak, mindig lenézte -a dol­gozókat. Apósa Kiskundorozsmán kulik volt és minit osztályidegen elemet, kitelepítették. A felszaba­dulás után a köziség dolgozói ke­resték, hogy számonkérjék tőle néDcllenes cselekedeteit, de a fe- ’elősségrevonás elől elmenekült és végül befurakodott a Városi Ta­nácshoz, mint vb-titkár. Ugyancsak itt dolgozott Balogh Sándor, aki a múltban a Turul Baj­társi Szövetségnek volt aktív tag­ja, akiit két évvél ezelőtt bércsailá- sért már -egyízben eltávolítottak a Városi Tanácstól, de valamikép­pen visszakerült. Úgy nevezték ezt a bércsalót, hogy ő a tanács „esze” és ni2,m véletlenül nevez­ték ennek. Ö készítette Nagy La­jos elvtárs, vb-elnök számára és általában a tanács vezetői számára a beszámolókat. .[Nagyfokú bnatyiiszalSem uralko­dik a Városi Tanácsnál. „Sanyi- kámniak", „Lacikámnak" nevezik egymást, amely ahhoz vezetett, ho'rfv egyes osztáivvezetőknek nincs miéig , a kellő tekintélyük a dolgozók előtt. Ez hozzájárult a munkafegyelem lazulásához, a bí­rálat és ön'bírálat elhanyagolásá­hoz. Ez megmutatkozik a vb.-ülé­seken is, melyek nem a bírálat és önbírálat szellemében vannak meg tartva, ennek 'következtében az osztályvezetők nem készülnek fel rendesen, csak párszavas ‘jelentést k‘szílenek a vb.-ülés elé. P].: mezőgazdasági osztály januárban 2 mondatos jelentést készített: „Me­zőgazda sági munka szünetéi. Fo Iyilk a- gyümölcsfák ápolása." Leg­többször ai vb. csak tudomásul ve­szi a napirendi pont előadójának jelentését. Nincsenek kidolgozva határozati javaslatok a munka megjavítása érdekében. Az ilyen vb. ülésekért felelős a Megyei Ta­nács is, merít 2 év óta egyetlen esetiben sem letUemőrizifre a vb.-ülést. A Városi Tanács egyes osztályai ürokratikusan „végzik" mun­kájukat. A levelek tömkele­gé megy ki a dolgozó pa­raszt okihoz, sok esetben indok ólat lanül hívnak be dolgozó paraszto­kat, mint pl. a mezőgazdásági osz­tály a t-avaszi mezőgazdasági mun­kák b elindulása után dolgozó pa­rasztok százait idézte be külön­böző okokból. Mindez a dolgozó parasztokat elvonta a mezőgazda- sági munkáiktól. Vagy pit.: a be­gyűjtési osztály, amely adminisz­tratív úton akarta megoldani az I. negyedévi begyűjtési terv teljesí­tését. Az állandó bizottságok nem dolgoznak, nem vonják ibe őkét a feladatok megoldásába, nem ad­nak útmutatást- számukra. Meg­elégednek azzal, hogv a felhívás évi beadási kötelezettségének. Mindez azt mutatja, hogy elég sok tennivaló van még a tanács tö­megkapcsolatának megjavításában. Nagyfokú megalkuvás mutat­kozik a kulakok felé. Még mindig vannak olyan kulákok, mint Ko­vács János és Horváth József, akik egyetlen terményféleségböl sem tel" j-esítették beadási kötelezettségü­kéit és a tanács ezt elnézi, nem kö­telezi őket a beadási kötelezett­ség teljesítésére. Az I, negyedévi beadási kötele­zettség teljesítésében a város Le van maradva, csupán a baromfibe- H'dási kötelezettségünket teljesítet­tük. Hiányosságok vannak a z 1952. évi kártérítések behajtásá­nál is. Nem követelik . meg azt, hogy a dolgozó parasztok rendez­zék kártérítésükéi. Bűnös mulasztások vannak olyan kérdésekben, mint a város tiszta­sága. Az utcák piszkosak, a par­kok még mindig nincsenek teljesen rendbehozva, ugyanakkor még nem teljesítették Kaposvár dolgo­zóinak az új piactérre vonatkozó jogos kérelmét sem. Nagy Lajos eivtársnak, a vb. «1 nőkének figyelmét felhívtuk, hogy távolítsa el a Városi Tanácstól az ott megbúvó ellenséges elemeket, De az ő véleménye az volt, hogy ott- nincsenek ellenséges elemek Mjkor az ellenséges elemeket le­leplezték, akkor nem értett telje­sen. egyet az eltávolításukkal. Nagy felelősség terheli öt abban, hogy az éberség eltompult a Vá rosj Tanácsnál, de elsősorban fe­lelősség terheli a pártszervezetet, mert tűrte, hogy az ellenséges ele­mek befurakodjanak -a pártba és romboló munkát végezzenek. Felelősség terheli a Városi Pártbizottságot, mert -nem el­lenőrizte kellően a tanács munka- iát, elnézte hosszú időn keresztül, hogy e Ifién séges elemek 'Legyenek tanác sáppá rá tusban, nem nevel­te a -tanács dolgozóit forradalmi éberségre, az ellenség elleni kí­méletlen' harcra. Nem segítette fel­számolni azt a hangulatot, hogy minden jól megy, hogy a tanács munkájában nincsenek hiányossá­gok. Javítsa meg a Városi Tanács a munkáját. Becsületes, osztályhar cos munkásokkal és panasztökkal erősítsék meg a tanácsapparátust Nagy Lajos elvtárs, a VB el nőke jobban gyakorolja az ellen őrzést az egyes osztályok felett harcoljon a hiányosságok fels-zá mosásáért, a párt- és a kormány­határozatok végrehajtásáért. A pártszervezet nevelje az apparátus dolgozóit helytállásra, a nehézsé Az üzemi pártiitkárok, ü.b. elnökök és igazgatók értekezlete Szombaton délelőtt a Pártokta- továbbiakban — szeretik összemér- tás Házában az üzemi párttitkárok- ni tudásukat, ügyességüket; szór­nak, üb-elnököknek és igazgatóknak galmukat, szeretik megmutatni, közös értekezletén Suri Károly elv- hogy ki a különb a munkában. Az társ, a -Megyei Pártbizottság ipari üzemi párt- éa tömegszervezetek, a és közlekedési osztályának vezető- vállalati igazgatók fontos feladata je tartott beszámolót. Beszámoló- a vetélkedés szellemének további jában értékelte az április 4-i ver- erősítése, a verseny eredményeinek senyszalcasz eredményeit, az első gyors értékelése, .nyilvánosságraho- negyedév tapasztalatait és megszab- zatala. Népszerűsíteni kell a terme­tű azokat a feladatokat, melyek a lésben, a minőségi munkában, az második negyedévben előttünk álla- anyagtakarékosságban, a munká­nak. módszerátadásban, az exporttervek Az április 4-i versenyszakasz — teljesítésében élenjáró dolgozókat, mondotta többek között Suri;- élv- A nyilvános dicséret, a munka hő­társ — nagy eredményekkel feje- seinek ünneplése hatalmas serkentő ző-dött be. Egyes üzemek, iparágak, erő. je.entősen túlteljesítették első ne; a választási békeversenyben — gyedévi tervüket. A felszabadulási m;n,t minden versenyben — igen héten a nehézségeket leküzdve, a f0ntos a kommunisták pél-damutata­rn unkát jól megszervezve győzelem- sa pártcsoportértekezleteken rend­re vitték dolgozóink az első ne­gyedévi tervet. A felszabadulási hét lendülete széles tömegeket ragadott magá­val. A vezetők bátran támaszkod tak a dolgozókra, figyelembe vet­ték javaslataikat. Nagymértékben csökkent a 100 százalékon alul tel j - sítök száma. az élenjárók segí­tették az elmaradókat. Erősödött. zeresen -foglalkozni kell ezzel a kérdéssel1, dicsérjék az élenjárókat, bírálják a lemaradókat, fegyelme­zetleneket, hanyagokat, azokat akik nem fordítanak gondot az anyag- takaréko-sságra, minőségre és nem tartják be a technológiai előíráso­kat. Keményen felelősségre kell vonni azokat a párttagokat, tagje­lölteket. akik többszöri figyelmez­javujt a munkafegyelem A műszaki I feí^l We is^Äsa^ m'egseT ei telmiseg teljes odaadással szer | ti,k a munkafegyelmet. Suri Károly elvtárs beszámolója végén felhívta a figyelmet a Köz­ponti Vezetőség 1952 november 29-i határozataink tanulmányozá­sára, a határozat végrehajtásának: ellenőrzésére. A beszámoló után több hozzászó­lás hangzott el. Andristyák elvtárs elmondotta, hogy a Gyékényest Ka­vicsbánya az éltnu't évben az él- üzem cím büszke tulajdonosa volt. Most pedig súlyosan lemaradtak. Ennek oka a rossz tervezés, a mun­vezte, segítette a versenyt. Az ifjúmunkásság is nagysze rűen megállta a helyét, magával ragadva a tömegeket. Üzemeinkben vállalatainknál', építkezéseinken új lendületet kapott a sztahanov mozgalom. Százával jöttek felszínre a termelés élenjáró harcosai. Ered ményeink azért lettek nagyok, mert a párt- és tömegszervezetek veze tői, a vállalatok igazgatói, sokkal jobban foglalkoztak a termelés kér­déseivel1. mint eddig. Majd így folytatta; — Az április 4-i versenyszakasz -gazdag eredmé- ka helytelen megszervezése volt. nyei mellett komoly fogyatékossá­gok is vannak. Egyes üzentek és iparágak nem teljesítették negyed­évi tervüket, ezzel epyidőben jelen­tősen túllépték a béralapot. A Gyé­kényed Kavicsbánya pl. 62 száza­lékos tervteljesítés mellett 101 szá­zalékra használta fel a béralapot. Több üzemnél a termelés nagyará­nyú hullámzása tapasztalható. A Kaposvári Húsüzemben januárban 78. februárban 71, márciusiban 90 százalékra teljesítették a tervet. Egy gépegységet elvittek tőlük, utána nem tudtak mindjárt áttér­ni a kézi rakodásra, ami nagy ki­esést jelentett, ígéretet tett, hogy a jövőben teljesítik tervüket, be­hozzák- lemaradásukat. Kalmár elvtárs. a Kaposvári" Húsüzem és az Állatforgalmi Vál­lalat együttműködéséről beszélt. A Barnevál igazgatója pedig el­mondotta. hogy volt olyan nap, amikor a begyűjtő vállalatok a ter­vezett nyersanyag 30 százalékát szállították le, ez kihatással volt. (?e'k leküzdésére és alz ell'en.séxí el ki nőit, hogy minden dolgozó pa­raszt tegyen el eget az első meigyed­leni ikímélctlien harcra. A Városi Pártbizottság és a Megyei Tanács több segítséget adjon a tanács munkájának megjavításához, az apparátus megerősítéséhez, hogy az 'előttük álló nagy feladatokat si­keresen tudják megvalósítani. Vírovecz József Városi Pártbizottság titkára Közel 200 mázsa színesíémet találtak a iémgyüjtő fiatalok egy nagykátaí » szegény” kulák kertjében Nagy István 1941 ben jött Nyir­nuidáró1! Nagykáitárr. Már Nyirma dán is kupeckedett, de új lak he lyére mint „szegény ember“ érke­zett. Csak akkor kezdték észre­venni a falusiak, hogy hení is olyan szegény, amikor a gyorsan megin­dított ecetgyára mellé nemsokára fatelepet, vastelepet is vásárolt. Egymás után vette a házaikat, két bérházait Budapesten. Nagykátaí szőlőtermelő vidék, a parasztoknak sok rézgálicra van szükségük. Nagy István összeköt­tetései révén nagymennyiségű réz- gálioot szerzett, amit aztán a pa­rasztoknak „jólelkűen" felajánlott. Általában nem pénzt kért a gálr cél-t, hanem robotoltatta a kis- és kőzépparasztok a t, n o meg rezét kért viszonzásul. Amíg ő egy kiló rézért féli kiló rézgálicot kapott, a községben egy kiló rézgálícért 10 —15 kiló rezet kért. A felszabadulás után is folytatta „szerény üzletét". Aztán, amikor látta, hegy"a nép ,állama egyre erő­teljesebben csap a kupeckedő kiu- lá'kcik körmére, kezdte elrejteni rezet és a vastelepéről maradt va­sat. Közben 13.700 forint adóhát raléka gyűlt össze. Nagy István nyíltan lázított £ nép állama ellen. A nép állama azonban keményen lesújtott a lázi- tó kuLákra: jelenleg börtönbünte­téséit tölti, de a korábban elásott nagymennyiségű vas és fém mind- ezideig ott volt a 'kertjében. A lelkes nagykátaí fémgyüjtő fiatalok kutató útjaik során buk­kantak rá néhány nappal ezelőtt egy kiálló vasdarabfa annak a ház­nak a kertjében, ahol a kulák ]a kott. Bogi László DISZTiataí és Varga László úttörő pajtás, aki­nek szülei most a kulák házában laknak —■ mindjárt ki is akarták húzni a földből: a vasdarabot. Nem ment könnyén, ezért ásót, kapát hoztak, hogy kiássák. Hosszas ásás után rengeteg sínt és vasat, réz-1 bői készült gépalkatrészt találtak. Csütörtök estiig tőlbb mint 100 má­zsa kisvasúti sín — annyi, ameny- nyivel körül tehetnie övezni Nagy- kátát — f cbb mint 100 mázsa gép- huzal!, magasfeszültségű távveze­ték, gépalkatrész, különböző önt­vény, valamint kábelek, épségben lévő tüzérségi repeszgránáit és Egyes üzemekben magas a nor­mát nem teljesítő dolgozók száma, tervük teljesítésére. A Barcsi Fűrészüzemben március- Bence elvtárs, a Barcsi -Fűtész- ban a dolgozók 11.6 százaléka tel- tizem párttitkára, felszólalásáíWm jesített 100 százalékon alul. A le- bírálta a barcsi járási pártbizott maradt üzemekben nem javult ki- súgót, mert nem nyújt kellő segit- elégítően a munkafegyelem sem. A «éget munkájukhoz. A JB naponta 3-«a számú Mélyépítő Vállalatnál kér aktívákat az üzemből, de azon- a_ munkafegyelem megsértéséből ki- túl. hogy meglátogatja a taggyűlé folyókg az első negyedévben 150 ezer munkaóra kiesés volt. A le­maradt üzemeknél a hiányosságok oka. hogy a párt- és tömegszer vezetek vezetői, a vállalatok igaz­gatói uem harcoltak következett sen a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtásáért. Most az a feladatunk — mon­dotta Suri elvtárs —. hogy meg­seket. semilyen segítséget nem aő munkájuk megjavításához. Csanádi József elvtárs. az ÉDOSZ területi bizottságának el­nöke, súlyos fogyatékosságokra hív­ta fel a vállalatok vezetőinek figyel­mét. Elmondotta, hogy több he­lyütt még most szervezik a válasz­tási békeversenyt. Az április 4-i versenyszakasz után megtorpantak, erősítsük az agitációt, a politikai ebből adódik, hogy április első de­tömegmunkát, győzelemre vigyük megyénkben a Gheorghiu Dej Ha jógyár dolgozóinak kezdeményezé­sét, a választási békeversenyt. Be kell hozni a tervteljesítésben mu­tatkozó lemaradást, biztosi tani az első negyedéves terv minden rész­letében való teljesítését. Minden kádjában több üzem nem teljesí­tette d .kádtervét. A Nagymalom­nál több mint 1 százalékos a lema­radás. Javasolta, hogy az üzemek, a dekádért ékelás helyett, naponta értékeljék az eredményeket, így minden nap látják, hol tartanak körülmények között teljesíteni kell1 tervük teljesítésében, gyorsabban ki az exporttervet, javítani a minő-1 séget, szilárdítani a munkafegyel­met. tudják javítani a. hibáikat. sokszáz hadipuskalővedék került tákat. a szociáldemokratizmus 'és Nagy gondot kell fordítani a ta karékosságra. a forgási eszközök forgási sebességének meggyorsítá­sára. Jobb munkával kell harcol­nunk a külső és'belső ellenség el­len. Le kell leplezni az imperials' e'.to. A padlásfeljáró alatt elásva, vasihiordókba 'gondosan becsomagol­va hatalmas mennyiségű textiláru, többszáz méter kanavász, bakan­csok, óráik, ingek, nagymennyisé­gű liszt, cukor, rizs került a fel­színre a DISZ-fíatalok ásója nyo­mán. Csütörtökön estig a kisvasúti sínek mellett közéj kétszáz mázsa rezet ástak ki a kulák kertjéből. Más is előkerült még: Horthyt és Szá'asit dicsőítő szennylapok. Sokat ‘tanult ebből az esetből Nagykáta népe, de tanulhatnak belőle az egész ország dolgozói is, hogy fokozni kell az éberséget a kulák okkal szemben. klerikális reakció minden mes terkedéseit. Harcolni kell a norma-, bér- és táppénzcsalók ellen, kirí­vóbb esetben biróság elé kell állí­tani őket. Nem egy esetiben tapasztalható, hogy a párt, állami és gazdasági funkcionáriusok, elhanyagolják a dolgozók érdekvédelmével való fog­lalkozást. A pártvezetőség és a vál­lalat igazgatója vonja felelősség­re azokat, akik nenn fordítanak megfelelő gondot a dolgozók ér­dekvédelmére, akik semmibe veszik a tömegek alulról jövő jrírálatát. elfojtják azt. A mi munkásaink — folytat ja a | Az értekezlet eredményes volt, de volt fogyatékossága i®. A leg­több felszólaló objektiv nehézségek­kel próbálta magyarázni a lemara­dást, nem hozták felszínre azokat a hibákat, amelyeket maguk a ve­zetők követtek el. Egyik vállalat (bí­rálta a másikat, de Bence elvtárs kivételével egyetlen felszólaló sem bírálta a felsőbb párt- és szakszer­vezeti szervek munkáját. Nem mon­dották el, milyen segítséget várnak tőlük munkájuk megjavításához, a jövőben. A beszámoló sokat adott az értekezlet részvevőinek. Hisszük, hogy a jövőben hasznosítják ezeket az- útmutatásokat, következetesebb harcot folytatnak a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásé ért. a tervek teljesítéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom